Gazdasági világválság

Bucser! Úgy látom nem csak én közlekedek szemben az autópályán!







stb: http://internacional.elpais.com/internacional/2011/10/15/album/1318675228_581822.html

Jó írás! <#eljen>
A témához annyit, hogy erre szokta azt mondani Cifu, hogy "semmi se kötelezõ".

Szlovákia: az eurovályú-cirkusz, avagy mirõl is szól az Európai Stabilizációs Mechanizmus

...Aztán nyár végén és szeptemberben, ahogy közelített a nagy nap, lázas koalíciós tanácskozások kezdõdtek. Itt merült fel az az ötlet, hogy kössék össze az ESM-rõl való szavazást a kormány elleni bizalmi szavazással, ami – ismervén az ESM-tervezet hazaáruló jellegét – nem is annyira bizarr ötlet. Így is lett, az eredmény pedig az, hogy a szlovák parlamentben kedden a 124 képviselõbõl 55-en szavaztak a kormány és az ESM mellett a szükséges 76 helyett, így nem lett megszavazva sem az ESM, sem a „bizalom” a kormány számára. Persze minden országban voltak, akik az ESM ellen szavaztak, de ezek rendszerint vagy a szélsõjobb vagy a szélsõbal kategóriába tartoztak, a szlovákiai SaS pedig nemcsak liberális, hanem ráadásul koalíciós kormánypárt is. Sulík egy európai liberálishoz méltatlanul olyasmit merészelt nyilatkozni, hogy „inkább leszek kiközösített Brüsszelben, mintsem szégyellnem kelljen magam a gyerekeim elõtt azért, hogy eladósítottam õket”.

A hírre a „piacok”, akik véleménye mindig elsõdleges fontosságú, azon nyomban leértékelték az eurót, elkezdõdött az vinnyogás a demokrácia alkonyáról, a Szlovákia „jó hírnevén” (értsd: „szófogadó jó szolga”) esett csorbáról, befektetõi bizalomról... csak valahogy a szlovák lakosságról nem esett egy szó sem. Az világos volt, hogy Sulík ezt nem viszi el szárazon, mindjárt fel is kérték, hogy mondjon le önként, amit elutasított, mondván õs csak a lelkiismerete szerint szavazott. Ez ma Európában nem megengedett.

Csütörtök reggel – természetesen titkos szavazáson – a „partnerek” leváltották parlamenti elnöki posztjáról és megszavazták az ESM-et is. Így megy ez a fejlett demokráciákban: amit kedden nem szavazunk meg, majd megszavazzuk csütörtökön, nagyon hasonló cirkuszt eljátszottak már a lisszaboni szerzõdéssel is Írországban. A Radièová-kormány tehát megbukott, az elõrehozott választások idõpontját március 10-ére tûzték ki. Az eseménysor nagy nyertese a gerinctelenül és sunyi módon, ám sikeresen taktikázó Fico, aki azzal, hogy második nekifutásra megszavazta az ESM-et, egy csapásra szalonképessé vált és már most kombinálnak, hogy egy leendõ koalícióban már esetleg benne lehetne. Sulík még nem adja fel és mivel alkotmány-ellenes, hogy ugyanarról a kérdésrõl kétszer szavazzanak, most az Alkotmánybírósághoz fordult – de ez már csak epilógus, amit ismerhetünk a sok mindenben etalonként szolgáló lisszaboni szerzõdés keresztül verésének példájából is. (A legtöbb országban alkotmányellenes volt, hogy népszavazás nélkül döntsön a parlament olyan kérdésrõl, ami felülírja az adott ország alkotmányát – na és? Azóta is csönd van, pedig „de jure” a lisszaboni szerzõdés sok országban egyszerûen érvénytelen. Európát már régen nem a jog és pláne nem az igazságosság irányítja.)...

BBC Does It Again: "In The Absence Of A Credible Plan We Will Have A Global Financial Meltdown In Two To Three Weeks" - IMF Advisor

Kommentek:
-Right about now they're going to declare an emergency ..requiring emergency financial powers. No there's no time to think about laws or constitutions. Just give us your money and we'll make the threat go away. If you don't give us insane quantities of money, we'll blow ourselves (and you) up. Financial terrorism at its finest...
-Stop that critical thinking, stop it! The world is too dangerous to be doing that, we just need to be observant and report upward.

<#hehe>

2-3 héten belül pénzügyi összeomlás?

Viszont a „kockázati felár” – mint láthattuk – egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bankok vállalnak kockázatot. Ugyanis, amikor bedõlnek a hitelek, vagyis az adósok nem fizetnek és a bank elveszíti a tõkéjét, a kormányok nyakukat törik, hogy kimentsék õket a szarból (bailout) és a csõdbe jutott bankot „feltõkésítik” azaz kapnak egy nagy rakás állami pénzt, amit idõvel az állampolgárok fognak összedobni adók formájában. A bank nem kockáztat, ami úgy néz ki, mint kamaszkorom vicces mondása: gyere snúrozni, ha fej akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettél. Ha a bank behajtja a tartozást kamatokkal együtt, akkor a bank nyert, ha nem tudja behajtani, akkor a állam fizet az adósok helyett. Olcsó játék hülye állampolgárok számára, de most kezdünk túlnõni a létezõ kereteken. Miért is?

<#eljen>

Amit mondtam, az konteó-mentes. Puszta racionalitásból és pragmatizmusból ered. Ez az, amit a legsikeresebb üzletemberek pontosan tudnak, és amelyet a rögtönítélõ konteó-ellenes közösség hevesen cáfolni próbál. Pedig pont ez utóbbiak propagálják a leghevesebben az elõbb említett irányzatokat.

Érdekes!

A másik topikban arról írtam, hogy válság ide vagy oda, a nagy bankok egyre nagyobbak. Ennek alátámasztására van itt ez az ábra. És hogy miért itt? Ott nem szeretek beszélgetni, mert minden az ég világon összeesküvés elméletnek van titulálva.

Elég érdekes szembeállítani azt, ill. EZT! (avagy, a világsajtó milyen témákra harap...)

A nagy hal megeszi a kis halat. Tõke = hatalom. Ez a rendszer alapja. Nincs ebben semmi különös.

Szépen az élére állnak a mozgalomnak, aztán kész. A sok mérges embernek csak megfelelõ hülyeséget kell a fülébe suttogni, és megy is a dolog a "helyes" úton.

‘Occupy Wall Street’ Tax Proposal Is Backed By Wall Street Itself

A gazdagok megadóztatásáért tüntetnek, de tévedésbõl (?) egy középosztályt sújtó törvényt támogatnak?
A mozgalmat a Wall Street támogatja... Kész. Ennyi volt.

"Azt hiszem, rokonszenvezni tudok a nézeteikkel" - jelentette ki a tüntetõkkel kapcsolatban Soros az ENSZ székházában tartott sajtótájékoztatóján. A magyar származású amerikai üzletember szerint a Wall Street-ellenes tüntetõket és a republikánus párt ultrakonzervatív Tea Party szárnyát egyaránt felháborította a bankok magatartása.

Ezzel mindjárt hiteltelenítette az öreg a tüntetést. Olyan ez mint Piszkos Fred barátsága...

Gazdasági összeomlás - Az idézetek beszédesebbek mindennél !

Szóval akkor most mi lesz? Alakul az újabb válság? Milyen célból? A feszültség egyre elviselhetetlenebb, és nem csak az emberek fordulnak szembe a rendszerrel, hanem már egyes politikusok is trehány munkát végeznek, így kell egy kis emlékeztetõ az embereknek? Szétaprózódás veszi-e kezdetét, vagy inkább a világméretû egyesülés, ami a problémáink megoldásaként lett már többször is megjelölve?

Miért nagy az államadósság?

AZÉRT KELL NEKÜNK KÖLCSÖNT FELVENNI, MERT NEM NYOMTATHATUNK SAJÁT FIZETÕESZKÖZT, AZAZ FORINTOT!

Közgazdasági alaptétel ugyanis, hogy az a pénzmennyiségnek és az árualapnak egyensúlyban kell lennie. Ha ugyanis több a pénz, mint az áru a polcokon, akkor az inflációt okoz! De ugyanilyen fontos az is, ha van áru, de nincs pénz, akkor meg bedöglik a gazdaság, az emberek csak pénz nélkül sóváran állnak az áruval megrakott polcok elõtt. Nincs vásárló erõ.
Igen ám, de az elsõ Orbán kormány 2001-ben módosította a jegybank törvényt, amellyel lemondott a pénzkibocsájtás jogáról és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Európai Központi Bank felügyelete alá helyezte.

Õk már felkészültek az új világrendre.

Micsoda komment:

No igen, mindíg jól szórakozom, mikor az amerikai adóssághegyekkel, meg a dollár értéktelenségével riogatnak. Lehet, hogy aranyfedezete nincs, de a terrorfedezettsége a legtutibb. Utoljára fog bukni.

meglepõ, de a hír totyikban ilyet is lehet olvasni:
#52001

Hátha magyarázni kell: ahogy egy vár védõit is ki lehet éheztetni, ahogy egy háborút is meg lehet nyerni gazdasági eszközökkel (civilek ellen indított háborús támadás álneve ez), úgy a tüntetõket is szét lehet pusztán azzal zavarni, hogy a tüntetõ bizony kint van a hidegben étlen-szomjan, de aki ellen tüntetnek, annak szolga hozza a Gundel palacsintát.

Miért is írták pár éve befektetési tanácsadók, hogy a biztonságtechnikával foglalkozó cégek papírjaiba érdemes fektetni? Azt valószínûsítették, hogy a "tüntetõket" a Gundel palacsintát zabálóktól leghatékonyabban fejlett technológiával lehet távol tartani?

Szép dolog a tõzsde. Ha van pénzed, fogadhatsz akár arra is, hogy sikerrel kiszúrnak-e veled. És ha igen, akkor tulajdonképpen nyersz. Bár ha van pénzed fogadni, akkor igazából nem is tartozol ahhoz a körhöz, amelyikkel végsõ soron kiszúrnak.

Anarchista? Na ebben legalább logika van. Ha az épp aktuális irányítók ellen vagy, akkor nyilvánvalóan anarchista (irányítás/irányító ellenes) vagy. A TV nézõ meg retteghet, hogy "juj-anarchia!" <#ijedt>

Több helyen azt is közölte a sajtó, hogy néhány száz anarchista akarta elfoglalni a teret. Nem csodálnám ha a Fox ezt még megspékelné a "falhugyozó anarchista punk" fogalmával is! :)

Avagy: éhes lesz, WC-re kell mennie, fázik, elfogy a pénze (hitele) és hazamegy...

A cikket pedig nem értem. Mintha egy vicc lenne az egész, de azt meg nem értem, hogy pontosan hol a poén benne. Kisegítesz?

Elõször is a bankok nem mocskosak, ahogy a zsidók sem (lásd. másik topikot). Mocskolódni akkor szokás, ha nincsenek tények. Itt viszont tények vannak. Azokat lehet szeretni vagy nem szeretni, csak épp ez a lényeg szempontjából - hogy ezek bizony tények - irreleváns.

Aztán abban igazat adnék neked, hogy ez egy valóban egy kifejtés és indoklás nélküli összefoglaló írás volt. De hozom azokat a híreket is, melyek az ilyen összefoglaló elméleteket alátámasztják. Azoknál nem hogy nem tolong senki hogy kommentálja, de utólag el is felejtjük, hogy ilyen hírek léteznek. Pl. mikor a bankok refinanszírozási rendszerében támad zavar okairól és annak következményeirõl volt szó. (Azt már én sem tudom, hogy hol jöttem elõ a témával, csak arra emlékszem, hogy senkit se érdekelt.)

Mert ez mostani kis idézet megint megkapta az "összeesküvés" jelzõt. Biztos mert szerepelt benne az "illuminátusok" szó. Kétszer is. De mivel az írásokat én egy az egyben idézem, így most sem akartam kivételt tenni, bár volt egy olyan érzésem, hogy ez a szó megadja majd a kellõ alaphangulatot.

Az meg, hogy a pénzmennyiség növekedésének és csökkenésének ciklusai milyen valódi hatással vannak a gazdaságra, avagy a gazdasági válságokra, az ugye sose fog kiderülni - érdeklõdés hiányában. Helyette dobálózunk azzal, hogy ez egy "összeesküvés!". Még szerencse, hogy az "illuminátusok" (akiknek a fejében fény van a sötétség helyett) tudják a kérdésre a választ.

mindenki hibás,csak épp az nem,aki minimálbéres fizuval beleugrik egy 6 éves suzuki hitelbe,vagy 20 éves PANEL lakásra felvett hitelbe. okos döntések mi? és ezek miatt szív az az ember,akinek egy árva hitele nincsen,de viszont a bérünkön,meg a többi dolgon szépen megfog látszódni,hogy megint a nép akar segíteni a népen...

mocskos kibaszott szar szemétládák! menjenek a rákba!

A "MOCSKOS BANKOK!" mellé itt egy "mocskos idõsek!" alapú összeesküvés is, csak, hogy teljesebb legyen a kép :)

Isten hozott az Európai Unióban !!! Hogyan szabályozzák az illuminátusok a világuralmi tényezõket?

A fellendülés idején igen sokan nagy kölcsönöket vesznek fel és eladósodnak. Az élénk gazdasági tevékenység lehetõvé teszi, hogy a vállalkozók kölcsönökbõl finanszírozzák az új technológiát, hogy ennek segítségével növeljék a termelést az ugyancsak megnövekedett kereslet kielégítésére. Ilyenkor az emberek nagyobb kölcsönöket vesznek fel ház- és lakásvásárlásra, és bíznak abban, hogy a felvett kölcsönöket vissza is tudják fizetni. Ekkor áll elõ az a helyzet, hogy az illuminátus hálózat által irányított vezetõ bankok megemelik a kamatlábakat, és ezzel csökkentik a kölcsönök iránti keresletet. A forgalomba lévõ pénz mennyisége nyomban csökken. Ekkor megkezdik a kint lévõ hitelek behajtását. Kevesebb pénzbõl egyre többet vonnak ki. A forgalomban lévõ pénz mennyiségének ez a csökkenése azonnal lenyomja a keresletet is, sok termék és szolgáltatás - megfelelõ közvetítõ közeg hiányában - eladhatatlanná válik. A csökkenõ gazdasági tevékenység és jövedelem pedig nem teszi lehetõvé a korábban felvett kölcsönök határidõhöz kötött visszafizetését. Azok a vállalatok, amelyek mesterséges pénzszûkítés nélkül normálisan mûködhettek volna, így csõdbe mennek. Ekkor megjelennek a bankok, és az adósság fejében ráteszik a kezüket a reális vagyontárgyakra. De az az adósság, ami nem került visszafizetésre, valójában csak tényleges vagyontárgy nélküli fedezetlen szám volt.

Most már értelek.
Mondjuk számomra az is kérdéses, hogy szükség van-e egyáltalán egy európai unióra.

úgy értettem, hogy most ugye van únió, de mégsem annyira egységes mint pl egy usa. kicsit olyan hogy csináljuk is meg nem is.

persze nagyon kérdéses mennyire mûködne egy usa szerûség itt a népek közti ellentét miatt.

"Gyakran csak az euró keresztapjaként emlegetik azt a közgazdászt, akinek kutatásai megalapozták a közös deviza bevezetését. Mfor.hu-interjút közölt Robert A. Mundell Nobel-díjas közgazdásszal, aki már ki merte jelenteni:hamarosan bekövetkezhet egy újabb világháború.

Mundell szerint a világnak évtizedek óta egy globális devizára lenne szüksége, hiszen a mostani válság egyik fõ oka is a dollár instabilitása volt 2008 õszén. Ugyanakkor azzal tisztában van, hogy amíg nem jön egy komolyabb katasztrófa vagy világháború, addig sem az Egyesült Államok, sem pedig Európa nem fogja feladni függetlenségét."
Nah.... ez is konteós lenne?

Nem vagyok egy idõs ember, de ezekhez a kacifántos megfogalmazásokhoz nekem szótár kell...

még mindég sokkal jobb mint a mostani, basszunk de ne tegyük be felfogás...

Soros szerint az eurózóna válság a Lehman Brothers-nál is súlyosabb lehet

„Igen nagy az esély arra, hogy ez a válság súlyosabb kimenetelû legyen, mint a Lehman Brothers válság. Ezért is komoly a probléma. Szükség van a válságra, hogy Európában kialakuljon a központi hatalom iránti igény és közös akarat, de azt még nem tudni, hogy ez a központi hatalom mit fog tenni,”

Az európai pénzügyi rendszer vége idézetekben

Végeredményben itt is két forgatókönyv tûnik fel az idézetekbõl: eddigieknél szorosabb unió, vagy a katasztrófa. Hogy errõl mit gondolok, azt már leírtam.

Az európai elit ma már az „Európai Egyesült Államok” megalakulásáról beszél.

„Az Európai Bizottságnak egy olyan kormányt kellene létrehozni, amit az Európai Parlament felügyel. Ez lenne az „Európai Egyesült Államok,” nyilatkozta a napokban Gerhard Schroeder, korábbi német kancellár.

(...) Elõfordulhat, hogy az euró teljes, vagy részleges összeomlásának és óriási pénzügyi válságnak leszünk szemtanúi Európában, amire az elit mélyebb integrációval válaszol, a válságból való kilábaláshoz vezetõ egyetlen „megoldásként” tálalva.

A probléma-reakció-megoldás elvének újabb tökéletes példája.

A „probléma” a súlyos pénzügyi válság és gazdasági hanyatlás Európában.

A „reakció” az európai lakosság kétségbeesése és az iránti könyörgése, hogy valaki végre állítsa helyre a dolgokat.

A „megoldás” természetesen az „Európai Egyesült Államok” megalakulása, a korábbinál sokkal mélyebb gazdasági és politikai integrációval, amit az európai pénzügyi és politikai elit már régóta szeretne elérni.

Akkor sem lehet saját pénzügyi rendszered, mert akkor én hoppon maradok:

Mit tesznek az afrikai gazdaságok, ha a dollár és az euró összeomlik?

Ha az afrikai kontinens erõforrásai feletti irányítás dönti el, ki lesz a 21. század szuperhatalma, miért ne döntenének az afrikaiak úgy, hogy õk ellenõrzik a saját erõforrásaikat, és a 21. század szuperhatalmává válnak? Ezért a francia elnök Sarkozy beleavatkozott az elefántcsontparti választások menetébe, mert nem akarta, hogy az afrikai rendszer kidolgozza saját pénzügyi rendszerét. Ez az oka annak is, hogy Líbiát a mai napig bombázzák.

Al-Kadhafi vezetõtestvér az aranydínárt akarta bevezetni, mint az afrikai konteinens országainak közös fizetõeszközét és megteremteni egy pán-afrikai pénzügyi rendszert, ami többé nem fogadott volna el semmit az olajért cserébe, csak aranyat.

Líbia: Ban Walid nem adja föl - az ellenállás folytatódik

Ezt a februárban kezdõdõ háborút azzal a gondolattal kezdték meg, hogy legfeljebb márciusban véget ér. A gyors gyõzelem szükségességének számtalan oka van. Az afrikai államok a határán voltak, hogy átvegyék a Kadhafi-rendszer ideáját az egységes afrikai pénznem, az arany dínár használatáról. Ez behelyettesítette volna az eurót és a dollárt, és elsõdleges fizetõeszköz lett volna egész Afrikában. Csak ebben a pénznemben lehetett volna fizetni a kitermelt olajért - mindenhol. Ennek értelmében Kadhafi létrehozott három afrikai pénzközpontot, az Afrikai Valutaalapot (AMF), az Afrikai Központi Bankot és az Afrikai Befektetési Alapot. Ezért vált Líbia a nyugat célpontjává - Afrika hatalmas gazdasági áttörés elõtt állt, amit a nyugati érdekeltségeknek minden áron meg kellett akadályoznia.

Miért bombázza a NATO Líbiát?

Évek óta tudjuk, hogy a dollár gyengélkedik. Elõször Szaddam volt az, aki 2000-ben euróért kezdte árulni az olaját. Késõbb egyre többen szorgalmazták, hogy ne dollárral kereskedjenek az olajpiacon. Ennek legerõsebb szószólója Kadhafi volt, aki 2009 óta szorgalmazta az OPEC országokat, hogy vezessenek be egy új valutát az olajpiacon, az arany dínárt. Mindez nem véletlen, Líbiának körülbelül 140 tonnás aranykészlete van. El tudjuk ugye képzelni, hogy ha a dollár helyébe lépne az arany dínár, akkor mennyire meggyengülne az USA és más nyugati országok helyzete a Világgazdaságban. És, ami ugyancsak ehhez kapcsolódik, Dominique Strauss-Kahn, az IMF egykori vezetõje, aki szintén ezen ügyködött április óta, hogy leváltsák a dollárt, mint vezetõ valutát. Láttuk mi történt vele......

Líbiai felkelõk: kormány még nincs, de központi bank, az van!

...az eddigi, 100 százalékban állami tulajdonban levõ központi bank Líbiát gazdagabbá tette mint, olaja.
(...) Többen emlékeztettek az amerikai generális, Wesley Clark elhíresült mondására néhány nappal a New York-i 9/11 után, ami szerint Amerika az elkövetkezõ években hét országot akar „kikapcsolni”; Líbia, Szíria, Észak-Korea, Irak, Szudán, Irán és Szomália. Közös ezekben az országokban, hogy nem Rotschild típusú központi bankokat mûködtetnek.

A pénzoligarchia szemében ez volt Gaddafi legnagyobb vétke. Hiába próbálta országa olajkincsének egy részét prédaként a nagytõke lábai elé dobni, mindez kevés volt. Pláne, hogy Gaddafi Afrika arab és fekete országait egyesíteni akarta egy új pénznem, az arany dínár égisze alatt, amely a dollár és az euró helyére lépett volna. Az ötletet szinte minden afrikai ország elfogadta. A fekete kontinensen még mindig nagy befolyással bíró Franciaország elnöke, Nicolas Sárközy persze az emberiség pénzügyi biztonságának a veszélyeztetését látta benne. Csak azt szeretnénk itt megállapítani errõl a veszélyrõl, hogy szakértõk szerint a líbiai mintájú kamatmentes pénzzel finanszírozott projektek kb. 50 százalékkal olcsóbbak, mint az általunk is jól ismert nyugati típusú központi bankok által pénzeltek.

Egy példa arra, hogy komolyan gondolják, hogy a krízis az, ami megtöri az emberek ellenállását, és lehetõséget ad a "rerformok" gyors keresztülviteléhez:

The "Shock Doctrine" Comes to Your Neighborhood Classroom
"Let's hope the fiscal crisis doesn't get better too soon. It'll slow down reform." -- Tom Watkins, a consultant, summarizes the corporate education reform movement's current strategy to the Sunday New York Times.

Azaz: reméljük, hogy a gazdasági válság nem oldódik meg túl gyorsan, mert ez lelassítaná a reformtörekvéseket.

Világosan látszik, hogy a krízis nem más, mint "várva várt" lehetõség a társadalmi változtatások keresztülviteléhez. A krízis rengeteg embernek hoz hasznot. Akkorát, amiért akár érdemes a krízisekre egy kicsit rá is segíteni...

UBS Quantifies Costs Of Euro Break Up, Warns Of Collapse Of Banking System And Civil War

Why consider break-up at all? Break-up occurs because the Euro does not work.Member states would be economically better off if they had never joined.European monetary union was generally mis-sold to the population of theEurope. In the 1990s the Euro was often characterised as an instance of foreignexchange rate integration – the Exchange Rate Mechanism without the crises.The advantages of no foreign exchange rate uncertainties or costs for trade andtourists were emphasised. Of course the exchange rate integration was probablythe least of the consequences of the Euro. The most important consequence wasthe integration of monetary policy. The hint was in the name “EuropeanMonetary Union”. However, politicians sought to ignore that hint. A Euro thathad been promoted on the idea of monetary union rather than exchange rateintegration would have been far more difficult to sell to the electorate.

Az EURO egy lépés hátrafelé már ami egy ország lehetõségeit illeti az önálló cselekvésre. Egy európai monetáris unió kb. egyenlõ a "Banktatorship" hivatalos formában történõ kiterjesztésével.

Az USB is ijesztget, mindig ijesztgetnek, hogy az ember lépjen, és maga kérje azokat a megszorító és korlátozó intézkedéseket, melyeket egyébként mereven elutasítana. A félelem és a szenvedés az eszköz arra, hogy megtörjék az ellenállást. A fenti cikk is ijesztget és a következõben is leírják, hogy mivel ijesztgetnek:

Europe's "Troubled Assets" Bank Bailout: Germany's Chancellor Merkel Pushes for a Eurozone "Banktatorship"

"In a situation of market panic, the EFSF has to act quickly," Holger Schmieding, chief economist of Berenberg Bank, told the Financial Times Deutschland. "It could happen overnight or on a weekend." Guntram Wolff of the Brussels-based think tank Bruegel agreed. Parliamentary approval "must not take too long." ("Parliamentary Influence over Euro Bailouts 'Naive'", Der Spiegel)

Sound familiar? US Treasury Secretary Henry Paulson used the same strategy after Lehman Brothers collapsed in 2008 in order to blackmail congress out of $800 billion via the TARP bailout. Once again, the fear of a financial meltdown is being invoked to stealthily extort money from working people.

Tehát hogyan is lesz ez a jövõben? Hagyjuk hogy a nagy bankok azt csináljanak amit akarnak, sõt, hozzunk létre olyan intézményeket, melyek "megmentik" ezeket a bankokat, ha azok túl nagy kockázatot vállaltak volna. És hogy hivatalossá válhasson az, hogy ez alól nem kap felmentést egyetlen tagállam sem, ragaszkodjunk a közös európai monetáris unióhoz, és hangoztassuk folyamatosan, hogy abból kilépni nem lehet egy polgárháború vagy más súlyos krízishelyzet nélkül.

Persze mindezt az emberek érdekében. Az meg ne zavarjon senkit, hogy sorra jönnek a hírek arról, hogy ami valóban jó hatással van a helyi gazdaságra és így közvetlenül az emberek éltére, az az, hogy nem adják át a pénzügyeik feletti ellenõrzési jogot másoknak, hanem a bankot saját maguk üzemeltetik az emberek a saját érdekeik képviseletéért.

De kell az unió mindenáron, így azzal ijesztgetnek, hogy unió nélkül itt a "világvége": krízis vagy akár polgárháború, és aki még ezek után se ijedt meg, annak ha kell mutatnak ízelítõt abból, hogy milyen krízisrõl is van itt szó. De nem szabad megijedni ilyenkor sem. Van élet az európai- vagy világ-unión kívül is.

A svájci top bankárok: polgárháború lesz, ha nem engedelmeskedünk.

Amikor a törvényhozóknak nem sikerül elfogadtatni az emberekkel a megszavazandó dolgokat (ezúttal Európa mélyebb gazdasági és politikai integrációját), akkor különbözõ apokaliptikus képeket kezdenek el vetítgetni, hogy mi lesz ha nem tesszük meg és azt hiszem ez érthetõ is és most pont ezt teszi az UBS és mások is.

És "valóban", nem tart senki se az ember fejéhez pisztolyt. Nem ám. A vak is láthatja, hogy "nem". Eh. <#szomoru1>

Azt hiszem azért mert elhagynánk az EU-zónát nem sokan mennének ki tiltakozni az utcára, sõt a levált nemzetállamok visszatérnének végre a régi rendszereikhez, ami a legtöbb ember vágya már, így innen nézve egy kicsit túlzás a UBS riogatása, de mint mondtam, hogy akár polgárháborús körülményeket is tudnak teremteni az ügyük érdekében néhány hónap alatt, ha esetleg nem menne figyelmeztetõ felhívással.

Errõl jut eszembe: ORBÁN LELEPLEZVE.

Egyik komment: A populizmus és hazudozás wikileaks nélkül is köztudott volt, pláne orbán esetében. Inkább az itt a kérdés, hogy kiknek áll most érdekében felfedni ezt a nyílvánosság, a megvezetni kívánt tömegek elõtt. Kiknek érdeke egy újabb Öszöd miatti felizgulás-rombolás?

Titokban a Goldman Sachs is összeomlásra számít

Miközben a bank próbálja megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy minden rendben lesz, legfontosabb ügyfeleit arra ösztönzi, hogy egy óriási pénzügyi összeomlásra fogadjanak.

Solution to the Economic Crisis? North Dakota’s Economic “Miracle”—It’s Not Oil

North Dakota is the only state to be in continuous budget surplus since the banking crisis of 2008. Its balance sheet is so strong that it recently reduced individual income taxes and property taxes by a combined $400 million, and is debating further cuts. It also has the lowest foreclosure rate and lowest credit card default rate in the country, and it has had NO bank failures in at least the last decade.

If its secret isn’t oil, what is so unique about the state? North Dakota has one thing that no other state has: its own state-owned bank.

ÁLLAMADÓSSÁG ÉS "MEGSZORÍTÁSOK": AZ ÚJ FEODALIZMUS HAJNALA.

Ez a cikk a magyar diplo-ból (a "Le Monde Diplomatique" talán az utolsó szabad és magas színvonalú európai politikai-társadalmi lap) arról szól, hogy pontosan mik azok a „megszorítások”, amiket az IMF és az EU követelnek a görögöktõl, írektõl és portugáloktól. Ezek a „megszorítások” valóban annak a slágernek a variációi, ami arról szól hogy az államadósság törlesztése nevében le kell bontani az államokat és olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozni a lakosságokat, hogy el lehessen fogadtatni velük az elfogadhatatlant.

"És végezetül: igenis szükséges lenne adósságszolgálatunk könnyítésérõl, mérséklésérõl tárgyalásokat kezdeni az IMF-fel. Ha már elmulasztottuk a kedvezõ történelmi pillanatban, a rendszerváltás idején, húsz évvel ezelõtt. Az elmúlt húsz évben 70 ország kapott jelentõs adósságelengedést, átütemezést, stb., például Lengyelországnak hétmilliárd dollárnyi adósságát írták le. Persze ma az adósságszerkezet miatt nehéz helyzetben vagyunk, de az IMF-et többek közt éppen ilyen problémák megoldására (kormányok átmeneti likviditási gondjainak áthidalására) hozták létre 1944 októberében Bretton Woodsban…"

Ki az ahülye, aki nem kéri az adósság rendezézsét-könnyítését,ha lehetõsége van rá??

" Antall, a késõbbi miniszterelnök megbízottai már 1990 februárjában megkötötték az alkut Londonban Magyarország legnagyobb hitelezõivel: a Rothschild és Warburg bankházakkal a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósság pontos ütemezésû és maradéktalan visszafizetésére. Az adósság elengedése, átütemezése szóba sem kerülhetett. Antall 1990 februárjában szólt bizalmasan Rabárnak, hogy lesz egy fontos tárgyalás Londonban, melyet Soros György szervez a magyar adóssághiány lehetséges kezelésérõl. Tardos Márton, az SZDSZ késõbbi frakcióvezetõje koordinálta az utazási ügyeket, tõle kapta Rabár az elõkészítõ anyagot. A Londonba kiutazott csapat: Tardos Márton, Surányi György, Csillag István és az MNB korábbi elnökhelyettese: Szalkai István. Rabár Ferenchez kint csatlakoztak Antall külföldi szakértõi: Tar Pál és O’sváth György. (Hármójuk közül egyik sem volt az MDF tagja, csak Antall barátai, ismerõsei.) Mi volt a gyakorlat célja? Az, hogy a legnagyobb bankárok elõre biztosítsák magukat az MDF választási gyõzelme esetére, idõben meggyúrják a leendõ Antall kormány gazdaságpolitikájának vezéregyéniségeit, s írásba foglalják azokat a diktátumokat, melyektõl aztán eltérni nem lehet.



Természetesen nemcsak az adósság kezelésérõl, hanem az oly fontos privatizációs stratégiáról is folytak a tárgyalások. Rabár visszaemlékezésébõl világosan kitûnik, hogy a bankárokat a magyar nemzeti vagyon megkaparintása érdekelte. Ezért volt a megbeszélés fõ témaköre az államadósság állami tulajdonnal, nemzeti vagyontárgyakkal való megváltása, majd mikor ez gyakorlatilag kivihetetlennek bizonyult – aláírásra nem volt felhatalmazása a delegációnak - , a bankárok hunyorítottak egyet: „Sebaj fiúk, majd megszerezzük más úton, de az adósságot pontosan fizessétek!”, s ezzel az intéssel útjára bocsátották az Antall-csapatot. Antall beletörõdött a megváltoztathatatlannak tartott döntésbe, nem voltak közgazdasági ismeretei, hallgatott az üzenetre. Ezután szó sem lehetett adósság elengedésrõl, annak enyhítésérõl, reprivatizációról, a nemzeti erõforrások népi tulajdonba helyezésérõl, ellenkezõleg, megkezdõdött a nemzeti termelõtõke és vagyon olcsó kiárusítása, a multi-és transznacionális vállalatok piacvásárlása. S a szegény Magyarország fizetett mint egy katonatiszt, míg csak be nem zárult mögötte az adósok börtönének kapuja."

Vesztegzár a Fehér Házban

Az IMF mint jótevõ hehe. A cikkedbõl:

"Az eddig leírtakból következik, hogy megszorításokkal nem lehet az adósságállományt csökkenteni. Az alapvetõ ok ugyanis éppen a humán tényezõ tragikus alulértékeltsége (és ebbõl következõ alulteljesítése), illetve az elavult, túlzottan energia- és nyersanyagigényes gazdaságszerkezet változatlan továbbcipelése. Exportunk importtartalma 80-82 %, vagyis alacsony a hozzáadottérték-tartalom. Ez az eladósodás oka, és nem a „túlfogyasztás” meg az „osztogató kormányok”."

Az IMF pedig pont a megszorításokat követeli a pénzéért cserébe:

"Bár az elsõ valóban nagy adósságválság csak a nyolcvanas évek elején következett be a fejlõdõ országokban, már a hetvenes évek második felében világossá vált, hogy komoly fizetési válság fenyeget. Ennek elkerülése érdekében a fejlett országok és a nemzetközi pénzintézetek csupán annyit tettek, hogy megpróbálták a fejlõdõ országok számára a folyamatos hitelezést biztosítani, s abban reménykedtek, hogy a problémák csak átmenetiek lesznek. A finanszírozás folyamatossága érdekében a hitelezõk igyekeztek növelni a hitelnyújtás biztonságát, és az IMF révén megpróbálták olyan gazdaságpolitikai intézkedésekre rászorítani az eladósodott fejlõdõ országokat, amelyek csökkentik azok külföldi hiteligényét és segítenek gazdasági egyensúlyuk helyreállításában.

Az IMF által javasolt szigorú megszorító intézkedések azonban a fejlõdõ országokban nem segítettek a gazdasági egyensúly helyreállításában, és nem csökkentették a külsõ finanszírozás igényét sem, csupán a kormányellenes politikai zavargások szaporodtak meg aggasztó módon. Ebben a helyzetben egyre több fejlõdõ ország kényszerült adósságszolgálatának egyoldalú átmeneti felfüggesztésére (Sierra Leone és Zaire 1979ben, Lengyelország, Pakisztán és Törökország 1980ban, Szenegál, Madagaszkár, Uganda és Togo 1981ben, Mexikó, Jugoszlávia, Kuba és Románia 1982ben). Ezt követõen kötötték meg az elsõ adósságátütemezési megállapodásokat. A hitelezõk azonban még nem tették lehetõvé az adósság csökkentését, csupán idõben elnyújtották a visszafizetést, s esetenként átmeneti, néhány éves türelmi idõt engedtek a kamatfizetésekre. Ezekre az átütemezési megállapodásokra a magánhitelezõket összefogó Londoni Klub, illetve a hivatalos, állami hitelezõket képviselõ Párizsi Klub keretében került sor.

Az átütemezés azonban nem oldotta meg az adósságválságot, amit az is mutat, hogy több fejlõdõ országgal szinte évente kellett újabb megállapodásokat kötni a nyolcvanas években. Erre az állandósult adósságválságra volt válasz a Bakerterv, amelyet 1985ben az amerikai pénzügyminiszter fogalmazott meg, s amely a nemzetközi adósságválság kezelésének második szakaszát jelentette. A Bakerterv fordulatot jelentett a korábbi IMFpolitikával szemben abból a szempontból, hogy a megszorító intézkedések mellett gazdaságfejlesztési és exportösztönzõ politikát is javasolt az adós országoknak. Nem hozott azonban változást a tekintetben, hogy továbbra is elsõsorban átütemezést, tehát újabb hitelek nyújtását, és nem adósságcsökkentést irányzott elõ. A Bakerterv általános vélemény szerint nem könnyített jelentõsebb mértékben a programba bevont adós országok helyzetén. Ezt az is mutatja, hogy abban a 15 fejlõdõ országban, amelyet érintett a Bakerterv, a külsõ adósságállomány 420 milliárd dollárról 477 milliárd dollárra nõtt 1985 és 1988 között, gazdaságuk stagnált, s továbbra is folyamatos külsõ finanszírozásra szorultak (LEHMAN <1994>). ..."

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00011/1204.html

a #3210 utolsó mondata

Milyen "szabadkõmûves vezetõkre" célzol? Vagy ezt a "konteó" téma folytatásaként írod?