Modern eszközökkel vizsgálták a JFK gyilkosságot

Próbálj már nem mantrázni, hanem végiggondolni. Az adóért és a külföldi adósságszolgálatért kizárólag a magyar politikusokat szidhatod, és én ebben abszolúte csatlakozom hozzád. Az országnak a rendszerváltás óta javarészt dilettáns vezetése van, akik képtelenek a hosszú távú érdekeinket nézni, vagy nem is akarják. Nekik jó így is.

Az, hogy a kisemberrel mi történik, nagyon szubjektív ám. A kisember nem látja, mi zajlik közben Kínában vagy egy nyugat-európai gazdaságban. Sajnos a munkánk értékét nem kizárólag a személyes igyekezet mennyisége adja, és van, hogy annak is örülni kell, hogy nem halunk éhen. Neked rohadt jó dolgod van, ha itt internetezhetsz, más ember Afrikában napi tizenhat órát robotol, és örülhet neki, ha megvan a betevõ levese, és nem ölik meg.

Rászántam az egy órát. Aranyos oktatófilm a fractional reserve system mûködésérõl. Trükkösen szinte semmi kritikát nem fogalmaz meg a jelenlegi rendszerrel szemben, csak kérdez és sugall, és hagyja, hogy a témához nem értõ nézõ maga vonja le a következtetéseket. Esetedben te például teljesen hibás következtetéseket vontál le.

A lentebb írtak értelmében a világ "eladósítása" teljesen veszélytelen folyamat, amíg a rendszer egyre több pénzt produkál, és abból van dögivel. A filmben egyetlen nagyon konkrét hülyeség hangzik el 35:05-nél, miszerint azért pörög a gazdaság, hogy megakadályozzuk a rendszer összeomlását. Szó nincs róla: a gazdaság pörög, ezért olyan pénzrendszert találtunk ki, ami ehhez illeszkedik. Amíg a világ javai bõvülnek, a jelenlegi rendszer tökéletesen megfelel. Ideális esetben a gazdaságot egy alacsony infláción tartja. Összehúzódó világban a folyamatos pénzteremtés nem mûködik jól, ezért fél a recessziós periódusoktól a világ, mint a tûztõl. Ha a világgazdaság a jövõben folyamatos kontrakcióba menne át (de miért tenné?), a rendszert át kell majd alakítani.

A filmben elhangzó egyetlen konkrét kritika a négy kérdése:

1. miért döntenek úgy a kormányok, hogy a pénzt magánbankoktól kölcsönzik kamatra, amikor kibocsáthatná maga is?

Az állam nem kölcsönöz kereskedelmi bankoktól, csak a központitól. Az állam "kölcsöne" a központi banktól egy vicc, adminisztrációs megoldás. A világon mindenhol az állam csak éppen annyira fizeti vissza a központi bank kölcsöneit, amennyire jónak látja, illetve ahogy a központi bankkal megegyezik, aki ebben a játékban a gazdaság érdekeit képviseli (nem akarja például, hogy az állam két kézzel szórja a pénzt, mert az a gazdaság többi szereplõjét is negatívan érintené).

Sehol a világon nem számítják bele az állam adósságszolgálatába a KB-nak "visszafizetett" kölcsönöket. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar állam a GDP 66%-ával tartozik és hogy milyen nagy az adósságszolgálata, mindig és kizárólag KÜLFÖLDI tartozást értünk alatta. Ezeket az állam azért vette fel, mert külföldi valutában fizetendõ javakra áhítozott.

Amikor az állam visszafizeti a saját központi bankjának a kikölcsönzött pénzt, az a pénz megsemmisül. Csatlakozik a KB végtelen pénzéhez. Minden, a központi banknak visszafizetett pénz megsemmisül. Magyarán a KB által az államnak folyósított kamatos kölcsön annyit jelent, hogy az állam garantálja, hogy ezt az x összeget most berakja a gazdaságba, de cserébe késõbb, valamikor kamat*x pénzt meg fog semmisíteni. Magyarán a költségvetésen keresztül *kivon* pénzt a gazdaságból. Nem elvon javakat, hanem papírfecniket zúz be en masse, és a költségvetésen keresztül meghatározhatja, pontosan kinek az adóját is semmisíti meg.

Miért van erre szükség? Vicces, de épp ez a film megadja a választ a SAJÁT kérdésére. 47:32-nél, idézem:

"A másik megoldás az infláció ellen, ha a kormány adópénzt szed be, és azt kivonja a körforgásból."

Õ maga javasolja pontosan ugyanazt, amit gyanús susmusnak tart és nem ért tíz perccel azelõtt... 😊 PONTOSAN ezért ad lehetõséget a rendszer az államnak a KB-tõl felvett kamatokon át arra, hogy pénzt semmisítsen meg. A pénzmegsemmisítés üteme az állam és a KB megegyezésének kérdése. Ha az állam pl. nem akarja visszafizetni a KB kölcsönét, semmi akadálya annak, hogy a KB új kölcsönt folyósítson az államnak, amibõl fizeti az elõzõ kölcsön kamatait. Értem én, hogy ez riasztónak hangzik és a magánszemély számára a vég, rettegett végtelen adósságspirál jut az eszünkbe, de ezen a szinten csak játék a számokkal! A KB ugyanis annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, és ebbõl annyit ad az államnak, amennyirõl megegyeznek. A KB szerepe ebben, hogy ne hagyja a külye politikusoknak tönkrevágni a gazdaság többi szereplõjét, csak mert pénzt akarnak osztani.

2. Miért nem teremtünk pénzt, ami örökké körforgásban marad?

Erre is megadja a választ. Javaslom az alkotóknak saját filmjük megtekintését 😊 Szépen leírja, hogy miért bukott meg pl. az aranyon alapuló pénz: egyszerûen nem volt belõle elég. Az adósságpénz mennyiségét a gazdaság javarészt maga szabályozza igényeinek megfelelõen. De ha valaki tud jobbat, mondja. A film a végén csak átgondolatlan ötleteket dob be, amik majdnem pontosan ugyanazt a rendszert adják ki, mint a mostani, csak a kormányt hívja jegybanknak.

3. Hogyan lehet egy pénzrendszerre, ami csak folyamatosan gyorsuló növekedés mellett képes mûködni, fenntartható gazdaságot alapozni?

A válasz roppant egyszerû: egyrészt képes mûködni recessziós periódusokban is, mint azt az elmúlt száz év recessziói bizonyítják, másrészt senki sem állítja, hogy a jelenlegi gazdaság fenntartható, és nem is az. Magyarán a kérdés értelmetlen.

4. mit kell megváltoztatni? Hát ez nem kritika, hanem vitatéma, de talán elõször az embereknek kellene fenntartható életet folytatni. Addig nem sok esélyünk van a globális léptékben fenntartható gazdaságra.

Azt a filmet nézd meg amit a 169-es postban linkeltem, mert az elõtte lévõ linkelt csak félig van, mert megszakad, nem teljes.

"Kértelek, hogy írd le: hova szipkázza? Mert én nem látom, hogy a bankrendszeren keresztül hogy jut el a plazmatévé a "központi bank uraihoz"."

Itt nem a plazma tévérõl van szó, hanem egy nemzet megtermelt javairól.
Az nem mérhetõ egyetlen plazmatévéhez sem értékben.
Az, a rengeteg pénz, amit a jegybank hoz létre hitelkihejezéssel, amit a hitelre törlesztésként befizetnek az emberek, és amennyit a restrikciós monetáris politikával elszipkáznak a bankárok, és amely inflációt hoz létre.
Az infláció be van építve a kamatokba is, úgy számoljál.

Akkor ott van még a közteher, már több mint 45%.
Adózol, mikor pénzt használsz, adózol mikor dolgozol és kapod a fizetésedet, mert a fizetésed éppen valamivel kevesebb mint felét eladózod az államnak, ha vállalkozásod van, szintén rengeteg adó sújt, sem jársz jobban.
A munkád után kapott pénzt mikor elköltöd, vásárolsz belõle, szintén adózol forgalmi adót, a termék vagy szolgáltatás amit megveszel, annak az árába szintén bele van építve a cég adózása is ami a cég mûködéséhez szükséges, nyereség adó, osztaléki, járuléki, társadalombiztosítási, és az összes többi mindenkori adókulcs, ami az épp esedékes adótérvények elõírnak, már minden évben más, és egyre rosszabb.
Ez a sok pénz mind elfolyik valahova, megy adóság szolgálatra, mert bizony hatalmas ám az állam adóság.
Az adókból befolyt összegek jóval kevesebb mint felét költi az állam tényleges közszolgáltatásokra, a többi megy ki az országból.
És, még nem beszéltem a hatalmas vállalati kölcsönrõl is, szintén hatalmas adósságot halmoztak fel, ami bele van építve az árba, villany, gáz, tömegközlekedés.
A kis ember csak azt veszi észre, hogy egész nap csak robotol, rendíthetetlenül dolgozik, termel, iparkodik, és semmije nincsen.
A túlnyomó többség, a munkás ember csak annyit tud keresni,hogy a következõ hónapban is be tudjon menni dolgozni.
Hogy hova tûnik a plazma tv, ezt kérdezed?
A plazma tv, nemhogy eltûnik, hanem még fel sem tûnik, már elvették az embertõl.
Még meg sem tudod vásárolni, mert már annyi felé elköltötték mások a te megtermelt értékeidet.
Csak a kérdés marad. Miért nem tudok plazma tv-t venni??? Holott egész álló nap csak dolgozok, dolgozok, termelek.

Te kukacos.. megnézted te a filmeket amiket linkeltem?
Kérlek nézd meg, tényleg nem hülyeségbõl mondom.
És, nézze meg mindenki aki teheti, mert ilyet nem igen fognak leadni a tv-ben.
Az információ a legértékesebb ami pénzel nem mérhetõ értékû.
Ingyen a tiétek, amíg van eszetek, hogy felfogjátok, milyen értékes a gondolkozás.

Figyelj, nekem nincs szándékomba veled vitatkozni, nekem nem fontos,hogy te mit gondolsz, úgyhogy kérlek, ne nagyon erõltesd velem ezt a vitát.
Zárjuk le, a dolgot.

Nem vagyok közgázos. Most részben megismételted, amit én írtam - nekem nem kell elmagyaráznod, hogy mûködik a fiat pénz.

"szerinted az nem csapda,hogy ahogy telik múlik az idõ, egyre több pénz kerül kiadásra, azaz egyre nagyobb VALÓDI érték kell ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a pénz felvételekor létrejött hitelt? <...> Mert bizony a hitel kihelyezéskor valódi érték a fedezet, ingatlan, anyagi, emberi munka erõ."

Továbbra sem érted: nem egyre nagyobb VALÓDI érték kell, hanem egyre több PÉNZ kell. Az, hogy a fedezet mennyit ér, a pénz aktuális értéke határozza meg, ami egyre csökken, magyarán a fedezeted pénzben kifejezett értéke folyamatosan nõ. Ha az infláció felett bõvül a pénzed, megõrizted a valódi értékben számított vagyonod. Ezt bizonyos idõkben, pl. Mo-on ma is, banki kamatokkal is el lehet érni. Máskor viszont dolgoznod is kell egy kicsit, milyen meglepõ.

"Nincs csapda abban,hogy a világon emberek munkával megtermelt anyagai javai egyre nagyobb részét egy hatalmas gépezet elszipkázza???"

Kértelek, hogy írd le: hova szipkázza? Mert én nem látom, hogy a bankrendszeren keresztül hogy jut el a plazmatévé a "központi bank uraihoz".

Az elméletednek leginkább a következõképp tudok értelmet adni. Az teljesen igaz, hogy a tõkés zsebébe többet juttat a bankrendszer. Ha a bank a berakott pénzedre infláció feletti kamatot fizet, a bank többi adósa valódi javakban kifejezhetõ fizetést ad neked. Például Mo-on most pl. mindenki, aki bankbetétben tartja a pénzét, infláció felett profitál belõle, amit a bankbetéttel nem rendelkezõk fizetnek ki. A pénz most szegénytõl gazdaghoz vándorol. Ha elég sok pénzed van, elõfordul, hogy nem kell dolgoznod, és még a tõkéd is megmarad, élõsködsz a rendszeren. Viszont egyrészt mindenki lehet tõkés, másrészt a kamatok máskor alacsonyak, és olyankor a pénz gazdagtól szegényhez jut, a berakott pénzed valódi értéke csökken. Japánban pl. már vagy tizenöt éve. Harmadrészt viseled a tõke kockázatát: ha bedõl a bank, ha hiperinfláció van, mindened elveszted, legyen bármennyi pénzed is.

"Gondolatkísérletre reagálva. Amit itt leírsz, nincs kapcsolatban a valósággal.
Én nem errõl beszéltem."

Dehogy nincs kapcsolatban. Pontosan ez történik, csak lassan: egyre több nulla kerül a papírfecniken levõ számok mögé. Gyerekjáték megérteni, hogy ettõl a mechanizmustól a világ anyagi javainak struktúrája önmagában nem változik. De ha szerinted a valóság valamiért másmilyen, magyarázd el kérlek a különbséget.

Ez jobb minõségû.

A pénz mint adóság

Igen, most már látom,hogy te a mindenkori kapitalista közgazdász iskolát tanultad.
Valószínûleg te közgázos vagy. Nagyon merev vagy, és az elferdített igazsággal, ferdíted tovább az igazságot, ami a végén már nem nevezhetõ igazságnak.

Kukacos, itt ne kukacoskodj. 😄D

"A jegybanknak eleve végtelen sok pénze van, nem érted?"
Igen, pénze, abból tényleg végtelenül sok van neki, de a pénz csak egy darab papír mert nincs mögötte semmi, csak ígéret. Régebben 100% arany volt mögötte, aztán már csak egy arányában volt mögötte érték, késõbb teljesen FLAT pénzé vált a pénz. Bretton woods. A bankot irányító hatalomnak nem pénzpapírra van szüksége, abból végtelen van neki, hanem anyagi javakra van szüksége.
Ha tonna számra szórná a végtelen mennyiségû pénzét, csak azt érné el,hogy inflálódna a pénze, az az ígéret, miszerint adott mennyiségû papírpénzt elcserélheted adott mennyiségû anyagi javakra.

"Igen, és? Ebbõl mi következik? Valaki más adja oda neked az a 15 egységet, amit a jegybank szíves örömest kinyomtat neki. Ezért (is) van infláció. Több színes papír forog közkézen, ezért egy színes papír kevesebbet ér, a valódi gazdaság bõvülésének függvényében. Ebben az égvilágon semmi csapda nincs. Keynes azt mondta, hogy a jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bõvítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét. Ezt meg is teszi a fentiek értelmében."

Ez így van. De, szerinted az nem csapda,hogy ahogy telik múlik az idõ, egyre több pénz kerül kiadásra, azaz egyre nagyobb VALÓDI érték kell ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a pénz felvételekor létrejött hitelt?
Mert bizony a hitel kihelyezéskor valódi érték a fedezet, ingatlan, anyagi, emberi munka erõ.
Kamat nem fizetés esetén eljárás indul, és még az is elvétetik az embertõl amije nincs is. Mehet kötelezõ adóságszolgálatra, vagy börtönbe.

"jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bõvítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét"
Így van, te magad mondtad, ezért szépen ütemesen bõvül a pénzel az adóság mértéke is. Amit ténylegesen VALÓDI ANYAGI JAVAKRA beváltható, olyan értékre amit az ember valóban megtermelt. Munkára, szolgálatra, szolgaságra. Rabságba taszítják az embert ha nem tudja fizetni adósságát, ezt a rabságot a törvény eszközeivel, a jog hatalmával végre is hajtják, ha tetszik ha nem.
Nincs benne csapda? Abban,hogy végtelenül eladósítják a világ lakosságát?
Nincs csapda abban,hogy a világon emberek munkával megtermelt anyagai javai egyre nagyobb részét egy hatalmas gépezet elszipkázza???
Miért nem látod még?
Miért nem látod még?

Az õ szemükben ott a gerenda, miért nem látod hát, ha mások szemében a szálkát is észre veszed?

Gondolatkísérletre reagálva.
Amit itt leírsz, nincs kapcsolatban a valósággal.
Én nem errõl beszéltem.

Azt kell megérteni,hogy a pénz csak egy papírfecni, ami a beváltás igéretével egyenlõ értéket KÉPVISEL.
Nem termék. Eredetileg egy átvételi elismervény volt, amit az értékmegörzõ állított ki a betétesnek, és amelyet vissza lehetett cserélni a behelyezett értékre. Ma már a pénz flat pénz, nincs mögötte semmi, csak újabb pénz.
Elméletileg bármikor összeomolhat ez a rendszer, ha mindenki át akarja konvertálni a pénzét szilárd értékekre, ilyenkor van az, hogy ez a pénz tényleg csak egy darab papírfecni lesz, hiperinfláció. Háborús idõkben kézzel foghatóvá válik.
Fel kell, fogni azt,hogy a pénz mikor létrejön AZONNAL adóság terheli, és ezt az adóságot a hitelfelvevõnek kell beépítenie a termékei, szolgáltatása árába. Amit szintén adósággal terhelt pénzel fizetnek ki.
Be kell látni,hogy a pénz maga egy öngerjesztõ folyamat része mely során mindenki eladósodik aki a pénzhez hozzáér. Képletesen.

Csak nézd végig ha van egy kis idõd.
Nagyon szájba rágósan magyarázza el, újból és újból, hogy azok is megértsék akiknek szándékosan az ellenkezõjét tanították.
Mint egy tanmese.
Pénz urak

Majd egy kicsit keményebb anyag, amitõl te biztos ledobod az ékszíjjat, mindent és mindenkit hazugsággal fogsz vádolni, és habzó szájjal fújtatva fogsz tagadni.
A háttérhatalom

Na most elmegyek aludni, még írok valamit az itt leírtakról is, szerintem jók és értékes gondolatok. Viszont a téma nagyjából Huxley óta az asztalon van.

Olvasd már el, mit írtunk eddig, próbáld meg megérteni, utána ugrálj.

Már megegyeztünk abban, hogy ha az államot is beleértjük a bankrendszerbe, akkor én is egyetértek azzal, hogy a bankrendszer uralja a világot. De azért ismerjük már el, hogy ez nem éppen normális definíció. Ha a kiskutyámat is beleértjük a bankrendszerbe, akkor az sem marhaság, hogy a bankrendszer nyüszíteni szokott, még ha elsõ látásra annak is tûnik. Csak sokáig kell magyarázni, miért. Ha azzal kezditek, hogy a kormány is benne van az MNB-ben, akkor rövidre zárhattuk volna a kérdést.

"Még mindig a közbankokról beszél, amikor a jegybankokról van szó."

A jegybanknak eleve végtelen sok pénze van, nem érted?

"Nagyon könnyû belátni,hogy ha 100 egységnyi pénz van a játéktéren és amin évi 15% kamat van, akkor egy év múlva 115 egységnyi pénzre van szükség ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a hitelkihelyezéssel forgalomba hozott, felvett pénzeket."

Igen, és? Ebbõl mi következik? Valaki más adja oda neked az a 15 egységet, amit a jegybank szíves örömest kinyomtat neki. Ezért (is) van infláció. Több színes papír forog közkézen, ezért egy színes papír kevesebbet ér, a valódi gazdaság bõvülésének függvényében. Ebben az égvilágon semmi csapda nincs. Keynes azt mondta, hogy a jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bõvítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét. Ezt meg is teszi a fentiek értelmében.

"Tehát a kölcsön kért pénz kamatait is kamattal terhelt pénzel kell visszafizetni, magyarul a hitelt, hitellel kell visszafizetni."

Ez így van. De könyörgöm, ez miért probléma? Ebbõl egyetlen dolog következik, hogy a világnak egyre több pénzre van szüksége, semmi más. "Mindenki eladósodik", persze, hiszen mindenkinek egyre több pénze van!

"Ezért egyre nagyobb, élesebb a gazdasági verseny, mert minden a pénztõl függ, vagyis mindent a hitel, a kamatmechanizmus irányít."

Ha olyan bizniszbe vágsz, amit nem fedez a tõkéd, akkor igen. De mi akadályoz meg abban, hogy lemenj falura, és a saját magad termelte tojásod egyed? A saját kapzsiságod. Azért van gazdasági verseny, mert versenyezni akarunk.

"a jegybank tulajdonosainak exponenciális mértani haladvány szerinti, emberi ésszel fel nem fogható gazdagodását jelenti."

Már megint ez. Nem érted, hogy a jegybank már most végtelenül gazdag? Annyi pénzt nyomtat, amennyit akar! Semmi értelme annak, hogy a jegybank gazdag vagy szegény, legalábbis a saját pénzében.

"mûködéséhez egyre nagyobb és nagyobb arányú anyagi javak szükségesek."

Frászt. Arról van itt szó, hogy nem érted a bankrendszer mûködését, és hétköznapi pénzfogalmadból indulsz ki. Mágikus gondolkodás azt hinni, hogy sok pénzt anyagi javakkal kell fedezni. A pénz eszköz az erõforrások irányítására, a központi bank annyi papírfecnit nyomtat, amennyit akar, ettõl nem fog új plazmatévé keletkezni. A lényegi kérdés csak az, honnan hova vándorol a plazmatévé.

Gondolatkísérlet, csak neked: az MNB közli, hogy minden bankjegy ezerszer annyit ér. Mindenki ráír három nullát a tízezresekre, vagy alternatívaként minden beszolgáltatott egyforintosért ezret adnak, a számlákra pedig három nullával több kerül. Huhuhú, a jegybank hirtelen ezerszeresére növelte az emberek eladósítását! "Több és több kamattal terhelt pénzt" gyártott, amit most már *ezerszer* nehezebb lesz visszafizetni! Házi feladat végiggondolni, miért is hülyeség ez.

Az én véleményemrõl:

"Az kicsavart logika, hogy cafolod hogy letezik tomegmanipulacio, leirod hogy a kaosz uralkodik a vilagban, majd utana leirod hogy a tomeg igaz hogy meg van vezetve, de aki akar az ugyis atlat a szitan, ergo nincs megvezetve (???). De ekozben aki atlat a szitan (mint en?), azt azzal vadolod hogy kitalalja az egesz tomegiranyitosdit, es osszeeskuves-elmeletet gyart. Szoval tisztazzuk hogy hogy is van ez?"

Pedig nincs itt ellentmondás. Nem cáfoltam, hogy létezik tömegmanipuláció, a világ kaotikus jellege ennek nem mond ellent. 99%-ban azonos génjeink azonos viselkedésmintákat eredményeznek, a homo sapiens milliós példányszámban nem jobb, mint a hangyaboly. Ha kaját szórsz eléjük, megeszik, ha megzavarod õket, össze-vissza rohangálnak. Viszont a tömegek általános reakciójának ismerete nagyon kis része bármilyen értelmes kontrollnak, és édeskevés a világ irányításához. Ez válasz erre is:

"De ezt a káoszt iranyban lehet tartani. Miert gondolod hogy ez lehetetlen?"

Mert ez bizonyítva vagyon. A kaotikus rendszer fogalma jól definiált: rendkívül érzékeny a kezdeti feltételekre, a rendszer trajektóriái kis perturbáció esetén exponenciálisan távolodnak egymástól. Gyakorlatilag bármilyen kicsit is komplex, nemlineáris rendszer kaotikus. Példaként az idõjárást szokás hozni a lepkeszárny-effektussal. Az ilyen rendszerek hosszútávon bizonyíthatóan elõrejelezhetetlenek, noha mutathatnak érdekes, nagyléptékû, fraktáljellegû struktúrákat (attraktorok).

A világ egésze nyilvánvalóan kaotikus rendszer. Tele van nemlineáris, dominószerû hatásokkal: egy rosszul fogalmazott mail bank runt tud generálni, de akár épp az ellenkezõjét is okozhatja. Következmény, hogy egyetlen kormány, központi bank vagy akárki legszuperebb szuperszámítógépe sem képes elõrejelezni, hogy egy finomnak gondolt manipulációnak pontosan milyen hatása lesz a rendszer egészére nézve. Éves, évtizedes skálán bármilyen központi akarat többnyire csak lekövetni tudja a rendszer random, zajszerû viselkedését, de kézben tartani, kontrollálni nem. Mindig jöhet és jön is valami nem várt esemény, ami feje tetejére állít mindent.

Persze itt most az a kérdés, mit hívunk kontrollnak. Egyetértünk, hogy a rendszerben az emberi psziché a legstabilabb pont. Átlag Géza reakciói kiszámíthatóak, befolyásolása megoldható, és a rendszer elültethet és el is ültet olyan elemeket benne, amitõl saját akaratából is az elit kiszolgálásán fog fáradozni. De ettõl én nem mondanám azt, hogy az elit kézben tartja a világot. Csak igyekszik kivonni belõle a random elemeket, hogy jobban kézben tudja tartani, de ettõl még az elitnek a fent mondottak értelmében napról napra meg kell küzdenie a kormányrúdért.

Én is keresgélem a valóság minél jobb reprezentációját, és valamiért dühít, ha valaki maga teremtette álomvilágban él - vagy talán csak élvezem összetörni a játékát. Elõítéletbõl indultam, NWO-s õrültbõl tizenkettõ egy tucat. Most már úgy érzem, téged nem tudlak ebbe a kategóriába sorolni, mert bár ugyan fura elképzelésed van néhány gazdasági mechanizmusról és idõnként teszel homályos megjegyzést arra, hogy a világot valami Gonosz uralja, úgy tûnik, a fõ nézeteltérések inkább abból adódnak, hogy mások a definícióink és a hangsúlyaink. Ünnepélyesen felmentelek az összeesküvés-elmélet vádja alól, de fenntartom a jogot, hogy újra vád alá helyezzelek, ha új bizonyítékokra derül fény 😊

Kukacost nem érdemes tovább gyõzködnöd.
Ez egy demagóg vita a részérõl.
Kukacos semmit nem értékelt át azóta mióta elkezdõdött ez a beszélgetés.
Vannak akikbe olyan mélyen beleültették a hazugságot, hogy már úgy ragaszkodik hozzá mint az életéhez.
Remark, nincs értelme tovább foglalkoznod vele, minden postodban megpróbálod elmondani neki "ugyan azt", egyenrangú félként kezeled.
Látom, megpróbálod egy "értelmes" embernek felnyitni a szemét, idõt nem kímélve.
De nála nem érsz el semmit, túl mélyen gyökerezik benne az ekonomista szellem.
A nyilvánvalót sem látja, mert még mindig azzal érvel,hogy a "Az MNB részvénytársaság, aminek 100%-os tulajdonosa az állam"
De nem látja,hogy az államot nem a nép hozta életre, nem a nép érdekei mentén dolgozik.
Azt mondja
"Még mindig nem értem, miért ragaszkodsz ehhez. A bankok által szedett kamatokból a bank egyrészt a saját kölcsönei kamatát fizeti, másrészt mûködését finanszírozza. Ami tisztán a banknál marad, az a bank tõkéje. "

Még mindig a közbankokról beszél, amikor a jegybankokról van szó.

Én mondom neked, ennyi erõvel amit itt rá pazaroltál tömegekhez szólhattál volna.

Ez egy nagyon egyszerû képlet, a pénzrendszer nem vita tárgya, ezen nem lehet vitatkozni, tudomásul kell venni.
Ilyen egyszerû:
A jegybank hitelkihelyezéssel kamattal terhelt pénzt állít elõ a forró levegõbõl.
A közbankok, pénzgazdaságok, ezt a kamattal terhelt pénzt tovább osztja a magánembereknek és vagy jogi személyeknek, államnak.
A pénzre kamatot kell fizetni ami beépül az árakba.
A pénzen lévõ kamatot szintén pénzel kell visszafizetni.
Nagyon könnyû belátni,hogy ha 100 egységnyi pénz van a játéktéren és amin évi 15% kamat van, akkor egy év múlva 115 egységnyi pénzre van szükség ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a hitelkihelyezéssel forgalomba hozott, felvett pénzeket.
Ez egy világméretû csapda, a pénz = hitel.
Mivel minden jegy banki címletet kamat terhel, ez nem "közpénz".
Tehát a kölcsön kért pénz kamatait is kamattal terhelt pénzel kell visszafizetni, magyarul a hitelt, hitellel kell visszafizetni.
Ezért egyre nagyobb, élesebb a gazdasági verseny, mert minden a pénztõl függ, vagyis mindent a hitel, a kamatmechanizmus irányít.
Ez egyre fokozódó terhelést jelent a reálgazdaságnak, egyre nagyobb közterhet a lakosságnak és ami az ember fokozódó biológiai korlátait újra és újra kitolja.
És, ami az ökonómiai szuperhatalom számára, a jegybank tulajdonosainak exponenciális mértani haladvány szerinti, emberi ésszel fel nem fogható gazdagodását jelenti.
Ha a jegybank nem gyártana folyamatosan újra, több és több kamattal terhelt pénzt amiért a gazdasági verseny folyik, nem kerülne további eladósításra a világ de képtelenség lenne visszafizetni a felvett pénzkölcsönöket.
Látható,hogy ez egy ön gerjesztõ folyamat, maga a rendszer formálja a rendszert amiben mûködik. Ez egy öngyilkos, halva született világrendszer, mely az idõ múlásával, mûködéséhez egyre nagyobb és nagyobb arányú anyagi javak szükségesek.
A rendszer nem ismer természeti határokat, mint természeti kincsek kifogyása, az emberi munkavégzõ képességet nem lehet a végtelenségig fokozni. Nem ismer biológiai korlátok, nincs összhangban a természettel, ezért mindenféle képen el fog bukni, és reménykedjünk,hogy nem fogja magával rántani az emberiséget.

Huh, köszi, hogy ilyen részletesen válaszolsz.

Próbálom téma szerint csoportosítani a dolgokat. Gazdasági kérdések:

"Az allamnak ezert nincs ellenorzesi joga, mert hiaba is latja hogy valami nem ugy megy ahogy szeretne, nem tud beavatkozni. "

De igen. A jelenlegi helyzet rögzíti az MNB független jogkörét, de ez csak addig van így, amíg az állam ezt jónak látja. Az MNB részvénytársaság, aminek 100%-os tulajdonosa az állam. Mûködését az alapító okirat szabályozza, amelyet a tulajdonos kénye-kedve szerint megváltoztathat. Idézet a jegybanktörvénybõl:

46/A. § A részvényes részvényesi határozattal dönt:
a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, (...)

Így ha a jegybank valami olyat csinálna, ami az államnak nem tetszik, az állam módosítja az alapító okiratot, és rögzíti, hogy holnaptól az MNB csak falovacskát farigcsálhat. A jegybanktörvény módosításával pedig a Parlament akár az egész intézményt szélnek eresztheti.

"a hitel jelen rendszer megtartasa mellett nyilvanvaloan visszafizethetetlen"

Miért is? Nekem sikerült egy lakáson, Ceausescunak sikerült Romániában...

"a kamat maganemberekhez vandorol"

Még mindig nem értem, miért ragaszkodsz ehhez. A bankok által szedett kamatokból a bank egyrészt a saját kölcsönei kamatát fizeti, másrészt mûködését finanszírozza. Ami tisztán a banknál marad, az a bank tõkéje. Ebbõl magánemberekhez kizárólag osztalék címén vándorol pénz, ami elhanyagolható a részvények árfolyamváltozásához képest és struktúrája közismert (ez a tulajdonosi kör). A központi banknak fizetett kamat "megsemmisül", hozzáadódik a központi bank eleve végtelen pénzéhez. Hol folyik ki ebben a rendszerben pénz magánkézbe?

A mostani különleges idõkben még egy módon folyhat el pénz, lásd a legutoljára belinkelt cikked: ha a központi bank mostani speciális jogkörével élve vállalati kölcsönt nyújt, amit nem fizetnek vissza. Ezért próbálják megnyugtatni a kedélyeket, hogy ezek jó kölcsönök. A központi bank normál esetben nem hitelez cégeknek, és a FED mostani szerepvállalásáról erõsen megoszlanak a szakmai vélemények.

Nagyon jókat írsz, de félig tudtam elolvasni az utolsó elõtti hozzászólásod. Tessék tömöríteni, a lényegre koncentrálni. Haragszom a sok locsogásra, mert elõtte mondjuk 3 órán át bámultam a képernyõt (dolgoztam), és már folyik ki a szemem, és most akkor el kellene olvasni még két doktori disszertációt.<#rinya>

Cikk kukacosnak: http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249912

Válasz 2:

"Például ma már elég jó képünk van arról, miért törtek ki a világháborúk, és nem úgy tûnik, hogy valami rejtett szándék megszervezte volna õket. Mindenki tudja, hogy a felsõ 1% állt mindkettõ mögött, csak legfeljebb nem így fogalmazunk, hanem piacszerzést mondunk."
Ezt most megint hogy kell erteni? Leirod hogy "nincs rejtett szandek" majd egy mondattal kesobb leirod hogy "az 1% all mogotte". Az 1% az nyiltan bevallotta hogy akart maganak egy jo kis haborut, vagy nem? Ez volt a szlogen mikor probaltak besorozni az embereket? Persze hogy nem ez volt. Nem mondtak el mirol szol a haboru, ezert szandekaik rejtettek maradtak! Tehat nem igaz hogy nincs rejtett szandek. Ahogy a vilaghaboruk alatt is rejtett volt a szandek, elotte/azota az osszes lenyeges konfliktus mogott is volt rejtett szandek. Ami ma folyik, a mogott is van rejtett szandek. Ma sem azt mondjak be a TV-ben hogy a haboru a piacszerzesert megy, az eroforrasbirtoklasert megy, a status quo fenntartasaert megy stb, azaz a vilag iranyitasaert megy. Talan bemondjak? Nem. Lehet hogy te tudod, de te nem azert tudod, mert elmondjak neked, hanem azert tudod, mert te magadtol rajottel. Ez nagy kulonbseg.
Olyan meg nincs hogy nem mondom el miert csinalok valamit, es ha megvadolnak azzal hogy rejtettek a szandekaim akkor azt mondom hogy nem mondtam el az okokat es a celokat mert "ugyis mindenki tudja". Ezt nem lehet nyiltsagkent ertelmezni. Konkretan ez manipulacio, ez felrevezetes, ez iranyitas. Es ha ez globalis meretekben valosul meg, akkor globalis meretekben jelen van a rejtett szandek, globalis meretekben jelen van a tomegmanipulacio.

"Létezik világméretû akarat a kontrollra. Ezt a vagyonos rétegek fejtik ki, õk igyekeznek a világot abba az irányba terelgetni, ami nekik hasznos. Ezt viszont nyíltan teszik, más kérdés, hogy a részleteket nem tanítják a tömegeknek. (...) Aki ért hozzá, így is olvas a sorok között."
Az kicsavart logika, hogy cafolod hogy letezik tomegmanipulacio, leirod hogy a kaosz uralkodik a vilagban, majd utana leirod hogy a tomeg igaz hogy meg van vezetve, de aki akar az ugyis atlat a szitan, ergo nincs megvezetve (???). De ekozben aki atlat a szitan (mint en?), azt azzal vadolod hogy kitalalja az egesz tomegiranyitosdit, es osszeeskuves-elmeletet gyart. Szoval tisztazzuk hogy hogy is van ez?
Raadasul az egeszet olyan ugyesen fogalmazod meg, hogy ez most vagy ugy tanitottak neked, vagy ez mar tenyleg a tomegmanipulacio csucsa, hogy valaki kepes ennyi ellentmondast belezsufolni az ervelesebe. Duplagondolrol hallottal-e mar? Es ha latod, akkor felismered-e? Es ha a sajat fejedben jelenik meg, akkor vajon felismered-e?

Tehat az en allaspontom: a tomeget titkosan vezetik meg. Ugy manipulaljak, hogy nem tud rola. Ugy iranyitjak es vezetik egy bizonyos iranyba, hogy a tomeg nem tudja hogy vezetve van, es igy nem is mondott se igent se nemet arra az iranyra amelyik ki van jelolve számára. Tomegakaratra hivatkozni egyszeruen hülyeség. Itt nem tomegakarat van, nem káosz van, nem termeszetesseg van, azaz nem termeszetes evolucio van, hanem egy rendezo elv uralkodik. Neha valtozo, a valo vilag valtozasaihoz igazodo, de jol lathato rendezo elv, amely a tomegakaratot ugy formalja hogy az igazodjon sajat elkepzeleseihez. Ekozben a termeszet torvenyszerusegeire hivatkozhatunk ugy, hogy az káosz, mert az az is. Es az iranyitok a kaoszt meglovagolva iranyitjak a folyamatokat, persze, hiszen mi masbol epitkezhetne az elit mint amit a valo vilagban talal maganak? De ezt a káoszt iranyban lehet tartani. Miert gondolod hogy ez lehetetlen? Miert gondolod azt hogy a folyamatosan valtozo termeszeti es tarsadalmi kihivasok mellett nem lehet a civilizaciot egy bizonyos iranyba tolni, vagy inkabb egy bizonyos szinten tartani. Lehetseges mestersegesen kialakitani egy olyan vilagot amelyben a kasztok rendszere ugy uralkodik, hogy letagadjuk ennek letezeset. Akikkel ezt nem lehet megetetni, azokkal el lehet hitetni hogy a hierarchia, a kasztrendszer teljesen normalis, es a termeszet torvenyszerusege. Csak en ebben nem hiszek. Szerintem a kasztrendszer abnormalis. Alapjaiban is abnormalis, mert a valo vilagban nincsenek kasztok, de az amikor onceluva valik az meg aztan vegkepp termeszetellenes.

Szerintem te a káosz szót azon folyamatokra is erted, amirol nem tudod hogy valojaban kitalalt, mesterseges, azaz semmi koze a káoszhoz. A káosszal általában olyan összetett folyamatokat jellemzunk, amit nem latunk világosan, nem értjük az ok-okozati összefüggéseket és fõleg nem tudjuk az rendszer folyamatait vagy magát a rendszert kontrollálni. Ez szamunkra kaosz. De persze, amit az elit muvel, azt te jellemezheted ugy hogy kaosz, azaz erezheted azt, hogy ez a termeszet torvenyszerusegeinek resze, mikozben egyaltalan nem az. Csak szamodra része a káosznak, mert te nem erted és nem valtoztathatod meg.

"Ezen folyamatokat nem "kitalálták", hanem evolúciós úton alakult ki. (...) A társadalmi jelenségek nagy része szelekción ment át, amibõl a legstabilabbakat, az önnfentartókat látjuk túlélni.
A rendszer védelmében."
Ezt mondja minden rendszer, hogy csak a rendszer vedelmeben (azaz a te vedelmed erdekeben!!) cselekszik. Ezzel indokolja meg minden gaztettét, a nepirtasokat, a haborukat, az ehinseget, a pusztitast. Nagyon veszelyes az ervelesed, es ha te ezt igazkent latod, akkor a gondolkodasmodod is nagyon veszelyes. Ilyen elven szamodra minden relativ, es minden ami a rendszer vedelmeben ma megvalosulhat, az evolucios torvenyszeruseg es igy el kell fogadni. Ez kicsit abszurd, nem? Mondjuk teljesen egybeesik az elit altal alkotott definiciokkal, pl. teljesen egybeesik az FBI altal alkotott terrorista definiciojaval: mindenki terrorista aki az epp ervenyben levo rend ellen lep fel tettekkel vagy mas modon. Nemreg az ilyen, "rendszerellenes" embereket az inkvizicio vadaszta le, ma a terrorelharito egysegek. Es nehogy turbanos ongyilkos merenylokre erts most terroristak alatt. A kommunizmus alatt sem a kommunistaktol tisztitottak meg az USA-t, hanem mindenkitol akinek nem tetszett ami akkor ment az orszagban.
Ugyhogy egyedul abban van igazad, hogy a rendszer onmagat minden kartekony tagjatol megvedi, a sajat maga erdekeben, mikozben persze a te erdekeid szem elott tartasarol nyomja a süket dumát. Abban nem ertek veled egyet, hogy a tarsadalmi jelensegek szelekciojanak barmi koze lenne ahhoz az evoluciohoz, amit az evolucio szo eredetileg jelent. Tehat nem a káosz folyamatai dobták ki a nyertes rendszeriranyito elveket, hanem az elit akarata. Ne keverdjuk a kettot ossze. Folyamatosan tomegakaratnak nevezzuk azt, ami valojaban tomeg-akaratlansag. A tomeg szimplan inaktiv, es hagyja magat megvedeni a sajat felelmeitol. Elkepzel felelmeket, vagy ha nem tud elkepzelni, akkor belé nevelnek jópárat (félj a betegsegtol, a terroristaktol stb.), majd hagyja hogy valaki megsegitse ebben a szornyu helyzetben, amiben NINCS IS!
Ennek az egesznek az alapja szinten a valodi káoszban nyugszanak, szoval nem az elit programozta at a valosagot teljesen, ok mindossze a megfelelo áramlatokat hasznaljak fel, a megfelelo káosz-elemeket hasznaljak fel a sajat celjaikra.
Tehat az ember ezen igyekezete ami ahhoz kell hogy csoportba terelhetok legyenek, majd ott a csoport altal iranyithatoak legyenek, szinten letezo mechanizmusok. A problema ott van, hogy az elit jobban tisztaban van ezekkel a mechanizmusokkal, mint az emberek maguk. Azaz az egyén kevesebbet tud magáról, azaz arrol hogy mit tesz embernek lenni, mint az elit. Ezen az oktatassal lehet valtoztatni, de a tudast a rendszer ma nem dijazza, sokszor kifejezetten bunteti. Ez is a civilizacionk egyik evolucios vivmanya lenne?

Visszaterve a te ervelesedhez: ugy latom mintha ugy ervelnel, hogy minden ami megtortenhet, az jogos hogy megtortent, mert ha nem tortenhetett volna meg, akkor nem is tortent volna meg. Es ami megtortenhet, azt hagyjuk megtortenni, mert kik vagyunk mi, emberek, hogy valogassunk a lehetosegek kozott? Nos, pontosan errol beszelunk. Ki a jo fene az az 1% aki megmondja hogy mely lehetosegek az eletkepesek, es melyek nem azok?
Es most ezt pusztan elvikeben gondold vegig, ne vizsgald a megvalósíthatóságát. En is azon az állásponton vagyok hogy olyan helyzetben vagyunk amilyenben vagyunk, azon nincs mit sajnalni. A tomeg manipulalhato, igy manipulaljak. A manipulatorok pedig olyan celokat valasztanak maguknak amilyeneket akarnak. Ezeken nem akarok valtoztatni, ezek miatt nem kesergek. De most szimplan arrol beszelgetunk, hogy van-e ertelme felismerni ezt a helyzetet, es ha felismertuk, akkor megyunk-e a felismeressel barmire is. Szerintem igen. A felismeressel a tarsolyunkban hogy latjuk a helyzetet? Jo ez igy, vagy lehetne mashogy? Te szinte azt irod le hogy ez igy normalis ahogy van. En meg leirom hogy ez igy nem normalis. Te azt irod hogy azert van minden igy, mert ez a legeletkepesebb megoldas, igy ez alakult ki, ezt dobta ki az evolucio. En azt irom hogy az hogy ez normalis-e vagy sem, pusztan felismeres kerdese, pusztan dontes kerdese, igy az hogy hogyan mashogy lehet ezt csinalni, az is pusztan felismeres es dontes kerdese. Ha ugy latod hogy nincs alternativa, akkor ez azert van mert te magad nem tudsz alternativakkal eloallni, vagyis számodra az élet máshogy nem élhetõ. Ime, itt az ido bemutatnod hogy nincs tomeges agymosas, aminek resze az, hogy elhitessek veled hogy nincs alternativa, es minden ugy jo ahogy ma van. Ha van arrol barmi elkepzelesed hogy hogyan lehetne maskepp csinalni, akkor nem a mostani út az egyetlen! (Iróniával: belõled is lehet USA elnöke, aki a világ leghatalmasabb embere, és akkor majd meg is valósíthatod ezen álmaidat! ---hahaha...)

"Valamiféle társadalmi szervezõdés mindenképp kialakul. A szervezõdés hatalom szerint felosztja az embereket, és a hatalom csúcsán állók szeretnék megõrizni pozíciójukat."
Ott van problema, hogy az a "hatalom" ami szerint kialakul a struktura nem az a hatalom, amit en hatalomnak tekintek. A mai az inkabb mesteseges, es semmi koze az evoluciohoz. Az evolucio a definiciojabol adodoan a termeszet torvenyei altal kitermelt valtozas. A mai hatalmi jatek az meg mesteseges. Szinte virtualis. A valosagtol nagyon sokszor igencsak messze all. De ez megintcsak olyan kerdes, hogy vagy igy latod, vagy mashogy. Ha igy latod, ez a valosag (szamodra), ha meg ugy latod, akkor szamodra mas a valosag. Az ember furcsa leny, a valosagot kepes pusztan ugy "megvaltoztatni", hogy maskent tekint ra. (Valodi valosagbol egy van, szubjektivbol meg annyi ahany ember. Es jo ez igy! Csak azt nem kell elfelejteni, hogy mindannyian ugyanannak a valosagnak a szemleloi vagyunk...)

"Nem értek veled egyet abban, hogy a spontán megoldás bármivel jobb lenne."
Eddig nem beszeltem semmilyen megoldasrol, nem tudom mi alapjan celozgatsz arra hogy tudod hogy szerintem mi a megoldas. Eddig nem a megoldas volt a lenyeg a beszelgetesunk soran hanem az hogy tisztan lassuk hogy mi a helyzet ma.
Masreszt viszont most megis hova jutottunk a beszelgetesben? Eddig meg azt irtad hogy nincs semmilyen kozos akarat ami a hatterbol iranyit, hanem minden kaotikus, mas szoval spontan. Akkor most, hogy leirod hogy a kaotikus/spontan megoldas nem jo, mi mellett ervelsz? Vagy csak rossz a szohasznalatod, es en mosom ossze a spontant a kaotikussal?

"Ha a te világrended kényszerítjük, akkor az csak egy másfajta kényszer, de miért lenne jobb? Másnak más az ízlése. Nincs olyan rendszer, ami garantálná a tökéletes egyenlõséget, mert az ember is a szelekciós mechanizmusokat részesíti elõnyben."
Ejh. Ki beszelt barmikor is tokeletes egyenlosegrol? Ha valamit megkritizalok, akkor abbol nem kovetkezik az, hogy az ellentetevel egyetertek. Abbol hogy nem tetszik hogy egy szuk 1% diktal, nem kovetkezik az hogy mindenki egyenlo, es mesterseges modon erovel kellene biztositani hogy mindenki ugyanazokat a dolgokat kapja meg. Hiszen ez a lenyeg. Barmilyen rendszert is hozol letre EROSZAKKAL, MESTERSEGESEN, az hibas lesz. Mert abban azonnal megjelenik a valosagtol valo eltavolodas igenye, mint a kontroll egyetlen letezo modja. A kontroll mindig a valosagtol valo eltavolodast jelent. Mert ha mindenki tisztaban van a valosaggal, akkor senki sem tud senkit sem iranyitani!
A jo es a rossz rendszer kozott nalam a hatarvonalat az huzza meg, hogy valami termeszetes-e vagy sem. Tehat az a rendszer amilyet en elkepzelek, az szimplan csak termeszetes, azaz igaz. Mivel nalam az igazsagot a valosag torvenyszerusegei definialjak, igy az a jo rendszer, amelyik kozel all a valosaghoz. Ebbol egyertelmuen es azonnal kovetkezik hogy mi a baj a mostani rendszerrel. Az a baj, hogy hazug, valosagtol tavol allo, illuziovilagot epito, azaz korrupt. Korrupt, mert ha ami eltavolodik az egyetlen letezo dologtol, a valosagtol, azt nem tudom mashogy jellemezni, minthogy korrupt.
Es hogy milyen a jo rendszer? Egyszeruen valosaghoz kozeli. Ahogy ma az erofeszites arra megy el hogy egy illuziovilagot epitunk fel, ugyanezen mennyisegu erofeszites elmehetne arra is, hogy egy valosagkozeli rendszert epitunk fel. En abban hiszek hogy ez az alapveto feltetele annak hogy egy, a valosag valtozasaihoz jobban alkalmazkodo, sot, a valosag lehetosegeit jobban kiaknazo civilizacio jojjon letre. Persze nincs tokeletes rendszer, igy en is csak annyit fogalmazok, hogy erre kellene torekedni. Nem jo megkozelites az, hogy kitalalunk egy rendszert, es eroszakkal megvalositjuk. Az ember a sajat eletet is "csak úgy éli", azaz egy folyamatos, elete vegeig tarto igyekezet jellemzi az embert, es nem az, hogy egy sajat maga vagy masok altal kitalalt statikus allapotban merevszik meg. Ha megmerevszik, akkor meghalt. Ha elvesziti a kapcsolatat a valosaggal, akkor meghalt, es elete vegeig mar csak vegetal, de eletenek nagyon ertelme onnan kezdve mar nincs.
Hogy hogyan lehet felepiteni egy ilyen rendszert amirol beszelek? Hiszen vegulis nem is fogalmazok meg egy konret rendszert, de pont ez a lenyeg. Az en rendszeremben mindossze annyi a konkret, hogy nem csapja be onmagat, azaz legalabb onmagahoz oszinte. Oszinten bevallja hogy milyen a valosag. De ebbol semmi nem kovetkezik. Nem kovetkezik az, hogy valaki ezekutan kitalalja hogy mik a valosag megismert elemei kozul az ami hasznunkra van, es mi az ami nincs. Hanem majd a tomeg eldonti, de nem ugy, hogy konszenzusra jut, hanem ugy, hogy mindnekinek joga van a sajat allaspontjahoz. Ez egyfajta demokracia, de nem tobbsegi demokracia, mert itt nem szamit hogy ki van tobbsegben. Mindenki egyeni elkepzelesenek van letjogosultsaga. De ezek mar csak annak varhato kovetkezmenyei, hogy csokken a hazugsag es korrupcio jelenleg tapasztalhato merteke. Amint mindenki ele a valosagot tesszuk le, legyen az barmilyen remiszto is, normalisan emberhez melto modon fog tudni ra valaszt adni. Jelenleg ebben a szinhazasdiban ettol teljesen el vagyunk szoktatva, sokan ugy is tekintenek az emberre mint aki onallo reakciora keptelen. Van ebben valami igazsag, de ez egy abnormalis folyamat eredmenye.

"Ezt jól illusztrálják a forradalmak, amikor hirtelen egy nagyobb csoport kap lehetõséget arra, hogy mindent elölrõl kezdjen. Mit történik általában? Újrateremtik a jelenlegi rendszert, csak máshogy hívják."
Mert fel kell ismerni hogy a forradalmak a problema okait sosem orvosoljak. A forradalom definicojabol fakadoan sem orvosolhatja a problema okait, de ez mindegy. A lenyeg hogy minden egyes forradalom ugy zajlik le, hogy a hatalmon levok atmentik a hatalmukat. Tehat pont a lenyeg nem valtozik meg sosem.

"A társadalmi szabadságot a káosz garantálja, ami jó a hatalom koncentrációja ellen (ez az általad javasolt decentralizáció)."
Ez az amirol feljebb irok. Vegeredmenyben ezt hasonloan latjuk. De ellentetben veled, en azt latom, hogy a káosz vagy a decentralizacio nem valosul meg. Helyette van kozpontositott iranyitas. Igaz hogy a káosz hullámain lovagolva, de megvan, igy a lenyeg nem valtozik.

"De az ember állandóságra és biztonságra vágyik."
Az ember borzalmasan fél mindentol ami valtozas. Mindentol ami ismeretlen. Ezt kellene felismerni, erre kellene az iskolakban felhivni a figyelmet. Ja, de az allandosag ez biztonsag igénye nem minden kulturaban jelentkezik ugyanakkora erovel. Nem lehet hogy az elnyomo rendszerek sajatossaga az hogy az emberek biztonsagra vágynak? Azaz arra hogy vegre szalljanak mar le a nyakukról?

"A legtöbbünk hajlandó elfogadni, hogy igavonó baromnak használják, ha ezért cserébe garantálják, hogy nem vágják át a torkát, és a gyerekei békében nõhetnek fel."
Ne hidd hogy ezt olyan tul sok ember latja igy, ilyen tisztan. Amint valakiben megfogalmazodik ez ily modon letisztulva, megjelenik erre a termeszetes reakcioja is. És nagyon kevesen vannak akik onkent es dalolva hagyjak hogy masok a veret szivjak. Csak azert hagyjak az emberek ilyen meretekben hogy szivjak a veruket, mert nem is tudnak rola. Azt hiszik, hogy az ahogy a dolgok mennek a vilag torvenyszerusegeibol kovetkezik, ahogy a gravitacio is. No meg azert is latsz inaktiv embereket mindenfele, akik beletorodnek abba ami van, mert nincs semmi ami reakciot valtana ki beloluk. Mert a valosag el van rejtve eloluk, igy nincs mire reagalniuk. Helyette reagalnak arra amit a TV-ben latnak, ami minden, csak nem a valosag.

"A jelenlegi rendszerben egy nagyon nagy pozitívum van, ami nem jellemzõ az eddigi történelmi rendszerekre. Az, hogy a felsõ 1% kapuja elméletben nyitott."
Pontosan. Elmeletben nyitott, azaz azzal hitegetjuk magunkat hogy mi is lehetnenk ott, ahol nem vagyunk. Es hogy elobb utobb johet valaki, aki majd vegre a mi erdekeinket nezi. De nem jon, mert ez az egesz egy nagy paradoxon ugy ahogy van. Aki a mi erdekunket nezi nem jut el sehova, aki meg eljut valahova az meg a sajat vagy megbízói erdekeit nezi mindig.
Viszont pont ezert maradhat ilyen sokaig fenn ez a mostani rendszer, mert ez nyiltan nem elnyomo, mert nem all mindenki mogott folyamatosan egy rendor. Igy az emberek nincs mire reagaljanak. Hiszen szabadok, hiszen senki sem kenyszeriti oket semmire, csak sajat maguk, es a termeszt torvenyszerusegei. Latszolag. Amint kiderulnek a turpissagok, meg nezd meg hanyan mennek ki azonnal az utcakra (picit feleslegesen).

"Az evolúció bár kegyetlen, de logikus. A Föld erõforrásai végesek, nem juthat mindenkinek kaviár."
Ez egy szlogen. Nem ad okot egy olyan rendszer felepitesere ami ma van.

"Ha a felsõ 1% szûkülni kezd, akkor valóban fennáll az "összeesküvés" veszélye, mert az egyedi szándékok fontosakká válnak."
Mindez akkor, mikor a mai rendszer alapjait letettek, volt "veszely", ma mar valosag es napi rutin. Errol beszelunk.

"A lényeg, hogy mindig legyen valaki, aki ellenérdekelt."
A modern demokracia a tomeges meretu konszenzus megteremtesen alapszik. Igy nincsenek ellenerdekek. A tobbseg nem latja a valosagot, igy nincs is mire reagalnia. Ez az alapja a stabil tarsadalomnak. A birka nép. Persze nem mindenki birka, de egy demokraciaban a tobbseg akarata ervenyesul. A vezetok altal befolyasolt birkaknak az akarata. Ezt hivod te "tomegakaratnak". Mikozben meg ehhez semmi koze.

Válasz 1:

"Amit én hülyeségnek tartok, az az, hogy bizonyos lépték felett egységes akarat jelenik meg, tehát hogy van koncepció, és ez titkos."
Lehet hogy hulyesegnek tartod, de lejjebb leirod magad is hogy igy van. Szoval kicsit kezd zavaros lenni hogy megis mi mellett ervelsz.

"Nem lehet titokban tartani semmit, amit pár embernél több tud és széles társadalmi behatása van."
Ezt komolyan mondom, hogy nem igaz.
Mit mondasz arra a peldamra, hogy a CIA-t is ugyanilyen modszerekkel iranyitjak? Vagy a rendorseget, hadsereget stb. is, sot, a kozigazgatas is ugyanilyen strukturaju! Mit mondasz arra a mechanizmusra amit ugy hivnak hogy compartmentalization? Fogj peldakepp egy barmilyen ceget. Te nem egy nagy cegnel dolgozol? A legalso szinten hanyan tudnak arrol barmit is, hogy mi zajlik a legfelso szinten? Alig fogsz 1-2 embert talalni. Pedig ez olyan informacio amit ha nagyon akar, bárki megtudhat. Vagy megsem? ;-) Es ez csak egy akarmilyen szimpla ceg, ez meg nem is a CIA.
Aztan egy masik dolog: Hogy ha nyiltan elismert dolgokat el lehet rejteni az emberek szeme elol (pl. azt hogy kozel az osszes forgalomban levo penz hitelpenz, amit magan-penzintezetek bocsajtanak ki, ergo a hitel jelen rendszer megtartasa mellett nyilvanvaloan visszafizethetetlen, raadasul a kamat maganemberekhez vandorol! - kerdezz meg par embert veletlenszeruen, hogy tudnak-e errol), akkor olyasmit amit el akarnak titkolni, szerinted nem tudnak kivonni a korforgasbol? Naprol napra egyre nagyobb igazsag, hogy csak az derul ki, csak az a velemeny terjed el, amirol akarjak hogy kideruljon/elterjedjen. A titok szo atertelmezese szukseges. Nem az a lenyeg hogy mi titok, hanem hogy mi kozismert. Lehet hogy nem titok az amirol itt most beszelunk, de nem is ez a cel, hogy titok legyen. A cel az, hogy ne legyen kozismert. Hogy senki sehol nyilt forumon ne beszelgessen ezekrol a kerdesekrol, vagy ha megis, akkor az a beszelgetes semmilyen lenyeges valtozassal ne jarjon.

Nekem van egy olyan benyomasom, hogy valami informacio/ismeret hianyzik nalad, aminek hianyaban azt allitod hogy egyreszt nincs titkos akarat/szandek a hatterben, ha lenne is lebuknanak nagyon hamar, es ha nem is buknanak le, egyszeruen lehetetlen a tomegeket olyan meretekben iranyitani amilyen meretekrol most beszelunk.
Vagy lehet hogy szimplan mast ertunk "titkos akarat" alatt, de az a fajta titkos akarat, amirol en beszelek, az letezik, es nagyon szepen kepes a vilagban torteno dolgok menetet befolyasolni. En olyan dolgokrol beszelek, mint amit Edward Bernays peldajaval jol be lehet mutatni:

"In Propaganda (1928), his most important book, Bernays argued that the manipulation of public opinion was a necessary part of democracy:
The conscious and intelligent manipulation of the organized habits and opinions of the masses is an important element in democratic society. Those who manipulate this unseen mechanism of society constitute an invisible government which is the true ruling power of our country. ...We are governed, our minds are molded, our tastes formed, our ideas suggested, largely by men we have never heard of. This is a logical result of the way in which our democratic society is organized. Vast numbers of human beings must cooperate in this manner if they are to live together as a smoothly functioning society. ...In almost every act of our daily lives, whether in the sphere of politics or business, in our social conduct or our ethical thinking, we are dominated by the relatively small number of persons...who understand the mental processes and social patterns of the masses. It is they who pull the wires which control the public mind."

Gondolod hogy ezt csak ugy leirta, de senki az eg egy adta vilagon nem csapott le Bernays-ra es nem mondta azt hogy "na, az ilyen emberekre van nekunk szuksegunk, akik tudjak hogy hogyan kell a tomeget az orranal fogva vezetni". Hat bizony Bernays-ra is lecsaptak, ahogy mindenkire aki olyan elmelettel all elo ami a sajat ügyüket viszi elo.

Fontos felismerni, hogy ez ugyanaz a propaganda (kesobb public relations - PR), amit Goebbels is hasznalt, csak Goebbels masra hasznalta ugyanazokat a technikakat.
Goebbelsrol hallottunk. Es hallottunk Bernays-rol is? O legalabb ugyanannyira sikeresen befolyasolta azt hogy mikent gondolkodjanak az emberek a vilag dolgairol, csak õ a "jó oldalon" állt. Es az õ technikait azota is sikerrel hasznaljak. Bernays-t mi kulonbozteti meg Goebbels-tol? Mindketten ugy gondoltak, hogy a tomegeket manipulacioval a helyes iranyba vezetni erkolcsileg megalapozott. Na de ki mondja meg mi a helyes irany? Goebbels-nek volt igaza, vagy Bernays-nek? Itt kezdodnek a problemak, mert szerintem egyiknek sem.

Mennyiben uralkodik ma a káosz és mennyiben uralkodott a kaosz az egyes idokben? Szerinted kaosz van, szeritem nem. Az nem kaosz, mikor valaki SIKERREL RUGDOSSA egy bizonyos iranyba az egesz tarsadalmat, az egesz civilizacionkat. Ez atlepi azt a hatart, ami a kaosz es a rend kozott huzodik, es a kaoszbol egy "uj vilagrend" emelkedik ki.
Szerinted ez lehetetlen? Most is ez zajlik, a szemunk lattara. Te kicsit mintha elbagatelizalnad a dolgokat, es mivel a valtozast apro lepesekben hozzak el szamunkra, az ember ugy gondolja hogy a politikusok csak reagalnak a kaotikus vilag veletlenszeru valtozasaira, pedig a finom adagolas resze a technikanak. Apro lepesenkent adjak be a valtozast, igy visszanezve mar nem is tudjuk hogy honnan indultunk el, es melyik volt az a lepes amikor kicsuszott a talaj a labunk alol.
Es te ezt a folyamatot ugy hivod, hogy evolucio, mivel lepesekben erkezik a valtozas, es a valtozas oka sose egyertelmu. Erre rasegit a hivatalos propaganda, amelyik minden valtozast a termeszet torvenyszerusegenek allitja be. Aztan jopar ezen a feltetelezesen alapulo elmelet lat napvilagot, pl. a tied is ezen alapul.

Es hogy az emberek miert nem veszik eszre hogy mikor es kik iranyitjak a hatterbol a dolgokat? Ugyanazert amiert te sem veszed eszre. Ebbol nyugodtan kiindulhatsz. Még azok, akik eltoprengenek a kerdesen sem latjak meg azokat a mechanizmusokat amikkel a tomegre kenyszeritheto a kisebbseg akarata.

"Az emberek közötti érdekkülönbség, az emberi természet garantálja, hogy nagy skálájú szervezõdés csak nyílt lehet, vagy deklaráltan titkos, mint a katonai titkok vagy az üzleti titkok. "Titkosan titkos" nincs."
Mi az ertelme a titkos szo koruli varialasnak? A mostani szervezodes titkos, mert azt szeretnek ha nem ertened meg hogy mi a celjuk a szervezkedessel. De ekozben nyilt, hiszen teged erintenek a valtozasok, es hogyan változtathatnák meg az eleted anelkul hogy te ezt eszrevenned? Ez paradoxon. Tehat nyilvanvalo hogy latod ami tortenik, de a celok es az ok-okozati osszefuggesek titkosak maradnak, mert mindig csak a kovetkezo lepest kotik az orrodra, de a valtozas okát már nem, vagy ha okot is kapsz, akkor az valami fals ok lesz, hogy meg veletlenul se vedd eszre hogy ki iranyit a hatterbol. Ez most nem fantazmagoria, ez egy napi rutinnal alkalmazott technika, aminek a letezeset te magad is bevallod. Es aki hasznalja az eszet, es objektivan tekint a tortenesekre, az magatol kitalalhatja hogy milyen celok huzodnak meg a hatterben.

Az iranyitok, a politikus szakma tagjai, akiket te politikai eronek kepzelsz, pedig õk csak menedzserek, azt mondjak hogy az aktualis valtozassal õk csak a termeszet torvenyszerusegeihez probalnak igazodni. Egy ujabb elkerulhetetlen kihivasnak probalnak meg megfelelni. Mindig ez a szoveg, nem? Az a baj ezzel az elkepzelessel, hogy termeszet torvenyszerusegei koze soroljuk ma mar automatikusan azt hogy a penzkibocsajtas magankezben van, hogy az uzleti eletet kartellek uraljak stb, tehat a kapitalizmust ugy ahogy az ma van. Tehat az elit alkotott a szamunkra uj termeszeti torvenyeket. Ezen termeszeti torvenyekhez alkalmazkodnak donteseikkel a politikus szakma tagjai. De azt nagyon ritkan mondja ki valaki, hogy olyasmihez alkalmazkodunk amihez nem is kellene. Olyasmihez alkalmazkodunk aminek semmi koze a termeszet torvenyszerusegeihez, hanem szimplan csak illuzio, azaz szimplan csak egy elkepzeles ami a fejunkben van. Mit jelent az a mondat hogy az ember a gondolataival teremti meg a vilagot ami korulveszi? Hat pontosan ezt. Ha elkezdjuk osszekeverni a sajat magunk altal kitalalt torvenyszerusegeket a termeszet valodi torvenyszerusegeivel, egy lepest lepunk elore az illuziovilagba, ha ugy tetszik a matrixba, azaz egy lepessel eltavolodunk azoktol a valodi torvenyszerusegektol, melyek mindennapi eletunket alapvetoen meghatarozzak. Ezt mar megkerdeztem, hogy mi a sorsa annak az organizmusnak amely illuziovilagba vonul ahelyett hogy eletet a valo vilagban elne le? Tud-e az ilyen organizmus a valo vilag valtozasaihoz alkalmazkodni? Kepes-e az emberiseg ugy tulelni, hogy a valosaggal valo kapcsolattartasra kijelol egy szuk reteget, mondjuk hogy a népesség 1%-át, es innen kezdve a civilizacionk sorsat ennek az 1%-nak a kezebe teszi?
Vagy te ezt is evolucios lepesnek gondolod, hogy az emberek tomegesen tavolodnak el a valosagtol es helyezik magukat egy alomvilagba? Jovonk nem mas, mint az amit tomegesen megalmodunk? Azaz amit az 1% megalmodtat velunk. Ha ezt te normalisnak gondolod, akkor innen kezdve barmit meg tudsz indokolni, azt is hogy normalis az hogy a kisebbseg mondja meg a tobbsegnek hogy mi legyen. Innen kezdve a hatterhatalom tenyleg nem hatterhatalom, mert a hatterbol valo iranyitas teljesen nyilt dolognak minosul, persze csak annak az embernek aki epp nem az álmát álmondja békésen.

Rendben. Akkor lehet rossz kifejezest hasznalok itt:
"A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs."
Szamomra az ellenozes azt jelenti hogy nem csak az informaciohoz van joga valakinek, hanem a beavatkozasra is. Ahogy az ellenor a buszon nem csak megnezi a jegyedet, de ha nincs jegyed akkor joga van beavatkozni. Az allamnak ezert nincs ellenorzesi joga, mert hiaba is latja hogy valami nem ugy megy ahogy szeretne, nem tud beavatkozni. Ezt probaltam meg kifejezni a "tenyleges ellenorzes" kifejezessel.

Neked is csak azt tudom mondani, hogy az alternatívák eddig megbuktak. Lenin is épp a világ igazságtalan vagyonelosztásán kesergett úgy száz éve, és lásd, mi lett belõle.

Szerintem korántsem olyan egységes a világ irányítása, mint azt gondoljátok. Minden változás sérti valaki szupergazdag érdekét is. Azokkal a konfliktusokkal van baj, ahol a vagyonos ember érdeke úgy általában kerül szembe az átlagember érdekeivel, mert a két csoportnak összemérhetetlen az érdekérvényesítõ képessége.

Van egyébként a vezetõ kasztban is sok ember, aki igyekszik morális döntéseket hozni, amolyan modern Igazságos Mátyást játszanak. Ez jó, mert amolyan beépített ügynökei a társadalom szélesebb rétegeinek. Lejjebb hoztátok Sorost, aki nekem egy nagyon jó fej öregúrnak tûnik. Olvassátok el a könyvét, az Alchemy of Finance-ot. Kevesen tudják, de Soros például globalizációellenes: azt mondja, hogy az olyan emberek, mint õ, így nagyon könnyen el tudnak így bújni a társadalmi felelõsségválallás elõl. A hedge fundja menedzselését pl. azért hagyta abba, mert úgy érezte, hogy morális elvei konfliktusba kerülnek pénzügyi érdekeivel. Más kérdés, hogy erre nem felszámolta az alapot, hanem átadta valakinek, a pénzt pedig saját politikai elképzelései szerint osztja szét... 😊 De nem hibáztatom, az õ helyzetében én is valami ilyesmit tennék: ha már felemelt a szerencsém, támogatnám azokat a csoportokat, akiket én fontosnak tartok. És legalább szétosztja a pénze egy részét, mint Warren Buffet, Bill Gates és társaik. Ezen emberek többsége "elõzõ életében" átlagember volt, akiket anya nevelt a közös értékek mentén, mint légy rendes és tisztességes. Bármennyit koptatott is ebbõl a pénz közelsége, biztos vagyok benne, hogy teljesen amorális gazemberségre nem kaphatóak. Nem szentek õk, csak közel átlagos emberek, azok szokásos hibáival és erényeivel, akiket a szerencse a csúcsra emelt; de semmiképp sem gazemberek. A világ nincs jó kezekben, de rosszban sincs.

Még annyit, hogy a világ kaotikus rendszer révén javarészt irányíthatatlan. Az érdekcsoportok képesek lehetnek elõre jelezni a tömegek viselkedését és válaszát adott szitura, de pl. a tudományos fejlõdést nem lehet elõre jelezni. Ha nem fedezzük fel a robbanómotort vagy valami mást fedezünk fel helyette, a kõolaj talán ma még mindig a sivatag homokjában heverne, és a világ térképe is egészen más lenne. Nem könnyû meló a világ vezetése: az ilyen rendszereket inkább csak rugdosni lehet, vezetni nem. Innentõl minden állítás ízlés kérdése, de szerintem a világ inkább kaotikus és kontrollálatlan, mint vezetett és célratartó, noha, mint abban lentebb megegyeztünk, vannak globális folyamatok. Veletek ellentétben optimista vagyok, és nem vagyok benne biztos, hogy a pozitív és a negatív folyamatok közül melyik a domináns.

"Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenõrzi."

"Ezt idézd be légyszíves hogy hol ír a törvény bármi olyat amibõl te azt a következtetést vontad le hogy az állam beleszólhat az MNB mu"ködésébe."

Nem beleszólhat, hanem ELLENÕRZI. Tud róla, mit csinál, de nem szólhat bele. Magyarán ha bármit is csinál az MNB, a pénzügyminiszter is tud róla. Ennyit állítottam.

Man of Lawlessness

2 Thessalonians 2:3
"Let no one in any way deceive you, for it will not come unless the apostasy comes first, and the man of lawlessness is revealed, the son of destruction"

2 Thessalonians 2:4
"who opposes and exalts himself above every so-called god or object of worship, so that he takes his seat in the temple of God, displaying himself as being God."

7
"For the mystery of lawlessness is already at work; only he who now restrains will do so until he is taken out of the way"

Mûködik már a törvényszegés TITKOS bûne.

9
"That is, the one whose coming is in accord with the activity of Satan, with all power and signs and false wonders"

Érdemes erõsebben utánna nézni annak is,hogy mit keres ez a jel az egy dollároson "ez egy igen misztifikus bankjegy" , hogy "Annuit cœptis" azaz He has approved our undertakings. Ha istenrõl van szó, akkor miért nem jelenti ki egyértelmûen,hogy GOD, mint általában ha Istenrõl van szó a latin írásokban akkor mindig külön hivatkoznak rá. De végülis lényegtelen semmiség.
Hogy ki az az Õ, aki megáldja a vállalkozásukat, ki lehet találni,hogy nem Isten az, ha egy kicsit utánna néz az ember.

Mi meg hagyjuk,hogy ilyenek kezére kerüljön gyermekeink sorsa.
Fogtuk a világot és kezükbe tettük le önként, mert nem léptünk fel ellenük.
Mert nem tudtuk,hogy mikor vették el szabadságunk.

Vannak dolgok amiket bele lehet látni, bele lehet magyarázni, és vannak dolgok amik maguktól értetõdõek, és minden más ebbõl következik, ami igazolja, hogy tudtunk és beleegyezésünk nélkül hoznak rólunk vétózhatatlan döntéseket.

<#eljen> Egyetértek!

Na végre kezd kialakulni egy konszenzus köztetek.
Abban egyetértés van,hogy a világot nagyjából egy maréknyi ember irányítja.
A hatalom igazi tulajdonosai sokkal kevesebben vannak mint az emberiség 1%-a.

Ezek az emberek nem azért kerültek ilyen pozícióba mert hülyék.
Mondhatnánk rájuk,hogy szuper intelligensek.

Kukacossal nincs semmi baj, csak mereven elutasít minden olyan felvetést,hogy a háttérben TITKOS szervezet áll.

Ezzel nincs semmi probléma mert az alap álláspontjaink hasonlóak.

Bár játszunk egy kicsit azzal a gondolattal,hogyan szervezõdhetett a hatalmi elit, akik a végsõ döntést hozzák globális és nációs ügyekben is.

Eleinte nem szervezõdtek szorosan, csupán gazdag, befolyásos személyek egyéni céljairól volt szó.
Ezek az egyének, szépen haladtak az úton, és lenyelték a konkurenciákat, gyémántipar "Cecile Rhodes", bankszektor pénzgazdaság "Rothschild", olajipar "Rockefeller", azaz a globális gazdaság legjobbjai, akik a legmesszebb jutottak emberi mértékkel. Gondoljunk bele, mit tehet egy ilyen ember aki szuper intelligens, hajlandó mindenkit kihasználni önös érdekbõl, a pénznek és hatalomnak él.
Ha tényleg intelligens felismeri,hogy ha egyedül harcol, csak idõ kérdése és úgy is elveszik tõle a hatalmát, vagy pénzét. A történelemben mindig így volt, mert minél több pénze van, minél több hatalma van valakinek annál többen próbálják megfosztani ettõl a kiváltságtól.
Tehát ha én ilyen ember lennék, keresném a szövetséget hasonló hatalommal és pénzvagyonnal rendelkezõ társaimmal, hogy kölcsönösen megerõsítsük egymás pozícióit, vállvetve védjük egymást.
Ha intelligens vagyok felismerem azt is, hogy hogyan érdemes mûködtetni egy ilyen "védelmi" szervezetet. Mindenféle képen meg kell õriznünk a szervezet titkos mivoltát, mert ez garantálja a megnevezhetetlenséget.
Gyakorlatilag ami nem létezik, azt nem lehet elpusztítani.
Ha létezik ilyen szervezet, csak akkor maradhat titokban ha nem lép interakcióba közvetlenül a környezetével, és ha minden tagjának érdeke a titoktartás.

Minden izmust vagy bármely szervezõdést amely megnevezhetõ, és nyíltan szervezõdik, elpusztítható.
De amit nem látsz, amirõl nincs tudomásod, nem tudod elpusztítani, mert végsõ soron, a harc ember és ember között zajlik.
Hogy lehet valamit eltörölni, ha nem tudod személy szerint kik ellen kellene fellépned.

Kukacos jól látja, hogy a titok, kiderülése csak idõ kérdése.
De ne felejtsük el,hogy ebben a feltételezett érdekközösségben, szervezetben, valószínûleg nagyon nagyon okos emberek döntenek, és szervezõdnek egymással.
A titoktartás számukra az életük része, mint az is,hogy egymásnak "szívességeket" tesznek, egymást védik a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Kell,hogy legyen egy koncepciójuk is ami szerint dolgoznak, egy közös irányelv.
Ez az irányelv a globalizáció.
Kukacosnak igaza van, hogy nincs ebben semmi titok.
Ebben valóban nincs, csak a titkolt módszerekkel van a gond.
Ezek a titkolt módszerek egyszerûen szükségesek, mert például melyik ország vett volna fel kölcsönt mikor felrobbantották az olaj árakat?
Vagy amikor a nagyok megfuttatják a tõzsdét, és nyilvános lenne, hogy milyen idõpontban kezdenék vásárolni, vagy kivonni az értékpapírokat, akkor nem tudnák elvenni a többi "szerencse játékos" pénzét.
A titkolt módszerek, titkos eszközök egyszerûen bele vannak építve a szervezetbe, megkerülhetetlenek, mely nélkül nem lenne hosszú életû egy ilyen szervezet, amely a szó szoros értelmében a világ ellen van, a világ összes lakossága és a gazdag elit ellenérdekeltek.
Nem mindenben, de abban igen nagy ellentét van,hogy ki birtokolja a világi javakat.

Igen gazdag információ forrásaim vannak, ennek a szervezetnek a létezésérõl, melyeket történelmi tényekkel tudok alátámasztani.

De csupán ha logikusan gondolkozik valaki, könnyen belátható, hogy ha nem szervezkedik egymással a hatalmi elit akkor semmi esélye nincs a föld lakossága ellen. Egyszerûen a létszámfölény miatt is, mert 10 ember nem tud legyõzni egy milliárdot. A titok azért kell,hogy a milliárdos embertömeg ne találja meg maguk közt az ellenséget.
Ha valami kitudódik, mert kitudódik, jön a dezinformáció, a megtévesztés, a bagatelizálás, elterelés. Ezeket a hibákat nem reklámozzák. Habár nem jut el a hír a néphez, de mivel nincs 100% cenzúra, mindig lesznek akik hozzájutnak privát információkhoz, mindig lesznek kevesen akik tudni fognak azokról a dolgokról amiket nem reklámoz a hatalmi elit, hiába van ellenõrzõse a világ média felett. Minden egyes ember mellé nem tudnak ügynököket állítani.

A kisembern akihez eljut némi igazság, nem nagyon tud vele mit kezdeni, mert nincs olyan erõforrás birtokában amivel ezt az információt el tudná juttatni világméretekben az emberekhez.
De mégis mit kezdjünk akkor az igazsággal?
Minden eszközzel terjesztenünk kell azt.
Semmiféle összeesküvési elméletrõl nincs itt szó.
Ez nem elmélet, ez mára már nyíltan mûködik többé kevésbé.
Az összeesküvés nem az én agyamban van, hanem azok között akik a belsõ magot alkotják, ahova nem lát el szemünk, de 20-30 év múlva lehet nekünk is lesz egy kis betekintésünk ,hogy mik történnek ma amit titokban tartanak.

A legfõbb igazság az,hogy a lakosság kevesebb mint 1% birtokolja a világ javainak több mint felét, élet halál ura és teljes hatalmat gyakorol a világnépesség felett, embertársai felett.

Minden ember egyet ért azzal, hogy ez ellentétes az emberiség érdekeivel.

Egyre nagyobb lesz a szakadék a két kaszt között.
Amerre tart a világ, az a pokol. A pénz tette lehetõvé mindezt.
Pontosan a magánember pénze, nem a közpénz.

"De ez nem összeesküvés, ez teljesen nyíltan zajló játék."

Én is ezt mondom, hogy az teljesen nyíltan megy amirõl írok, így teljesen nyilvánvaló. De írtam már azt is, hogy úgy látom szinte mindenben egyetértünk, csak a bank szerepe nem világos neked.

"Még egyszer: a pénz kibocsátását a központi bank intézi, amivel fékezni és gyorsítani lehet egy gazdaságot, de finoman kontrollálni, manipulálni nem."
Nem arról beszélek hogy a központi bank minkromenedzsmentet végez és "személyesen" irányítja a Föld összes jogi és természetes személyének minden elképzelhetõ apró ügyét a gigavallalatok fúziójától kezdve a Mari néni dugipénzének kérdéséig. Ezt mégis hogy képzeled hogyan tudná bárki is végrehajtani? Nem errõl van szó. Pont errõl magyarázok, hogy a mai rendszer attól fenomenális, hogy anélkül képes célt meghatározni az emberek túlnyomó többsége számára, hogy nem áll minden egyes ember mögött egy "rendõr". Ez az amire olyan nagyon büszkék a háttérhatalom emberei.
Ez egy hierarchikus rendszer, ahol mindenki csak a maga ügyeit menedzseli, és az alacsonyabb szintek mikromenedzsmentjét az alacsonyabb szinten álló ügynökök végzik. A felsõbb szintrõl csak az irányelveket és a célkitu"zést kapják. Ha ezt nem tudod elképzelni hogy hogyan van, akkor valszeg azt sem tudod elképzelni hogy hogyan irányítják egy globális piacon jelenlévõ óriáscég ügyeit. Nem áll valami csoda folytán a vezérigazgató minden ember háta mögött a nap minden percében, a munka amit a fejesek kitu"znek mégis elvégzésre kerül.
Ezért nem írtam példát mert amire neked kell példa arra nem tudok példát mondani, mert arra nincs példa. Ez nem 1984 ahol mindenkit folyamatosan kamera figyel. Ez egy teljesen más rendszer, de mégis a központban dõl el hogy mit tesz a kisember. Hihetetlen? Ha számodra az, akkor ezt kell jobban kiveséznünk, mert ha megérted hogyan tudja pl. egy CIA méretu" és bonyolultságú cég úgy levezényelni a különbözõ "projekteket" hogy a résztvevõk többsége soha fel sem fogja hogy mi a fene zajlott le valójában a közremu"ködésükkel, akkor meg fogod érteni hogy mit jelent az hogy a központi bank irányít.

Képzeld el a bankok, kormányok, cégek, bíróságok, hadsereg és más szervezetek rendszerét úgy mintha az egész egyetlen cég lenne.
Ezen a képzeletbeli cégen belül a bank az igazgatótanács szerepét tölti be, akik parancsaikat a pénz útján küldik meg az egyes "osztályoknak". Az osztályok vezetõi a nagy cégek, a hadsereg, a pártok vezetõi. Az egyes osztályok akkor kapnak pénzt, ha azt arra fordítják amire az igazgatótanács mondta hogy fordítsák. Így az osztályok vezetõinek nem sok lehetõségük van arra hogy eltérjenek az elõre kijelölt céltól, de a konkrét megvalósítás az õ feladatuk. Nem a bank képviselõje fogja meghatározni a részleteket, de ha nem az a cél valósul meg amit az igazgatótanács kijelölt, akkor az osztály nem kap több erõforrást, a vezetõt így rövid úton eltávolítják. Stb.

"Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenõrzi."
Ezt idézd be légyszíves hogy hol ír a törvény bármi olyat amibõl te azt a következtetést vontad le hogy az állam beleszólhat az MNB mu"ködésébe.
Olvasd el a #134 alját még egyszer onnan kezdve hogy "Aham, ahogy azt te szeretned". Ott leírtam a felvetéseddel kapcsolatos észrevételeimet.

"Talán azzal egyetértesz, hogy bármilyen összeesküvést szõne is a bankrendszer, az az állam tudtával és egyetértésével történik."
Az állam is része a tömegkontrollnak, csak õk egy másik (alacsonyabb) szinten állnak, azaz a banknak (=bankrendszernek) alá vannak rendelve. Errõl is írtam már részletesen a #142-ben.

"Ez nagyon nagy különbség, mert ezzel az egészet kiterjesztettük a hatalmi szervekre is, ami máris értelmesebb."
Persze hogy ez egy sokszereplõs rendszer. A bank csak egy réteg a rendszerben. De ezt leírtam #142-ben bõvebben. Abból mi nem volt érhetõ vagy miven nem értesz egyet? Érted hogy miként egészítik ki egymást a bankok, a bíróságok, a politikai erõk, a hadsereg meg a többi? Érted hogyan vannak egymásnak alá- és mellérendelve? Ebben az alárendeltségi viszonyban a bank áll legfelül. De azt is leírtam #142-ben hogy nem a bank az utolsó szint, vannak még azon felül is más "politikai" erõk, de ezek a politikai erõk nem azok akiket a választások során látsz majomkodni, meg színházasdit játszani. Persze személyi egybeesések lehetnek, lehetséges hogy valaki ott van a nyíltan a politikában is de ennél valójában több beleszólása van a dolgokba mivel a színfalak mögött folyó megbeszélésekre is elhívják. És van olyan politikus is aki az egészrõl semmit sem tud, így hogyan is nevezhetnénk ezt a politikai erõt (amely a hétkoznapi showmu"sort biztosítja) a bankok irányítójának? Nem nevezhetjük, mert nem az.
Tehát ahhoz hogy megértsd hogy mirõl szól az "összeesküvés" (idézõjel, merthogy ez nem az!!!) azt a hierarchiát kell megértened ahogy az egyes hatalmi szintek felépülnek. Elõször is próbálj meg új értelmet adni a politika és politikus szavaknak. Õk nem döntenek semmirõl, õk végrehajtók, õk mendzserek. A politika egy szakma, mint a bíró meg a rendõr meg a katona meg a bankár. Vannak a szakmán belül pozíciók, amiket bizonyos ideig bizonyos emberek betöltenek. Ugyanezek az emberek máskor más pozíciót töltenek be. A hierarchia a pozíciók egymáshoz viszonyított helyzetét határozza meg, és nem az emberek egymáshoz való viszonyát. Tehát mikor hierarchiáról beszélek, akkor a pozíciók hierarchiájáról beszélek. Ezt most azért hangsúlyoztam ki mert úgy érzem ezt az egyik dolog ami félreértésre ad okot.

"Nem teljesen világos, hogy egy merev, egységes akaratot képzelsz-e el a rendszer mögé, vagy csak néha-néha titkos telefonokat, amelyek idõnként ki is derülnek."
Nem egy merev akaratot képzelek el.

Általánosságban.

Elõször is, amiért én az egész vitát kezdtem, az az összeesküvés természete. Az emberek szeretnek meséket szõni. Esetünkben a kérdés az, mi van a "csúcson", ahova a napi sajtó nem jut el. A csúcson természetesen mindig több van, mint amennyi látszik. Rengeteg lobbi, politikai intrika, gazdasági érdek szõ rejtett hálót a világ köré, de a világ szerkezete nagy léptékben nem változik. Van, aki a szomszédját fúrja, hogy vigyel el a biciklit a lépcsõházból, van, aki a szomszéd államot fúrja, hogy ne fejlõdjön az olajipara.

Amit én hülyeségnek tartok, az az, hogy bizonyos lépték felett egységes akarat jelenik meg, tehát hogy van koncepció, és ez titkos. Nem lehet titokban tartani semmit, amit pár embernél több tud és széles társadalmi behatása van. A Watergate-ügyben kb. 100 ember vett részt, és lebuktak. A nagy angliai vonatrablásban 20-an vettek részt, és feldobták õket. Ezek ráadásul meglehetõsen szûk területen operáltak. Egy olyan titkos akarat, szándék vagy társaság feltételezése, amelyben évtizedeken át milliók vesznek részt és skálája nem kisebb, mint a világuralom, tökéletesen lehetetlen. Pillanatok alatt információk szivárognának ki a résztvevõktõl vagy a külsõ szereplõk észrevennék a manipulációkat vagy a titkosságra vonatkozó igényt. Az emberek közötti érdekkülönbség, az emberi természet garantálja, hogy nagy skálájú szervezõdés csak nyílt lehet, vagy deklaráltan titkos, mint a katonai titkok vagy az üzleti titkok. "Titkosan titkos" nincs.

Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a létezõ üzleti titkok, titkos társaságok, katonai és kormánytitkok valójában együtt rendszerbe szervezõdnek és kiadnak egy valamiféle világméretû koncepciót. Ez már egyrészt erõsen árnyékzóna, mert az Üveghegyen túlról mindenki azt mesél, amit akar, másrészt a történelem azt mutatja, hogy a világban zajló folyamatok utólag érthetõkké válnak titkos szándékok nélkül is. Például ma már elég jó képünk van arról, miért törtek ki a világháborúk, és nem úgy tûnik, hogy valami rejtett szándék megszervezte volna õket. Mindenki tudja, hogy a felsõ 1% állt mindkettõ mögött, csak legfeljebb nem így fogalmazunk, hanem piacszerzést mondunk.

Létezik világméretû akarat a kontrollra. Ezt a vagyonos rétegek fejtik ki, õk igyekeznek a világot abba az irányba terelgetni, ami nekik hasznos. Ezt viszont nyíltan teszik, más kérdés, hogy a részleteket nem tanítják a tömegeknek. A pártok nem lobbiznak kötelezõ anti-demagógia kurzusokért, a média nem szünteti be önkényesen a húzósabb reklámokat. Aki ért hozzá, így is olvas a sorok között.

Ezen folyamatokat nem "kitalálták", hanem evolúciós úton alakult ki. A hangyák építõ tevékenysége pl. csak az evolúció által tervezett, az egyedi hangyák mindegyike saját céljait követi. A társadalmi jelenségek nagy része szelekción ment át, amibõl a legstabilabbakat, az önnfentartókat látjuk túlélni.

A rendszer védelmében.

Valamiféle társadalmi szervezõdés mindenképp kialakul. A szervezõdés hatalom szerint felosztja az embereket, és a hatalom csúcsán állók szeretnék megõrizni pozíciójukat. Ez így van, amióta a sámán és a törzsfõnök megegyezett a nekik beszolgáltatandó húsban. Nem értek veled egyet abban, hogy a spontán megoldás bármivel jobb lenne. Ha a te világrended kényszerítjük, akkor az csak egy másfajta kényszer, de miért lenne jobb? Másnak más az ízlése. Nincs olyan rendszer, ami garantálná a tökéletes egyenlõséget, mert az ember is a szelekciós mechanizmusokat részesíti elõnyben. Igazságtalannak tartunk egy olyan világot, ahol mindenki egyformán boldogul. Az emberiségnek nincs közös akarata, ami szép és jó lenne, ha hagynák, nincs génjeinkbe épített jótündér. Ha van valami közös bennünk, az épp a jelenlegi rendszerre mutat. Ezt jól illusztrálják a forradalmak, amikor hirtelen egy nagyobb csoport kap lehetõséget arra, hogy mindent elölrõl kezdjen. Mit történik általában? Újrateremtik a jelenlegi rendszert, csak máshogy hívják.

A társadalmi szabadságot a káosz garantálja, ami jó a hatalom koncentrációja ellen (ez az általad javasolt decentralizáció). De az ember állandóságra és biztonságra vágyik. A legtöbbünk hajlandó elfogadni, hogy igavonó baromnak használják, ha ezért cserébe garantálják, hogy nem vágják át a torkát, és a gyerekei békében nõhetnek fel. A történelem azt mutatja, hogy vagy az egyik, vagy a másik. Persze az is kérdés, meddig vagyunk hajlandóak elmenni a Szép új világhoz vezetõ úton.

A jelenlegi rendszerben egy nagyon nagy pozitívum van, ami nem jellemzõ az eddigi történelmi rendszerekre. Az, hogy a felsõ 1% kapuja elméletben nyitott. Gyakorlatban tudjuk, hogy nehéz oda bekerülni, ha nem onnan indultál, de a rendszer NEM deklarálta a vezetõ réteget. Ha valaki ügyes, megcsinálja az "amerikai álmot", bekerülhet. Az esélye alacsony, de így igazságosabb és elfogadhatóbb, mint az eddigi rendszerek. Az evolúció bár kegyetlen, de logikus. A Föld erõforrásai végesek, nem juthat mindenkinek kaviár.

A nagyon nagy veszély az, hogy a koncentráció elszalad. A felsõ 1% és az utána következõk közötti rés tágul. Ha a felsõ 1% szûkülni kezd, akkor valóban fennáll az "összeesküvés" veszélye, mert az egyedi szándékok fontosakká válnak. Meg kellene fogni az a felsõ 1%-ot, amíg nem késõ, óriási adók kivetésével vagy vagyonelkobzással a szupergazdagokra, de ezt az egész világon egyszerre kellene érvényesíteni. A hatalmi koncentrációt ez sem fogja meg, mert egy CEO lehet papíron szegény, de mégis billiárdok felett diszponál, de a céges struktúrák elég jó "belsõ" ellenõrzést biztosítanak. A lényeg, hogy mindig legyen valaki, aki ellenérdekelt.

Ha a világméretû "összeesküvés" mögött álló csoport szerinted a felsõ 1%, akkor teljesen egyetértünk. Õk birtokolják a világ javainak felét, nagyrészt õk határozzák meg a kormányok politikáját, a gazdaság irányát. De ez nem összeesküvés, ez teljesen nyíltan zajló játék.

Lassan közelednek az álláspontok. Még erre akartam reagálni:

-A "nyugati tipusu demokraciakban" hatalom annak kezeben van, aki a penzt kibocsajtja.

Még egyszer: a pénz kibocsátását a központi bank intézi, amivel fékezni és gyorsítani lehet egy gazdaságot, de finoman kontrollálni, manipulálni nem. Pontosan ez a központi bank vállalt feladata, azaz hogy általános elvek alapján szabályozni próbálja a gazdaságot (az egy egészen más kérdés, hogy ki határozza meg az elveket). A kibocsátott pénz a kereskedelmi bankokon keresztül jut tovább, ahol egyetértünk abban, hogy lenne elvi lehetõség a hitelfelvétel behatárolásával finomhangolásra, de gyakorlatban ez megvalósíthatatlan. Kértem ellenpéldát, nem írtál. Jelenleg nekem úgy tûnik, nem tudod azt cáfolni, hogy a bankrendszer kizárólag más hatalmi ágak egyetértésével, támogatásával vagy kérésére tud bármilyen gazdasági nyomást kifejteni. Önálló, széleskörû manipulációra hajló akarata nem mutatkozik, de természetesen igyekszik a saját bizniszét védeni.

-A penz kibocsajtasara a banknak (bankrendszernek) monopoliuma van.

Igaz.

-A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs.

Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenõrzi. Talán azzal egyetértesz, hogy bármilyen összeesküvést szõne is a bankrendszer, az az állam tudtával és egyetértésével történik. Ez nagyon nagy különbség, mert ezzel az egészet kiterjesztettük a hatalmi szervekre is, ami máris értelmesebb.

-A bankok vilagmeretu halozatot alkotnak, igy felesleges a bankrendszer megnevezes, osszefoglalo neven mar ma is lehet a bankokra szimplan "bank"-kent hivatkozni, ahol a bank egyfajta vilagbankot (a bankok vilaghalozatat jelenti).

Azt elfogadtad, hogy létezik lokális döntési szabadságuk, tehát a bankok ellentétes érdekeket is produkálnak, és így versenyeznek az ügyfelekért. Nem teljesen világos, hogy egy merev, egységes akaratot képzelsz-e el a rendszer mögé, vagy csak néha-néha titkos telefonokat, amelyek idõnként ki is derülnek. Az utóbbi teljesen elfogadható.

Még annyit tennék hozzá hogy a Kínai példád szerintem teljesen abszurd. Kínában nem mindenki profitál Kína megerõsödésébõl, hanem ugyanúgy csak a legfelsõ 1%, ahogy világméretekben is csak a legfelsõ 1% jár jól. (Vagy nem 1%, de nem ez a lényeg.)

Ugye nem a gyurcsányékat akarod most védeni?

Ilyen van mikor egy ország vezetõje hülye. Ha nem fizeti ki a tartozást elveszti a hitelét egyszer. Másodszor milyen 200 emberrõl beszél az a szerencsétlen féleszû. Ilyen nincs. A hitelfelvételhez egyetlen országban se kell ennyi ember. Jellegzetes bûnbakkeresés.

JFK-ról nem nyilatkoztam eddig, de a véleményem az, hogy neki szándékában állt "visszavenni kicsit a tempóból", azaz a háttérhatalom céljainak nem megfelelõ dolgokat akart mûvelni. Ilyen dolog lett volna pl. az hogy kiegyez az oroszokkal, és békét teremt. De a béke nem jó (a háttérhatalomnak), mert ha megszûnik a kényszerítõ erõ akkor megszûnik az az eszköz amivel a társadalmat az orránál fogva lehet vezetni. Ez e kényszerítõ erõ akkoriban a kommunizmussal való fenyegetés volt (~hidegháború), meg is lehet nézni micsoda politikai tisztogatásokat végeztek akkoriban a kommunizmusra hivatkozva.
Fontos tudni arról hogy sok amerikai társadalomtudós a hidegháborús helyzet (vagy ahhoz hasonló helyzet, lásd terrorizmus) visszaállításának szükségszerûségérõl beszélt az elmúlt évekbe. Fel kell ismerni, hogy ezen álláspontok a politikusokhoz is eljutnak, és nagyban befolyásolják azt hogy azok milyen irányelveket dolgoznak ki (lásd még: politikai "tanácsadók" szerepe). Ez is látszólag összeesküvés elmélet szagú, de a valóságban teljesen nyilvánvaló és normális dolog. Tony Blair-t és a magyar politikusokat is úgy képezték ki valahol, nem csak az amerikai politikusokat. Rájuk is hatással voltak "nagy gondolkodók", nagy tudósok. De ez normális. A probléma mindig az, hogy ügyesen megválasztják azokat az elméleteket amelyeket beépítenek a politikájukba. Bizonyos, nekik (megbízóiknak) kedvezõ elméleteket beépítenek, az ezekkel ellentéteseket meg nem létezõnek állítják be. És ezekután a megvezetett tömeg a hivatalos politika által harsogott elméleteket egyedüli létezõként fogadja el, azaz úgy fogja gondolni hogy ez az egyedüli alternatíva, és mint olyan, már nem is alternatívaként vonul be a köztudatba, hanem "világ törvényszerûségeként".
Ezek utan megkérdezném, melyik a nagyobb összeesküvés elmélet? Amit a politika csinál, vagy amit mi csinálunk? Én nem vonom kétségbe az eltérõ vélemények és elképzelések létjogosultságát, sõt. A politika pedig a jól megválasztott elméletek egyedüliségét hangoztatja. Igy nézve a dolgokat, én szimplán objektív vagyok, õk pedig összeesküvés elméleteket gyártanak nap mint nap. Mégis engem mondanak összeesküvés elmélet hívõnek. Abszurd ez is.

A fent emlegetett politikai ijesztegetéshez kapcsolódó dokumentumfilm a "The Power of Nightmares: The Rise of the Politics of Fear". Ez egy teljesen NWO mentes film, ami abból is látszik hogy fenn van az IMDB-n... ;-)

Egyébként a jelenleg érvényben lévõ amerikai törvények szerint amit mi itt most csinálunk az törvényellenes, és okot ad arra hogy minket hogy a jelenlegi rendet veszélyeztetõ egyénnek minõsítsenek, és minden tárgyalás és vádemelés nélkül tartsanak fogva addig ameddig akarják - leglábbis a Washington, You're Fired! c. film szerint. Itt tartunk, ezen is érdemes elgondolkodni hogy ez hova vezet. De tudom, ez már összeesküvés elmélet. Ejh. Mindig ide lyukadunk ki... ;-)

De mit is kérdeztél? Hogy a bankok tették volna el láb alól JFK-t? Nem. A bankok szimplán ugyanazt az "erõt" szolgálják, amelyek a merényletet eltervezték.

Bocs, ha esetleg nem a kérdéseidre válaszoltam. De én már csak ilyen vagyok. Nem állok ellen annak amit az ösztöneim (tudatalattim?) diktálnak. Most ez kívánkozott ki, így ezt írtam le. Remélem mindketten jól jártunk, és te is megkaptad a válaszaidat, és én is megfogalmazhattam amit úgy éreztem hogy meg kell fogalmaznom.

"de - és ez itt a lényeg - ezt NEM a központi bank találja ki, hanem a pénzügyi rendszer mögött álló kormányok"
De én nem ezt állítom, hogy a bank találja ki. A bank a hatalmi rend piramisának még látható szintjei közül a legmagasabb szinten áll. A bankok alatt állnak a cégek, és a cégek alatt állnak a politikai erõk.
Tehát a pénzügyi kontroll, ami a bankok feladata, magasabb rendû kontroll (átfogóbb, központosítottabb, kiterjedtebb) mint az erõforrások feletti közvetlen kontrol, ami a cégek feladata. A népesség feletti kontroll pedig még alacsonyabb (méginkább a legalsó réteghez, azaz az emberekhez közelálló) szinten áll.
A népesség kontroll más eszközei az egyházak és a média. Velük állnak egy szinten kb. a hadsereg, rendõrség, kormányzat, bíróságok. Õk azok akik a "munkaerõ-erõforrással" azaz az emberekkel közvetlenül kapcsolatban állnak, azokat közvetlenül menedzselik.

Most kapkodva írtam le, de érthetõ?

Viszont nem igaz, hogy a bank a legutolsó réteg, és nincs feljebb. Azt írtam, hogy amirõl még a hétköznapi halandó ellát, azon intézmények közül a bank a csúcsragadozó. A bankok még megjelennek nyíltan a szinen, nekik még vannak "képviseleteik" a városokban (bankfiók), õk nem titkolják el létezésüket, mindössze a tevékenységüket titkolják el (banktitok, üzleti titok).

De a bankok céljairól is valaki határoz, ez az a politikai erõ, akit te a politikusokkal azonosítasz, de ebben nem értünk egyet, mert a politikusok sokkal alacsonyabbrendû játékosok itt, és õk szimplán a gazdasági (céges) és pénzügyi érdekek által diktáltakat hajtják végre. Na de ki találja ki hogy mi álljon érdekében a banknak? Ez is "politikai" erõ, csak az õ mûködésüket már nem igazán tárgyalja ki a média. Ezek olyan "tanácsadó csoportok", melyek tevékenységérõl nem sokat olvasni az újságokban, így a többség úgy tekint rájuk mintha nem létezne. Pedig nekünk is van "saját tanácsadónk", aki mindenbe mindig beleszól, így a nevét több helyen is láthatod. Úgy hívják hogy Soros György. A szerepérõl lehet vitatkozni, de tény hogy globális szinten beleszól olyan nagy játékosok tevékenységébe mint pl. az egyes kormányok, és ezért a hierarchiában felettük áll.
De látod, ez már "NWO téma". Ezért én meg akartam állni annál a legfelsõbb szintnél, aminek létezése és tevékenysége "nyilvánvaló" így nem sütik az emberre azt a bélyeget hogy összeesküvés elméletet gyárt.

A lényeg amit mondani akartam ezzel, hogy igen, én sem úgy gondolom hogy a bank találja ki hogy mi legyen a világ sorsa, a bank is csak végrehajtó. De erre már céloztam, mikor leírtam, hogy a bank csak a mechanizmust adja a világméretû kontrollhoz, de nem õ találja ki hogy ez a kontroll milyen célokra legyen felhasználva. Ebben egyetértünk.

"A gazdag érdekcsoportok amúgy is nagyjából meghatározzák a kormányok politikáját, teljesen felesleges ebbe a központi bankokat, mint "háttérhatalmat" belekeverni."
A lényeg az, hogy lássuk hogy hogyan alakul a hierarchia. A központi bank van legfelük, majd az alacsonyabbrendõ javak/erõforrások felett bábáskodó cégek, végük a még alacsonyabb rendû erõforrások (emberek) felett bábáskodó kormányok, egyházak stb. jönnek a sorban.

"Mellesleg marhára örüljünk annak, hogy a kapitalizmus ma financiális úton zavarja le a politikai befolyásolást, mert az alternatíva az, hogy tankokkal és atombombával."
Igen, ezzel én tisztában vagyok, és örülök annak ami van, azaz örülök hogy nem rosszabb a sorsunk, mert lehetne rosszabb is. De attól még nincs értelme hazudni magunknak arról, hogy milyen világban élünk. Francnak etetjük magunkat azzal (most nem rád célzok ezzel, hanem a "többségre") hogy szabadok vagyunk meg hogy demokrácia van. Maximum annyi az igazság, hogy lehetne még szarabb életünk is. De mivel én azt szeretném látni hogy az emberiségben rejlõ potenciál minél jobb kihasználása felé haladunk, hogy erre visz minket az evolúció és nem az ellenkezõ irányban, ezért nekem nem tetszik az amilyen vak módon manapság a helyzetünket látják egyesek. Jelenleg a mátrixban ábrázolt világ felé haladunk, amiben az ember mint energiaforrás szerepel. Ennyi a szerepe a "modernkori" embernek. Erõforrás. Kész. És erõforrás alatt azt értsd, hogy erõforrás amit mások felhasználnak. Begyûjtenek mint búzát a paraszt, és eladnak a vásárban kilóra. Ennél én többet is el tudnék képzelni.
És hogy értsd miért nem a politika az a politikai erõ amelyik meghatározza a bankoknak hogy mi legyen. Az elõzõ pár mondatban írtam arról hogy a nagy kérdés végeredményben az, hogy a jövõnket központosított világként kell-e elképzelni, ahol a kisebbség a többség energiáját elvonva az egy bizonyos cél érdekében fokuszálja és felhasználja, ily módon megvalósítva specializáció bolygóméretû változatát, vagy a jövõnket inkább decentralizált rendszerként kell-e elképzelni, ahol azzal hogy mindenki éli a maga életét és a maga útját járva a maga területén alkot maradandót, így segítve elõ a bolygószintû fejlõdéset. Egyesek szerint a decentralizáció halott. Mások szerint meg nem. Kérdés az, hogy hallottál-e már akár egyetlen politikust is azzal kampányolni hogy mi legyen a civilizációnk sorsa. Hogy mi a kapitalizmus alternatívája. Hogy mi a mostani pénzrendszer alternatívája. Ugye hogy nem. Azért nem, mert ezek a kérdések nem az õ szintjükön dõlnek el. A nemzeti vagy úniós szintû politikában semmi fontos kérdés nem dõl el, ezen a szinten csak végrehajtók vannak. Azaz menedzserek. A számukra kijelölt kis területen mozoghatnak csak, de nem tovább. Kiadják nekik hogy mit kell a "következõ négyéves tervben" megvalósítani, és az utána már többé-kevésbé rájuk van bízva hogy hogyan valósítják meg ezt. Persze besegítenek nekik a társszervek, az egyház, a média, és a magasabb szinten álló hatalmi szervek is, mint a cégek és a bankok.

"Itt az ok-okozati lánccal van problémám. Te megjelölöd a bankrendszert mint végsõ okot, ami csacsiság."
Tehát mégegyszer összefoglalva: a bank nem végsõ ok, hanem a legmagasabb szintû hatalmi csoportosulás. Az egy tök más kérdés, hogy ki van a bankok mögött. Ez utóbbi az a háttérhatalom, amire célozgatunk.

"A hitelezés csak egy piaci igényt elégít ki, a végsõ ok valójában az emberek és a gazdaság szereplõinek kapzsisága."
Nézd a kapitalizmus nem az univerzum törvényszerûségeibõl fakad. Nem olyan megváltoztathatatlan tény, mint hogy a Föld kering a Nap körül. A kapitalizmust emberek találták ki, innen kezve az hogy a pénz áru amit a piacon adunk veszünk, csak az emberek kitalációja. Ki lehetne találni mást is máshogy is. Ebbõl is látszik, hogy valaki a bankokat is kitalálta, azaz valaki áll a mai világ alaptörvényei mögött is. Nem a tömegek hozták ezt létre, hanem egyesek hozták ezt létre. Nincs itt semmiféle tömegakarat megnyilvánulása, nem azért van kapitalizmus, mert az õseink egyszer csak tömegesen úgy döntöttek, hogy ez lesz az amit õk el akarnak érni. Szerintem ezt gondolni hülyeség. Ez egy mesterségesen létrehozott hatalmi struktúra, amin akkor változtatunk "amikor akarunk". De nézz körbe, hányan akarnak ezen változtatni? A többség azt sem tudja mit jelent az hogy a kapitalizmus jelen formája opcionális.

"Ha mindenki csak akkora bizniszbe vágna bele, csak akkora házat venne, amekkora tõkéje van, a hitelezésre semmi szükség sem lenne."
Ez nem igaz, és ezt még "normál" közgazdászok is tudják. Én sem a hitel ellen vagyok, hanem az ellen vagyok hogy a pénzkibocsájtás monopoliuma és az ezt intézményesítõ bankrendszer magánkezekbe került. Ez a bajom. Ahogy a hatalmi struktúra többi eleme is magánkézbe került. A politika, az egyház, a média, a hadsereg, a cégek. Minden. Mert ez a "trend". Minden magánkézbe kerül, hogy egy szük réteg immáron a világ törvényszerüségeire hivatkozva sajátíthassa ki az irányítást az élet minden területén. Persze most kicsit visszavesznek, államosításról beszélnek, mármint állami kontrollról, ami azért abszurd, mert az állam a legalacsonyabb szinten álló hatalmi szerv, akit eddig is, és most is úgy irányítanak. Az, hogy állami kontroll, az paradoxon. Ah, de ez megint messzire vinne.

"Ehelyett mindenki tovább akar nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér, kockázatot és extra költséget (kamatot) vállal, hogy övé legyen a legnagyobb biznisz."
Ez a jelenlegi renszerben szükségszerûség. Ha a pénzen kamat van, akkor muszáj folyamatosan növekedned, különben becsõdölsz és a bank elviszi mindened. Vezessem le számokkal hogy ez miért van így, vagy érted? A "kapzsiság" nem az emberekbõl fakad, hanem rájuk van kényszerítve. Ezt kell megérteni. Ez a renszderbe bele van huzalozva, bele van kódolva, bele van építve. A kapzsiság, a növekedés, a másik fejére lépés nem elkerülhetõ a jelenlegi pénzügyi rendszer mellett. A pénzrenszder változatlanul hagyása mellett a "kapzsiság" olyan törvényszerûséggé válik mint az hogy a Nap keleten kel. Ez semmilyen módon nem változtatható meg, ez csak akkor szûnik meg ha megszûnik a jelenlegi pénzügyi rendszer. (És a jelenlegi rendszer helyett nem egy hasonló kizsákmányoló rendszer valósul meg.)

"A profithajhászás a rendszer eredménye, viszont a rendszer az emberi viselkedés eredménye."
Nem. A rendszer "pár ember" ügyeskedésének az eredménye. A többség az inaktivitásával, a semmittevésével pedig hozzájárul ahhoz, hogy a pár ügyeskedõ elérje amit akar.
Az meg baromság hogy az emberek ennyire képesek és nem többre. Ha ennyire lennének képesek és nem többre, akkor nem kellene trilliárdokért fenntartani azt az agymosó gépezetet amit most fenntartanak. Nem lenne szükség a mai médiára, a mai egyházakra, a mai politikára. Nem kellene kommunizmussal, szegénységgel, betegséggel, világvégével, terrorizmussal, fasizmussal ijeszgetni az embereket. De mégis kell. Mert ha nem teszik meg, akkor a világ teljesen más irányban indul meg TELJESEN AUTOMATIKUSAN MAGÁTÓL!! És mi ez az irány? Miért félünk tõle? Miért nem akarjuk a változást ami belénk van kódolva? Belénk van, mert ösztönösen jön, amint az embereket végre kicsit magukra hagyják. De ez megint egy érdekes, de teljesen más téma.
Tehát a jelenlegi rendszer természetellenességét és mesterségességet semmi más nem bizonyítja jobban, mint az, hogy ilyen borzalmas mennyiségû erõforrást visz el az hogy egyáltalán fenn tudják tartani, hogy irányítás alatt tudják tartani. Tudod, ezt hívják "stabil társadalomnak". Csak nem vesszük észre hogy mit is "stabilizálunk" azzal, hogy stabilizáljuk a társadalmat. Gyakorlatilag megmerevítjük, változásképtelenné tesszük, azaz alkalmazkodásra képtelenné. És mi történik azokkal az organizmusokkal melyek nem képesek alkalmazkodni? ...

"Természetesen a mókuskerék felépülése után sok önerõsítõ mechanizmus is beindul, de tisztán kell látni, hogy a mókuskereket mi építettük magunknak."
Nem. Azt kell tisztán látni, hogy a mókuskerékre úgy tanítottak minket. Úgy hozták létre számunkra.

Na, ez még kötõdik is a ti eszemcserétekhez:

"eluniverso.com, expreso.ec – Ecuador

Az ecuadori lapok címoldalán kivétel nélkül az ország külsõ adósságának ügyét tárgyalják. A fõvárosi Expreso idézte Rafael Correát, aki bejelentette, hogy az államadósság eredetét 16 hónapig vizsgáló bizottság tagjai megtalálták azt a 200 politikust és pénzügyi szakembert, aki felelõs az ország eladósításáért 1976 és 2006 között. A legnagyobb példányszámú liberális El Universo azt a mondatot emelte ki a baloldali elnök beszédébõl, hogy nem csak bíróság elé akarja állítani õket, hanem meg akarja tagadni a törvénytelen, a korrupció révén felhalmozódott tartozás kifizetését. A lap egyelõre három érintett ország – Brazília Spanyol, és Olaszország - hiteleivel kapcsolatban közölte, hogy a bizottság törvénytelenségeket állapított meg azokról. "
(Ollóztam a http://www.mno.hu/portal/598888 lapról)

JFK-t is a bankok tették el láb alól?

"Akarsz konkret eseteket latni, hogy mit mikor es hogyan vettek at a bankok?"

Igen, pontosan. Ez részben válasz #135-re is: én tökéletesen meggyõzhetõ vagyok, ha példákkal illusztrálod, hogy a FED-nek, a központi bankoknak vagy csak úgy a bankoknak létezik bármiféle akarata a pénzügyi területeken és a saját mérlegükön túl, amelyet érvényesítenek a hitelezésen keresztül.

Olyan példát, amelyben kormányok is fontos szereplõk, nem fogadok el, mert abban abszolúte egyetértünk, hogy a politika ma nagyon nagy részben financiális úton zajlik. Ha a világbank nyújt neked hitelt, cserébe elvárja a kapitalista elvek érvényesítését, a határok megnyitását, sõt, abszolúte egyetértünk, hogy igyekszik minél szorosabbra fonni a gazdasági szálakat, de - és ez itt a lényeg - ezt NEM a központi bank találja ki, hanem a pénzügyi rendszer mögött álló kormányok. A hatalom koncentrációjáról alkotott véleményed teljesen kifordított: mi a frásznak kell szerencsétlen FED-et hibáztatni valami olyasmiért, ami neki nem is feladata ebben a bizniszben? A gazdag érdekcsoportok amúgy is nagyjából meghatározzák a kormányok politikáját, teljesen felesleges ebbe a központi bankokat, mint "háttérhatalmat" belekeverni.

Mellesleg marhára örüljünk annak, hogy a kapitalizmus ma financiális úton zavarja le a politikai befolyásolást, mert az alternatíva az, hogy tankokkal és atombombával. Az, hogy a második vh. óta nem volt jelentõs konfliktus, az az atomfegyvereken túl a globalizációnak köszönhetõ. Az is észrevehetõ, hogy az ügyes nemzet maximálisan az elõnyére tudja fordítani a rendszert akkor is, ha egyébként hátrányból indult, lásd Kína üstökösszerû felemelkedése, aminek még nincs vége. Tehát szó nincs róla, hogy ebbõl a rendszerbõl csak a gazdagok profitálhatnak.

Abszolúte egyetértünk a kapitalizmus mechanizmusában, így abban is, hogy a hitelezés keményen hajtja a gazdaság résztvevõit a profit irányába, biztosítva a folyamatos és kegyetlen versenyt. Itt az ok-okozati lánccal van problémám. Te megjelölöd a bankrendszert mint végsõ okot, ami csacsiság. A hitelezés csak egy piaci igényt elégít ki, a végsõ ok valójában az emberek és a gazdaság szereplõinek kapzsisága. Ha mindenki csak akkora bizniszbe vágna bele, csak akkora házat venne, amekkora tõkéje van, a hitelezésre semmi szükség sem lenne. Ehelyett mindenki tovább akar nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér, kockázatot és extra költséget (kamatot) vállal, hogy övé legyen a legnagyobb biznisz. A profithajhászás a rendszer eredménye, viszont a rendszer az emberi viselkedés eredménye. Természetesen a mókuskerék felépülése után sok önerõsítõ mechanizmus is beindul, de tisztán kell látni, hogy a mókuskereket mi építettük magunknak.

Folyt köv...

Csak röviden, késõbb részletesen, mert dolgozom. Azzal az állítással kezdted, hogy a bankok elvonják az erõforrásokat. A bankok által a rendszerbõl kivont erõforrások mennyisége teljesen tisztán mérhetõ: ez a kereskedelmi bankok tõkéjének összege. Ez az adatok alapján messze nem a világ leghatalmasabb iparágává teszi a bankokat. A mechanizmus ismertetésével bemutattam, hogy anyagi javakat lényegében nem halmoznak fel. De mintha ezzel már kezdenél is egyetérteni, mert az érvelésed egyre inkább arra tolódik, hogy hatalmi tõkét halmoznak fel, nem anyagit. Így van?

Oke, rendben. Nem 90% az a 90%.
De mire reagaltal egyaltalan? Azt vitatod hogy a kamatokbol rengeteg penz osszejon? Talan azt vitatod hogy a banknak lenne barmi hatalom is a kezeben, mindezt azzal magyarazod hogy sem vasarloereje nincs sem mas modon nem tudja erdekeit ervenyesiteni.

De tudja. Probald meg ugy elkepzelni a dolgot hogy az ossszes forgalomban levo penz vegeredmenyben a banktol szarmazik. Ha a bank nem ad hitelt, akkor nincs gazdasag sem, igy mindenki a hid alatt hal meg az éhségtõl. Mi nagyobb hatalom kell neked még?
A bank termeszetesen nem fog olyat lepni, aminek kovetkezteben bukhatja a monopolhelyzetet, azaz bukhatja a biztos uzletet. Ezt most ugy erzem ki kellene fejtenem, mert nem erted, de nincs erom hozza. Azt a hulye 90%-ot is elirtam mar, tobb hiba nem kell.

"Még annyit: teljesen rosszul tudod, a bank NEM a kamatot nyeri, hanem a neked kínált kamat és az általa fizetett kamat különbségét."
A kozponti banki hitelek 100%-a "koltsegmentes". A kereskedelmi bankok hiteleinek ~90%-a "koltsegmentes". Remelem erted hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy a bankok nyeresege joval nagyobb mint amit te kepes vagy felfogni.

"Mégegyszer felteszem a kérdést: mi tudna meggyõzni arról, hogy a központi bankok hálózata NEM tör világuralomra?"
A kapitalizmusban MINDENKI vilaguralomra tor. Ez a lenyege a rendszernek. Minel nagyobb szamokat produkalni minden evben mig vegul mar akkora szamokat produkalunk aminek realgazgasagba torteno ultetesehez 10 Fold meretu bolygo sem lenne eleg. Es maganak a folyamatos novekedesi kenyszernek a forrasa az maga a bank. Nem elmeleti forrasa, mert ideologiai szinten gondolhatnak az emberek, a vallakozok, a politikusok egyebkent is azt hogy a novekedes jo, es kituzhetnek ezt celul. A bank az a mechanizmust biztositja ahhoz, hogy a novekedesi kenyszert mindig mindenki, a legnagyobbtol a legkisebbig erezze a nap minden perceben. Hogy soha senki ne feledje egyetlen percre sem, hogy nem eleg tulelni, nem eleg jol elni, "jobban kell elni" mint tegnap, azaz tobb eroforrast kell magunkon es a cegunkon atfolyatni mint tegnap, mert kulonben mi a fenebol fizetjuk ki a kamatokat?

A bankrendszer uzleti vallakozas. Nem jotekonysagi intezmeny, nem az allam altal letrehozott segelyszervezet ami az allampolgarok jo elete felett õrködik. A bankoknak abbol van penzuk, hogy te csinalsz valamit, es ok ennek a valaminek az eredmenyebol lecsippentenek valamennyit. A csippentes valszeg rossz szo, mert az esetek tobbsegeben nem csippentenek, hanem markolnak. 10 marokkal, sot, markoloval. Nezd meg mennyi eroforras megy el arra hogy a hitelkamatokat ki tudja fizetni egy haztartas, egy ceg vagy az allam. Vilagunkban borzalmas mereteket öltött már az adossagszolgalat.

Tehat mit jelent az, hogy a bank vilaguralomra tor? Azt jelenti, hogy szeretne vilagmeretu monopolhelyzetben lenni, minel kevesebb valutat szeretne, azaz minel kevesebb kozigazgatasi teruletet szeretne. Mert abban a rendszerben mikor a kapitalizmus tolti be a tarsadalomiranyitas szerepet, es ezt a gyakorlatban a bank valositja meg, ott a kozigazgatasi egysegeket nem az orszaghatarok hatarozzak meg, hanem azt hogy hol van ugyanazon valuta hasznalatban.

A vilaguralomra tores nem opcionalis. Ez nem elmelet. Ez szimplan igy van, es ez nem is lehet mashogy a jelenlegi jatekszabalyok mellett. Egy teljesen ujfajta jatekot kellene kozosen megalkotunk ahhoz hogy esely legyen arra hogy minden mashogy legyen, es ne a kozpontositas (=vilaguralom, vilagmonopolium) legyen a cel, hanem a decentralizacio (=onrendelkezes, diverzifikacio). Itt azt targyaljuk meg tulajdonkeppen, hogy milyen a vilagot uralo vilagkep. Hogy milyen az a rendszer, ami vilagunk jovojet biztositja. Csak epp a gazdasagi oldalrol kozelitunk, mert a gazdasag a kontroll lenyegi resze, ami nem mas mint az eroforrasok feletti kontroll.

Es hogy kinek az erdeke az eroforras kontroll? Mi a celja ezzel, es milyen mas kontroll eszkozoket alkalmaz? Ez lenne a beszelgetes folytatasa, de maradjunk a gazdasagnal, hisz meg itt sem jutottunk dulore.

Tehat a kerdesed az, hogy hogyan tudnal annak az ellenkezojerol meggyozni, amit fent leirtam.
Mutasd be hogy az a vilagkep ami bennem kialakult, hamis. Hogy az az egymast alatamaszto es tokeletesen osszekapcsolodo ezernyi reszlet mind hamis, vagy nem kapcsolodik ossze. Ez lehetetlen vallalkozas lenne. Ugyhogy eleg ha az alapokat osszedontened. Nem tudom neked az alapokat ugy megfogamazni hogy konnyen ki tudj valasztani egy megcafolhato reszletet, ugyhogy altalanossagban irok, te meg cafolj meg barmit amit tudsz:
-A "nyugati tipusu demokraciakban" hatalom annak kezeben van, aki a penzt kibocsajtja.
-A penz kibocsajtasara a banknak (bankrendszernek) monopoliuma van.
-A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs.
-A bankok vilagmeretu halozatot alkotnak, igy felesleges a bankrendszer megnevezes, osszefoglalo neven mar ma is lehet a bankokra szimplan "bank"-kent hivatkozni, ahol a bank egyfajta vilagbankot (a bankok vilaghalozatat jelenti).
-Ergo a bank azt csinalja, amit akar, vilagmeretu bankhalozat eseten a vilagban az tortenik amit a bank akar.

De ha nekiallsz ebbol barmit is megcafolni, ugyanazt a beszelgetest kapjuk ami mar egyszer holtpontra jutott. Ugyhogy szerintem inkabb kezd el azon gondolkodni, hogy biztos-e az hogy amit allitok, az hamis? Nem te jossz elo hamis ervelessel? Nem te krealsz egy osszeeskuves elmeletet? Nem az a te osszeeskuves elmeleted hogy a vilagot az emberekbol fakado kapzsisag uralja, meg a kisemberek osszeadodo gonoszsaga es onzosege okozza a problemakat, es az egyetlen jo a rendszerben, az a minden problemak megoldoja, az onzetlen kozponti bank? Nem nekem kellene inkabb feltennem a kerdest szamodra, hogy megis mi az amivel meg tudnalak gyozi arrol hogy a vilagnezeted tevedeseken alapul? Nem nekem kellene inkabb teged analizalni, es ravilagitani arra hogy milyen tevedesek sorozata vezethetett oda hogy ma ilyen gorcsosen ragaszkodj a hitedhez? Olyannyira hogy meg a tenyeket is elutasitod.

"Lejjebb írtam: beteg összeesküvés-elmélet az, ami kiagyalójának cáfolhatatlan."
Nos. Ilyen a te osszeeskuves elmeleted? Beteg lenne? Es hiabavaloan faradozom hogy bemutassam szamodra hogy milyen a valosag?

Latod, ide vezet az, ha nem ragaszkodsz a tenyekhez, hanem nekiallsz osszeeskuves-elmeletekrol irni... Ezen a ponton szakad meg mindig a beszelgetes, ahogy eddig mindig is.

"A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió."
Nem. Hiaba termek, semmilyen egyetlen mas termekhez sem hasonlithato. A penz eltarthato barmeddig, visszatarthato barmeddig, univerzalisan bevalthato mindenre, valamint barmikor barmennyi barmikor a semmibol is krealhato, valamint barmennyi barmikor megsemmisitheto. Nincs egyetlen egy olyan termek sem amelyik ilyen, igy a penz semmilyen mas termekhez sem hasonlithato. A penz a termekek kozott a kiraly, a penz az Az Egy Gyûrû amelyik uralkodik a tobbi felett

"A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem."
A psziches reszre (amit te annak nevezel) is hatasa van a banknak: ha bevon hiteleket, a penz mennyisege csokken, es megno a kereslet. Ennyi. A "bank run" az egy tipikusan olyan dolog ahol tisztan lathatod hogy milyen modon befolyasolja a "psziches" reszet a bank a dolgoknak. Mestersegesen tudjak az inflaciot es a deflaciot eloidezni, minden komolyabb erofeszites nelkul, uj penz krealassal vagy a penz megszuntetesevel. Es a piacnak nincs sok valasztasa, megfizeti a penz mindenkori arat. Mivel a penzkibocsajtasra jogosultak monopolhelyzetben vannak.

"Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel."
A bankrendszer egeszet probald mar meg egyszer ugy nezni ahogy az valojaban van: egy egyseges egeszkent.
A kozponti bank vagyonfelhalmozasa egyebkent sem igy mukodik. Nem hiszem el hogy ennyire nehez elkepzelni hogy mirol irok. Kitalalt szimbolikus pelda: a FED-et iranyitok eldontik hogy ok most X dolgot el akarnak erni. Pl. legyen az hogy atveszik az iranyitast a kukoricatermeles felett. Gyartanak egy kupac penzt, es allami beruhazasokon vagy kereskedelmi banki hiteleken keresztul beleteszik olyan cegekbe akik hajlandoak a FED eredeti celjat vegrehajtani, persze BUSAS "ugynoki dij"-ert cserebe. A ceg megalakul, es valamilyen modon (felvasarlas, es mas tisztesseges es tisszessegtelen uzleti praktikakkal - ezekrol gondolom tudsz te magad is) lenyomja az osszes versenytarsat. Mivel a FED, azaz a hatalom a hata mogott all, ugyis nyer, elobb vagy utobb. Ha kell tizezer uj torvenyt fogadtatnak el ami vegul a FED altal favorizalt ceget hozza ki gyoztesnek, de megoldjak. De mivel ez a favorizalt ceg a forrasokhoz csak akkor jut, ha azt csinalja amit mondanak neki, igy a FED valik iranyitova. Ennyi a peldam. Rovid, de talan ertheto.

"Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben."
Gyemant nem jo analogia. Tudnod kell magadtol is hogy miert. A penzre nincs jo analogia.

"Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítõje az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettõl a hadseregnek a fõparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetõje dönt arról, melyik országba exportál autót."
Latom ez az a pont amit nehez felfognod. Ha a bank ad valamilyen celra penzt, akkor az a terulete a gazdasagnak nekiall fejlodni. Ha nem ad, akkor nem. Pl. vannak mindenfele megpalyazhato EU hitelek, vagy vannak a bankoknal celhitelek. Mit gondolsz ennek mi a kovetkezmenye? Amilyen fajta celhitel van, az a terulet jobban fog fejlodni mint a masik. Gondolom ez kovetheto, es belathato. Hiszen ki is mondjak, megpedig nagyon hangosan, hogy most X agazat fejlesztese a cel, ezert X agazat olcso hiteleket kap. Ennel nyilvanvalobb mar nem is lehet. Tehat talan az is egyertelmu, hogy az hogy bizonyos agazatok jobban fejlodnek, az nem kovetkezmeny, hanem cel. A FED (maradjunk a FED-nel) kitalalja hogy mostantol jobban favorizalja az elektromos autokat. Eleg azt mondania, hogy akkor adok forrast ha elektromos autokra koltitek, es kesz, az elektromos autok maris lenyomtak a benzines autokat.
Ez megint csak szimbolikus pelda, de gondolom ertheto hogy mirol beszelek. Igy mukodik az eroforras visszaosztas rendszere. Elvonjak, kozpontositjak, majd visszaosztjak. Igy az egesz tarsadalom abba az iranyba fejlodik, ami a banknak kedvezo.

"*Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért."
Nincs egymassal ellentetes erdek. Akkor latom ezt megsem tisztaztuk. A bankok egy egyseges vilagmeretu halozatot alkotnak. Persze van par kivetel, de azok nem rugnak labdaba egyebkent sem, ezert elhanyagolhatoak. Errol irtam mar valahol, es ha elsore nem sikerult erthetoen elmagyaraznom, akkor gondolom masodszorra sem fog sikerulni, ugyhogy hagyjuk.
De remelem legalabb annyit latsz, hogy errol mar irtam neked oldalakat.

"Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetõjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit õ nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tûnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplõjébõl. Beláthatod, hogy ez ökörség."

Hat ez az, hogy ez folyamatosan mindenkinek feltunik, csak pont neked nem. Nagy meretekben nincs verseny. A szinpadon az orrod elott megy a latvanyos harc, legalabbis annak imitacioja. A szinfalak mogott pedig minden osszekapcsolodik egyetlen nagy halozatta. Igazi harc addig van, mig a halozat be nem kebelezi az adott ceget. Addig van igazi harc. De te azt is nagyon jol tudod hogy soha ilyen kevesek kezeben nem volt meg ilyen sok ceg. Soha nem volt meg ennyi oriasceg. Ez is biztos benne van a Pocket World-ben. Es ez meg pontosan azt igazolja amit en mondok.

"A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplõi vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni."
Ezt sem erted. Nincs olyan hogy nem veszel fel kolcsont. A penz maga mint kolcson teremtodik. Tudod hogy ez mit jelent? Azt, hogy akkor is fizeted a kamatokat, ha te nem vettel fel hitelt. Mert a kamat beleepul mindennek az araba. Ha pek hitelbol vette a konyhakeset, akkor a hitelkamat beleepul a kenyer araba. Es mivel az a pillanat amikor a penz megjelenik a gazdasagban az ma mar kizarolag hitelfelvetel lehet, igy ha az egyetlen hitelfelvevo az allam lenne csak, akkor is fizetnel kozvetve hitelkamatot, mert mindennek az araban megjelenne, mert az allam magasabb adokat lenne kenytelen beszedni. Mit gondoltal miert fizetsz adot? Annak nagy resze is hitelkamatokra megy el.

"A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Errõl ennyit."
Ne viccelj mar. IMF mit csinalt? Az IMF penze honnan jon? Nem tudom hogy az IMF teremthet-e penzt, ha igen, akkor az IMF az egyfajta kozponti bankok felett allo szuperbank. Ha pedig nem, akkor valamelyik, vagy tobb kozponti bank altal az IMF szamara rendelkezesre bocsajtott penzt osztja szet. Ez a reszlet lenyegtelen. A lenyeg hogy az IMF odaadja a penzt pl. Kongonak, igy az onnan kezdve adossa valik, ugy nagyjabol es hozzavetolegesen... örökre. Adossa, azaz at kell alakitania az orszag teljes eletet a hitelezok akaratanak megfeleloen. Ne mondd hogy errol te nem tudsz! Ez tortent minden orszaggal a Foldon, beleertve Magyarorszagot. Ha ezt is letagadod, akkor ez mar a fej homokba dugasahoz lesz hasonlithato.

"Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:
Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelõs miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.
Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenõrzése. Elég meggyõzõen bemutatja, hogy az MNB széleskörû állami felügyelet alatt áll."

Aham, ahogy azt te szeretned:
"A felügyelõ bizottság ellenõrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokra..."
Csak peldakepp hogy mibe nem szolhat bele a felugyelo bizottsag: nem szolhat bele a monetaris politikaba. Innen kezdve tok mindegy hogy mibe szolhat bele, hiaba szolhat mondjuk bele abba hogy milyen szinu legyen az uj 100.000-es bankjegy, az MNB alapvetoen azt csinal amit akar.
Egyebkent meg nem ertem hogy hogy jutott megint ide a beszelgetes. Az MNB fuggetlen, te magad mondtad, vagy nem igy lenne? Most meg azt bizonygatod hogy szeleskoru ellenorzes alatt all? Megbizonyosodtal te egyaltalan hogy mit takar a valosagban ez a szeleskoru ellenorzes? Pl. vegigolvastattad velem a 6-os paragrafust az alapito okiratban. De te magad felfogtad hogy mi van abban a paragrafusban? Pl. mit csinal a konyvvizsgalo? Nem csinal mast mint korulnez. Megkap ilyen meg olyan adatokat. Aztan leirja egy papirra hogy mit latott, es a tulajdonos asztalara teszi. Na es mit csinal a tulajdonos ezzel a papirral? Tudomasul veszi. Igen, mast nem csinalhat, mert nem utasithatja az MNB-t, ahogy az a jegybanktorvenyben le is van irva. Ugyhogy persze, szeleskoru ellenorzes valosul meg, csak nem ugy ahogy te gondolod. Az MNB szeleskoruen tajekoztatja a kormanyt arrol hogy epp mihez van kedve. A kormany meg rabolint. Ez igy mukodik a gyakorlatban. Legalabbis a torvenybol ez igy derul ki.

"Á, nem állnak meg ilyen apróságoknál, konkrétan azt írtad, hogy "orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni". Most már csak finoman manipulálják. Folyamatosan módosítod az álláspontod."
Nem modositom az allaspontomat, hanem megyunk bele a reszletekbe. Egyreszt. Mert gondolom azt felfogtad hogy evszazadok vilagtortenelmerol beszelgetunk. Amirol veszelyes altalanositva beszelgetni, mert felreertesre adhat okot. De egy ilyen forumon mi mas modon lehetne mashogy?
Masreszt tobbfele modon szereztek a bankok jogot a kulonfele dolgok iranyitasara. Mas modon szerzik meg az allam felett es mas modon szerzik meg cegek felett, mas modon szerzik meg a maganemberek felett, mas modon szerizik meg a kozponti bankok felett, es a mas modon a kereskedelmi bankok felett, soroljam meg? Mit gondolsz hogy majd mindegyiket reszletesen leirom "par mondatban" ugy hogy ketseget kizarolag bizonyitva legyen hogy ugy tesznek ahogy irom? Hasznald a jozan eszed es mikor hivatkozok valamire roviden egy mondatban, akkor probald meg elkepzelni hogy mire hivatkozok. Altalanossagban beszelgetunk, es ha altalanossagban beszelgetunk akkor csak altalanossagokat tudok leirni. A komplett gazdasag bekebelezese meg megint csak egy kulon eset, nem fogom kireszletezni hogy mirol van szo, ha nem erted akkor ugyis rakerdezel hogy mirol beszelek, vagy nem? Ha nem kerdezel ra, akkor azt hiszem, hogy erted hogy mire celzok, mert eddig akarhanyszor nekialltam reszeltesen leirni dolgokat, azt irtad hogy az egyertelmut magyarazom. Hat ha ennyire tisztaban vagy a bankrendszer mukodesevel es a tortenelemmel, akkor gondoltam megengedhetem magamnak a luxust hogy csak celozgatok megtortent esemenyekre. De ha megsem tudod mirol beszelek, akkor tenyeg azzal van a baj hogy nem irom le elegge reszletesen a dolgokat es ezert csak osszezavarlak.

Akarsz konkret eseteket latni, hogy mit mikor es hogyan vettek at a bankok? Vagy mit szeretnel mit irjak le? Te vagy az aki nem erti hogy en mirol beszelek, ugyhogy mondd el mit nem ertesz!

"A bank a hitelkihelyezéseknél nyilvánvaló dolgokat ír elõ. Például ha egy cég hitelt kap, akkor a bank elõírja, hogy a cégvezetõ nem költheti nõkre, hanem mondjuk a cég bõvítését kell vele finanszírozni. Ha lakáshitelt kapsz, lakásra kell költeni, milyen meglepõ. Elég nehéz ezzel bármit is kontrollálni."
#121-ben leirtam hogy mi modon jut iranyito szerepbe a bank. Te a fentiekben arra amit ott leirtam nem utaltal sem ugy hogy egyetertesz vele, sem ugy hogy nem ertesz egyet vele. Amivel elojossz, az az evidencia kategoria, es azzal tenyleg nem iranyit a bank semmit. De en nem is errol beszelek. Hogy mirol beszelek az meg le van irva #121-ben.

"A vagyon koncentrációja a kapitalizmus szerkezetébõl következik."
Pontosan errol beszelunk. Es a mechanizmus amin keresztul megvalosul mindez, az a bankrendszer. Ugy latom erted hogy mi megy a vilagban, csak nem tudod osszekapcsolni azt ami a vilagban megy azzal amit a bankok muvelnek.

"A lényegi kérdés az, hogy végsõsoron profitál-e a rendszerbõl az a bizonyos dolgozó ember is."
Nem. A kerdes az, hogy elkepzelheto-e olyan allapot hogy ha mindenki ugyes, akkor mindenki profital. A jelenlegi rendszerben nem. Erted hogy ez miert van igy, vagy reszletezzem ki?
Mivel mindenki nem jarhat jol, ezer az eletunk nagy reszet arra forditjuk hogy mas hasonlo sorsu emberre hadakozva, azokat kulturatol/orszagtol fuggoen nyiltan vagy burkoltan, jobban vagy kevesbe elnyomjuk magunk is. Ez az a pont amire azt irtam hogy aki a penz korforgasaban barmilyen modon reszt vesz az, az a bankok eroforras-elvonas uzletenek egyik kihelyezett ugynoke lesz. Hajtani fog azert, hogy o sajat maga, vagy a szervezet amelyiknek dolgozik elnyomhasson masokat. Mindenki elnyom valakit, a sor vegen allok meg hullanak szazezresevel. Eletunk ertelme az lett, hogy mindenaron elkeruljuk a sor veget.

"Most akkor azon siránkozol, hogy aki rátermettebb, jobban boldogul? Aki jól helyezkedik és szerencsés, az gazdagabb, aki nem, szegényebb?"
Nem. Azon sirankozok tobbek kozott, hogy nem erted hogy mindezt a helyzetet milyen modon idezi elo a bank maga. A kamattal terhelt penz maga.
Nem tettem javaslatot arra nezve hogy ha igy rossz, akkor hogyan legyen mashogy. Nem tettem, mert nem az alternativak kidolgozasa a celom. A celom csak annyi, hogy megertsd hogy jelenleg ki kivel van, es ki mit idez elo. A bankrendszer nem csinal mast (altalanositva) mithogy mechanizmust szolgaltat a kapitalizmus szamara ahhoz hogy az eroforras elvonas, a vagyon koncentracioja, a hatalom koncentracioja, es igy a kozpontositott tarsadalomiranyitas megvalosulhasson. Ehhez a bank elengedhetetlen. Ha nem lenne a bank, akkor lehetne egyesevel futni az emberek utan, es mindegyiket egyesevel arra kenyszeriteni hogy azt csinalja amit a kozpontban mondanak (es a kozpontban mindig azt mondjak hogy dolgozz! szolgalj!). De bankrendszer eseten nem kell minden ember melle egy rendor, azok igyis csinaljak azt ami elo van irva, azaz dolgoznak es szolgalnak.
Nem az a lenyeg hogy ez szerintem jo-e hogy igy van vagy sem. A lenyeg az, hogy igy van. Legalabb ismerjuk el hogy igy van, es lassunk tisztan, es akkor vagy elgondolkodunk azon hogy mit lehetne mashogy csinalni, vagy ha nem, nekem ugy is jo. A lenyeg hogy ne hazudjunk magunknak!

Még annyit: teljesen rosszul tudod, a bank NEM a kamatot nyeri, hanem a neked kínált kamat és az általa fizetett kamat különbségét. A bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem más bankok és részben a központi bank pénzét, a fractional reserve system keretén belül megturbózva, amiért õ maga is kamatot fizet. Magyarán a bank nyeresége jóval kisebb, mint az általad fizetett kamat.

Államosított bank az, aminek az állam átvette az irányítását. Pl. a Northern Rock az Egyesült Királyságban:

http://en.wikipedia.org/wiki/Nationalisation_of_Northern_Rock

Ne akard a számba adni, hogy mit mondtam. Lejjebb írtam: beteg összeesküvés-elmélet az, ami kiagyalójának cáfolhatatlan. Mégegyszer felteszem a kérdést: mi tudna meggyõzni arról, hogy a központi bankok hálózata NEM tör világuralomra? Mert ha nincs ilyen eset, és lejjebb ennek jeleit látom felfedezni abban, hogy *bármilyen* tevékenységét negatívan magyarázod, akkor vedd észre, hogy bezártad magad egy kalitkába, és eldobtad a kulcsot.

#121, 126, 127 a bankrendszer mechanizmusáról:

Alapvetõ közgazdasági fogalmakkal sem vagy tisztában.

A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió. Birtoklása iránti igényt a gazdaság többi szektorának pénzhez való viszonya határozza meg. Elõfordulhat, hogy a kutyának se kell (ez a hiperinfláció), de elõfordulhat az is, hogy hirtelen mindenki pénzt akar birtokolni (defláció). Egy termék értékét a ritkasága és a birtoklási vágy *együtt* határozza meg. Lehet valami marha ritka, de a kutyának se kell, de lehet belõle sok, mégis mindenki gyûjti. A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem.

A pénz a központi bank speciális terméke, mert a központi banknak eleve végtelen sok van, ugyanis annyit állít elõ, amennyit akar. A FED már most végtelenül gazdag dollárban, az MNB meg forintban. Ha akarja, százcsillió dollárt penget ki akármiért, csak hozzábiggyeszt néhány nullát a számlájához. Magyarán a FED-nek akármennyi bevétele is jelentkezik dollárban, a vagyona egyáltalán nem változik, végtelen marad. A központi banknak csak pénzbevétele és kiadása jelentkezik, mert egyetlen funkciója, hogy más bankoknak hitelezzen. Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel.

Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben. Tegyük fel, hogy a monopólium tökéletes, és gyémántot csak a kartell tud kiadni. A világ rengeteg gyémántot termel, de a kartell csak keveset bocsát ki, hogy ékszerként keresett termék maradjon. Ha pedig nagyon keresett, akkor sokat. Ebbõl nem következik, hogy a világot a gyémántkereskedõk tartják kézben. A gyémánt csak egy szelete a gazdaságnak. Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítõje az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettõl a hadseregnek a fõparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetõje dönt arról, melyik országba exportál autót.

A hitelkihelyezés monopóliuma valóban fontos monopólium lenne, mert tényleg lehet rajta keresztül érdeket érvényesíteni. Ebben semmi különleges nincs, minden monopólium extra hatalmat jelent, a fenti példában pl. a gyémántipar a kartell kezében van. *Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért.

Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetõjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit õ nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tûnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplõjébõl. Beláthatod, hogy ez ökörség.

A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplõi vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni.

A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Errõl ennyit.

Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:

http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=alapito_okirat

Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint
részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelõs miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.

Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenõrzése. Elég meggyõzõen bemutatja, hogy az MNB széleskörû állami felügyelet alatt áll.

"Nem az mondom hogy a FED vesz pár anyahajót mert van rá pénze"

Á, nem állnak meg ilyen apróságoknál, konkrétan azt írtad, hogy "orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni". Most már csak finoman manipulálják. Folyamatosan módosítod az álláspontod.

A bank a hitelkihelyezéseknél nyilvánvaló dolgokat ír elõ. Például ha egy cég hitelt kap, akkor a bank elõírja, hogy a cégvezetõ nem költheti nõkre, hanem mondjuk a cég bõvítését kell vele finanszírozni. Ha lakáshitelt kapsz, lakásra kell költeni, milyen meglepõ. Elég nehéz ezzel bármit is kontrollálni.

Ha most azon csodálkozol, hogy pénz végsõsoron a felhasználható javakat elõállító, dolgozó embertõl a csúcs irányába áramlik, akkor ezt néhány nagy szakállú bácsi a múlt században már részletesen megtárgyalta. A vagyon koncentrációja a kapitalizmus szerkezetébõl következik. Nekik sem tetszett, és nekem sem, szerintem a megoldás a személyes vagyonok maximálása lenne, de nem tudom, hogy mûködne a gyakorlatban.

A lényegi kérdés az, hogy végsõsoron profitál-e a rendszerbõl az a bizonyos dolgozó ember is. A válasz az, hogy ha ügyes, igen. A tények azt mutatják, hogy ha jó helyre születik, ha értékes munkát csinál, ha jó politikusok irányítják az országát, ha szerencséje van és kedvezõek a gazdasági folyamatok, akkor gazdagon, jólétben, az elérhetõ maximális életkorban hal meg Nyugat-Európában, az USA-ban vagy mondjuk ötven év múlva Kínában. Pont úgy, mint ahogy az ügyes oroszlán jóllakik, a béna éhezik. Most akkor azon siránkozol, hogy aki rátermettebb, jobban boldogul? Aki jól helyezkedik és szerencsés, az gazdagabb, aki nem, szegényebb?

A hatalom egy kezben tartasanak a legfontosabb alapja a penz kibocsajtasanak kozpontositasa. Amig a penz egy bizonyos, es mindenkitol fuggetlen, immunitast elvezo szervtol szarmazik, addig a hatalmat ez a bizonyos szerv gyakorolja.

Ez a szerv lehet akarki es lehet akarmilyen szervezet, lehet az egyhaz, lehet az allam, lehet a kiraly, lehet a "bolcsek tanacsa", ez a resze a tortenetnek teljesen mindegy, a lenyeget kell megerteni, ami az, hogy aki a penz kibocsajtasanak monopoliumat birotokolja annak a kezeben van a tenyleges hatalom, ami raadasul tejhatalom. Ennyi a lenyeg, nem tobb.

Az meg ugye ertheto, hogy a hatalom birtoklasa valamint a fuggetlenseg, erinthetetlenseg, az immunitas, azok kez a kezben jaro dolgok! Egyik kovetkezik a masikbol, egyik eredmenyezi a masikat.

Nem tudom milyen bankokrol beszelsz. Mint az MNB? Ha nem, mondj egy peldat.

Egyebkent meg mit jelent az hogy ott ulnek az allam kepviseloi? Az allam "kepviseloi". Ez mit jelent? Milyen jogkort takar, milyen felelosseget takar? Most vagy torvenyadta lehetosege valakinek hogy beleszoljon a bankok mukodesebe, vagy nincs ilyen torvenyadta lehetoseg.
Az egesz beszelgetes lenyege az hogy megertsd, hogy a bank donti el hogy mi legyen, mert kizarolag a banknak a kezeben van tenyleges hatalom. Ha nincs bank (azaz nincs kozpontositott penzkibocsajtas a mai formajaban), akkor nincs semmi sem. Nincs rendorseg, nincs birosag, nincs hadsereg, nincs semmi azon erok kozul amit ma hatalomkent azonositunk. Vagy ha van is, akkor teljesen mas alapokra epul, egy teljesen mas vilagban, ami ossze sem hasonlithato a mostanival. A mostaniban a csucsragadozo az a bank. (Mar azon szereplok kozul ameddig a hetkoznapi ember szeme ellat...)

De mar errol is volt vitam regen, hogy kie a tenyleges hatalom: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1210150480

Azt hogy mitõl döglik a légy, regota tudjak. Ehhez kapcsolodó idezet, tessek minden szavát halálosan komolyan venni (komolyan, és ne szó szerint, tehát a lenyeget tessek megerteni!):

"Sztárcsinálók: Történelmi lecke császárfiúknak

Seneca:
Csak egy-két kérdés van hátra még.
Alulról kezdjük: mért kell a nép?
Néró:
Nagyszájú bunkók! Ez nem vitás...
Bevesznek mindent, hogyha formás,
Ha ínycsiklandozó a tálalás.
Seneca:
Felettébb frappáns konklúzió.
A másik kérdés beugrató:
A pénz, vagy fegyver a fontosabb?
Néró:
Kapásból vágom rá a választ:
A fegyver az, hiszen hatalmat ad.
Seneca:
Egy nagy-nagy túrót, kisfiam!
A pénz az elsõ, te oktalan!
Elmondom újból, hogy megjegyezd:
Ameddig érték lesz a pénzed
A széltõl is megóv a hadsereg!"

Mult idot hasznaltam, azaz a tortenelemre hivatkoztam. Mar egyszer megdontotte Iran kormanyat. Ez a lenyeg.