Mi az idõ?

Teljesen mindegy, hogy a vizben terjedo hullammal szamolok ket meresi pont kozott, vagy a Lorentz transzformacioval rajzolom fel a kepet.

A kulonbseg eszrevehetetlen lesz, Lorentz trafonal az allo fenyora szelesebb mint amikor mozog. Ez az egyetlen kulonbseg.


Es hogy ennek nincs fizikai oka? Dehogynem, ott van a kvantummechanikaban az elektron vagy barmi mas hullamhossza. Minel gyorsabban megy, annal kisebb a hullamhossza. A hullamhossz pedig azt mutatja meg nekunk, hogy mekkora terreszben talaljuk meg az elektront. Minel gyorsabban megy, annal kisebb terreszben lesz megtalalhato.
Ez a fizikai oka a Lorentz kontrakcionak. Szamszeruleg nem ennyi a megoldas, de levezetheto a hosszkontrakcio ket szembe halado elektronhullambol.

Ennyi.

Majdnem. A tomeg no, ahogy no a sebessege az elektronnak. Ha a tomeg a Bragg-diffrakcio eredmenye, ahogy azt a masik topikban leirtam, akkor a dolog trivialisan igaz. A hullamhossz rovidulese teljesen azonos a tomeg novekedesevel.

A hurelmelet valahol talalkozik ezzel a megoldassal. de nem hallottam meg arrol, hogy a Bragg-diffrakciot hasznalnak a leirashoz. Akkor ideje megvizsgalni ezt is.

A haboru oka se maradjon ki. A mozgo testek osszemennek.

Mirol akarnak engem meggyozni? Hogy a piros metszetek csak az egyidejuseg relativitasa miatt mutatnak mas es mas hosszt a mozgo testre.
O ize, ki mondta hogy nem?
A mondat nem erre vonatkozik, Nem az volt a kerdes, hogy a mar mozgo testet a kulonbozo sebesseggel mozgo megfigyelok mas es mas hosszunak merik. Ez trivialis, a piros vonalak szepen mutatjak ezt.

A kerdes arra vonatkozik, hogy egy allo testet felgyorsitva rovidebbnek merunk vagy nem, ha mi a nyugalmi koordinata-rendszerben maradunk.
Termeszetesen rovidul a test, es ennek semmi koze az egyidejuseg relativitasahoz.
Az elobb meg allo test zolddel jelzett hossza nagyobb, mint amikor mar mozog. Ezt jelzi a sagra vonal.
Az abra Lorentz-transzformacioval lett szamolva, tehat a relativitas valaszat mutatja a kerdesre.

Tovabbra sem ertem, mit nem lehet egy ilyen egyszeru dolgon nemerteni.
/ez a kerdes sem az itteni emberkeknek szol/

Ha rakeresunk a Lorentz transformation vagy Lorentz boost szavakra, hasonlo kepeket talalhatunk. Akar 3 dimenziost is. Ezek az osszefuzott fenykupok szinten fenyorak, csak egy kiterjesztett nezetben.

http://people.ofset.org/~ckhung/b/phy/lorentz.en.php

Ezzel az egyszeru egyenlettel megertheto a fenyora mukodesi elve.
Egy kozegben terjedo ALLANDO SEBESSEGU hullammal modellezett folyamatokkal merve az idot, megkapjuk a specialis relativitast.

Ballisztikus elmeletekkel ez lehetetlen. Ha a feny sebessege fuggne az ot kisugarzo test sebessegetol, akkor sehogy nem lehetne felepiteni belole a relativitast.

Ez az egyszeru egyenlet felrajzolva meg egyszerubb es erthetobb. A feny allando sebesseget a 45 fokban dolo vonalak mutatjak. A ido az Y tengely, X a terdimenzio.





Ha most a sotetszurke koordinatak szerint rajzolom fel az egeszet, akkor az egesz megfordul. A dolog teljesen szimmetrikus.

Ez az utobbi erre ment.

A hajo mozgasa miatt HA VIZHULLAMOKKAL MERJUK AZ IDOT, akkor a ket koordinata-rendszer veheto fel.Mar irtam, de leirom ismet, ez a viz eseten csak akkor lenne helyes, ha nem lenne modunk a vizben terjedo rezgesnel nagyobb sebesseggel informaciot kapni ket esemenyrol. Ekkor szamunkra ezek egyidejuek lennenek.
Ekkor kis hibaval /hossz kontrakcio/ visszakapjuk a specrelt.


Igen, ahogy irod, a mozgo ideje mashogy telik. Ennek az oka is ott van a szamitasok kozt elrejtve.
dt=s/(c-v)
x=c*dt

dt2=s/(c+v)
x=-c*dt2

Ez a ket egyenlet, egy hullam periodikus mozgasat irja le egy kozegben, ket mozgo meresi pont kozt. Szamold ki, ha noveled a v erteket, no a dt+dt2 periodusido. Ez az oka annak, hogy minden folyamat lelassul a mozgo rendszerben, hiszen minden folyamat hullamokkal irhato le, ahogy a kvantummechanika megmutatta.

Igy nez ki az allo es a mozgo koordinata-rendszer.


http://www.av8n.com/physics/axes.htm

Az eredeti kepbe belefirkaltam, hogy latszodjon egy-egy mozgo es allo ora. A kek mozgo ora jarasi uteme a zold vizszintes vonalakhoz kepest lassabb. A kek 4. pont kb a zold 4.5-nel van.
A negyedik zold pont pedig ugyan igy a kek 4.5-os idokoordinatanal van. A dolog szimmetrikus. Mindket rendszerbol a masik ora jar lassabban. Ez a Lorentz transzformacio grafikusan abrazolva.

A kek koordinata-rendszer ferde. Ez annak az eredmenye, amit itt lentebb felvazoltam, lathatoan minden eredmeny nelkul, mert senki nem ertette meg.
A mozgo orak annal jobban kesnek, minel elorebb vannak mozgasiranyba.

Hogy miert? Pontosan azert, amit a vizes kiserletnel leirtam. #1232 Ha valami nem ertheto, akkor el kell olvasni megegyszer, szamolni, azutan ujra. Ez a relativitas, nem valami megerthetetlen varazslat.

"Dehat Dirac is ezt mondta,"

1951. Nagyon le van maradva a magyar forumozo kozosseg. Igaz, ez mar nem Lorentz-etere, hanem a Dirac-eter.

http://www.mountainman.com.au/aether_8.htm
Extracts from an article by Dirac, Nature, 1951, vol. 168, pp. 906-907

"Physical knowledge has advanced much since 1905,
notably by the arrival of quantum mechanics, and
the situation of aether> of aether> has again changed. If one examines the
question in the light of present-day knowledge,
one finds that the aether is no longer ruled out
by relativity, and good reasons can now be
advanced for postulating an aether. . . .

We can now see that we may very well have an aether,
subject to quantum mechanics and conformable to
relativity, provided we are willing to consider a
perfect vacuum as an idealized state, not
attainable in practice.

From the experimental point of view there does not
seem to be any objection to this. We must make
some profound alterations to the theoretical idea
of the vacuum. . . . Thus, with the new theory of
electrodynamics we are rather forced to have an
aether"


From the following document, further quotations
relating to Dirac (bolded) and the aether:

http://philsci-archive.pitt.edu/archive/00001614/01/Open_or_Closed-preprint.pdf

Open or Closed?
Dirac, Heisenberg, and the relation
between classical and quantum mechanics

===================

Among these apart from renormalisation>apart from renormalisation> he
lists the following:

One of the problems is . . . accounting
for the number 137. Other problems are
how to introduce the fundamental length
to physics in some natural way, how to
explain the ratios of the masses of the
elementary particles and how to explain
their other properties. I believe separate
ideas will be needed to solve these
distinct problems and that they will be
solved one at a time through successive
stages in the future evolution of physics.

At this point I find myself in disagreement
with most physicists. They are inclined to
think one master idea will be discovered
that will solve all these problems together.
(Dirac 1963, p. 50)

Clearly Heisenberg would be counted among
those who believed these various problems
needed to be solved all at once. One of
Dirac's more surprising approaches to
solving these problems involved
reintroducing an aether.

Once again, he took the key to solving
a quantum problem to lie in the
development of a more adequate classical
theory. In 1951 he had developed yet
another classical electrodynamics, one
that required postulating a velocity field
defined at all points of space-time.

Dirac interpreted this velocity as the
velocity of the aether relative to the
Earth. He argued that such an aether could
be rendered consistent with relativity
theory as long as one subjected the aether
velocity to the quantum uncertainty
relations. In this way Dirac was able to
recover the Lorentz invariance of his theory.

When, in 1952, Leopold Infeld pointed out
that one could accept all of the conclusions
of Dirac's new electrodynamics without
postulating an aether, Dirac responded as
follows:

"Infeld has shown how the field equations
of my new electrodynamics can be written
so as not to require an aether. This is not
sufficient to make a complete dynamical
theory. It is necessary to set up an action
principle and to get a Hamiltonian formulation
of the equations suitable for quantization
purposes, and for this the aether velocity is
required" (Dirac 1952).

For Dirac, the Poisson bracket correspondence
that he had discovered in 1925 provided an
important link between classical and quantum
mechanics. One can only take an advantage of
this correspondence if one has a Hamiltonian
version of the classical theory. Thus in his
search for a new QED, his strategy was to
develop an appropriate Hamiltonian version
of classical electrodynamics, which could
then be quantized.

If this meant reintroducing an aether and
absolute simultaneity, then he was willing
to do this. This reinforces the fact that,
for Dirac, even the most accepted and well-
established parts of theories were open to
future revision.

When confronted with these same difficulties
of QED, Heisenberg, by contrast,attempted to
solve all of these problems at once by
restricting himself to observables only
-the same trick that had worked for him in
1925. This approach led Heisenberg to abandon
quantum field theory in favor of the S-matrix
program.

For Dirac, on the otherhand, agreement with
experiments was not the final test of a theory.
Regarding renormalization theory he writes,

"Just because the results happen to be in agreement
with observation does not prove that one's
theory is correct" (Dirac 1987, p. 196).

Ha nekem irtad, akkor nem erted, amit leirtam.

En nem allitok mast, mint a relativitas.
Csak nem ertitek amit irok.

Van ami taszít,és van ami vonz.Nevezzük a negatívot(-)val!
Oké Tehát van egy mínusz,és van egy plusz.
Nem létezik az egyik a másik nélkül.
Mert adunk ,azért nevezzük pozitív energiának,és amit elveszünk negatívnak.De mindig is kérdés marad.Akkor adsz ha,adsz,vagy tényleg elveszel,ha elveszel?

"materealista" Nem mondhatunk véleményt adig ameddig nem vizsgálodtunk kõrben.Az ájult Embernek,5Mp=30Mp-nek.Már amit õ átél.Az agyban lezajló "idõkonfiguráció" merõben függ az alany idegi és testi idõérzetéhez,agyi kapacitásához,és nsm utolsó sorban,az addig átélt élményeihez.

Mit értesz negatív erõ alatt?

A negatív erõ is erõ! Ezt nefeledd soha ebben a materalista életben!
Különben neked is boldog karácsonyt.

(c*t)^2-r^2=(c*t')^2-(r')^2
Ezzel a képlettel lehet kiszámolni hogy mennyi idõ telik el két esemény között, szépen látszik hogy az álló megfigyelõ és a mozgó megfigyelõ más idõt fog mérni.

Mar regota nem bosszankodom.

A forumokat sokfelekepp lehet olvasni. Lehet tamadasnak venni akar olyat is, amit nem is neked irnak. Ami rossz iranyba sodorja az erzeseid, azt nem szabad olvasni.

Csak a jot szabad beengedni a tudatba. Ez fontos az egeszseg szempontjabol is.

Egy bölcs Ember azt monta,hogy más hülyeségén idegeskedni anyi, mint magunkon bosszút állni.
Nyugodj le.Boldog karácsonyt.

Es most sem azt irtam, hogy van, hanem hogy kell hogy legyen.

Dehat Dirac is ezt mondta, keress ra. Ennek ellenere nehany forumon ezt jobban tudjak.
Nem is olvasom oket, mert felesleges idopocsekolas. Az eletnek nagyobb az erteke, mint hogy az ember ertelmetlensegeken bosszankodjon.

Nem mindig neked valaszolok.Az utolso hozzaszolasom egy adott csoportnak szol, de ezt ok tudjak.

Vannak akik nem kepesek felfogni, hogy az einsteini relativitas matematikailag teljesen megkulonboztethetetlen a klasszikus fizikara epulo Lorentz eter-elmeletetol.
Einstein szerint nem kell eter, Lorentz szerint van.
De van egy fontos reszlet. Einstein nem azt mondta, hogy nincs eter, hanem hogy nem kell a specialis relativitasba, anelkul is jol elvan. Ez az egyszeruseg vezetett oda, hogy ez lett a dominans elmelet.
De.
Semmi nem tart orokke.

Einstein elmelete nagyon osszerakott, hiszen foleg Lorentz matematikai epitmenyet hasznalja, az pedig helyes. Csak 'ertelmezeseben' mas.
Erdekes, mindenhol azt hangoztatjak, hogy a fizika nyelve a matek. Mar bocsanat, de akkor mi az az 'ertelmezes'? Nem ertem. lol

Igen, valoszinuleg van valamifele eter, es ezt egyre tobben fogjak belatni. Hivatalosan nincs.

Van sötét anyag ami ezt az egész fost összetartja!Az idõ amiröl beszélünk,nem más mint a mi számunkra periódikusan 3 dimenzióban érzékelt "idõ" fogalma.Lásd-Disc.Science mûsorában Így mûködik a világegyetem.

Jó akkor kérdezek <#dumcsi>
Nem a klasszikus fizikáról, hanem a relativisztikusról. Ez lényeges.

"A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido."

Tudtommal pont a specrel állítja, hogy nincs közeg (éter) amiben terjed a fény. Most akkor van vagy nincs?

A klasszikus fizikat inkabb meg kellene tanulni, nem 'megcafolni'

LOL

Ha azt a ket pillanatot, amikor a hullam eleri a hajo elejet es veget, egyidejunek veszem, akkor ezekkel a szamokkal felvehetek egy ujabb koordinata-rendszert.

Ez szinte egy az egyben a specrel. A kulonbseg csak annyi lesz, hogy b=1, ami a hosszkontrakcio miatt lep be az egyenletbe.

A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido.
Lehet mondani, hogy nem, de az kinyilatkoztatas. Ezek itt pedig egyszeruen kiszamolhato tenyek.

Es van, aki kepes vitatkozni azon, hogy nem ez a keses az ok.

t'=(t-v*x/(c*c))*b

t-vx, ott van az egyenletben. Ez az ok.

elore(t') 0.010483 =hatra(t') 0.010483

Ha nem lenne a vizhullamain kivul mas lehetosegunk arra, hogy merjunk, akkor el kellene fogani, hogy a hajo elejet es veget a ket jel egyszerre eri el. Nem tehetnenk mast.

Nos a valosagban a fenynel ugyan ez tortenik. Nem tehetunk mast, mint elfogadjuk ezt. De aki tud szamolni, mint pl Lorentz, az tudja, hogy itt egy kozegben terjedo rezges a ludas.

Ennyi.

Lassuk, mennyire egyszeru ez az egesz.

Vegyunk egy tengeralattjarot. A feladat az, hogy idot merjunk a vizben terjedo hullamokkal.
Ez a kovetkezo keppen tortenik. A hajo oldalan a vizben hanghullamokat gerjesztunk. Ezek amikor elerik az elejet es a veget, egy ujabb hullamokat keltenek, amit majd kozepen detektalunk. Hogy ne keveredjenek a jelek, ezek lehetnek mas frekvenciajuak, de ez csak a gyakorlati megvalositasnal fontos.

A hajo mozog pozitiv x iranyba. Most csak ez az irany letezik a szamitasoknal. A tobbi mellekes. Mikor eri el az elejet a hullam? Alap fizikai kerdes.

s=teljeshossz/2 felhosszu a tengeralattjaro. Az elorekuldott jelnek s utat kell megtennie, es meg annyit, amennyit elmozdul a hajo a tovabbi ido alatt.
Tehat s+v*dt=c*dt ahol v a hajo sebessege, es c a hullamok sebessege a vizben. dt ido kell ahhoz, hogy elerje a hullam a hajo elejet. Ebbol kifejezheto dt.
s/dt+v=c
s/dt=c-v
s/(c-v)=dt


Hatrafele az s hosszbol levonodik a hajo elmozdulasa.
s-v*dt=c*dt
s/dt-v=c
s/dt=c+v
s/(c+v)=dt

Mostmar kiszamolhato konkret ertekekkel is a feladat. Egy biztos, az elore kuldott hullam mindig kesobb eri el az elejet, mint a hatrakuldott.
Ez megjegyzendo.
Ez mar kezd hasonlitani a Lorentz-transzformacio idokoodinata komponensere t2=(t-v*x/(c*c))*b , ahol most a t-vx a lenyeges.Minel nagyobb x, ami a haladasi irany, annal nagyobb lesz az adott oran a keses a transzformacio utan.

Hogyan tudjuk megallapitani, hogy kesobb eri el a hullam a hajo elejet? Mert latunk.Szamunkra letezik egy gyorsabb hullam, a feny. Ez nyilvanvalova teszi, hogy itt nem egyideju esemenyekrol van szo.
De most tegyuk fel, hogy a feny helyett a viz hullamaival 'latunk'. Vajon ekkor is megallapithato, hogy az elore kuldott jel kesobb eri el a hajo orrat, mint a hatrakuldott a veget? Nem. A visszaigazolo jel pont egyszerre erkezik vissza.
A ket esemeny egyideju lesz, ha a hajo kozepen utazunk. Mivel szamunkra a hajo eleje es a vege is s tavolsagra van, ezert mi a hullam terjedesi sebesseget a hajohoz kepest allandonak fogjuk szamolni.

Sot, ha az elektromos aramot is a viz hullamaival helyettesitjuk, akkor semmmi modon nem tudunk idokulombseget megallapitani a ket jel futasa kozott. A visszaigazolo jel mindig pont ugy kesik/siet, mint aminek a futasi idejet merjuk.

Ha ez igaz, akkor a Lorentz-transzformacio itt is egyideju esemenyeknek fogja transzformalni azt a ket pillanatot, amikor a hullamok elerik a hajo ket veget.
Szamoljuk ki.
c=1500
v=0.3*c
s=30/2

elore halado hullam esete
dt=s/(c-v)
x=c*dt
t=dt

b=1/sqrt(1-v*v/(c*c))
x'=(x-v*t)*b
t'=(t-v*x/(c*c))*b

es hatra
dt=s/(c+v)
x=-c*dt
t=dt
elore(x,t) 21.428571 0.014286
elore(x',t') 15.724273 0.010483
hatra(x,t) -11.538462 0.007692
hatra(x',t') -15.724273 0.010483

Amibol most a transzformalt ido a fontos
elore(t') 0.010483 =hatra(t') 0.010483


Minel gyorsabban mozog a tengeralattjaro, annal jobban kesnek a visszaerkezo jelek. De mindig egyszerre ernek vissza. Ha igy merunk idot, akkor visszaadja a kiserlet a specrelt.
Egyetlen kis hibaval, a hajo sajat felhossza nem 15, hanem 15.724273.
A 15 mar egy osszement ertek. A mozgo testek osszemennek.

Ez az igazi kulonbseg a specrel es a vizi kiseerlet kozt.

nos, ennek sztem mindenki nagoyn örül hogy te érted..... erre én csak azt mondom, hogy 2006 környékén is sokan elhitték hogy van pannon puma, és dübörgõ magyar gazdaság...

de viccet félretéve mivel egyik elméletet se lehet minden kétséget kizáróan alátámasztani a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, így én azt a korábbi véleményemet ismétlem, amit a vaktyúk is megmondott már évszázadokkal ezelõt...

megláttyuk :) - mi az igaz és mi bizonyul helytelennek késõbbiekben. a baj az lenne, ha vki mondana 1x vmit, és soha senki nem akarná megcáfolni. mert akkor a föld még mindig lapos lenne, és körülötte forogna a nap..

En tudom hogy a relativitas helyes, mert minden reszletet ertem.

Nem zavar az erolkodesed, de szorakoztato.

Nincs googled?
xD

Annak, aki szeret számolni:

http://www.utc.edu/Faculty/LingJun-Wang/Paradox.pdf

Longitudinal tests
The first of these experiments was carried out by Ives and Stilwell in (1938) and although the accuracy of this experiment has since been questioned, many other longitudinal tests have been performed since with much higher precision <1>,<2>. These usually claim greater certainty than Ives-Stilwell, but also tend to be more complicated.
Herbert E. Ives and G.R. Stilwell, “An experimental study of the rate of a moving clock”
J. Opt. Soc. Am 28 215–226 (1938) and part II. J. Opt. Soc. Am. 31, 369–374 (1941)

<1>, <2> link nem mûködik, citation needed, a második világháború elõtti cikkeket olvasgassak? Nincs frissebb?

A masik topikba nemreg linkeltem.


"Experimental verification"
http://en.wikipedia.org/wiki/Relativistic_Doppler_effect

Mar itt is volt egy cikk arrol, mi tortenne fenysebesseg kozeli sebesseggel szaguldo urhajon.
Elvileg lehetseges, gyakorlatilag sok kellemetlenseggel jarna.

Ha ilyen biztosan állítod, akkor nyilván már megmérte valaki. Kérem a kísérlet pontos dokumentációját.

Pont az lenne a sci-fi, ha az idõdilatáció miatt elég nagy sebességgel egy emberöltõ alatt át lehetne utazni az univerzumot. Szerintem.
Úgyhogy alig várom, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítást nyerjen <#vigyor2>

Szerinted erdekel valakit, hogy te mit hiszel el?

Merj meg egy relativisztikus sebesseggel mozgo fenyforrasrol erkezo feny frekvencia-eltolodasat. A relativisztikus Dopplernek megfeleloen fog valtozni a frekvenciaja.
Az pedig, mint kidetult, az idodilatacio es a normal Doppler osszege. Ezek tenyek. Nem hiszed el? Maganugy. Senkit nem erdekel,

Ha hasonló színvonalúak, mint ami az idõdilatációt "bizonyítják", akkor nem is hiszem.
Pl. A müonok megérkeznek a földre.
"Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkezõ müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció egyik bizonyítéka."
Csak ezzel az a bibi, hogy az nem élettartam, hanem felezési idõ (a link egyébként oda is mutat), tehát a 2,2·10-6 s élettartam csak a keletkezõ müonok felére igaz, így aztán egy-két "idõsebb" müon nyugodtan elérheti a földfelszínt.

oranyuktol= iranyuktol

lol

Egyetlen igazsag van.
Az, hogy nem hiszed el, az a te maganugyed.

A relativisztikus Dopplert meresek tucatjai igazoljak. A mozgo hullamforrasok periodusideje lassul a sebesseguktol fuggoen, es fuggetlenul a mozgasi oranyuktol.

Ez egy egyszeru egyenletben leirhato.
Nem fontos elhinni, lehet almodozni, scifit irni. Sot, ebben a tarsadalomban ez a hatekonyabb megelhetesi lehetoseg.

ezen is látszik hogy einsteinnek igaza volt. még akkor is ha téved. minden relatív, az igazság is :)

Nem celom meggyozni teged. En leirtam amit akartam es amit igaznak tartok.
Nem fogok a vegtelensegig gyozkodni senkit.

En befejeztem a relativitas temat. Unalmas.

Rákerestem

A kísérlet eredményeként a leközölt grafikonok alapján számított eltéréseket nem lehet a relativitáselmélet jósolta valóságos eltérések bizonyítékaként elfogadni az eszközölt korrekciók nagysága, gyakorisága miatt, amivel a mérési eredményeket néhol az ellenkezõjére változtatták, máshol nagyságrendi korrekciót vezettek be

Nem ertem. Az en gondolatmenetem ettol, amit leirtal, teljesen fuggetlen,

Vagy egy keplet, vannak kiserletek. Van sok egyezes.
Ennyi.
Te meg beszelsz valami nemletezo, elvont filozofiai megkozelitesrol.

Ha fogok ket orat, es az egyiket elviszem, majd visszahozom, eltero idoket fognak mutatni. A ket relativitas kepleteivel ez jo kozelitessel kiszamolhato. Sehogy mashogy.

Te meg jossz ezzel a mellebeszelessel. A relativitas helyes. Tehat a kepletek a valos mereseket helyesen irjak le.

Igy a Lorentz etermodel is helyes. Ahogy Heisenberg matrixai is egy az egyben Schrodinger hullamegyenleteit adjak vissza.

Keress ra: Hafele–Keating-kísérlet

Ha egy képlet nem a valóságot írja le, akkor nem érdemes foglalkozni vele, csupán egy teoretikus rendszerre vonatkoztatva tudsz számításokat végezni. Ezért arról nem is lehet vitatkozni, hogy pl. 2+2=4, vagy -3*(-3)=9
Próbálták az órás kísérleteket, de a mérési bizonytalanság nagyságrendekkel nagyobb, mint ami értékelhetõvé tenné az eredményeket.

De hogy lásd kivel van dolgod, megpróbálom egzaktabbul megfogalmazni, hol hibádzik a gondolatmeneted.
Van a térben 3 (vagy több) pont egy egyenesen (órák sorozata). Ekkor nem tudsz olyan pontot találni a térben, mely mindhárom ponttól egyenlõ távolságra van. 2 pont esetén is ez csupán egy körfelület. És hogy mi következik ebbõl? Az, hogy relativisztikus esetben attól függõen hogy mely pontból figyeled az eseményeket, mindig más és más eredményt kapsz, hiszen a megfigyelõ felé áramló információk sebessége összemérhetõ a rendszerben keletkezett információk sebességével.
Majd ezek után egy fénysebességgel mozgó rendszert úgy írsz le, mintha egy külsõ szemlélõ lennél melyre nem hat semmilyen fizikai (akár relativisztikus) törvény. A kis kockás füzetben megrajzolod, kiszámolod az összefüggéseket, mint egymáshoz képest nem (vagy alig) mozgó anyagi rendszerek, majd ezt általánosítod a fénysebességgel mozgó dolgokra.
Nem mondhatod azt a valóságban, hogy ha elrepül egy közel fénysebességgel mozgó óra (vagy bármi más) álló órák sorozata mellett, hogy mindig éppen az a megfigyelõ vagy amely mellett elrepült, hiszen anyagi rendszerbeli megfigyelõként kell lennie egy állandó koordinátádnak. Ha ezeknek a térben álló óráknak az eredményeit ki akarod értékelni, akkor információt kell hogy kapjál róluk, de ez az információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban, tehát az eredmények függnek attól, hogy melyik álló óra szemszögébõl nézed az eseményeket.
Tehát még egyszer a lényeg: egy hagyományos mechanikai rendszerrel szemben egy relativisztikus rendszerre nem tekinthetsz úgy, mint az eseményektõl független külsõ szemlélõ. Valahova sajnos bele kell helyezned magad a rendszerbe, és attól függõen hogy hova helyezed magad, annak megfelelõ eredményt kapsz.
Ha függetlennek tekinted magad a relativisztikus rendszertõl (mely a fenti gondolatmenet után helytelennek tûnik) akkor megkapod a hõn áhított Lorentz-transzformációs képleteket.

Na ennyit a filozófiáról.

Namármost,ha jól belegondoltok itt a topikban ,kõ keményen filozófálunk!

Szerintem! Sakk-Matt.

TC.sublimiter.
A Görög filózófusok vitték,ilyen meszire a ma ismert tudományt!
Ne! Ismétlem Ne nézd le a filozófiát,mert lehet,hogy õk találnak megoldást a globális katakizmára.

Ha tudod honnan jöttél,és hova tartassz,akkor te vagy az ISTEN!

Ez a feladata a filozofianak, de nem a fizikanak.

Nagyon sok ember,tudományosan próbál magyarázatot találni arra a kérdésre,hogy "mi az idõ?"Nagyon szórakoztató.A ma ismert fizikai,matematikai ismeretünk szerint próbáljuk defíniciálni,de ez így nem igaz.Még mindig,túlságosan matearelista szemszögbõl vizsgáljuk azt.A tárgyat,különbözõ szemszögekbõl is megkell vizsgálni,csakis akkor nyerhetünk rola teljesebb képet.

"Az én problémám, hogy egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz."

Egyetlen problemad van a fizikaval, nem foglalkozol a kepletekkel. Ez igy filozofia.
Ennek igy semmi koze a fizikahoz.