Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1718
#1713: "komolyra fordítva", ha én hazaviszem egy szatyorban a krumplit és az almát, otthon el tudom õket választani újra, és külön lemérni, ha szükséges. Neked ez gondot okoz?
#1717
#1709: megin egy hülyeség. A "hullámfront", vagy inkább foton pontosan olyan sebességgel halad, ahogy a számítások mutatják. Ettõl független a frekvencia és hullámhossz változás.
Ha ismernéd a fizikát, tudnád, hogy pontosan ez okozta az éter-elmélet bukását. Hiszen a frekvenciában tapasztaljuk a Doppler-eltolódást, a sebességben viszont nem. Egy klasszikus mechanikai hullámnál a kettõ együtt lép fel. A fénynél nem. Ez egy meglepõ felfedezés volt. Itt a kísérlet:
http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Morley_experiment
Ha ismernéd a fizikát, tudnád, hogy pontosan ez okozta az éter-elmélet bukását. Hiszen a frekvenciában tapasztaljuk a Doppler-eltolódást, a sebességben viszont nem. Egy klasszikus mechanikai hullámnál a kettõ együtt lép fel. A fénynél nem. Ez egy meglepõ felfedezés volt. Itt a kísérlet:
http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Morley_experiment
#1716
#1708: bámennyire is hihetetlen számodra, a sebességek felbonthatóak összetevõkre. A haladó összetevõ a rendszer súlypontjának mozgási sebessége. Ezt levonva a molekulák sebességébõl a maradék a hõmozgás, melynek vektori eredõje nulla, összenergiája pedig a belsõ energia.
Egyébként a két sebesség egymásba alakulhat, a Bernoulli-törvény egyik példájában, amikor szûkületen halad át a folyadék, pontosan ez a helyzet.
Egyébként a két sebesség egymásba alakulhat, a Bernoulli-törvény egyik példájában, amikor szûkületen halad át a folyadék, pontosan ez a helyzet.
#1715
A többi fórumozóhoz: tudtok olyan fórumokat, amin hasonló butítások mennek? Szívesen részt vennék azokban is, hogy végre halljanak az ottaniak tiszta hangokat is. Kérlek írjátok meg a linkeket. Csak ténylegesen aktív fórumok érdekelnek.
#1714
#1713: Elõször is, ha arra számítottál, hogy hosszas hallgatás után nem fogom többé ezt a fórumot nézni, akkor tévedtél, mert még itt vagyok.
Másodszor, a skizofrén dumádtól nem hatódik meg senki. Elõszöt ismerteted a saját elméletedet, majd rámutatsz, hogy hibás. Ez lehet szórakoztató, lehet unalmas vagy fárasztó, kinek milyen az izlése, de semmi köze a fizikához, vagy más tudományokhoz.
Térjünk vissza az alapkérdéshez. Mondj egy olyan törvényt, ami szerinted hamis, majd támaszd alá egy példával, hogy miért. Mert ilyet még mindig nem olvashattunk.
Az, hogy a te fejedben keverednek a dolgok, nem jelenti azt, hogy a fizikában vagy más tudományokban is keverednek.
Másodszor, a skizofrén dumádtól nem hatódik meg senki. Elõszöt ismerteted a saját elméletedet, majd rámutatsz, hogy hibás. Ez lehet szórakoztató, lehet unalmas vagy fárasztó, kinek milyen az izlése, de semmi köze a fizikához, vagy más tudományokhoz.
Térjünk vissza az alapkérdéshez. Mondj egy olyan törvényt, ami szerinted hamis, majd támaszd alá egy példával, hogy miért. Mert ilyet még mindig nem olvashattunk.
Az, hogy a te fejedben keverednek a dolgok, nem jelenti azt, hogy a fizikában vagy más tudományokban is keverednek.
#1713
Komolyra fordítva..
Az igazi gond, hogy külön téma a molekulák sebessége és megin egy másik a hõmérséklet, helyesebben az egyenkénti energia szintje.
A hiba a két külön jelenség téves egybeolvasásából fakad.
Mert az igaz, hogy ha a piacon 1 kg krumplit és 1 kg
almát tettünk ugyanabba a kosarunba, akkor a kosarunkba
összesen 2 kg ehetõ dolog van.
De az nem már ugye nem igaz, hogy 2 kg gyümölcs,
de nem is 2 kg zöldségféle van benne.
Azaz összemérünk ( és a cipelés szempontjából valjuk be: joggal) két egyébként nem összefüggõ dolgot,
és ezért kijelentjük, hogy pontos függvénnyel meghatározható összefüggés van köztük.
Az igazi gond, hogy külön téma a molekulák sebessége és megin egy másik a hõmérséklet, helyesebben az egyenkénti energia szintje.
A hiba a két külön jelenség téves egybeolvasásából fakad.
Mert az igaz, hogy ha a piacon 1 kg krumplit és 1 kg
almát tettünk ugyanabba a kosarunba, akkor a kosarunkba
összesen 2 kg ehetõ dolog van.
De az nem már ugye nem igaz, hogy 2 kg gyümölcs,
de nem is 2 kg zöldségféle van benne.
Azaz összemérünk ( és a cipelés szempontjából valjuk be: joggal) két egyébként nem összefüggõ dolgot,
és ezért kijelentjük, hogy pontos függvénnyel meghatározható összefüggés van köztük.
#1712
😊😊😊 😄😄😄
Nadon jó!
Télleg, monnyon le 😊..
Nadon jó!
Télleg, monnyon le 😊..
#1711
Einsteim monnyon le! 😄 😄 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1710
Úgy érvelnek, h a gázok- folyadékok átlag hõmérsékletét tudjuk mérni-számítani. Így lehetnek sokszoros energiával bíró atomok-molekulák, meg kevesebb energiával bírók az adott közegben.
Talán ebbõl lehetne kiindulni, és ezeket az átlagosnál nagyobb (mozgási)energiával bíró részecskéket kiszûrni ( mondjuk egy csigavonal mentén egyszerre 3 irányú gyorsulásra készteni)
Talán ebbõl lehetne kiindulni, és ezeket az átlagosnál nagyobb (mozgási)energiával bíró részecskéket kiszûrni ( mondjuk egy csigavonal mentén egyszerre 3 irányú gyorsulásra készteni)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1709
Vagy ha már Einsteint említettem..
Az egyidejûség sem az igazi.. Ezt megpróbálom nagyon hétköznapi példával elmondani..
Két egymással párhuzamos tengelyen mozgó IR-t
egy harmadik "megfigyelõi" rendszerbõl vizsgálva azt
látjuk, hogy az egyik "megelõzi" a másikat.
Ez akár a sztrádán is megeshet, amikor elöttünk
az egyik sávban az egyik autó, "megelõzi" a másik sávban
lassabban haladó autót..
Igen ám! De a lassabb autó egy kék-fehér mintás,
radarral felszerelt járgány, amelyik pont a megengedett maximum sebességgel halad. (😊 pech)
A másikban viszont van egy precíziós vevõ, a radarhullámok vételéhez, és tudja az utas, hogy pontosan
mekkora a rendörségi radar frekvenciája.
Közismert tény, hogy mivel távolodik a radar forrástól,
számára az általa vett jelek hullámhossza nagyobb annál,
mint amit a rendõrök a saját autójukban mérnek,
a frekvenciája is alacsonyabb a rendõrök által mérhetõnél.
Közismert eddig?
Akkor gondolom az is közismert, hogy ha a száguldozó
mérõmûszerét a rendszeréhez kpépes (az autójában) pont
akkora relatív sebességgel mozgatná hátra felé, amennyi
a két autó sebesség különbsége, akkor õ is pontosan
ugyanazt a hullámhosszot, ill. frekvenciát mérhetné, mint a rendõrök a saját autójukban.
Ez is érthetõ és világos.. hiszen akkor a száguldozó autóban a mérõmûszer állna a rendõrautóhoz képest.
Ja és a lényeg: ehhez a hatalmas frekvencia eltéréshez képest parányi, és szinte mérhetetlenül kicsiny a két autó fedélzeti óráinak sebesség eltérése,
ami az eltérõ sebességükbõl adódik.
Nos, igen..
Azt hiszem eddig mindenki ismeri a jelenségeket.
Csak mily' meglepõ: Albert Einstein nem ismerte.. és így az egyidejûségi számításoknál egyszerûen figyelmen kívûl hagyta a frekvencia(ill. hullámhossz) megváltozását.
Tette ezt annak ellenére, hogy a relativisztikus idõlassuláshoz képest sokkal nagyobb a hullámhossz
változás hatása.
Azaz másként fogalmazva: a tényleges hullámfront
messze nem ott van, mint amivel Einstein számolt.
Az egyidejûség sem az igazi.. Ezt megpróbálom nagyon hétköznapi példával elmondani..
Két egymással párhuzamos tengelyen mozgó IR-t
egy harmadik "megfigyelõi" rendszerbõl vizsgálva azt
látjuk, hogy az egyik "megelõzi" a másikat.
Ez akár a sztrádán is megeshet, amikor elöttünk
az egyik sávban az egyik autó, "megelõzi" a másik sávban
lassabban haladó autót..
Igen ám! De a lassabb autó egy kék-fehér mintás,
radarral felszerelt járgány, amelyik pont a megengedett maximum sebességgel halad. (😊 pech)
A másikban viszont van egy precíziós vevõ, a radarhullámok vételéhez, és tudja az utas, hogy pontosan
mekkora a rendörségi radar frekvenciája.
Közismert tény, hogy mivel távolodik a radar forrástól,
számára az általa vett jelek hullámhossza nagyobb annál,
mint amit a rendõrök a saját autójukban mérnek,
a frekvenciája is alacsonyabb a rendõrök által mérhetõnél.
Közismert eddig?
Akkor gondolom az is közismert, hogy ha a száguldozó
mérõmûszerét a rendszeréhez kpépes (az autójában) pont
akkora relatív sebességgel mozgatná hátra felé, amennyi
a két autó sebesség különbsége, akkor õ is pontosan
ugyanazt a hullámhosszot, ill. frekvenciát mérhetné, mint a rendõrök a saját autójukban.
Ez is érthetõ és világos.. hiszen akkor a száguldozó autóban a mérõmûszer állna a rendõrautóhoz képest.
Ja és a lényeg: ehhez a hatalmas frekvencia eltéréshez képest parányi, és szinte mérhetetlenül kicsiny a két autó fedélzeti óráinak sebesség eltérése,
ami az eltérõ sebességükbõl adódik.
Nos, igen..
Azt hiszem eddig mindenki ismeri a jelenségeket.
Csak mily' meglepõ: Albert Einstein nem ismerte.. és így az egyidejûségi számításoknál egyszerûen figyelmen kívûl hagyta a frekvencia(ill. hullámhossz) megváltozását.
Tette ezt annak ellenére, hogy a relativisztikus idõlassuláshoz képest sokkal nagyobb a hullámhossz
változás hatása.
Azaz másként fogalmazva: a tényleges hullámfront
messze nem ott van, mint amivel Einstein számolt.
#1708
Egy újabb "hamis törvénycsoport":
Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit.
Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok
csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévõ oldatban "nyüzsögnek" apró valamik.
Élõlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének.
Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket
a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettõl mozognak.
Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére
ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb
össztömegû részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom,
hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen,
szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hõmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény".
Hogy miért? nagyon egyszerû! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hõmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy
közel egy fokkal a kritikus hõmérséklete felett van.
És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük
egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvénybõl következõen az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb,
mint az ehhez a hõmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerû számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából
adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve
növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége,
de az már nem, hogy ebbõl a mozgási sebességbõl a
fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hõmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos.
Hiába lõjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást
az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hõmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó
hõmérsékletétõl.
Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük,
a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül
a golyók által birtokolt (szállított) hõmennyiségtõl.
Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit.
Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok
csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévõ oldatban "nyüzsögnek" apró valamik.
Élõlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének.
Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket
a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettõl mozognak.
Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére
ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb
össztömegû részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom,
hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen,
szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hõmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény".
Hogy miért? nagyon egyszerû! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hõmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy
közel egy fokkal a kritikus hõmérséklete felett van.
És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük
egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvénybõl következõen az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb,
mint az ehhez a hõmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerû számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából
adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve
növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége,
de az már nem, hogy ebbõl a mozgási sebességbõl a
fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hõmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos.
Hiába lõjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást
az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hõmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó
hõmérsékletétõl.
Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük,
a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül
a golyók által birtokolt (szállított) hõmennyiségtõl.
#1707
Szia!
Nos, van olyan.. pl. azon általános iskolás tananyagok, amelyekre helyesen emlékezik Basic.
Így valóban akadt olyan is, amiben egyetértettünk.
Nos, van olyan.. pl. azon általános iskolás tananyagok, amelyekre helyesen emlékezik Basic.
Így valóban akadt olyan is, amiben egyetértettünk.
#1706
Szia!
Nagyon elfoglalt vagyok egy ideje. Elnézést kérek, hogy
nem tudtam jönni.
Igaz benéztem, de nem volt lelkierõm, Basic okosságait
sokadszorra helyre igazítani.
Fõleg azért nem, mert Õ makacsul ragaszkodik a tévedéseihez, és hiába írok le valamit egy-két hozzászólásban, ha õ ötvenben az ellenkezõjével
butítja az ide látogatókat.
A látogatók 1:50 arányban olvassák a helyeset és
50:1 -ben a csacsiságokat.
Nagyon elfoglalt vagyok egy ideje. Elnézést kérek, hogy
nem tudtam jönni.
Igaz benéztem, de nem volt lelkierõm, Basic okosságait
sokadszorra helyre igazítani.
Fõleg azért nem, mert Õ makacsul ragaszkodik a tévedéseihez, és hiába írok le valamit egy-két hozzászólásban, ha õ ötvenben az ellenkezõjével
butítja az ide látogatókat.
A látogatók 1:50 arányban olvassák a helyeset és
50:1 -ben a csacsiságokat.
#1705
Fura, hogy én azt hittem, nagyjából azonos állásponton vagytok.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1704
Azt hittem, már sose nézel ide vissza! 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1703
Látom Basic256 nagyon ügyes vagy! 😊
Elõreléphetsz Basic512-vé!😊
Ügyesen kinyírtad ezt a topicot!
Igaz, a leghülyébb kutya is tud nyulat fogni, ha
folyamatosan üldözi.. Minden nyúl elõbb - utóbb kimerül..
Elõreléphetsz Basic512-vé!😊
Ügyesen kinyírtad ezt a topicot!
Igaz, a leghülyébb kutya is tud nyulat fogni, ha
folyamatosan üldözi.. Minden nyúl elõbb - utóbb kimerül..
#1702
#1696: http://www.renishaw.pl/UserFiles/acrobat/UKEnglish/L-8003-2470.pdf
"Hiteles interferométer – a lézeres Renishaw rendszer minden mérést, tehát a szög- és egyenesvonalúsági méréseket egyaránt, interferométeres elven végez, s ezáltal az eredmények visszavezethetõk a lézerfény nemzetközi etalon hullámhosszára."
"Hiteles interferométer – a lézeres Renishaw rendszer minden mérést, tehát a szög- és egyenesvonalúsági méréseket egyaránt, interferométeres elven végez, s ezáltal az eredmények visszavezethetõk a lézerfény nemzetközi etalon hullámhosszára."
#1701
#1699: http://www.cncdesign.com.au/product/encoders02.html
Tanulságos szöveg van a weblapon. Ha gyártanak egy skálát, aminek a hõtágulása közel azonos a munkadarabéval, akkor nagyobb a pontosság, hiszen együtt tágul a kettõ, tehát ugyanakkora darabokat készít a gép, hiába változik a környezeti hõmérséklet.
Tehát akár pontosabb lehet a skála, mintha interferométerrel mérnék közvetlenül. A skálát persze lehet interferométerrel kalibrálni, adott hõmérsékleten.
Tanulságos szöveg van a weblapon. Ha gyártanak egy skálát, aminek a hõtágulása közel azonos a munkadarabéval, akkor nagyobb a pontosság, hiszen együtt tágul a kettõ, tehát ugyanakkora darabokat készít a gép, hiába változik a környezeti hõmérséklet.
Tehát akár pontosabb lehet a skála, mintha interferométerrel mérnék közvetlenül. A skálát persze lehet interferométerrel kalibrálni, adott hõmérsékleten.
#1700
#1699: valószínûleg a szerszámgépeken ténylegesen nem használnak interferométeres távolságmérést, mert a szükségtelenül bonyolult, és akkora pontosság nem kell (0,2 mikron pontosság alá is lehet menni interferométerrel).
Ennél már a hõtágulás is nagyobb pontatlanságot okoz. Ha az interferométer tükrét melegítem azzal, hogy a kezemet csak közel teszem (nem érek hozzá), már látom az elmozdulást.
Az persze kérdés, hogy a Heidenhan hogyan kalibrálja azokat a mérõrendszereket (vagy aki éppen gyártja õket).
Ennél már a hõtágulás is nagyobb pontatlanságot okoz. Ha az interferométer tükrét melegítem azzal, hogy a kezemet csak közel teszem (nem érek hozzá), már látom az elmozdulást.
Az persze kérdés, hogy a Heidenhan hogyan kalibrálja azokat a mérõrendszereket (vagy aki éppen gyártja õket).
#1699
Szerszámgépeken Heidenhan cég által gyártott mérõrendszerek vannak.. 😄
és a karral még nem munkálsz meg semmit, kell ugyebár hozzá egy fõorsó, melyben vagy egy marófejet, vagy a munkadarabot forgatod meg ( eszterga)
és a karral még nem munkálsz meg semmit, kell ugyebár hozzá egy fõorsó, melyben vagy egy marófejet, vagy a munkadarabot forgatod meg ( eszterga)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1698
#1697: azt mérem le, hogy az interferométer karja mennyit mozdult.
Ha az a kar mondjuk egy szerszámgéppel, vagy rajzológéppel van összekötve, akkor adott méretû dolgokat tudok velük rajzolni vagy megmunkálni a mintadarabot.
Ha az a kar mondjuk egy szerszámgéppel, vagy rajzológéppel van összekötve, akkor adott méretû dolgokat tudok velük rajzolni vagy megmunkálni a mintadarabot.
#1697
ha tudod a hullámhosszt akkor mit mérsz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1696
#1695: interferometriával például lehet távolságot mérni. Ha tudjuk, hogy a fény hullámhossza mondjuk 400nm, és az interferométer egyik karját 25000 lépést mozgatjuk, akkor az pont 1cm. Ez az alapelv.
#1695
Melléteszed a vonalzódat?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1694
Hogyan méred meg a fény hullámhosszát?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1693
#1691: a fénynek valóban abszolút sebessége van, és arra használhatjuk, hogy a távolság és idõ között "konvertáljunk", tehát például ha kitûzünk egy idõ alapegységet, abból származtathatunk egy távolságegységet.
A gyakorlatban nem közvetlenül mérjük le hogy 1s alatt mennyit megy a fény. Nemrég néztem meg, a gyakorlatban adott frekvenciájú lézersugár hullámhosszát mérjük meg.
A gyakorlatban nem közvetlenül mérjük le hogy 1s alatt mennyit megy a fény. Nemrég néztem meg, a gyakorlatban adott frekvenciájú lézersugár hullámhosszát mérjük meg.
#1692
Ez nem igaz.
A közlekedõ autóhoz képest állsz, ha gyalog vagy...
bazz te tényleg gyerek vagy még utót sem vezettél.
Figyelj és tanulj... Amikor autóval közlekedsz az úton minden ami lassabb nálad áll.
És csak azt tudod összehasonlítani ami azonos irányban és úton megy veled, a többirõl csak azt tudod hogy nem.
A közlekedõ autóhoz képest állsz, ha gyalog vagy...
bazz te tényleg gyerek vagy még utót sem vezettél.
Figyelj és tanulj... Amikor autóval közlekedsz az úton minden ami lassabb nálad áll.
És csak azt tudod összehasonlítani ami azonos irányban és úton megy veled, a többirõl csak azt tudod hogy nem.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1691
Ez érdekes.
Van egy abszolút sebességünk, ám mégsem használhatjuk semmire..
Van egy abszolút sebességünk, ám mégsem használhatjuk semmire..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1690
#1688: én továbbra is azt állítom, hogy a sebesen közlekedõ autóhoz képest mozgok, és mégsem vagyok gyorsabb nála. Nem hiszem, hogy ezt bizonygatnom kéne.
A másik, hogy már elmondtam, a fényhez rögzített koordinátarendszernek a fizikában nincs értelme. Minden olyan érvelés, ami fényhez rögzített koordinátarendszerbõl indul ki, tudományosan semmis.
A másik, hogy már elmondtam, a fényhez rögzített koordinátarendszernek a fizikában nincs értelme. Minden olyan érvelés, ami fényhez rögzített koordinátarendszerbõl indul ki, tudományosan semmis.
#1689
Vagy te el tudsz mozgulni saját magadhoz képest lol
Bazzeg gyerek, jókat tudsz te is mondani.
Bazzeg gyerek, jókat tudsz te is mondani.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1688
Nem ez nem így van.
Ami hozzám képest mozog az gyorsabb nálam, mert én mindíg állok, magamhoz képest.
Ami hozzám képest mozog az gyorsabb nálam, mert én mindíg állok, magamhoz képest.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1687
#1686: az úton sebesen haladó autóhoz képest én mozgok (egy bennt ülõ ezt jól láthatja). Mégsem vagyok gyorsabb az autónál.
Erre a következtetésre csak egy idióta juthat. Vagy olyan, aki még sosem tette ki a lábát otthonról.
Erre a következtetésre csak egy idióta juthat. Vagy olyan, aki még sosem tette ki a lábát otthonról.
#1686
Nyugalomban lévõ test nincs, tehát nyugalmi tömege semminek sincs.
Különben ellentmondana a logika egyik axiómájának.
Ha A igaz és Aból köbetkezik B akkor B is igaz.
Tehát ha a egy test a fényhez képest mozog, akkor ebbõl az következik, hogy gyorsabb a fény sebességénél.
Különben ellentmondana a logika egyik axiómájának.
Ha A igaz és Aból köbetkezik B akkor B is igaz.
Tehát ha a egy test a fényhez képest mozog, akkor ebbõl az következik, hogy gyorsabb a fény sebességénél.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1685
#1638: inkább azt mondhatjuk, hogy nincs "nyugalmi tömege". Ez pusztán csak annyit jelent, hogy a képletet:
m = m0 / (1-v^2/c^2) ^ (1/2)
nem alkalmazhatjuk a fotonra, tehát nincs ÉRTELME arról beszélni, hogy mennyi a nyugalmi tömege, mert sem lelassítani, mérni nem lehet, sem nem lehet ELMÉLETI értéket megállapítani.
Viszont a fotonnak mérhetõ IMPULZUSA van (például lebegtethet lézersugár egy üveggolyót). Ebbõl származtathatsz egy tömeget, ha nagyon akarsz.
m = m0 / (1-v^2/c^2) ^ (1/2)
nem alkalmazhatjuk a fotonra, tehát nincs ÉRTELME arról beszélni, hogy mennyi a nyugalmi tömege, mert sem lelassítani, mérni nem lehet, sem nem lehet ELMÉLETI értéket megállapítani.
Viszont a fotonnak mérhetõ IMPULZUSA van (például lebegtethet lézersugár egy üveggolyót). Ebbõl származtathatsz egy tömeget, ha nagyon akarsz.
#1684
Igen például, negatív tömege van és így véges energiával is eléri a fénysebességet.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1683
AntiEinstein azt írja, h a foton tömege 10a mínusz 36.-on kg.
Einstein meg úgy emlékszem azt mondja, h a fotonnak nincs tömege, ezért tudja elérni a fénysebességet.
Van esetleg még több variáció?
Einstein meg úgy emlékszem azt mondja, h a fotonnak nincs tömege, ezért tudja elérni a fénysebességet.
Van esetleg még több variáció?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1682
fogd már fel nincs ilyen hogy több rendszer... 😛
Egy rendszer van és az mindíg ott van ahol te vagy.
Egy rendszer van és az mindíg ott van ahol te vagy.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1681
#1679: azért jó, hogy Einstein nem vette abszolútnak az idõ múlását, mert a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem egyformán telik a különbözõ rendszerekben.
Egyébként a fénysebesség állandósága teljesen máshonnan ered, mint ahogyan a legtöbben gondolják. Egyszerû, mondhatni "triviális" következménye a Maxwell-törvényeknek. Igazából már a Coulomb-egyenlet és az árammal átjárt vezetõk mágneses vonzásának egyenletébõl is lehet rá következtetni. Tehát egyáltalán nem "légbõl kapott" feltételezés.
Egyébként a fénysebesség állandósága teljesen máshonnan ered, mint ahogyan a legtöbben gondolják. Egyszerû, mondhatni "triviális" következménye a Maxwell-törvényeknek. Igazából már a Coulomb-egyenlet és az árammal átjárt vezetõk mágneses vonzásának egyenletébõl is lehet rá következtetni. Tehát egyáltalán nem "légbõl kapott" feltételezés.
#1680
az idõt nem lehet sem anyaghoz sem energiához kötni így mérni sem lehet
ellentétben a fénnyel
ellentétben a fénnyel
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1679
Elálurom neked abban rejlik einstein hibája, hogy nem az idõ sebességét vette abszolútnak hanem a fényét.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1678
#1676: kár, hogy nem ez a tudomány álláspontja.
Mint mondtam, a fizika szemszögébõl eldönthetetlen az a kérdés, hogy egy fénysebességgel mozgó rendszerbõl mi látható. Nincs értelme ennek a kérdésnek, mert fénysebességgel csak a fény mozog, így egy ilyen rendszerben nem lehet mérni, adatot rögzíteni, megfigyelési adatot tárolni, és ezeket az adatokat kijuttatni a "normál" rendszerbe.
Tehát a tudomány szerint nincs értelme egy koordinátarendszert a fényhez rögzíteni, és ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, mert
1) megfigyelési tapasztalatot elvi okokból nem gyûjthetünk errõl a koordinátarendszerrõl
2) elméleti úton sem tudjuk a kérdést értelmezni, képleteink nem terjeszthetõek ki erre az esetre
Mint mondtam, a fizika szemszögébõl eldönthetetlen az a kérdés, hogy egy fénysebességgel mozgó rendszerbõl mi látható. Nincs értelme ennek a kérdésnek, mert fénysebességgel csak a fény mozog, így egy ilyen rendszerben nem lehet mérni, adatot rögzíteni, megfigyelési adatot tárolni, és ezeket az adatokat kijuttatni a "normál" rendszerbe.
Tehát a tudomány szerint nincs értelme egy koordinátarendszert a fényhez rögzíteni, és ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, mert
1) megfigyelési tapasztalatot elvi okokból nem gyûjthetünk errõl a koordinátarendszerrõl
2) elméleti úton sem tudjuk a kérdést értelmezni, képleteink nem terjeszthetõek ki erre az esetre
#1677
#1647: elvileg minden anyag párologhat. Csak különbözõ mértékben.
Képzeld el, ha van egy olyan anyagod, ami szobahõmérsékleten szilárd (például gyanta) akkor azokat a molekulákat nagyon erõs kötések tartják helyben. Nagyon ritka, hogy a véletlen energiacserék során egy molekula olyan kiugróan nagy energiára tegyen szert, hogy a szilárd kristályrácsból kiszakadhasson. Tehát a jég is párolog, de alig.
Arra is kell vigyázni, hogy bizonyos anyagok kémiailag átalakulnak melegítés hatására. Ennek az energiaváltozásait is figyelembe kell venni (például ha cukrot pirítasz).
Konkrétan viszont a gyantát nem ismerem.
Képzeld el, ha van egy olyan anyagod, ami szobahõmérsékleten szilárd (például gyanta) akkor azokat a molekulákat nagyon erõs kötések tartják helyben. Nagyon ritka, hogy a véletlen energiacserék során egy molekula olyan kiugróan nagy energiára tegyen szert, hogy a szilárd kristályrácsból kiszakadhasson. Tehát a jég is párolog, de alig.
Arra is kell vigyázni, hogy bizonyos anyagok kémiailag átalakulnak melegítés hatására. Ennek az energiaváltozásait is figyelembe kell venni (például ha cukrot pirítasz).
Konkrétan viszont a gyantát nem ismerem.
#1676
c - a fénysebesség ami átléphetetlen és minden inerciarendszerbõl ugyan akkora.
v - bárminek a sebessége
c+v=c
c-v=c
Mikor teljesül a fenti 2 egyenlet, ha tudom a jelenlegi törvények alapján, hogy c értéke valós pozitív szám - egy abszolút állandó.
Mivel relativitásról beszélünk ezért a fényhez viszonítva elmondható, hogy minden áll, nincs mozgás, mert - és most jön a lényeg...
A fenti két egyenlet akkor és csak akkor igaz, ha v=0, tehát zéró.
v - bárminek a sebessége
c+v=c
c-v=c
Mikor teljesül a fenti 2 egyenlet, ha tudom a jelenlegi törvények alapján, hogy c értéke valós pozitív szám - egy abszolút állandó.
Mivel relativitásról beszélünk ezért a fényhez viszonítva elmondható, hogy minden áll, nincs mozgás, mert - és most jön a lényeg...
A fenti két egyenlet akkor és csak akkor igaz, ha v=0, tehát zéró.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1675
Megkísérlem bebizonyítani, hogy a fénysebeségel mozgó fotonhoz képest minden áll. Ezzel rámutatok arra hogy felhasználva egy fénysebességet átléphetetlennek kijelentõ törvényt, logikai és tapasztalai ellentmondásra jutva hibás maga a törvény.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1674
még mindig nem nagyon értem, de mind1
az idõ kemény dolog...
viszont a hõmérsékletrõl eszembe jutott valami
ugye, te azt mondtad, hogy a víz 101 és 01 fokos vízcseppek keveréke, ezért párolog el az egész szobahõmérsékleten is
ezért párolognak el a dolgok
de mi a helyzet a gyantával?
úgy tudom az 26-on megáll és utána sokkal nagyobb hõ hatására lesz folyékony, illetve az alá pedig sokkal nagyobb hûtéssel megy
az idõ kemény dolog...
viszont a hõmérsékletrõl eszembe jutott valami
ugye, te azt mondtad, hogy a víz 101 és 01 fokos vízcseppek keveréke, ezért párolog el az egész szobahõmérsékleten is
ezért párolognak el a dolgok
de mi a helyzet a gyantával?
úgy tudom az 26-on megáll és utána sokkal nagyobb hõ hatására lesz folyékony, illetve az alá pedig sokkal nagyobb hûtéssel megy
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#1673
#1671: ezt nem úgy hívják, hogy nõ a "hiba", hanem úgy, hogy az idõeltolódás nõ.
Valóban, a csillagászati objektumok jelen állapotáról semmit nem tudunk. Vannak szabad szemmel is megfigyelhetõ objektumok, amik többmillió fényévre vannak. Tehát amit látunk, az a többmillió fényévvel ezelõtti állapot.
Természetesen ezt a modellalkotásnál figyelembe kell venni. De pont ellenkezõleg van, mint gondolod. Ez nem hogy baj, hanem elõny is lehet. Hiszen így meg tudunk figyelni a világegyetem történetének számos szakaszából dolgokat, így egyszerre vizsgálódunk térben és idõben. Ezzel több információhoz jutunk.
Valóban, a csillagászati objektumok jelen állapotáról semmit nem tudunk. Vannak szabad szemmel is megfigyelhetõ objektumok, amik többmillió fényévre vannak. Tehát amit látunk, az a többmillió fényévvel ezelõtti állapot.
Természetesen ezt a modellalkotásnál figyelembe kell venni. De pont ellenkezõleg van, mint gondolod. Ez nem hogy baj, hanem elõny is lehet. Hiszen így meg tudunk figyelni a világegyetem történetének számos szakaszából dolgokat, így egyszerre vizsgálódunk térben és idõben. Ezzel több információhoz jutunk.
#1672
#1670: valójában a GPS mûholdaknál két ellentétes relativisztikus hatás van. Az egyik, hogy lassabban járnak az órák, mert a GPS holdak mozognak hozzánk képest. A másik, hogy gyorsabban járnak mint a Földön, mert itt lennt erõsebb gravitációs mezõben vagyunk.
Az utóbbi hatás az erõsebb. Ez az egyik közvetlen bizonyíték az általános relativitásra.
A színes ábrákat én sem értem.
Az utóbbi hatás az erõsebb. Ez az egyik közvetlen bizonyíték az általános relativitásra.
A színes ábrákat én sem értem.
#1671
Eszembe jutott valami.
Ha a fény segítségével tudunk a világról, akkor a tényleges jelent nem ismerhetjük csak a tényleges múltat.
Tehát a fény a múltból hoz számunkra információt, attól függõen milyen messze van az információ, nõ a hiba nagysága.
Ha a fény segítségével tudunk a világról, akkor a tényleges jelent nem ismerhetjük csak a tényleges múltat.
Tehát a fény a múltból hoz számunkra információt, attól függõen milyen messze van az információ, nõ a hiba nagysága.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1670
a színes vonalakat sem értem
és mi az, hogy visszafordul? hogyan mérték ezt ki?
egyébként az inerciarendszer is érdekes dolog. ezek szerint, mindenki más világegyetemben él, amit õ teremt meg magának
és mi az, hogy visszafordul? hogyan mérték ezt ki?
egyébként az inerciarendszer is érdekes dolog. ezek szerint, mindenki más világegyetemben él, amit õ teremt meg magának
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#1669
#1667: ha a jég hideg volt (mondjuk -10C) akkor végeredményként jeget kapunk, de egy kicsit melegebbet (például -9.7C)
Ha olvadó jeget teszünk a pohárba (0C), akkor az olvadáshõt fedezi a víz, tehát 0C víz-jég keveréket kapunk, de a keverékben több víz lesz, mert a jég egy része megolvad. Valóban, kémiai kötések szakadnak fel.
Ha olvadó jeget teszünk a pohárba (0C), akkor az olvadáshõt fedezi a víz, tehát 0C víz-jég keveréket kapunk, de a keverékben több víz lesz, mert a jég egy része megolvad. Valóban, kémiai kötések szakadnak fel.