Mi az idõ?

Sokan gondolhatnak, nem is tudna kiszamolni, azert hord itt ossze mindenfele hulyeseget a fenytoresrol.

Nos, akkor lassuk.
Talan kezdesnek a Fold feluleten szamoljunk tavolsagot. Mi kell ehhez?

http://en.wikipedia.org/wiki/Metric_tensor




Nem tunik bonyolultnak

skalar u=0 *radian;
skalar v=90*radian;
skalar du=1*radian;
skalar dv=1*radian;
skalar R=6378e3;


skalar E=R*R*sin(v)*sin(v);
skalar F=0;
skalar G=R*R;
printf("%Le %Le %Le \n",E,F,G);

skalar dr=sqrt(E*du*du + F*du*dv + G*dv*dv);
printf("%Lf \n",dr);

Egesz konnyu, ha az ember ismeri az E,F,G egyutthatokat. Az u es a v koordinatak a felulet belso koordinatai, radianban. A gombre ismert az E,F,G erteke, de mi van akkor, ha egy ismeretlen feluleten kell tavolsagot szamolni?

Ha ismert a felulet fuggvenye, akkor meghatarozhato az E,F,G az alabbi egyszeru modszerrel.

Vegyunk fel harom pontot a feluleten, ezek
a(u,v,R) , a(u+0.001,v,R) , a(u,v+0.001,R)
Mint kitunik, a masodik kicsit u koordinataban van elmozgatva, a harmadik v-ben.
Az alabbi sor a(u+0.001,v,R)-a(u,v,R) a masodik pontbol egy vektort vesz fel, ami az elso pont fele mutat. Ezt normalva, vagyis egysegnyi hosszura skalazva megkapjuk au vektort. A masik ket pontbol pedig av-t.

Ezek mar nem a belso, 2 dimenzios felulet koordinata-rendszereben vannak, hanem a kulso, 3d-ben, amibe a gomb be van agyazva.
Innen mar csak egy lepes az E,F,G , csak skalarszorzarukat kell venni a vektoroknak. Ez volt fentebb a masodik kepen. Ha vektorokat skalarisan szorzunk, akkor az igy nez ki.
skalar skalar_szorzat(vektor v1,vektor v2) { return v1.x*v2.x + v1.y*v2.y + v1.z*v2.z;}
A szorzas eredmenye pedig a ket vektor kozti szog koszinusza, ha mindket vektor egysegvektor, a vektoriranyu tavolsag, ha csak az egyik egyseg hosszu, vagy a vektor hosszanak a negyzete, ha a vektort onmagaval szorozzuk.
Az elso es az utolso eset most a fontos. Ha ket vektor meroleges egymasra, szorzatuk nullat ad. Az F egyutthato tehat nulla, ha az u es v kulso koordinata tengelyek merolegesek egymasra.


vektor au=normalt(a(u+0.001,v,R)-a(u,v,R));
vektor av=normalt(a(u,v+0.001,R)-a(u,v,R));
au=au*R;
av=av*R;

E=skalar_szorzat(au,au);
F=skalar_szorzat(au,av);
G=skalar_szorzat(av,av);
printf("%Le %Le %Le \n",E,F,G);
dr=sqrt(E*du*du + F*du*dv + G*dv*dv);
printf("%Lf \n",dr);


vektor va_=a(u ,v ,R);
vektor vb_=a(u+du,v+dv,R);
va_=va_-vb_;
dr=sqrt(skalar_szorzat(va_,va_));
printf("%Lf \n",dr);

Es az eredmeny:
4.067888e+13 0.000000e+00 4.067888e+13
157426.152109
4.067888e+13 1.016972e+07 4.067888e+13
157426.161948
157418.159772

Es ez mar a differencial geometria birodalma, ami az altalanos relativitas egyik legfontossabb matematikai eszkoze.
Es ez meg csak a kezdet..

Nem kulonvalaszthato az orak lassulasa es az ido lassulasa. Mint irtam, a masodik fogalom az elso definicioja nelkul ertelmetlen.

Ismet jon, hogy a valosag Lorentz elmeletenek felel meg, vagy Einstein relativitasanak. Errol is irtam mar, nem megkulonboztethetoek, csakis filozofiai sikon. Az meg kit erdekel.
A ketto egy es ugyan az.

És ehhez mit szóltok?

In LR, one reference frame (the local gravity field) is preferred; and speed cannot affect time, but only the rate of ticking of mechanical, electromagnetic, or biological clocks. However, just as we do not assume that time has been affected when the temperature rises and causes a pendulum clock to slow down, LR says that changes in clock rates are changes in the rates of physical processes, and do not affect space or time. So by carrying an on-board GPS clock on the spacecraft, we are offered a clear choice between models: Earth time can be what SR infers it is, or it can be what the GPS clock says it is. In the former case, SR works, but leads to heavy-duty complexities and fantastic inferences about the nature of time at remote locations. Moreover, the proof that nothing can travel faster than light in forward time stands intact. In the latter case, LR works with great simplicity and in full accord with our intuitions about the universality of the instant "now". And the speed of light is no longer a universal speed limit because time itself is never affected either by motion or by gravity.

Aside from these practical difficulties with the use of SR in the GPS, Einstein's special relativity is also under challenge in a more serious way from the "speed of gravity" issue, because the proven existence of anything propagating faster than light in forward time (as all experiments indicate is the case for gravity) would falsify SR outright <6, 7>. So it is entirely possible that reality is Lorentzian, not Einsteinian, with respect to the relativity of motion. In that case, physics may have no speed limit when the driving forces are gravitational or electrodynamic rather than electromagnetic in nature. And that may be the most important thing that the GPS has helped us to appreciate.

Ha a mult a jelen es a jovo egyszerre letezne, nem lenne ertelme a jelen fogalmanak.

Az ido a tomeg a sebesseg, az erok, minden a mozgasbol szarmazik. Ez az igazi letezo dolog, mozog a test.
Ezt a mozgast te ezer fele keppen megmerheted, viszonyithatod mas mozgasokhoz, akar pediodiku mozgasokhoz. Egy periodikus mozgas megszamlalhato, ezert ezekkel a szamokkal 'idokoordinatakat' vehetsz fel a masik mozgas fazisaira. Mar letre is hoztad az idot.

Ennel tobbet nem tudsz elmondani az idorol.

Sok felekepp lathatod, maganvelemeny. Filozofia.

En most a fizikarol beszelek, ott pedig ugy van definialva az ido, ahogy leirtam.
http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/relll.pdf

Én ezt másképp látom de lehet valamit félreértelmezek. Józan paraszti ésszel gondolkodva az idõ az események egymásutánisága. Az ok mindig megelõzi az okozatot. Ha nincs idõ nem repül az üstökös nem forog a föld és nem frissül az sg fórum. :) Idõ nélkül minden statikus. Semmi sem változik. Bármiféle változáshoz szükség van az idõre. Én ezt értem idõ alatt. De ugyanakkor ez nem egy egzakt deffiníció mert nem mond semmit arról hogy a történések a 4. dimenzióban mennyire kiterjedtek milyen mintázatban követik egymást (mintázat alatt értem pl egy folyamat egyes részfolyamataihoz sorrendben mondjuk 1s 2s 3s kell ) Ehhez már kell az idõmérõ eszköz deffiníciója de azt továbbra is fenntartom hogy az idõ feltétlenül szükséges a világ mûködéséhez. És ha belegondolunk az idõ deffiníciójához nem feltétlen kell idõegységeket rendelni. Az idõ az események egymásutánisága ami ezen túl van az már egy esemény/objektum negyedik dimenzióban lévõ szerkezetének a leírása az idõegység pedig a 4. dimenzió szerkezetére vonatkozó adat.

A negydimenzios terido csak egy geometriai leirasi mod. Nem maga a valosag.

A relativitas idodimenziojanak orak nelkul nincs ertelme, mert orakkal torteno meres adja a negydimenzios sokasag ido-koordinatait. Ez a sokasag pedig esemenyek halmaza.

Esemenyek, amelyeknek ter es idokoordinataik vannak.

Ez igy igaz. A fizika meresekkel foglalkozik, meresi eredmenyekere ad kozelito joslatokat. Ezek a joslatok neha meglepoen pontosak, lasd relativitas vagy a QED.

De az idot definialni nem lehet az idomero eszkoz definicioja nelkul.

Kössz. Érdekes cikkeket adtál csak kicsit túl sok volt néhol a képlet.:) nem igazán vagyok fizikus se matematikus. De azok a részek ahol nem volt minden 2. sor egyenlet elég jól érthetõek.

Time is the 4.th dimension. Just like space. Time doesnt means clocks, and the dialtation of time doesnt mean clocks going slower or faster. Time represent events following each other. When your clock going faster or slower it means that the distance between 2 events gets longer or shorter. If the time doesnt exist any more everything gets frozen. You stop writing your comment or go to work etc. You need the 4.th dimension for everything.Without time the events doesnt following each other any more. Attól hogy angolul írsz valamit még nem feltétlenül lesz igaz. Én sem hiszem hogy ezzel most meggyõztelek.

Az idõdilatációhoz:

Universe is timeless phenomena. Past, present and future exist as a
psychological time in the mind only not in the universe. We experience motion i.e. change in
the universe through the frame of psychological time. We “project” linear time “past-presentfuture” into the universe, however it is not there. This view also resolves several ancient
problems regarding time and motion.

Physical time is run of clock in space. There is no physical time behind run of clocks. Time dilatation means that clocks run slower; not because time shrinks, there is no time in the universe, universe is timeless.

"Van két nagyon nagy tömegû fekete lyuk amik egymással szemben mozognak és nagyon nagyon nagy sebességgel húznak el éppen csak egymás melett"

Na most, ismet megtalaltad a legfogosabb problemat nekem. Azzal eddig is tisztaban voltam, hogy Einstein egyenletei nem linearisak. Nem adhatod csak ugy ossze ket fekete lyuk teridejet. Mint olvashatod majd a linkeken, nincs is pontos megoldas erre a problemara.

Lassuk.
http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
"Given the difficulty of finding exact solutions, Einstein's field equations are also solved frequently by numerical integration on a computer, or by considering small perturbations of exact solutions. In the field of numerical relativity, powerful computers are employed to simulate the geometry of spacetime and to solve Einstein's equations for interesting situations such as two colliding black holes."

Mivel nincs szuperszamitogepem, ezert ezt a szamitas sorozatot most kihagyom.
De itt bovebben irnak a problemarol.
http://en.wikipedia.org/wiki/Two-body_problem_in_general_relativity

" Eleve gyorsabban mozgó részecskék létét nem. Az "õ" órájuk mit mutat?"

Nem kiszamolhato, mivel a gamma szamitasanal a gyokvonas negativ erteket kap.



MEgoldhato lenne a problema, ha a relativitas komplex szamokkal irna le az idodilataciot.

Bennem regebben felmerult, hogy az anyaghullamok lehetnenek a keresett gravitacios hullamok.
De soha nem szamoltam ki, hogy egy elektronnyi energiara milyen gravitacios hullam adodik.

En is varom. lol

Ki kellene szamolni..

A remenytelen eset az igazi kihivas.
Tudom, mert en is az voltam.

Na ehhez már egy kicsit jobban értek. Álomnál maximum az idõérzéked csap be ha jól sejtem. REM szakasz alatt az izmokat beidegzõ neuronok (amik a mindenféle cselekvésért, helyváltoztatásért felelõsek) gátlás alá kerülnek megszûnsz mocorogni alvás közben és elkezdessz álmodni. Ha ez a gátlás valamiért nem mûködik akkor jön az alvajárás és szépen átülteted az álmodat a gyakorlatba ami kellemetlen dolgokat eredményezhet tekintve az ember mekkora baromságokat képes álmodni. Ennél fogva ha az álmod nem "real time" pl: 1 óra alatt lejátszanád 1 hét összes eseményét akkor az alvajárás kivitelezhetetlen lenne.

Ha két test vízben kering egymás körül csinálnak egy szép szimmetrikus örvényt ami nem szûnik meg. Az ûrhajónk meg szépen csücsül az alján (kidobni nem fogja mert csak 3 térdimenzióban (a felszínen) mozoghatsz. De ha a kettõ csak elmegy egymás mellett (esetleg bevethetünk egy 3. at is) akkor az egész sokkal kaotikusabb lessz és sokkal sokkal egzotikusabb dolgok történhetnének. Gondolok arra pl hogy az ûrhajónk szépen csücsül az örvény alján miközben az örvény teteje hamarabb szûnik meg forogni/nyeri vissza rendezettségét mint az alja. Ekkor a kis mûanyag ûrhajónk már nem csak a felszínen fog úszni illetve egy teljesen más helyen fog újra felbukkanni. de ez már ahogy lentebb írták messze filozófia.

Tudnád mérni a hosszát, illetve azt, hogy meddig vagy a REM szakaszban. De szerintem nem egyértelmû, hogy az idõérzéked nem csap be olyankor. Lehet, hogy sokkal hosszabb idõnek érzed az álmodat, mint amennyi ideig az valójában tart. Igazából ez attól függ, hogy az ébrenléthez képest fokozott-e az agyad mûködése, avagy inkább lassabb. Ezt viszont passzolom.

Az álmomban egy történet annyi ideig történik, mintha az valóságban történne. Én úgy érzem. Tehát, ha tudnánk mérni az "álomidõ" hosszát az mekkora lehetne? Avagy az agyunkban ekkor nem is lehetne mérni a történet hosszát?
Ezt azért tettem fel:" Mi az idõ? Tényleg nem létezik? "

patiang: Ezt hogy érted? Tehát ha álmodsz valamit és úgy érzed hogy az álom x ideig tart, akkor az a valóságban is addig tart-e? Nem igazán értem a kérdésed <#help>

Lehet, hogy nincs rá válasz, DE: ha én álmodok, és egy egész történetet, az akkor is idöt foglal magában?

Nos, így már érdekesebb a felvetésed. Várom én is az okosabbak válaszát. De szerintem érdekesebb lenne a felvetés, ha keringene egymás körül a két fekete lyuk. Ahhoz mit szólsz? :)

Inkább arra gondoltam hogy a fekete lyukak keltenek gravitációs hullámokat. Amik gondolom tudnak interferálni. Mi történik egy ilyen csomópontban? Mi történik a minimum pontokon? Ezek hogyan befolyásolják az idõt? A test egyes részein gyorsabban máshol meg lasabban fog folyni az idõ? Ha két hajó elúszik egymás mellettt akkor köztük örvények keletkeznek. Ez a téridõvel megeshet? Mi történik azzal ami ebbe az örvénybe bekerül? stb.

"mi történik a köztük lévõ ûrhajóval?"

Az 1-es feketelyukhoz közelebb lévõ részét az 1-es, a 2-es közelebbi részét a kettes nyeli el :)

amúgy szerintem simán tekinthetnéd úgy is a dolgokat, hogy szimplán egy feketelyuk van. Bár én nem értek annyira a témához, de nem gondolom, hogy befolyásolná a dolgokat az, hogy kettõ is van. szerintem.

Félre ne értsetek imádom ezeket a fórumokat olvasgatni de döbbenet egyesek mennyi idõt és fáradtságot beleöljenek hogy reménytelen eseteket gyõzködjenek teljesen nyilvánvaló dolgokról.:) pl. embereket gyõzködni arról hogy az idõdilatáció létezik. Én konkrétan egy sorát sem értem a relativitásnak de azt értem hogy miért szálna el a gps a kocsiban ha a einstein nem lett volna.

pár kérdés:
Ha jól tudom a relativitás csak a fénysebességnél nagyobb sebességre történõ gyorsulást tiltja. Eleve gyorsabban mozgó részecskék létét nem. Az "õ" órájuk mit mutat? Esetleg visszafelé haladnak az idõben? Volt t=0 idõpillanat. Mi történik ha azt elérik? Ezek a részecskék szükségesek vagy csak megengedettek?

És egy ráadás kérdés.:)
Van két nagyon nagy tömegû fekete lyuk amik egymással szemben mozognak és nagyon nagyon nagy sebességgel húznak el éppen csak egymás melett. Ha feltételezzük hogy nem ütköznek csak elmennek egymás melett akkor mi történik a köztük lévõ ûrhajóval? Mit érzékelnek rajta az utasok/mûszerek? Esetleg nem számít (bár ezt kötve hiszem) hogy 2 fekete lyuk van és gyorsan, egymással szemben mozognak hanem olyan mintha 1 lenne?

Oké. Mi a foglalkozásod? :P

Na figyelj!
Tehát vannak a húrok ,és van a sötét anyag!
Ne haragudj,hogy hülyének szólítalak,de nagyon közel állsz a legkissebb unokaöcsém értelmi szintjéhez!Ez neki dicsõség,neked tré!

Tuti nem filozófus <#eplus2>

Igen, meg. xD

Sublimiter, megkérdezhetem, hogy mi a foglalkozásod? :)

A pontos valasz, mindket iranyba kilott ora lasabb lesz az urhajon levohoz kepest.

Es ahogy irod, minden koordinata-rendszer veges kiterjedesu. Ezt az altalanos relativitas ugy fogalmazza meg, hogy csak lokalis koordinata-rendszereket lehet felvenni.
Ez az ekvivalencia-elv elso pontja.
http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/arelll.pdf

mindenki igy kezdi=mindenki igy kezdte

Nincs olyan, hogy gyorsabban.
Bocs, gravitacios terben van ilyen is.

De a specrelben, ahol csak egyenletes mozgasok vannak, az az ora, amelyik relative mozog a koordinata-rendszerhez kepest, mindig lasabban jar.

Mindegy merre megy, merrol jott, es hogy milyen szinu. ,-)

1. a fenysebesseget allandonak mered. Ez teny. Hogy emogott mi rejtozik, arra sok lehetseges valasz letezik. Az egyik amit itt eloadtam.

2. Nincs globalis koordinata-rendszer. Nem lehet ilyet felvenni. Ez mar az altalanos relativitas terulete, ami a gravitaciot is magaba zarja. A terido nem sik a nagy tomegek korul. Gyakorlatilag ez a fenysebesseg globalis valtozasai miatt lep fel, de ezt igy azert nem szoktak leirni, mert felreertheto ebben a formaban.
A fenysebesseget barhol mered, mindig egy allando erteket kapsz. Ez nem kerdes, ez teny. Einstein elmelete/i/ azert sikeres/ek/ mert erre epul.
De ha gorbult teridoben globalisan nezed a fenysebesseget, akkor az a tomegek kozeleben egyre kisebb. Ha SZAMOLSZ. De merni mindig egy allando erteket fogsz merni.
Mivel a globalis szemlelet hibas eredmenyre vezet, lasd valtozo fenysebesseg, ezert ertelmetlen globalis koordinata rendszerrol beszelni.
Halkan megjegyzem, hogy Lorentz elmeletere ra lehet epiteni egy gravitacios modelt, de az nem embernek valo feladat.

"lassabban vagy gyorsabban "
A mozgo ora mindig lassabban jar. Nincs olyan, hogy gyorsabban.
A gorbult teridoben ez meg bonyolodik azzal, hogy nem csak a sebesseg miatt lassulnak az orak, hanem a tergorbulet, azaz a gravitacio miatt is.

Igazabol azt sem mondhatom, hogy rossz amit csinalsz, mert valamikor mindenki igy kezdi. De ha a pontos valaszokra vagy kivancsi, akkor tanuld meg hasznalni a relativitas matek-eszkoztarat. Akkor egyszeruen le tudsz ellenorizni barmit, amit kitalalsz.

Mert en most valaszolhatnak a kerdesedre barmit, te meg vagy elhiszed vagy nem. Ez igy nem vezet teged elobbre.

Csak a szamok.

Nos igen.
A félreértések egyik forrása pont az a kijelentés, hogy a fénysebesség (c)állandó. Ugyanis sebességet csak két egymáshoz képest mozgó pont között mérhetsz. Ezen két pont sebességének arányát pedig csak egy harmadik pontból tudod értelmezni. Tehát ez a kijelentés már önmagában feltételezi külsõ megfigyelõ(k) létezését (éter, koordinátarendszer). Ekkor lehet azt mondani, hogy valaminek a sebessége mondjuk 0,5c
Csillagközi méretekben viszont már nem találsz viszonyítási alapot.

Íme az én teljesen általánosított relativitás elméletem: <#hamm>
Feltételezzük, hogy a koordinátarendszer (éter) végtelen kiterjedésû.
Az origóból elindul egy ûrhajó egyenesen. Bizonyos idõ után eléri a 0,5c sebességet. Ekkor az órák az ûrhajón ugyebár lassabban járnak mint az origóban álló pontban levõk. Majd egyszer csak, mikor már mindenki elfelejtette, hogy honnan is indultak és mekkora sebességgel mennek, kilõnek egy fényórát egymással ellentétes irányban, mondjuk pont a haladási iránnyal párhuzamosan 0,1c sebességgel. Ekkor a "visszafelé lõtt" óra vajon lassabban vagy gyorsabban fog járni az ûrhajón lévõnél?
Ha mindkét irányban lassulni fog, abból az következik, hogy az éter/koordinátarendszer véges kiterjedésû a fénysebesség állandóságára nézve. Vagyis a fénysebesség újradefiniálódik elegendõen nagy távolságok megtétele után. (Most már ez a valószínûbb)
Ha az egyik irányban lassul, a másikban gyorsul, mikor visszafordulnak ellentétesen kell viselkedniük, vagyis visszaérkezéskor azonos idõt kell mutatniuk az ûrhajón lévõvel.

Nos melyik a valószínûbb? Esetleg egy harmadik verzió?
Az ûrhajó jelképezheti akár a Földet is.

L3=(2*L2*L1)/(L2-L1)

Hatha valaki nem ismeri, ez ket hullam szuperpoziciojabol kialakulo vibracio hullamhossza. Szorozva 2-vel;

http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293292304.gif

int y,x,l2=50,l1=40;
for( y=0;y<1000;y+=1)
{
for( x=0;x<800;x+=10) pont(x,y,0x002200);
for( x=0;x<800;x+=100) pont(x,y,0x005500);
}

for( x=0;x<800;x+=1)
{
float y=sin(x*2*M_PI/l1) + sin(x*2*M_PI/l2);
pont(x,400-y*50,0x00ff00);
}

x=l2*l1/(l2-l1);
printf("%d \n",x);

Nem teljesen ertem a kerdest, de a Michelson-Morley kiserlet mar megmutatta, hogy az eterhez kepesti mozgas kimutathatatlan.
A masik topikban megmutattam, hogy a hullamok olyan tokeletesen kioltjak egymast, hogy semmifele eterre utalo nyomot nem fogsz talalni.

Ennek ellenere kell lennie, erre utal minden. Es ezt nem csak en gondolom igy.


A nyugalmi tomeg ismert. Ehhez egy frekvencia is hozzarendelheto. Az eterhez viszonyitott mozgas kimutathatatlan.
Egyenlore. Sosem lehet tudni, mit hoz a jovo.

Meg tudod mondani hogy mennyi a tömeged, ami a sebességgel változik??
:-)

Pl. meg tudod mondani vagy mérni, hogy éppen most amikor ezt olvasod a fénysebesség hanyad részével mozogsz? Azt, hogy mit tekintesz együtt mozgó rendszernek rád bízom. A ház, a Föld, a Naprendszer stb.

"is sokan elhitték hogy van pannon puma"

Nem tudom, hogy van-e, de volt.
Igy hivtak a masodik vilaghaboruban a Magyar Kiralyi Honved Legiero 101. Vadaszrepulo osztalyat.

Igy van.

"Egy kozegben terjedo ALLANDO SEBESSEGU hullammal modellezett folyamatokkal merve az idot, megkapjuk a specialis relativitast.

Ballisztikus elmeletekkel ez lehetetlen. Ha a feny sebessege fuggne az ot kisugarzo test sebessegetol, akkor sehogy nem lehetne felepiteni belole a relativitast."

Ebbõl viszont az következik, hogy a specrel is része kell legyen egy még átfogóbb elméletnek (most nem az ált. rel.-re gondoltam). A specrel csak egy bizonyos mérettartományban érvényes, ezt elfogadom, de az ûrben utazó ikrek esetében nem feltétlenül alkalmazható. De ez úgyis csak akkor derül ki ha elvégzik a kísérletet. Ráadásul az ûrben nem is lehet igazából egyenes vonalú egyenletes mozgást végezni. Minden pillanatban valamilyen forgó rendszer része marad az ûrhajó.

Az idodilatacio kozvetlen oka nem a Doppler, hanem a periodikus mozgasok lassulasa.
Ezek pedig azert lassulnak, mert a feny allando sebesseggel megy, fuggetlenul a forras sebessegetol.

Ennek ellenere a Dopplernek koze van a relativitashoz. Nevszerint az elektron hullamhosszahoz. Az szinten felbonthato ket komponensre. Ezek a sebesseg fuggvenyeben Doppler-eltolodast szenvednek, es linearis szuperpozicioval kialakul egy vibracio, ami az elektron DeBroglie hullamhossza. Ez itt a forumon valahol le is lett vezetve.
Ami fontos, ennek semmi koze ahhoz, hogy egy mozgo hullamforrast tavolrol figyelunk. Ez a Doppler az elektron belso mozgasainal lep fel, pont mint ahogy az atomnal az elektron mozgasait az iment leirtam.
Ez a ket dolog fuggetlen egymastol. Nem szabad altalanositani, hogy akkor az idodilatacio is egy ilyen Doppler hatas eredmenye. Ismerni kell a reszleteket ahhoz, hogy egy ilyet teljes bizonyossaggal ki lehessen jelenteni.

Marpedig hiaba van koze a Dopplernek az elektronhullamok kialakulasahoz, a mozgo 'orak' nem a Doppler miatt jarnak lassabban.

"Szamszeruleg nem ennyi a megoldas, de levezetheto a hosszkontrakcio ket szembe halado elektronhullambol."

Tessek.
v0=c/137
b=1/gyok(1-v0*v0/(c*c))
L0=h/(m*v0*b)

L0 az atom nyugalmi merete. ez v sebessegnel L4 ertekre megy ossze.
b=1/gyok(1-v*v/(c*c))
L4=L0/b

Ugyan ez, ket ellentetes iranyba mozgo atomi elektron DeBroglie hullamhosszaval felirva. L3 es L4 tokeletesen egyezik.

u=v0
v2=(u+v)/(1+(u*v)/(c*c))
b=1/gyok(1-v2*v2/(c*c))
L1=h/(m*v2*b)

u=-v0
v2=(u+v)/(1+(u*v)/(c*c))
b=1/gyok(1-v2*v2/(c*c))
L2=h/(m*v2*b)
L3=(2*L2*L1)/(L2-L1)

/Az elso elektronpalya sugara ennek a hullamhosszank a 2pi-ed resze, de most ez mellekes. Vegyuk ugy, hogy az elektron csak X iranyban mozog, 1 dimenzios a ter/

Mindig elcsodalkozom, hogy ez az osszevissza mozgas az embereknek erthetobb, mint a terido abrak.
Pedig az utobbi sokkal tisztabban mutatja ugyan ezt a folyamatot. A kulonbseg csak annyi, hogy az abrakon csak az elore iranyulo mozgasok abrazolhatok.

Nincs animalva az elore-hatra mozgo eset. Pedig ott ugyan ugy lassul az 'ido'.

mégegy fényóra

fényóra

Ujra leirom, nem kell Einstein relativitasa, hogy az idodimenziot megertsuk.

Neha a lenyeg lemarad, de sebaj
xD

Ujra leirom, nem kell Einstein relativitasa.

Egy vizben terjedo hullam oda-vissza mozgasaval merve az idot, hasonlo 'idodimenziot' kapunk, mint amilyen a specialis relativitase.

Ez az, amit meg akarok mutatni. Es ez klasszikus hullamfizika. Semmi extrem.
A dolog ott kezd erdekes lenni, amikor a tengeralattjaro atomjait is a vizben terjedo ,oda-vissza mozgo hullamokkal kezdjuk modellezni. Ekkor a tengeralattjaro a sebesseg fuggvenyeben ossze fog menni, es egy az egyben megkapjuk a specrelt.

Es ez meg mindig klasszikus fizika, bar a semmiben mozgo pontszeru anyag kepe kodde valt.