Történelem
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#821
Jó kérdés, nem tudom mi alapján számolt.
Most hogy rákerestem a nyilhegyekre, meglepõdtem, hogy lehet kapni rekonstruált darabokat.
Most hogy rákerestem a nyilhegyekre, meglepõdtem, hogy lehet kapni rekonstruált darabokat.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#820
Hm. Végigolvastam; azt hiszem, a véleménynyilvánítástól tartózkodom.
Mindazonáltal egyetlen ponthoz mégis hozzáfûznék valamit, már csak azon okból is, hogy jelen pillanatban az asztalomon fekszik egy honfoglalás-kori magyar levélhegy kovácsolt rekonstrukciója, a Nemzeti Íjászszövetség anyagának besorolása szerinti A5-ös csoportból.
Ez egy nagy böszme, 36 grammos példány. Nem éppen általános darab. Azonban még ezzel számolva is, nem világos, milyen matek alapján jön ki a "nyolcszáz mázsa színvas" az egymillió nyílvesszõre, avag mûszakiként esetleg rákérdezhetnék arra is, mit ért "színvas" alatt? Jelenlegi tudásunk szerint eleink bucavas-kohászattal foglalkoztak.
Mindazonáltal egyetlen ponthoz mégis hozzáfûznék valamit, már csak azon okból is, hogy jelen pillanatban az asztalomon fekszik egy honfoglalás-kori magyar levélhegy kovácsolt rekonstrukciója, a Nemzeti Íjászszövetség anyagának besorolása szerinti A5-ös csoportból.
Ez egy nagy böszme, 36 grammos példány. Nem éppen általános darab. Azonban még ezzel számolva is, nem világos, milyen matek alapján jön ki a "nyolcszáz mázsa színvas" az egymillió nyílvesszõre, avag mûszakiként esetleg rákérdezhetnék arra is, mit ért "színvas" alatt? Jelenlegi tudásunk szerint eleink bucavas-kohászattal foglalkoztak.
#819
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#818
Feltételezem Herzl Tivadarra gondolsz mint aktivistára. Továbbra is várom a tervekkel kapcsolatos információkat.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#817
szétbaszta a magyar mentalitás a magyar õstörténelem és a közel kelet topikot, most meg itt keveri a szart pofátlan stílusával hihetetlen hogy ezt az állatot még nem dobták ki errõl az oldalról.
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#816
Ezzel a stílussal meg baromsággal, még te akarsz kioktatni másokat?! :D
Na, menj a pics@ba! ;)
Na, menj a pics@ba! ;)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#815
Sok érdekes dolog történt akkoriban.. ;-)
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#814
“Well, if crime fighters fight crime and fire fighters fight fire, what do freedom fighters fight?”
#813
Ma már nem fogok, de holnap belinkelem a Galícia és a Magyar Izrael terveket.
Az a lényeg, hogy egy Magyarországi zsidó "aktivista" volt az elsõ aki felvetette az önálló zsidó állam tervét és õ Magyarország keleti részén és Galíciában szerette volna létrehozni az új zsidó államot.
Az a lényeg, hogy egy Magyarországi zsidó "aktivista" volt az elsõ aki felvetette az önálló zsidó állam tervét és õ Magyarország keleti részén és Galíciában szerette volna létrehozni az új zsidó államot.
#812
Ez igaz, volt több nagyobb hullám. Amire én céloztam, hogy Makai szerint volt egy pont ahonnan nem volt visszatérés az eredeti állapothoz (point of no return), amikor egy nagy létszámú szervezett zsidó sziget alakult ki Palesztinában és ez a harmincas években történt.
A Galíciai vagy Magyarországi Izrael tervrõl hol hallottál?
A Galíciai vagy Magyarországi Izrael tervrõl hol hallottál?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#811
Nem biztos már a XIX század vége óta megvolt a terv egy zsidó állam létrehozására. Kb az elsõ világháború után dõlt el, hogy ez a zsidó óhazában lesz, ekkor kezdõdött meg a zsidók tömeges hazavándorlása, aztán volt egy másik nagy hullám a 30-as években, majd egy 3. a II vh után.
Egyébként voltak õrült radikális zsidók, akik az új államot Galíciában, vagy Magyarország egy részén akarták létrehozni.
Egyébként voltak õrült radikális zsidók, akik az új államot Galíciában, vagy Magyarország egy részén akarták létrehozni.
#810
"Makkai György szerint ha nincs Hitler és a gonosz nácik, akkor ma nincs Izrael."
Ez szerintem is így van. :)
Ez szerintem is így van. :)
“Well, if crime fighters fight crime and fire fighters fight fire, what do freedom fighters fight?”
#809
A "szent cél" érdekében lehet elõítéletesnek lenni, ellenében viszont bûn. <#nevetes1>
#808
Ez is érdekes TD linkjébõl:
Bármilyen furcsán is hangzik, itt egy esztétikai elvrõl van szó. Ha a mérleg egyik serpenyõjébe hatmillió zsidó halálát helyezzük, a másikba pedig a náci rendszert, a legnagyobb bûnözõ csoportot, amely valaha is megszerezte egy modern állam irányítását, akkor nagyjából egyensúlyi állapot jön létre: a legnagyobb bûn, a legnagyobb bûnösökkel.
Tényleg ennyire egyszerû lenne? Tudom hogy Hahner is idézi ezt, de nyilván azért hozza fel példaként, mert egyetért vele. Szóval tényleg ennyi az egész, hogy gonosz nácik?
Makkai György szerint ha nincs Hitler és a gonosz nácik, akkor ma nincs Izrael.
Bármilyen furcsán is hangzik, itt egy esztétikai elvrõl van szó. Ha a mérleg egyik serpenyõjébe hatmillió zsidó halálát helyezzük, a másikba pedig a náci rendszert, a legnagyobb bûnözõ csoportot, amely valaha is megszerezte egy modern állam irányítását, akkor nagyjából egyensúlyi állapot jön létre: a legnagyobb bûn, a legnagyobb bûnösökkel.
Tényleg ennyire egyszerû lenne? Tudom hogy Hahner is idézi ezt, de nyilván azért hozza fel példaként, mert egyetért vele. Szóval tényleg ennyi az egész, hogy gonosz nácik?
Makkai György szerint ha nincs Hitler és a gonosz nácik, akkor ma nincs Izrael.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#807
Például annak sokkal jobban örülnék, ha (az én érdeklõdési köröm vagy tudásom firtatása helyett) arról írnál, mit tudsz a Magyar Királyság területén mûködõ vagy nem mûködõ inkvizícióról, van-e valami tanulmány amit jó szívvel ajánlanál, hitelesnek ítéled-e meg Fehér M. Jenõ által közzé tett középkori kódex másolatát. Ezzel némiképp ontopik lennél, és legalább nem promót linkelnél egy most megjelenõ könyvhöz...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#806
Ahelyett hogy velem foglalkozol, beszélgessünk a történelemrõl.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#805
Ééérdekes, hogy a saját elõítéleteidnél fogva állapítasz meg rólam valamit, amit aztán itt a szememre vetsz. Semmit sem tudsz rólam, de azt azért elég magabiztosan hirdeted.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#804
"a tévhitek terjesztése jó üzlet: ha egy történelmi probléma iránt megnövekedett érdeklõdés mutatkozik, akkor az újságok és a könyvkiadók az anyagi hasznon reményében minden írást megjelentetnek ezzel kapcsolatban, anélkül, hogy ellenõriznék a szerzõk megbízhatóságát"
lásd holokauszt
lásd holokauszt
“Well, if crime fighters fight crime and fire fighters fight fire, what do freedom fighters fight?”
#803
Ja, és tudod te meg a hozzád hasonlók állítják be folyton magukat úgy mint naaagy hazafiak, és naaagyon tudnak ám mindent, nem úgy mint a hazafiatlan hazudós hülye történészek...aha.
Na, tudod, a hazafiassághoz az is hozzátartozik, hogy a teljes magyar múlt érdekel, nem csak egy gumicsont.Ezer és egy dolgot lehetne felvetni, ami érdekelhetne titeket is, de nem. Középkor-koraújkor-újkor? Mintha eltelt volna pár év...de nem...csak a gumicsontok, és még csak fel se tûnik, fel sem fogjátok, hogy ez egy jó üzlet. Az hogy volt-e háromrészre szakadás, vagy ez egy téves értelmezés nagyon fontos kérdés, de ezt nem lehet eladni, azt hogy de nem is finnugor meg de Horhty bezzeg tökömtudja, azt a sok hülyének ellehet adni.
Na, tudod, a hazafiassághoz az is hozzátartozik, hogy a teljes magyar múlt érdekel, nem csak egy gumicsont.Ezer és egy dolgot lehetne felvetni, ami érdekelhetne titeket is, de nem. Középkor-koraújkor-újkor? Mintha eltelt volna pár év...de nem...csak a gumicsontok, és még csak fel se tûnik, fel sem fogjátok, hogy ez egy jó üzlet. Az hogy volt-e háromrészre szakadás, vagy ez egy téves értelmezés nagyon fontos kérdés, de ezt nem lehet eladni, azt hogy de nem is finnugor meg de Horhty bezzeg tökömtudja, azt a sok hülyének ellehet adni.
#802
Szóval ebbõl se fogtál fel semmit. Hihetetlen. Na mégegyszer: képzeld el :a történelem nem abból áll, hogy ,,nem is finnugor" ennél több a történelem, csak ezt lehet nektek hülyéknek eladni, errõllehet 10 új könyvet, filmet cikket csinálni, mert ez egy hergelõs téma, és ti hülyék be is szopjátok! Ez olyan mint a bulvár. Ha valakit tényleg érdekelne a történelem és lenne agya, nem ragadna le itt. Felfogható -e? Áh, úgy se érted...túl buta vagy te ahhoz.
#801
De morcos vagy ma! :)
www.smart-bus.hu
#800
Miért Te akarod megmondani, hogy valakit mi érdekeljen? Ki vagy Te? Töröld le a habot a szád szélérõl, aztán utána beszélgethetünk...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#799
Az meg külön poén, hogy az ilyen idiótáknak a történelem a honfoglalásból és akkor sem finnugor-ból áll, meg Horthy+világháború. Csak ez érdekes, mint ahogy Hahner Péter is megfogalmazta, hogy miért ezek ,,érdekesek"
Arról például soha nem hallani, hogy mondjuk hogyan ítéljük meg az Erdélyi Fejedelemség külpolitikáját a Rzeczposplitával szemben. Áh,...egy szart.
Arról például soha nem hallani, hogy mondjuk hogyan ítéljük meg az Erdélyi Fejedelemség külpolitikáját a Rzeczposplitával szemben. Áh,...egy szart.
#798
Nem érdekel Sándor Klára, és igen, igazam lett. Lófaszt se fogtok fel az egész cikkbõl.
#797
Az õstörténetünkkel kapcsolatban úgy tudom nincs teljes konszenzus a történészek között. Vagy ezen az oldalon megtalálható a kettõs honfoglalás elmélete is?
Sándor Klára ráadásul nem is történész, hanem nyelvész.
Sándor Klára ráadásul nem is történész, hanem nyelvész.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#796
Tudom, de egy ilyen helyrõl mégis mit lehet várni? Azért írtam, hogy jó neked, mert van türelmed ezek után még végig olvasni... a felemás itt már bõven jónak számít.
www.smart-bus.hu
#795
Nem a komplett oldalra gondoltam, hanem az oldalról linkelt Hahner írásra.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#794
Felemás? Jó neked, hogy eddig eljutottál! Én konkrétan felnyerítek a röhögéstõl amikor meglátom ezt a "valóságot bemutató, tárgyilagos, független" oldalt! :D
Menj be a szerzõink fülre, és megkapsz minden magyarázatot! :D
"Hun-magyar rokonság: Sándor Klára nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, + szabad madár évekig + szabadelvû párt alapítója"
Na most ezek után? :D
Menj be a szerzõink fülre, és megkapsz minden magyarázatot! :D
"Hun-magyar rokonság: Sándor Klára nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, + szabad madár évekig + szabadelvû párt alapítója"
Na most ezek után? :D
www.smart-bus.hu
#793
Minek? Vita lenne belõle csak, nem hisznek a történészeknek. Nem volna értelme. Az a baj, hogy ez szép és jó, csak egy történész se tud arra megoldást mondani, mit lehet kezdeni az ilyen emberekkel. Leginkább semmit azt hiszem.
#792
Az oldal kezdõlapjának linkjét ki kéne rakni a magyar õstörténelem topik fejlécébe :)
#791
Elég felemás érzéseim vannak ezzel az írással kapcsolatban, vannak nagyon jó megállapításai, és van amiben ugyanolyan elõítéletes mint amit a laikus érdeklõdõknél kifogásol...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#790
<#eljen>
www.smart-bus.hu
#789
tanulságos lehetne. De akiknek kéne úgy se értik meg.
#788
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#787
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#785
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#784
A pszichológiai hadviselés
Az amerikai hidegháborús pszichológiai hadviselési kampány alapjait megvetõ 10/2-es számú nemzetbiztonsági tanácsi direktívát 1948 júniusában fogadták el. E dokumentum meghatározó eleme az úgynevezett „piszkos akciók" kilátásba helyezése, beleértve a „vörös vezetõket lejárató" és kompromittáló titkos mûveleteket és feketepropagandát. A vasfüggöny mögé irányuló propagandának mindenekelõtt az élet- és jövedelmi viszonyokra, a mindennapi élet megpróbáltatásaira, a feketepiac visszásságaira és az ellátási nehézségekre, a helyi kommunista vezetõk alkalmatlanságára és viselt dolgaira kellett össztüzet zúdítania. Minden sztrájkot, elégedetlenséget, szabotázsakciót (ezek egy részét minden valószínûség szerint maga az amerikai titkosszolgálat szervezte vagy bátorította) föl kellett használni a kommunista rezsimek elleni propagandában is. Egy késõbbi kormányzati nemzetbiztonsági dokumentum pedig egyenesen arra ösztökélt, hogy az Egyesült Államok erre hivatott szervezetei igyekezzenek kisebb lázadásokat és felkeléseket provokálni a vasfüggöny mögött, amelyeket akkor is jól lehet hasznosítani propagandacélokra, természetesen mindenekelõtt a nyugat-európai közvélemény befolyásolására, ha történetesen elbuknak. Sõt, akkor igazán. <...>
A CIA, helyesebben az OPC legfontosabb vállalkozása a Szabad Európa és a Szabadság Rádió létrehozása volt. A gondolat, hogy a vasfüggönyt az éteren keresztül lehet a leghatékonyabban áttörni, már 1948 végén fölmerült Frank Wisner, az OPC vezetõje, és George Kennan közti levelezésben. A megvalósítás három évet vett igénybe. Az elsõ, már idézett NSC 10/2-es direktíva szellemében mindenekelõtt arról kellett gondoskodni, hogy az Egyesült Államok kormányának szerepe és közremûködése az akcióban a kívülálló számára ne legyen egyértelmû, illetve ne legyen bizonyítható. A CIA égisze alatt, kvázi civil kezdeményezésként hozták létre a Szabad Európa Bizottságok szervezetét, amely végül a rádiók névleges létrehozója volt. A pénzalapokat látszólag gyûjtésbõl teremtették elõ, valójában a rádiók finanszírozása egészen a 70-es évek elejéig a CIA költségvetésében volt elbújtatva. Furcsa módon az amerikaiak ebben is a szovjet példát koppintották (lásd a már idézett Reston-elemzést a szovjet közvélemény-manipulálás és a behatolás különféle rejtett, fondorlatos technikáiról), amikor az állami politika nem hivatalosnak szánt akcióit civil kezdeményezések mögé rejtették. <...>
Az 1956-os forradalom leverése után a SZER által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a csalódottság oka nem az volt, hogy a beígért katonai segítség végül elmaradt, hiszen katonai segítséget valóban senki nem ígért. Az ígéret maga a rádió, illetve az amerikai propaganda volt: „Ha komolyan és szenvedéllyel írtak rólunk, nem hihettük, hogy nem segítenek" - mondta az egyik névtelen menekült egy 1957-ben készült interjúban. „A vélemény az volt, hogy ha egy nagyhatalom polgárai egy ilyen intézményt felállítanak és mûködtetnek, akkor azzal akarnak is valamit. <…> Ha a nyugati rádiók mögött nem áll semmiféle erkölcsi vagy más erõ, akkor ténykedésük nem más, mint cinikus üzleti vállalkozás" - így a másikuk. „A SZER többé nem beszélhet NEM-rõl (Nemzeti Ellenállási Mozgalom), meg arról, hogy csak napokig kell kitartani, mert már otthon tudják, hogy a SZER mögött nem áll senki és semmi" - vonta le a konklúziót egy harmadik megkérdezett. Azt még a rádió belsõ elemzése is önkritikusan elismerte, hogy tévesen mérték fel az adások hatását: „Úgy hittük, hogy erõsíteni kell a szabadság iránti hitet. De ezen már nem volt mit erõsíteni. Ehelyett megmondhattuk volna az igazat."
link
Az amerikai hidegháborús pszichológiai hadviselési kampány alapjait megvetõ 10/2-es számú nemzetbiztonsági tanácsi direktívát 1948 júniusában fogadták el. E dokumentum meghatározó eleme az úgynevezett „piszkos akciók" kilátásba helyezése, beleértve a „vörös vezetõket lejárató" és kompromittáló titkos mûveleteket és feketepropagandát. A vasfüggöny mögé irányuló propagandának mindenekelõtt az élet- és jövedelmi viszonyokra, a mindennapi élet megpróbáltatásaira, a feketepiac visszásságaira és az ellátási nehézségekre, a helyi kommunista vezetõk alkalmatlanságára és viselt dolgaira kellett össztüzet zúdítania. Minden sztrájkot, elégedetlenséget, szabotázsakciót (ezek egy részét minden valószínûség szerint maga az amerikai titkosszolgálat szervezte vagy bátorította) föl kellett használni a kommunista rezsimek elleni propagandában is. Egy késõbbi kormányzati nemzetbiztonsági dokumentum pedig egyenesen arra ösztökélt, hogy az Egyesült Államok erre hivatott szervezetei igyekezzenek kisebb lázadásokat és felkeléseket provokálni a vasfüggöny mögött, amelyeket akkor is jól lehet hasznosítani propagandacélokra, természetesen mindenekelõtt a nyugat-európai közvélemény befolyásolására, ha történetesen elbuknak. Sõt, akkor igazán. <...>
A CIA, helyesebben az OPC legfontosabb vállalkozása a Szabad Európa és a Szabadság Rádió létrehozása volt. A gondolat, hogy a vasfüggönyt az éteren keresztül lehet a leghatékonyabban áttörni, már 1948 végén fölmerült Frank Wisner, az OPC vezetõje, és George Kennan közti levelezésben. A megvalósítás három évet vett igénybe. Az elsõ, már idézett NSC 10/2-es direktíva szellemében mindenekelõtt arról kellett gondoskodni, hogy az Egyesült Államok kormányának szerepe és közremûködése az akcióban a kívülálló számára ne legyen egyértelmû, illetve ne legyen bizonyítható. A CIA égisze alatt, kvázi civil kezdeményezésként hozták létre a Szabad Európa Bizottságok szervezetét, amely végül a rádiók névleges létrehozója volt. A pénzalapokat látszólag gyûjtésbõl teremtették elõ, valójában a rádiók finanszírozása egészen a 70-es évek elejéig a CIA költségvetésében volt elbújtatva. Furcsa módon az amerikaiak ebben is a szovjet példát koppintották (lásd a már idézett Reston-elemzést a szovjet közvélemény-manipulálás és a behatolás különféle rejtett, fondorlatos technikáiról), amikor az állami politika nem hivatalosnak szánt akcióit civil kezdeményezések mögé rejtették. <...>
Az 1956-os forradalom leverése után a SZER által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a csalódottság oka nem az volt, hogy a beígért katonai segítség végül elmaradt, hiszen katonai segítséget valóban senki nem ígért. Az ígéret maga a rádió, illetve az amerikai propaganda volt: „Ha komolyan és szenvedéllyel írtak rólunk, nem hihettük, hogy nem segítenek" - mondta az egyik névtelen menekült egy 1957-ben készült interjúban. „A vélemény az volt, hogy ha egy nagyhatalom polgárai egy ilyen intézményt felállítanak és mûködtetnek, akkor azzal akarnak is valamit. <…> Ha a nyugati rádiók mögött nem áll semmiféle erkölcsi vagy más erõ, akkor ténykedésük nem más, mint cinikus üzleti vállalkozás" - így a másikuk. „A SZER többé nem beszélhet NEM-rõl (Nemzeti Ellenállási Mozgalom), meg arról, hogy csak napokig kell kitartani, mert már otthon tudják, hogy a SZER mögött nem áll senki és semmi" - vonta le a konklúziót egy harmadik megkérdezett. Azt még a rádió belsõ elemzése is önkritikusan elismerte, hogy tévesen mérték fel az adások hatását: „Úgy hittük, hogy erõsíteni kell a szabadság iránti hitet. De ezen már nem volt mit erõsíteni. Ehelyett megmondhattuk volna az igazat."
link
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#783
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#782
Bakócz Tamás, az 1513-as pápaválasztás esélyese
... Bakócz Tamás, akinek államférfiúi tevékenységét Európa-szerte elismerték, alacsony sorból emelkedett fel. Származását sosem szégyellte és tagadta, inkább kérkedve vallotta, hogy „nem nemes szülõk gyermeke, és szegény házból magasztalta föl a Gondviselés kegye.” A jobbágysorú kerékgyártómester, Bakócz Ferenc harmadik fiából lett bíborosnak nem ismerjük pontos születési dátumát, korabeli forrásokból következtethetjük ki, hogy 1442 körül látta meg a napvilágot a Szatmár vármegyei Erdõdön. Környezetébõl egyedüli felemelkedési lehetõségnek az egyházi pálya tûnt, melyben nagybátyja (Fraknói Vilmos szerint bátyja), Bakócz Bálint titeli prépost segítette. Mivel a prépost akkoriban már magasabb körökben forgolódott, nemesi címet kapott, és igyekezett Tamásra is kiterjeszteni, hogy a fiú minél jobb iskolákban tanulhasson. Tamás a szatmárnémeti domonkosok kolostori iskolájában kezdte tanulmányait, majd Bálint prépost támogatásával külföldi egyetemeken, Krakkóban, Ferrarában és Páduában folytatta. ...
... Bakócz Tamás, akinek államférfiúi tevékenységét Európa-szerte elismerték, alacsony sorból emelkedett fel. Származását sosem szégyellte és tagadta, inkább kérkedve vallotta, hogy „nem nemes szülõk gyermeke, és szegény házból magasztalta föl a Gondviselés kegye.” A jobbágysorú kerékgyártómester, Bakócz Ferenc harmadik fiából lett bíborosnak nem ismerjük pontos születési dátumát, korabeli forrásokból következtethetjük ki, hogy 1442 körül látta meg a napvilágot a Szatmár vármegyei Erdõdön. Környezetébõl egyedüli felemelkedési lehetõségnek az egyházi pálya tûnt, melyben nagybátyja (Fraknói Vilmos szerint bátyja), Bakócz Bálint titeli prépost segítette. Mivel a prépost akkoriban már magasabb körökben forgolódott, nemesi címet kapott, és igyekezett Tamásra is kiterjeszteni, hogy a fiú minél jobb iskolákban tanulhasson. Tamás a szatmárnémeti domonkosok kolostori iskolájában kezdte tanulmányait, majd Bálint prépost támogatásával külföldi egyetemeken, Krakkóban, Ferrarában és Páduában folytatta. ...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#781
Drága jó feleségem segítségével egyetemi tanár lettem, bár sohase hittem volna, hogy valaha is tanárkodásra adom a fejem. De amint mondtam már, Havas Emilnek igaza volt. Tudta, mirõl beszélt. Se elbeszéléseim, se regényeim nem kellettek az amerikai kiadóknak. Meg is mondták õszintén: "Maga feketelistán van, uram, maga fasiszta!"
Így aztán vakon ugrottam bele a tanárságba, hogy megélhetésem legyen és maradjon idõm az írásra is. Kényelmes foglalkozásnak ígérkezett, és az is volt. Azonban nem ez a fontos. Hamarosan kiderült, hogy maga az Úristen rendelt ebbe az állásba, mert itt döbbentem csak reá, hogy nekünk, szerencsétlen magyaroknak, mi volt az átkunk. Mi hozta reánk a trianoni csapást, s mindazt, ami utána következett. Szemnyitogatásom azzal kezdõdött, hogy amikor tanártársaim megkérdezték mindjárt az elsõ napokban, hogy honnan a csudából fútt oda a szél, s én becsületesen megmondtam, hogy Erdélybõl, úgy bámultak rám, mintha azt feleltem volna, hogy valahonnan Bergengóciából. Míg aztán az irodalom tudós professzora fejére ütött és elrikkantotta magát: "Drakula országából...!"
Attól kezdve bizalmas baráti körben "Count Drakula" volt a nevem. Hiába bizonykodtam, hogy ez a
Drakula-mese mindössze egy részeg angol újságíró fejében született meg, és hogy Erdély már évszázadokkal ezelõtt is civilizált ország volt, hogy ott hirdették meg elsõnek a vallásszabadságot, hogy Erdély iskolái világhíresek voltak, senki se hitte el. Hogy igazamat alátámasszam, nekiestem a könyvtáraknak, de ebben se volt köszönet.
Egyetemem három óriási méretû könyvtárában alig leltem valami kevés adatot Erdélyrõl. Földrajzkönyvek, enciklopédiák csak annyit tudtak róla, hogy Románia nyugati tartománya, mely annak idején Dacia néven a római birodalomhoz tartozott, és õslakói ma is a latin nyelvetbeszélik. A népvándorlás során több ázsiai horda rohant keresztül rajta, a hunok, avarok, magyarok, tatárok és törökök. Az utóbbi évszázadok alatt a Habsburg birodalomhoz tartozott, majd az elsõ világháború után Románia vette át. Lakosai nagyrészt románok, de élnek ott németek és magyarok is.
Attól kezdve a könyvtárakat bújtam minden szabad idõmben, Magyarországra és a magyarokra vonatkozó adatokat keresve. Keveset találtam, s amit találtam, abban sem volt köszönet. A középkorra vonatkozó régebbi munkák mind német szerzõk tolla alól kerültek ki, s a magyarokat úgy emlegették bennök, mint ázsiai hordát, akik félEurópát végig dúlták, míg végül is Lech mezején leverték õket a németek, majd királyukat rákényszeríttették a keresztény hitre, és hadat adtak neki, hogy kiirthassa országából a pogányokat. Attól kezdve aztán a német civilizáció hatása alá került a magyarok országa s lakosainak jó része német. Az újabb kiadású könyvek arról is tudtak, hogy Magyarország egy elmaradt, primitív ország volt, ahol feudális fõurak uralkodtak a különbözõ nemzetiségû õslakosság felett, kegyetlenül elnyomva a népet.
Mint ahogy annak idején, gyerekkoromban, nagyapám jó orrú kopói kajtatták föl a megbúvó rókát a mezõházi nádasokban, úgy kezdtem el én is kinyomozni ezeknek a hamis adatoknak az eredetét. Nem volt nehéz.
Minden könyv, tanulmány, melyben Magyarországról vagy általában a magyarokról volt szó, az 1870-es évek utáni idõbõl eredt, és a szerzõk neve nagyobbára német vagy cseh, de akadt román és horvát is. A szerzõk legtöbbje Sorbonne-i diplomával rendelkezõ egyetemi tanár volt, akik egy Masaryk által alapított könyvkiadó vállalaton keresztül beépitették magukat az amerikai, angol és francia közoktatás tankönyv ellátást szolgáló intézményeibe, és terjeszteni kezdték azt a jól megszervezett magyarellenes propagandát, ami végül is Trianonhoz vezetett. (Az elsõ világháború alatt Masaryk és Benes által
megszervezett u.n. "Cseh maffia". (szerk.) A Magyar szerzõk vagy nem írtak jó tankönyveket abban az idõben, vagy a magyar tanügyi intézmények nem gondoskodtak arról, hogy ezek a könyvek idegen nyelvekre fordítva utat leljenek külföldi egyetemek felé. Több, különbözõ kiadású és különbözõ idõben kiadott enciklopédiában például a következõ, szóról-szóra azonos mondatokat találtam, amirõl arra
lehetett következtetni, hogy azok ugyanattól a személytõl származtak:
"Magyarország, mint olyan, a valóságban soha sem létezett, mindössze egy soknépû laza egység a ,,szentkorona országai" összefoglaló név alatt. Ennek az országnak voltak a kezdetben magyar uralkodói is, azonban a tizennegyedik századtól kezdve mér csak cseh, német, olasz, lengyel és román királyok viselték az országalapító magyar király, Szent István koronáját. Ugyanezek az országok az utolsó négy évszázad során már a Habsburg birodalom alá tartoztak." Egy másik helyen: "Magyarnak csupán az uralkodó nemesi és fõnemesi osztály egy kis része tekinthetõ, kik a földet birtokolták, míg a jobbágy, majd az úgynevezett "felszabadulás" után a paraszt a különbözõ ott élõ, leigázott nemzetiségekbõl tevõdött össze, kiknek egy részét hosszú idõ után földesuraik erõszakkal elmagyarosították..." (Wertheimer: History of Europe, 1901, Böhm Verla, Wien-New York, page 31.) ...
Wass Albert -A kivénült harcos
Így aztán vakon ugrottam bele a tanárságba, hogy megélhetésem legyen és maradjon idõm az írásra is. Kényelmes foglalkozásnak ígérkezett, és az is volt. Azonban nem ez a fontos. Hamarosan kiderült, hogy maga az Úristen rendelt ebbe az állásba, mert itt döbbentem csak reá, hogy nekünk, szerencsétlen magyaroknak, mi volt az átkunk. Mi hozta reánk a trianoni csapást, s mindazt, ami utána következett. Szemnyitogatásom azzal kezdõdött, hogy amikor tanártársaim megkérdezték mindjárt az elsõ napokban, hogy honnan a csudából fútt oda a szél, s én becsületesen megmondtam, hogy Erdélybõl, úgy bámultak rám, mintha azt feleltem volna, hogy valahonnan Bergengóciából. Míg aztán az irodalom tudós professzora fejére ütött és elrikkantotta magát: "Drakula országából...!"
Attól kezdve bizalmas baráti körben "Count Drakula" volt a nevem. Hiába bizonykodtam, hogy ez a
Drakula-mese mindössze egy részeg angol újságíró fejében született meg, és hogy Erdély már évszázadokkal ezelõtt is civilizált ország volt, hogy ott hirdették meg elsõnek a vallásszabadságot, hogy Erdély iskolái világhíresek voltak, senki se hitte el. Hogy igazamat alátámasszam, nekiestem a könyvtáraknak, de ebben se volt köszönet.
Egyetemem három óriási méretû könyvtárában alig leltem valami kevés adatot Erdélyrõl. Földrajzkönyvek, enciklopédiák csak annyit tudtak róla, hogy Románia nyugati tartománya, mely annak idején Dacia néven a római birodalomhoz tartozott, és õslakói ma is a latin nyelvetbeszélik. A népvándorlás során több ázsiai horda rohant keresztül rajta, a hunok, avarok, magyarok, tatárok és törökök. Az utóbbi évszázadok alatt a Habsburg birodalomhoz tartozott, majd az elsõ világháború után Románia vette át. Lakosai nagyrészt románok, de élnek ott németek és magyarok is.
Attól kezdve a könyvtárakat bújtam minden szabad idõmben, Magyarországra és a magyarokra vonatkozó adatokat keresve. Keveset találtam, s amit találtam, abban sem volt köszönet. A középkorra vonatkozó régebbi munkák mind német szerzõk tolla alól kerültek ki, s a magyarokat úgy emlegették bennök, mint ázsiai hordát, akik félEurópát végig dúlták, míg végül is Lech mezején leverték õket a németek, majd királyukat rákényszeríttették a keresztény hitre, és hadat adtak neki, hogy kiirthassa országából a pogányokat. Attól kezdve aztán a német civilizáció hatása alá került a magyarok országa s lakosainak jó része német. Az újabb kiadású könyvek arról is tudtak, hogy Magyarország egy elmaradt, primitív ország volt, ahol feudális fõurak uralkodtak a különbözõ nemzetiségû õslakosság felett, kegyetlenül elnyomva a népet.
Mint ahogy annak idején, gyerekkoromban, nagyapám jó orrú kopói kajtatták föl a megbúvó rókát a mezõházi nádasokban, úgy kezdtem el én is kinyomozni ezeknek a hamis adatoknak az eredetét. Nem volt nehéz.
Minden könyv, tanulmány, melyben Magyarországról vagy általában a magyarokról volt szó, az 1870-es évek utáni idõbõl eredt, és a szerzõk neve nagyobbára német vagy cseh, de akadt román és horvát is. A szerzõk legtöbbje Sorbonne-i diplomával rendelkezõ egyetemi tanár volt, akik egy Masaryk által alapított könyvkiadó vállalaton keresztül beépitették magukat az amerikai, angol és francia közoktatás tankönyv ellátást szolgáló intézményeibe, és terjeszteni kezdték azt a jól megszervezett magyarellenes propagandát, ami végül is Trianonhoz vezetett. (Az elsõ világháború alatt Masaryk és Benes által
megszervezett u.n. "Cseh maffia". (szerk.) A Magyar szerzõk vagy nem írtak jó tankönyveket abban az idõben, vagy a magyar tanügyi intézmények nem gondoskodtak arról, hogy ezek a könyvek idegen nyelvekre fordítva utat leljenek külföldi egyetemek felé. Több, különbözõ kiadású és különbözõ idõben kiadott enciklopédiában például a következõ, szóról-szóra azonos mondatokat találtam, amirõl arra
lehetett következtetni, hogy azok ugyanattól a személytõl származtak:
"Magyarország, mint olyan, a valóságban soha sem létezett, mindössze egy soknépû laza egység a ,,szentkorona országai" összefoglaló név alatt. Ennek az országnak voltak a kezdetben magyar uralkodói is, azonban a tizennegyedik századtól kezdve mér csak cseh, német, olasz, lengyel és román királyok viselték az országalapító magyar király, Szent István koronáját. Ugyanezek az országok az utolsó négy évszázad során már a Habsburg birodalom alá tartoztak." Egy másik helyen: "Magyarnak csupán az uralkodó nemesi és fõnemesi osztály egy kis része tekinthetõ, kik a földet birtokolták, míg a jobbágy, majd az úgynevezett "felszabadulás" után a paraszt a különbözõ ott élõ, leigázott nemzetiségekbõl tevõdött össze, kiknek egy részét hosszú idõ után földesuraik erõszakkal elmagyarosították..." (Wertheimer: History of Europe, 1901, Böhm Verla, Wien-New York, page 31.) ...
Wass Albert -A kivénült harcos
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#780
<#wink>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#779
Nem is hallottam még róluk! Köszi az infót! :)
www.smart-bus.hu
#778
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#777
De éppúgy nem szenvedhette, mondhatnám ugyanúgy utálta gróf Teleki Pált is Fõméltóságod, noha újabb írásaiban valósággal elárasztja az életében Fõméltóságod által csak kontrakarírozott nagy magyar tudóst. Az viszont igaz, hogy amíg Szálasi Ferenc soha egy rossz szót nem mondott Fõméltóságodra és 1944. október 15-e után megtiltotta Fõméltóságod személye ellen megindult támadásokat, addig Teleki Pál gróf nem csinált abból nagyobb titkot, hogy Fõméltóságodat despota, nem vezetésre termett, kis kaliberû embernek tartotta.
Teleki Pál gróf öngyilkosságáról misztikus igazolást ír Fõméltóságod, természetesen, hogy ez az öngyilkosság is az Ön bölcs elõrelátását igazolja.
Nos, Teleki Pál gróf halála igazi okát talán soha senki meg nem fejti – mert az egyetlen ember, akinek öngyilkossága éjszakáján az igazi okot megírta – dr. Milleker Rezsõ – halott. De vannak lelki motívumok, amelyek felderíthetõk.
Talán emlékszik még arra Fõméltóságod, amikor Teleki Pál felállt azon a bizonyos kisgyûlésen a Szent György téren, és be akart számolni az „örök magyar-jugoszláv baráti szerzõdésrõl“ az egybegyûlt tömegnek, mi történt. Teleki személyét köszöntõ taps után, mielõtt Teleki megkezdhette volna mondanivalóját, felzúgott a téren összegyûlt egyetemi hallgatók szavaló kórusa és betöltötte a teret a feldübörgõ: „Mindent vissza! Mindent vissza! Bácskát vissza! Bánát vissza!“ Teleki Pál rettenetes méregbe gurult, teljes erejével rávágott az erkély korlátjára, s a rádió nyitott mikrofonja elõtt, az egész ország füle hallatára sziszegte dühtõl véglegesen eltorzult hangon: „Hát mi van itt? Milyen társaság van itt?“
Teleki Pál itt ezen a kisgyûlésen döbbent rá elõször, hogy Fõméltóságod által sugalmazott külpolitikája ellentétben áll a Jugoszláviával kötött barátsági szerzõdés tekintetében a nép lelkével. Hogy Teleki Pál grófot, aki halálosan szerette a népét, eltávolította ettõl a néptõl az Ön a várbeli kártyapartik szellemében kialakult külpolitikai vonalvezetése. Ez az egyik ok, ami ezt az ember ideg-összeroppanásba kergette.
Teleki Pál gróf már egyszer megkísérelte az öngyilkosságot. Méghozzá a trianoni békeszerzõdés tárgyalótermében, aholis csak nagy nehezen tudták kicsavarni kezébõl a pisztolyt. A trianoni országcsonkítást Teleki Pál gróf nem akarta megélni. Látta azt a gyûlöletet, amely ott a kis entente részérõl Magyarországgal szemben megnyilatkozott, és ez a túlfinomult agyvelõ úgy gondolta, hogy egy rideg mozdulat, egy hideg csõ, egy golyó és párás kékes füstfoszlány elégséges minden egyéni fájdalom megszüntetéséhez, ha már népét nem tudta megmenteni. Ezt a féktelen bosszút, amely hazája megcsonkítását okozta, nem tudta elviselni, s bár megakadályozták az öngyilkosságát, Trianon aljassága öntudat alatt megmérgezte e nagy tudós lelkét. Ez volt a másik összetevõje Teleki Pál halálának.
A harmadik: Teleki Pál felesége súlyos betegen feküdt ebben az idõben kórházban. A kezelõorvosai nem sok reményt fûztek életéhez. Teleki Pált az orvosok véleménye nagyon leverte s valóságos búskomorság vett rajta erõt. Talán ez lehetett a harmadik ok.
Negyedik ok, hogy ez a szuperérzékeny ember április 5-én éjszaka hírt kapott arról, hogy német csapatok lépték át a magyar határt és felvonulnak Jugoszlávia ellen. Teleki nem sokkal elõbb vonakodott a német csapatok átvonulását Jugoszlávia ellen megengedni. Õ ebben a nemrégen megkötött barátsági szerzõdés megszegését látta. Tévesen. Mert Teleki Pál nem a katonai puccsal, forradalmi úton uralomra került, magyar és német ellenes pánszláv-kommunista kormánnyal kötött megállapodást, hanem az erõszakosan, törvénytelenül eltávolított elõzõ államvezetéssel. Vagyis többé a magyar kormányra a négy héttel elõbb megkötött barátsági szerzõdés e forradalmi tettel érvényét veszítette.
A ködösítés helyett sokkal nagyobb szolgálatot tett volna Fõméltóságú Uram, ha bizonyára rendelkezésére állá adatok alapján a következõ kérdésekre adott volna – Teleki Pál halálával kapcsolatosan választ: –
1./ Április 5-rõl 6-ra virradó éjszaka Teleki Pál meggyónt és felkereste Witz Béla kanonokot, hogy reggel áldozni kíván. Hogy lehet, hogy ilyen lelki elõkészület után ez a hithû katolikus férfi mégis öngyilkos lett?
2./ Mi volt abban a Teleki-levélben, amit Fõméltóságodnak 5-6 nappal késõbb dr. Milleker Rezsõ mint Teleki Pál utolsó autentikus levelét felmutatott?
3./ Hogy lehet az, hogy Teleki pisztolyából csak egy golyó hiányzott, de a falban két ugyanaz a kaliberû golyót talált a rendõrség, ugyanabból a fegyverbõl?
4./ Mi volt abban a táviratban, amit Teleki Pál gróf Bukarestbõl kapott 5-án éjszaka tizenegy óra körül, s amelynek elolvasása után ezt mondotta: „Akkor minden elveszett!“
Fõméltóságú uram, ma úgy ír könyvében, mintha Jugoszlávia megtámadását nagyon elítélte volna annak idején. Szabad legyen talán szíves figyelmét felhívnom arra, hogy a magyar csapatok bevonulására Bácskába Fõméltóságod adott parancsot, s e parancsa így fejezõdött be: „Elõre az ezeréves magyar határokra!“
Jugoszláviával kapcsolatos katonai intézkedéseink egyébként szoros összefüggésben állottak a német-magyar katonai szövetséggel. A német támadással kapcsolatosan magyar csapatoknak is részt kellett venniük az akciókban s az erre vonatkozó terveket a vezérkar már régebben el is készítette. Vagy csak nem arra várt Fõméltóságod, hogy a Magyarországnak visszaítélt Bácskát egyedül a német csapatok szerzik vissza és Fõméltóságodnak csak be kell fehér lovon vonulnia erre a vidékre?
Bizony, nem lett volna elég fehér lovon országgyarapítani, mert Bácskában harcoltak. És „ahol lõnek, ott meg is lehet halni“. Nem is ment le Fõméltóságod a Bácskába, mert ott lõttek.
link
Teleki Pál gróf öngyilkosságáról misztikus igazolást ír Fõméltóságod, természetesen, hogy ez az öngyilkosság is az Ön bölcs elõrelátását igazolja.
Nos, Teleki Pál gróf halála igazi okát talán soha senki meg nem fejti – mert az egyetlen ember, akinek öngyilkossága éjszakáján az igazi okot megírta – dr. Milleker Rezsõ – halott. De vannak lelki motívumok, amelyek felderíthetõk.
Talán emlékszik még arra Fõméltóságod, amikor Teleki Pál felállt azon a bizonyos kisgyûlésen a Szent György téren, és be akart számolni az „örök magyar-jugoszláv baráti szerzõdésrõl“ az egybegyûlt tömegnek, mi történt. Teleki személyét köszöntõ taps után, mielõtt Teleki megkezdhette volna mondanivalóját, felzúgott a téren összegyûlt egyetemi hallgatók szavaló kórusa és betöltötte a teret a feldübörgõ: „Mindent vissza! Mindent vissza! Bácskát vissza! Bánát vissza!“ Teleki Pál rettenetes méregbe gurult, teljes erejével rávágott az erkély korlátjára, s a rádió nyitott mikrofonja elõtt, az egész ország füle hallatára sziszegte dühtõl véglegesen eltorzult hangon: „Hát mi van itt? Milyen társaság van itt?“
Teleki Pál itt ezen a kisgyûlésen döbbent rá elõször, hogy Fõméltóságod által sugalmazott külpolitikája ellentétben áll a Jugoszláviával kötött barátsági szerzõdés tekintetében a nép lelkével. Hogy Teleki Pál grófot, aki halálosan szerette a népét, eltávolította ettõl a néptõl az Ön a várbeli kártyapartik szellemében kialakult külpolitikai vonalvezetése. Ez az egyik ok, ami ezt az ember ideg-összeroppanásba kergette.
Teleki Pál gróf már egyszer megkísérelte az öngyilkosságot. Méghozzá a trianoni békeszerzõdés tárgyalótermében, aholis csak nagy nehezen tudták kicsavarni kezébõl a pisztolyt. A trianoni országcsonkítást Teleki Pál gróf nem akarta megélni. Látta azt a gyûlöletet, amely ott a kis entente részérõl Magyarországgal szemben megnyilatkozott, és ez a túlfinomult agyvelõ úgy gondolta, hogy egy rideg mozdulat, egy hideg csõ, egy golyó és párás kékes füstfoszlány elégséges minden egyéni fájdalom megszüntetéséhez, ha már népét nem tudta megmenteni. Ezt a féktelen bosszút, amely hazája megcsonkítását okozta, nem tudta elviselni, s bár megakadályozták az öngyilkosságát, Trianon aljassága öntudat alatt megmérgezte e nagy tudós lelkét. Ez volt a másik összetevõje Teleki Pál halálának.
A harmadik: Teleki Pál felesége súlyos betegen feküdt ebben az idõben kórházban. A kezelõorvosai nem sok reményt fûztek életéhez. Teleki Pált az orvosok véleménye nagyon leverte s valóságos búskomorság vett rajta erõt. Talán ez lehetett a harmadik ok.
Negyedik ok, hogy ez a szuperérzékeny ember április 5-én éjszaka hírt kapott arról, hogy német csapatok lépték át a magyar határt és felvonulnak Jugoszlávia ellen. Teleki nem sokkal elõbb vonakodott a német csapatok átvonulását Jugoszlávia ellen megengedni. Õ ebben a nemrégen megkötött barátsági szerzõdés megszegését látta. Tévesen. Mert Teleki Pál nem a katonai puccsal, forradalmi úton uralomra került, magyar és német ellenes pánszláv-kommunista kormánnyal kötött megállapodást, hanem az erõszakosan, törvénytelenül eltávolított elõzõ államvezetéssel. Vagyis többé a magyar kormányra a négy héttel elõbb megkötött barátsági szerzõdés e forradalmi tettel érvényét veszítette.
A ködösítés helyett sokkal nagyobb szolgálatot tett volna Fõméltóságú Uram, ha bizonyára rendelkezésére állá adatok alapján a következõ kérdésekre adott volna – Teleki Pál halálával kapcsolatosan választ: –
1./ Április 5-rõl 6-ra virradó éjszaka Teleki Pál meggyónt és felkereste Witz Béla kanonokot, hogy reggel áldozni kíván. Hogy lehet, hogy ilyen lelki elõkészület után ez a hithû katolikus férfi mégis öngyilkos lett?
2./ Mi volt abban a Teleki-levélben, amit Fõméltóságodnak 5-6 nappal késõbb dr. Milleker Rezsõ mint Teleki Pál utolsó autentikus levelét felmutatott?
3./ Hogy lehet az, hogy Teleki pisztolyából csak egy golyó hiányzott, de a falban két ugyanaz a kaliberû golyót talált a rendõrség, ugyanabból a fegyverbõl?
4./ Mi volt abban a táviratban, amit Teleki Pál gróf Bukarestbõl kapott 5-án éjszaka tizenegy óra körül, s amelynek elolvasása után ezt mondotta: „Akkor minden elveszett!“
Fõméltóságú uram, ma úgy ír könyvében, mintha Jugoszlávia megtámadását nagyon elítélte volna annak idején. Szabad legyen talán szíves figyelmét felhívnom arra, hogy a magyar csapatok bevonulására Bácskába Fõméltóságod adott parancsot, s e parancsa így fejezõdött be: „Elõre az ezeréves magyar határokra!“
Jugoszláviával kapcsolatos katonai intézkedéseink egyébként szoros összefüggésben állottak a német-magyar katonai szövetséggel. A német támadással kapcsolatosan magyar csapatoknak is részt kellett venniük az akciókban s az erre vonatkozó terveket a vezérkar már régebben el is készítette. Vagy csak nem arra várt Fõméltóságod, hogy a Magyarországnak visszaítélt Bácskát egyedül a német csapatok szerzik vissza és Fõméltóságodnak csak be kell fehér lovon vonulnia erre a vidékre?
Bizony, nem lett volna elég fehér lovon országgyarapítani, mert Bácskában harcoltak. És „ahol lõnek, ott meg is lehet halni“. Nem is ment le Fõméltóságod a Bácskába, mert ott lõttek.
link
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#776
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#775
Ezt elnéztem, mert a szlovák történész mondta.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#774
Szlovák és magyar történészek találkozója Pozsonyban március 22-én
Nem nagyon értem miért kell gyõzködnünk a szlovákokat, hogy itt senkit nem érdekel a trianoni békediktátum. Még ha tényleg kevés embert is érdekel - ami felettébb sajnálatos - akkor sem szabadna egy történésznek ilyet mondania, hogy "Trianon az egy érdektelen dolog és nem kell vele foglalkozni."
Nem nagyon értem miért kell gyõzködnünk a szlovákokat, hogy itt senkit nem érdekel a trianoni békediktátum. Még ha tényleg kevés embert is érdekel - ami felettébb sajnálatos - akkor sem szabadna egy történésznek ilyet mondania, hogy "Trianon az egy érdektelen dolog és nem kell vele foglalkozni."
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#773
A szabadkõmûvesek és Trianon
Vagyis az ok az, hogy az utódállamok szabadkõmûvesei saját nemzetük céljainak elérésére is felhasználták e világhatalmi befolyással rendelkezõ hálózat erejét, befolyását. A két világháború közötti magyar társadalom, megismerkedve a szabadkõmûvesség világháború alatti és utáni tevékenységével, ezt a törekvést egyáltalán nem érzékelte a magyarországi szabadkõmûvesek esetében. Sõt, a korabeli iratokból ennek épp az ellenkezõje derül ki. A történelmi Magyarországot nem megmenteni, reformálni igyekeztek, hanem megszüntetni. Voltak ugyan páholyok (pl. Széchenyi, Sopron), melyek felemelték szavukat a várható megcsonkítás ellen, de ezek kivétel nélkül az úgynevezett konzervatív, nemzeti irányú páholyokhoz tartoztak, és kisebbségben voltak a hivatalos, baloldali, radikális Jászi Oszkár nevével fémjelzett vonalhoz képest.
Jászi Oszkártól (aki 1919. május 1-jén hagyta el Magyarországot, 1923 augusztusáig Bécsben élt, majd Amerikába távozott) Rendezési kísérletek címmel jelenik meg írás a Szabadkõmûves füzetekben. Ebben többek között a következõket írja:
„1920. márc. 31., Prága. Tegnap fontos összejövetel Bene¹sel, Károlyi, Szende és én. Magánlakásán fogadott, <...> Károlyi csaknem egy órás expozét tartott. Kifejtette az emigráció megszervezésének szükségességét. Koalíciós alapon, esetleg a kommunisták bevonásával is <...>, de az emigráció megegyeznék egy közös aktuális programban. Ilyen volna: Horthyék megbuktatása, <...> a külpolitikában küzdelem a revans ellen, békés és intenzív összeköttetés az új államokkal, törekvés lojális népszövetségre. Az emigráció összeköttetést keresne a rokon pártokkal, Leninnel is.”
„1920. jún. 8., Prága (négy nappal a trianoni békediktátum aláírása után! — a szerzõ megjegyzése) Masaryk elnök tegnap fogadott, és több mint egy órát beszélgettünk. Épp oly kitûnõ benyomást tett rám, mint a múltkor. Ma Európa legrokonszenvesebb vezetõ államférfija: messze látó, dogmákon, pártokon, osztályokon felülemelkedõ <...>.”[/i]
Dr. Somogyi István: A szabadkõmívesség igazi arca
Vagyis az ok az, hogy az utódállamok szabadkõmûvesei saját nemzetük céljainak elérésére is felhasználták e világhatalmi befolyással rendelkezõ hálózat erejét, befolyását. A két világháború közötti magyar társadalom, megismerkedve a szabadkõmûvesség világháború alatti és utáni tevékenységével, ezt a törekvést egyáltalán nem érzékelte a magyarországi szabadkõmûvesek esetében. Sõt, a korabeli iratokból ennek épp az ellenkezõje derül ki. A történelmi Magyarországot nem megmenteni, reformálni igyekeztek, hanem megszüntetni. Voltak ugyan páholyok (pl. Széchenyi, Sopron), melyek felemelték szavukat a várható megcsonkítás ellen, de ezek kivétel nélkül az úgynevezett konzervatív, nemzeti irányú páholyokhoz tartoztak, és kisebbségben voltak a hivatalos, baloldali, radikális Jászi Oszkár nevével fémjelzett vonalhoz képest.
Jászi Oszkártól (aki 1919. május 1-jén hagyta el Magyarországot, 1923 augusztusáig Bécsben élt, majd Amerikába távozott) Rendezési kísérletek címmel jelenik meg írás a Szabadkõmûves füzetekben. Ebben többek között a következõket írja:
„1920. márc. 31., Prága. Tegnap fontos összejövetel Bene¹sel, Károlyi, Szende és én. Magánlakásán fogadott, <...> Károlyi csaknem egy órás expozét tartott. Kifejtette az emigráció megszervezésének szükségességét. Koalíciós alapon, esetleg a kommunisták bevonásával is <...>, de az emigráció megegyeznék egy közös aktuális programban. Ilyen volna: Horthyék megbuktatása, <...> a külpolitikában küzdelem a revans ellen, békés és intenzív összeköttetés az új államokkal, törekvés lojális népszövetségre. Az emigráció összeköttetést keresne a rokon pártokkal, Leninnel is.”
„1920. jún. 8., Prága (négy nappal a trianoni békediktátum aláírása után! — a szerzõ megjegyzése) Masaryk elnök tegnap fogadott, és több mint egy órát beszélgettünk. Épp oly kitûnõ benyomást tett rám, mint a múltkor. Ma Európa legrokonszenvesebb vezetõ államférfija: messze látó, dogmákon, pártokon, osztályokon felülemelkedõ <...>.”[/i]
Dr. Somogyi István: A szabadkõmívesség igazi arca
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#772
Csukovits Enikõ: Az Anjuk birodalma. In: Magyarország törénete
Engel Pál: Honor, vár ispánság
Engel-Krisó: Magyarország története 1301-1457
Engel-Krisó-Kubinyi Magyarország története 1301-1526
Magyarország vegyesházi királyai
Hómann-Szekfû: Magyartörténet
Engel Pál: Honor, vár ispánság
Engel-Krisó: Magyarország története 1301-1457
Engel-Krisó-Kubinyi Magyarország története 1301-1526
Magyarország vegyesházi királyai
Hómann-Szekfû: Magyartörténet
Mi elõtt valaki megkérdezné: A Tigris márpedig egy vacak tank. Hiába is rinyálsz. A valóságban is az volt. http://de-rerum-natura.freeblog.hu/ saját blog