Sikerült lefotózni egy élõ óriás tintahalat

Szerintem ez egy olyan téma, amelyet különbsem lehet skolasztikus érvelésekkel megoldani, bele kell ülni egy olyan acélburába, és le kell süllyedni a mélye.
Na ott kardozz aztán, a sötétben, majd meglátnám mekkora legény vagy a gáton, mainruler.

Kérlek. :)
Ha biztosítod az anyagi hátteret, máris indulhatunk!
Ugynakkor nem lenne elég, ha csak én mennék. Statisztikailag nagyobb az esély, hogy lássunk valamit, ha sok-sok ilyen szondát küldenél... ;))


Végül még egyszer hadd szögezzem le: Itt érvek ütköztetése folyik érvekkel (vagy inkább filozófiák), nem emberek ütköztetése emberekkel.
Botorság személyes dolognak tekinteni.

Csigavér. Rugaszkodj el attól a tévképzettõl, miszerint ha valaki megkérdõjelezi az elméleteid helyességét, akkor téged kérdõjelez meg és a továbbikaban ez akkor már személyes bosszú.
Szenvtelenség, objektivitás. Nyugi!

"Oké, tehát szimplán lefikázod az egész mai természettudományt."

Nem. A fontoskodó, szûklátókörû emberi mentalitást hmm...fikázom, ha neked úgy tetszik.
Valamiért oly fontosnak képzeljük magunkat, hogy már-már azt hisszük (esetedben úgy látom nemcsak már-már, de javíts ki, ha tévednék, elnézést akkor) semmi sem létezik, ha mi nem tudunk róla. Odalent szinte semmi sem létezik, mert mi nem láttuk. Statisztikailag sem létezhet. Tehát nem létezik.
Ha beszélhetünk a diskurzusunknál magas lóról, akkor nem nekem kéne onnan leszállnom, de természetesen nem a kettõnk relációjára gondoltam itt és most.
Pökhendi, gõgös emberi ostobaság.
És az isten szerelmére: Ne vedd személyeskedésnek. Ez a mentalitás uralja a mai világ szinte elöprõ hányadát és a legkevésbé a te hibád, hogy így szocializáltak. A továbbiakban a személyeskedés vádjára nem válaszolok.

Tovább.
Misztifikálnék?
Ki használja a "lokális gradiensek", "adaptív térkép", "molekuláris mechanizmus", "normáleloszlás" fogalmakat?!
A tudomány szent liturgikus kifejezéseit?!
Kyrie Eleison!
Tudod, én is foglalkoztam biológiával vagy tíz évig, de szántszándékkal nem használok többé szent szövegeket.
Nem elég, ha a hitetleneket elintézed egy "holisztikus maszlaggal", mert szélsõségbe estél barátom. Elértél arra az állapotra, amikor a tudomány vallása már nem keres valódi példát a világ jelenségeire, mert elégségesnak tartja a statisztikai igazolást ("Az a kis robottengeralattjáró lehet, hogy még csak nagyon kis százalékát látta az egésznek. De mindig ugyanazt látta. Akkor már ugyan legyünk annyira földhözragadtak, hogy tételezzük fel, hogy a tipikusat látta. És ennyi bõven elég, innen logikai bizonyossággal lehet következtetni az egészre." El se tudod képzelni, milyen bizarr ilyen kijelentéseket elolvasni!). Ez a SZINTETIKUS gondolkodás. Hiába is fejtegetném a továbbiakban, nem értenéd, hogy miért szörnyû ez. Ezért olyan szörnyû. :))

Oldalakat írhatnék még válaszként, de felesleges. Újra és újra ugyanoda térünk vissza, körbejárunk. Azért a végére legyen még valami:

"A fene se hisz a tudomány szentségében, a biológiában pláne nem, pontosan tudom, mennyire esetlegesek az ottani elméletek, ellenõrizhetetlen kulimász az egész. De az óriáskalmárok mérete speciel NEM egy "elmélet", hanem statisztikai kérdés, és elég jól eldönthetõ."

Nem látod az õrületes ellentmondást a szövegben?

szeretnék felsorakozni (csatasorba állni!) én is Ironka, és kukacos mellett!
:-)
Szerintem az õ álláspontjuk korrekt.

Nem mondom, mainrulernek is van létjogosultsága, de azért nem kellene ilyen don Quijote módjára karddal rárontani békésen fórumozó értelmes emberekre. Ugye, ugye?<#ejnye1>

Szerintem ez egy olyan téma, amelyet különbsem lehet skolasztikus érvelésekkel megoldani, bele kell ülni egy olyan acélburába, és le kell süllyedni a mélye.
Na ott kardozz aztán, a sötétben, majd meglátnám mekkora legény vagy a gáton, mainruler.

Ennél sokkal érdekesebb - ha már - meddõ vitatéma kell (miért ne szállnék be én is az iszapbírkózásba? :-), hogy az Európa (Jupiter holdja) mélytengereiben élnek-e ilyen óriáskalmárok?

Ráadásul, ez egy olyan kérdés, mint a marsi csatornák (miben)léte: mivel az elkövetkezõ 50-100 évben nem valószínû, hogy kategorikus választ kapunk rá, így lehet mindenféle, vadabbnál-vadabb elméletet gyártani, és parázs vitákat lezavarni.
No?

Oké, tehát szimplán lefikázod az egész mai természettudományt. Akkor kérdezem, van bármilyen mûködõ alternatívád a világ leírására, vagy csak a szád jár? Valamilyen elõttem ismeretlen alapon bírálod a "szintetikus" hozzáállást, bedobod, hogy a jelenlegi modelleink nem megfelelõk. Akkor mondj jobbat, kíváncsian várom, de ne valami holisztikus maszlagot, hanem ami mûködik, értsd: hasznos, predikciókat ad. Egyébként senki sem állított többet, mint amit írsz. Mi sem tagadjuk, hogy *lehetséges*, hogy vannak óriáskalmárok, épp úgy, ahogy az alma eshet felfelé is. De ha a természettudományban nem mersz állításokat tenni valószínûségi alapon, akkor egyáltalán nem tehetsz állításokat. Mirõl is vitatkozunk? Te sem tartod valószínûnek az óriáskalmárokat. Akkor mi a baj a hozzáállásunkkal? Zavar, hogy másnak nem ízlik a misztikus ködösítés? Vagy csak egyszerûen utálod a matekot? Tudod-e, hogy hány példából lehet igen-igen jól megbecsülni egy eloszlás fõbb paramétereit? Rohadt kevésbõl, néhány elegendõ. Az a kis robottengeralattjáró lehet, hogy még csak nagyon kis százalékát látta az egésznek. De mindig ugyanazt látta. Akkor már ugyan legyünk annyira földhözragadtak, hogy tételezzük fel, hogy a tipikusat látta. És ennyi bõven elég, innen logikai bizonyossággal lehet következtetni az egészre. Csak úgy vitatkozhatsz ezzel, ha felteszed, hogy minden, amit tudunk, nem jellemzõ az egészre. Olyan vagy, mint a középkori térképrajzoló, aki Terra Incognitára sárkányokat képzelt. Oké, tedd azt, neki nem jött be. Neked se fog. Persze reménykedhetsz. Ha már itt tartunk, Te kit akarsz meggyõzni a sárkányokról? Szegény SG olvasók, ezek a szemetek ellopják a meséiket? Marad nekik épp elég, hidd el, hisznek ufótól paraenergiáig mindenben. Nem vagyok mesegyilkos, de a biológia nem tündérmese, annál már jobban értjük egy kicsit.

A kékbálna pontosan akkorára nõ, mint amit megeszik. Energiaszükségletét az elfogyasztott krillbõl fedezi. Tudod jól, hogy nem a táplálék egységeinek méretére céloztam, hanem arra, hogy ha nincs kaja, akkor nincs olyan sem, aki megeszi. Ezt a törvényt eddig senki sem hágta át a biológiában. Egyedszinten akár egyetlen generáció alatt éhenhalna, ehhez semmi köze az evolúciónak és a kihalásra fordított évmillióknak, már ha lehet egyáltalán ilyen teleologikus elveket használni ebben az esetben - nincs semmi olyan folyamat a természetben, ami direktben egy faj kihalását segítené elõ, sokkal inkább más fajok túlélésérõl van szó.

Az evolúcióról alkotott képed szerintem téves. Az evolúció barkácsol, és csak lokális gradiensek mellett képes haladni. Ha az adaptív térkép asztalát nem lehetséges úgy rázni, hogy egy faj eljusson egy adott pontra, akkor nem is fog. Lehetne ugráló elefánt fémvázzal, de soha nem fog a Földön kialakulni (legalábbis nem az Univerzum kora alatt), mert az egész molekuláris mechanizmust újra kellene tervezni. Az evolúciónak is vannak szabályai. A kreacionistáknak könnyû dolguk van, csak mutassanak egy helyet, ahol ezek megsérülnek. Ne hidd, hogy Természet õsanyánk akármilyen kunsztot tudna, csak akarnia kell.

Végül: Darwin közel harminc évet töltött az életébõl azzal, hogy bizonyítékokat keressen az elméletére. A fajok eredetének kiadását többször elhalasztotta, mert nem érezte elég meggyõzõnek. A fene se hisz a tudomány szentségében, a biológiában pláne nem, pontosan tudom, mennyire esetlegesek az ottani elméletek, ellenõrizhetetlen kulimász az egész. De az óriáskalmárok mérete speciel NEM egy "elmélet", hanem statisztikai kérdés, és elég jól eldönthetõ. A viselkedésük mikéntje az elmélet, arról nem is nyilatkozom, nem vagyok szakértõ.

Mindenesetre próbálj meg leszállni a magas lóról, mert már többször is leverted a lécet.

*ásít*
Szintetikus hozzáállás organikus kérdésekhez.
Hiába erõlködsz, ez nem lesz jobb. Pont ezt mondtam neki is. Nem tudod kilóra lemérni, centire kiadagolni az élet rendszerét. Azért, mert a "tudomány" nem képes vagy nem hajlandó megfelelõ modelleket felállítani az élet, mint jelenség vizsgálatára és ameddig azt, mint jól/rosszul mûködõ öthengeres kétliterest kezeli, a rendszer még mûködik. Nem kell megítélésünk szerint léteznie harmicméteres kalmároknak odalent ahhoz, hogy valóban létezzenek.
Nem figyelsz; már említettem, hogy szerintem sem valószínû krákenhordák létezése a mélyben. A kifogásolt dolog az a tipikusan arrogáns, végtelenül szintetikus (mondhatjuk: tipikus emberi) hozzáállás, ahogy a kérdést kezelitek.

Krákenek ide vagy oda;
"Egy állat nem nõhet sokkal nagyobbra annál, mint amit megeszik."

Nem igaz. A legüdítõbb példa erre a kékbálna. De mondhatnám a Diplodocus-t is, vagy a többi óriás növényevõt. És még számos állatfajt. Ami pedig a "Ha nincs kaja, nincs energia és nincs mibõl felépítenie magát " kérdést illeti; papíron jól hangzik. Ugyanakkor az általad vázolt folyamat évezredeket, évmilliókat vesz igénybe és erõsen megkérdõjelezi az adott faj úgymond sikertelenségét ebben a kérdésben. Vagyis ha kifejlõdik egy szélsõséges család, kompenzálására -más szavakkal kipusztulására- meglehetõsen sok idõt -egy élõlény számára- kell fordítania a rendszernek. Elõfordulhat egy óriás kalmár létezése. Személyes véleményem szerint nem valószínû, de ennek ellenére minden esély megvan rá, hiába hajtogatjátok a biztonságot jelentõ rigmust: "Azért jártak ott lent elegendõen ahhoz, hogy kiderüljön, az óceánok mélye nem valamiféle titokzatos paradicsom, ahol rendszeresen gigantikus õsállatok úszkálnak."

Kivel próbálod elhitetni magadon kívül? Még azokat az élõlényközösségeket sem ismerjük behatóan, akik itt élnek a felszínen és már évezredek óta lehetõség van/lenne a tanulmányozásukra. Gondolod, hogy a végtelen sötétségbe küldött apró kis robottengeralattjáró bármire is pontot tehet?
Kapaszkodjatok csak a tudományba. :) A föld banán alakú. Statisztikailag nem lehet másmilyen.

Végül apró szösszenetek:

"A biológiának is vannak törvényei. Nincs ugráló elefánt."

Óriási tévedés. Az evolúció mindig is az alkalmazkodásról szólt. Az, hogy ez az adott bolygó lehetõségeit kihasználva történt -természetesen- és ezt az utat Te, mint szabályszerûséget értelmezed, a te gondod. Ha az igény felmerülne rá, minden további nélkül létezne ugráló elefánt. Miért, az kevésbé bizarr, hogy többméteresre nyúlt a szaglószerve? Megszoktad, hogy így alakult és nem berzenkedsz, persze. De ez nem szabályszerûség. Egyszerûen így oldotta meg. Megoldhatta volna máshogy is. Minthogy más fajok máshogy is oldották meg. Az evolúció nem más, mint játék a lehetõségekkel. Vannak jó ötletek, vannak gyengébbek. A Diplodocus nem volt valami jó ötlet. Ki is rostálta a rendszer. Néhány millió év alatt (nekünk még ennyi sem adatott eddig). Vajon hogy állunk az óriáskalmárral?
Ne gyere a repülõ elefántokkal. Túlzásokba sem kell esni.

"A természettudományos alapelv az, hogy ilyenkor tételezzük fel azt, hogy igaz, amire vannak bizonyítékok, amíg az ellenkezõje ki nem derül."

"...arról van szó, hogy vannak közvetlen és közvetett bizonyítékaink A-ra, de te mégis amellett kardoskodsz, hogy lehet, hogy B az igaz. (A legforradalmibb felfedezések egyébként -ironikusan- mindig is úgy születtek, hogy valaki váltig a B magoldáshoz ragaszkodott az általános vélekedéssel ellentétben ;) ) Nos, amíg B-re a leghalványabb bizonyítékunk sincs, addig nincs az az épelméjû természettudós, aki neked hinne."

Hahahahaha!
Darvin-t hagymázas idiótának tartották élete nagy részében. Gideon Mantell-t pedig hóbortos arisztokratának azért a nevetséges feltételezéséért, miszerint óriási hüllõk éltek egykoron a földön.
Épeszû természettudós?! Muhaha!
A mai napig is egymást érik a vadabbnál vadabb elméletek és azt azt cáfolók hordája. Azért, mert a 'vesztes' elméletek gyártóit manapság már nem égetik meg máglyán, máris arra gondolsz, hogy napjainkban egzaktabban, "tudományosabban" folynak a dolgok (nem pedig óriási pezsgõzésekkel, ha valaki véletlenül bizonyítani is tudja, amit állít? Nézz csak a fenti cikkben szereplõ viselkedési minta elméletekre. Tipikus.)?
Egyébként bájosnak találom, hogy ilyen eltökélten hisztek a tudomány vallásában. Ministránsok az élet nagy oltára elõtt.
Kérlek, ne áltasd magad.

Ironka teljesen korrekt és tisztességes hozzászólást írt, ami szakmai hozzáértésrõl tanúskodik, nem áltudományos halandzsát. Ellentétben a tieddel, ami viszont tényleg bõvelkedik személyeskedésben. Ráadásul több pontban is tévedsz.

Elõször is a biológia igenis használja a statisztikát következtetések levonásához már elég régóta, nem kevés sikerrel. Sok nehéz esetben nem is menne máshogy. Az élõvilágban majdnem minden élõlény testmérete normáleloszlást követ. A kalmárok méretére rendelkezésre álló adatok már elegendõek ahhoz, hogy megállapítsuk, igaz-e ez a feltételezés az óriáskalmárokra is. Úgy tûnik, igen. Ennek megfelelõen - én is hansúlyozom, nagyon nagy valószínûségrõl van szó - jó becslést lehet adni a maximális méreteikre is. Szerinted a nagy valószínûség süket duma. Akkor a matematika kivételével kidobhatsz minden leíró tudományt, mert ez az egyetlen módja, hogy megalapozott állításokat tegyél a világról. Van esélye, hogy a következõ alma felfelé esik, minden eddigi állítással és törvénnyel ellentétben.

Nem igaz, hogy semmit sem tudunk arról, mi van odalent. Azért jártak ott lent elegendõen ahhoz, hogy kiderüljön, az óceánok mélye nem valamiféle titokzatos paradicsom, ahol rendszeresen gigantikus õsállatok úszkálnak. A biológiának is vannak törvényei. Nincs ugráló elefánt. Egy állat nem nõhet sokkal nagyobbra annál, mint amit megeszik. Ha nincs kaja, nincs energia és nincs mibõl felépítenie magát. Ilyen egyszerû.

Teljesen el vagy tévedve a bizonyítékok szükségességét illetõen. Bizonyítania nem Ironkának kell. Bizonyítsd te, hogy vannak száztonnás kalmárok. Bizonyítsd, hogy több kilométer mélyre merül. Fair vagyok, mert neked van rá esélyed, csak találnod kell egy száztonnás kalmárt vagy le kell fotóznod egyet három kilométer mélyen. Viszont hogy lehetne igazolni, hogy valami nem igaz? Elvégre lehetnek repülõ elefántok a sztratoszférában is, csak jól elbújnak. Arra, hogy a kalmárok ekkorák, vannak bizonyítékok, az ellenkezõjére nincs. A természettudományos alapelv az, hogy ilyenkor tételezzük fel azt, hogy igaz, amire vannak bizonyítékok, amíg az ellenkezõje ki nem derül. Itt nem arról van szó, hogy nem tudjuk, mi a helyzet; arról van szó, hogy vannak közvetlen és közvetett bizonyítékaink A-ra, de te mégis amellett kardoskodsz, hogy lehet, hogy B az igaz. Nos, amíg B-re a leghalványabb bizonyítékunk sincs, addig nincs az az épelméjû természettudós, aki neked hinne.

Õ is téged.....<#nyes>

Elõször is megkérlek, ne személyeskedj öcsi, én sem tettem.

Továbbá.
"Az óriáskalmárokat évtizedek óta kutatják komolyabban." <#taps>
Ráadásul komolyabban...
Tudod, magam elé képzelem a fázósan föl le sétálgató szájentisztet, amint reménykedve kutatja a partot, hátha ma partravet valami rothadó cafatot a víz (Olykor a bálnazsír-darab is megteszi) . Egyszer csak meglátja, hogy egy teljesen ép -úgy kéthetes :)- kalmárral hozta össze a jószerencse. Nosza, szólunk a sajtónak, izzítsák a DNS analizátorokat. "Ismét nagy elõrelépést értünk el az óriáskalmár életének teljeskörû megismerése felé" - mondja majd büszkén a National Geographic stábjának, kezében pipával és olyan Ahab kapitányosan a tetemen nyugtatva az egyik lábát a felkelõ napban csillogó óceánra tekint.
Ismét pontot tettünk egy nyugtalanító tudományos kérdéskör végére.

És innentõl fogva az a kis áltudományos halandzsa -ami elbizonytalanító elterelésnek akár jó is lenne, ha Józsi bácsinak mondanád, így viszont elég szánalmaska görcsölés- amibe még a szegény chemoszintetizáló bektériumtörzseket is belekevertük is teljes egészéban érvényét veszti. Visszamehetünk felõlem a prokariótákig, de ettõl a tény még nem változik:

NEM TUDJUK, MI ÉL A MÉLYBEN, AZON EGYSZERÛ OKBÓL KIFOLYÓLAG, HOGY MÉG SENKI SEM VETTE A FÁRADTSÁGOT, HOGY ALAPOSAN KÖRÜLNÉZZEN ODALENT.
Lehet bohóckodni azzal a pár százaléknyi megviselt tetemmel, kijelentgetni, nagyszabású teóriákat extrapolálni belõlük, de kérlek ne feledd, hogy a bioszféra nem statisztikai adatbázis és akárhányan is próbálták már ilyen mentalitással kezelni, mind belebuktak.
Leülhetsz. <#smile>

Ehhez az egészhez csak gratulálni tudok! <#wink> Fõleg ehhez >>>

"A két szakember egy halászhajóval és egy olcsó kamerával felszerelkezve érte el azt, ami eddig a nemzetközi filmstáboknak dollár milliókkal sem sikerült."

Te egy értelmes Homo sapiens vagy.

Bizonyítsd!

Mi ez a hülye duma??? Persze, h nem lehet matematikai értelemben ilyesmit "bizonyítani", ha lenne némi mûveltséged ilyen téren te is tudnád. Ezt induktív levezetésnek hívják, és számtalan tudományág nélkülözhetetlen alapja (gyk: kiragadott példákból következtetsz az egész halmazra). Bizonyítsd be, h nincsenek háromfülû emberek. LOL


Az óriáskalmárokat évtizedek óta kutatják komolyabban. A partra sodródott, halászhálóba akadt és ámbráscetek gyomrában talált maradványok alapján, azokat megmérve meg lehet becsülni egy átlagméretet (eloszlási görbe alapján). Ez persze nem bizonyíték, de olyan nem is lehetséges, hacsak ki nem halászod a létezõ és leendõ összes példányt.
Az ámbráscetek merülési mélységének ismeretébõl, a használt halászhálók mélysége alapján lehet KÖVETKEZTETNI elõfordulásukra. Ja és lárvaállapotban a felszíni vizekben is elõfordulnak.
Van szerves anyag odalent, de NAGYON KEVÉS. Ismét azt ajánlom, olvass utána. Az ott élõ állatok abból a szerves törmelékbõl élnek, ami lesüllyed odáig. Kivéve persze az óceáni hátságok mentén a vulkanikus tevékenységen kialakult kemoszintetizáló bacikra épülõ rendszereket.
Az üledéklerakódási ráta szemben a sekélytengeri, kontinentális selfekre jellemzõ átlag 20 cm/1000 évvel szemben az óceánok aljzatán mindössze 2 mm/1000 év. És ennek nagy része szervetlen üledék. A karbonátkompenzációs mélység (CCD) alatt (ahol a mészkõ visszaoldódása eléri a lerakódási sebességet), nincsenek meszes üledékek sem. Egyszerûen nem tudna egy 30 méteres állat ott megélni és nincs is miért akkorának lennie.

Félreértés ne essék nem kerek perec jelentettem kis semmit csak nagy valószínûségekrõl beszéltem. És arra akartam felhívni a figyelmet, h itt szinte mindenki azt hiszi és tényként kezeli, hogy az óriáskalmárok legalább bálnaméretûek, pedig ennek töredékesélye van azzal szemben, hogy jóval kisebbek. Nagyon sokan még mindig a tengerészlegendáknak hisznek a számtalan közvetlen és közvetett bizonyítékkal szemben.

"Óriáskalmárok pedig vannak, ez régóta közismert, csak nem akkorák, amekkorának az átlagember hiszi õket."

Bizonyítsd.

"Azért van egy mérethatár. Egy akkora óriástetem - persze teljesen nem lehet kizárni - a mélytengeri áramlatokkal simán partra vetõdött volna már valahol."

Bizonyítsd.

"És egyébként ANNYIRA nem élnek mélyen, átlag 1-2 km, ahol még viszonylag több a táplálék."

Bizonyítsd.

"És azt is gondold végig, mennyi idõ és táplálék kell egy olyan állatnak olyan mélységekben, ahol gyakorlatilag szinte semmi szervesanyag sincs, hogy akkorára nõjön."

Bizonyítsd. Honnan veszed, hogy nincs szerves anyag odalent, mikor azt sem tudjuk, mi él odalent? Ráadásul a tengeri üledék kifejezésnek ismermerõsnek kéne csengenie...

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy 30 méteres kalmárok rohangálnak odalent. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy kerek perec kijelenteni dolgokat pusztán feltételezések alapján -bizonyíték nem lévén- botorság.

miknem vannak<#guluszem1><#conf><#csodalk><#fejvakaras><#dumcsi><#ijedt><#ticking><#confused><#lookaround>

http://www.parlament.hu

sg.hu gumiszoba:))

Nem tud vki olyan oldalt ahol furcsa állatok (lények) vannak?

És azt is gondold végig, mennyi idõ és táplálék kell egy olyan állatnak olyan mélységekben, ahol gyakorlatilag szinte semmi szervesanyag sincs, hogy akkorára nõjön.

És egyébként ANNYIRA nem élnek mélyen, átlag 1-2 km, ahol még viszonylag több a táplálék.

Megsúgom, hogy a Latimeriát csak azután kezdték el keresni, hogy Dél-Afrikában véletlenül kifogták, és a kapitánynak volt annyi esze, h elküldte egy múzeumnak az azelõtt sosem látott állatot. Addig azt hitték kihaltak kábé 80 millió éve.

Óriáskalmárok pedig vannak, ez régóta közismert, csak nem akkorák, amekkorának az átlagember hiszi õket. Persze jöhet (az egyébként igaz) szöveg, h annyi mindent rejt még az óceán, szinte semmit sem tudunk, de erre meg az egyértelmûen túlzó tengerészlegendákra hivatkozva, akár UFÓ-k is lehetnek odalent. Azért van egy mérethatár. Egy akkora óriástetem - persze teljesen nem lehet kizárni - a mélytengeri áramlatokkal simán partra vetõdött volna már valahol. Van egyébként olyan csõröscet faj, amit csak egy-két állkapoccssont alapján ismerünk, pedig ezek nemkicsi állatok (a legnagyobb faj 10 m fölötti), de 30 méteres ismeretlen állatot túlzásnak tartok.

Olvassál már vissza.

Úgy tartják, csak a fiatal példányok sodródnak partra. ÉS találtak már közel 18 méteres pédlányt is.

Tökéletesen midegy, mekkora. Míg partra sodort tetemeket nem találnak és az állat olyan rejtett mélységekben/barlangokban él, hogy alapos keresés nélkül lehetetlen rátalálni, addig édesmindegy, hogy húszcentis vagy húsz méteres...
Jelen esetben pedig lábasfejûekrõl van szó, sokkal nagyobb mélységben, mint a bojtosúszójú pl., tehát rájuk akadni is hatványozottan nehezebb (pedig a bojtosúszójút is keresték jó ideig, hiába). Bár mondjuk a Mariana árokban megpillantott elsõ élõlény -állítólag- egy lepényhal volt, tehát ennyi erõvel akármi rejtõzhet odalenn.
Tudom, a föld banán alakú, mert valaki bebizonyította elméletben. Óriáskalmárok márpedig nincsenek, hisz már eleget tudunk a tenger élõvilágáról (igaz, még senki se járt odalenn egy alapos körbenézésre, de azért már eleget tudunk. Az antarktiszon pedig tapírok és jaguárok élnek). Nincsenek és kész.
<#wow3>

<#eljen>

Fõleg hogy a kékbálna plankton evõ...

TV-ben lattam vmikor egy csapos allatfajrol keszult felveteleket. Iszonyatos gyorsak voltak, valtakozott a szinuk es meg a sebesult haverjukat is megtamadtak. Szoval nem csak a meret a lenyeg, hanem hogy milyen gyorsak es agreszivak.

"igazi kifejlet kalmárokhoz képest. A legnagyobb példányok 20-30 méter hosszúak és 30 tonna tömegûek"

ezek bálnák, Bircsike, bálnák!!!

<#eljen>
végre valaki józan ésszel...
<#smile>

Megnéztem anyám 69-es kiadású Dudich-Loksa Állatrendszertan könyvét és ott is eléggé eltúlzó adatokat írnak. (6.5 m test, 18 m karokkal) Ezek azért manapság eléggé meghaladottak. Írtam, h régebben a taxonómusok is túlbecsülték õket.

Ne haragudj, de melyik egyetemen tanulsz és mit? Amit írsz az marhaság. Vagy a tanár tanít kissé elavult irodalom alapján. :PP

Bricsike akkor javaslom mélyedj el egy kicsit a netes forrásokban, mert azok egybehangzóan azt írják, hogy egy ilyen jószág súlyát mázsákban kell mérni, ami össze sem hasonlítható a bálnafélékkel. A hossza nagy részét a csápjai teszik ki. Van egy nagyobb fajta, a Mesonychoteuthis hamiltoni, ami esetleg elérheti a tonnás súlyt, de ez a maximum. A bálnák jóval nagyobbak.

hmm.. guszta kis leny. finom lehet a csapja, en biztos megennem.

Állítólag elõfordult már, hogy az itt szereplõ Architeuthis megtámadott hajókat. Valószínûleg idõnként bálnának nézi a vízijármûveket, ami nem csoda, évmilliókig nem volt más ilyen nagy testû valami a vízben, aligha lehet erre felkészítve a programja. Tekintve, hogy egy átlagban kétméteres, max. pár mázsás polipfélérõl van szó, egyértelmû, hogy ki húzta a rövidebbet, amikor rákapaszkodott a hajócsavarra. Elképzelhetõ, hogy a középkori tengerészek fahajóit is megtámadta idõnként (ott még a méret is jobban stimmel), esetleg kárt is tett bennük. Az ilyen támadások szereplõit aztán a tengerészek felfokozott képzelete kiegészítette Krakenné meg egyéb mítikus szörnyekké.

Egyébként ha borzongani akartok a rettenetes mélységektõl, akkor itt egy másik link (és ez még lehet, hogy igaz is):

http://en.wikipedia.org/wiki/Bloop

Ha a tenger mélyén él, hogy támadná meg a hajókat?? ...

A mélytengeri élõvilágról még nagyon keveset tudunk, és sokáig még így is lesz.

Akkor csak tájékoztatásképpen, én az egyetemen tanulok ilyen állatokról, (gondolom nem hülyeségekkel tömik a fejünket) amiket a képen láttak azok macskapiszkok az igazi kifejlet kalmárokhoz képest. A legnagyobb példányok 20-30 méter hosszúak és 30 tonna tömegûek, na ezek már igenis veszélyesek lennének egy nagyobb hajóra is csak kérdés hogy a fenti nyomáskülönbséget hogy bírná a szervezetük tehát nem szívesen jönnek fel a mélybõl!

még a hajókat is meg támadja mi?<#hehe><#wow3><#crazya><#circling>

biztosan kamu ez a cikk!! jah persze óriás ragadozók a tenger mélyén ! ilyen csak a mesében van

biztos megevett volna mindenkit ! :)

Ééés mekkora? Max 2 méter. :P

A bojtosúszójú halat se találták vagy 65 millió évig, de attól még ott volt. Gondolkozz picit...

Ilyenrõl szó sem volt! Hisz mit szólnának az állatvédõk, meg különben is, tényleg nem lenne szép egy ilyen pompás állatot megcsonkítani.
Valójában véletlenül történt a dolog, de óriási szerencsével pont sikerült vele igazolni a kilétét. Micsoda õrületes, de örömteli véletlen... <#rolleyes>
<#shakehead>

Lassan a Marson landolunk de arrol meg fogalmunk sincs mi van a bolygonkon......<#conf>

már kiderült róla, hogy fake.
valamelyik tv-csatorna bohóckodott a cunami után


btw csak engem háborít fel, hogy megcsonkítottak egy ilyen nagyszerû állatot? leszakítani egy 5,5 m-es darabot belõle, csak hogy filmre vegyék... :(

amugy valahol van a neten egy nagyobb felbontású kép róla, csak azt sajna nem sikerult megtalálnom.

Találtam egy érdekes képet, szerintem megéri megnézni. Várom a véleményeket, hogy mi lehet ez:
katt ide

Végre élõ példányt láttak. Faja.

"Popular press concentrates on the issue of size. There are several ways in which the size of a squid is reported (and misreported or exaggerated). Measured total length relaxed (post mortem), total length when the animal is alive (and outsretched), both including tentacles; estimated length (the one that got away); and weight.
Architeuthis is frequently reported to attain a lotal length of 60 feet. The largest specimen known washed ashore on a New Zealand beach, Lyall Bay (Wellington) in the winter of 1887. It was a female and "in all ways smaller than any of the hitherto-described New Zealand species" (Kirk 1887); it measured 55 feet 2 inches in total length, exaggerated by great lengthening (stretching like rubber bands) of the very slight tentacular arms; its mantle length was 71 inches (1.8 m). A comparable-sized female (ML 1.8 m) measured post mortem and relaxed (by modern standards) would have a total length of ~ 32 feet. "

A kékbálna egy közismert faj.

"The remains of a sperm whale turned a Chilean beach into a pilgrimage site for the curious and for scientists. The mystery surrounding the carcass calls attention to the lack of environmental education, say scientists."

A második mondat sajnos erre a fórumra is érvényes. >:P

Már miért ne nézhetne ki. Láttál már szétbontott bálnát, amibõl pár darabot visszadobnak a tengerbe? Sima anatómiai, szövettani vizsálattal egyértelmûen kiderült, h ámbrás cet.

Az a bajotok, h az óceánok mélyét még mindig sci-fi szemlélettel nézitek. Igen, csodálatos és ijesztõ dolgok lehetnek és vannak ott, de azért a Földön vagyunk, nem kell elszállni. Ez is csak biológia. Tengeri szörnyek nincsenek, csak nagy állatok. :P

Nem azt mondtam, h nem lehetnek ismeretlen lények lent (sõt rengeteg van), csak azt, h az óriáskalmár nem 30 méteres, mivel eléggé ismerik annak ellenére, h most fotózták le elõször. És ebbõl a 8-10 méteres hosszból csak két méter a 'törzse'. (Van nagyobb testû faj különben, neki rövidebbek a karjai, de azt tényleg alig ismerik, az talán elérheti a 18 métert karokkal együtt)

Ennek ellenére nem túl valószínû ilyen gigaóriások léte (30 m), túl nagyok lennének, h ne tudnánk róluk legalább közvetve. A 18 méteres példányt, amit a XIX. sz végén találtak, meg kinyújtották, h nagyobbnak tûnjön. Nem vicc, írják az oldalon, amit belinkeltem (a karok nyúlnak mint a gumi).
Arról van szó, h ez az egész eléggé urban legend kategória. Ja és egy óriáskalmár max 280 kiló. :P

Ja nekem is ez volt az elsõ gondolatom :D
Inkább bevállalnék egy feldühített grizzly-t mint ez az UFO-takonyt :P