Szabad energia

Nekem a fizika tanáraim jutnak eszembe. Túlbuzgó voltam fiatalabb koromban is, és nem álltam meg hogy ne kérdezzem meg õket is errõl a dologrol/témáról, és persze vittem témát is. Minden esetbe határozott ellenállással kerültem szembe, szinte hallani sem akartak ilyesmirõl. Próbáltam magamnak magyarázatot lelni a hozzáállásukról. Csak egyet leltem: valószínüleg nagyon sértené õket "nagy fizikusokat" hogy egy akárki diák vagy "alsóbb" mint õk rájöjjenek valami ilyenre.
Most nem azt akarom mondani hogy akkor most nekünk igazolóknak igazunk van, csak mások hozzáállásról beszéltem.
Most ne essünk(akár gondoltaban) mindannyian Faustusnak... szerintem az õ esetében nem kellene nagyon higyjen egy nyitott, õszinte, igazságosan minden jó lehetõséget kihasználó világban.

Albertus!

Ha már odáig eljutottál, hogy kisérletileg igazoltad, hogy a megfelelõen elrendezett mágneseid megnövelik a közéjük gurított golyód energiáját, építs meg legalább 5 ilyen berendezést, az utolsó kimenetét csatold vissza az elsõ bemenetére, indítsd el kedvenc csapágygolyódat végzetteljes útjára és robbansd fel az egész világegyetemet!

Arról már nem is szólva, hogy az egész energia képünk hibás..
Így értelmetlen cáfolni valaminek a mûködését..

Egy példa: A nap hõ-fény sugárzása ugyanolyan egyirányú,
felhasználhatatlan homogén sugárzás volt, mint a gravitáció..
Aztán jött a fotocella.. Az elektron kilépés hidegen, és
jött Einstein a foton elvével.. és megmagyarázta a kilépés okát..
Ezzel beindította a tudósokat-fejlesztõket és napelemek és
más napenergia hasznosítók tömegét fejlesztették ki..

Egy okot mondj arra, hogy miért ne találjunk megoldást a gravitációs energia hasznosítására !?

Látom, mindenképpen szeretnéd bizonygatni, hogy "nem lehet"..

A Curie-effektus hõigényébe kapaszkodsz..egyébként hibásan..
mert a rács átrendezõdéséhez több energia kell..
Javaslom lépj túl rajta..

Azóta különben is három jobb megoldást is olvashattál..

"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%..."
113-34=79%

"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Forrás: Wikipedia

"Nos, a hõ szigetelhetõ"
Tegyük fel hogy sikerül kreálni, egy abszolút hõszigetelt tartályt.
Tegyük fel hogy beállítjuk 381,85-0,000 0001 °C-os hõmérsékletre.
Igen ám, csak mikor a golyót a felsõ lyuknál felmelegítjük 381,85 °C-ra (igen olyan pontos 0,000 0001 °C-os hõmérsékletkülönbséget), óhatatlanul energiát juttatunk a 381,85-0,000 0001 °C-os rendszerbe is (például a golyó hûlése közben is).
Mivel a rendszer abszolút hõszigetelt megtartja a hõt is, így a rendszer hõmérséklete növekedni fog, ezáltal néhány körfordulat után a golyóbisunk megáll.

No meg gondoljunk csak abba is bele, hogy a rendszert fel kell fûteni.
Ha - az egyszerûség kedvéért - csak 0,001 m^3 levegõvel számolunk, akkor kb 0,1 J kell a rendszer 381,85-0,000 0001 °C-ra felfûtéséhez. Ez a 0,004664 J-nyi emelés által elérhetõ munkához képest jóval több.

Szia!

Látom, Te is képes vagy a "Miért ne" megközelítésre..

Nos, a hõ szigetelhetõ, de .. nincs jelentõsége, mert mint olvashattad
van sokkal jobb megoldás is.

"Miért nem mûküdik ami mûködik.." mert a lükött konstruktõr
rosszul rakta össze..

De, komolyan. Tegnap este, felbuzdúlva az itteni beszélgetésen,
néhány mágnessel és vasgolyóval elkezdtem játszani.. Néha sikerült olyan
erõtér alakot összeállítanom, hogy a lassan begurított golyót szinte
kilõtte..
Jobban megnézve arra jöttem rá, hogy ha gomba alakú erõteret rakunk össze mágnesekbõl és ferrit tömbökbõl, akkor amikor a gomba lába felöl begurítunk egy golyót akkor szinte kilövi a mágneses tér..
Sajnos nálam is elõállt a hevenyészett összerakás mellékhatása és a rosszul rögzített mágnesek gyakran szét vagy éppen összecsúsztak.

Ami viszont látszott, az az, hogy lehet olyan erõteret kialakítani
amelyik kilövi a golyót..

Tovább gondolva, arra jöttem rá, hogy ha megfordítjuk az egészet..
Vagyis a gravitációhoz hozzáadjuk a mágneses gyorsítás hatását az egyik oldalon, akkor E=m*g*h helyzeti energia mellé a mágnesek E=(m*v^2)/2
gyorsító energiája is hozzáadódik, és a lejtpályán az össz lendület elegendõ lesz ahhoz, hogy a mágnesek fölé felemelje a golyót,
ahonnét ismét "beesnek" a mágneses térbe, ismét gyorsulnak, és így tovább..

Azután az is eszembe jutott, hogy a bizmut vagy grafit golyót használunk, akkor tovább fokozható a gyorsítási energia,
hiszen ezeket az anyagokat taszítja a mágneses tér.

Így amikor a gomba alakú mágneses mezõ felsõ (gombafej felöli) oldalára engedjük rágurulni, akkor a lendületük elegendõ ahhoz,
hogy átlendüljenek a felsõ, vékony taszító szakaszon,
viszont az alsó, hosszú szakaszon sokkal jobban felgyorsulnak, mint
a vasgolyók, az ellenkezõ irányba..

Szóval még mindig mondhatjuk, hogy: "Sõt! Van még jobb is!"

És mindezt egy nap alatt.. Már bele sem merek gondolni, hogy
ha évek óta foglalkoznánk a témával, na akkor meddig jutottunk volna elõre ..?

(A jövõ házában megtekintheted azt, ahogyan a grafitot taszítja a mágnes.. Bizmutos képeket is keresek.. arra az esetre ha nem hinnél nekem..)

Locutos szerkezetével szerintem az a gond, hogy van egyensúlyi állapota. Márpedig akkor nem fog mûködni, mert elõbb utóbb beáll abba. Egyébként ilyen erõteret nagyon nehéz csinálni. Az elõbb leírt tapasztalat is pont az, hogy egy ferdén letett mágnes bár erõsödõ, de nem lineális. (próbáld ki vízszintesen úgy, hogy folyamatosan csükkentsd a szöget, és kiderül.)
A lyukas megoldás nekem pont azért tetszett, mert ott a kritikus helyen nem tud megállni, mert pont ott fog beleesni a lyukba.

Nos én ezt már korábban kipróbáltam. A pontos mozgáshoz egy villanyszereléshez használt csövet használtam és egy akkora golyót, ami éppenhogy csak kisebb a csõnél. Kísérleteztem nagy hosszú, és sok kicsi mágnessel is. Lehet, hogy mûködni fog, de egyelõre van néhány gondom.
A lejtõn szépen felmegy, ez eddig rendben. De...
Egyrészt a mágnesek nem szeretik, ha kényszerbõl rakjuk õket olyan pozícióba, ahogyan nekünk jó lenne, így a pontos rögzítésükre még készíteni kell valamit, mert a ragasztás, szígetelõszalagozás, stb. nem elég.
Másrészt a mágnesek nem lineálisak, akármilyen irányba is állítjuk õket mindíg lesznek a csõben erõsebb és és gyengébb pontok, így a mozgás darabos, bár ez egy sebesség felett a lendülettõl már megoldódik. Ha tehát a mágnes(ek) pólusai merõlegesek a csõre, akkor a mágnes a közepén a legerõsebb, ha pedig párhuzamosan teszem, akkor a két végén lesz erõsebb, mint a közepén. Így aztán ezt lényegében csak egy teljesen egyedi formájú mágnessel lehetne megoldani, aminek tervezéséhez képességem és idõm, kiviteleztetéséhez pedig pénzem nincs. Próbáltam nagyon sok apró mágnessel a dolgot, ez már kezd alakulni, de még nem tökéletes.
Harmadrészt a problémám az, hogy a lyukba való beesést követõen a golyó sokszor vissza akar ugrani a mágnesekhez, ugyanis ahhoz, hogy a lejtõn felhúzzuk folyamatosan erõsödõ mágneses tér kell, és így a végén már nagyon erõs mágnesekre van szükség. A gondolatom a lejtõ végén egy alsó mágnes elhelyezése, ami pont akkora, hogy a leeséskor a gurulópálya kezdetén kioltja a felsõ mágnesek terét. De ezt még nem tudtam letesztelni. Ha el tunám érni, hogy a golyó a lyukba esést követõen már egyáltalán ne legyen mágneses térben, nyert ügyem van.
Szóval ennyi a tapasztalat, de nem adom fel.
Persze az idõ az nagy probléma, mert az van nekem is a legkevesebb.

Testing a SMOT (egy SMOT vizsgálata) - avagy miért nem örökmozgó a SMOT?

Gonoszkodjunk.
Számold bele azt az elhanyagolható csöppnyi dolgot, hogy az egész berendezést fel kell melegítened 381,85-0,000 0001 °C-ra, és azon kell tartanod.
És itt érkeztünk el egy problémához: mint Átlagember is mondta: a kontrolállhatóság kérdéséhez.
Ugyanis egyrészt a 0,000 0001 °C-nyi hõmérsékletkülönbség olyan csekély, hogy bármi kis jelentéktelennek tûnõ súrlódás, ütõdés, légáramlat befolyásolhatja az egész rendszert - borotvaélen táncoltatva.
A másik probléma a 381,85 °C-ot elõállító berendezést a 381,85-0,000 0001 °C-os légtérben kell elhelyezned, illetve a 381,85 °C-ot elõállító berendezés mûködtetése befolyásolja a rendszer (és a rendszer egyes tagjainak) hõmérsékletét, ezért a rendszert külön hûteni kell. A hûtés energiaszükségletet von maga után...

Még valami..

Sajnos jelenleg nem ismert olyan szigetelési, erõvonal elvezetési eljárás amivel a gravitációs erõvonalakat úgy elvezethetnénk, mint ahogy a mágneses erõvonalakat..
De sebaj. Mint az smot példája is mutatja, energia termeléshez
elegendõ a mágneses erõvonalak manipulálása is..

Na ha már itt tartunk... gonoszkodjunk tovább..

Az smot elrendezésnél azt lehet elérni, hogy a gravitációval szemben felgyorsítsuk a golyót, ami lendületbe jön és felfelé gurul a lejtõn..
A térerõsség beállításával, statikus mágnesekkel, energia felhasználása nélkül felemeljük és közben még lendületbe is hozzuk szegény golyót..

Igen ám, mondhatnátok, de a golyó eléri elöbb vagy utóbb a felsõ holtpontot és visszagurul..

No igen.. Ha hagyjuk, hogy a felsõ holtpont elérése után a másnesek közé érkezzen, mert ha a holtpont elött beleesik egy lyukba ami egy
lejtõpálya felett van, akkor az m tömege és a h magassága, ami a lejtõ aljához képest van neki, E=m*g*h energiát is jelent..
Ami a lyuk alatti lejtõbe épített tubinával kinyerhetõ.. de csak
annyira, hogy a gyorsító vályúhoz azért még oda tudjon gurulni..

Így semmilyen külsõ energia sem kell.. és mégis mûködik.. Csupán a mágneses erõvonalakat kell úgy vezetni, hogy a felsõ holtpont közelében már "mágnesesen szigetelt térben" gurulhasson..

Szia!

nem kell szabadkoznod! Nagyon jó az ötleted!

Szia!

Jó helyen kapizsgálsz.. Igen, az elrendezés a mágnesgolyóval a rúd tetején, nem a legjobb. Valóban úgy érdemes elrendezni, hogy kétoldalról "mágneses vezeték" mm-rõl mm-re csak annyival növelje a térerõsséget, amennyi a gördítéshez szükséges.
Így megkapjuk az s-mot elrendezését, amikor az induló térerõsség sokkal nagyobb mint az eredeti ábra F pontjánál.. ezért lényegesen magasabbra emeltethetõ fel a golyó..
A "teljes keresztmetszet" kérdését is jól látod, és majdnem
tovább is gondoltad.. Igen, az egyensúlyi hely ki fog alakulni valahol.. oda kell a lyuk ami kibillenti az egyensúlyból..

Különben ha már ezzel a modellel foglalkozunk, van más megoldása is a mûködõképessé tételnek, nem csak a Curie ötvözetes megoldás..
Szintén smot-os elrendezéssel, de a lyuknál elhelyezünk egy tekercset
aminek pillanatszerû mágneses tere a golyón kioltja a vontatómágnes térerejét.. és ettõl átesik a golyó a lyukon..
Ennek a kioltó mágneses térnek is van energia igénye, de talán meglepõ módon, a Curie effektus hõenergia igényének csak a tizede..

Megvallom én is tudom ez egy nagyon leegyszerûsített ábrázolás, ha jól meggondoljuk(meg gyakorlati tapasztalat szerint) nem pont ilyen a mágnesek hatása, megeshet hogy a dolog visszafele menne inkább B-bõl A-ba, attól függõen hogy állítgatunk. Ja es persze több karja is lehet a dolognak...

Igy is lehetne próbálkozni a smot-tal:
remélem megjelenik
Szóval az A ponttól a B pontig fokozatosan csökken a mágneses térerõ.
Ezt ábrázoltam a vékonyodó sávval.
Az asszimetrikusságot úgy is meg lehetne valósítani hogy egyre távolodnának a mágnesek, csökkenve a térerõ. Az A pontban a vonzáskor akkora löketre kell szert tegyen a golyó, hogy mindenképp elégséges legyen a következõ golyó odamozdulásáig(ami ujra erõs vonzásba kerül)
Mi a véleményetek?

Egyébként én is ezen a smot-os asszimmetrikus mágneses mezõs perpétum mobilén gondolkodtam. Az én elképzelésem szerint a golyót nem kézzel tennénk vissza. Az esés egy pár miliméterrel kisebb lenne az emelkedõnél és egy nagyon alacsony lejtésû, de a mágnesektõl messzebb húzódó külsõ pályán gurulna vissza a golyó a mágneses emelkedõ elejére.
Ennek elvileg mûködni kellene. Ha lesz idõm, meg is csinálom.

Ja és a felmelegítést nem lehet a teljes térfogaton egyszerre elvégezni, így lesz egy átmineti állapot, amikor az erõk kiegyenlíthetik egymást.

Ezzel szerintem csak az a gond, hogy ilyen pontos hõmérsékleteket nehéz tartani. Már a surlódástól is több hõ keletkezik, és így a golyó a kelleténél hamarabb elveszítheti a mágnesességét.

Csináltam egy animált gif örökmozgó animációt. Folyamatosan képes mûködni és még energiát sem igényel, mert a számítógépem semmivel sem vesz fel több energiát. Élljen a perpétum mobile!
<#vigyor2>

Nos, a számolásod hibájának a számszaki részét nem is néztem..
így még több tiszta energianyereség van..

De nem ez a lényeges, hanem az, hogy egymástól független energetikájú, de egymásra ható folyamatokból lehet sok energiát kinyerni..

Érzékelhetõ példa: mint a villanykapcsoló.. a kapcsolás energia igénye összemérhetetlenül kisebb a kapcsolt energia nagyságrendjénél..

Szia Te kis hamis!

Ki mondta, hogy szobahõmérsékletrõl??

Legyen a kiindulási hõmérséklete 381,85-0,000 0001 C fok
ekkor az emeléshez 1298 J/ 1 000 000 = 0,001 298 J kell

Amit a példádban megtermeltettünk: 0,004 664 J
minusz ami a melegítéshez kell = 0,001 298 J
---------------------------------------------------
Tiszta nyereség: 0,003 366 J

Szóval, ha már számolsz... akkor pontosan.

Olyasmibõl van sok:
http://www.boatdesign.net/forums/showthread.php?t=14182
http://www.eng.rpi.edu:8080/mdl/update.do?artcenterkey=9
http://foxxaero.homestead.com/indrad_007.html
http://www.memagazine.org/supparch/pejun04/ebursts/ebursts.html
http://www.halfbakery.com/idea/Wind-turbine_20boat

Van napelemes is:
http://www.yachtsales.com/newelect.html
http://www.solarnavigator.net/solar_boats.htm

Mutattak már régen a TVben egy spanyol fejlesztésû hajót, amit gyak. egy nagy szélkerék=> generátor=> akkutöltõ=> akkutelep=> villanymotor hajtott

The Museum of Unworkable Devices (a kivitelezhetetlen gépek múzeuma) - további klasszikusok.

"A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne??"
Ezért
Forrás: Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972

Hopp, elírtam valamit (nem deltaT-vel számoltam, hanem a végsõ hõmérséklettel), de ez nem befolyásolja nagyban a dolgot.
Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 328,85 K = 680,9878 J

Azaz 0,1 s-os felmelegítési idõvel számolva a teljesítmény 6809 Watt.

Ez még továbbra is nagyságrendekkel nagyobb.

"A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne.."
Akkor számoljunk:
Vegyünk egy 1 cm (0,01 m) átmérõjû nikkelgolyót.
Azért nikkelgolyót, mert:
* Ferromágneses tulajdonságokkal rendelkezik.
* Viszonylag könnyû beszerezni, korrózióálló.
* Könnyen elérhetõek róla adatok.

Mennyi munka kell ezen kicsiny golyónak 10 cm (0,1 m) magasra cipeléséhez (ne számoljunk most súrlódást, és egyéb világi hívságokat, az egyszerûség kedvéért)?
A 1 cm átmérõjû golyó 0,5236 cm^3 térfogatú.
A nikkel sûrûsége 8,908 g/cm^3.
Ebbõl a tömeg (m=ρ*V): 4,664 g
Ebbõl következik, hogy a szükséges munka (E=m*g*h) 0,004664 J.

Na és mennyi munka kell a nikkelgolyócska szobahõmérsékletrõl (25 °C, 298,15 K), Curie-hõmérsékletére (381,85 °C, 627 K) való felmelegítéséhet?
Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 627 K = 1298 J

No és mekkora teljesítményû fûtõtest kell ahhoz, hogy ezt a 1298 J-nyi energiát minél rövidebb idõ alatt (adjunk 0,1 s-ot) elõállítsuk?
P = W/t = 1298 J / 0,1 s = 12980 W

Hm, melyik is a több a 1298 J (a befektetett munka), vagy 0,004664 J (kvázi kinyerhetõ munka)? Számolhatunk a kinyerhetõ munkához veszteségeket (súrlódás, stb) is - de akkor is nagyságrendekkel nagyobb energiabevitel szükséges.

Quod erat demonstrandum...

Szia!

Nos az LCD effektus üzemmeltetése az árammentes vezérlésével, valóban energia mentes lenne.. ne téveszd össze az LCD kijelzõk fogyasztásával.

A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne??
Nos, a helyes válasz, mert a jobb oldalon a felsõ és alsó helyzet közötti h magasságon (E=m*g*h) kevesebb munkát végez a gravitáció
a három tömegen, mint amennyi kellene ugyanezen h magasságra való felemeléshez a bal oldali tömegekhez..
A példa jól szemlélteti, hogy az erõ nem az egyetlen szempont.

A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne..
Majdnem igazad van. Ha arra gondolunk, hogy nagyon kevés hõenergiához-látványosan sok mechanikai munka tartozik..

Ha viszont arra gondolunk, hogy a rendszer a golyóval-mágnessel
tulajdonképpen egy mágnese-gravitációs erõmû lenne, akkor ajánlom
figyelmedbe a szélvitorlások azon változatait, amikor a

vonóerõt a széllel szembeni irányba fejtik ki..

(Nem úgy mint a régi, klasszikus vitorlások, cikk-cakkban haladnak a széllel szembe, hanem pontosan szembe..)

A mágneses-gravitációs, de akár (nap-)hõ erõmûvek készítéséhez
a szembevitorlákhoz hasonlóan, meg lehet találni a helyes elrendezést..

A tagadást megmagyarázhatjuk, de attól még senki sem jut elõre..

Vagy egy masik pelda mikor az elsullyedt harangban mondjuk egetnenek valamit ami gaznemu egetermeket produkal de ez mar uzemanyagos megoldas es nem tul kornyezetbarat

Volt mar itt tema a vizbontas buvarharangban tenger alatt.
Ehhez hasonlo mikor levegot pumpallunk egy buvarharangba ami kb. 100m melyen van.
Tegyuk fel hogy a terfogata mondjuk 1m3. Arra lennek kivancsi hogy mikor elindul felfele mennyi munkat vegez es mikor fent kiengedik belole a levegot es sullyedni kezd akkor mennyi munkat vegez. Es ez a munka eleg e ahhoz hogy a lesullyedt harangot megint telepumpaljak levegolvel. De ez tul egyszerunek tunik hogy mukodjon mert akkor mar mindenki ezt csinalna 😊

Igen ám, csak a Finsrud féle kütyü magától le is áll (the machine does stop on occasions), és mivel leáll nem 100% hatásfokú (the machine does stop this means it is not over 100% efficient."). Mivel nem 100% feletti hatásfokú, nem örökmozgó (annak ellenére, hogy sokáig mozog).

A mágnesgolyós Curie-ötvözetes golyós megoldásnál a külsõ energiabevitel nagyobb (mert kapcsolgatni kell, és a kapcsolgatásra fordított energia összeadódik) mint a golyó mozgása által "nyújtott" energia.

Orfireus kereke is külsõ erõbehatásra indult. Aztán mikor elérte ( magától) az üzemi fordulatot, forgatónyomatékot lehetett belõle kinyerni, és csak nagynehezen lehetett megállítani. Tehát az elméleti örökmozgók összerakástól még nem indulnak be, csak külsõ erõhatásra. Ekkor az erõhatást a rendszer "megõrzi" és míg az anyag el nem kopik-fárad addig mozog.

"LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel
energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek."
Az LCD-hez kell energia.
A pusztán térerõsséghez is.

"A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés."
A gyakorlati életben mindent túlméreteznek - a biztos/biztonságos mûködés miatt. Számítani kell a véletlenre is.

" Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat,
akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa."
Egy technika, technológia kifejlesztéséhez meg kell lennie a szükséges szociális, tudományos, technikai háttérnek is. Tehát Leonardo nem tudott volna repülõgépet fabrikálni, mert még nem ismerhette azokat a dolgokat, amelyek egy repülõgép kifejlesztéséhez szükségesek. A természet különbözõ (madarak, repülõ növényi részek) jelenségeit megfigyelhette, ezekbõl elképzeléseket kreálhatott, de gyakorlati megvalósításra nem kerülhetett sor, hisz nem álltak számára az 1800-as években lassanként felfedezett dolgok.

"Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható,"
Nem oldható meg, mert nagymértékû energiabevitel (külsõ) szükséges.

Szia!

Igazából símán elnézhetem én is.. mint bárki más is.
Amiért a megoldás egy lehetõségét felvetettem az az, hogy felhívjalak benneteket a kreatív gondolkodásra.
Mert szerintem, majdnem minden lehetséges.. még ha éppen most a
tudásunk szerint lehetetlennek is látszik..

Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat,
akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa.

Szia!

Nos, igaz. Nehéz teljes képet látni. Túl sok ismeretlen rendeltetésû alkatrész van benne..

A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés.
Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható,
ha megfelelõ feltételeket teremtünk.
Annak idején elképzelhetetlen volt olyan anyag amely elveszti mágneses tulajdonságait. Ma pedig már olyan fejlesztésrõl is olvashatunk, hogy az LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel
energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek.

Ja és így már értem a hétszeresen meghosszabodó karokat. Igen így lehet van benne lehetõség.
Hogy is gondolhattam hogy Albertus ilyen egyszerût elnézzen! 😊

Es Faustus te milyen módszert javasolnál a smot effektus kihasználására?(mondjuk tételezzük fel hogy próbálkozni akarnál)

"A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál
sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés."
A lényeg az, hogy ahhoz hogy ez az átbillenés meglegyen, kívülrõl kell energiát bevinni (például lézerrel, mikrohullámmal, sima infralámpával, lánggal vagy a B lyuk körül izzószállal). És ennek a bevitt energiának mindaddig ki kell tartania, míg a golyóbis a B lyuktól az F vályúig gurul lefelé (vagyis több energiát kell bevinni, hisz azonnyomban fel kell hevíteni Curie hõmérséklet fölé a golyóbist annyira, hogy pont az F vályúig tartson ki).
Mikor eléri az F vályút pont akkor kéne visszabillenie (fontos a pontos idõzítés), tehát elõvigyázatosságból (mert nem biztos hogy kihûl rendesen) az F vályút lehet hogy hûteni kell (a hûtés megoldása energiát emészt fel).
Ja és ha ezt automatizálni akarjuk (mert nem bízhatunk semmit a véletlenre), figyelni kell a mozgó golyóbis hõmérsékletét, és az által kell szabályozni a fûtést. Vagy légkondícionált teremben kell végezni az egészet.

Sajnos a norvég csávó kütyüje túlságosan sok beleköthetõ karocskákat, lengõcskéket tartalmaz, meg egy bazi nagy rugót a tetején...ígyhát lehet hogy az aminek látszik, lehet hogy nem az(de simán lehetne az is). De a lényeg az elv. Nem biztos hogy a Billy Meyer motor pont pont a smot modszert alkalmazza, lehet valami hasonlót, de a fõ, hogy ha az a golyócska felfele ment a lejtõn, akkor görbe pályára is megoldható lehet a dolog.(->menjen körbe-körbe)
Na szóval én is említettem, és másoktól is visszaolvastam, nem az energiamegmaradást kell döntögetni...eseteket kell lelni amikor...

Szia!

Nem a fokon van a lényeg, bár lehet celziusz is.. Hanem az elven..
A mágnes csak az Curie-hûmérséklet alatti hõmérsékleten vonzza a fémeket.. Amint átlépjük akár milyen piciny értékkel felfelé ezt a hõmérsékletet a mágnes nem vonzza többé.. és beleesik a B pontnál a lyukba..
Különféle hõmérséklettel rendelkezõ Curie-ötvözeteket gyártanak..
a Welller pákámban pl. 200 C fokos van, de létezik 30 ill. 70 C fokon
"átbillenû" ötvözet is.

A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál
sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés.
Így akár a leesõ golyó mozgási energiájának egy parányi részét is felhasználhatjuk erre a célra.

Amiért említettem, az az, hogy ez is jó példa arra, hogy valamikor,
valamilyen kezdetleges tudás (technikai) szinten megvalósíthatatlan
eszközt mint véres kardot hordozzuk körbe, hogy:
"lám-lám nincs mûködõképes perpetum mobile" pedig van.. több féle is van..

Az alábbi könyv-fejezetben el van magyarázva miért nem mûködhet.
Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó

Az általad említett "fûtéshez" pedig egyrészt külsõ energiabevitel szükséges, másrészt a "0,000 001 fok" (Milyen fok? Celsius? Kelvin? Réaumur? Fahrenheit? Radián?) olyan kicsi, hogy azt a hõfokstabilitást nehezen tudod biztosítani.

De játsszunk el a gondolattal - a fenti mágnesgolyó helyére rakjunk elektromágnest, aminek a mágnesességét remekül tudjuk szabályozni.
Bár külsõ energiabevitel kell, de azzal talán megoldható lenne a játék.

"Node kérem! Honan veszed?"
Onnan, hogy a készítõ (Reidar Finsrud) kijelentette, hogy a gép 1. alkalmanként leáll 2. az ingákat külsõ energiabevitellel lengetik be.
Ezekbõl következik, hogy nem perpetuum mobile, csak egy jó sokáig mozgó szerkezet.

" Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több.."
Zéró egy fülesbaglyot! Az ingákat kézzel lengetik be - azaz az indítási energiaszint nem zéró.

"A filmek nem tünnek hamisítványnak."
A smot mint mondtam az asszimmetrikus mágneses mezõ révén mûködik (mivel kézzel emelik a golyót nem perpetuum mobile).
A Finsrud-féle ketyere, az elõzõekben volt tárgyalva (ugyancsak nem örökmozgó).
Az "Orffyreus Perpetuum mobile"-videó egy klasszikus Villard de Honnecourt-féle kerékhez hasonlót mutat be.
Az ezen a videón látható eszközök szimpla 3d animációk.
A gyertyás áramgenerátorral való átverést ne is említsük.

Szia!

Azt írod:

"Nem 100% feletti hatásfok => nem perpetuum mobile. "

Node kérem! Honan veszed?

Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több..
A gördülési munka.. minden körben újra és újra leküzdi a mágneses tér energiája..

Arról nem is szólva, hogy a Maxwelli butaság szerint a nyugvó mágneses tér nem sugárzódik ki..
Így a fizika jelen állása szerint a semmibõl nyeri a golyó
a mozgásához szükséges összes energiát..

Ezért, a jelen hatásfok számítási módszerink szerint sokszorosan
100% feletti a hatásfoka..

Szia!

Sok dolgom volt.. Néha benéztem ugyan, de nem láttam olyat amire ne
feleltetek volna jól, így nem szóltam hozzá..

Arról nem is szólva, hogy itt van pl. ez:

http://www.mszh.hu/kiadv/ipsz/200312/images/06-technika_04.gif

És mi van akkor, ha a golyó Curie a hõmérsékletét a B pontnál eléri,
0,000 001 fokkal átlépi..?
Akkor elveszti a "mágnesességét" és mûködik, vagyis valóban beleesik a lyukba, lehüli azt a 0,000 001 fok pluszt amire allúra ér és ismét vonzza a mágnes, majd ismét 0,000 001 fokkal felmelegszik amire felér a lyukhoz..

Ha még a forgási örvényáramok melegítõ hatását figyelembe is veszem..
külsõ meklegítõ forrásra sincs szükség, mégis "örökmozgó"..

Viszont bambaagyú mûokosok kijelentették róla, hogy nem is lehet
olyan, hogy mûködik, mert "" "perpetum mobile" és azt ugye tudjuk, hogy
nem lehetséges..""

Különben a mágneses, nagyon tetszik..