Modern eszközökkel vizsgálták a JFK gyilkosságot

Írsz öt bekezdést, aztán a végén elismered, hogy "azt senki sem állította, hogy Friedman a nevét adná egy ilyen törvénytervezethez". Ezt én úgy értelmezem, hogy te is valószínûbbnek tartod, hogy nem adta a nevét, azaz az oldal tartalmával nem értett egyet, de javíts ki, ha nem így van. Ha ez igaz, akkor most mirõl is érveltél abban az öt bekezdésben? Szerinted tisztességes dolog a készítõktõl mondatok vagdosásával elhallgatni ezt az aprócska tényt?

De hagyjuk az idézetet, valóban nem tudhatjuk, mi volt a hiányzó szövegben. Csak bosszantó, hogy pusztán a vita kedvéért védesz valamit, amivel magad se értesz egyet. Ezeket a kitérõket nyugodtan rövidre lehetne vágni.

"Erre válaszul általánosságban leírtam, hogy azért mert valami pénzbe kerül, attól az még se nem jó, se nem rossz. Tehát OFF topic annak megtárgyalása hogy az oldal fizetõs-e."

Ez rendben, én meg erre leírtam, hogy nem attól rossz az oldal, de mi volt akkor az a reakció a "nem akarom hallani a válaszaid"-dal?

Arra emlékszel hogy Hollandia leszavazta az EU "alkotmányt"? A következõ kormány úgy jutott hatalomra hogy azt hangoztatták hogy nem lesz népszavazás nélkül semmilyen szerzõdés elfogadva. Hatalomrakerülés után fordult a szélirány, és az ellenkezõjét mondják. Erre mondták azt kollegáim hogy mi a fenét lehet tenni?
Az emberek elsõszámú prioritása és leggyakoribb beszédtémája nem a politika, nem a világ kérdései, hanem az, hogy hol és mit lehet olcsón megkapni. Meg tudnak õrülni pár euros megtakarításokért. Nem tudom megfelelõen illusztrálni, de véleményem szerint teljesen beteges az ami prioritást kap náluk. Miközben persze a világ dolgairól szart se tudnak. ;-) Azért az álarc mögött emberek õk is, hiszen a többség teljesen jól reagál az általam feldobott kényes kérdésekre. Látszik hogy mélyen mindenkit foglalkoztatnak ezek a kérdések, csak egyszeru"en nem divat ezekrõl beszélni. Viszont trendi folyamatosan vásárolni és folyamatosan boldognak látszani. Aztán trendi a pszichiáternél kikötni végül...
Év elején Párizsban is sikerült ledöbbennem a járõrözõ katonák láttán, de persze ezt is én értem félre. Én azon kivételek közé tartozom, kiket nem megnyugtat, hanem felidegesít az állig felfegyverzett idióták látványa. A feleségem katona munkatársai látatlanban megnyugtatták, hogy azok nem katonák, csak úgy néznek ki.
Ez mind a nyugati demokráciához tartozik. Nem csak az, hogy a parlamentben kiegyensúlyozottabb a színjáték (persze hogy az, stabil társadalom mellett nem kell erõteljes klisékkel operálni), és nem csak az, hogy az emberek átlagosan látszólag tényleg elégedettebbek. Látszólag. Mert persze nagyon sokan elvágynak innen mert tele van a tökük, és nagyon sokan járnak pszichológushoz is. Csak úgy, hogy "boldogabbak" legyenek. Vagy mittomén mik. Véleményem szerint egyre nagyobb idióták. Borzalmasan felszínesek, érdektelenek, mosolyogva és a standard érdeklõdést imitáló kérdéseket/válaszokat eldarálva szocializálódnak. Dehát biztos ez a jövõ. Biztos csak én nem vagyok hozzászokva a fejlett demokratikus társadalomhoz.

"Próbáltál már publikálni? A tudományos cikkeket el se fogadják, ha nincs egy bizonyítatlan állítás mögött forrás."
A The Money Masters nem publikáció. Ki mondta hogy az? A kontextusról már írtam az elõzõekben. Nem írom le mégegyszer.

"Kennedy szerintem épp olyan elnök volt, mint a húsz másik..."
Értelek. De mit szólsz az én álláspontomhoz? Átfogalmazva a már leírtakat: szerintem Kennedy a hidegháborúból hasznot húzók érdekeit megsértve akarta az USA külpolitikáját kalakítani.
Ha sikerrel bevezettük volna már a háttérhatalom kifejezést, akkor most leírhatnám, hogy gyakorlatilag Kennedy a hidegháborút levezénylõ háttérhatalom érdekei ellen lépett volna fel, és ezért a háttérhatalom érdekében állt az, hogy eltu"njön a színrõl.

"Már megint a logika hiánya."
Leírtam logikusan is, ez már csak a konklúzió volt. Az általad beidézett mondat elõtt, és után is errõl írok. Kivéve abban az egy mondatban, amire reagáltál. Úgyhogy ne az én logikámat kifogásold, inkább olvasd el mégegyszer amit írtam.

"Több szinten támadom a "bizonyítékokat": egyrészt azt mondom, a kontextus nélküli idézet könnyen manipulálható."
Ez általánosságban igaz, én is tudom, mindenki tudja. De attól még ez nem cáfol semmit konkrétumot.

Másrészt azt mondtam, hogy ha feltesszük, hogy az idézetek valóban az elnököktõl származnak és csak megközelítõleg is azt jelentik, amit a weboldal akar, hogy látni akarjunk bennünk, akkor ez azt bizonyítja, hogy az elnökök nyilván nem álltak a gazdasági lobbi és a bankok zsoldjában.

"De akkor egyetérthetünk abban, hogy bizony a csúcson is vannak árulók?"
Mit értesz árulók alatt?

Leírtam már hogy ugyanazon személy több helyen is megjelenhet a piramisban. A piramis a funkciók egymáshoz viszonyított hierarchiáját szabja meg, nem az egyének egymáshoz viszonyított hierarchiáját. Egy elnök lehet tagja a háttérhatalomnak is. Lehet olyan tagja aki a háttérhatalomban fontos szerepet tölt be, de lehet olyan, akit csak golfozni visznek magukkal.

"Hogy egyeztethetõ ez össze azzal a világképeddel, hogy milliónyi cégvezetõ, igazgatótanácsi tag, bizalmas jelentéseket gépelõ titkárnõ viszont mindegyike annyira összetart, hogy semmi sem szivárog ki?"
Nem tart össze annyira hogy ne szivárogjon ki semmi. Ezt mechanikusan nehéz kevés információ alapján elképzelni. De sem részletes tervet, sem annyi információt nem tudok itt csak úgy veled közölni hogy megértsd a koncepciót. Szükség lenne arra hogy más, hasonló szervezõdések példáin keresztül saját elképzelést formálj arról amirõl beszélek.
Írtam már kulcsszavakat mint compartmentalization. Hasonló struktúrákra hívtam fel a figyelmedet, mint amilyenek a hierarchikus szervezõdésu" cégek, titkosszolgálatok. Semmi sem 100%-ig biztos. De elegendõen biztos ahhoz, hogy a rendszer mu"ködjön. Ide tartozik az a téma is, hogy lehet-e egyáltalán irányítani egy bármekkora, szervezett vagy szervezetlen (hierarchikus/decentralizált) tömeget. Lásd #269.
Ha elindulsz abba az irányba hogy elképzeled hogy a legnagyobb cégek vezetõi összeülnek és megbeszélik miként mu"ködhetnének egymással hatékonyabban együtt, akkor már egy kisebb fajta háttérhatalom körvonalai bontakoznak ki. Tröszt, vagy oligarchia fogalmak is hasonló hatalmi szervezõdéseket jelentenek. Háttérhatalom pedig csak egy kicsivel jelentene többet (szerintem, de természetesen nem én vagyok a téma szakértõje, én csak a saját álláspontomat képviselem itt).

"Az amerikai elnök személye azért egy elég fontos pozíció, hogy oda a háttérhatalom valaki abszolút lojálisat kellene ültessen, nem igaz? Ennyire bénák legyenek?"
Olyan nincs hogy abszolút. Elégséges van. A FED-et is sokáig tartott átküzdeniük. Ez egy folyamatos harc volt, melyben voltak lojálisabb (vagy eszesebb) és kevésbé lojális (vagy eszes) politikusok, és lobbisták. A folyamat vége az lett, hogy míg régen csak végeredményben állt a kormány a háttérhatalom irányítása alatt a pénzmanipuláció révén, úgy mára már olyan szoros a kapcsolat, hogy (a demokratikus országokban) nincs szükség a fenyegetésre, az érdekek e nélkül is képviselhetõk. Úgy is fogalmazhatnék hogy mára már mindent õk irányítanak.

"Ég és föld a középkori skolasztikus iskola meg a mai tudomány."
Lehet hogy igen, lehet hogy nem. De most erre nem reagálok, mert nem errõl beszélgettünk. Az állításom mindössze arra vonatkozik, hogy az egyén szerepe nagyobb annál mint amit elismersz. Nem az a lényeg hogy ki milyen klubnak a tagja, ki milyen diplomával rendelkezik, kit mennyire ismernek el a hasonszõru"ek. Ezek közül egyikbõl sem következik az hogy az illetõ korszakalkotó elképzeléssel fog elõállni. A lényegi kérdés nem a körítés, hanem hogy az egyén képes-e rá. A kulcs az az egyén maga.
A pénzmaffia irányítása mellett a tudomány mint olyan is szimplán egy a sokk erõforrás közül melyet a pénz megfelelõ adagolásával különféle eredmények elérésére lehet sarkallni, más eredmények elérésétõl pedig el lehet tántorítani. Én nagyra értékelem magukat a tudósokat, de mikor a civilizációnk nagy kérdéseirõl beszélgetünk, akkor tudósnál picivel többnek kellene lenni. Elsõsorban embernek kellene lenni. Sok esetben a józan paraszti ész sokkal jobb tanácsadó mint a tudományos metódus.
Példaképp azt tudnám felhozni, hogy számomra Gandhi vagy Martin Luther King értékesebb meglátásokat tett mint Milton Friedman, pedig Friedman is mondott jókat:
"We have a system that increasingly taxes work and subsidizes nonwork."
"Inflation is the one form of taxation that can be imposed without legislation." (Hehe, errõl beszélünk mi is.)
"Underlying most arguments against the free market is a lack of belief in freedom itself."

De mondjuk azt nem értem hogy miért dícséri felváltva a szabad piacot és a kapitalizmust. Most kapitalizmus van? Mert hogy szabad piac nincs, az biztos. Mi a kapitalizmus Friedman féle definíciója?

"Hallottál már húrelméletrõl? Áh, mindegy, ez messzire vezetne."
Hallottam és érdekel a téma, de egyértelmu" hogy nem csak mu"kedvelõ vagyok. Ezt kezdtem el elolvasni, de nem jutottam el a végére: http://epa.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm (elõképzettség nélkül egy idõ után ez érthetetlenné válik). Viszont a tudományok úgy általában érdekelnek, fõleg összefüggéseiben, és nem részleteiben.

"Szerintem is létezik valamilyen háttérben zajló folyamat, de nekem ez valami olyan, hogy amikor pl. át akar menni egy törvénytervezet, ami picit megnyirbálná a billárdosok jogait, akkor hirtelen megnõ a bejegyzések száma a szenátorok kedvenc golfpályáin, hirtelen fontos szaúdi királyi vendégek érkeznek, megjelenik a svájci követ, meg hasonlók. Aztán a törvénytervezet valahogy felhígul, mielõtt átjutna."
Végeredményben errõl van szó. Csak épp a dolgokat konkretizáljuk. Ez nem olyan kaotilus rendszer, mint ahogy az kívülrõl látszik. Ezek egyeztetik érdekeiket, és ha kell, együtt lépnek fel. Nehezen, de megnevezhetõ hogy kik találkoznak és hol, és sokszor kiderül az is, hogy miben egyeznek meg. De persze a megegyezés az még édeskevés, valahogy el kell érniük céljaikat. Ez nem csak a politikán keresztül valósul meg. Ha kizárólag a politika szolgálná az érdekeiket, akkor nem tudnának ennyit elérni.
Azt te is látod gondolom, hogy kell politika, média, egyház támogatása, igaz? Azt el tudod-e képzelni, hogy céljaik eléréséhez egy bizonyos "mind-set"-tel rendelkezõ ember jobban passzol, mint másféle ember? El tudod-e képzelni, hogy az iskoláztatás során meg lehet tanítani az emberrel, hogy miért jár jutalom és miért jár bu"ntetés? Azaz el tudod-e képzelni, hogy kooperációra hajlandó népesség kineveléséhez nagyban hozzájárul az iskolarendszer céltudatos átalakítása? És ez csak egy terület. Végig lehet gondolni, hogy mely területek hogyan szolgálnák jobban a központosított hatalom céljait. Aztán meg lehetne nézni, hogy ezt látod-e a gyakorlatban megvalósulni, vagy az ellenkezõjét?
És innen lehet szép lassan továbblépni területrõl területre.

Megint valami olyan állítást tulajdonítasz nekem, amit nem mondtam. Folyamatosan straw man argumentet alkalmazol, lásd

http://en.wikipedia.org/wiki/Straw_man

Próbáld elkerülni, ok? Ne cseréld ki a szavakat a mondataimban, mert mint lejjebb #194-ben, a "nagyon kicsi" és a "semmi" nem ugyanaz. Itt sem azt állítottam, hogy az embert figyelmen kívül kell hagyni a képletbõl. Semmi ilyet nem mondtam.

"'a kérdés az a kezdetektõl fogva, hogy kevés ember tud-e sok embert egyszeru"en és a tömeg beleegyezése nélkül irányítani"

Erre a kérdésre részemrõl is "igen" a válasz, mint ahogy ezt sokkal lejjebb megbeszéltük, tehát ezt a kérdést lezárhatjuk. A valódi kérdés, amit én itt már régóta próbálok körüljárni az az, hogy képes-e valaki a *világot* irányítani, mert ugye ez kellene a háttérhatalom mûködéséhez. Azaz a káoszelméleti fejtegetéssel tovább vittem a kérdést, és megkérdeztem, elegendõ-e a tömegek befolyásolása a világ irányításához? A válasz egyértelmû nem. Itt te rugaszkodsz el a valóságtól, ha úgy gondolod, a tömegek kontrollja azonnali világhatalmat ad valaki kezébe (márpedig szó szerint azt írod, hogy "aki a tömeget irányítja, a világot irányítja"). A világ ennél sokkal összetettebb, és a tömeg reakcióin kívül is rengeteg dolog hat rá, amelyek kezelése és jóslása mind szükségesek lennének egy értelmes kontrollhoz. A hatalom csak kapkodni tud, hol itt olt tüzet, hol ott, de ha van is koncepciója, az két perc alatt összedõl.

Próbálok példát hozni más területrõl. Híres mondás katonáéknál, hogy "egyetlen terv sem éli túl az elsõ találkozást az ellenséggel". Egy másik híres mondás, hogy a tervezés elengedhetetlen, de a terv maga a végrehajtás során teljesen felesleges. Ha egy ilyen jól behatárolt játékban, mint a háború, képtelenség valós körülmények között tervezni, vajon mit lehet elmondani a világ teljes "hadszínterérõl"?

"Tehát amint arról van szó, hogy "el tud-e érni bármilyen grandiózus tervet valaki", onnan kezdve a tömeg nem hagyható ki a beszélgetésbõl."

Megint: ezt nem állítottam. Azt mondom, hogy a tervek túlnyomó többségénél nem fontos tényezõ. Ha épp lázadást akarok szítani, nyilván centrális, de a világot nem lázadásokkal kormányozzák.

"A Kína jövõje meg a befektetési bankok döntései pedig nyilvánvalóan valamilyen célokat feltételeznek, és mivel jelenleg cél emberek bevonása nélkül nem valósulhat meg a Föld nevu" bolygón, ezért a tömegmanipuláció szükségességének szem elõtt tartása nélkül se Kína jövõjérõl, se a bankok m"ködésérõl nem érdemes filozofálni."

Ez nagyon szép általánosság, de valójában semmi köze ahhoz, amirõl beszélünk. Tegyük fel, hogy Kína stratégiai céljait szeretném kifürkészni, és Kínában a döntéseket egy szûk pártelit hozza. Mutasd már meg nekem, szegény tévelygõnek, hogy attól, hogy tudom manipulálni az országom lakosságát, hogyan jutok közelebb a kérdésemhez? Hogy lesz a tömeg manipulációja ebben a kérdésben centrális, meghatározó tényezõ? Természetesen amikor a kínai politikusok akaratát találgatom, gondolok arra is, hogy el kell valahogy adniuk a dolgot az országuk lakosságának, de miután épp most egyeztünk meg abban, hogy a tömeget könnyen lehet manipulálni, ez még csak halvány implikációkra sem ad lehetõséget a döntéseik behatároltságára vonatkozóan. Sokkal inkább múlik azon, hogy Mao bal lábbal kelt-e fel ma vagy sem. A "hogyan döntsük be Kínát" címû kolosszális tervben, amit a világ urainak asztalára raknak, csak a harmadik fejezetben fog szerepelni valami a tömeg várható reakcióiról és hogy hogyan lehetne azt kihasználni.

"A való világban minden változtatási igény csak akkor realizálható, ha a tömeggel is számolunk."

Ismét és ismét: ezzel is egyetértek, de ismét, ezt nem is cáfoltam. A tömeggel számolni kell, de más dolgokkal viszont százszor annyira kell számolni.

Hányszor kell elmondanom még, mit gondolok?

Kedves Dancsecs György!
Bocsánat, szó sem volt minõsítésrõl, csak feltettem egy kérdést, amire azt a választ kaptam, hogy nézzem meg jobban, és majd rájövök a megoldásra. Ezért írtam, hogy ez nem volt valami nagy segítség, mivel mind a Zapruder-fimet, mind a Files sztorit 100-szor láttam-hallottam már, de most megnéztem 101-szerre is, és ugyanazt láttam rajta, mint eddig.

De továbbra is sötétben tapogatózom azt illetõen, hogy ez a Files miért állt elõ a történettel, ha a nagy elefántoknak ez még mindig nem volt aktuális, és hogy élhette túl? Az eddigi tapasztalatok alapján sürgõsen meg kellett volna halnia rákban, szívrohamban, vagy öngyilkosság folytán.:-)))
Azok a kutatók, akik nem hisznek neki, ilyeneket rónak fel pl., hogy fel sem ismerte azt a fegyvert, amivel állítólag lõtt. Nem beszélve arról, hogy a gyilkosság idején látták Chicago-ban, és mikor ez kiderült, azt válaszolta, hogy az az ikertestrvére volt, akirõl addig nem tudott senki, a merénylet után pedig megölte õt. Na ez milyen mese???

A Zapruder filmet is hiába nézem, mert annak nincs hangja, a youtube-on lévõ hangosított változat egyáltalán nem a valóságot tükrözi, erre fel is hívják a figyelmet. A Dictabelt-evidence meg maximum szakértõk számára mond valamit, mert annyira torz, hogy nem hallani rajta semmit, nemhogy négy jól kivehetõ lövést....

A Zapruder filmnek van hamisított változata is, amin az FBI vagy CIA vagy ki felcserélte a kockákat, hogy úgy tûnjön, mintha hátulról találták volna el Kennedy fejét, ezt mutatták be a Warren Commission-nek is. És van hiányos változata is, amirõl épp a kérdéses kockák hiányoznak.

És ez a hosszú eseménytörténet is csak összezavart, mivel Connally és felesége egyaránt azt vallották, hogy Connallyt a második lövés találta hátba, amikor Kennedy feje még egyben volt, de a torkát már "fájlalta". Eszerint a történet szerint pedig a hatodik lövés találta el, Kennedy fejlövése után, pedig õ már akkor a felesége ölében fetrengett a limuzin alján.

És olyant sem látok a Zapruder filmen, hogy Mrs. Kennedy lefektette az elnököt, mivel a fejlövést követõen azonnal ugrott a kocsi hátuljára, szerintem még rá is térdelt az öregre. Na mindegy.

Az a fickó, aki a tankönyvraktár elõtt elmosódva áll, épp annyira lehet Oswald, mint amennyire a nagynénikéje is, mert nem látszik belõle semmi. Még a szakértõk és álszakértõk, és elleplezõ szervek szakértõi is azt mondják, hogy az csak egy folt, amire bármi ráfogható.

Na itt abbahagyom, de még lenne millió kérdésem, csak úgysincs rájuk válasz.....:-))))Vagy nincs türelme senkinek válaszolni rájuk...:-)))

Üdvözlettel: benavides

"Pusztán tagadni valamit nem nagy fantázia."
Nehogy azt hidd hogy az érvelésed többi részére a fantáziadússág a jellemzõ. Csak én próbálok a témára koncentrálni, és nem azt minõsíteni (ami totálisan OFF lenne) hogy milyen a vitastílusod és hogyan érvelsz. De ha már szóba jött a dolog...

"Viszont az, hogy Friedmantól idézik a dicsérõ sorokat, de a megoldásokkal kapcsolatos egyetértését nem idézik, egyértelmû, árulkodó jele, hogy a nem annyira jól hangzó többi részt elhallgatják."
Nem értem miért képzeled hogy ha te elõállsz egy feltételezéssel, akkor az tényértéku": ...hogy a nem annyira jól hangzó többi részt elhallgatják...

"De tényleg, miért is nincs fenn a site-on az egész levele?"
Mert nem tartották fontosnak. Ez az oldal meg kívánja szólítani az embereket. Nem a közgazdászokat, és nyilvánvalóan nem is téged. Az oldal szerkezete és tartalma pont olyan, amivel a készítõ gondolta hogy eléri ezt a célját. Úgyhogy ne feledkezz el a kontextusról, amit az egyik "kritikus" jól mutat be:
"At last somebody has put together a video on the Fed that the average person can understand."- Betty Faulk, Huntington House Publishers

Szerintem az oldalol található anyag alkalmas arra hogy a pénzrendszerrõl szóló vitánkhoz mankóul szolgáljon, ezért ajánlottam figyelmedbe. Bemutatja a pénzrendszerrel kapcsolatos problémákat történelmi kontextusban, és azzal hogy civil mozgalomra szólít fel, valamint hogy bemutat egy törvénytervezetet, példát mutat abban, hogy miként kell demokratikus módszerekkel a problémára választ adni. Teljesen korrekt megközelítés ez, ráadásul olyan megközelítés amit te is preferálsz.
Persze lehet kritizálni az oldal formaiságát, a tartalmát, a nyelvezetét, de az oldalon nem szereplõ dolgokból levont következtetésekrõl velem biztosan nem fogsz beszélgetni, mert ahogy írtam, összeesküvés elméleteket azzal beszélj meg akit ezek érdekelnek.

"Szövegértelmezés, harmadik osztály. Ilyet hol írt? Minõsítette valahol a tervezetet? Annyit írt, tetszik neki a szerzõk buzgalma."
Nehogy azt hidd nem értem hogy mirõl beszélsz. De mégis milyen következtetést akarsz levonni ebbõl a három mondatból azon kívül hogy Friedman dícsérte a munkájukat?
Értelmezésem szerint nem a készítõk által megfogalmazott egyéni célokat vagy módszereket dícsérte, de nem is a buzgalmat, hanem azt méltatta hogy ilyen alapos munkát végeztek egy ilyen fontos kérdéssel kapcsolatban. Az egyetlen amirõl vitatkozhatunk - hiszen ez nem derül ki egyértelmu"en! - hogy Friedman is abban látja-e a megoldást mint amiben a készítõk.
Na de ember, hát ugyanezt a vitát veled is szívesen lefolytatom! Nem arról kellene itt hetek óta beszélni hogy létezik-e az a probléma amit a film bemutat, maximum arról hogy mi a megoldás. Azt senki sem állította, hogy Friedman a nevét adná egy ilyen törvénytervezethez, de ez nem is szükséges, sõt. (Igen, most célzok dolgokra, de hagyjuk, hosszú lenne.)

"A menet a következõ volt: én leírtam, hogy valószínûleg miért létezik az oldal (pénz). Erre te így reagáltál: "Ha neked azon dolgok közül amiért pénzt kérnek semmi sem hiteles, akkor a saját véleményeden kívül gyakorlatilag semmi sem hiteles.""
A kereslet kínálat kérdését te már részletesen kifejtetted. Lehet nem nekem, de olvastam. Ezek után beírsz egy olyat, hogy "ja, BTW, ráadásul az oldal fizetõs anyagot kínál". Azaz úgy csinálsz, mintha ennek bármihez is köze lenne, ahogy azt már egyszer kifejtetted. Erre válaszul általánosságban ("Ha neked azon dolgok közül amiért pénzt kérnek...") leírtam, hogy azért mert valami pénzbe kerül, attól az még se nem jó, se nem rossz. Tehát OFF topic annak megtárgyalása hogy az oldal fizetõs-e. Ahogy rengeteg más is OFF topic, amirõl itt beszélgetünk, dehát ez egy ilyen beszélgetés.

Pl. az is OFF topic, hogy a logikám nyista-e vagy sem. Ahogy már írtam, én sem arra fókuszálok, hogy a te értelmi képességeidet minõsítsem, ez reméltem hogy elárul valamit rólam, és reméltem hogy viszonzásul hasonló hozzáállást kapok.

A fentiekbõl remélem elég világos, hogy nem én vagyok az, aki nem képes különbséget tenni témához tartozó és témához nem tartozó dolgok között. De ez természetes, hiszen én állítok valamit, azaz én határozom meg hogy mi a téma és mi nem. De te ezt konstatáld már, és azt is, hogy pontosan ezért én türelmesen próbálom az OFF és a nem OFF felvetéseidet is megválaszolni. Próbálom a beszélgetést visszaterelni ON irányba is, de nehéz, mert elõszeretettel koncentrálsz az OFF témákra, no meg ki mondta hogy én vagyok a superman, aki minden helyzetben a kisújjából kirázza pont a legmegfelelõbb választ. Ezért tõled is hasonló türelmet és következetességet várnék el, különben sose lesz vége ennek a beszélgetésnek, kivéve ha megunjuk.

"Nem, nem, valamiért nem akarod megérteni, de mégegyszer: a káoszelmélettel azt akarom bizonyítani, hogy a *világ* nem irányítható. NEM a tömeg."
Aki a tömeget irányítja, a világot irányítja. Majd ha a kövekre meg a gravitációra lehet szép szlogenekkel hatni, akkor neked lesz igazad. Addig nekem van.

Nézd, alapvetõen a kontextust hagyod figyelmen kívül. Nem egy hermetikusan lezárt laborban vagy, és nem is a számítógépen készíted elõ egy tudományos esszédet valamely hasonszõru" kollégádnak. Emberek kapcsolatáról beszélünk, ahol a kérdés az a kezdetektõl fogva, hogy kevés ember tud-e sok embert egyszeru"en és a tömeg beleegyezése nélkül irányítani. Ha kiveszed az embert a képletbõl akkor valami teljesen más dolog áll elõ, ami szintén érdekes, de nem errõl beszélgetünk. A pénz nem egy embertõl független valami, ahogy a kapitalizmus sem, a bankok sem, a politika sem, a történelem sem, a tudomány fejlõdése sem. A civilizációnkról beszélgetünk. Ki akarod venni belõle az emberi tényezõt? Be akarod mutatni hogy minden ami az emberre hat, az az embertõl független? Hogy még az ember maga is az embertõl független, és nem más mit pár képlettel egyszeru"en leírható automata?
Jelenleg az ember nem írható le olyan mechanikusan hogy a természettudósok elégedetten hátradõlhessenek. Úgyhogy marad a tapasztalati úton történõ megismerés amit a természettudósok lenézõen áltudománynak neveznek, miközben elfelejtik, hogy a saját tudományuk is ugyanilyen áltudományos megfigyelésekbõl indul ki minden egyes alkalommal mikor valamely új elmélet alapjait rakják le.
Ez az egész probléma a természettudósok sajátja és én nem érzem küldetésemnek azt hogy ezzel foglalkozzak. Azért érdekes azt is megvizsgálni, hogy ezen mechanizmust hogyan használja fel az elit a tudóstársadalom manipulálására... Bizony-bizony...

"A három példámban, miszerint lesz-e Bangladesben árvíz, mit gondol néhány kínai pártfunkcionárius Kína jövõjérõl, és hogy hogyan döntenek a befektetési bankok, ha zuhan az arany, hol szerepel a tömeg, mint lényeges tényezõ? Márpedig a világ irányításához ezeket kellene tudni."
Nem a "lesz-e Bangladesben árvíz"-hez kell a tömeg. Az, hogy a tömegek irányításának kérdésétõl függetlenül lesz-e vagy sem árvíz, az ebben a kontextusban irreleváns. Ha el akar az árvíz kérdésével valamit érni az elit, attól teljesen függetlenül hogy az micsoda, azonnal kell a tömeg is. Tehát amint arról van szó, hogy "el tud-e érni bármilyen grandiózus tervet valaki", onnan kezdve a tömeg nem hagyható ki a beszélgetésbõl. Abból a szóból, hogy "elérni", következik az, hogy a tömeget be kell vonni. Kisebb vagy nagyobb tömeget, az mindegy. A Kína jövõje meg a befektetési bankok döntései pedig nyilvánvalóan valamilyen célokat feltételeznek, és mivel jelenleg cél emberek bevonása nélkül nem valósulhat meg a Föld nevu" bolygón, ezért a tömegmanipuláció szükségességének szem elõtt tartása nélkül se Kína jövõjérõl, se a bankok m"ködésérõl nem érdemes filozofálni.
Egy logikusan gondokodó természettudós ezt biztos be is látja, bár egyesek nem érzik feladatuknak az íróasztaluk kiterjedésén kívüli világ elméleteikbe illesztését. Ehhez joguk van, sok esetben erre nincs is szükség. De az már nagyfokú szu"klátókörüségre utal, hogy ha ezek után azt feltételezik, hogy ami mu"ködik az iróasztali modelljükben, az mu"ködni fog azon kívül is a való életben. A való világban minden változtatási igény csak akkor realizálható, ha a tömeggel is számolunk. Ez alaptétel.
És nincs link az alaptétel forrására, mert ez az én alaptételem. Pont most alkottam 1 perce. Félelmetes!

"Huh, de errõl beszélek, hogy igen. Megakadályozza a világ elõrejelezhetetlensége és kaotikus mivolta. Nem a tömeg. Egy döntés lényeges elemeit nem a tömeg adja. Jön például egy tudományos felfedezés, és kiderül, hogy az atomot hasítani lehet, és lõttek a nagyszabású szénre építõ terveknek. Vagy meghal Sztálin, és a SZU jövõje azon múlik, hogy Brezsnyevnek vagy Hruscsovnak nagyobb-e a szemöldöke."
És a felsorolt dolgok közül melyik független a tömegtõl? Egyik sem. A felfedezések emberktõl függenek, hogy mennyiben kerül elfogadásra, felhasználásra. Sztálin halála emberi tényezõ, fõleg ha megölik. <#idiota> Hruscsov szemöldöknagyságának megítélése emberi tényezõ, lehet PR kampányt a szemöldöke köré építeni, még ha számodra nehezen elképzelhetõ is ez. Egyik oldalról lehet a dús szemöldöku" rendíthetetlen hõs, másik oldalon meg az ördögi szemöldöku" bajkeverõ.

Kezdek ráeszmélni hogy belõled is pont az emberi tényezõt hiányolom.

Kedves "benavides"!
Látom. minõsíteni egybõl tudsz.

"Az Elm és Houston street sarkán álló tankönyvraktár tetején lévõ, hatalmas hirdetõ tábla órája pontosan 12 óra 30 percet mutat, amikor az elnöki autó 15 km/óra sebességre lassulva bekanyarodott az Elm streetre.

Abraham Zapruder egy lugas kõkerítésének peremén állva 350 képockára rögzíti az ezt követõ eseményeket.

Az elsõ lövés a 138-as képkockánál (Z 138) dördült el. Hátulról érkezett, ám nem a tankönyvraktárból, mert onnan a kilátást egy fa takarta el. Az egyetlen szóba jöhetõ épület, ahonnét a lövést leadhatták a tankönyvraktár mellett, a Houston street átellenes oldalán álló épülete a Daltex épülete.

A lövés célt tévesztve gellert kapott az utca betonján. A motor kipufogózajára emlékeztetõ hangra a limuzin utasai is felfigyeltek. Az elnöki autót követõ limuzinban nyolc testõr tartózkodott akik közül többen is azonnal a becsapódás zajának irányába fordultak. Egyikük még ki is hajolt, hogy megnézze nem az elnök autója kapott-e defektet.

3 és fél másodperccel késõbb (Z 206-208) egy újabb lövést adnak le a Daltex épületébõl, ami szintén célt téveszt. A golyó a Main street és a vasúti felüljáró alatt a Fõ utca déli járdájának szegélyébe csapódik, ahol a felrepülõ repeszdarabok megsebesítették a felüljáró alatt álló egyik járókelõt, James Tage-et.

A lövést csak a motoros kísérõk hangfelvételei bizonyítják a Zapruder filmnek ugyanis a 208-212-es képkockái sérültek, ráadásul Kennedy egy tábla takarásába is kerül (Z 212-224).

Ekkor dördül el a harmadik és a negyedik lövés szinte egy idõben. A két lövés hangja egyetlen elnyújtott lövésként hangzik a felvételeken.

A harmadik lövés (Z 225) szembõl torkon találta Kennedy-t a nyakkendõ csomó tájékán, majd a lövedék a testben lefelé haladva megállt. Kennedy elfehéredett és mind a két kezével a nyakához kapott, amikor a negyedik lövés (Z 228-231) hátulról találta el az elnököt a lapocka tájékán, a gerincoszloptól jobbra. A lövedék meredeken lefelé haladva a testben áthatolt Kennedyn és a jobb oldali mellkasán át távozott, majd belefúródott Connally bal combjába. Kennedy a második lövést szinte nem is érzékelte. Bár a teste elõre mozdult a lövéstõl a gerincét és a hátát szorosan tartó - évtizedeken át szigorúan titokban tartott - egészségügyi fûzõ mereven tartja törzsét. Connally egy heves rándulással érzékelte a combjába fúródó lövedéket. (Z 240) Feljajdult és jajgatva fordult Kennedy felé: “Végünk van, mindnyájunkat megölnek!”

Kennedy feleségében csak ekkor tudatosul, hogy nagy baj van. S bár férje már két találatot kapott csak ekkor fogja meg a könyökét, miközben próbálja megérteni mit is kiabál Connally. (Z 250-260) Ezt a pillanatot örökítette meg James W. Altgens híres fotóinak egyike. A képen jól látható, hogy a testõrök már a lövések irányát keresik a képen is látható könyvraktár, amelynek lépcsõjén ott áll Oswald és a Daltex épületének irányába.

Pár másodpercig mintha megállna az idõ, csak a limuzin hajt egyre sietõsebben a menekülést jelentõ vasúti felüljáró irányába. Clinton J. Hill a titkosszolgálat ügynöke, rohant a limuzin után, hogy arra felkapaszkodva még megvédhesse az autóban ülõket, de már elkésett.

Eldördült az ötödik, végzetes lövés, amely szétrobbantja Kennedy koponyájának jobb oldalát miközben az elnök teste balra és hátra rándult a lövedék becsapódásának erejétõl. (Z 313) A gyilkos lövés szembõl, a domboldalról leadott második lövés volt. Kennedy a fejlövést követõen lehanyatlott a limuzin hátsó ülésére, amikor egy újabb lövés dördült el.

A hatodik és egyben utolsó lövést tizedmásodpercekkel a fejlövés után a tankönyvraktár emeletérõl adták le (Z 336-337). Ez a lövés célt tévesztett és Connally-t találta el, akinek zakóján látható a becsapódás nyoma, majd az ezt követõ képeken az egyre terjedõ vérfolt. A lövedék keresztül fúródott Connally mellkasán, összezúzta a jobb oldali ötödik borda elülsõ és oldalsó részének mintegy 10 cm-es darabját, majd a mellkason át távozott. Szétroncsolta a kormányzó bal csuklóját majd a limuzinba fúródott.

Mrs. Kennedy ekkor már lefektette férje haldokló testét a hátsó ülésre és máig megmagyarázhatatlan okból elkezdett felkapaszkodni a limuzin hátuljára, ahonnét a kocsit ebben a pillanatban utolérõ Clinton J. Hill lökte vissza az utastérbe. A Limuzin felgyorsult és a következõ pillanatban már el is tûnt a felüljáró alatt és száguldva megindult a 4 mérföldre lévõ Parkland Memorial Kórházba ahová 12 óra 38 perckor érkezett, ám az összesereglett orvosok már nem segíthettek Kennedyn."

Forrás:
www.gree.eoldal.hu/cikkek/erdekes/a-kennedy-gyilkossag-rejtelyei

Kérlek nézd meg az Index.hu Polodili fórumát!

Üdvözlettel:
Dancsecs György

Kukacos, félre értettél a munka pénzzel kapcsolatban.
Nem lenne semmiféle bértábla. Nem a béreket kellene igazítani a pénzhez, hanem a pénz lenne hozzáigazítva a bérekhez.

A pénz forintban, vagy más értékben kifejezett értéke kb 1000 féle átlagbér együtthatójának a mutatója lenne.
Tehát, egy egységnyi ilyen pénz egyenlõ értékû egy átlagos ledolgozott munka óra értékével.
Természetesen minden munka óra más értékû, és az autószerelõk között is van aki jobban keres van aki kevésbé.
Az teljesen mindegy.
A lényeg az,hogy ennek a pénznek az értékét nem lehet, olyan mesterséges manipulációkkal változtatni mint az aranykészlet felhalmozása, vagy mesterséges

hitelbefagyasztás, vagy nagyon olcsó hitelkihelyezés, infláció, vagy defláció elõidézése.

Teljesen mindegy lenne mennyi lenne ebbõl a pénzbõl forgalomban, vagy ki mennyit halmoz fel belõle, a pénz értéke közvetlenül hozzá lenne ragasztva az átlag

munkás ledolgozott óra értékéhez, legyen az forintban kifejezve, vagy aranyban, vagy más valutában.

A pénz értékét számítógép számolná, minden operáció nyilvánosan menne, sõt, az ország még nem tudom,hogy hogyan, valódi választással, manipuláció mentesen

megválaszthatna egy felügyelõ bizottságot " józan paraszti ésszel rendelkezõ, -becsületes - átlagember olyan akiben a tömeg megbízik", és szakértõi csoportot

"közgazdászok" választ. Ezek kooperációban együttmûködnének, teljesen nyilvánosan, mely csoport közvetlenül a népközösségnek tartozik elszámolással, a

teljesen nyílt mûködés lehetõvé teszi, hogy bárki, aki szeretné betekintést nyerjen minden ügymenetbe, akár ott is lehet személyesen a tanácskozáson.
Felügyeletet tarthatnának minden tag felett, mindenki leellenõrizhetõ lenne, minden eszközzel elhárítva a korrupciót. A tagok folyamatosnak forognának, a

gyanus befolyásolt elemek gyorsan eltávolításra kerülnének.
Nagyon gyorsan cserélõdnének a bizottsági tagok abban az esetben ha a közvéleménynek rossz kritikája lenne.
Akár havonta, két hetente is új tagok beiktatása, és régi gyanus elemek eltávolításával, minden eszközzel de el kell lehetetleníteni a korrupciót.

Mivel a gyors, és nagy számú választások szervezése nagyon sok anyagi forrást felemésztenének, ezért ezt kizárólag elektronikus formában valósítanánk meg.
Minden magyar polgár szavazhat, vagy indulhat a poziciókért megfelelõ számú aláírás birtokában, mindenki szavazhat az interneten, személyi azonosító jele, és

egyéb személyes adatai közlésével amit szigorú adattárolási politika biztosítana, hogy kizárólag belsõ használatra, szavazatokhoz használnák fel.
Ha szavazat ütközés van, azaz valaki megpróbál már használt személyi adatokkal szavazni, akkor csak az a szavazat lesz érvényes, amelynél az illetõ

szemléyesen megjelenik és személyesen igazolja magát, majd megteheti titkos szavazatát.

A szavazatok valódiságát, telefonon szúró próba szerûen ellenõrizzük, elejét véve a manipulációnak, nehogy valaki illetéktelen más emberek személyes adatainak

birtokában helyettük szavazzon "állami szervek", ha ilyen korrupciós ügyek felmerülnének, nemzetközi független testületek vizsgálnák ki a dolgot, és a

választás megismétlésre kerülne.

Minden lehetséges módszerrel minimalizálni kell az emberi behatást a pénzrendszerre. Ezért mindent, számítógép programok végeznének, csatlakozás mentes belsõ

hálózatukban, saját titkos kommunikációs szabványukat használva.
De a pénz rendszert mûködtetõ program, nyílt lenne, bárki betekintést nyerhetne a forráskódjába, állandó fejlesztés alatt állna, melyet a választott

bizottságok, és a közvélemény hagyna jóvá és terelné a megfelelõ irányba.
Ennek olyan rendszert kell eredményeznie,hogy ha bárhogy is olyan eredmények születnének a folyamatokban,hogy megkülönböztetett érdekek jobban érvényesülnének

mint mások akkor errõl tudna a nyílt mûködés következtében a nép is, és új választások lennének kilátásban.
Ha valaki véletlenül nem a nép érdekeit képviseli, gyorsan, napok alatt kiesne a bizottságból.

A lényeg, hogy olyan koncepció mentén mûködjön a rendszer, önszabájzóan, önbiztosítóan, hogy kizárólag a nép érdekei mentén mûködhessen a pénz.

Majd még gondolkodunk rajta közösen, hogy milyen is legyen.
Ez a pénz természetesen nem kötelzõ használatú lenne mint a forint.
Nem lehetne vele befizetni az adókat, bankoknak az adóságot kifizetni. Csupán az országon belül, belsõ magánhasználatra lehetne használni.
Ezt a pénzt nem terhelné adóság, ezért azok a termékek amiket olyan munkával állítanak elõ amelyet ilyen pénzzel fizetnek ki, látványosan sokkal olcsóbb lehet

mint az a termék amit a banki kölcsön kamatai terhelnek.

Eleinte pár termelõi cég, agrárcégek, élelmiszer ipar, kereskedõ, szállító cégek, feldolgozó cégek, olyan cégek amikben fõképp napi forgalom van,

megegyeznének dolgozóikkal, hogy a fizetésük egy részét ilyen pénzben kapják meg.
Ezt a pénzt elkölthetik azokban az üzletekben amelyek elfogadják ezt a pénzt, és amelyek szintén olcsó termékek elõállítására használja a pénzt.
Ennek az elõnyeit látva a piac többi szereplõje is átveszi a példát, hiszen ez olcsóbb termékekhez és nagyobb a cégnél maradó nyereséghez vezetne amire a bank

nem jogosult rátenni a kezét.

Természetesen vérszemet kapnának a nemzetközi bankárok, és minden eszközükkel el akarják majd törölni ezt a pénzt.
Ezért nagyon fontos,hogy joglag, nagyon erõs bázisra építsük fel ennek a pénznek a szerkezetét.
Ehhez én már kevés vagyok, de szerintem nagyon okos emberek segítségével meg lehetne oldani.

Kösz a flegma és semmitérõ segítséget. Megnéztem a Zapruder filmet életemben kb. 100-adszor is, csak mert tanácsoltad, de most is úgy tûnt, mint eddig, hogy mikor a fejlövés érte, már rég fogta a torkát. Persze a toroklövés pillanata éppen nem látható, mert eltakarja egy közlekedési tábla. De mikor kibukkan a tábla mögül, már fogja a torkát. Files szerint pedig hátulról találta el az elsõ lövés. Na erre szerettem volna magyarázatot, de nem kaptam.

Másik tanácsodat, hogy keressek rá Files-ra, ugyanígy tudnám értékelni, mint az elsõt, tudniillik semmi biztosra nem bukkantam, ami azt bizonyítaná, hogy Files igazat mond. A sztorija több helyen is ellentmond azoknak a tényeknek, amit nem az elleplezõ, hanem a leleplezõ személyek derítettek ki.

Kérlek nézd meg figyelmesebben Zapruder filmjét!

Az sem ártana, ha beírnád bármelyik internetes keresõbe : James Files

És mi arra a bizonyíték, hogy ennek a Files-nak a története igaz?
Mert aki bármit is tudott a merényletrõl, elég rövid idõn belül fûbeharapott. Õ pedig 2003-ban csak úgy kitálalhatott?
"Sem ma, sem 30 év múlva nem áll érdekükben, hogy kiderüljön a teljes igazság." Akkor most kidrült, vagy nem?:-))))
Egyébként meg, ha a Nicoletti lõtt elõször, és hátulról jött a lövés, akkor oda annak a sok tanúnak a vallomása, akik állítják, hogy az elsõ lövés elölrõl jött, és a torkán találta el Kennedyt. Ezt nem látta a távcsövön keresztül ez a Files?

Én két éve élek Angliában, és azt látom, hogy az emberek mozognak, élnek. Itt a nyugdíjas fõbérlõm hetven évesen megmássza a Kilimandzsárót, otthon a hasonló kategória készül a halálra fekete fejkendõben. Iszonyatos mennyiségû szakkörbõl, önszervezõ és önmûvelõ foglalatosságból lehet választani a helyi újságban. Biztos van olyan is, ahol a központi bankokat szidhatjuk. A politikusok demagógiáját nem tolerálják. Itt az ellenzék úgy fogad egy kormányjavaslatot, hogy "végre valami változás", és nem azzal, hogy kivonul a parlamentbõl. Nem, egy angoltól sokkal ritkábban fogsz olyat hallani, hogy "börtönbe zárnak ha túl sokat akarsz az utcáról elérni" meg hogy a kormányát megvették kilóra. Van itt is belõlük persze, rajtuk a Hyde Park Cornerben röhögnek a turisták (épp a hétvégén jártam arra).

"Vajon az újságok a cikkek állításai mögé miért nem tesznek forrást?"

Próbáltál már publikálni? A tudományos cikkeket el se fogadják, ha nincs egy bizonyítatlan állítás mögött forrás. Egy magát tudományosnak bemutató oldalnak vagy eszmerendszernek az a minimum, hogy az állításait valahogy alátámassza. Így pontosan úgy néz ki, mint a hajnövesztõ balzsam, amit a teleshopból lehet rendelni.

Kennedy szerintem épp olyan elnök volt, mint a húsz másik. Legtöbbször valóban báb, akit a mögötte álló érdekcsoportok mozgatnak. (Nem, nem a központi bank.) De mint mindenhol, az igazság itt sem egyoldalú. A SZU Amerika érdekeit fenyegette, na meg egyes csoportok Amerikában hasznot húztak ebbõl, szóval az érdekek megint szépen találkoztak. De Kennedy személye is számított a kubai válság alatt. Más elnök más döntéseket hozott volna, amelyek esetleg végzetesek lettek volna.

"Szóval ha én érvelek valami mellett, akkor a hiányos forrásmegjelölés és ezeréves idézet az nem bizonyít semmit, igaz? Semmit, kivéve a te igazadat. Azt minden bizonyítja. Na, ha arra nem bizonyíték valami amit én állítok, akkor arra sem amit te, szoval ne lopd el a bizonyítékaimat! :-)"

Már megint a logika hiánya. Több szinten támadom a "bizonyítékokat": egyrészt azt mondom, a kontextus nélküli idézet könnyen manipulálható. Másrészt azt mondtam, hogy ha feltesszük, hogy az idézetek valóban az elnököktõl származnak és csak megközelítõleg is azt jelentik, amit a weboldal akar, hogy látni akarjunk bennünk, akkor ez azt bizonyítja, hogy az elnökök nyilván nem álltak a gazdasági lobbi és a bankok zsoldjában.

"beszélhetnek a politikusok, de ha ezzel kereszbetesznek a háttérhatalomnak, akkor megnézhetik magukat."

De akkor egyetérthetünk abban, hogy bizony a csúcson is vannak árulók? Hogy egyeztethetõ ez össze azzal a világképeddel, hogy milliónyi cégvezetõ, igazgatótanácsi tag, bizalmas jelentéseket gépelõ titkárnõ viszont mindegyike annyira összetart, hogy semmi sem szivárog ki? Az amerikai elnök személye azért egy elég fontos pozíció, hogy oda a háttérhatalom valaki abszolút lojálisat kellene ültessen, nem igaz? Ennyire bénák legyenek?

"ma is élénk az ellenállás mindennel szemben ami alternatív, azaz a fennálló rend ellen van, úgy ez mindig is így volt. De mivel a korabeli dogmák már nem voltak tarthatóak, ezért a változás megindult."

Ég és föld a középkori skolasztikus iskola meg a mai tudomány. Niels Bohr mondta egyszer egy aspiráló fizikusnak:

"We are all agreed that your theory is crazy. The question which divides us is whether it is crazy enough to have a chance of being correct. My own feeling is that it is not crazy enough."

Hallottál már húrelméletrõl? Áh, mindegy, ez messzire vezetne.

"No igen. Így gyártod te a bizonyítékokat"

Friedman idézete az elnézõ mosolyt jelenti. Gúnyosan azok a közgazdászok vihognak, akik megnézik ezt az oldalt, de erre persze nincs bizonyítékom. De az oldal sem akar meggyõzni az ellenkezõjérõl.

Vezessük be a háttérhatalmat, ám legyen. Szerintem is létezik valamilyen háttérben zajló folyamat, de nekem ez valami olyan, hogy amikor pl. át akar menni egy törvénytervezet, ami picit megnyirbálná a billárdosok jogait, akkor hirtelen megnõ a bejegyzések száma a szenátorok kedvenc golfpályáin, hirtelen fontos szaúdi királyi vendégek érkeznek, megjelenik a svájci követ, meg hasonlók. Aztán a törvénytervezet valahogy felhígul, mielõtt átjutna. No így mûködik a háttérhatalom az én világomban. Nem zsinóron rángat embereket, mert a golfpályákon akár két teljesen ellentétes irányba is mehet a traccsparti két különbözõ napon, de akkor sem tetszik, hogy végül azon dõl el a világ sorsa, hogy kitõl remél a szenátor nagyobb támogatást a következõ választásokra.

James Files lõtte le John F. Kennedy elnököt

„Soha nem én választottam meg, hogy kit kell megölni. Valaki más döntötte el, hogy meg kell ölni Kennedyt. Vagy egy politikai szereplõt, vagy valamilyen maffiózót kell megölni, nem én döntöttem el. Valaki azt mondta, hogy kell. És én teljesítettem a parancsot. Nekem ez annyi volt, mint kivinni a szemetet.” /James Files/

John Fitzgerald Kennedy 1961. április 27-én a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben õszintén beszélt:
„…A ’titkos’ szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eskükkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenteljes összeesküvésének, mely kizárólag titkos eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje beszivárgással, felforgatással, megfélemlítéssel a szabad választás helyett. Ez egy rendszer amit megterveztek, óriási emberi és anyagi forrásokkal egy igen hatékony gépezetben, amely katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és politikai mûveletekbõl áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak. Hibáit eltemetik, nem reklámozzák, ellenzõit elhallgattatják, nem dicsõítik. Nem kérdõjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Solon az athéni törvényalkotó megtiltotta, hogy megtörjünk az összeesküvések nyomására. Kérem informálják az amerikai közvéleményt! Az embernek annak kell lennie, aminek született: szabadnak és függetlennek!”

Negyvenöt éve, 1963. november 22-én lelõtték John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. A merénylet körülményeinek kivizsgálására Earl Warren - a Legfelsõbb Bíróság fõbírája, - elnökletével létrehozott bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos õrült, a kommunista beállítottságú 24 éves Lee Harvey Oswald követte el. E teória szerint a rosszul lövõ Oswald egy pontatlan és megbízhatatlan olasz gyártmányú Mannlicher típusú fegyverrel mesterlövészeket megszégyenítõ teljesítményre volt képes és nem egészen 5,6 másodperc alatt 3 lövést adott le az elnökre az Elm Streeten található tankönyvraktár épületének hatodik emeleti ablakából. A Warren bizottság 26 kötetnyi dokumentációja azonban több kérdést vetett fel, mint amennyit valójában megválaszolt. A jelentésben az elnök elleni összeesküvésrõl nincsen szó. De a nem hivatalos nyomozás meggyõzõen bizonyította, hogy volt összeesküvés.
A merényletet több tucat fotó és filmfelvétel örökítette meg. Köztük egy olyan felvétel is található, amely a feltételezett gyilkost Lee Harvey Oswaldot ábrázolja a merénylet pillanatában. A képet az AP fotósa James W. Altgens készítette abban a pillanatban, amikor Kennedyt az elsõ lövések eltalálták. A kép hátterében a könyvraktár épületének lépcsõjén álló férfi sokak szerint nem más mint Oswald, aki a merénylet idején bizonyíthatóan az épületben tartózkodott. Ha a képen valóban õ látható, akkor Oswald nem lehetett a merénylõ.
További hiteles bizonyíték a Warren jelentés valótlanságára Abraham Zapruder híressé vált filmje, valamint a merénylet után 15 évvel nyilvánosságra hozott hangfelvételek, amelyeket az elnöki konvojt kísérõ motoros rendõrök magnetofonjai rögzítettek. Ez utóbbiakat egy 1976-1979 közötti kongresszusi vizsgálat keretein belül akusztikai szakemberekkel vizsgáltatták meg, akik megállapították, hogy azokon legalább 4 lövés hallható, amelyek közül legalább egy szembõl érkezett. A gyilkosság félezer tanúja közül rögtön a merénylet után 58 tanú eskü alatt állította, hogy a lövéseket az elnöki limuzin elõtti domboldalról adták le. E tanúk vallomását azonban a Warren bizottság nem vette figyelembe. A kongresszusi vizsgáló bizottság azonban mégis megállapította, hogy Kennedy valószínûleg összeesküvés áldozata lett. További nyomozást javasoltak, de az Igazságügy Minisztérium ezt mind a mai napig nem kezdte meg. A dokumentumok többsége máig titkos.

„A Kennedy gyilkosság - 13. változat” címû orosz dokumentumfilmet a közelmúltban két alkalommal sugározta a Magyar Televízió. Az Aleksandr Ivankin rendezõ által 2003-ban készült film a legújabb bizonyítékok alapján elénk tárja, hogy a John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolására szõtt összeesküvés okán az amerikai szakértõk közvetlenül gyanúsítják Lyndon B. Johnson alelnököt; az FBI igazgatóját John Edgar Hoovert; Sam Giancana maffiafõnököt; a Casro ellenes csoportosulásokat és a CIA titkos akciók csoportjának néhány munkatársát; az amerikai tábornoki kar befolyásos személyiségeit; valamint a texasi olajkirályt, Haroldson Lafayette Hunt-ot.
Az eredeti címén „Увийство Кеннеди 13 версия” dokumentumfilm sy’mos biyonz\t;k mellett bemutat egy illinoisi állami börtönben 1994-ben készült amatõr felvételt, melyben James Earl Files – született James Earl Sutton, - életfogytiglani börtönbüntetését töltõ rab szenzációs vallomásban feltárja a Kennedy elleni merénylet közvetlen hátterét:

-„...Hoztam néhány fegyvert Dallasba, Texasba.
-Miért?
-Azzal a kizárólagos céllal, hogy megölöm az Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt.
-Mikor ismerkedett meg Lee Harvey Oswalddal?
-Elõször 1963 elején találkoztam Oswalddal.
-Igaz, hogy Lee Harvey Oswald a CIA-nak dolgozott?
-Igen! Ugyanaz az ember volt a felettesünk, David Atlee Phillips. Õ ismertetett össze bennünket.
-Mi volt Oswald feladata a gyilkosság napján?
-Úgy gondolom az volt a feladata, hogy hamis bizonyítékokat kreáljon és félrevigye a nyomozást. Nem hiszem, hogy Lee Harvey Oswald felfogta, hogy milyen veszélyben van az élete.
-Ön szerint hányszor lõtt Oswald?
-Oswald egy lövést sem adott le.”

-„...Én személyesen nem vettem részt a Disznó öbölbeli akcióban, de kiképeztem néhány katonát, akik ott voltak. A kiképzés különleges bázisokon, kiképzõközpontokban folyt Floridában. Kubaiakkal is dolgoztunk, elláttuk õket fegyverekkel. A fegyverek a kormányzattól jöttek, de a CIA is aktívan részt vett benne. Attól fogva nem szerettem Kennedyt, elárult bennünket, nem támogatta az amerikai haderõt ahogy ígérte.
-…Ez a történet hat hónappal a gyilkosság idõpontja elõtt kezdõdött. Egy este felhívott Mr. Nicoletti. Azonnal odamentem hozzá. Azt mondta: egy barátom ügyében. Ez persze csak vicc volt. Pontosan tudta, hogy mennyire nem szeretem John Kennedyt. Elmagyarázta, hogy az lenne a feladatom, hogy szerezzek fegyvert és lõjem le. És, hogy a megrendelést, maga Sam Giancana adta.
-Tudja, hogy Sam Giancana kitõl kapta ezt a megrendelést?
-Nem tudom, de nem hiszem, hogy Mr. Giancana magától találta ki. Nyilvánvaló, hogy kapta valakitõl.
-Autóval mentem Dallasba egy héttel az idõpont elõtt. Egy kis motelben szálltam meg. Egy régimódi lámpa volt a cégtábláján. A nevére nem emlékszem, de Dallas elõvárosában van a keleti részen. Másnap megérkezett a motelbe Lee Harvey Oswald. David Atlee Phillipsen keresztül ismertem, aki a vezetõ ellenõröm volt a CIA-tõl. Oswald ellenõre is õ volt. Összeismertetett bennünket. Oswald kivitt egy elhagyott telekre, ahol kipróbáltam a fegyvereket. Néhány napot töltöttünk együtt, járkáltunk az utcákon, tanulmányoztuk a várost. Keresztül-kasul bejártuk a Dealey plazát. De egész idõ alatt egy szót se szóltam neki, hogy mire megy ki az egész. Õ pedig nem is kérdezte. Csak azt mondtam neki, hogy legyen velem, és segítsen mindenben, amit csak kérek. Soha nem beszéltem Lee Harvey Osvalddal a Kennedy gyilkosságról.
-November 21-ére mindennel készen voltam. A munka elõtti éjszakán jól kialudtam magam. November 22-én kora reggel elmentem a hotelbe, ahol Roselli és Nicoletti megszállt. Rosellivel elmentünk egy város széli palacsintázóba. Azt mondta, hogy találkoznunk kell egy emberrel, akit Jack Rubynak hívnak, és van nála valami nekünk. Odaértünk és bementünk, leültünk a pulthoz és kávét rendeltem. Johnny Roselli egy asztalhoz ült, bejött egy kövérkés férfi. Szemmel láthatóan nem elõször találkoztak. Azonnal megismerték egymást. Kezet fogtak és leültek. Pár percet beszélgettek, aztán Ruby átadott Rosellinek egy borítékot. Elbúcsúztak és Ruby elment. Én is kimentem az utcára és beültem az autóba. Kijött Roselli és visszamentünk. A hotelbe menet kinyitotta a borítékot. Benne volt a titkosszolgálatok munkatársainak igazolványa és a Kennedyt kísérõ konvoly útvonala. Roselli azt mondta: Nézd meg, egyetlen változtatást hajtottak végre benne, ezt a kis cikcakkot. Elnevette magát. Habár jobb lett volna, ha nem teszik.
-Visszatértünk a szállodájába. Roselli felment. Lejött Mr. Nicoletti és elmentünk a Dealey plazához. Roselli azt mondta, hogy egyedül is odatalál. Megérkeztünk, leparkoltunk és bejártuk az egész Dealey plazát. Beszélgettünk. Én addig úgy tudtam, hogy Nicoletti fog lõni és Johnny Roselli fogja biztosítani. Nem tudom miért, de séta közben olyan fél 11 felé Mr. Nikoletti váratlanul megkérdezte, hogy nem akarom-e én biztosítani. Meglepõdtem, de szinte rávágtam, hogy nagy megtiszteltetés lenne. Rögtön a tárgyra tért. Azt mondta, hogy õ és Roselli DAL-TEX épületében lesznek és megkérdezte: Te hol szeretnél lenni? De mindenképpen valahol kint kell lenned. Alig hagytuk el a helyet, mondtam, hogy itt a palánk és a fák mögött. De közvetlenül az út mellett. Helyeselte a választásomat és megkérdezte, hogy mivel akarok lõni. Kiválasztottam a puskát, jó a csöve és kényelmesen belefér egy akkora táskába, ami még senkinek sem tûnik fel. Elment. Odamentem az autóhoz a puskáért és visszamentem a helyszínre. Észrevettem két sötét ruhás férfit közvetlenül a kerítés elõtt. Késõbb eltávolodtak. Helyezkedni kezdtem, hogy csak az utolsó pillanatban kelljen kinyitnom a bõröndöt, amikor mindenki azt figyeli, mikor tûnik fel a kanyar mögül az elnök kocsija. Úgy 30 méternyire voltam az úttól. Azzal a távcsöves puskával gyerekjáték volt eltalálni a célt. Már a Daeley plazánál jártak, amikor hátulról felhangzottak a lövések. Ez Mr. Nicoletti volt. Emlékszem, amikor meghallottam a lövést, a távcsövön keresztül láttam, hogy eltalálták az elnököt, de tulajdonképpen elhibázták, mert a feladat az volt, hogy az elnök fejét találják el.
-Egy pillanatot vártam. Ha többet várok, Jackie Kennedy is a célkeresztbe került volna. Tudtam, hogyha akkor nem lövök az utolsó esélyt is elszalasztom és elrontom a munkát. Úgy látszik, hogy én és Mr. Nicoletti egyszerre lõttünk, de az õ golyója 1 ezred másodperccel elõbb talált célba, mint az enyém. Kennedy feje elõrebukott és elhibáztam. A szeme helyett a halántékán találtam el.
-Meg tudná mutatni pontosan az ujjával, hol találta el a lövése Kennedy elnököt?
-Ha az õ helyén ülünk, a jobb halántékát találtam el, itt. És a golyó itt jött ki hátul. A célkeresztben láttam, ahogy Jacqueline próbálja visszanyomni a kiszakadt hajas koponyacsontot. Akkor felvettem a töltényhüvelyt és a számba vettem. Szeretem a puskapor ízét. Ráharaptam. Ez a névjegyem. Mindig ezt csinálom. Aztán egyszerûen rátettem a kerítésre szimbólumként. Nem kellet volna ezt tennem természetesen, de ez egy olyan pillanat volt, amikor az ember többnek érzi magát a többinél. Elszállt az agyam.
-Mindenki ledermedt. A rendõrök is. Gyorsan összekaptam magam, eltettem a puskát, sapkát húztam és elindultam. A kerítésen keresztül a szemem sarkából láttam, hogy egy motoros rendõr megáll, eldobja a motort és elkezd felém rohanni. Már olyan 10 méterre lehetett tõlem a kerítésen túl, amikor az a két sötét ruhás megállította. Hogy utána mi történt, már nem láttam. Mentem tovább. Bal kezemben a bõrönd a puskával. A kabátomban egy 45-ös kaliberû colt a biztonság kedvéért. A zsebemben egy gránát.
-Mire kellett a gránát?
-Minden eshetõségre számítva, ha nem stimmelne valami. Sok ember volt körülöttem. Mivel lehet érthetõen elmagyarázni egy zsarunak, hogy hátra arc és tünés.”

A Kennedy elleni összeesküvés bizonyítékaként Michael Collins Piper 1993-ban Washingtonban megjelent „Végsõ Ítélet” címû könyvében nem kevesebbet állít mint, hogy Kennedy meggyilkolásában a Moszad, a CIA és a Meyer Lansky által irányított „kóser maffia" is szerepet játszott. Meyer Lanskyt alvilági körökben a „keresztapák keresztapjának” tartották, aki a nemzetközi bûnözõ szindikátus elnöke, valamint a maffia bankárja volt. Fényt derített arra is, hogy a Permindex nevû szindikátus fontos szerepet játszott a Kennedy elleni merénylet elõkészítésében és végrehajtásában. A Permindex egy Moszad-CIA közös vállalkozás volt, amely szorosan együttmûködött Lansky bûnözõi szindikátusával. Véleménye szerint itt van az egyik kulcsa a J. F. K. elleni merénylet megértésének. A Permindex nevû holding vállalat fõ részvényese a Banque De Credit International of Geneva, röviden a BCI volt, amelyet Tibor Rosenbaum alapított, aki hosszú idõn át felelõs volt a Moszad pénzügyeiért. A BCI nemcsak Meyer Lansky fõ partnere volt a pénzmosásban, hanem a Permindex számláit is vezette.
Kennedy sok ellenséget szerzett magának, amíg elnök volt. Hadüzenetet hirdetett a maffiának, az US Federal Reserve Systemnek (amerikai központi bankrendszer) és a "cégnek" vagyis a CIA-nek, amely felett az 1961-es kubai kudarc után sötét vészfellegek tornyosultak. A US Federal Reserve System izraeli érdekeltségben volt és ez nem tetszett Kennedynek. Azt akarta elérni,hogy a Kongresszus bocsássa ki az USA pénzét vagyis meg kívánta szüntetni a US Federal Reserve System zsidó befolyását. Másrészt Kennedy békepárti volt és az izraeliek atomprogramját is ellenezte. Kennedy halálával Izrael is elérte azt, amit akart. Lett végre atombombája és az amerikai központi bankrendszer is a kezében maradt.
Steven Sora „Az amerikai elit titkos társaságai” címû könyvében megírja, hogy demokrácia égisze alatt az amerikai demokráciát egy szûk, eszközeiben nem válogató elit irányítja. Felfedi azt a sötét és kritikus szerepet, melyet a titkos társaságok játszanak Amerika uralkodó családjain belül, valamint hatalmas befolyásukat az amerikai demokráciára, a folyamatban levõ ügyekre és a világtörténelemre. A titkos társaságok mindig vezetõ erõt jelentettek a nyugati civilizáció történetében. A szövetségek felülemelkedtek a hazafiságon és vallási hiedelmeken, és erõs befolyással bírtak az USA megalapítására. A titkos sejtek nem haboztak akár elnökgyilkosságot is pénzelni. A társaságok kritikus szerepet játszottak Amerika leghatalmasabb családjai vagyonának megteremtésében. Steven Sora riasztó részletességgel azt is felfedi, hogy e társaságok hogyan használják hatalmukat Amerika modern uralkodó családjainak egyesítésére. Jókora hatalmuk és gazdagságuk lehetõvé teszi, hogy napjainkban is uralmuk alá hajtsák Amerikát.
„A Kennedy gyilkosság - 13. változat” címû dokumentumfilmben megszólaló James Fetzernek - a minnesotai egyetem professzorának, a „Merénylet a Dealey plazán” címû könyv szerzõjének, - szavai sokatmondóak: „Azok a befolyásos sötét erõk, akár kormányzatiak, akár mások, amelyek bûnösek John Fitzgerald Kennedy halálában, továbbra is kártékony hatást gyakorolnak az amerikai kormányra és a világra még ma is.”
Sem ma, sem harminc év múlva nem áll érdekükben, hogy kiderüljön a teljes igazság!

Dancsecs György

Pusztán tagadni valamit nem nagy fantázia. Viszont az, hogy Friedmantól idézik a dicsérõ sorokat, de a megoldásokkal kapcsolatos egyetértését nem idézik, egyértelmû, árulkodó jele, hogy a nem annyira jól hangzó többi részt elhallgatják. De tényleg, miért is nincs fenn a site-on az egész levele?

"Friedman elismerõen nyilatkozott a törvénytervezettel kapcsolatban"

Szövegértelmezés, harmadik osztály. Ilyet hol írt? Minõsítette valahol a tervezetet? Annyit írt, tetszik neki a szerzõk buzgalma.

"Ha nem akarsz választ kapni valamire, akkor le se írd legközelebb, ok? Így is elég sok idõm elmegy a válaszadással, úgyhogy nehogymár én legyek a hibás azért ha válaszolok valamire amit felvetettél. Írj kevesebbet, kevesebb választ is fogsz kapni. Értsd: ha fontosnak érzed hogy valami állítást betámadj, akkor tartsd fontosnak az arra érkezõ reakciót is."

Oké, ezt érdemes megnézni visszajátszásban, lassítva. A menet a következõ volt: én leírtam, hogy valószínûleg miért létezik az oldal (pénz). Erre te így reagáltál: "Ha neked azon dolgok közül amiért pénzt kérnek semmi sem hiteles, akkor a saját véleményeden kívül gyakorlatilag semmi sem hiteles." Rögtön két teljesen fals dologba kevertél: egyrészt hogy nekem semmi sem hiteles, amiért pénzt kérnek - ilyet nem állítottam és nem is igaz, de ennek cáfolatát már le se írtam, 😎 azzal vádoltál, hogy az oldal azért nem tartom hitelesnek, mert pénzt kér. Valószínû nem természettudományos területen dolgozol, mert logika nyista ("oldal nem hiteles" és "oldal pénzt kér" konjukciójából nem következik, hogy "pénzt kér" -> "oldal nem hiteles"), de azért leírtam, hogy az oldal más, a már említett okok miatt nem hiteles (hibás állítások, megoldási módok hiánya és gyengesége, áltudományosság minden jellemzõje, félrevezetõ állítások, kontextusból kiragadott mondatok, mint érvek). Erre te most besértõdsz, hogy 1) ez a válasz nem válasz - ugyan mért nem? 2) Megint megvádolsz valamivel, amit nem követtem el, miszerint nem is vagyok kíváncsi a válaszodra - mégis hogy kellene reagálnom valamire, ami A) olyat állít rólam, ami nem igaz, 😎 nem alkalmazza a logika elemi szabályait sem?

Ebbõl azt hiszem, elég világos, hogy itt nem én vagyok az, aki nem képes értelmezni a szövegedet, hanem te nem akarod megérteni az enyémet. Ha válaszolsz, kérlek a fenti szövegre válaszolj 😉

Nem nagy élvezet így válaszolni, hogy a hozzászólásaim nem olvasod el, de neked leírom mégegyszer. Hogy magyarázod a beszéd ezen, a titkos ellenfélrõl szóló mondatát:

"It conducts the Cold War, in short, with a war-time discipline no democracy would ever hope or wish to match."

Az USA a szabadkõmûvesek, netalán a FED ellen vívta a hidegháborút?

A munkapénz elméleteddel nagyjából feltaláltad a szocializmust. A probléma is közel ugyanaz vele, mert ezzel az embereket munkára, de nem értékes munkára ösztönzöd. Ha bármilyen munkáért ugyanannyit fizetnek, hogy teszel különbséget rossz informatikus és jó informatikus között? Megint más: a pénznek nem kizárólag a bérek kifizetésénél van szerepe, hanem áraz is valódi javakat. Hogy allokálod a munkapénzt, mint értékmérõ? Ki állapítja meg, mennyi munkába kerül egy kiló kenyér vagy egy Mercedes? Az a baj, hogy a Mercedes lehet marha drága is, de lehet benne százezer óra munka, ha nincs benzin a világon, akkor annyit ér, amennyi vas van benne. A kamatokat sem tüntetné el az ötleted, mert hitelre továbbra is szükség lenne. A Mercedes-gyártó mondjuk százmilliárd forintot ruház be, százöt milliárd forintért ad el Mercedest, de a haszna csak ötmilliárd. A maradék százmilliárdot csak kölcsönökbõl tudja elõteremteni, és azt pedig valakinek adnia kell, és az a valaki csak úgy szívességbõl nem fog adni.

Talán befektetési alapot kellett volna mondanom, mert ugye a bankok nem rendelkeznek önálló akarattal 😊

"Arról van szó, hogy te a káoszelméelettel akarod bizonyítani hogy az emberkbõl álló tömeg nem írányítható."

Nem, nem, valamiért nem akarod megérteni, de mégegyszer: a káoszelmélettel azt akarom bizonyítani, hogy a *világ* nem irányítható. NEM a tömeg.

"jelenleg még mindenhez szükség van kooperációra hajlandó kisebb-nagyobb tömegre"

A három példámban, miszerint lesz-e Bangladesben árvíz, mit gondol néhány kínai pártfunkcionárius Kína jövõjérõl, és hogy hogyan döntenek a befektetési bankok, ha zuhan az arany, hol szerepel a tömeg, mint lényeges tényezõ? Márpedig a világ irányításához ezeket kellene tudni.

"innen kezdve semmi sem akadályoz meg senkit abban hogy több évtizedeken át tartó grandiózus terveit végrehajtsa"

Huh, de errõl beszélek, hogy igen. Megakadályozza a világ elõrejelezhetetlensége és kaotikus mivolta. Nem a tömeg. Egy döntés lényeges elemeit nem a tömeg adja. Jön például egy tudományos felfedezés, és kiderül, hogy az atomot hasítani lehet, és lõttek a nagyszabású szénre építõ terveknek. Vagy meghal Sztálin, és a SZU jövõje azon múlik, hogy Brezsnyevnek vagy Hruscsovnak nagyobb-e a szemöldöke.

"Persze szükség lenne (...) független szaktanácsadókra, akik mindig a legoptimálisabb szinten tartják a pénzkibocsátást..."

Olvastál már a PROUT modellrõl? Én csak nagyvonalakban futottam át, de a PROUT mindig szövetkezeti bankokról beszél. Lehet hogy ott ki van már dolgozva ez az elképzelés.

Biztos van valami amit nagyvonalúan átugrottam és ezért késõbb még megkapom a magamét, úgyhogy csak nyugodtan írd le hogy mivel vagyok még adósod. Én sem veszem zokon hogy jópárszor ignoráltad már a hozzászólásaim lényegi részeit, hanem nyers számonkérés helyett inkább próbállak emlékeztetni arra hogy miket is állítok.

"Élj egy kicsit nyugaton, látni fogod, hogy megy ez egy egészséges történelmû országban."
Te ezt nekem írtad? Én nyugaton élek már közel 7 éve. Konkrétan Hollandiában, az egyik mintaországban. Mesélek arról hogy azon témák megtárgyalása során, amit itt veled is megtárgyaltunk, mit tanultam a nyugati demokráciáról:
Csalódtak a politikában az emberek. Látja mindenki hogy a fejük felett döntenek, így azt ismételgetik maguknak, hogy minden biztos azért történik úgy ahogy történik, mert annak így kellett történnie. Megtanulták szeretni az, ami épp van. Ha egy párt beígér valamit, és megválaszás után mégis az ellenkezõje történik, megvonják a vállukat és megkérdezik: na de mit lehet csinálni? Úgy hogy bíznak a rendszerben, bíznak a bankokban, mert mást úgysem lehet csinálni. Ezért mûködik jól a "demokrácia". Hiszen bármi is történjen, csak húzzák tovább az igát egy jobb jövõben bízva. Egyik (holland) kollegám mondta azt hogy olyan régen van itt már demokrácia és szabadság, hogy el sem tudják képzelni hogy ez valaha is máshogy lesz, és el sem tudják képzelni hogy ezt bármi is veszélyeztetni tudná. Ebben nõttek fel, ez a világ rendje, mitõl is változna meg bármi is?
Dióhéjban ennyit. Neked milyen külföldi tapasztalatod van?

"Lejjebb ugye egy senki bábfigura volt, aki felolvassa az ötödik szintrõl érkezõ híreket, itt most felelõs szakértõ, akinek oda kell hallgatni a véleményére."
:-) Nem, a felelõs szakértõ irónia volt, mert te csak a felelõs szakértõk szavát hiszed el. Gondoltam a politikai kérdésekben számodra a felelõs szakértõ az pl. az USA elnöke, így próbáltam a kedvedben járni, és tõle idézni. De látom hogy én jót nem tudok írni. De ez biztos a szocializmus szelleme miatt van így, hogy neked semmi sem jó. :-P

"Vajon miért csak a mondat szerepel, forrásmegjelölés, esetleg a teljes szöveg nélkül?"
Vajon én miért nem írok mindig 10x ennyit, és teszek minden mondatom mögé egy linket? Vajon az újságok a cikkek állításai mögé miért nem tesznek forrást? Vagy ott van a wikipedia. Na ott aztán igazán lehetne mindent linkekkel alátámasztani, de mégsem így van. Vajon-vajon miért? Hisz mindez olyan egyszerû lenne! Vagy mégsem?

"Itt volt is erre egy példa: lejjebb volt egy idézet Kennedytõl, ahol titkos társaságokról beszélt."
Én #211 és #144-ben is írtam Kennedyrõl. Ha kommentálni akarod az álláspontomat, akkor tedd meg.

"Egyébként ha az elnök szidja a gazdasági lobbi hatalmát, nem épp azt igazolja ezzel fényesen, hogy a kormányt NEM vették meg kilóra? Megint egy ellentmondás."
Ennyi év után nyilvánosságra kerül egy levél, az most mit bizonyít? Azt biztos nem, hogy az elnök önszántából tette meg amit tett, majd hirtelen észhez tért, és leírta az ellenkezõjét egy megbánó levélben... Szóval ha én érvelek valami mellett, akkor a hiányos forrásmegjelölés és ezeréves idézet az nem bizonyít semmit, igaz? Semmit, kivéve a te igazadat. Azt minden bizonyítja. Na, ha arra nem bizonyíték valami amit én állítok, akkor arra sem amit te, szoval ne lopd el a bizonyítékaimat! :-)
Aztán ott vannak a meggyilkolt elnökök és kéviselõk is. Azt hiszem a The Money Masters-ben volt, de lehet hogy másik dokumentumfilmben az, hogy elkezdtek idézeteket bemutatni vezetõ politikusoktól, amerikai elnököktõl. Mindegyik a pénzmaffiára nézve terhelõ volt. Jöttek sorban az idézetek, alul név, idõpont és hogy az illetõt megölték. Következõ idézet ugyanígy: név, idõpont és hogy megölték. Ez azért sokat elárul.
De mivel ez akár blöff is lehet (pedig nem az) mivel nem tudom a forrást prezentálni, ezért szimplán derüljünk egy jót azon hogy milyen találó módja ez a lényeg bemutatásának: beszélhetnek a politikusok, de ha ezzel kereszbetesznek a háttérhatalomnak, akkor megnézhetik magukat.

"Tévedsz. Mind épített az elõdök munkáira, és ami sokkal fontosabb, mindegyikük munkáját elismerték a szakmában."
Most azt vitatod hogy az egyéni, akkori normákat semmibevevõ kutatás tömeges méretekben történõ megjelenése hozta el a változást az 1500-as években? Ne viccelj már! Azzal se viccelõdj hogy mindegyik munkáját elismerték. Nézd már meg a tudomány történetét elõször, ok? Az 1500-as évektõl. Az 1500-as évek tudománytörténete az új elméletek és meglátások elterjesztésének keserves küzdelmeirõl szólt. Ahol az egyének többségének nem volt egyszerû dolga, mert ahogy ma is élénk az ellenállás mindennel szemben ami alternatív, azaz a fennálló rend ellen van, úgy ez mindig is így volt. De mivel a korabeli dogmák már nem voltak tarthatóak, ezért a változás megindult. Minden fronton.

"A Money Masters esetében legfeljebb elnézõ mosolyról (Friedman), de inkább gúnyos vihogásról beszélhetünk."
No igen. Így gyártod te a bizonyítékokat. És képes vagy megszólni azt amit én csinálok. Nahát-nahát, ez igazán nem szép. Tartsd már tiszteletben Friedman emlékét!

"Ebbõl a kettõbõl kettõt nem teljesít a Money Masters. Hol vannak a publikációk, a konferencia-hivatkozások, a hasonló véleményen levõ közgazdászok linkjei, cikkei?"
Ezt kivetted a szövegkörnyezetbõl. Nem errõl volt szó a Money Masters-sal kapcsolatban.

"A háttérhatalmat definiálhatjuk az emberi tényezõnek a hatalom mögött, de akkor persze arról kellene elgondolkodni, mi az az emberi tényezõ. De igazából minden definíció attól lesz értelmes, mire akarjuk felhasználni. Mire akarsz kilyukadni?"
Arra akarok kilyukadni, hogy nem összeesküvés elméletrõl beszélek, hanem egy olyan sablont vázolok fel, amivel könnyebb azokat a dolgokat megérteni, melyekrõl jelenleg úgy nyilatkozol hogy azok "ismereteidben hiányzó lyukak". Elõszeretettel hivatkozol a káoszra ezen ismeretlen, sõt szerinted talán megismerhetetlen folyamatokkal kapcsolatban. Pedig a háttérhatalom kifejezés bevezetése és pontosítása mankót nyújtana a részleteiben nem, de hatásaiban jól ismert mechanizmusok kitárgyalásához.
De csak nyújtana, mert most már nem is tudom, talán 2 hete mindig valami másról beszélünk. Számomra ez lenne az érdekes téma, jó lett volna errõl beszélni.

"Már miért mondanám azt? Ha én híres tudós lennék, és hozzám fordulnak, valami ilyesmivel, én is így reagálnék."
Hogy miért mondanád ezt? Ahogy a kipontozott részek jelentõségét ügyesen megmagyaztáztad, úgy akármi más hasonlóan ügyes választ is el tudok tõled képzelni. Merthogy ez a kipontozott részekkel kapcsolatos kreativitásodra volt reakció. Sajnálom hogy nem volt egyértelmû.

"A moralitását azért emlegetem, hogy amíg ilyen emberek tervezték a mai pénzügyi rendszert (ugyanis annak Friedman volt az egyik fõ építésze)..."
Csavarhatod ahova akarod, a tény tény marad: Friedman elismerõen nyilatkozott a törvénytervezettel kapcsolatban.

"...én inkább arra hajlok, hogy az ismereteimben hiányzó lyukakat ne gonosz összeesküvõkkel tömjem be."
Én nem beszélek gonosz összeesküvõkrõl. Összeesküvés elméleteket tárgyalj meg azzal aki szereti a témát.

"Nem a pénz miatt nem hiteles az az oldal és a film, hanem a leírt ezer másik ok miatt, amiken nagyvonalúan átlépsz."
Ha nem akarsz választ kapni valamire, akkor le se írd legközelebb, ok? Így is elég sok idõm elmegy a válaszadással, úgyhogy nehogymár én legyek a hibás azért ha válaszolok valamire amit felvetettél. Írj kevesebbet, kevesebb választ is fogsz kapni. Értsd: ha fontosnak érzed hogy valami állítást betámadj, akkor tartsd fontosnak az arra érkezõ reakciót is.

Már miért mondanám azt? Ha én híres tudós lennék, és hozzám fordulnak, valami ilyesmivel, én is így reagálnék.

Senki sem vonta kétségbe a moralitását. A moralitását azért emlegetem, hogy amíg ilyen emberek tervezték a mai pénzügyi rendszert (ugyanis annak Friedman volt az egyik fõ építésze), én inkább arra hajlok, hogy az ismereteimben hiányzó lyukakat ne gonosz összeesküvõkkel tömjem be.

Nem a pénz miatt nem hiteles az az oldal és a film, hanem a leírt ezer másik ok miatt, amiken nagyvonalúan átlépsz. A pénz csak egy magyarázat volt, miért is létezik, ha már megállapítottuk, hogy hamis.

Mibõl látod te, hogy a Kennedy beszéd a kommunistákról szól?
Én is visszakerestem a teljes beszédet, a teljes kontextust elolvastam, meghallgattam, átgondoltam és én nem láttam egy szót sem ami a kommunistákról szólt volna.
Mutasd meg nekem,hogy hol beszél a kommunistákról?
Mutass arra a részre,ahol a kommunisták szó szerepel a beszédben.
De ha nem tudsz ilyet mutatni, akkor ez csak egy belemagyarázott hazugság.
Ellenben ha a realitásnál maradunk, és a már akkor is létezõ árnyékhatalomra gondolunk, hirtelen szépen összeáll a kép.
Mivel Kennedy titkos társaságról beszél, egyértelmû arra következtetni,hogy bizony õ titkos társaságra gondolt.

A késõbb nyílvánosságra került, de ne reklámozott információkból kiderül,hogy kinek volt útjában kennedy, miért, és hogy végülis miért is kellett neki meghalnia, nemcsak neki, hanem a Kennedy dinasztiának miért kellett végül vesznie. Meg kéne vizsgálni,hogy Kik is voltak végülis a Kennedyék.

Kukacos, egyébként mit mondasz egy olyan ötletre,hogy adóságmentes, kamatmentes pénz melynek fedezete a munka.
Pénz = munka.
Egy olyan pénz, valuta kibocsátása, mely beváltható adott mennyiségû munkára, konvertibilitása mindig a reálbérben kifizetett adott mennyiségû munka értékének viszonyától függ.
Tehát, ha 1 óra átlagbér = 500 ft, akkor az egyenlõ 1 egység szabad munka fedezetû pénzegységgel.
De két év múlva, az infláció és rejtett adóztatás következtében az az egy óra munka már 700 ft, akkor az az egy egységnyi munka fedezetû pénz is 700 ft ot ér, a valuta konvertibilitásban.
Ennek a pénznek a bevezetése, fõ értékké tenné az emberi munkát.
Tehát a pénz mögött nem nemesfém lenne a fedezet, sem földterület, és fõleg nem adósság, mint ma.
Ennek a pénznek a kölcsönzésekor, nem kell azt késõbb kamattal terhelten visszafizetni. Nem kell félni az értékvesztéstõl sem. Mivel ennek a pénznek az értéke hozzá van ragasztva az alkotó munkához.
Egy ilyen egységnyi pénz 10 vagy 20 év múlva is annyit érne mint ma, egy óra ledolgozott munkával.
Persze, nem minden munka egyenértékû, ezért szorzókat kell alkalmazni, hogy megfeleltethetõ legyen minden esetben.
Ennek a pénznek a konvertibilitását, meg lehetne határozni úgy hogy veszünk 1000 féle típust, minden féle munkavégzésbõl, építõipar segédmunkás, takarító, fuvarozó, könyvelõ, orvos, informatikus, ezeknek vesszük az egy órára átlagosan vett értékét valamilyen viszonyítási valutában, majd ezeknek az együtthatója adja meg azt az átlagos értéket, ami jellemzi a társadalom átlagos munkavégzõ képességének az értékét. Kapunk így egy átlagos mennyiségû valutát, ami egyenlõ lesz azzal a pénzegységgel aminek a fedezete a munka.

A lényege az egésznek, az, hogy a munkával nem lehet "nehéz" manipulálni, az nem olyan termék amit fel lehet halmozni, nem olyan termék aminek mesterségesen szabályozni lehet a mennyiségét.
Önszabályozó, ha munkahiány van, akkor a pénz értéke megnõ, ergó, jobban megéri dolgozni, ahelyett,hogy a segélyre várnánk, így többen mennek dolgozni.
Ha túl nagy a munkaerõ kínálat, akkor kisebbek lesznek a bérek, nagyobb lesz a munkaverseny, olcsóbbá válnak a termékek mert olcsóbbá válik az a munka amivel elõállítják. Ez a rendszer mindig beszabályozza magát. Ez csak az alapkoncepció.
Persze szükség lenne egy folyton változó "nem állandó" választott népképviseletre, és független szaktanácsadókra, akik mindig a legoptimálisabb szinten tartják a pénzkibocsátást, és akik meghatározzák ennek a pénznek a konvertibilitását, más valutákra, bankok helyett, szövetkezetek lennének az országban, nem lenne olyan, hogy kamat, nem lenne értelme felhalmozni ezt a pénzt, nem szedhetõ érte kamat a pénzkihelyezéskor.
Ha pénzhiány van akkor olyan konstruktív tevékenységek keretében kerülne ki a szükséges pénzmennyiség a gazdaságba mint iskolák, kórházak, kulturális intézmények, könyvtárak finanszírozása, támogatása, pontos elszámolással, nehogy a rossz helyre menjen ez a pénz.

Ha túl sok pénz lenne a gazdaságban akkor megnövelik a konvertibilitási rést.
Például, a szövetkezet 1 M pénzt 490 ft ért vesz meg, de 510 ft ért ad el.
Ha túl sok pénz van akkor szélesebbre nyitja ennek a konverziónak a rését, és így gyorsabban fogy a pénz a gazdaságból és ismét megy fel a pénz értéke.
Vagy pedig az állam adók formájában kivonja a felesleges mennyiséget.

Ez csak egy alap elképzelés.

Továbbá kiegészíteném azzal, hogy ha az állam nem hajlandó ilyen lépést meglépni, népszavazási kényszer hatására sem, akkor létre kell hozni egy önrendelkezõ, szuverén államot.
Mint amilyet a Pirate Bay torrent oldal is csinált.
Megvettek egy régi mesterséges "olajfúró" sziget féleséget, és alapítottak ott egy államot amihez a szerverek tartoznak amik kiszolgálják a torrent klienseket.

Ugyan így mi is, megveszünk egy kis szigetet magunknak bárhol a világon, úgy hogy az ingatlan teljes tulajdonunkba kerüljön, Full triász tulajdonjogunká váljon, így miénk lenne a birtoklás joga, a használat és a hasznok szedésének joga,és a rendelkezési jog. Majd létrehozunk egy hivatalos államformát amit ratifikáltatunk, minden jogunk megvan nekünk is az államalapításhoz, ezt más országok csak tudomásul vehetik, nem szólhatnának bele.
Megalapítjuk saját valutánkat, amit behozunk magyarországra, amit úgy használnánk mint a részvényeket.
Mindenki aki ennek a részvénynek "munka fedezetû pénznek" a tulajdonosa lesz, egyben tulajdonjogot szerez egy nemzetközi részvénytársaságban.
Jogilag nincs sok kikötés,hogy kell kinéznie egy részvénynek, egy részvény kinézhet úgy is mint egy bankjegy, és lehet akár virtuális is mint a számlapénz.

A pénzt üzemeltetõ átváltó szövetkezetek "magyar képviselet" abból a kis adás-vételi árrésbõl tartaná fenn magát, ami a pénz átváltásával jár, és amely jelenség ma is mûködik a bankoknál.
10 eurót már nem tudsz annyiért visszaadni a banknak mint amennyiért vetted.

Tudom,hogy nem tökéletes ez a koncepció, de majd finomítgatok rajta.
Elõbb utóbb lehet lesz is belõle valami.
De az alapja szerintem jól hangzik,hogy a pénz fedezete az emberi munka, és hogy ez a pénz adóságmentes, kamatmentes pénz lenne.

"A káosszal kapcsolatban még mindig nem a tömegek kontrolljáról van szó, hanem a világ általános irányításáról, mint azt #210-ben már leírtam!"
Azt tudom leírni hogy szerintem mirõl van szó. Arról van szó, hogy te a káoszelméelettel akarod bizonyítani hogy az emberkbõl álló tömeg nem írányítható. De mivel a tömegekre ez az elmélet csak megkötéssel érvényes, így nem cáfol semmit, mivel tömegek esetén be lehet avatkozni. Ha nincs beavatkozás, beszélhetünk a káoszelméleteidrõl, de ez nem a beszélgetésünk tárgya. Én azt állítom, hogy jelenleg van beavatkozás, és ezzel te is egyetértesz.

"A legtöbb világméretû problémában a tömeg csak egy részletkérdés."
A tömeg alapkérdés, mivel jelenleg még mindenhez szükség van kooperációra hajlandó kisebb-nagyobb tömegre. Tehát olyan nincs, hogy hoznak egy bármilyen döntést, legyen az politikai, katonai vagy gazdasági, de nincs tömeg aki támogatja. Ha nincsenek támogatók, akkor az egészbõl nem lesz semmi. Jeleneleg még nem lehet robotokkal végrehajtatni a döntéseket, arra még várnunk kell.
Mikromenedzsmentet nem lehet tömegmanipulációval végezni, nem is erre való, de megfelelõ méretû támogató tábort szinte bármilyen ügyhöz lehet gyûjteni tömegmanipulációval. És a mi témánk ez.

"...senki sem lesz képes elõre tervezni a világban és egy óriási, évtizedeken átívelõ grandiózus koncepciót megvalósítani."
Ha mindenkor képesek a támogatókat megszerezni, akkor innen kezdve semmi sem akadályoz meg senkit abban hogy több évtizedeken át tartó grandiózus terveit végrehajtsa. Mindig csak a jelenben kell az aktuális lépéshez támogatókat szerezni, és máris mûködik a terv. A tömeg nem is veszi soha észre hogy milyen tervet támogat, hiszen csak az épp aktuális apró változást látja.

"Várom, hogy alátámaszd a film ötleteit, vagy cáfold az enyémeket, mert eddig egyiket se tetted meg."

Errõl beszélgetünk a kezdetektõl, hogy szerintem mit nem látsz, vagy mit nem látsz jól. Ha eddig nem értetted meg, ezek után sem fog menni.
Ez lenne a konklúzió?

"Ó, a célokkal én is egyetértek. Persze azt sose tudjuk meg, hogy a ... helyén az állt, hogy ..."
Miért nem vonod kétségbe inkább azt hogy Friedman egyáltalán kapcsolatba lépett a film alkotóival? Sokkal egyszerûbb lenne, nem? Mondd azt hogy Friedman ennél komolyabb szakember volt mintsem ilyen áltudományos haszonlesõkkel kapcsolatba lépjen. És ez az érvelés legalább összhangban lenne az írásod többi részével.

"Friedman moralitását jól mutatja..."
És ki vonta kétségbe a moralitását? Kizárólag te. Szerinted aki levelet ír a film alkotóinak, amiben kifejezi hogy mennyire nagyra tartja a munkájukat, annak a moralitását védeni kell. Ennél azért többre is tarthatnád Friedman-t.

"Aogy írtam, kereslet-kínálat, biznisz ez is valakinek."
Vajon miért is az a nick-ed, ami? Ha neked azon dolgok közül amiért pénzt kérnek semmi sem hiteles, akkor a saját véleményeden kívül gyakorlatilag semmi sem hiteles. Mert ennyi erõvel MINDEN ami a világon eljut hozzád, valakinek az érdeke, hogy eljusson hozzád. Ez egy jó kiindulópont ahhoz hogy az ember elkezdje használni a saját agyát, úgyhogy részben támogatom az álláspontodat, de gyakorlatilag meg így nem lehet párbeszédet folytatni.

Valamint egy dolgot tarts mindig észben: én nem azért beszélgetek veled, hogy meggyõzzelek, és nem azért ajánlok figyelmedbe anyagokat, hogy mert azok "teljesen véletlenül" alátámasztják az álláspontomat. A lényeg amiért itt beszélgetünk, az az lenne, hogy elgondolkodj az alternatív álláspontokon. A szenvtelen, mechanikus válaszadásod néha megrémít. Bármennyire is különbözõ az álláspontunk, azért elsõsorban emberek vagyunk, aztán a többi.

A hozzászólásod elejében benne van Magyarország kicsiben. A szocializmus szelleme máig hat: onnan örököltük ezt a szemléletet, hogy ne ugrálj, úgyis lenyomnak, kussolj, úgysem érhetsz el semmit. Persze, hogy a frusztrált emberek ezek után kitermelik a maguk elméleteit, hogy megindokolják, miért nem tesznek semmit. Apátia és rezignáltság, ez az ország baja. Mindenki csak panaszkodik és a hatalmat szidja. Élj egy kicsit nyugaton, látni fogod, hogy megy ez egy egészséges történelmû országban. Az emberek egyáltalán nem úgy élnek, hogy semmin se tudnak változtatni, hanem igenis kinyitják a szájukat. Tudnak és mernek is kezdeményezni, de nem autókat borogatva, hanem a törvényes utakat járva. Ha nincsenek ilyen utak, elõször azt járják ki, hogy legyenek.

Az amerikai elnökrõl meglehetõsen változó képed van, kicsit úgy tûnik, mikor melyik támasztja alá a mondandódat. Lejjebb ugye egy senki bábfigura volt, aki felolvassa az ötödik szintrõl érkezõ híreket, itt most felelõs szakértõ, akinek oda kell hallgatni a véleményére. Nem, az amerikai elnök nem gazdasági szakértõ, és nagyon gyakran fogalmaz túlzóan beszédeiben, ha épp a gazdasági lobbi hatalmáról kesereg. Az összeesküvész-elmészek kedvelt fogása, hogy idéznek valakitõl valami kontextusból kiragadott mondatot, amit aztán jól kifacsarnak. Vajon miért csak a mondat szerepel, forrásmegjelölés, esetleg a teljes szöveg nélkül? Olyan egyszerû ma már linkelni az interneten... Ezeket marha nehéz ellenõrizni, mert senkinek sincs kedve levéltárból megkeresni az idézetet, szóval ez mindig jó trükk. Itt volt is erre egy példa: lejjebb volt egy idézet Kennedytõl, ahol titkos társaságokról beszélt. Vettem a fáradtságot és utánanéztem, és kiderült, hogy a "titkos társaságok" alatt a kommunistákat értette. Biztos vagyok benne, hogy az idézetek túlnyomó többsége, ha nem mind, ugyanilyen mélységû "bizonyíték" lenne, de nincs idõm és kedvem utánanézni. De ha megkeresed a linket, kielemezhetjük.

Egyébként ha az elnök szidja a gazdasági lobbi hatalmát, nem épp azt igazolja ezzel fényesen, hogy a kormányt NEM vették meg kilóra? Megint egy ellentmondás.

"A forradalmi ötleteiket nem készen kapták a TV-bõl, sõt nem is valamelyik egyetemen hallották. Hanem nekiálltak gondolkodni."

Tévedsz. Mind épített az elõdök munkáira, és ami sokkal fontosabb, mindegyikük munkáját elismerték a szakmában. Ez különbözteti meg az amatõr érdeklõdõt a tudóstól, ez mondja meg, hogy amit csinálsz, az valóban ér-e valamit avagy sem. Lehet otthon, egyedül dolgozni, mint Gödel, de senki sem vonja kétségbe, hogy Gödel világszínvonalút alkotott. A Money Masters esetében legfeljebb elnézõ mosolyról (Friedman), de inkább gúnyos vihogásról beszélhetünk.

"Elég ha az adott kérdéssel foglalkozó emberek közösségéhez csatlakozol, és használod az agyadat."

Ebbõl a kettõbõl kettõt nem teljesít a Money Masters. Hol vannak a publikációk, a konferencia-hivatkozások, a hasonló véleményen levõ közgazdászok linkjei, cikkei? Nem kiragadott félmondatok, hanem teljes kontextus, és visszahivatkozások. Nem, ez a dolog a partvonalon kívülrõl megy. Én csak egy bizniszt, egy PayPal fizetõs oldalt látok, ahol meséket lehet rendelni felnõtteknek, pénzért.

A háttérhatalmat definiálhatjuk az emberi tényezõnek a hatalom mögött, de akkor persze arról kellene elgondolkodni, mi az az emberi tényezõ. De igazából minden definíció attól lesz értelmes, mire akarjuk felhasználni. Mire akarsz kilyukadni?

Csak 1et mondok: JFK (nyitottm dosszié) Oliver Stone
(és ez csak a NYILVÁNVALÓ, teljesen NYILVÁNOS adatokkal dolgozott, felesleges itt lézers Enterprise ûrhajóról vizsgálni , hogy lõtt ki 6 golyót 5másodperc alatt egy közepes lövész)
Addig is van Mr. X

"Miért is? Mi köze a központi banknak ahhoz, milyen törvényeket hoz az állam? Ha az állam a központi bank befolyása alatt áll, miért ne akarhatnánk mi kikényszeríteni a törvényeket? Tartsunk népszavazást errõl, ne a vizitdíjról."
Azért kijelentésedben te is látod a lényeget: miért ne akarhatnánk mi kikényszeríteni a törvényeket? Egyrészt MI nem akarhatjuk, mert börtönbe zárnak ha túl sokat akarsz az utcáról elérni, azt a kérdést meg én is hangoztatom, hogy az állam miért nem akar más törvényeket? Beszélgettünk errõl, nem? Hogy miért impotens az állam. Azért impotens, mert ez a feladata. Mert megvásárolták kilóra, és ezt most nem fogom többet bizonygatni neked, ha egy amerikai elnök mondja, akkor az úgy van (#239). Vedd úgy, hogy egy témában jártas kutató mondta, talán úgy be tudod illeszteni a világképedbe.

"És végül ki reformálta meg a tudományt? Kovács Géza a hetedikrõl, vagy Galilei és Newton?"
Huh vazze, elérted célodat, kezdem elveszíteni a türelmemet. Galileit és Newtont kezdetben semmi nem különböztette meg Kovács Gézától, vagy tõled, de aztan "rájöttek" hogy olyan képességekkel rendelkeznek melyek lehetõvé teszik hogy saját maguk ismerjék meg a világot, és saját maguk következtetéseket vonjanak le. A forradalmi ötleteiket nem készen kapták a TV-bõl, sõt nem is valamelyik egyetemen hallották. Hanem nekiálltak gondolkodni.
Minden egyes ember képes önálló kutatást végezni, és önállóan következtetéseket levonni a világgal kapcsolatban. Ehhez nem az kell hogy egyetemre menjen, hanem az kell hogy elkezdje hsználni az agyát. Einstein maga mondta hogy inkább újra feltalálja a spanyol viaszt, de nem magol be mindent amit a kortársai már papírra vetettek, mert ez kellett ahhoz hogy kreatív tudjon maradni. Neki talán elhiszed, hogy ez egy életképes megközelítés.
Vagy pl. Gandhinak annyi értékes meglátása volt a világ dolgairól mint 1000 másik kutatónak. Mi tette õt különlegessé? Biztos nem a diplomája. Kutató volt egyáltalán? Én inkább olyan emberként definiálnám aki használta a józan paraszti eszét és elsõsorban ember akart lenni, nem más. Nem kutató, nem politikus, hanem ember.

"Nem a papír a lényeg, hanem hogy résztvesz-e a témával hivatásszerûen foglalkozó emberek közösségében."
Nem. A lényeg az, hogy saját magad használod-e az agyadat. Nem kell semmilyen szentély elé borulni, legyen az a tudományé vagy egy vallásé. Elég ha az adott kérdéssel foglalkozó emberek közösségéhez csatlakozol, és használod az agyadat. Ennyi kell. De ha azt preferálod, önállóan is tudsz kutatást végezni, ahogy az sok kutatóra és nagy gondolkodóra jellemzõ ma is, és jellemzõ volt az elmúlt századok során végig.

Az, hogy valakinek titulusa vagy papírja van, SEMMIT nem jelent. Ebbõl következtetni semmire sem lehet. Nem attól lesz valaki álláspontja megalapozott, mert a barátai akikkel kiötlötte az elméletét ugyanabba a tudományos klubba járnak kávézni. Többet ne kritizálj meg valamit azzal, hogy azt valaki olyan mondta aki nem elismert tagja a tudományos köröknek.

"Mert nem ugyanazt mondjátok. Nagyon más félni az emberi tényezõtõl, és más hatalmas kolomppal járni az utcát, és közben üvöltözni, hogy az emberi tényezõ eljött, testvéreim!"
Igazad van. Teljesen más dolog azt mondani hogy féljünk valamitõl, és bemutatni, hogy a félelem megalapozott. De ha te azon kijelentéseknek adsz nagyobb hitelt, melyek megállnak a félelemkeltésnél, akkor ezzel a meglátással magadra kell hagyjalak, mert ezzel megint nem tudok mit kezdeni.
Azért azon erõsen gondolkodj el, hogy mi oka lenne egy nobel díjas tudósnak arra, hogy olyasmivel ijesztgessen, ami csak egy távolba veszõ opció, és nem a valóság.

Háttérhatalom szó definiálásával kapcsolatos tudományos munkálatainkhoz késõbb szólsz hozzá?

Ó, a célokkal én is egyetértek. Persze azt sose tudjuk meg, hogy a ... helyén az állt, hogy

"however, I recommend you to read some elementary economics textbook first"

de az szinte biztos nem, hogy

"and I fully agree with your problem focus and proposed solutions"

különben azt is bennehagyták volna.

Friedman moralitását jól mutatja, hogy a társadalmi kontrollt fontosnak tartotta, és aggódott a piacok függetlensége miatt, annyira, hogy az amatõröket is bátorította, hogy figyeljenek oda.

De ha már a weboldalt dicsérjük, nézzük csak meg a website-ot:

http://www.themoneymasters.com/order.htm

Az alapmû most csak 19.95, de a teljes sorozat is megrendelhetõ potom 185 dollárért. De vedd meg a könyvet is, kapsz ajándékbélyeget. Akármilyen gyenge is a film és akármilyen kamatokkal terhelik is a gonosz bankok a kölcsönöket, ahhoz kitûnõen értenek a készítõk, hogyan kell pénzt csinálni ebben az átkos kapitalizmusban.

Aogy írtam, kereslet-kínálat, biznisz ez is valakinek.

Õ és én is azt mondjuk, hogy ami jegybanki, tehát állami kontroll alatt álló eszköz van (azaz a pénzmennyiség szabályozása), az kevés. Kérdezd meg, tutira azt fogja mondani, hogy a jegybank a piac azon szereplõje, aki az állam érdekében tevékenykedik.

"ötleteid a monopolhelyzetben lévõ magánpénz kibocsájtók miatt nem valósíthatóak meg"

Miért is? Mi köze a központi banknak ahhoz, milyen törvényeket hoz az állam? Ha az állam a központi bank befolyása alatt áll, miért ne akarhatnánk mi kikényszeríteni a törvényeket? Tartsunk népszavazást errõl, ne a vizitdíjról.

"Errõl az jutott eszembe, mikor az 1500-as években tömegesen kezdtek el az emberek ráeszmélni, hogy az ókori tudósok nem istenek voltak, hanem egyszeru" emberek, akik tudományos teljesítménye megismételhetõ."

És végül ki reformálta meg a tudományt? Kovács Géza a hetedikrõl, vagy Galilei és Newton?

"Ezt értsd úgy, hogy nem csak annak lehet megalapozott véleménye a világról, akinek papírja is van róla. És most azt is hozzá kell tennem, hogy "sõt"."

Nem a papír a lényeg, hanem hogy résztvesz-e a témával hivatásszerûen foglalkozó emberek közösségében.

"Ha Friedman mondja, akkor miert jó ez a kijelentés, ha én mondom, talán más szavakkal, akkor meg miért rossz?"

Mert nem ugyanazt mondjátok. Nagyon más félni az emberi tényezõtõl, és más hatalmas kolomppal járni az utcát, és közben üvöltözni, hogy az emberi tényezõ eljött, testvéreim!

A "profi ötletek", mint például számoljuk fel a központi bank pénzmegsemmisítõ képességét (kamatait), helyette az állam semmisítse meg a pénzt? Ugyan miben változtatna ez? Nevetséges. A weboldalukon egyetlen ötlet van, hogy töröljük a fractional reserve bankingot, legyen 100%-os a banki fedezet. Ugyan min változtatna ez? Hirtelen kamatmentesek lennének a kölcsönök? Hülyeség. A pozitív következményekrõl egyetlen mondat van a website-on, miszerint "would result in monetary stability and the end of the boom-bust pattern of US economic activity caused by our current, inherently unstable system." Csak így, bizonyítékok nélkül. Hát hogyne, a kapitalizmus összes problémájára a gyógyír a bankok 100%-os fedezetigénye! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe! De kár, hogy amikor 100%-os fedezetigény volt, semmivel sem volt jobb.

A film által bemutatott ötletekrõl még én is tisztán látom, hogy semmin sem segít. Az enyémekrõl viszont nem látom, miért ne segítene. Legjobb tudásom szerint járok el. Várom, hogy alátámaszd a film ötleteit, vagy cáfold az enyémeket, mert eddig egyiket se tetted meg.

A káosszal kapcsolatban még mindig nem a tömegek kontrolljáról van szó, hanem a világ általános irányításáról, mint azt #210-ben már leírtam! Egyetértünk abban, a tömegeket lehetséges befolyásolni (épp azért, mert az emberi viselkedés kiszámítható), de ismétlem és ismétlem, ettõl még senki sem lesz képes elõre tervezni a világban és egy óriási, évtizedeken átívelõ grandiózus koncepciót megvalósítani.

Azt is mondom, hogy felesleges ennyire fixálódni a tömegmanipulációra. A legtöbb világméretû problémában a tömeg csak egy részletkérdés. A hatalom inkább olyan kérdésekkel szembesül, mint hogy lesz-e árvíz Bangladesben, mit akar Kína és mit nem, vajon bedõlnek-e a részvények, ha kivonjuk a pénzt a nyersanyagpiacokról és így tovább. A világ sorsa ezeken a kérdéseken dõl el, és itt teljesen érdektelen, hogy mit akar a tömeg és mit nem, és mire tudják rávenni.

Hogy példákkal illusztráljam: biztos, hogy manipulációval össze lehet csõdíteni százezer embert egy tüntetésre, de hogy a tömeg ezután felgyújt-e egy nagykövetséget és autókat borogat, vagy esetleg békés gyertyás menetet produkál, már nem lehet megtervezni. Nem lehet megtervezni, hogy elsül-e egy rendõr fegyvere, és mi lesz a tömeg reakciója. Az pedig, hogy a manipuláció eléri-e a célját, nagyon nagy részben ettõl függ.

Aki azt hiszi, hogy a világban minden megtervezett, mintázatkeresõ agya csapja be. A világban nagyon kevés dolog elõre látott és tervezett.

Mi a gondod? Vagyonadó, nem jövedelem.

Az államigazgatás és a bankok viszonyával kapcsolatban érdemes megnézni az elnöki idézeteket.

"The real truth of the matter is,as you and I know, that a financial element in the large centers has owned the government ever since the days of Andrew Jackson... -Franklin D. Roosevelt (in a letter to Colonel House, dated November 21, 1933)"

Javaslom a The Money Masters oldalának tanulmányozását: Monetary Reform Act.

Egy Friedman-tól származó idézettel nyit az oldal:
"As you know, I am entirely sympathetic with the objectives of your Monetary Reform Act...You deserve a great deal of credit for carrying through so thoroughly on your own conception…I am impressed by your persistence and attention to detail in your successive revisions... Best wishes,
Milton Friedman"

"Az internet csodálatos: postolj mûkedvelõ fórumokba, ahol valódi, hozzáértõ kutatók válaszolnak az amatõrök ötleteire."

Azon szakértõ (egyetemi docens) álláspontja, akivel én felvettem a kapcsolatot, az volt, hogy a gazdasági válság oka az hogy nicsenek monetáris szabályozóeszközök az államok kezében, valamint hogy senki sem törõdik a pénzstabilitással és az egyenletességgel.
Ez nem összeesküvés elmélet, ez egy szakértõ álláspontja. Tehát nincs jelenleg érdekérvényesítési eszköz az állam kezében, valamint a jelenlegi rendszert nem a stabilitás megtartása érdekében üzemeltetik. Nincs kimondva hogy ki ez aki üzemelteti, de egyértelmu" hogy nem az állam, hiszen az államnak nincs semmi eszköz a kezében. (Az tök mindegy, hogy lehetne eszköz, a lényeg hogy most nincs.)

Akárhogy is csu"röm-csavarom, ez megint ugyanoda visz minket. A központi banknál kezdõdik a probléma. A viláválság oka az volt, hogy a pénzrendszert egy szu"k kisebbség a saját céljai érvényesítése érdekében üzemelteti. Vagyis a te nézeteid szerint az a baj, hogy a pénzrendszert a káosz nem képes üzemeltetni, mert a káosz csak a jelenlegi "kaotikus" módon képes a rendszert üzemeltetni. Azaz egyik válságból ki, másik válságba be.

Én, a hozzánemértõ, azt mondom neked, hogy az ötleteid a monopolhelyzetben lévõ magánpénz kibocsájtók miatt nem valósíthatóak meg. Ergo megint visszajutottunk oda ahonnan elindultunk. Lehet mégiscsak a pénzkibocsájtás rendszerével van a baj?

"Definíció: ért hozzá: jó nevû tudományos szaklapokban publikál, elismert kutató. NEM az, aki azt mondja, amit én akarok hallani."
Errõl az jutott eszembe, mikor az 1500-as években tömegesen kezdtek el az emberek ráeszmélni, hogy az ókori tudósok nem istenek voltak, hanem egyszeru" emberek, akik tudományos teljesítménye megismételhetõ. Ezt értsd úgy, hogy nem csak annak lehet megalapozott véleménye a világról, akinek papírja is van róla. És most azt is hozzá kell tennem, hogy "sõt".

Erre alapozva én is leírom naív jövõképemet és megoldástervezetemet:
Annak felismerése indítja meg mindig az igazán nagy forradalmakat, változásokat, hogy az emberek ráeszmélnek: nem kell közvetítõ számukra ahhoz hogy az õket körülvevõ világot megismerjék és azzal kapcsolatba kerüljenek. Az én célom egy olyan civilizáció megteremtése, amely egésze folyamatosan a valósággal áll kapcsolatban, így az általam használt kifejezéssel élve az emberiség-valóság interfész a lehetõ legnagyobb, a lehetõ legtöbb információ áramlik át rajta. Egy ilyen világ decentralizált, ha úgy tetszik kaotikus, hiszen nem az emberek által alkotott szabályok irányítanak, hanem a valóság maga. Az a civilizáció mely megtanulja ezt elérni, döbbenetes méretu" fejlõdésen fog keresztülmenni (ezt veheted jóslatnak). Mi egyelõre nem ebbe az irányba fejlõdünk.

"Pl. Milton Friedman a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású Nobel-díjas közgazdásza volt. Híres arról, hogy el akarta törölni a FED-et, na nem azért, mert összeesküvést sejtett mögötte, hanem mert azt mondta, a munkáját egy szuperszámítógépnek kellene végeznie. Félt az emberi tényezõtõl."
Jó lenne, ha magadtól is látnád, hogy ugyanerrõl beszélünk. A központi bankrendszer által okozott olyan problémákról, mely problémák az emberi tényezõ miatt jelennek meg.
Ha Friedman mondja, akkor miert jó ez a kijelentés, ha én mondom, talán más szavakkal, akkor meg miért rossz?
Az a rossz biztos, hogy én rámutatok arra, hogy ez a bizonyos emberi tényezõ ez nem egy megfejthetetlen, a káoszból megjósolhatatlan módon néha-néha elõtu"nõ dolog, hanem itt konrét csoportokról beszélünk, akik e sorokat olvasva jókat röhögnek azon hogy mennyire nem nyilvánvaló számunkra még mindig hogy hogyan is mu"ködik a világ.

Most térjunk vissza arra a kérdésre, hogy mi értelme van bevezetni háttérhatalom fogalmát. Nézzuk újra a hatalmi piramist:
1 - hétköznapi emberek < 2 - politika, média, egyház, hadsereg stb. < 3 - gazdaság < 4 - bank < 5 - háttérhatalom

A háttérhatalom az nem más, mint a központi bank irányítása mögött megbúvó emberi tényezõ. Az a faktor, amit senki sem tud irányítani, kizárólag azok az emberek, akik az emberi faktort alkotják. Nevezheted a háttérhatalmat emberi korrupciónak is. Sokan érvelnek így, hogy nem a rendszerrel van baj, hanem a korrupcióval.
Mindegyik megfogalmazás ugyanazt a helyzetet írja le. És hogy mi ez a helyzet, ennek rendszerbe szedéséhez és így jobb megértéséhez segítség a hatalmi piramis ábrája.
Kezd érthetõ lenni?

Nagyon furcsa azt látni tõled hogy leírsz ilyen "naív" ötleteket, de pl. a Money Masters "áltudományos kisfilm" alkotói által kidolgozott, jóval profibb törvénytervezetet pedig ignorálod.

Nem tudom hogy erdemes-e ezt meg tovabb ragozni. Egyszeruen nem vagyok kepes felfogni hogy mirol beszelsz.
Lehet az a baj, hogy tul regota vagyunk ebben a vitaban, es ahelyett hogy tovabb varialnank a reszletekkel, kellene egyet hatra lepni es friss fejjel ujra megnezni hogy min vitatkozunk egyaltalan.

Mintha arrol vitaznank (ha még kepes barmit is felfogni a vitából) hogy az emberek tomegeit lehet-e befolyasolni, azaz minimalizalni a káoszt, es bizonyos iranyelveket mindenkivel elfogadtatni, olyan uj torvenyszerusegeket alkotni melyeket a tomeg aztan magáénak érez és igazként fogad el.

Azaz: képesek vagyunk-e alapvetõen befolyásolni az emberekben a világról alkotott képet. Merthogy senki sem tud mindent, így az emberek a valósággal az õ maguk szubjektív, néhány tényen és még több következtetésen, feltételezésen, tudatalattijukból származó sugallaton alapuló valóságot azonosítják. A tobbseg ezt (vagy ennek jelentoseget) fel sem fogja, es nem tudja a saját világképalkotásat objektíven szemlélni, azaz ítéletet mondani felette, vagy éppen kiszu"rni az inkonzisztenciát, vagy a külsõ befolyást, azaz azt, hogy a saját világképükben mi az amit csak átvettek másoktól. Pedig fontos lenne annak felismerése hogy világképünk sokszor csak mások által belénk táplált gondolatokból áll.

A csoportos viselkedést, azaz azt hogy az egyén a tömegben miképp alkotja meg saját valóságképét, sokan kutatták, tehát sokat tudunk róla. Ezt te is leírod.
Itt most a konformitással kapcsolatos kutatásokról beszélünk, mint az Asch-kísérlet vagy a Milgram-kísérlet.

Tehát alapvetõen a fentiekrõl van szó, igaz?
Te azt állítod hogy olyan mechanizmusokról beszélünk, melyek teljesen bizonytalanul mu"ködnek, és alkalmatlanok a közvélemény jelenbeli manipulálására és a közvélemény jövõbeli "állapotának" elõrejelzésére. Én azt állítom, hogy azon technikák melyeket ma alkalmaznak, jóval pontosabban képesek a közvélemény formálására, mint gondolnád.

Ez az amiben nem értünk egyet? A manipuláció lehetséges mértékében?

"egymilliárd forint felett 100%-os adókulcs"

Tudod egyáltalán mit írtál?

Pl. kezd el felülrõl lefelé olvasni:

http://scholar.google.co.uk/scholar?q=widening+gap+poor+rich&hl=en&lr=&btnG=Search

(Sokkal nehezebb lesz, mint szépen csomagolt, elõemésztett hamis elméleteket visszhangozni.)

Nagyjából jól látod, hogy gondolom.

Tessék, itt az én programom: olvass komoly embereket, akik értenek hozzá, és nézd meg, mit írnak a témáról. Hogyan bírálják a rendszert. Értsd meg, hol a rendszerben a hiba. Miért nõ a szakadék a szegények és a gazdagok között. Vedd át az õ ötleteiket a javításra. Próbáld ezeket keresztülverni.

Definíció: ért hozzá: jó nevû tudományos szaklapokban publikál, elismert kutató. NEM az, aki azt mondja, amit én akarok hallani.

Pl. Milton Friedman a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású Nobel-díjas közgazdásza volt. Híres arról, hogy el akarta törölni a FED-et, na nem azért, mert összeesküvést sejtett mögötte, hanem mert azt mondta, a munkáját egy szuperszámítógépnek kellene végeznie. Félt az emberi tényezõtõl. Olvasd el, mit írt a témában, és próbáld megérteni, mit miért mondott. Friedmant gondolataival sokkal meggyõzõbben tudod bírálni a rendszert.

Vess fel ötleteket, és tudd meg, mi velük a baj. Kiindulás: tuti, hogy ezer másik ember is gondolt már rá, tehát biztos rosszak. Keresd meg az interneten, ki mondta már ugyanezt, és miért bukott meg az ötlet. Az internet csodálatos: postolj mûkedvelõ fórumokba, ahol valódi, hozzáértõ kutatók válaszolnak az amatõrök ötleteire. Ha kiderül, hogy az ötlet nem eleve halott, és a probléma a rendszerben van, akkor lehet sikítozni: ezt és ezt a bizonyíthatóan jó ötletet nem engedik a hatalmasok. Csinálj belõle weboldalt, kisfilmet, mint amit nekem küldtél, de a végén publikációs lista legyen és száz aláírás a világ vezetõ közgazdászaitól.

Az én ötleteim például:

- maximalizálni a szerezhetõ magánvagyonokat. Magyarországon pl. egymilliárd forint felett 100%-os adókulcs. Nagyon kevés embernek van egymillárd forintja, ez bõven elég motivációs teret hagy a szerzésre. Probléma: a világon egyszerre kellene bevezetni, mert a hatalmasok vagyona nagyon könnyen mozog. De pl. Svédországban próbálkoztak már vele. Utána kéne nézni, hogy áll ott ez most.

- az offshore, "safe haven" országok, mint Svájc bankrendszerét nyitásra kényszeríteni. Banki vagyonáramlás bizonyos összegek felett legyen nyilvános, legalább utólag. Senki se tudja eldugni, mennyit vesz ki a közösbõl. Problémák nyilvánvalóak.

- világméretû akarat, világkormány komoly jogkörrel, ami a világ összes emberének érdekét próbálja nézni, együtt. A hely összeszûkült, nem megy tovább, hogy a Föld egyik fele kihasználja a másikat. Kiotó pl. nem lenne probléma. Probléma: Esélytelen, senki sem fog lemondani pozícióiról. Vörös posztó lenne ez az összeesküvés-hívõknek is. Te még az eurót is fejésnek érzed, mit szólnál egy világpénzhez és világkormányhoz? És tényleg, mi van, ha a globális akarat visszaél a hatalommal? Hogy lehetne garantálni, hogy ne tehessék?

- szigorú környezetvédelmi és úgy általában csoportérdeket képviselõ törvények, amit az állami felügyelet garantál az óriáscégekben. Garancia, hogy egyéni érdekek nem diszponálhatnak iszonyatos összegek felett.

- IMF hiteleket ne kelljen visszafizetni (magyarán nagy összegû segély legyen inkább), de a legnagyobb gazdaságok kötelezõen befizessenek. Egyébként a közhiedelemmel ellentétben ma sem nagyon várják a visszafizetést, sokszor õket is meglepi, hogy az illetõ ország törleszteni akar. De a rendszer most is valamennyire igazságos: most pl. az IMF az olajos országokat pumpolja, mondván, hogy a magas olajárból óriási bevételekre tettek szert, akik pár hete egyet is értettek, hogy ha az IMF kifut a pénzbõl, növelik majd az alapot.

Ezek mind naiv ötletek, egyikrõl se gondolom, hogy akár csak a legkisebb esélye lenne a mûködésre ebben a formában. Nincs idõm, hogy végigkövessem, miért, vagy hogy mit lehetne helyettük. De, veled ellentétben, nem gondolom, hogy a kérdés egyszerû, vagy hogy én már tudom is a megoldást. Szerintem a megoldásokat amúgy is a kényszer fogja majd hozni, lehet, hogy hamarosan. Egy új Bretton Woods benne van a levegõben, különösen ha a jelenlegi válság elmélyülne.

A közgazdaságtan matematika és pszichológia együtt, ezért nehéz formalizálni, de az itt tárgyalt témáknak létezik standard elmélete. Amikben te hiszel, azt áltudománynak hívják. Minden tudományban megjelenik: olvasgasd itt a fórumokat, pl. az összes fizikai témában van valaki, aki pontosan tudja, hogy kell megoldani a világ energiagondjait csapvízzel, vagy pontosan tudja, hogy az egész kvantummechanika szélhámosság. Miért pont a közgazdaságtan lenne kivétel?

Az áltudomány az átlagember tudatlanságán élõsködik: úgy pózol, mintha komoly tudomány lenne, és azt mondja, amit az átlagember hallani akar. Te azt akarod hallani, hogy lehetne olcsóbb is a lakáshiteled, a nullponti energia hívõje meg azt, hogy lehetne ingyenes is a benzin. Tessék, a modern technika csodája: mindketten letölthettek az internetrõl egy egész komplett gondolatrendszert, ami kínálja a megoldást egy számodra hihetõ módon. Kereslet és kínálat találkozik. Pótszer valóság helyett. Biznisz ez is valakinek.

Pedig itt sincs királyi út. Nem lehet egy letöltött kisfilmbõl két óra alatt megérteni és megoldani a modern világ gazdaságának nehéz kérdéseit. Aki ezt hiszi, az azt is elhiszi, hogy a reklámozott balzsamtól két perc alatt visszanõ a haja. Pontosan ugyanaz a kategória.

A valódi kérdésekhez mindig rengeteg tanulással, a téma mélyebb megismerésével lehet eljutni. Kérdezni, megtalálni a választ, újra kérdezni. Hidd el, az általad feszegetett kérdéseken a közgazdaságtan rég túl van. Pontosan tudják, hogy a kapitalista rendszer nem tökéletes, de senki sem tud egy véghez vihetõ alternatívát. Sok kis alternatíva van helyette: ötletek, amelyek javítanak a rendszeren, és valóban a fenntartható gazdaság felé vihetnék a világot. Nem az óriási léptékben van az összeesküvés, hanem a sok kicsiben: az a gáz, ha a sok kicsi változtatást buktatják el a hatalmasok. Mert, és ebben egyetértünk, a rendszerben óriási a tehetetlenség, mert az most a hatalmasoknak kedvez.

Nagyon nyitott vagyok minden megoldásra.
Könyveket is írhatsz nekem az elképzeléseidrõl, csak legyen meg a probléma belokalizálása.
Követnélek, ha meg tudnád mondani hova lõjjünk, kiket kell megállítani.

Akárhogyis, mindenhonnan ellentétes információkat kapunk, mi mind, és ezért van az ,hogy vitatkozunk. Mert habár közösek az érdekeink, más, más közlemények váltak nálunk dominánsakká. Oszd meg és uralkodj elv.
Azt kell felismernünk kukacos, hogy nekem meg neked ugyan azok az érdekeink.
Hogy, kevesebb legyen az adónk, kevesebb legyen az adóságszolgálatunk, élhetõbb biztonságosabb életteret biztosítsunk gyermekeink számára.
Ami nekem jó, az neked is jó.
Ezért nincs értelme itt egymással vitatkozni, az csak megoszt minket.
Ezt az idõt amit veszekedéssel töltünk felhasználhatnánk arra, hogy kitaláljuk, hogyan könnyítsünk az életünkön, és, hogy másokat is beszervezzünk azokba az érdekekbe, amik valóban az országunk lakosságát szolgálják, és nem a gazdagokat gazdagítja tovább.

Ott kell elindulnunk, ahol mind egyet értünk.
Talán, ott, hogy nem lenne szabad meg engedni,hogy kevesek végtelenségig gazdagodjanak, és a többség elszegényedjen tömegével.
Ezzel te is egyet értesz, és te is látod ezeket a tendenciákat.
Tisztában vagy azzal,hogy vannak akiknek érdeke az országunk eladósítása.
Mi igazából azon vitatkozunk,hogy szerintem ez titkos szervezõdésen alapszik, te szerinted meg minden szereplõje a játéknak független öncélú player.
Azaz, te nem látsz szervezkedéseket, és nem látsz manipulációt, a dolgok szerinted maguktól folynak ebbe az irányba, és habár van korrupció az elnökeinket, hatalmi pozicióban lévõket nem tartják sakkban a háttérben szervezõdõk egy csoportja. Azt gondolod, ezekért az értékátcsoportosulásokért, szegénytõl-> gazdaghoz, nem a pénzrendszerünk tehetõ felelõssé.
Javíts ki ha nem jól látom.

A közgazdaság nem egzakt tudomány.
Már a topik elején is írtam ezt. Nincsenek általános következtetések, mert érdekek mentén mûködtetik, az emberi érdek meg változékony.

Amit mondasz, azt tudom mondani, hogy nagyon sok közgazdasági guru tudja mi folyik itt a háttérbe, csak nem reklámozzák õket.
Az internet teli van ilyen közgázos okosokkal akik rá is világítanak a rendszer rabló természetére. Hiába van velük tele az internet, ha egy sem jelenik meg a médiában, oda tolva õket a bamba birka közösség elé.
Nem belõlem hiányzik az alázat, hanem azokból akik háborúba, rabságba, halálba kényszerítik emberek millióit.
Sok közgázos van itt ebben az országban is akik meg sem próbálnak kiállni a médiába, és nem hirdetik nézeteiket, mert tudják, hogy az a karierük végét jelentené.
Ezt nem én találtam ki.
Pont most ismerték el abban a szeminárumi féle elõadásban amit pont most láttam.
Valami Gál Marcell informálja az embereket. Érdekes, soha nem ismertem ezt az embert, soha nem hallottam róla, mégis ugyan azokat mondja amiket én is gondolok. Tehát biztos nem én találom ki ezeket.
Amit én tudok a rendszerrõl, több száz helyrõl tudom, olyan helyekrõl amiket én saját magam találtam. Tehát még csak rá se lehetne fogni, hogy én találom ki az összeesküvést, de más sem, mivel más honnan tudná,hogy én pont milyen forrásokból szemezgetek és mit kell átmanipulálnia.
Hallottál már Ocham borotvájáról?
Jelen helyzetben a legegyszerûbb magyarázatot érdemes elfogadni.
Nem az a legegyszerûbb magyarázat,hogy minden rendben van, és hogy több száz esemény ami véletlenül bekövetkezett, egy maroknyi embernek adott át minden hatalmat a világ felett.
Ha nincs senki oda fent, akkor miért tûnik úgy, hogy a világ egy elõre kitûzött cél felé menetel rendíthetetlenül, és hiába próbálják meg elkormányozni a szakadéktól a földgolyót, nem sikerül.

Én abszolúte odafigyelek minden mondatodra. Csak nem hiszek el valamit attól, hogy sokat és hangosan ismételgetik. Kérlek jelöld meg azokat a hozzászólásaid, ahol valamelyik állításod meggyõzõen, tényekkel alátámasztottad. Mert én meg tudom jelölni azokat, ahol néhány alapvetõ állításod ellenkezõjét bebizonyítottam.

Védi a franc ezeket a szemétládákat, csak tudni kell, hol vannak ezek a szemétládák, mert rossz helyen kezdünk el majd lövöldözni, ha jön a forradalom 😊

Nincs értelme már vitatkozni veled, csak mondod a magadét, és oda sem figyelsz mit akar mondani a másik. Ezek amiket felsoroltál, össze nem mérhetõ azzal ami most van. A filmben beszéltek válságokról, de nem foglalkoztak olyan "kis apróságokkal" mint a 87-es tõzsdeválság, persze meg említik mint "üzleti ciklus" nak, amit te is így ismersz, és ami szükséges velejárója a rendszernek.
Nem értem miért akarod megvédeni ezeket a szemétládákat?
Hát nem károsítanak meg téged, a több millió másik magyar társaddal együtt?
A munka amit elvégzel, annak értéke , annak több mint fele olyan kezekbe kerül akik manipulációval elszedték tõled.
Minden rejtett és kötelezõ adó megy adóságszolgálatra, amit igenis manipulációval, korrupcióval szednek el az emberektõl, a vak is látja, hogy eladósították az országunkat. Ma magyarországon csak adósággal terhelt pénz van forgalomba, ami senkinek sem jó, mert mindenki fizetheti az árakba beépített adósság kamatokat. Csak a pénzes uraknak az érdeke ez, akik élõsködnek nemzeteken, és kifosztják országunkat, minden értéket maguk köré gyûjtenek.
Privatizáció körül is körülszagolnál, bûzlene a bûnben amelyben fogant az egész rendszer.
Privatizálni = Fillérekért elvesztegetni a nemzet kincseit, hogy fizetni tudjuk az adósság szolgálatot.

Egyszerûen nem értelek Kukacos.
Mire jó ez a konok tagadás? Hát nem érted is munkálkodom akkor amikor másoknak is rámutatok a problémák okára?
Mond azt, hogy nem akarok neked jót.
Õk máris rabolják a te értékeidet.
Én meg szeretném ezt állítani, és tudatni akarom a néppel,hogy mi is folyik valójában. Az neked is ugyan olyan jó lenne, ha észhez térne a nép.

Nézd, te most az az eset vagy, aki a gimnáziumi fizikaórán azon duzzog, hogy milyen hülye volt ez az Einstein, hogy nem jött rá erre meg arra. Te még azzal is terhelt vagy, hogy nem csak magad gondolod zseninek, hanem feltételezed, hogy mindenki más aljas vagy hülye.

Tanultál egy kicsike közgazdaságtant, amiben nem értesz valamit, és felfedezni véled egy-két képletben a rendszer fundamentális hibáit. Elfelejted, hogy a közgazdaságtan tudomány: kiváló elmékkel, akinek - már bocs, de - intelligenciájába, felfogóképességébe, tapasztalatába, a témáról szerzett tudásába jelenleg még csak nyomába se léphetsz, akik egész életükben ezt tanulták, tanították és tanulmányozták, bonyolult matematikai rendszerekkel, Nobel-díjasokkal, független és kevésbé független kutatókkal, õrültekkel és konformistákkal a maguk vadul radikális vagy vaskalapos elméleteikkel, több ezer szaklappal:

http://www.oswego.edu/~economic/journals.htm

amelyekbõl valószínûleg te egy fránya betût sem értenél a magad kis makroökonómia jegyzeteddel.

Most te evidensnek tartod, hogy ezeket az embereket mind lefizették, megvették, hülyék, hogy nem látnak át valamit, ami a külker vagy mittudomén melyik fõsuli jegyzetébõl is világosan látszik. Lehet, hogy a jegyzeted szar, de az alázat hiányát a részedrõl semmi sem menti fel.

Ember, próbáld már meg magadat a megfelelõ helyre helyezni a világban. Ha nem értesz valamit, kérdezz nálad hozzádértõbbeket, akik majd elmagyarázzák, mielõtt következtetést vonsz le az összeesküvés-elméletedre vonatkozóan. Én nem vagyok közgazdász, nem tudok és idõm sincs segíteni, legfeljebb együtt tanulnánk meg a témát. Viszont belülrõl látom a tudomány mûködését, és eddig még mindig azt tapasztaltam, hogy ha nem értettem valamit, akkor nem a világ volt hülye, hanem én.

Több alázatot javaslok, talán kevésbé fogsz fejjel a falba rohanni az életben.