Gazdasági világválság
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Van egy rossz hírem, nem is tudom, hogyan mondjam el, nehogy összeomolj... szóval az összes nemzetközi intézmény képviseletére ugyanez vonatkozik a tagállamok területén, kezdve az ENSZ-tõl: bizony õk rájuk is vonatkozik a diplomáciai mentesség.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Ha úgy döntenek pl. hogy Magyarország fizet, akkor Magyarország fizet. Kész. Nincs apelláta.
Szóval akkor szerinted vonatkozik az ESM Magyarországra vagy sem? El kéne dönteni...
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Szép példája a háttérismeretek nélküli ideológiai mazsolázásnak. Amit a kedves cikiró kifogásol, úgy hívják, diplomáciai mentesség, és a 60-as évek eleje óta létezõ intézmény, mely az összes nemzetközi intézményt megilleti a fogadó állam területén, plusz nagykövetségek, konzulátusok, stb. Úgyhogy jóreggelt. Egyrészt.
Másrészt egy büdös szót nem szól az ún. hivatalnokokról, azaz semmit sem lehet tudni, hogy kik is vesznek részt a munkájában. Pedig bizony sokat segítene a megértésben, ha nem hagynánk ezeket figyelmen kívül, mert akkor az immunitás is más megvilágításba helyezõdik. De gondolom, csacska részletekkel nem akarták terhelni az ilyen cikkek olvasóit, mert úgysem erre fogékonyak.
A "lenyúlás" kapcsán hiányolom az egyes belsõ intézmények szavazati eljárását is, igazolandó a merész állításokat.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Ha viszont belépünk, akkor bizony az elõnyök mellett a kockázatokat is viselnünk kell. Ha nem tetszik, nem kell belépni. Ilyen egyszerû.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
(Ott volt az idézetben: "Az euro-tagországok...".)
Az ESM pedig csak az eurózónára vonatkozik.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Megmutatnád kérlek, melyik EU-s joganyagban szerepel az, hogy az EU tagállamoknak kötelezõ belépnie a monetáris unióba is egyúttal?
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
Te itt most csak annyit csinálsz, hogy megpróbálsz felállítani egy kétes eredetû láncolatot, amelynek az a lényege, hogy ha ebben a láncolatban bárhol is hitel nyomát tudod kimutatni, akkor azt állítod, hogy onnantól kezdve minden hitel. De ez így nem igaz.
Ami a büdzsébe kerül, az nem hitelpénz. A munkáltatóm a bevételeibõl fizeti az én fizetésemet, melybõl levonja az adókat és átutalja a államnak. Ebben semilyen hitel nincs, kamatot pedig max. a bankom fizet nekem, illetve a munkáltatóm bankja a munkáltatómnak.
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
A kétszintes Európa terve egyre jobban körvonalazódik...
A gazdasági kormányzás elmélyítésére van szükség, ami a jelenlegi hatásköri szabályokkal nem oldható meg, ezért kellenek intézményi változások az unióban - mutatott rá. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak be kell látniuk, "a valóságos gazdasági unióhoz politikai unió is kell", ami valóban fordulatot jelenthetne az EU történetében.
Az európai kormányokkal és a CFR-el szoros kapcsolatban álló ECFR (European Council on Foreign Relations) álláspontja mérvadó. Ezen mérvadó álláspont szerint a gazdasági krízisbõl a nemzeti szuverenitás feladásán keresztül vezet ki az út.
Régóta látható, hogy ez a terv. Ez az írás egy újabb bizonyítéka annak, hogy a tervet nagyon is komolyan gondolják.
Dr. Tóth András mondanivalóját azért tartottam érdemesnek megosztani az olvasókkal, mert véleményem szerint nem csak a pénzügyi folyamatok megértéséhez járulnak hozzá a sorai, hanem a jelenlegi világ értelmezéséhez is.. Egy nagy "szerencsejátékot" csináltak a világból, ahol a "nagyok" keményen csalnak. A tõzsdék és a bankok arról szólnak, hogy munka nélkül hogyan lehet vagyonokat keresni mások kárára, és akik igazán nagyban játszanak, azok elérték, hogy teljes országokat lehet megszerezni "fogadással".
A "pénzpiacok hangulata", meg a minõsítõ intézetek "értékelése" szabja meg, hogy ezen a héten melyik országból szívjanak el több pénzt. Teljesen beteg ez az egész...
A világ hatalmas marketing ipara mind erre épül: az embereket rávenni olyan döntésekre, amit érzelmi alapon hoznak meg – leginkább például, hogy vegyenek meg valamit. Nézzék meg a reklámokat a TV-ben. Kivétel nélkül az érzelmeinkre kíván hatni. Ezek közül is a két fõ tényezõ a vágy és a félelem.
(...) Mindennek az az oka, hogy a gát annál több energiát tud termelni, minél nagyobb a két oldal közt a vízszint különbség. A spekulációs befektetéseknél is pont ez a lényeg: minél nagyobb bárminek az árfolyam különbsége, annál többet lehet rajta keresni. Ezért aztán a nagybefektetõk érzelmekbõl építenek duzzasztógátakat.
(...) Aztán az igazi nagy befektetõknek, még ez is kevés. Õk szabályos erõmûvet építenek. Ha magasak az árfolyamok, még magasabbra tuszkolják – tele rakják a gazdasági sajtót jó hírekkel, optimista kilátásokkal. De igazán akkor élik ki magukat, ha leesnek az árfolyamok. Ekkor a céljuk a legmélyebbre nyomás. Ilyenkor aztán a vízcsapból is a teljes összeomlás folyik. És felépült a lélektani erõmû: hatalmas csúcsszinttel, és hatalmas mélységgel – ami jó sok pénzt termel, a sok amatõr kárára.
Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettõ nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtõ. A bank nem a betétestõl érkezõ pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…
Riporter: Hát fõleg a bankok.
Varga István: Igen, a bank pénzteremtõ. Neki joga van a tõkéjének függvényében azt a hitelt egyszerûen elõállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Na most, amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor õ úgy szerzõdik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettõl kezdõdõen õ csak egy látszatot, egy fiktív devizamûveletet hajt végre.
Be in no doubt what fiscal union means: it is one economic policy, one taxation system, one social security system, one debt, one economy, one finance minister. And all of the above would be German.
Az idõkjelei.hu írásban ott van egy halom külsõ forrás. Ezek szerint nem három blogger olvassa egymást, hanem mindannyian végeredményben brit híroldalakról mazsoláznak... (telegraph, express, guardian, dailymail)
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
http://www.origo.hu/uzletinegyed/20111114-a-penzugyi-vilag-buntetni-akarja-magyarorszagot-parragh-laszlo-a-magyar.html
Mit csesztünk el ? Nem adtuk még oda bagoért a vizünket meg a földjeinket ? Hány bõrt akarnak még lehuzni rolunk hogy azt a sok fedezetlen virtuális pénzt amit a semmibõl állitanak elõ valos értékké varázsolják ? Mit fog csinálni a nemzetközi pénzvilág ha már a kamatszivattyu nem tud több vért szivni mert egyszerüen elfogy ?
De persze aki ilyet mond mint most én, azzal valami nem stimmel. Igaz? Mármint igaz, hogy ezt szokták a hozzám hasonlókra mondani? Értetlen vagyok, mert nem fogom fel, hogy hülyeséget beszélek. Igaz?
De könyörgöm mi különbség van aközött, hogy leverik rajtunk ha nem fizetünk, és aközött amit én írtam? De most komolyan. Mi a különbség? Mert szerintem semmi. Csak én úgy fogalmazok, hogy ha ez lenne igazságként bemondva a rádióban óránként, akkor ezt az emberek felfognák. Felfognák, hogy mi zajlik velük, és tömegesen hagynák ott a háborút. Ezért nem ezt mondjuk és nem így mondjuk, hanem ködösen fogalmazunk, hogy azért az emberek érezzék, hogy nagy szarban vannak és össze kell szedniük minden erejüket, de azt semmiképp ne fogják fel, hogy mi is az a szar, amibe nyakig merültek.
Érdemes figyelni erre a Max Keiser-re.
http://maxkeiser.com/
http://www.youtube.com/user/MaxKeiserTV
http://www.youtube.com/watch?v=eJXQ6_F14o8
Lesz itt olyan egyetértés, hogy még Kádár apánk is elismerõen csettintene...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
A hitelek összege valójában nem nõ (hacsak nem veszel fel újabb hitelt). A számok az infláció és a valutaárfolyamok változása miatt nõnek, de valójában az értéke változatlan. Ahogy anno 100ft volt egy átlag fizetés, most meg 90 000. De az e-mailben szereplõ számok enyhén szólva hamisak.
" Egy kiegészítés: A Magyar Nemzeti Banknak semmi köze sajnos a Magyar Államhoz.
A Baseli központi jegybank rendelkezik fölötte hatáskörrel, ami érdekes módon magántulajdon a Rotschild családé, akiknek a becsült osztatlan családi vagyona
500 trillio dollár. A többit lent olvassátok el, és szerintem összeáll a kép.
Elgondolkodtam: nem vitatéma, gondolatébresztõ.
Üdvözlet mindenkinek!
A következõ néhány napban, részletekben leközlök egy írást, amit, a magát "Szabad Európának" nevezõ társaság állított össze. Az írás figyelemreméltó tárgyilagossággal követi a középkortól (nem idõrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlõ elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi kirablásunk különösen vérforraló, ki-ki, döntse el, mit érdemel az a bûnös... .De lássuk az elsõ részt.....
Mi történik ma, Magyarországon:
Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:
~ 1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
~ 1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a megszállóktól és a bábkormánytól.
~ 1957 tavaszára, a "van másik" bábkormány megszilárdította rémuralmát.
~ 1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
~ 1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.
~ 1989-ben: csõdhelyzet, mert összegyûlt húsz milliárd adósság!
Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adóság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József: "Az adósságot vissza kell fizetni!" "Ez becsületbeli ügy!"
Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi mûveletet elismerjék, amit a megszállók és hû kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?
~ 1989-2010 között felvettünk 50 milliárd dollárt.
~ 1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
~ 2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott errõl a magyaroknak!
Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem õszinte a kommunikációja, kevés az esélye.
Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.
A rendszerváltás és az államadósság.
Ki áll a magyar pártok mögött?
2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11, 6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz!
Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.
Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendõ miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.
Soros György 22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? "Mindössze" a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor,
egészségbiztosítók, stb.)
Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta.
Mint mondta: "...ez kommunikálhatatlan, ezzel õ nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytõl a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat."
Antall József miniszterelnök
Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amirõl sem õ és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt! Amennyiben errõl beszéltek volna, azonnali hatállyal "forradalmat" robbantottak volna
ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésrõl és az átütemezésrõl is.
Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erõ, mely errõl beszél, halál fia. Ezért nem beszél errõl a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzési lehetõségét, és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is
megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben, 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.
Antall halálával és 4 év elteltével, 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn Gyula elsöprõ fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérbõl megzsarolták Hornt.
Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent!
Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elõ, hogy a 22 milliárd dolláradósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.
Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezõgazdaságra és a termõföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezõgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerõ és legtöbb mandátummal rendelkezõ MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.
Torgyán alatt megkezdõdött a mezõgazdaság szétverése.
A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyõzõdésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy-ahogy mûködõ magyar mezõgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerzõdések. Mikor Torgyánnal szétverették a
mezõgazdaságot (emlékszünk, mûködésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.
De a nagy fölénnyel vezetõ Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket
ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 évi választás eredménye fontos volt, mert a Torgyán-féle mezõgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergõdõ magyar
mezõgazdaságra a nyugati árukat. Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezõgazdaságnak és kereskedelemnek is.
Medgyessy a kölcsönökbõl osztogatott.
A kölcsönökbõl megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.
A 100 napos programra adott kölcsönöket egybõl visszaszivattyúzták magukhoz.
Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság idõközben 135 milliárd dollárra nõtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk. Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink, Orbánt ugyanúgy zsarolják és irányítják, mint Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségû Trilateral Commission nevû csoport bábja.
És egy kis ráadás.
"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet,ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat
ebbõl próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a
költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.
Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!
Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. "Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környezõ országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A
Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerzõdést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni" - mondta Bogár László.
Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!
A lenti adatokat erõsen õrzik a nyilvánosság elõl. A mi célunk, viszont az hogy minél több ember tudja meg õket. Küldje tovább minden megbízható ismerõsének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk "fagyott" le "véletlenül". E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem csoda, az adatok megdöbbentõek, és még megdöbben-tõbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.
Olvasson a sorok között!
Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.
1. hír
Az ország államháztartási és külsõ finanszírozási helyzete látványosan javult.
... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetrõl. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsõdleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelõ többletet mutat majd, ...
2. hír
Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel... Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külsõ pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság, hétfõn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttmûködésben
készített helyzetértékelésében. (.....) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentõs tartalékok vannak benne.
Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL.
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstõl, vagy esetleges emelkedéstõl.)
2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlõ. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd forint!
3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsõdleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsõdleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352 milliárd forintot.
4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5. Kérdés: Hová tûnt az 1352 milliárd többlet, és mibõl keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.
Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa:
2321 milliárd forint az:
az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,
vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,
vagy a teljes jelenleg már meglévõ magyar autópályák felépítésének költsége(!),
vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz,
vagy minden magyarnak a csecsemõtõl az aggastyánig 232.000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Mit tehetünk? Elõször is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tõlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok.
Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztõben találná magát. Kik ezek a befektetõk?
Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György
Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintés:
AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Velence-tavi kaszinó telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De, bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból teljesen "legálisan" valakik!
Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, mirõl van szó, meg kell néznünk néhány mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de nem tudjuk, valójában mit is jelent!
1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévõ pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelõs állami intézmény. A monetáris politika
kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szûkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a
pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelõ hatású lehet.
Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessé belülrõl a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
1. Adat.
A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.
2. Adat.
A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.
Most minden olvasó fejében az elõre beprogramozott sziréna megszólal, és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
(Ne lepõdjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része, és Önt is programozták be!)
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen. És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az elõre beprogramozás nem engedi.
ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat.
Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat.
Mégis még mindig mûködünk.
Kérdés: Hogy' lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy õk adjanak nekünk pénzt.
Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségû pénz, mint amennyit mi magunk is kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, - de akkor miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a folyamat. Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.
DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!
A õ általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és.... KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!
Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket errõl a témáról.
És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat.
Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!
Nézzük a 20 év "termését":
~ Tocsik 800 millió
~ Tribuszerné 2.000 millió, azaz 2 milliárd
~ Zuschlag 50 millió
~ BKV 3.000 millió, azaz 3 milliárd
~ Autopálya 100.000 millió, 100 milliárd
~ Számoljunk minden képviselõre 100 milliót, az 40.000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele, Legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!!
Ez 4 milliárd dollár! Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.
DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA E ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK KI? 30. 000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!
DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?
20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 milliárd dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik "õk"?
Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvénybõl:
I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSÕDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETÕ FELADATA
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasí-tásokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitõl és szerveitõl, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtõl!
Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament (Országgyûlés) ellenõrzi a Kormányt*, a Kormány NEM ellenõrzi a jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenõrizzük a jegybankot, és a pénzkibocsátást.
A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenõrzi.
És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?
Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezetõ pozícióba helyeznek.
És õket kik rakják oda?
David Rockefeller, Nicholas Rockefeller, Soros György
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"
Wass Albert: ".... az Úr... megszabadítani csak akkor fog benneteket, amikor visszatértek az Õ Törvényéhez s egymás szeretetében, egymás támogatásában nemzetté váltok újra. Lélekben tiszta, jellemben erõs, szeretetben tántoríthatatlan, s az Úr Törvényének tudásában bölcs és engedelmes nemzetté, kikben önmagára ismerhet újra a Teremtõ Atya. A szeretet ereje mindenre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is"! "
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Ez is egyfajta tesztelése és felkészítése a lakosságnak a még rosszabbra......hasonlót cselekszik ManoNegra is."
<#papakacsint>#papakacsint>
Szerintem ami nem okoz túl nagy problémát, viszont az emberek jól elvannak vele, ott maximum keresztbe tesznek, de nem hallgattatnak el senkit feleslegesen. Jobb tudni arról, hogy mi jár a másik fejében, és jobb az információt felhasználva alkalmazkodni és igazodni a másikhoz, mint próbálni ráerõszakolni a másikra valamit ami azzal nem is kompatibilis, amit az nem képes befogadni.
De arra én is gyakran gondolok, hogy nem minden szemfelnyitogatás, ami annak látszik.
De ha valaki megbízásból csinálja, az is lényegtelen, mert ha igazat mond, akkor mindegy ki mondja!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Komment Indiánmagyar-tól:
De arról is beszélni kellene, hogy Drábik János is pont egy olyan titkosügynök, mint akikrõl õ beszél, hisz hogy is engednék (csak neki!) meg, hogy ilyen komoly dolgokat nyilvánosság elé tárjon.
Ez is egyfajta tesztelése és felkészítése a lakosságnak a még rosszabbra......hasonlót cselekszik Posta Imre is.
Igen, a projekt akkor érték. De a hitel nem attól lesz érték, hogy a projekt megvalósul-e. A hitelnek a kihelyezése pillanatában is van értéke, hisz az elkölthetõ a gazdaságban található javakra. A projekt értéke a projekt végén jelenik meg, de a hitelnek a projekt legelején is van értéke, mégpedig attól, hogy a hitelként kiadott összeggel a hitelt felvevõ mások által elõállított értékek felett rendelkezhet.
Tehát pl. amíg nyomja az USA a dollárt, addig azon országok által megtermelt értékek felett rendelkezhet, akik a dollár használatára rávehetõek vagy kötelezhetõek voltak. A feltételezés pedig az, hogy egyszer majd ugye az USA ugyanennyi értéket vissza fog adni azoknak, akik most az USA-nak dolgoznak saját maguk helyett. De ez csak feltételezés.
Ugyanez igaz mindenkire aki hitelt vesz fel.