2008 lesz az idõutazás nulladik éve?

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#173
Mégi melyikre gondolsz?
Kordon még 56-ban sem volt elõtte, max orosz tankok...

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#172
Görbültnek meg ott van a Móricz Zsigmond körtér.
Ja, ki ne hagyjam a ziccert: a Kossuth téren idõutazást is tehetsz, ugyanis a kordonok a véres diktatúra korszakát idézik.

Kara kánként folytatom tanításom.

#171
Kérlek szépen, elsétálsz a Kossuth térre, és ha épp nincs kordon, akkor láthatsz egy szép teret.

Kara kánként folytatom tanításom.

#170
ugyan nem olvasom át ezt a sok hsz-t, de szeretnék már látni egy teret. Jó lesz nekem az egyenes is, de ha csak görbültet tudtok mutatni, az sem baj. Meg elmondhatná valaki, ez a tér vajon mibõl is van?

A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce

#169
Kár, hogy ilyen szamárságokkal etetik az embereket...
Már nem is érdemes vitatkozni vele...

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

Frayer
#168
Apám, már a nevében is benne van " relativitás elmélet" azaz a viszonytagásg elmélete, más szavakkal, hogy minden esemény relatív.
Semmmi sem lehet abszolut.
A lorentz transzformáció meg pont hogy ahoz kell,hogy számolni tudjunk ezek között az események között, mintegy átkonvertáljuk az adatokat az egyik inercia rendszerbõl a másikba.

Nem tudom mirõl beszélsz, miért a maxwell egyenleteket hozod fel? Nem elektromágneses kölcsönhatásokról beszéltem, hanem 4D-eseményekrõl.

Sajnos összekeverted a dolgokat, mert úg veszem észre,hogy rosszúl értelmeztél egy Einstein axiómát, mely hasonlóan hangzik mint amirõl te beszélsz, de ami azt mondja: Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.
Azaz , minden viszonyítási pontban azonosak a matematikai számítások alapjai, ugyanazok a képletek, ugyanazok a törvények, DE mások lehetnek a kiindulási értékek. Mivel más más inercia rendszerben, más más adatok álnak rendelkezésre.
Az egyik ürhajóból nézve a másik szinte áll.
A másik ûrhajóból nézve meg a másik áll, mivel õk azt állapítják meg hogy ÕK mennek közel c vel és nem a másik halad feléjük ennyivel.

Pont hogy a lorentz transzformáció segít a felismerésben,hogy megállapítsuk,hogy a két egymás felé haladó ûrhajó amik közel c vel haladnak egymás felé.
Bármelyik hajóból nézve c vel közeledik a kettõ egymáshoz, nem pedig kettõ c vel.
Egy külsõ inercia rendszerbõl , mondjuk a földrõl, meg egyértelmûen aztméred,hogy mind a kettõ közel c vel egymás felé halad, azaz 2 c a közeledésük egymás felé.

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

#167
Nem, teljesen másról van szó. Valóban a tér görbül, Einstein szerint a gravitációs erõ gyakorlatilag trükk: a Föld körül keringõ ûrhajó valójában egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez a *görbült* téridõben. Azért szeretjük ezt a kifacsart nézetet, mert különben nehéz lenne megmagyarázni, miért viselkedik minden szempontból pontosan ugyanúgy egy gyorsuló objektum, mint egy "álló", de gravitációs térben levõ.

#166
"milyen kulonos dolog tortenik akkor, ha 2 atomkupac talalkozik?"
Számomra csak annyi, hogy nem érted, amirõl szó van.
Az idõhurok fogalmát tisztázni kéne elõször talán.

#165
Ezt rosszul tudod, a relativitás lényege, hogy minden inerciarendszerben ugyanúgy történnek a dolgok. Ilyen elágazások csak a kvantummechanikában vannak, ott vannak multiverzum elméletek, hogy minden kvantummechanikailag lehetséges állapot elõfordul, és minden pillanatban új univerzumok keletkeznek.
A relativitásban ha két ûrhajót nézel, ami egymással szembe halad, ha álló megfigyelõként nézed õket ugyan azt az eseményt fogod látni, amit õk is. A relativitás a koordináta rendszerek egymásba transzformálásáról szól, úgy, hogy az Lorentz-invariáns legyen, tehát hogy a Maxwell-egyenletek változatlanok legyenek. A speciális relativitás az egyetlen ilyen lineáris transzformáció.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#164
Mivan ha egy féreglyukon áküldünk egy atomot? Honnan tudjuk hogy átment és megérkezett? Ha megérkezett hova és azt honnan tudnánk meg? Túl sok a kérdés és a ha :O

#163
A fekete lyukak léte nagyjából bizonyított. A megfigyelésekbõl tudjuk, hogy a galaxisunk centrumában egy kb négymillió naptömegnyi objektum van kevesebb mint 6 fényóra átmérõvel (tehát kisebb, mint a Naprendszer ismert bolygóit tartalmazó tartománya). Ezek tények; és az is, hogy jelenleg semmilyen más elmélet nem tud magyarázni ennyi tömeget egy helyen, mint hogy egy fekete lyuk van ott. Szóval ha hiszel a szupernovákban vagy abban, hogy a csillagok messze vannak, hinned kell a fekete lyukakban is.

Miért ne tudna gravitációs hatást kifejteni? Csak azt tud.

A gravitációs erõ valóban függ mindkét kölcsönható test tömegétõl, ezért írtam arányossági jelet (~) egyenlõség helyett. A teljes képlet F = \gamma*m1*m2/(r^2), csak igyekeztem a lényegtelen részletek eltüntetésével minél egyszerûbben elmagyarázni, nem sikerült. Nem attól lesz 0 az r, hogy egy tömeg van, hanem hogy a két tömeg távolsága pontszerû részecskék esetén tetszõlegesen csökkenhet, és így a köztük ható erõ tetszõlegesen nagy lehet. Az hogy minden anyagi részecske egy fekete lyuk lenne, nem feltétlen hülyeség: ez egy lényegében négyszáz éve megoldatlan kérdése a fizikának, nevezetesen mit is jelent egy pontszerû részecske valójában (pl. a potenciál lényegében energiasûrûséget jelent, és a 1/r-es függés miatt az összintegrál végtelen, tehát elméletben minden elektron elektromos mezõje végtelen energiájú és így tömegû kellene legyen). Nagyon valószínû, hogy ezt csak valamilyen egyesített kvantumgravitációs elmélet tudja feloldani majd, aminek akár az is lehet a végsõ magyarázata, hogy minden elektron lényegében egy speciális miniatûr fekete lyuk.

Frayer
#162
Az információ átjutatása a legfontosabb, sokkal fontosabb annál hogy embert juttassunk át a jövõbe.
És bocsi az elõzõ firkantásomért, van benne gy két elírt szó, meg h hiba.
De már fáradt voltam.

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

#161
"Idõutazás: minek? És hogyan juttatnak át egy embert, vagy akármit egy extrém környezeten keresztül"

Hogyan akar valaki oda eljutni ami nincs?
Frayer
#160
Ha egyszer sikerül megcsinálni egy ilyen féregjukat, létrehozni a száját amin keresztül akár max egy atom fér csak át. Az már elég is lenne, mindenhez.
Mivel ezen a kis csatornán keresztül információt tudnának küldeni nekünk, akár fotonok formályában ,vagy kis kvantumos energia impulzusokat. Mindegy lenne, mert így akár a több ezer évvel elõttünk járó emberekkel tudnánk információt cserélni.
Ha átadnánk a tudásukat azon a kis jukon keresztül akkor akár több ezer évet is fejlõdhetnénk egy pillanat alatt.

Jah amúgy meg ha én visszamehetnék a múltba és megölném magam még mielõtt beléphetnék az idõgépbe, akkor sem sérülna a kauzalitás, a legfõbb ok-okozat törvény.
Miért?
Erre is Einstein adta meg a választ. A relativitás elméletben aki kicsit jobban bele mászik az meglátja hogy sokszor vannak olyan helyzetek " minden olyan helyzetben ahól már relativisztikus a változók nagysága" amikor az eredmény attól függ,hogy milyen inercia rendszerben mérsz. Vagy mihez képest mérsz.
Azaz, az események az egyik fél számára megtörténnek, a máisik számára meg meg nem történnek.

Van egy olyan elméleti-kisérletjáték,hogy két ürhajó közel fénysebességel halad egymás felé. Majd az egyik mikor pont a másik mellé ér, de még mielõtt elhúzna elõtte, átdob egy csomagot a másik hajónak.

Az eredmény:
Az egyik hajó megállapítja,hogy a csomagot sikeresen átvették, és mindenki örül, sõt, jön a rádiban a köszönet is érte, és minden megy tovább, mindenki abban a tudatban éli a világát hogy a csomagot átvették.

A másik hajó számára viszont az az egyértelmû,hogy a csomagot nem tudták elkapni és elszáguldott melletük az ûrbe, és kiment az anyázás rádióüzenet.

Most akkor melyik az igaz?
Mindkettõnek igaza van, mivel mindkettõ a saját valóságukhoz tartozó világban élnek, saját IDÕVEL és TÉRREL.
Min a két ürhajóhoz tartozik egy saját univerzum VERZIÓ!
ÉS hogy ezt beláthassátok:
Elég csupán megvizsgálni elméleti úton, egyszerû számításokkal kiszámolni hogy mekkora is a hajók sebessége, különbözõ pontokhoz viszonyítva!
Megvizsgálni a hajókhoz tartozó HOSSZ kontrakciókat, és megállapítani,hogy a csomag küldése idelyén milyen hosszú az egyik hajó a másikhoz mérten. És meg állapítani,hogy bizony ez a hosszúság különbözõ pontokból mérve más és más.
Azaz van olyan helyzet ahonnan mérve nem elég hosszú a hajó ahoz hogy átérjen a csomag, másrészrõl, meg bõven elég hosszú a csomag ahoz hogy a közel fénysebességel haladó jármû még idõben el tudja kapni a neki átdobott csomagot, mivel pont a hajó végénél el tudják kapni.

Persze ez csak egy elmélet kísérlet amit gyakorlatilag nem lehet közvetlenül ilyen ürhajókkal rekonstruálni, de egy valós és már bebizonyított elméleti rendszeren alapul.

A következtetés ami nem újdonság, minden entitásnak saját idelye, tere, és így eseményei vannak.

Ergo, megölhetem magam a múltban és az csak a megölt másomra lesz kihatással, és ha vissza is megyek oda ahonnan kiindultam, majd megint vissza a multba, a saját magamhoz tartozó multba fogok visszajutni, azaz megint ott lesz a múlt béli másom, mintha meg sem öltem volna.
Na de ez már sokaknak magas lehet. Nem akarom össze zavarni az ebmereket, inkább nem mászok bele mélyebben.
De aki kiváncsi utánna nézhet ilyen elméleti kisérleteknek.
Jó szorakozás ám

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

#159
Minden dolognak van vége, határa... Tegyük fel körbe-körbe kell mászkálnunk egy kör alakú folyósón...az út "végtelen hosszú". De van valahol az a hely, és van valameddig. Úgy tudtam mindennek az a törvénye hogy semmi sem fix, és minden csak viszonyítás - nézõpont kérdése.
Nekem végtelen nagy távolság gyalog Ausztrália, fõleg az óceánok miatt. De egy repülõgép járatnak már meg tudják határozni, hány óra alatt ér oda. Egy kutató mûholdnak "végtelen sok" ideig tartana eljutni egy másik galaxisba.

Idõutazás: minek? És hogyan juttatnak át egy embert, vagy akármit egy extrém környezeten keresztül? Feltéve, hogy megoldható bármiféle irányítása ennek a holmi jövendõbeli féregjáratnak. Amit az ember eddig megálmodott, megcsinálta. Nekem inkább az iránnyal vannak problémáim.

Volt, aki elég rosszul vélekedett a tudomány és a hit viszonyáról. Szerintem mindkettõvel csak akkor van baj, ha kretének kreténségeket mûvelnek a nevében. A butaság nem ismer határokat. Valahol túl sok a hit, lásd a négereket akik csecsemõket erõszakolnak, mert azt hiszik megvédi õket az écctõl a dolog. Mások meg kidobnak egy csomó pénzt mindenféle hi-tech szirszarokra, amiket ki sem használnak rendesen.

#158
és ki állított mást?

#157
Az ált. rel. elm. szerint a gravitáció jelöli ki a tér geometriáját, gravitációs erõvonalakról nem beszélhetünk ebben a megközelítésben. Azért fontos ez, mert eszerint az elektromos erõvonalak is elhajlanak gravitációs tér jelenlétében, ahogy minden más is. Fordítva ez nem mûködik, ezért olyan, mintha a gravitáció egy kitüntetett kölcsönhatás lenne, ami sokakat zavar is, de a legjobb ismereteink szerint így van.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#156
Te figyu, az a sok csillagász szerinted micsinál?

Kara kánként folytatom tanításom.

#155
mondjuk mert 10 milliard ev mulva az ember technikailag olyan szinten lesz, hogy csettint egyet es eltunik minden :). en megforditanam a kerdesed. hogy lehet azt bebizonyitani. a problema ott kezdodik, hogy nem lehet bebizonyitani, hogy ezek vegtelenek, csak ezt allitjak roluk
#154
A tér nem görbül. Elvileg a gravitációs erõvonalak görbülnek, nem a tér. Ugyanúgy, mint ahogy a mágneses erõvonalak.
#153
Sok ilyen bárgyú mese/történet/legenda/téveszme kering. Baromság mindegyik.
Csodák csak a mesékben, meg az amerikai filmekben vannak.
#152
szóval akkor egészen biztosan állítod hogy a tér, az univerzum, és az idõ is véges? ;) ha igen akkor mi alapján?

#151
Ez érdekes kérdés. A válasz, hogy a gravitáció térgörbületként jelentkezik. És ezzel is van a baj: nem lehet kvantálni, nem lehet azt csinálni, amit az elektromos térrel, hogy pl. egy töltés virtuális fotonokat bocsát ki, és így lép kölcsönhatásba a többi töltéssel.
Térgörbületkénti értelmezéssel viszont nincs baj.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#150
Ja ez igaz. Elvileg ezért nem lépheted túl a fénysebességet sosem (illetve nem érheted el).

persze ezt mondjuk elvben lehetséges megkerülni (ugyebár a foton is fénysebességgel halad a hullámtermészete miaat)

Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.

#149
"Márpedig ott vannak. A rétesben is a közepében van a túró - teccik így érteni?" - ha te mondod, akkor biztosan. Jaj! A rétest nem vitatom, de meséld már el, hogy mikor voltál a galaxisok központjában, hogy megnézd? Az csak egy feltételezés. Én - veled ellentétben - nem vagyok ilyen hiszékeny.
Féreglyuk is van. A nagyapám fából készült régi sufnijának a fala tele volt féreglyukakkal :)
#148
vegtelen dolgok csak az elmeletben vannak. a valosagban csak veges dolgok leteznek
#147
biztosan, én a néhány húgyagyúval ellentétben nem képzelem magam a részecskefizika professzorának :D még csak nem is a mûszakira járok :D

csak nekem valahonnan úgy rémlik, hogy a relativitás elmélet szerint ha egy test eléri a fénysebességet, akkor a tömege végtelenné válik. de javíts ki ha tévedek :)

#146
es az hogy lehetseges, hogy a gravitacio kijut a fekete lyukakbol, de a feny nem?
#145
én úgy hallottam, hogy a lándzsa 3 felé volt törve, és a legenda szerint aki mindhárom darabot birtokolja az a világ urává válhat, és Hitlernek megvolt belõle kettõ. na ez nekem elég vadregényesen hangzik. :) persze nem vonom kétségbe hogy tényleg megvolt/megvan valahol az a lándzsa. viszont még ha így is van, akkor sem látom bizonyítottnak, hogy az AZ a lándzsa.

#144
"Ezért is érthetetlenek számomra azok a hírek, amik arról szólnak, hogy a galaxisok középpontjában valami hatalmas fekete lyukak vannak. Miért is kéne ott lenniük?"

Márpedig ott vannak. A rétesben is a közepében van a túró - teccik így érteni?

Én azt kétlem, hogy emberi erõvel akkora gravitációs nyomást létre tudunk hozni, mint amely pld. a galaxisunk középpontjában ücsörgõ fekete lyuk belsejében van.
Ez a mi fekete lyukunk meg nem bánt minket, így a világ létezése és a fekete lyukak létezése nem zárja ki egymást.

Kara kánként folytatom tanításom.

#143
Nem. A foton fénysebességgel száguld, mint egy õrült, de nincs végtelen energiája.
E =h x nyû, ha jól emlékszem, ahol:
h = Planck állandója
nyû = a fény frekije

Jól mondom?

Kara kánként folytatom tanításom.

#142
Nem olvastam el a belinkelt tudományos cikkeket. Mellesleg sok tudományos cikk van pro-kontra, tehát azok még nem feltétlenül bizonyítékok. Pláne akkor nem, ha csak képzelgés az alapja mindegyiknek, vagy féligazságokra, hibás következtetésekre épülnek.
Mellesleg ez a fekete lyuk nekem nagyon sántít. Nem tudom, hogy egyáltalán van-e olyan, esetleg csak hibás elmélkedések vannak róla, mint ahogy a sötét anyagról/energiáról is.
De ha esetleg tényleg létezik is fekete lyuk, akkor sincs nagy probléma, hiszen nem tud gravitációs hatást kifejteni. Ezért is érthetetlenek számomra azok a hírek, amik arról szólnak, hogy a galaxisok középpontjában valami hatalmas fekete lyukak vannak. Miért is kéne ott lenniük?
Az F ~ m/(r^2) nem világos. Ugyanis a gravitációs erõ 2 tömeg között lép fel, itt meg csak egyet írtál. Az r elvileg a két tömeg közötti távolság. Ha csak egy tömeged van, akkor r valóban nulla, de akkor minden anyagi részecskének fekete lyuknak kéne lennie, ez meg ugye nem igaz.
#141
Ha semmi baj (baleset, betegség, stb.) nem történik az emberrel, akkor is meghal mindenki, ha a szervezete az öregedés miatt elhasználódik.
Frayer
#140
Már megbocsáss, de az a lándzsa létezik.
A második világháború elõtt bécsben tartották egy múzeumba, de az anschlus idellyén mikor hitler bevonult magához vette a lándzsát és majdnem a háború végéig a birtokában volt, az amcsik egy föld alatti barlangban találtak rá a lándzsára, amely egy álcázott páncélszekrénybõl nyílt amely egy teljesen hétköznapinak kinézõ házban.
Nézz utánna, longínus lándzsája, ma nem tudom hogy hól tartájk.

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

Tinman
#139
"mert ku*va szar az élet, és sza*é, h*gyé dolgoznak."

Baz ez a jelen! Idõutazók vagyunk! <#hehe><#banplz>

Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.

#138
Valószínû nincs családod, rokonaid... az örökkévalóságot jelenleg leginkább a gyerekei jelentik az embernek.

Frayer
#137
ahh bazz
Valamit írtam ide a zufókról, hogy nehogy kidugják a fejüket azokon a csúnya féreg jukakon amiket majd épp készülnek csinálni mert akkor nekünk végünk van.
wááááá <#alien> --> <#wave><#idiota><#csodalk><#duhos2><#bdead><#help><#szomoru1>

Vagy nehogy az legyen mint abban a south park részben amelyikben a jövõbõl jönnek vissza az emberek, mert ku*va szar az élet, és sza*é, h*gyé dolgoznak.

Csak valaki kitörölte a hozzászólásomat <#szomoru1> és most nem tom mi van, pedig tényleg volt valami értelmes tartalma amit írtam, csak nem jut eszembe.

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

#136
Nem hinnem, hogy barmi is megtiltana azt, hogy beszlgess a multbeli eneddel. Valszeg a sajat sosem terhetnel vissza, de az egyenletek publikusak, ha erdekel a valasz a kerdesedre, meg kell oldani oket :)

De az az erzesem, hogy Volovicek sem szamoltak vegig mindent, hanem csak a legegyszerubb dolgokat.

#135
miert problema az ha az ember sajat magaval talalkozna? milyen kulonos dolog tortenik akkor, ha 2 atomkupac talalkozik? meg csak nem is azonos atomokbol epulnek fel, mert azok folyamatosan valtoznak, cserelodnek.
#134
az osemberek a tuztol feltek, a mostaniak meg az univerzumpusztito reszecskegyorsitotol. jut eszembe a kozelben most nyilik meg az uj hentes uzem. remelem a hentes nem fog a barddal egy atomot kette hasitani, atomrobbanast hozva ezzel letre.
#133
Néhány paradoxon van az idõutazással kapcsolatban. Lehetséges az idõutazás elméletileg, de nagyon-nagyon korlátozva van az, amire használható lesz. A múltat meg szabad figyelni, de akkor úgy, hogy a múltbéli ember errõl ne szerezhessen tudomást. A jövõbe utazás már létrehozhat egy bizonyos idõhurkot, fõleg, ha az ember saját magával találkozik. Ekkor nem tudom pontosan elképzelni, mi is történhet, de valószínû, hogy valamilyen módon létre sem jön az egész találkozás.

#132
A legegyszerübb idõutazás az emlékezés!:)
#131
kiváncsi vagyok h tényleg meg tudják e ezt csinálni bár szerintem lehetetlen az idö utazás
Tinman
#130
És akkor mi van? Semmi.
Szó szerint :-D

Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.

#129
Elõbb utóbb addig kísérleteznek ész nélkül, míg rák*runk de elég komolyan!!!!

#128
Szerintem az atom fegyverek milliószor veszélyesebb játékszerek ennél!
Itt néhány atom ütközik ha jól tudom,nem hinném hogy ez elindítana valamilyen ismeretlen láncreakciót,ami katasztrófához vezetne.
#127
nem pont úgy van, hogy ha egy test/részecske eléri a fénysebességet, akkor elvileg a tömege végtelenné válik, és így már végtelen nagy energiája is lehet? :)

#126
Attól még hogy van fénysebesség, egy részecske tetszõlegesen nagy energiával rendelkezhet...

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#125
jaj, de okos vagyok, eszembe jutott valami:

A fizikai állandók a garancia arra, hogy nem tudunk világvégét csinálni.
Mivel a fénysebesség maximalizálva van, akármilyen gyorsítótban is csak maximalizált mennyiségû energiát tudunk átadni az anyagnak. Persze, a földet el tudnánk pusztítani, még a naprendszert is, de az egész világegyetemet nem.

Így mentette meg Epikurosz a világot!
:-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#124
Kedves arristakor! Nekem lenne még néhány kérdésem, de csak akkor teszem fel õket, ha elõtte egy általam választott függvény integrálját megmondod nekem. Csak úgy, puszta kíváncsiságból... Benne vagy?:)