Gazdasági világválság

"Öt évnyi neoliberális rezsim elég volt ahhoz, hogy tönkretegye Izlandot<...>"
Így jár az a nép, amely egy SZDSZ-t ültet a bársonyszékbe... miért nem vonagáborok vezették Izlandot, ha ennyire okosak? Akkor nem kezdõdtek volna el a privatizációk, stb.

Itt van egy cikk, melynek a szerzõje szükségesnek tartja az adósság újratárgyalását, de nem "szabadkõmûves vezetõkben" látja a probléma gyökerét:

Tévhitek a magyar államadósságról

A nyugati média hallgat az izlandi forradalomról

Az év végére Izland bejelentette a csõdöt. Ellentétben a vártakkal az izlandiaknak felmutattak egy részvételi demokrácia nevû rendszert, ami végül új alkotmányhoz vezetett. De csak rengeteg fájdalom után.

(...) Ami az azt követõ nap történt, az Európában eddig példátlan volt. Az a tudat, hogy az állampolgároknak kell megfizetnie a pénzügyi monopólium hibáit, hogy a teljes nemzetet sarcolnák meg a magánérdekeltségek által felvett kölcsönökért, egyik pillanatról a másikra megváltoztatta a lakosok kormányhoz és hivatalokhoz való hozzáállását. Az államfõ, Olafur Ragnar Grimsson elutasította a törvényt, ami az izlandi állampolgárokkal fizettette volna vissza a bankok hiteleit, és népszavazást írt ki.

(...) Távol áll tõlünk, hogy az ehhez hasonló részvételi demokráciát járható útnak tekintsük. Ami az izlandi történéseket különlegessé teszi az, hogy Európában példaértékû eset abból a szempontból, hogy a lakosság döntõ többsége nem a Magyarországon is tapasztalható bambasággal állt hozzá az államadósság törlesztéséhez, hanem kinyilvánították, hogy nem fizetik vissza, és errõl nincs tovább vita. Az európai média hallgatása pedig annyit jelent, hogy Brüsszelben félnek, rettegnek attól, hogy ha elterjed az eset híre, Izland példaértékûvé válhat minden tagállam számára, ahol a kormány bejelenti az államcsõdöt, vagy megszorító intézkedésekkel sarcolja a népet a válságra hivatkozva.

A magyar nép által törlesztett államadósságot sem a magyar nép vette fel, hanem az egymást vezetõ pozícióba juttató szabadkõmûves vezetõk - és a hungarista munkásállamnak semmi köze nem lesz az általuk felvett kölcsönökhöz!

Egy bizonyos mennyiségû információ után már semmi sem konteó. Ha egy vállalkozás abból a célból jön létre, hogy nemzeteket lásson el pénzzel, és ezért a munkáért cserébe õ megfelelõen kompenzálva legyen, akkor azon mi a konteó? Ha kihangsúlyozom azt, hogy ez egy üzleti vállalkozás, akkor onnan kezdve világosnak kell lennie annak is, hogy mik a prioritásai ennek a vállalkozásnak. Hisz - szoktuk mondani - a cég nem jótékonysági intézmény. A cég azért létezik, hogy profitot termeljen. Mindenáron - tehetnénk hozzá -, ami ugye annyit jelent, hogy elsõsorban profitot termel, és csak másodsorban lehetnek egyéb céljai.

Ezt tudjuk-e akár Görögországra, akár Magyarországra, azaz akár lokális vagy globális "gazdasági válságokra" alkalmazni? Nagyon egyszerû dolgokról van itt szó. Csak mintha nem mernénk magunk belegondolni abba, amit sejteni sejtünk.

A másik meg az, hogy neked meg még a jövõben gyûlhet meg a bajod váratlanul az ENSZ-szel, a gyógyszerekkel, az élelmiszerekkel stb. stb. Kit fogsz okolni akkor?

Bocs, nem fordítottam hátat, csak nem tudtam hozzátenni semmi lényegeset. Hagyom néha érni a gondolatokat a fejemben. Sokszor magammal is vitában állok.
Azzal mindenképpen egyetértek, és egyet fogok érteni életem végéig, hogy tisztességgel, õszintén kell élni. Ha e szerint éljük a hétköznapjainkat (család, barátok, ismerõsök, munkatársak), akkor szinte mindenki egyet szokott érteni abban, hogy hogyan kell viselkedni egyes helyzetekben, hogy megfeleljen ennek az íratlan szabálynak, mert ezek egyszerû, könnyen átlátható helyzetek, amelyekben erkölcsös és okos (mondhatjuk ezt bölcsnek?) döntéseket kell hozni. Oké, ha ez mikroban megy, akkor makro szinten is e szerint kéne Magyarországot vezetni, mondják az egyedek.
Igen ám, csak itt azzal a nagy problémával találjuk szembe magunkat, hogy ez már egy egész komplex, sokszor nagyon átláthatatlan rendszer. A szabályt tudjuk: bölcs döntéseket kell hozni. Itt idézném az egyik kérdésemet:
"Akár konteóval, akár anélkül magyarázzuk, hogy hogyan jutottak ide, mégis milyen lehetõségeik vannak ezután?"
Ezt visszavonom, mert igazából nem mindegy, hogy hogyan magyarázzuk, milyen elméletet használunk a történések leírására, mert az már meghatározza, hogy pontosan mik lehetnek ezután bölcs döntések. Az a bökkenõ, hogy van két egymásnak ellentmondó elmélet. Így a jóhiszemû emberek is szembeállnak egymással, mert egyik az egyik elméletet fogadja el, a másik a másikat. Az egyikbõl következõ bölcs döntések szöges ellentétben állnak a másikból alkotott bölcs döntésekkel. Párbajoznak egymással, de egyikük sem ismeri a valóság minden részletét. De ennek az ellenkezõjét mondják magukról.
Úgy érzem, egy zûrzavar vesz körül, nem is tudom kinek higgyek. Bokros Lajcsinak, vagy Bogár Lacinak? Hol egyiknek, hol másiknak. Csak ingázom közöttük. A két elmélet között. Hamis dilemma ez? Igen. Mert mindkettõ igaz, de csak az egyik érvényes a valóságra.

Vagy egyik sem? Tudja a fene...

Nekik meg eddig nem lett semmi bajuk a hitelektõl, "szóval igen".

Egyiktõl sem lett meg semmi bajom, szóval igen.

A konkurencia ugyanazt fogja mondani. (Nem aggódni kedves vevõ, minden a legnagyobb rendben lenni.)

Nem fogod huszadszorra is megkérdezni, ha 19x használhatatlan információt kaptál.

Nem csak pénzügyekrõl van szó, rengeteg más esetet is felhozhatnánk. Nincs olyan hogy mindig mindenki tudatos vásárlóként hoz döntést. Az oltásokban megbízol? A túró rudiban megbízol? A választási rendszerben megbízol? A jogrendben megbízol? Az ENSZ-ben megbízol? És miért bízol meg?

Azt mondják majd, hogy az égvilágon semmi baj nincs vele. Ja hogy megpusztulsz ha megeszed? Reklamációt a pénztártólvaló távozás után nem fogaduk el! Amúgy is meg kell pusztulni valamiben...

Ha az országunk vezetõi olyan hülyék (?) hogy így eladósítják az országunkat, akkor miért várod el a kisembertõl, hogy értsen magas fokon a pénzügyekhez? Mondom ezt úgy, hogy nincs hitelem...

Már leírtam máshol is, hogy én whitelistet csinálok az emberekre, szóval nem bízok meg csak azért, mert Õ az eladó. Mikor értik meg végre az emberek, ha pénzrõl van szó, akkor nincs jóhiszemûség, nincs barát. Ha az eladó kitérõ választ ad, már hagyom is ott. Mindig van konkurencia.

Egyébként meg a válasz 100-ból 100 alkalommal: Az olcsóbbal sincs semmi baj, mi lenne? Csak nem gondolja a kedves vevõ, hogy mi szart árulunk? Nem. Mi kérem minden árfekvésben kínálunk terméket. Az árérzékeny vevõknek olcsóbbat, és a trendi dolgokra érzékeny vevõknek, vagy a "tudatos" vásárlóknak pedig olyat ami nekik megfelel. Fair-trade annak, aki arra ugrik. Bio annak, aki arra ugrik. De ez nem jelenti, hogy az olcsóbbal bármi baj lenne. Nem kérem!

Magyarul kizárólag olyan választ kapsz, ami kizárja az eladó felelõsségét. Csak nem gondolod, hogy be fogja vallani, hogy TUDJA, hogy az olcsóbb kenyér hosszú távon ilyen vagy olyan egészségügyi problémák kialakulásához vezetHET? Ki az a hülye, aki úgy árul gyógyszert, élelmiszert, gyerekjátékot, vagy akármi mást, hogy "ráírja a dobozra", hogy ez azért olcsó, mert ha ezt használod, akkor te vagy a gyereked megvakulHAT.

Nem. Ma úgy történnek meg a dolgok, hogy nincs felelõs semmiért. Mert ez így természetes. Mert ehhez vagyunk szokva. (Szoktatva.)

Meg ott van még a maradék kétmillió eset, amikor nem kérdezel rá. Mert megbízol. Mert jóhiszemû vagy. Mert magadból indulsz ki, és nem feltételezed, hogy a másik csak azért csináljon valamit, hogy neked rossz legyen, hogy téged átverjen. Mert azt hiszed, hogy a bûnösöket ma megbüntetni szokás, és nem támogatni.

Tudod, ha én látok a boltban egy kenyeret 300 Ft-ért, meg 100 Ft-ért, akkor rákérdek mi a bibi az olcsóbbal. Ez nem tudomány, hanem józan paraszti ész.

Itt a hangsúly az "elrejtve" alatt van. A nemzetközi törvények szerint az eladó/szolgáltató köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a még mem ô általa okozott rejtett hibára is, ha annak tudatában van. Ebben az esetben nem csak tudatában volt, de maga az eladó helyezte el az "autóba" a ketyegô bombát, ami minden egyes vevônél fel is robbant, ha csak nem volt az autó áranak háromszoros tartaléka (ami senkinek sem volt)

Ily módon az esküdtszék bûnösnek találja Simor Andrást (és cinkosait akik közül itt is van..) hazaárulásban és a magyar nép ellen elkövetett legsúlyosabb bûntettekben... Az itélet a világrablók bebukása után lesz végrehajtva...

Mármint hogy azt nem mondják, hogy ha autót veszel, akkor lehet olyan, hogy valaki szándékosan neked jön, ha neki épp úgy tartja érdeke. (=Pokolgépes változat más szavakkal.)

nem mondanám... a bomba (chf) akkor is ketyeg, ha meg sem mozdulsz az autóval..

a példa rossz, inkább azt mondanám hogy eladnak autót de nem mondják hogy összeütközhetsz vele, mindenkinek magára kell vigyázni.

Te is csak egy vagy azok közül, kinek a mondandója arra szorítkozik, hogy mindenki más hülye aki nem azt mondja amivel te egyetértesz.

Nem is tud vezetni mindenki aki autóba ül. Üzleti szempontból a cél az, hogy minél több ember minél több idejét és energiáját fordítsa autózással kapcsolatos tevékenységekre. Tehát nem az a szempont, hogy mindenki tudjon vezetni, hanem az, hogy mindenki részt vegyen a játékban.

A pénzvilág játékai ugyanezen elven alapulnak.

És ezek az elvek nem az általad feltételezett elvek.

na és ha neked olyan autót adnak el, aminek az ülése alatt pokolgép van elrejtve ?

neki volt annyi esze, hogy ne képeztesse ki magát a honfitársai hóhérjává,... neked nem..

"Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen"

akkor az miért várható el hogy ha autóba ül vezetni tudjon?

látom egy újabb hülye a bandában akinek fingja sincs arról, hogyan mûködik a chf hitel és egy mérleget sem látott életében...

Az évszázad pénzügyi csalása ©

"Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentõsen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhetõ tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztõ részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bûntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részérõl jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentõs kárt okoztak. A büntetõeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerzõdések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.

Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak - az én szerény véleményem szerint - egy különös minõsített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentõs összegekben, szervezetten bûnszövetkezésben. A végsõ kár ezermilliárdokban mérhetõ, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végsõ soron levezethetõ a hazaárulás is."

Ha esetleg nem olyan választ kaptál volna #3185-ben amit vártál, akkor ne legyints és ne fordíts hátat azonnal. Hanem, ha van kedved, beszéljük meg hogy mi érthetõ és mivel értesz egyet abból amit leírtam.

Nincs más opció mint tisztességgel és õszintén élni, és tûrni mit kimér a sors ránk ezért.

Vagy esetleg konkrét tervet írjak? Akármilyen konkrétumot is írnék a vége az lenne, amit az elõbb leírtam. Mert nem tudom az NWO topikban kitárgyaltak figyelmen kívül hagyásával megválaszolni a kérdésed.

Az "urakat" ki lehet dobni. Megvan az ára, de bármikor megtehetnénk. De hol van az ehhez szükséges elszántság és akarat? Nem tudom, mert nem Magyarországon élek. Talán inkább nekem kellene téged kérdeznélek arról, hogy mik a lehetõségeink. Nem technikailag, mert az tudom. Hanem a realitásokat figyelembe véve.

Már régebben is írtam:
IZLAND
Akinek van Izlandon élõ ismerõse feltétlenül beszélgessen vele pár percet a válságról...

Oké, hogy sok mindent nem akarnak a görögök, mint ahogy mi se, de mi a mozgástér? Mit tehetnek egyáltalán a legbecsületesebb vezetõik, hogy kilábaljanak a helyzetbõl? Akár konteóval, akár anélkül magyarázzuk, hogy hogyan jutottak ide, mégis milyen lehetõségeik vannak ezután?

("Igen, lesznek sztrájkok. Majd megunják és hazamennek...")

Nem tudom mit akarnak csinálni, de ha minden igaz azt tudni, hogy mit nem akarnak: nem akarják, hogy az országuk számára más állítson elõ kamatra pénzt. Nem akarják hogy a vezetõik hitelbõl üzemeltessék a gazdaságot, és nem akarják hogy ezért a hitelért és annak kamataiért az ország lakosságát tegyék felelõssé.

"ahelyett, hogy megengednék: Görögország újraszabályozhassa pénzügyi rendszerét"

Ez alatt mit kell érteni? Elengedni az adósságokat?

miért választjuk a "hazárdjáték" alapú konstrukciókat a pénz elõteremtésére, és miért nem egy biztos módot választunk, mint pl. a pénz"nyomtatás"?

Zajlik a világgazdaság szándékos összeomlasztása

A nagy világválság ténylegesen mások vagyonának a tömeges elvételét célozta. Ez a világválság nem tüntette el Amerika kapitalistáit. Ellenkezõleg! A gazdasági világválság még gazdagabbá tette õket, mert lehetõvé tette a vagyon elvételét azoktól, akik elõállították és mûködtették, és azokhoz csoportosította át, akik máris gazdagok voltak.

A Bank of America sokmilliárd dollárt keresett az 1929-tõl 1937-ig végzett árverezésekkel. Egy percig se gondoljuk, hogy a várható újabb gazdasági világösszeomlás – a Soros által jelzett és még elõttünk álló második szakaszkövetkeztében - a leggazdagabbak érdekei fognak sérülni. Egyedül azok lesznek a vesztesek, akik nem tartoznak közéjük.

Jó példa erre Görögország. Arra tesznek kísérletet, hogy összeomlasszák gazdasági rendszerét ahelyett, hogy megengednék: Görögország újraszabályozhassa pénzügyi rendszerét. Görögország adósságának fizetését rákényszerítik Európára, de ez az adósság teljesen értéktelen. Ez valójában a szemétpénz monopóliuma. A kifizethetetlen görög adósság Európára történõ áthárításával kényszerítik ki Európa pénzügyi rendszerének az átalakítását és a nagy államok folyamatos zsarolását.

Én csak azt nem értem, hogy most vagy van az adott gazdaságban kellõ szufla ahhoz, hogy kitermelje a hiteleket, vagy nincs. Ha van, akkor miért választjuk a "hazárdjáték" alapú konstrukciókat a pénz elõteremtésére, és miért nem egy biztos módot választunk, mint pl. a pénz"nyomtatás".

Gondolom az érthetõ, hogy szerintem mi a válasz a kérdésre.

De hogy ebbõl mikor lesz per? Mikor lesz már egy olyan per, ahol beperelik a hazárdírozókat azok pénzteremtesi módszere miatt?

ha lesz per, az egyben azt is jelenti, hogy a feljelentés megalapozott. hiszen megalapozottság hiányában az ügyésszég elutasítaná a dolgot.

kivéve a polgári pernél, most gyorsban válaszolok, nem olvasom el megint részletesen mert hosszú hogy milyen fórumon is akarja perelni.

az más kérdés, hogy ítélet úgyse születik majd belõle akár jogos akár nem....

Majd kiderül, lesz-e tárgyalás a polgári peres ügyeikben, de persze nagyon valószínû, hogy nem. Sztem, a legerõsebb érv Káslerék ellen az (még ha esetleg voltak kisebb etikátlan, szabályszegõ lépéseik is a bankoknak), hogy a devizahitelezés olyan mint egy hazárdjáték. Lehet vele nagyot kaszálni alacsony árfolyammal, míg magassal nagyot bukni.

Plusz lattam en mar ugyvedet eredmenytartalekot minden aron a penztarban megtalalni akarni es verni az asztalt emiatt birosagon. Szal penzugyi tajekozottsaguk altalaban rosszabb mint az atlagmagyaroke.

Velemenyem annyi, hogy en is beperelhetem Kasler urat mondvan hulye, de majd a birosag eldonti szabad-e. Perelni mindenert lehet. Targyalas mar joval kevesebb ugyben van.

Ahogy a legfrissebb blogposzt mutatja, Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke feljelentést tett a devizahitelesek érdekében. Végigolvastam, és beidéznék ide pár bekezdést:

" <...> tudomásom szerint a banknak a kölcsön kifolyósításakor konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt a rendelkezésre az adott összegû svájci frank, nem tartalékolt a futamidõ alatt sem a hitelösszegnek megfelelõ svájci frankot, nem vásárolt a forintban történõ befizetéseimbõl svájci frankot, ezek mindig is forintban folyósított forint fedezettel rendelkezõ hitelek voltak.

Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és saját maga által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás megfoghatatlan, nem az MNB által közzétett árfolyamokon) az ügyleti kamat többszörösét kitevõ extra-profithoz jusson a bank.

<...>

Soha még egyetlen egy bank sem bizonyította (még csak nem is valószínûsítette) azt Magyarországon, hogy a hitelösszegek fedezetét valós deviza biztosította és nem csak virtuális számítás, mert utóbbi esetében csak virtuális árfolyam különbség keletkezhet, amelynél jogellenes és büntetõjogi felelõsséget felvetõ banki elvárás és magatartás az, hogy az adós ezen árfolyam különbözet részt is valós fedezettel kiegyenlítse.

A „deviza alapú” hitelt nyújtó bankok szerzõdése és a szerzõdéses tevékenysége akkor felelt volna meg a jogszabályoknak, ha a hitelt nyújtó bank ténylegesen megvásárolta volna a svájci frankot a hitel nyújtásakor, azt forintban a svájci frank fedezeti állomány feltüntetésével folyósította volna, majd azt folyamatosan az adós konkrét fizetései mellett tartalékolva számolta volna el az idõszakos havi forintban történõ adósi teljesítéseket.

Amennyiben nem így történt, akkor nem létezõ svájci frank fedezet hiányában árfolyam veszteség sem érhette a bankot, hiszen nem kellett svájci frankot vásárolnia, egyszerûen csak egy elektronikus és virtuális svájci frank számlát vezet a hitelben, amelyen képzõdõ virtuális „árfolyamkülönbség” veszteséget számol el az adós terhére.

Most akkor van ez a fenti sztori arról, hogy a deviza alapú hitelezésnél nincs is igazából jelen CHF, míg van a hivatalos verzió, amit Bucser már megosztott velünk a #2919-ben. Akkor még Káslerék nyílt levelére reagált Bucser, de most már feljelentést is tettek. Nocsak, ennyire megalapozottak az elméleteik az érdekvédõknek, vagy csak hülyék, akik feleslegesen perre viszik a dolgot?

Bucser, szerinted van némi alapja Káslerék elméletének, vagy még mindig ugyanaz a véleményed?

ahogy ez is :

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/

manonegra úr linkje :

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/08/korlevel.html

KÖTELEZÕ OLVASMÁNY !!!!!!

HA ESETLEG valaki nem olvasta volna még:

http://penzcentrum.hu/hitel/megtalalta_a_kormany_a_devizahitelezes_feleloseit_mi_volt_ebben_olyan_nagy_titok.1029479.html

igen, már olvastam ott és a linkeket is.... a témában elmélyedni kívánók részérõl is köszönettel akkor. meglepetést ugyan számomra nem okozott, de az összeesküvés világhódítós stb. fantazmagóriáimat méginkább alátámasztja és nyújtott új infókat is emellett... fõként a csõdös cikk tetszet... 😊

Csak azért tûnik úgy, hogy más a megközelítésem, mert ez a Gazdasági világválság topik. Az NWO topikban írom le az egyéb - általad is érintett - kérdésekrõl a véleményemet.

Ott jó lenne arról is szót ejteni, hogy mi a kiút...

na úgy látom azért van itt pár ember aki igazán érti a dolgát, kicsit kakukktojásnak éreztem az utóbbi pár hozzászólásomat, eddig.

valóban csak és kizárólag arról van szó, hogy kontrollt szerezzenek a kiszemelt országok felett. ennek elõfeltételeit kifejtettem és remark úr is nagyszerûen, de kissé más megközelítésbõl így néz ki a dolog a kétkedõk számára :

mikor pofázol vissza a fõnöködnek ? ha van jólmûködõ gazdaság, az eddigi jó kereseteidbõl van annyi felhalmozásod, ha ki is rúgnak, találsz könnyen másik megélhetést, addig meg elvagy a korábbi megtakarításaidból (mikroökönómia)

ha egy országot akarsz megregulázni, akkor elõször is zülleszd õket liberális szarságokkal, pusztítsd az emberek öntudatát és önbecsülését mindenféle szenny médiatermékkel és az azok által sugárzott baromságokkal. ítéld el azokat akik fellépnek vagy fellépnének a lakosság körében a bûnözõ elemekkel szemben államhatalmi monopóliumra hivatkozva, valamint támogasd az ilyen szenny réteget, mert jó szavazóbázist adnak, + növelik a társadalmi megosztottságot. az ország kifosztása alap, mindegy hogy hogyan és minek van beállítva, de az olyan kölcsönök adása, amit egy hazaáruló kormány (legitim megválasztott kormány) ((jogszerûen)) felvesz, majd valójában az így lekönyvelt hatalmas pénzekbõl alig jut valami is vissza a gazdasági vérkeringésbe, de akkor is csak a csókosok kapnak belõle + a kormány kenõpénze aki felveszi. majd ezt ugye jogszerûen vissza kell fizetni, ami nem más mint az ország munkaerejének áruba bocsátása idegen érdekek segítése céljából.

a pénz csak elszámolási egység, fontos és nélkülözhetetlen dolog, ugyanakkor így használva a legnagyobb hazugság arra, hogy miért nincs normális fizetés, normális nyugdíj, normális egészségügyi ellátás. dolgozzatok csak !

ma az emberek sokkal többet dolgoznak mint korábban, sokkal kevesebb a dolgozó, sokkal több az eltartott, és mégis a GDP alig változik. ez kizárólag úgy érhetõ el, ha növexik az egy egy munkavállalóra jutó teher, valamint a fogyasztók által történt fogyasztás és megtakarítás csökken egyúttal. ezt fokozták le a még európai országban elfogadható mérték legaljáig. ettõl nincs ugyan lejjebb, viszont jóideig feljebb sem, ami szándékos. ha nem is lehetne sokkal többet fogyasztani mint korábban, de legalább azt a szinvonalat simán lehetne tartani mint pl 2000-ben.

nekem jó munkahelyem van, nem írhatom le hol dolgozom, meg nem is akarnám elveszteni.... de pár év alatt is 2-3-4xére nõttek a dolgozók terhei, ráadásul soxor értelmetlen feladatokkal. miért is ? hogy növeljék a kiszolgáltatottságot.
korábban kényelmes munkahely volt, mostanra nagyon kimerít a nap végére. és mexûnt mindenféle ötletelés vagy ellenkezés a baromságok ellen, egyvalami van, parancs értettem. és pont ez volt a cél. majd MÁSOK megmondják hogyan legyen és TE mit csináljál és csinálhatsz...

ami most van az diktatúra, csak másképp. sokan elhiszik hogy válság meg faszság meg ilyenek. minden persze véletlen, világpiaci folyamat és hasonlók. mivel ebben a szférában a (nyílt) erõszak nincs porondon belügyek tekintetében, így az egzisztenciális ellehetlenítés a legjobb fegyver. munkahely elvesztése bõven elég érvágás lehet a mai helyzetben, de ha a politikai körökkel ujjat húz vki, akkor késõbb is számíthat rá, hogy valahogy semmi sem fog sikerülni neki az életben...

ezvan, sajnos

húúú bazz, ezt én se tudtam volna ennyire jól és politikamentesen leírni. köszönjük, télleg jó és érthetõ volt bárki számára is !

Szeretnék rámutatni valamire egy cikk segítségével: Az "etnikai-fegyver" csõre töltve:
Aki Európában még nem vette észre, és nem fogta fel, hogy miért kellett az amerikai ingatlanválsággal bebuktatni az európai bankokat, azért, hogy "meg kelljen segíteni" õket, aki nem tudja felfogni, hogy Európa virágzó gazdaságú országai hirtelen azért adósodtak el, mert a világ igen sok országában ezt a játékot már végigjátszotta az IMF és a Világbank...

Arra szeretnék mindössze rámutatni, hogy ez az a szint, amirõl igazából beszélnünk kellene. És ez az a szint, amirõl sohase fogunk beszélni. Ilyen, vagy olyan okokból. És ez borzalmas, hogy így van!
Az eladósítás és az abból adódó különféle gazdasági válságok társadalmunkat formáló tényezõként vannak jelen. Nem csak Magyarországon, de az egész világon. Errõl attól függetlenül kellene tudnunk érdemben beszélgetni, hogy a kérdéssel kapcsolatban a vélemények megoszlanak.

Esik az OTP mint a hulló kavics...

De ha alapból nem ide jönnek, az a hazai életszínvonalat nem szükségképpen befolyásolja.

Nem értem miért nem nézed a szövegkörnyezetet. Magyarországon a nagy cégeket bezárták, ezen cégek termékei helyett IMPORT termékeket vásárolunk. Ez nem más, mint kifosztás. Csak belátod te is.
Ne abból indulj ki, hogy HA ez meg HA az. Nézd meg mi zajlott Magyarországon. Azok konkrétumok.
És bár nem fogunk tudni a bankokról beszélni veled, de megemlíteném, hogy a pénz amit használunk az országon belül, már az is "import". És ez jóval nagyobb probléma, mint az, hogy a cukor meg a busz meg a TV meg a bicikli meg a túrórudi stb. az "import".

Pontosan, csak nekem az jött le a szövegkörnyezetbõl nekem úgy tûnt, hogy azt írod, hogy a másik fél nem tesz ellene semmit. X-nek persze, hogy az a célja, hogy õ maga jól járjon.

Látod, még mindig nem érted. Te még mindig úgy fogalmazol, hogy X-nek az a célja, hogy õ jól járjon. De pont ezzel jöttem elõ a legelején, hogy beszéljünk érthetõen, és mondjuk ki azt, hogy X-nek mikor a profit maximalizálását tûzi ki elsõdleges célnak (a cégek döntõ többsége ezt teszi), akkor konkrétan az a célja, hogy mindenki más rosszul járjon.
Ha ez így van, akkor mondjuk így. És ha így mondjuk, és a TV-ben is így fog elhangzani, akkor elõbb utóbb mindenki felkapja a fejét. De amíg megy a süketelés, a mellébeszélés, a mindenhogy és sehogyan sem értelmezhetõ szakszövegek tömkelege, addig senki se fog semmit se érteni. Akkor sem, ha történetesen elvégzett egy gazdasági iskolát.

Abban tudja megakadályozni, hogy nem köt megállapodást, ez ilyen egyszerû.

Oké. Ha azt hiszed hogy ez így megy, akkor példák:
-Nekem nem tetszik az ahogy a vízmû a vizet kezeli. De nem tudok másik vízmûhöz menni, mert nincs.
-Nekem nem tetszik az ahogy az állam az adópénzeket kezeli. De nem tudok másik államhoz fordulni, mert Magyarországon egy állam van.
-Nekem nem tetszik az hogy a sarki fûszeres a multiktól veszi az áruját. De nem tudok helyi termelõktõl vásárolni bio árut, mert a legközelebbi bolt 18 km-re van.
-Nekem nem tetszik a Windows, de nem tudok mást használni, mert erre köteleznek a munkahelyen.
-Nekem nem tetszik az hogy a bankok kamatra hozzák létre a pénzt, de mivel monopolhelyzetben vannak így nem tehetek sokat.

A példák alapján talán látható, hogy a gyakorlatban más van, mint a tankönyvekben. A tankönyv ilyen szempontból tulajdonképpen félrevezetés. Megpróbálnak rávenni arra, hogy te olyan szabályok szerint végezz gazdasági tevékenységet, ami a nagyhalak érdekeinek megfelel. Te legyél tisztességes, te másokhoz alkalmazkodva alakítsd ki üzleti stratégiádat, te tartsd be a törvényeket és szabályozásokat, te fejlõdj és bõvülj a nyereségedbõl... miközben ezen szabályok egyike se vonatkozik a gazdaság azon szereplõire, akikrõl most beszélgetünk. A gazdasági világválságok ezen szereplõk természetes közege. Ahogy falusi vállalkozó kénytelen valóban apró lépésenként bõvülni és ez tevékenységének a természetes velejárója, a nagy halak tevékenységének természetes velejárója az, hogy kisebb-nagyobb kríziseket képesek létrehozni, és ezekbõl extraprofitra képesek szert tenni. Kis krízis az, mikor a piac többi szereplõjét "eszed, nem eszed, nem kapsz mást" alapon adott szabályok elfogadására kényszerítik, pl. engem arra hogy együtt éljek az inflációval, nagy krízis meg az, mikor pl. gazdasági világválság van, vagy mikor tisztán gazdasági érdekbõl háborút indítanak egy ország ellen.

A gazdasági élet nem más, mint háború. Óriási küzdelmek mennek szó szerint a túlélésért.

Ahhoz nagyon speciális helyzet kell, hogy egy cég belemenjen egy számára elõnytelen partneri kapcsolatba.

Az esetek többségében ez így van. Szerinted egy magyar mezõgazdasági termelõnek van választása hogy kinek mennyiért adja el az áruját? Örül ha egyáltalán el tudja adni.
Egyébként meg nem csak cégekrõl van szó. Egy cég az õ összes partnerével szemben képviseli a saját érdekeit, azaz azon érdekét, hogy neki jó legyen, és ezzel együtt a másiknak rossz legyen. Tehát egy cég szeretné, ha az államnak, az alkalmazottainak, a vásárlóinak is mind-mind rossz lenne, nem csak a céges partnereinek, beszállítóinak.

Elõfordulhat, hogy X jobban jár a dologgal mint Y, de senki nem megy oda Y-hoz, hogy írd alá a megállapodást, vagy felgyújtjuk a céget.

Nem, ez úgy mûködik, hogy vagy aláírod a szerzõdést, vagy nincs semmilyen szerzõdés amit aláírhatnál. És ha nincs szerzõdés, akkor a céged felgyújtatja önmagát, és rövid úton hamvába hal.

Egy jó tõzsdés vagy befektetõ többfelé fektet be, még akár két egymással ellentétes befektetést is csinál, hogy ha bukik, ne bukjon túl sokat. Több lóra tesz egyszerre.

De ez megint csak elmélet. A Bennfentesek c. filmben is látható, hogy mikor látták hogy a saját tevékenységüktõl bedõl majd a piac, akkor konkrétan a piac bedõlésére (bizonyos cégek csõdjére) fogadtak. Tehát elsõ lépésben az extra kockázatból van extra profitjuk, majd mikor kiderül hogy túl nagy kockázatot vállaltak, akkor feltesznek mindent a piac kudarcára, csõdjére, és akkor meg abból van extra profitjuk. És közben végig, minden egyes lépésben a környezetüknek okoznak óriási kárt. Elsõ lépésben a felelõtlen üzletpolitikáért, hisz a korlátlan felelõtlenséggel nem mindenki tud és nem is akar versenyezni, második lépésben pedig a felelõtlenséggel okozott kárért a környezetnek pont annak a cégnek kell kártérítést fizetni, amelyik a kárt okozta. Ez már aztán tényleg abszurd!

Ma egy céget nem hogy büntetnek a károkozásért, de kifejezetten ezért hozzák létre. Az externáliák fogalma maga is ezt mondja ki: a cég által a környezetre hárított terhekrõl van szó. És ez a teher egyes cégek esetén tetemes. Hogyan is lenne képes valaki pár száz millió dollárral a zsebében arrébb állni egy bebukott cégtõl?
A cégek több száz éves fejlõdésük során eljutottunk a teljes felelõsségvállalástól a korlátozott felelõsségvállalásig, azaz gyakorlatilag a korlátlan felelõtlenségig. Mert aki egy kockázatos üzleten csak nyerhet de nem veszíthet, az nyilvánvalóan kockáztatni fog. Egy magánszemély nem kockáztathat, õ felel tetteiért. De egy jogi személy, ami egy virtuális személy, az nem felel.

Kínában óriási kockázatot vállalnak be és ezzel maguknak kárt okoznak, és azoknak az országoknak is kárt okoznak akik helyett elvégzik a piszkos munkát. De a folyamat során egy szûk réteg meggazdagszik. Ki viszi el a balhét? Az Európában és USA-ban bezárt gyárak dolgozói, és a környezetszennyezés és embertelen munka kínai áldozatai. És most higgyem el azt, hogy ez a véletlen mûve? Nem, itt nincsenek véletlenek.

"És ennek az lesz a következménye, hogy "itthon" alacsonyabb lesz az életszínvonal. Igaz?"

Akkor lenne befolyása az életszínvonalra, ha mondjuk ide jönnek elõször, és késõbb átköltöznek egy másik országba. De ha alapból nem ide jönnek, az a hazai életszínvonalat nem szükségképpen befolyásolja.

"Én leírtam, hogy X miben érdekelt, erre te válaszul leírtad, hogy nem igaz hogy X abban érdekelt, mert Y viszont ennek az ellenkezõben érdekelt. "

Pontosan, csak nekem az jött le a szövegkörnyezetbõl nekem úgy tûnt, hogy azt írod, hogy a másik fél nem tesz ellene semmit. X-nek persze, hogy az a célja, hogy õ maga jól járjon.

"Az meg egy más kérdés, hogy Y miben tudja megakadályozni X-et. Ha Y kellõen kicsi, X pedig kellõen nagy, akkor semmiben."

Abban tudja megakadályozni, hogy nem köt megállapodást, ez ilyen egyszerû. Ahhoz nagyon speciális helyzet kell, hogy egy cég belemenjen egy számára elõnytelen partneri kapcsolatba. Elõfordulhat, hogy X jobban jár a dologgal mint Y, de senki nem megy oda Y-hoz, hogy írd alá a megállapodást, vagy felgyújtjuk a céget. Ha X-nek nagyon kell Y, és elég nagy anyagi forrásai vannak, akkor felvásárolhatja, vagy fúziót eszközölhet ki, de ezekkel Y nem biztos, hogy rosszul jár.


Amit a válságról írtál, én ott másképpen látom a helyzetet. Vannak akik nyernek rajta, vagy ahogy a mondás tartja: rossz befektetõ az, aki nem tud egy válságból hasznot húzni. De nem hiszem, hogy konkrét érdekük lett volna a válság. Egy jó tõzsdés vagy befektetõ többfelé fektet be, még akár két egymással ellentétes befektetést is csinál, hogy ha bukik, ne bukjon túl sokat. Több lóra tesz egyszerre.