Mi az idõ?

Kedves Gothmog!
Tudsz értelmes hozzászólást is írni?

Inkább szomorú.

érdekes h valaki ennyire ne vegye észre magát....

Kedves Qetuol !

Te összekeverted a tömeg növekedését a tehetetlenség növekedésével.
Aki ilyen óriási hibát követ el, annak fogalma sincs a fizika alapjairól.
Ezért a "lol"-ozás helyett, farkadat behúzva, jegyezd meg a neked szóló felvilágosítás tartalmát!

Feltûnt, mi?

szakmai? lol

:) itt vagy a hamis törvényekben?

Mert te ott írogattál, többször is. Igaz, sértegetõ troll szövegeket..
Semmi szakmai tartalmat.. De írogattál.

csak nem gondolod h bárki is szóba áll veled?

Érdekes, hogy egyetlen értékes válasz, hozzászólás sem született..

<#szomoru1>

Az idõ pénz.
Relatív kinek mennyi elég.

Van itt néhány félreértés..

Elõször is a térbeli sebesség tetszõleges nagyságú, miután a térrel semmi sem lép kölcsönhatásba, ezért a tér sem korlátozhatja semminek sem a sebességét.
Így a fény sebességének korlátossága nem a tér tulajdonsága, akkor csak a fényforrás jellemzõje lehet.

A fényforrás minden ismert esetben töltéssel rendelkezõ részecske, (, általában elektron, ) gyorsulása.
Ez a gyorsulás lehet "gyorsuló" vagy "lassuló" mozgás valamely megfigyelõhöz viszonyítva.

A gyorsulás nagyságával arányos a kisugárzott fotonok energiája. A tapasztalat szerint a gyorsulás közben átadott, idõegységre jutó energia nagysága E=h*f ahol a h a Planck féle állandó és f a kisugárzások üteme másodpercenként.

Ebbõl viszont az következik, hogy a fény sebesség értéke a kisugárzójának az anyagi tulajdonsága.
Azaz amikor E=(1/2)*m*dv² energiát vesz át a foton ( ahol m=9,1e-31 kg az elektron tömege, dv az a gyorsulással bekövetkezõ sebesség változás ) a gyorsulás energiájából, ezzel a kisugárzó elektron közel elveszti a gyorsulással szerzett ugyanennyi mozgási energiáját.
Így a foton kisugárzásával az elektron mozgási energiája közel visszaállva a kisugárzás elõtti értékre, azt jelenti, hogy a sebessége is közel visszaáll a gyorsulás elõtti értékûre.

Az anyagokban Avogadro mérései szerint 6e23 db atom van gramm atomsúlynyi tömegben. Ez azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan például 56 g vasban amikor felizzítjuk 3e24 db elektron gyorsulhat fel fékezõdhet le különféle ütemben.
Azaz annak ellenére, hogy fénysebességgel lép ki a foton, az elektronok átlagos sebessége csak közel a gyorsulás elõtti átlagsebesség.
Azt is tudni kell, hogy a fénylés az izzókban nem a gyorsítás alatt következik be, hanem az ütközések lassulásaikor.
Ugyanis csak ekkor elegendõen nagy a dv sebesség változás értéke a látható tartományú fotonok kisugárzásához.
A gyorsítási szakaszban a termikus infra tartományban ill a rádió zaj tartományban sugároznak a gyorsuló elektronok.
( Az elektrotechnikában az ellenállásokban 20-30 C fokon tapasztalható "sörétzajt' a 20-30C fokos termikus mozgás okozza. Ilyen alacsony hõmérsékleten már hangfrekvenciás sávú a gyorsulások keltette fotonok frekvenciája.)

A tömeg növekedésrõl.. Nem növekszik a tömeg.
Csupán a mozgás irányú tehetetlensége növekszik meg a testeknek.
Newton IV. törvénye szépen leírja a jelenséget. Hiába mozog valamelyik irányban egy tömeg akármekkora sebességgel, minden más irányú sebesség változásához éppen akkora erõre van szükség, mintha éppen állna.
Azaz ha a tömege növekedne, akkor Newton II.-IV. törvényei nem lehetnének érvényesek, mert akkor a többi irányú elmozdítást már csak (a nagyobb tömegnek megfelelõ) nagyobb erõvel lehetne elérni.
Eddig viszont minden mérési tapasztalat azt bizonyította-igazolta, hogy nincs ilyen "nagyobb erõ" igény, hanem Newton törvényei minden sebességnél érvényesek.

Akkor miért nem lehet fénysebességnél nagyobb sebessége az anyagnak?

Nos, az igaz, hogy a gyorsításhoz az eredeti kiindulási rendszerbõl nézve egyre nagyobb sebesség esetében egyre nagyobb gyorsítási energia kellene.

Sõt, mint itt fentebb írtam, a gyorsuló töltések sugárzása miatt a gyorsított folyton energiát veszít, mert lesugározza a gyorsítással kapott energia egy részét.

De nem ez az igazi ok. Hanem az, hogy ha valamilyen tömeg hozzánk viszonyított sebessége megegyezik a fény sebességével, akkor számunkra láthatatlanná válik. Miután a róla hozzánk indult fotonok beérkezési üteme zéróra csökken.

Idézek a cikkbõl amit linkeltem.

"Akárhogyan is, jogosan vetõdik fel a kérdés, hogy létezik-e olyan, hogy "teljesen üres vákuum". Ha nem, akkor miért csodálkozunk azon, hogy a fény nem tud gyorsabban menni egy adott határértéknél?
Másképp is feltehetjük a kérdés. Mi van, ha a fény sebessége igazából végtelen? Csak éppen, nincs olyan üres tér, amiben el tudná érni ezt a sebességet, így sosem tudtuk megfigyelni igazi valójában."

Tovább gondolva: Ennyi erõvel az a leg gyorsabb dolog, amihez a legkevesebb energia kell, hogy mozogjon.

Igazából aztsem tudjuk mitõl van a tömeg. Elvben ha nem lenne egy részecskének tömege, se ellen állása, akkor mehet gyorsabban minta fény. Mert azt tudom (nemrég olvastam :)), h a fénynek van ellenállása.

azért kérlek ,mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, akkor a tömege is elkezd növekedni (annál jobban, minél nagyobb a sebessége). Ha már a fénysebességghez közeli a sebessége, akkor a tömege is olyan nagy, h hiába is próbálnánk még tovább gyorsítani, nem növekedne a sebessége tovább (de a tömege igen). Ki van ez próbálva a részecskegyorsítókban, szal ez nem csak elmélet hanem gyakorlat.

Én megnéztem Telle Ede elõadását, mert laikusnak tartom magam és annak ellenére, hogy hat éves szinvonalon mondta, én mégsem értem mért ne lehetne gyorsabban menni mint a fény. Mert az egészet amit mondott azt mind az egyenletes sebesség mellett értelmezte. De mivan, ha folyamatosan gyorsul az ember? Találtam egy cikket ezzel kapcsolatban.
A fénynél is gyorsabban

Nem egy abberátusz, na. :D

Na jó, de mennyire jó arc már ez az ürge. :)

respect <#worship>

hanem csak egy populáris elõadás laikusoknak, mint te vagy.

éppen hogy nem

Ez az elõadás már régen elérhetõ a neten.

"A te szinteden".. nos, ezek szerint számodra túl magas szintû ahhoz, hogy megértsd a magyarázatot.

Ilyen a világon nincs, már megint félrebeszélsz.
Ezt a videót a humorosban linkelték, sztem a te szinteden magyarázza Teller Ede a relativitást.


Teller Ede a relativitásról

Nem. Maxwell a már létezõ törvényeknek vektoros diff.egyenlet alakjait készítette el. Majd 1879-ben meghalt.
Így bár a hálás utókor úgy tartja, hogy Mawell volt a zseni, a valóságban még azt sem tudta, hogy az elektron létezik-e.
Thomson csak 1897-ben azonosította a katódsugárzásban lévõ elektron töltésének nagyságát, borzasztóan pontatlanul Maxwell diff.egyenletei segítségével.
Végül az elektron töltését 1910-ben Millikan mérte meg pontosan.

Azaz Maxwell elektromos és mágneses teret, illetve a mágneses és az elektromos tér anyaggal való kapcsolatát leíró függvényei szerint nem lenne ma kamera, TV se CCD-s telefon.

Miután Maxwell azt hitte, hogy az éter hullámzik, így a diff egyenleteit az éter nevû fluidium hullámaira írta fel.

Nyilván ezt nem tudod, mert te csak az alaptalan sértegetéshez értesz kizárólag azt tanultad.

Maxwell 4 törvényben fogalmazta meg ez elektromágneses elméletét, és ne tereld már megint a szót, éterrõl nincs bennünk szó, tehát a térbeli sebesség is marhaság, de alig volt olyan gondolatod, ami ne lett volna az.

Hát, mivel tudatról írsz az ilyen téridõ átlépésre nem valószínû hogy vonatkoznának a fizika szabályai. Szal ez a téma lehet illene a topic címéhez, de a jelenlegi vitához semmiképp.

Maxwell 4. törvénye, igazából az Apere indukciós törvénye. Biztos, hogy a negyedikre gondoltál ?

a negyedik a harmadik után következik és nem viccelek.

"Ha Maxwell 4 egyenletére gondolsz, amik az elektromágneses hullámokat írják le, megint csak tévedsz, ott szó sincs éterrõl."

Hol a negyedik?

"Ha létezne, ki KELLENE h tudják mutatni, ugyanis vannak erre megfelelõ kísérletek,"

Gondolom viccelsz!

Az, hogy nem tudják kimutatni, azért van, mert nincs. Bármilyen meglepõ is. Ha létezne, ki KELLENE h tudják mutatni, ugyanis vannak erre megfelelõ kísérletek, amiket elvégeztek, és arra az eredményre jutottak h nincs éter.

"Mint ahogyan a teret sem lehetett eddig kimutatni.."

Csak nézz körül....

"Az éter hullámainak funkcionálisan Maxwell-Herz elméleteknél volt jelentõsége."

Ha Maxwell 4 egyenletére gondolsz, amik az elektromágneses hullámokat írják le, megint csak tévedsz, ott szó sincs éterrõl.

Éter kimutatásának sikeres kísérletérõl én sem tudok. Emellett azt sem állíthatjuk, hogy nincs éter.

Mint ahogyan a teret sem lehetett eddig kimutatni, mégis nyilvánvaló a léte.

Az éter hullámainak funkcionálisan Maxwell-Herz elméleteknél volt jelentõsége.

Így nem veszíti értelmét semmi sem. legfeljebb számodra nincs értelme.

tudtommal iylen h "éter", nincs. ezzel a térbeli sebesség és minden amit vele kapcsolatban mondtál értelmét veszti.

Nem értelek.. <#nemtudom>

A sebességrõl kérdeztél. Jeleztem, hogy a térbeli sebességnek nincs korlátja.
Sõt, a térbeli sebességünk most is akármekkora lehet, mert nincs a tér és köztünk kölcsönhatás.

Bocsanat de most akkor mirol is van itt szo? Mert en ugy latom, hogy egymast baszogatjatok.

Azt hittem vegre valami ertelmes tema is lehet ezen a forumon de latom tevedtem.

Sok szerencset tovabbra is.

bye

Bocs! helyesen: Istentõl származónak.

Newton a teret, az istentõl származó univerzum tereként értelmezte.
Lorentz is, Einstein is gyakran használta ezt a kifejezést. Sok régebbi (tan)könyvben szerepel.

Régen úgy képzelték, hogy a teret az éter nevû közeg tölti ki. Így kb 1860-tájától áttértek az éterbeli sebesség kifejezésre.
Az álló rendszerként az éterben álló rendszert értették.

Einstein is használta az "álló rendszer" kifejezést, hasonló értelemben, de nála betudjuk a viszonyítás azon rendszerének megjelölésére amelyikben a megfigyelõ nyugszik.

Egyébként éppen a specrel megjelenését követõen Lorentz-nél a térbeli mozgás
azt jelentette, hogy a testek a helyi éterükkel együtt mozogtak a térben.

Még a mai napig is történnek próbálkozások a térbeli más néven abszolút sebesség meghatározására.

De miután a térrel sem az anyagnak sem a fénynek nem találták meg a kölcsönhatását, úgy tûnik, hogy lehetetlen az ilyen célú próbálkozással eredményt elérni.

Igen így van!

Azért nevezzük "támadás pontnak", mert egyetlen pontban "támad" mindkét erõ.

( Ha két külön pont lenne akkor nem lenne erõhatás, mert akkor a pontok nem érintkezhetnének. )

Azaz a gyorsulást okozó erõ a gyorsulást elszenvedõ testre hat, a test tehetetlenségébõl fakadó ellenerõ a gyorsító erõ forrására hat vissza.

A két erõ egyetlen hatásvonalon, de ellentétes irányban hat. a támadáspontban az eredõjük Newton III. törvénye szerint zéró.

értem én h a térbeli sebességrõl volt szó, csak nem tudom mi az. sehol nem halottam róla, és nem is olvastam. mivel te használod ezt a fogalmat, gondoltam fel tudsz világosítani...

Teljesen mindegy, amíg volt benne valami tartalom, addig öröm volt olvasni. De talán csak elkiabáltam, hogy vége van.

Figyelj jobban!

A térbeli sebességrõl volt szó!

Hat a támadásponban a testre,és annyi ellenerõ hat a támadáspontban,de az erõt létre hozó testre,és nem a támadáspontra. Nem?

Ez nem hit..

Rendben. Még mindig nem hoztál példát Newton negyedik törvényének alkalmazásávsl.
Tessék. Pótold!

Képes vagy rá?

"térbeli sebesség"

ez mi? és milyen a nem térbeli sebesség?

Megint belerondítottatok egy beszélgetésbe. Olyan vita.

Fogalmad sincs a fizikáról. Miért offolsz? Ne tedd!

Addig jó neked amíg azt hiszed:D

Válság van bakker, nincs meló. Szerinted mivel ütjük el az idõt?
Az utóbbi 2 nap nagy sikered volt, de most bezár a bazár, jön a hétvége.

Milyen vita?
Ez csak egy dilettáns barom, egy általános iskolás feladatba is beletört a bicskája.
Ez nem vita, csak szívatás.

Imádja a magasugrást a gyerek, de csak a nekifutás részét, mert a rudat mindíg nyakkal leveri, és összeesik az állvány alatt. De nem zavarja, sose fogja abbahagyni:D

Ka-Mu..

Uwu! Tudod mitõl válik gyanússá, hogy nincs diplomád?

Az ilyen mondataidtól: "Mondjál már még valamit!"

Ebben a stílusban csak a "szakik" társalognak, a melõsok.

Egy mérnök a pályamenti gyorsulásokkal, a mozgás differenciálokkal, integrálokkal söpörne le.
Még egyszerûbb esetekben is felteszünk olyan kérdéseket amikre sehonnan nem ollózhatod ki a választ.

Ilyenkor próbálsz kamuzni, de amikor egyetlen kifejezés a jó válasz akkor
világosan látszik, hogy fogalmad sincs a témáról.

Szokásos vita, szokásos eredménnyel? Milyen kár. Pedig eddig élvezettel követtem a fejleményeket.