Szabad energia

A Finnsrud -féle ( rem. jól írtam ) sokáigmozgó is ilyen mágnesbõl van, de mégis megáll néha.
És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán?
Kíváncsi lennék a számított érték és agyakorlati tapasztalatok közötti különbségre

És az a film mit mutat? Hogy el tudta baltázni õ is? Ezt a linket tõled néztem, ezen a videon jól látszik hogy milyen messzire el tud lõni a golyó, csak annyi a dolgod, beleépíted az asztal-ba az egész smot-ot, lejtõt is tehetsz bele( a smot-ba) mert úgy néz ki kibirná, azt az üvegcsövet meg tartsuk vizszintesen, és érjen körbe az a csõ újra a bejáratához a smot-nak, DE NEHOGY azzal gyere hogy megint fel kéne emelni a smot szintjéig, mert megmondtam az elején legyen beleépitve az asztalba, az asztal szintjével legyen azonos.

#1
#2

Én nem értem meg..megnéztem a Faustus smot-os linkjeit ahol tesztelik a smotokat de azok nekem olyannak tûnnek mintha 3 éves debil gyerekek csinálták volna. Huh nem akadok ki még jobban, de könyörgöm, hogy nem jut egyiknek se eszébe rakjon 5-6-7-10 olyan vackot körbe, LEJTÕ NÉLKÜL, ez húzott még fel nagyon, mindegyik rakott egy ... lejtõt, de mi a fenének, elég lenne ha körbe-körbe menne. Nem beszélve arról, hogy az egész smot elrendezést megfordítva 90 fokkal(hosszanti tengely mentén), a vasgolyót egy viszonylag nagysugarú körpályára teszed hogy közelítsen az egyeneshez míg átmegy a smot-on keresztül(a smot is szerkeszthetõ lenne egy kicsit hogy görbébb legyen) és ha már úgy kilõ az a hülye golyó nekem ne mondja már senki hogy nem mûködne. Vagy ha nem akkor mondja meg miért.

"HP (Hewlett Packard) elektro-optikai csatolójával."
Elektro-optikai, tehát mindenképpen köze kell hogy legyen az optikai szálnak.

"A HP chip csupán a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva.."
De az már nem síma Ethernet,, az valószínûleg egy nagyobb jelszintû átvitel (ami a normál Ethernet kártyát megsüti reggelire tojással).
Másrészt adatlapot a csoda-chiprõl.

Igen Átlagember...de nekem nem az volt a célom hogy kiküszöböljek, hanem az hogy megtudjam az adott szituációban úgy van-e ahogy én gondoltam vagy sem 😊

" A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."

Ezek után no comment, azt hiszem célszerû lenne visszavonulnod saját magad további égetése helyett.😊)

Nos, Feynman csupán néhány éve halt meg.. ugye nem tekinthetõ igazi régiségnek..

Ezt a részt inlább egyetértésnek tudom értékelni:

"Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van.
Súrlódás, hõleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb...
Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elmletinek? "

Nyugodtan jelezd, ha más volt a célod vele..

Ne tegyél olyat hozzá ami így már nem igaz..

A 6 km-nél nem optikán, hanem UTP-n megy a jel. A HP chip csupán
a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva..

Van olyan is, hogy akár 1 m-en optikával vezetjük a jelet.., de nem arról volt szó..

A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos..

Ha egy szinusz jelet ami két teljes 180 fokos félhullámból áll csak
két helyen mintavételezünk, akkor a 2*f+df mintavételezési sebesség csak a félperiódus egy találomra kiválasztódó helyén ad eredményt..

Vagyis a maximális és a zéró közül bármit adhat eredményül.
Ahhot pedig, hogy legalább 50%-os pontossággal tapgassunk le egy jelet, a felperiódust legalább öt azaz 5 helyen mintavételezni kell.
ez a maximális frekvenciára vetítve 10*f+df vagyis több mint tízszeres mintavételezést jelent.

Ezért a már ennyire elmebeteg tételeket meg sem említettem..

" Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító
emberek kijelentéseire hivatkozol"
Feynman, Noether-tétel.
100 éve élt tudósok... 😉

"Nos, a hétköznapi életben, hozzávetõlegesen érvényesülnek a tételek.."
Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van.
Súrlódás, hõleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb...
Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elméletinek?

Pontosan milyen Euler-tételre is gondolsz, ami az adott dróton átvihetõ sávszélességet bizonyítja? Taníts mester, én ilyet nem ismerek.

Nem habogtam, sajnálom, hogy nehézséget okoz számodra az olvasás.

Euler a hatvanas években..

Igazán erõlködhetnél egy kicsit, és elõkaparhatnád valamelyik megmaradási tétel bizonyítását.

Ezeket ismerem.. és?

Ki, mirõl állította, hogy lehetetlen.. bizonyít bármit is?
Semmit.

Ha vulgáris akarnék lenni, említeném, hogy az egyik ismerõsöm is azt állította, hogy lehetetlen, hogy a gyerek tõle legyen..

Viszont ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy Einstein szerint az energia megmaradási tétel része a tömeg/energia ekvivalencia mellett a résztvevõk impulzusának megmaradása is..
Valamint egyszerre érvényesülnie kell a nyomaték megmaradási tételnek is..
Sõt! Utólag kiegészítették azzal, hogy az egyik energia megjelenési forma átalakulhat a másikba és viszont..

No most. Az közismert tény, hogy a gyermekhinta sohasem a felsõ holtpontban szakad le a kötélzetrõl, mert ott a sebesség nulla, így
a centrifugális erõ is az,
hanem az alsó holtponton való áthaladáskor, amikor a helyzeti energia
teljes egészében mozgási energiává alakulva, maximális sebességet
ad a lengésnek, és ezzel az alsó holtpontra rögzíti a centrifugális erõ
maximumát.
A gyermekhintánál a helyzeti energia, a gravitációs erõ és a lengés segítségével tárolható- és izomerõvel növelhetõ-halmozható..

Ha a gravitáció hatását helyettesítjük centrifugális erõvel..pl. egy
ûrállomáson, akkor ott is tökéletesen mûködik a hinta..

Csak egy kis bibi támad. Ha a hinta lengési ideje megegyezik a forgás idejével, vagyis a két kõrfrekvencia azonos, akkor az interferencia következtében, az "alsó holtpont" mindig a kerületnek egy edott pontjára kerül..
A felsõ holtpontok helyzetei is folytonosan a kerület két másik
pontjához kötõdnek.
Így a centrifugális erõ a kerület egyetlen pontjára hatva, kizárólag ebbe az irányba ható 'F' erõként jelenik meg.
Ezzel az egész hajó 'm' tömegét 'a' gyorsulással gyorsítja:
a közismert F= m*a képletbõl: a=F/m gyorsulással..
Ezzel dúrván megszegve az impulzus megmaradási tételt, mely kimondja,
hogy:" Zárt rendszerben a keletkezõ impulzusok összege zéró"..

Nos, nem zéró.. Ezért aztán, mivel a hinta szerû mozgásoknak felelnek meg a lábak, karok mozgásai is, a centrifugális erõvel nem szabad
mesterséges gravitációt létrehozni, mert folyamatosan minden mozdulat pályaeltérést okoz.

Van ennek egy másik vetülete is.. Miután érvénytelen az impulzus megmaradási tétel, ezzel érvénytelen az összes olyan más tétel is, amelynek része az impulzus mennyiség.

Így többek között a perdület és az energia megmaradási tétel is..

Hogy miért nem így tanultad?

Nos, a hétköznapi életben, hozzávetõlegesen érvényesülnek a tételek..
Nem okoz nagyobb hibát az elfogadásuk, mint amekkorát az egyéb pl.
mérési módszerekkel elkövetünk..

(Asztalos centinél kisebb értéket nem ismer, vasiparos, a mm-nél, de a bádogos megint csak cm-ben gondolkodik.. Egy kõmûvesnek pár centis hiba azt jelenti, hogy "egy fandlival több malter".. )

Úgyhogy buta dolog, fikciók, feltételezett megmaradási tételekre hivatkozva lehetetlenekrõl beszélni..

Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító
emberek kijelentéseire hivatkozol érvként, jelzi, hogy azt a szintet
fogadtad el valóságnak..

Hebegtél-habogtál az #582-ben, de konkrétumot nem írtál. Szóval a kérdésem továbbra is fennáll: ki, mikor, hol publikálta az általad említett (valóságban ugye nem létezõ) sávkorlát-szabályokat?

Szia!

Kezdjük az elején, Ki mikor, mit.. lentebb olvashatod. Ne idézzem önmagam..

Fordítsuk meg. Mert úgy is igaznak kell lennie!

Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk..

"Bár megjegyzem, hogy at UTP 6 km-ig mûködik a HP (Hewlett Packard)
elektrooptikai csatolójával.., így ha lesz jobb csatoló lesz nagyobb hossz is."
Tegyük hozzá, hogy a 6 km-en már nem UTP-n keresztül megy a jel, hanem optikai kábelen (és nem csak a HP-nek van ilyesmi konvertere).
De alkalmazhatunk repeater[/url]-t is de 6000 m/100m = 60 darab repeater kicsit drága mulatság (meg a hálózat fenntartójának plusz gond) lenne.
Másrészt síma cat3/cat5/cat5e-s UTP kábelt földben vezetni - hát nem épp jó ötlet - gondoljunk csak a földpotenciálra, a villámokra, stb.

"Euler féle sávszélességi törvény"
Melyik?
A Nyquist–Shannon teóriába (a mintavétel frekvenciája legalább duplája legyen a jelben lévõ legnagyobb frekvenciáju komponens frekvenciájának) szépen beleillik.

"a ma már mindennapos eszközökrõl matematikai tökéletességgel bebizonyították, hogy lehetetlenek.."

Ehh, mégse tudom megállni... Szóval hol, ki, mikor és mirõl bizonyította, hogy lehetetlen? Csak egy példát kérek... Te tévedhetetlen zseni.

Hát megint csúnyán beégtél, és elõremenekülés gyanánt próbálsz terelni. Nem akarok lesüllyedni, a holdraszállásos topikban már kiderült, hogy fingod nincs a témához, de azért játszod az eszed. Most inkább nincs reagálni valóm, Faustus amúgy is kijavította a tévedéseidet.

Csoda, ha ennyi csalás, ámítás, félrevezetés, cirkuszi produkció után nem hiszek az örökmozgókban?
Csoda-e, ha a csodára/botrányra éhes embereknek (panem et circenses) el lehet adni az átcimkézett húst, a Gyõzike/Balázs/Mónika show-t, ezáltal az örökmozgónak látszó ketyeréket is (meg a gagyi morzsaposzívót)?

" Látom vaktában vagdalózol.. sértegetni próbálsz, értelmes válasz helyett.."
Konkrét források neked vagdalkozás...

Mágneses örökmozgó nem mûködhet:
Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó

Finsrud eszköze nem örökmozgó (Finsrud-dal készült riport!):
"Reidar says the machine does stop on occasions but that this is not on a daily basis. To start the machine the pendulums are swung by hand, this puts an external input energy into the system, given that the machine does stop this means it is not over 100% efficient."
Visit to Reidar Finsrud’s Public Studio in Norway on 17 March 2001

Örökmozgó kerekek:
"Az elsõ ötletet Európában Villard de Honnecourt, XIII. századi francia építész vetette fel (2. ábra). Az õ kerekének a kerületéhez karokon keresztül súlyok voltak szerelve. A karok csuklóval kapcsolódtak a kerékhez úgy, hogy egy forgástengelyhez közeli és egy attól távolabbi helyzet között tudjanak a súlyok átbillenni. A súlyokat a saját súlyuk billentette át egyik véghelyzetbõl a másikba. A kerék felfelé mozgó oldalán a súlyok a tengelyhez közelebbi helyzetükben voltak, a másik oldalon fõként a távolabbi helyzetükben. Az elgondolás lényege az volt, hogy a súlyok a lefelé mozgó oldalon az útjuk során nagyobb nyomatékkal hajtják a kereket, mint amekkora nyomatékkal a másik oldalon felemeli õket a kerék."
Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle, Elektronikus publikáció, 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER
Meg e miatt

Smot:
"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained."
The SMOT ENERGY
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Simple Magnetic Overunity Toy

Gróf Spanyol Zoltán vízautója
Egy fordítási hibát használ ki a vízüzemû autó feltalálója?

EBM - not self-running

Egely kerék
Egely elõadás

CSP #1
CSP #2
CSP #3

Minato motor

""Az egypólusú generátor" c. írás célkitûzése csak gyanítható, mert a szabadenergia fogalomról csak apránként derül ki, hogy valami energianyereség lehet. Maga az unipoláris dinamó már vagy száz éve a legközönségesebb tananyag, igaz, eddig még másnak nem jutott eszébe, hogy az energiamegmaradással szemben ellenpéldaként tárgyalja."
FÜSTÖSS LÁSZLÓ - Parafizika = patafizika? (azaz hol van a lóláb?)
"A jelenség, amire hivatkozol, régóta jól ismert a fizikában, és nincs benne semmi rendkívüli, vagy rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan. Megtalálható Budó Ágoston: Kísérleti fizika c. könyvének II. kötetében (Tankönyvkiadó, 1979) a 245. oldalon, ábrával, leírással és magyarázattal együtt. Szintén megtalálható Feynman: Mai fizika c. könyvének 6. kötetében (Mûszaki könyvkiadó, 1986) a 41. oldalon, szintén ábrával és magyarázattal. A Budó-könyvben még a generált feszültség képlete is megtalálható.

A magyarázat lényege, hogy a mágneses térben a korongot forgatva, a korongban lévõ szabad elektronokra a Lorentz-erõ hat: F=q(vX😎, ez pedig egy E=vXB indukált elektromos teret hoz létre. A Budó-könyv megjegyzi: "A fenti elven alapuló unipoláris dinamógépek aránylag kis feszültségû, de igen nagy intenzitású egyenáram elõállítására alkalmasak; kiterjedtebb felhasználást csak újabban nyernek, fõleg elektrokémiai üzemekben."

Szóval valaki megint feltalálta a spanyolviaszt.
Azt viszont, hogy ez a gép a vákuumenergiát csapolja meg, vagy hogy többletenergiát lehetne vele termelni, nem tudom, honnan veszik. A jelenséget a Maxwell óta ismert klasszikus elektrodinamika maradéktalanul leírja és magyarázza."
Index fórum
Homopolar generator

Sértegessen egy kicsit Leonardo Da Vinci is:
"Ezt már Leonardo Da Vinci is megmondta:
Már Leonardo da Vinci is ama véleményének adott hangot az örökmozgók terén való munkálkodása eredményeképpen, hogy az összes ilyen terv kudarcra van ítélve: “... ó ti, az örökmozgó feltalálói, hány semmit nem érõ tervet alkottatok! Menjetek az aranycsinálók közé!” (Leonardo munkálkodásnak némelyek szerint épp az volt a célja, hogy bizonyítsa: az örökös mozgás lehetetlen, míg mások szerint az, hogy megalkossa az örökmozgót.)"
Szabadalmaztatható-e az örökmozgó?

Gyertyás áramgenerátor

Ezt szépen leírtad, megdícsérlek!
Amikor annak idején a Siemens telefongyárában ilyeneket gyártottunk, örültem volna, ha a beóim ilyen szépen el tudták volna mondani mindezt..

Csak sajnos a lényeget nem érinti. A példa (példák) arról szólt, (szóltak,) hogy egyes korokban, a ma már mindennapos eszközökrõl
matematikai tökéletességgel bebizonyították, hogy lehetetlenek..

Ma pedig, gond nélkül mûködnek..

(pl az UTP ha akár 100 méterre is, de mûködik.. pedig az Euler féle
sávszélességi törvény kizárja ekkora sávszélesség létét csavart érpáron.)

(Bár megjegyzem, hogy at UTP 6 km-ig mûködik a HP (Hewlett Packard)
elektrooptikai csatolójával.., így ha lesz jobb csatoló lesz nagyobb hossz is..)

Hogy örökmozgó-e vagy sem... Az örökmozgóktól mint mumusoktól nem szabad félned.

Ha tudod, hogy a megmaradási tételek megállapodás alapján születtek,
akkor ezzel azt is tudod, hogy nem szentírások, nem bizonyított tények,

hanem csupán szavazással elfogadott hypotézisek.. feltételezések.

Így a megmaradási "törvények" megsértése nem túl nehéz feladat..
és nem is számít bûnnek, még akkor sem, ha számodra, valamilyen
tévhitbõl következõen bûn is..

Nos ha kilövelled az üzemanyagot, akkor az ugyanakkora energiával ellentétes irányba fog menni, mint gyorsításkor, mind pedig lassításkor. az ûrhajó m*v-je ugyanannyi lesz, mint a kilövellt üzemanyag m*v-je. Gyorsuláskor az egyik, fékezéskor a másik irányba. Tehát az energiád fele fog csak hasznos lenni. Szóval száold bele a két irányba kilõtt üzemanyag mennyiségét és energiáját is és nem lesz paradoxon a dolog.

"Ki fizetett volna a drágább PCM-kódekes telefonkészülékekért?"
Ja és még tegyük hozzá, ennek a telefonkészüléknek külsõ tápenergia kellett volna. A normál telefonkészüléknek nem kell.

" Itt egy link a mágneses térben lebegõ grafitról:"
És, ezzel semmi gond, csak annyi kiegészítést tennék, hogy ez a grafit egyik "speciális" változata nem sima grafit.
Viszont az örökmozgókkal van - egy klasszikus (400 éves) örökmozgót akarsz látszólag új köntösbe (smot, lebegõ grafit, bizmut, Curie-ötvözet) bújtatva "megalkotni".

"Hogy is jut a 64 kbites jel át a csavart érpáron ??"
"The basic digital circuit in the PSTN is a 64-kilobits-per-second channel, originally designed by Bell Labs, called Digital Signal 0 (DS0). To carry a typical phone call from a calling party to a called party, the audio sound is digitized at an 8 kHz sample rate using 8-bit pulse code modulation (PCM)."
Public switched telephone network - Digital Channel
8 kHz-es mintavételezési frekvencia 8 biten PCM-típusú modulációval = 64 kbit/sec-es átvitel. Mi ebben a különös? A digitális átvitel ezt tudja.
Ja, hogy otthon nem ilyen volt? Ki fizetett volna a drágább PCM-kódekes telefonkészülékekért? Meg az ezzel járó plusz költségekért?

"De jobbat kérdezek, "az ismert összefüggés szerint", az UTP csavart érpárján hogyan jut át 100 Mbit ?"
Kezdjük ott, hogy a szimpla telefondrótban (ami a szimpla telefonba fut be) 2 ér van (amit kihasznál effektíven).
Az Ethernet UTP-kábelében 8, de ebbõl csak 4 van kihasználva (2 küldésre 2 fogadásra).
A normál telefon Cat1-es kábelt és RJ-11-es csatlakozókat használ, az Ethernet Cat5-ös (régebben Cat3-as), Cat 5e-s kábelt RJ45-ös csatlakozókat használ.
A normál telefon analóg félduplex hangátvitelre lett kitalálva, ezért limitálva lett a sávszélesség. Az Ethernet viszont teljes-duplex digitálisra, ezért a sávszélességnek nem szabott semmi határt.
De a távolságnak igen - 100 m maximális távolság, ráadásul a szegény UTP kábel érzékeny a különbözõ zavarokra (ezért használnak STP kábelt épületen belüli kábelezésre, épületen kívül meg optikai kábelt).

Itt egy link a mágneses térben lebegõ grafitról:

http://imgfrm.index.hu/imgfrm/6/7/8/6/BIG_0001526786.jpg
("Élõben" a technika házában megnézheted.. a lebegést.)

Az ilyen tények miatt nem értem a nagy ellenkezésedet. Lehet, hogy
a tudásod, tapasztalatod szegényes csupán?

Szia!

Úgy van.. Tudod, ez abból adódik, hogy vannak akik értik-tudják a fizikát, így mernek beszélgetni-vitatkozni a kérdéseirõl - ellentmondásairól,
és vannak akik tudják, hogy nem értik-nem tudják, de nem akarják,
hogy kiderüljön.
Így abba a kevésbe kapaszkodnak foggal-körömmel amit bemagoltak.

Szia!

"Nem tudom honnan veszed ezt a 2400Hz-et, elárulom, hogy ~4kHz-rõl van "

Hát nem..

A polgári analog telefon hangsávja, 4 kHz-s léptékben lett egymásra ültetve a távolsági csoportvivõs rendszerben, de
egy-egy hangság 400-3200 Hz között volt szürve, alul és felül a telex
és vezértlõsáv volt..
A katonai sáv szûkebb volt 800-2800 Hz beszédsávjával.. viszont a titkosító berendezés kevesebb hibával dolgozott ha a dupla telexsávon üzemelt.
Hogy nem tudod, azt jelenti csak, hogy amit egyikünk csinált azt a másikunk csak olvasott.. de azt is felületesen és rosszul.

"~4kHz-rõl van szó, amit a jól ismert összefüggések szerint 8kHz-en mintavételeznek. "

A 8 kHz-s mintavételezés már majdnem stimmel.. 64 kbites miintavételezés a digitális telefon alapja.. 8 kByte/sec adatátvitel..
Tehát nem 8 kHz, hanem 8 kByte/sec .. ne keverd..

"Ezen pedig a büdös életben nem fogsz 64kbitnél többet átvinni, mert a telefonközpontokban lévõ PCM kodekek már évtizedek óta ennyit visznek"
át, erre van méretezve, ilyen vonalak kötik össze az egyes központokat. (Ma már persze STM-be multiplexelve, szóval ebbe ne köss bele.)"

Nos, igen. Nem kötök bele.. mert a belekötést már megtetted helyettem.. rosszul..

Hogy is jut a 64 kbites jel át a csavart érpáron ??
De jobbat kérdezek, "az ismert összefüggés szerint", az UTP csavart érpárján hogyan jut át 100 Mbit ? Amikor a archnet koaxán 2,5 Mbit volt a csúcs?
Az ismert összefüggés szerint..

Bár mindez eltörpül az FM, MFM, RLL, DRLL8.. stb. modulációs lépcsõkkel létrehozott átviteli sebességnövekedés mellett..
Ami a "büdös életben" csacskaságát illeti..

Szia!

Látom vaktában vagdalózol.. sértegetni próbálsz, értelmes válasz helyett..
"Vedd észre.." észrevettem, hogy rémülten kapaszkodsz nem ide illõ
érvekbe..
Egely-rõl, csak annyit: nem tanárom, nem mintaképem, de akkor is kijár neki a nevének tisztességes leírása.

Öveges, Budó, Szalay professzorok.. ök példaképeim és tanáraim voltak..
(Bár félek, hogy ezen neveket sem ismered..)

Jobb inkább a cirkuszi kikiáltó szerepét betölteni? Vagy az egyik kereskedelmi csatornánk Kókusz-adásának bemondójának lenni? Vagy TV-Shopos termékárusító szerepe?

Jöjjenek csak jöjjenek! Csak folyvást, csak folyvást! Öregeknek és gyerekeknek csak féláron!
Itt látható a csodálatos, a fizika törvényeinek ellentmodó szerkezet, melytõl retteg az olajmaffia, melyet senki nem tudott megmagyarázni (viszont a Gubagyûjtõ Intézet munkatársai - akik mind neves ezotéria-szakértõk, méréseikkel igazolták a szerkezet mûködõképességét).
De minek a magyarázat, hisz látható, hogy ez a kicsiny készülék egyszerre lát el egy fúrógépet, egy grillsütõt és egy elektromos vibrátort!
Hogy mirõl mûködik? Á, azt magának hiába magyaráznánk úgysem értené! Használja a Cserenkóv-fényt, a Möbius-sugárzást, a Pi-vizet, és a nullponti-energiát!
Csak 300 000 000 000 $-ba kerül, 20 000 000 000 $-ért kap hozzá 50 évre terméktámogatást!

És a csodaváró emberek ezt mind el is hiszik. Mert csodákra szükség van
Meg ****-gazdaságos termékekre. Meg látszólag a szabályosságoknak ellentmondó eszközökre ("jééé, ez mozog/forog/fütyül/kattog/...").

Bocsika,tudom féfiak...de,akkor miért Einstein elméletére alapozzák(tér,idõ) a 11 dimenziós húr-elméletet is...meg szted....nem a múltunkban kell keresnünk a gravitáció elméletét...vagy szted.az jövõkép?...úgy is mennem kell....bocsika

Én spec. csak ezt a sarkos gondolkodásmódot krtizálom.
Azt mondják, minek vizsgálódni ott, ahol a múltban nagy elmék vizsgálódtak, és megalkották az általuk örökérvényûnek mondott, sziklaszilárdan tartó alaptörvényeiket.

Vizsgálják 100an, vizsgálják 1000en, ha másképpen nem , a nagy számok törvénye alapján valaki csak talál egy igazi, mûködõ kivételt.
Te csak szorgalmasan zavarod el az érdeklõdõket a thermodinamika alappilléreitõl:
-Menjenek tovább, nincs itt semmi látnivaló!
A tudománynak fejlõdnie kellene, nem a múlt eredményeit õrizgetni féltékenyen, kinevetve a másként godolkodókat, más megközelítést keresõket. Ez sztem nem tudóshoz méltó hozzáállás ( inkább egy rendõr mentalitásához hasonló)

"Fizikában ugye mindig az a helyes megközelítése egy problémának, amit a tankönyvek ajánlanak?"
Az áltudományoknál meg az a helyes, ha a meglévõ ismeretekbõl létrejött ismereteket dogmának kikiáltva, a tudósokat lehülyézve hülyeségeket kezdünk terjeszteni színes-szagos marketingmódszerrel?
És miután egyrészt felhívják a hibáinkat a tévedéseinkre (lásd Egely), vagy megemlítjük, hogy a ketyere méréseit nem írták alá (lásd Gróf-Spanyol vs. BME), vagy bevalljuk hogy a hatásfok nem 100% feletti (Finsrud, Leslie Szabó), vagy erõteljes gyanakvást ébresztün (gyertyagenerátor); akkor összeesküvéselméleteket gyártunk, pénzeket kunyerálunk a cirkuszra és kenyérre éhes plebstõl, nacionalista érzelmeket mozgatunk meg egyesekben, és lehülyézzük mindazokat akik erõteljesen kételkednek a sok pontból bûzlõ megoldásokban?

aha...te,kis okos...azé a féfiak...azok féfiak...csak egy nyúlvánnyal több van nekik...hát nem?

Fizikában ugye mindig az a helyes megközelítése egy problémának, amit a tankönyvek ajánlanak?
Senki ne merjen neki ellentmondani , mert az bizony csakis hülye lehet.
Aki nem velünk, az ellenünk.
Igen, mindig ez a sarkos gondolkodás tolta elõre a tudomány szekerét...
Nem gyõzöm emlegetni, Max Plancknak is javasolták, h ne foglalkozzon fizikai kutatásokkal, mert az már egy lezárt tudomány,csupán 1-2 kérdésre kell csak választ adni...

"te mi lesz,ha csak úgy...zutttyyyy...felszabadul..."
Kb. 9 hónap múlva megláthatod az energia felszabadulásnak az eredményét. 😉

Van nekem egy régi mechanikai paradoxon problémám. Nem okosodtam meg soha annyira hogy rájöjjek hol a bibi benne, de mivel itt úgy látom van elég szõke 😊 ígyhát vegyük úgy kiérdemelte a társaság hogy megosszam veletek.
A szitu a következõ.
Van egy rakétánk, m tömege van hajtómûve F erõvel tud hatni, ezáltal a gyorsulása lesz, és az egyszerûség kedvéért eltekintsünk az idõbeni üzemenyagfogyás általi tömegváltozástól,stb. Az értékek nem fontosak, mindenki annyit helyettesítsen be amennyiket akar, el kell játszadozni az értékekkel kicsit.
Légüres térben kezdjük, semmi surlódás egyébb piszkáló tényezõ, bekapcsolom t ideig a hajtómûvet. Hatni fog az F erõ az m tömegre, a gyorsulással fog gyorsulni, t idõ elmultával kikapcsolom a hajtómûvet, addigra v sebességre tesz szert, az össz elhasznált energia az energiamegmaradás értelmében simán a mozgási energia mv^2/2 lesz.
Vagyis ha azt mondjuk sima hidrogén és oxigén égett el ugyanannyi teljesítményû áramra lenne szükség visszaelektrolizálni a vizet mint amennyi mozgási energiára szert tett az ûrhajó - remélem eddig egyetért mindenki(ne felejtsük egyszerûen nézzük most a dolgokat, elviekben, tudom hogy ez sose ilyen tökéletes)
Mondjuk megy megy mendegél ezzel a sebességgel, ezzel a mozgási energiával míg el nem jut valahova ahol surlódási erõ kezd rá hatni. Egyszerûség kedvéért legyen egy homogén gáz/légtér(semmi bolygó vagy gravitáció nehogy kombináljatok). Sima ügy, ha nem történik semmi a surlódási erõ megállítja. Ugyanannyi teljesítményt végzett a surlódás sornán mint amennyi mozgási energiája volt, egyszerû...(tudom hogy unjátok már... 😊
De ha megfigyeljük, ha megfelelõ ideig hagyom menni surlódásmentesen a hajtómûvet, surlódásba való belépés után is engedem menjen, és pont akkorára választom a fékezõ gáz általi surlódási erõt mint amekkora a hajtómûven F ereje(és montam már hogy most eltekintünk az üzemanyagfogyástól!) akkor én az idõ által megválaszthatom mekkora sebességgel menjek be a fékezésbe, ott is ugyannyi energiát(üzemanyagot) fog elhasználni a hajtómû másodpercenként mint bárhol, a P=F*v teljesítmény annyi mint erõ szer sebességnél én úgy vettem ki hogy ha elegendõ a bemenõsebesség, és elegendõ ideig tartom a surlódás általi munka alatt, van olyan összeállítás amikor a surlódási munka idõvel több lesz mint a surlódásmentes mozgáskor befektetett energia és az állandó hajtómûfogyasztás összege.
Mint látjátok ez egy tök banális eset, lehet csak én nem értek a mechanikához, megtehettem volna hogy számértékekkel jövök, de itt mindenki felnõttkorú már.

Dehogynem lehet.
Csak ezt a buta tudósok nem tudják megoldani, viszont pár lelkes amatõr meg - akár 2 byte-ba is tud egy bármekkora méretû állományt tömöríteni! <#nyes><#nyes><#nyes>

Hordjuk kamionnal DVD-ket. Annak az átviteli sebességét úgyse lehet egyelõre túlszárnyalni. Csak az a baj, hogy a csomagméret 1000000 Tbit.

Nem tudom honnan veszed ezt a 2400Hz-et, elárulom, hogy ~4kHz-rõl van szó, amit a jól ismert összefüggések szerint 8kHz-en mintavételeznek. Ezen pedig a büdös életben nem fogsz 64kbitnél többet átvinni, mert a telefonközpontokban lévõ PCM kodekek már évtizedek óta ennyit visznek át, erre van méretezve, ilyen vonalak kötik össze az egyes központokat. (Ma már persze STM-be multiplexelve, szóval ebbe ne köss bele.)

Azt pedig egyik 'tudós' sem állította, hogy lehetetlen a 28k-nál gyorsabb átvitel. Arról van szó, hogy mennyire tudjuk jól kihasználni a spektrumot. Bonyolult, drága berendezésekkel nyilván sokkal jobban, de a világnak tömegtermelésre és olcsó készülékre volt/van szüksége.

"Akkor születtek a csúcs modemek 28800 bites átvitellel.."
Mint mondtam a csúcs modemek megjelenéséhez (ezek még a normál betárcsázós modemek) tömörítési eljárásoknak kellett megjelennie.
V92, K56flex, stb...
De ezek a "csúcs modemek" se váltják be a hozzájuk fûzött reményeket. A zajos telefonvonalakon nem volt elérhetõ az 56 kbaud (maximum 48). Másrészt az 56 kbps-es átvitelt az is lehetõvé tette, hogy a telefonközpontokat digitális vonalon kötötték össze.

A "megabites" átvitel nem az általad említett sávszélességen zajlik; ott is megvannak a szükséges tömörítési/multiplexelési eljárások; és ugyancsak megvannak a korlátjai (bizonyos távolsági határokon belül kell lennie a delikvensnek).


Szóval semmi különös nincs ebben.

"Nem elfogadható az indokod, hogy valamit azért ne, mert számodra bonyolult.."
Nem számomra, a gyakorlati kivitelezés megbízhatóságot, biztonságot igényel.
Az általad említett megoldás nem az.
Mint Verne Utazás a Holdba címû mûvében - ágyúból kilõve a Holdra utazni.

[i]" A macska is kifekszik a napra melegedni, de gondolom nem számítod
napenergia hasznosító értelmes lénynek.."[i]
És kihasználja az infravörös hõsugárzást. Mi ebben a különös? Semmi.

"Legalább a nevét le tudnád helyesen írni.."
Mesteredet becsmérlik? Ó, minõ gyász! Ránts kardot, ölj embert, hajigálj utcaköveket, le a gaz tudósokkal, mérnökökkel (máglyára mindet) - akadályozzák a fejlõdést (á, fúziós reaktort itt a hátsó kertben összerakok, mi abban a bonyolult? minek annak tudományos háttér? Minek annak mérnök?)!

Vedd észre, hogy a híres perpetuum mobile elõállítók (Finsrud, Leslie Szabó) sorra mondják azt, hogy nem 100%-os hatásfokú a ketyeréjük.
Vedd észre, hogy cirkuszi elõadássá, TV-shop-os produkcióvá avanzsál az egész.
Vedd észre, hogy az energetikában (de máshol is) a biztos, biztonságos megoldásokat szeretik. A hülyeségek elõbb-utóbb kiszóródnak.

szabad energia...csak az a baj....felszabadulna...csak nem szabad...így magamba zárom...leköt...éted?...te mi lesz,ha csak úgy...zutttyyyy...felszabadul...

Milyen bébi ?

nálam van bébi....nálam van...csak néha úgy leköt....

Szia!

Igen. Igazad van. Vannak nagy tudású tudósok, és vannak kistílû buta stréberek, akik azt hiszik, hogy ha vakon védelmezik a régi tudósok,
régi elveit, akkor maguk is okosabbnak látszanak..

Szia!

Kezdjük a ráadásnál.. Ehhez sem értesz, ezért nem értetted meg az utalást sem. Néhány évvez ezelött a tudósok álta kizárólagosan elfogadott volt az a matematikai bizonyítás, amely alapján 31 kbit-es
átvitel sem érhetõ el a normál analog (800Hz-3200Hz) 2400 Hz sávszélességû telefon vonalon. Akkor születtek a csúcs modemek 28800 bites átvitellel..
Amikor ezt megcáfolva megjelentek a 56-64 kbites modemek megdõlt a megdönthetetlenül precíz matematikai bizonyítás..
Pedig nem került nyílvánosságra a differenciál átvitel elve, amit még
96' táján fejlesztettek ki a hadsereg részére, amelynek segítségével ugyanilyen 2400 Hz-es sávszélességen stabil sok megabytos átvitel érhetõ el.
Ezekre utaltam..

Ha már említettem, akkor megjegyzem, hogy a francia akadémia matematikusai anno a gõzgéprõl is bebizonyítottásk, hogy mozgásra képtelen.. azután megszületett a gõzmozdony..,
a repülésrõl, hogy levegõnél nagyobb fajsúlyú anyagból nem építhetõ
repülõgép..
De szintén matematikai bizonyítás zárta ki a mai winchesterek adatsûrûségét.. és lám, a tudomány megdönthetetlen matematikai bizonyításaira fittyethányva egy-egy korongon sok gigát tárolnak..

A másik..

Nem elfogadható az indokod, hogy valamit azért ne, mert számodra bonyolult..
Bonyolult vagy sem, technikailag ma már kommersz alkatrészekbõl megoldható..

A napelem.. A fényelektromos hatás ismerete nélkül nem volt
napelem.. miért vitatod ezt a tényt?
A macska is kifekszik a napra melegedni, de gondolom nem számítod
napenergia hasznosító értelmes lénynek..

"És beállsz.. Egely mellé a sorba.." Legalább a nevét le tudnád helyesen írni..

Arról már nem is kellene szólnom, hogy nem engem idézve felelsz nekem.. Nocsak? Ennyire ellenkezni akarsz?

Akkor nosza ellenkezz.. Említettem a tekercses, bizmutoa, grafitos és
taszító mágneses teres megoldásokat..
Miért nem ellenkezel azokkal? Talán mert közismert tényekbe nehéz
belekapaszkodni?

Ráadásul az ADSL nem is a 800-3200-as tartományt használja:


Az egyik (multiplexelési) eljárásról itt, a másikról (modulációs) meg itt tájékozódhatsz.

"A Curie-effektus hõigényébe kapaszkodsz"
Nem csak abba, hanem az egész rendszer felfûtésének problémájába.
Meg a rendszer hömérsékletének beállításába.
Ezek eléggé komplikálják a helyzetet.

" Egy példa: A nap hõ-fény sugárzása ugyanolyan egyirányú,
felhasználhatatlan homogén sugárzás volt, mint a gravitáció.."
A nap hõenergiáját és fényenergiáját már régóta felhasználják.
Kezdve a naptûzhelytõl...

"hogy igen, összeállítok
olyan korrekt elrendezést"
És beállsz Gróf-Spanyol Zoltán és Égely mellé a sorba.
Cirkuszi mutatványos leszel ez által.

"minden jó lehetõséget kihasználó világban."
Amikor az emberek 90%-a megvezethetõ mindenféle igéretekkel, csodamasinákkal, csodaszerekkel.
És amikor nem válik be, õk vannak meglepõdve.

"nem lehet az analóg telefonon (800-3200 Hz átviteli sávon, azaz 2400 Hz sávszélességen) megabites adatátvitelt létrehozni."
Analóg módszerrel aligha.
Ehhez komoly tömörítési és multiplexelési eljárások kellenek, pláne digitális módon.
Másrészt ne keverjük a sávszélességet és az adatátviteli sebességet - két különbözõ dolog.

Az egész tiltakozás arról szól, hogy a tudósok saját pozíciójukat és egzisztenciájukat féltik. Ha valaki kitalalálna olyasmit, ami ellentmond azoknak a dogmáknak, amikhez görcsösen ragaszkodnak, akkor annyi lenne a hírnevüknek, tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy aki mást, mond azt hülyének állítsák be. (ld. nyomó gravitáció elmélete, ami teljesen logikus és mindent megmagyaráz) Így volt ez régen is, aztán utólag csak kiderült, hogy mégis a föld forog a nap körül és nem fordítva. Úgyhogy nem biztos, hogy nem létezhet az, ami a mai igencsak hiányos ismereteink szerint nem felel meg az általunk felállított és pár év múlva elavultnak számító fizikai törvényszerûségeknek.

Nem esek neki én sem.. Csupán a "miért ne mûködjön" hozzáállására
próbáltam felhívni a figyelmét..

Tucatnyi dologról hallottam, hogy miért nem fog mûködni, és lám-lám,
mind mûködik.
A "nem lehet hengerkéssel lemezbõl kivágni" -tól, a "nem lehet keskenyebb mágneses nyalábot képezni"-n keresztül, egészen a nem lehet az analóg telefonon (800-3200 Hz átviteli sávon, azaz 2400 Hz sávszélességen) megabites adatátvitelt létrehozni..
Vagy ami csúcs volt: nem lehet csavart érpáron megabites átvitelt létrehozni..
Ugye nem kell említenem, hogy az ADSL vagy az UTP a "nem lehet"-et
többszázszorosan túlszárnyalta..
Persze sorolhatnám a "nem lehet"-eket, amikrõl mind kiderült, hogy
dehogynem.

Jó példa ami a témához is idevág: az Egely féle taszító mágneses tér.
Ez csak az elõbb jutott eszembe, hogy tényleg, azt a mezõ elrendezést még ki sem próbáltam..

Szia!

Ez nagyon jó! Nos, nem tartunk még ott. Bár, ha ott tartanánk, akkor sem robbanna fel semmi..

A felhívásod nélkül is úgy vagyok vele, hogy igen, összeállítok
olyan korrekt elrendezést ami folyamatosan és nem véletlenszerûen
néha-néha "lövi ki" a golyót..