Világgazdasági krízis
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#830
Ha ezeket a kérdéseket ki lehetne tárgyalni részletesen, akkor nem lenne szükség két topikra. Így marad az, hogy minden felvetésedre annyit írok: igazad van.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#829
Ott fent, piros betükkel. Olvasd, értelmezd.
Tipikus példája annak, amikor féligazásokat hoznak fel, állítólag az ismeretterjesztés okán. Az olyan apróságok "kifejeltése", mint az, hogy a FED vezetõit és azok fizetését az állam állapítja meg, illetve a FED nyeresége az államot illeti meg. Vagy azt, hogy az elsõ Központi Bankot George Washington hozta létre (nyilván kevésbé lenne szép és "fogyasztható" a történet, ha elmondanák a kedves nézõnek, hogy hát itt bizony két gazdasági felügyeleti nézetrõl vitatkozunk, és anno George Washington az egyik, Jefferson a másik véleményen volt - és azért azt mégse mondhatják, hogy az országot Washington adta el... ejj-ejj). Vagy az hogy nézne ki, hogy az 1837-1862 közötti "Free Bank" idõszakban is voltak központi bankok, csak éppen minden államnak saját?
Szóval ez az, amit távol akartam és akarok tartani a topictól. A hülyítésre nem tartok igényt, arra ott a másik topic, garázdálkodjatok ott...
Tipikus példája annak, amikor féligazásokat hoznak fel, állítólag az ismeretterjesztés okán. Az olyan apróságok "kifejeltése", mint az, hogy a FED vezetõit és azok fizetését az állam állapítja meg, illetve a FED nyeresége az államot illeti meg. Vagy azt, hogy az elsõ Központi Bankot George Washington hozta létre (nyilván kevésbé lenne szép és "fogyasztható" a történet, ha elmondanák a kedves nézõnek, hogy hát itt bizony két gazdasági felügyeleti nézetrõl vitatkozunk, és anno George Washington az egyik, Jefferson a másik véleményen volt - és azért azt mégse mondhatják, hogy az országot Washington adta el... ejj-ejj). Vagy az hogy nézne ki, hogy az 1837-1862 közötti "Free Bank" idõszakban is voltak központi bankok, csak éppen minden államnak saját?
Szóval ez az, amit távol akartam és akarok tartani a topictól. A hülyítésre nem tartok igényt, arra ott a másik topic, garázdálkodjatok ott...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#828
<#ravasz1>
#827
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#826
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#825
Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet?
Ja hogy a "komoly tényeket" hiányolod. Ezzel kapcsolatban is.
Legalább értem hogy mirõl beszélsz. Ez is valami.
Ja hogy a "komoly tényeket" hiányolod. Ezzel kapcsolatban is.
Legalább értem hogy mirõl beszélsz. Ez is valami.
#824
Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Sajnos továbbra is csak azt tudom mondani, hogy számtalan ország van, ahol az eféle rugalmatlanság valós szituáció. Kína (nem, nem csak egy kínai nyelv van), India (súlyosbítva a különbözõ kultúrájú nemzetiségekkel), hogy csak két nagyobb országot említsek, a már korábban példálózott Kanada mellett.
Valahogy azon országok is elvannak. Igen, okoznak társadalmi feszültségeket az egyes vidékek közötti kereseti különbségek, de ettõl még mûködik az ország.
Szóval nem tudom elképzelni, hogy mi lenne az a társadalmi akadály, ami miatt egy közös pénzunió életképtelen lenne az EU esetében.
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Az, hogy fél oldal óta azon rágódsz, hogy egy "szuperbank" létrehozásának szándéka áll a gazdasági válság hátterében? Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet? 😊
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Mégis a "társadalom" alatt mit értünk ez esetben? Milyen kultúrális változásokat hozna? Milyen életviteli változásokat hozna? Milyen viselkedésbeli változásokat hozna? Vagy mit?
A fõ probléma az, hogy nagy vonalakban rá lehet bármit húzni erre. De egy egységesített eurozóna esetén a változások szerintem nem annyira vészesek.
Kultúra? E téren aligha a pénzügyi úniót kell felelõssé tenni. Az, hogy egy társadalom mennyire õrzi meg a kultúráját, az csak a saját elhatározásától függ. Erre megint lehet példát felhozni dögivel, ott van Új-Zéland, ahol az õslakók kultúráját kvázi beolvasztották a nyugati nézetekbe, és büszkék rá.
Életvitel beli változások? Itt nem tudom, hogy mégis milyen változásokat hozhatna a valutaunió? Átmehetsz vásárolni a szomszéd országba. De ezt már ugye eddig is megtehetted, sõt, még a közös vámunió elõtt is megtették az emberek. A fizetésekbõl fakadó ellentétek? Erre megint utalnék a példákra: ugyanazért a munkáért az Egyesült Államokban, vagy Kínában is más-más összeget állapítanak meg attól függõen, hogy az ország melyik régiójáról van szó. Feszültséget okoz, nem vitás, de korántsem kezelhetettlen.
Viselkedésbeli változások? Mi okból kifolyólag? Erre még csak ötletem sincs.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az EU alkotmány körüli mizéra sem az emberek miatt van, hanem a politikai erõvonalak miatt, a politikusok miatt...
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem.
Én azért ide sorolnám még a jobb életvitel, a jobb gazdasági helyzet reményét is.
így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
Szuggeszív megfogalmazás, de ezen most túllépek.
Senki sem kötelez arra, hogy belépj egy unióba. Akármilyen unióba. Az euroszkeptikusok egyik érve az EU ellen az, hogy ott van például Svájc, amely nagyon jól megvan EU tagság nélkül. Azt már nem teszik hozzá, hogy Svájc külön egyezményeket kötött, belépett ez Európai Szabadkereskedelmi Szövetségbe, és így tovább. Tehát a szuverenitását (gazdasági oldalról) valamilyen szinten õ is feladta (plusz ugye érvényes rá a Schengeni egyezmény, és az EU-s jogi egyezmények egy része is).
Másik példa a Norvég földgáz kitermelés az Orosz földgáz nyomott árához képest - Norvégia az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség tagja (viszont nem EU tag, ugyanúgy, mint Svájc), így az EU-n belül vámteher nélkül tudja értékesíteni, ennyivel több költsége van az Orosz földgáznak (a szállítási költségek mellett).
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Továbbra se világos számomra, hogy mit képzelsz akkor a "világbankról", egy globális jegybankot? Errõl már leírtam a véleményem lent. Nem megengedhetõ az egyes országoknak, hiszen az egyes országok szuverén gazdasági döntéseibe lenne beavatkozás. Márpedig az USA és például Kína szempontjából a döntések nem azonosak (egy erõs dollár hasznos Kínának, de rossz az USA-nak, adott helyzetben, például).
Sajnos továbbra is csak azt tudom mondani, hogy számtalan ország van, ahol az eféle rugalmatlanság valós szituáció. Kína (nem, nem csak egy kínai nyelv van), India (súlyosbítva a különbözõ kultúrájú nemzetiségekkel), hogy csak két nagyobb országot említsek, a már korábban példálózott Kanada mellett.
Valahogy azon országok is elvannak. Igen, okoznak társadalmi feszültségeket az egyes vidékek közötti kereseti különbségek, de ettõl még mûködik az ország.
Szóval nem tudom elképzelni, hogy mi lenne az a társadalmi akadály, ami miatt egy közös pénzunió életképtelen lenne az EU esetében.
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Az, hogy fél oldal óta azon rágódsz, hogy egy "szuperbank" létrehozásának szándéka áll a gazdasági válság hátterében? Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet? 😊
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Mégis a "társadalom" alatt mit értünk ez esetben? Milyen kultúrális változásokat hozna? Milyen életviteli változásokat hozna? Milyen viselkedésbeli változásokat hozna? Vagy mit?
A fõ probléma az, hogy nagy vonalakban rá lehet bármit húzni erre. De egy egységesített eurozóna esetén a változások szerintem nem annyira vészesek.
Kultúra? E téren aligha a pénzügyi úniót kell felelõssé tenni. Az, hogy egy társadalom mennyire õrzi meg a kultúráját, az csak a saját elhatározásától függ. Erre megint lehet példát felhozni dögivel, ott van Új-Zéland, ahol az õslakók kultúráját kvázi beolvasztották a nyugati nézetekbe, és büszkék rá.
Életvitel beli változások? Itt nem tudom, hogy mégis milyen változásokat hozhatna a valutaunió? Átmehetsz vásárolni a szomszéd országba. De ezt már ugye eddig is megtehetted, sõt, még a közös vámunió elõtt is megtették az emberek. A fizetésekbõl fakadó ellentétek? Erre megint utalnék a példákra: ugyanazért a munkáért az Egyesült Államokban, vagy Kínában is más-más összeget állapítanak meg attól függõen, hogy az ország melyik régiójáról van szó. Feszültséget okoz, nem vitás, de korántsem kezelhetettlen.
Viselkedésbeli változások? Mi okból kifolyólag? Erre még csak ötletem sincs.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az EU alkotmány körüli mizéra sem az emberek miatt van, hanem a politikai erõvonalak miatt, a politikusok miatt...
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem.
Én azért ide sorolnám még a jobb életvitel, a jobb gazdasági helyzet reményét is.
így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
Szuggeszív megfogalmazás, de ezen most túllépek.
Senki sem kötelez arra, hogy belépj egy unióba. Akármilyen unióba. Az euroszkeptikusok egyik érve az EU ellen az, hogy ott van például Svájc, amely nagyon jól megvan EU tagság nélkül. Azt már nem teszik hozzá, hogy Svájc külön egyezményeket kötött, belépett ez Európai Szabadkereskedelmi Szövetségbe, és így tovább. Tehát a szuverenitását (gazdasági oldalról) valamilyen szinten õ is feladta (plusz ugye érvényes rá a Schengeni egyezmény, és az EU-s jogi egyezmények egy része is).
Másik példa a Norvég földgáz kitermelés az Orosz földgáz nyomott árához képest - Norvégia az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség tagja (viszont nem EU tag, ugyanúgy, mint Svájc), így az EU-n belül vámteher nélkül tudja értékesíteni, ennyivel több költsége van az Orosz földgáznak (a szállítási költségek mellett).
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Továbbra se világos számomra, hogy mit képzelsz akkor a "világbankról", egy globális jegybankot? Errõl már leírtam a véleményem lent. Nem megengedhetõ az egyes országoknak, hiszen az egyes országok szuverén gazdasági döntéseibe lenne beavatkozás. Márpedig az USA és például Kína szempontjából a döntések nem azonosak (egy erõs dollár hasznos Kínának, de rossz az USA-nak, adott helyzetben, például).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#823
... A dolog onnan kezdõdött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
Az USA szimplán nem EU. Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. 😊
Én tudom hogy bizonyos kérdésektõl elhatárolódsz.
Azt mondjuk persze megint csak nem értem, hogy mi köze van az összeesküvés elméleteknek ahhoz, hogy a félelem hajtja azt a fajta versengést amirõl írtál. Ez utóbbit én szimplán ténynek látom, de csinálhatunk belõle összeesküvés elméletet...
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Neked az eredeti cikket kellene megmutatnom - ami nincs meg - akkor kapnál választ a kérdéseidre.
Addig szimplán marad az, hogy nem ugyanúgy látjuk a kérdést. Megindokolni nem tudom az álláspontomat, de amit eddig te hoztál fel indoklásul, azzal meg én nem értek egyet.
"A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet."
Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem. A félelem túlélési kényszerben ölt tested, a túlélési kényszer gazdasággal kapcsolatos aggodalmakban, és mivel senki se akarja a pénztárcáját megrövidíteni, így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
"Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása."
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Ezek után, attól teljesen függetlenül hogy az eredeti cikket megtalálom-e vagy sem, miért nem racionális javaslat az, hogy a világ bankjainak ámokfutására valaki azzal a megoldással álljon elõ, hogy talán kellene egy szuperbank, amelyiknek feladata az, hogy a bankokat szabályozva az ámokfutásnak elébe menjen. Hisz ezt csinálja az MNB is kicsiben.
Nem azt írtam, hogy X és Y titokban azért szítja a kedélyeket, hogy létrehozhasson egy szuperbankot. Mert ez összeesküvés elmélet. Azt írtam, hogy mi van akkor, ha a krízisre azt a megoldást találjuk választani, hogy létrehozunk egy szuperbankokt. Aztán megkérdeztem azt, hogy az, akinek jó lenne egy szuperbank, az logikusan jár-e el, ha azt a krízist támogatja, amelyik végén mi arra jutunk hogy létrehozzuk ezt a szuperbankot.
Erõsíts meg abban, hogy ez így neked egy összeesküvés elmélet, és akkor nem jövök elõ itt ezzel többet.
Egyébként meg köszönöm eddigi válaszaidat.
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
Az USA szimplán nem EU. Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. 😊
Én tudom hogy bizonyos kérdésektõl elhatárolódsz.
Azt mondjuk persze megint csak nem értem, hogy mi köze van az összeesküvés elméleteknek ahhoz, hogy a félelem hajtja azt a fajta versengést amirõl írtál. Ez utóbbit én szimplán ténynek látom, de csinálhatunk belõle összeesküvés elméletet...
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Neked az eredeti cikket kellene megmutatnom - ami nincs meg - akkor kapnál választ a kérdéseidre.
Addig szimplán marad az, hogy nem ugyanúgy látjuk a kérdést. Megindokolni nem tudom az álláspontomat, de amit eddig te hoztál fel indoklásul, azzal meg én nem értek egyet.
"A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet."
Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem. A félelem túlélési kényszerben ölt tested, a túlélési kényszer gazdasággal kapcsolatos aggodalmakban, és mivel senki se akarja a pénztárcáját megrövidíteni, így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
"Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása."
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Ezek után, attól teljesen függetlenül hogy az eredeti cikket megtalálom-e vagy sem, miért nem racionális javaslat az, hogy a világ bankjainak ámokfutására valaki azzal a megoldással álljon elõ, hogy talán kellene egy szuperbank, amelyiknek feladata az, hogy a bankokat szabályozva az ámokfutásnak elébe menjen. Hisz ezt csinálja az MNB is kicsiben.
Nem azt írtam, hogy X és Y titokban azért szítja a kedélyeket, hogy létrehozhasson egy szuperbankot. Mert ez összeesküvés elmélet. Azt írtam, hogy mi van akkor, ha a krízisre azt a megoldást találjuk választani, hogy létrehozunk egy szuperbankokt. Aztán megkérdeztem azt, hogy az, akinek jó lenne egy szuperbank, az logikusan jár-e el, ha azt a krízist támogatja, amelyik végén mi arra jutunk hogy létrehozzuk ezt a szuperbankot.
Erõsíts meg abban, hogy ez így neked egy összeesküvés elmélet, és akkor nem jövök elõ itt ezzel többet.
Egyébként meg köszönöm eddigi válaszaidat.
#822
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
... A dolog onnan kezdõdött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
A társadalom mindig alkalmazkodik a körülményekhez, a demokratikus társadalmak általában aktívan (vagyis a körülményeket is igyekeznek a saját igényeikhez passzintani, avagy egy jó köztes megoldást találni), a tervgazdálkodásra/zsarnokságra épülõ társadalmak pedig passzívan.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. 😊
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Emmm, függõen attól, pontosan milyen definicióját használjuk a társadalomnak, ebben nem lennék olyan biztos. Még csak a közös nyelv sem garancia, lásd Kanada, és annak Francia hivatalos nyelvû, Quebec tartománya.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
... A dolog onnan kezdõdött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
A társadalom mindig alkalmazkodik a körülményekhez, a demokratikus társadalmak általában aktívan (vagyis a körülményeket is igyekeznek a saját igényeikhez passzintani, avagy egy jó köztes megoldást találni), a tervgazdálkodásra/zsarnokságra épülõ társadalmak pedig passzívan.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. 😊
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Emmm, függõen attól, pontosan milyen definicióját használjuk a társadalomnak, ebben nem lennék olyan biztos. Még csak a közös nyelv sem garancia, lásd Kanada, és annak Francia hivatalos nyelvû, Quebec tartománya.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létezõ dolog az EU-ban).
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Heveny kételyeim vannak efelõl. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#821
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Tisztelem az elképzelésedet, de nem vagyok híve azon folyamatoknak, melyeknek az alapja a félelem.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Pont ezt írtam, hogy jelenleg az EU-n belül túl nagyok a különbségek, túl nagy az önállóság, és egyes források ezt jelölik meg a közös valuta sikertelensége okának.
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Ez remélem kellõen realista felvetés.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Nem tudom mit értesz "felsõ irányítás" alatt, de hogy én mit értek alatta, az a Wikipédiás idézetbõl kiderülhetett.
Mikor az MNB meghatároz egyes mûködési feltételeket a bankok számára, akkor ezzel beleszól a kereskedelmi bankok életébe. Pl. mikor meghatározza a tartalékráta mértékét, vagy mikor változtatja az alapkamatot. Valóban nem direkt szól bele a bankok mûködésébe, mindössze a mûködésük alapjait képezõ paramétereken változtat, amihez a kereskedelmi banknak kötelezõ igazodni. Tehát nem az MNB szól le a banknak, és "utasítja" õket hogy mostantól így meg úgy kell csinálniuk a dolgokat, hanem törvény kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy azok az MNB által "kikiáltott" szabályokhoz alkalmazkodjanak.
Lehet még tovább bonyolítani ezt? Biztos lehet.
A lényeg a lényeg marad: az MNB felügyeli a kereskedelmi bankokat, azok mûködését meghatározza annak érdekében, hogy az ország pénzrendszere mûködõkepés maradjon.
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Igen, nem "úgy" viszonyul, de "úgy" viszont viszonyul. Mert ugye ki mit ért az "úgy" alatt. Nemrégiben leírtam, hogy minden esetben alárendeltségi viszony áll fenn, mert van amit (!!!) meghatároz a "felügyelõ" szerv az alárendeltjei számára. Természetesen teljesen más dolgokat határoz meg az MNB a kereskedelmi bankoknak és más dolgokat határoz meg egy bank központja a fiókjainak, de a témánk szempontjából a lényeget mindkettõ meghatározza: azaz az alapvetõ mûködési feltételeket a "felügyelõ" meghatározza a "felügyelt" számára. Pl. a kereskedelmi bank számára meg van határozva a minimum tartalék, míg egy fiók számára meg van határozva az a maximális pénzkészlet (készpénz "tartalék"), ami nap végén a fiókban maradhat. Tehát a napi tevékenységüket az alárendelteknek a számukra meghatározott szabályok figyelembe vételével kell megszervezni.
Lényegében a kapcsolat ugyanaz.
Az MNB is a tevékenységét a számára meghatározottak szerint köteles megszervezni. (Az teljesen mindegy a téma szempontjából, hogy egy ilyen helyzetbe önként vagy nem önként manõverezte be magát, a lényeg hogy bemanõverezte, tehát most vannak kötelezettségei, melyek "felülrõl" (országon kívülrõl) jönnek.)
"Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk."
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
De mi benne az összeesküvés elmélet? Az, hogy "arra használják fel"?
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Ha ez összeesküvés elmélet, akkor az is összeesküvés elmélet, hogy egyesek azért lobbiznak egyes építési tilalmak feloldásáért, mert nekik építõipari cégeik vannak. De ebben mi az összeesküvés elmélet? Nyilvánvaló, hogy ha te adott üzleti tevékenységet folytatsz, akkor ennek érdekében azokat a feleket akiktõl tevékenységed függ, meg fogod dolgozni. A reklám is azért van, hogy el tudják adni a sok vackot, amit egyébként nem venne meg senki. Akkor ez így leírva is összeesküvés elmélet? Mondjuk ehelyett azt, hogy a reklám pusztán tájékoztatás, és egyáltalán nem azért adják le, hogy te utána vásárolni menj? Tõlem mondhatjuk ezt is, csak szerintem értelme nincsen.
Az amiért összeesküvés elméletnek tûnik amit a pénzrendszerrel kapcsolatban írok, az az, hogy sokan nem látják meg benne az üzletet. Pedig van benne üzlet. Egy világbankban is van üzlet. Nem mindegy hogy te a világbank vezetõje vagy, vagy az OTP egyik fiókjának a vezetõje. (Mármint van aki szerint ez nem mindegy. Engem személy szerint hidegen hagy a kérdés.) Akkor ha te bankvezetésben utazol, nem érdeked egy nagyobb bank létrehozása? Hát dehogynem. De ettõl még az aki ezt a szimpla dolgot leírja, nem válik összeesküvés elmélet gyártóvá.
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Tisztelem az elképzelésedet, de nem vagyok híve azon folyamatoknak, melyeknek az alapja a félelem.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Pont ezt írtam, hogy jelenleg az EU-n belül túl nagyok a különbségek, túl nagy az önállóság, és egyes források ezt jelölik meg a közös valuta sikertelensége okának.
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Ez remélem kellõen realista felvetés.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Nem tudom mit értesz "felsõ irányítás" alatt, de hogy én mit értek alatta, az a Wikipédiás idézetbõl kiderülhetett.
Mikor az MNB meghatároz egyes mûködési feltételeket a bankok számára, akkor ezzel beleszól a kereskedelmi bankok életébe. Pl. mikor meghatározza a tartalékráta mértékét, vagy mikor változtatja az alapkamatot. Valóban nem direkt szól bele a bankok mûködésébe, mindössze a mûködésük alapjait képezõ paramétereken változtat, amihez a kereskedelmi banknak kötelezõ igazodni. Tehát nem az MNB szól le a banknak, és "utasítja" õket hogy mostantól így meg úgy kell csinálniuk a dolgokat, hanem törvény kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy azok az MNB által "kikiáltott" szabályokhoz alkalmazkodjanak.
Lehet még tovább bonyolítani ezt? Biztos lehet.
A lényeg a lényeg marad: az MNB felügyeli a kereskedelmi bankokat, azok mûködését meghatározza annak érdekében, hogy az ország pénzrendszere mûködõkepés maradjon.
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Igen, nem "úgy" viszonyul, de "úgy" viszont viszonyul. Mert ugye ki mit ért az "úgy" alatt. Nemrégiben leírtam, hogy minden esetben alárendeltségi viszony áll fenn, mert van amit (!!!) meghatároz a "felügyelõ" szerv az alárendeltjei számára. Természetesen teljesen más dolgokat határoz meg az MNB a kereskedelmi bankoknak és más dolgokat határoz meg egy bank központja a fiókjainak, de a témánk szempontjából a lényeget mindkettõ meghatározza: azaz az alapvetõ mûködési feltételeket a "felügyelõ" meghatározza a "felügyelt" számára. Pl. a kereskedelmi bank számára meg van határozva a minimum tartalék, míg egy fiók számára meg van határozva az a maximális pénzkészlet (készpénz "tartalék"), ami nap végén a fiókban maradhat. Tehát a napi tevékenységüket az alárendelteknek a számukra meghatározott szabályok figyelembe vételével kell megszervezni.
Lényegében a kapcsolat ugyanaz.
Az MNB is a tevékenységét a számára meghatározottak szerint köteles megszervezni. (Az teljesen mindegy a téma szempontjából, hogy egy ilyen helyzetbe önként vagy nem önként manõverezte be magát, a lényeg hogy bemanõverezte, tehát most vannak kötelezettségei, melyek "felülrõl" (országon kívülrõl) jönnek.)
"Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk."
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
De mi benne az összeesküvés elmélet? Az, hogy "arra használják fel"?
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Ha ez összeesküvés elmélet, akkor az is összeesküvés elmélet, hogy egyesek azért lobbiznak egyes építési tilalmak feloldásáért, mert nekik építõipari cégeik vannak. De ebben mi az összeesküvés elmélet? Nyilvánvaló, hogy ha te adott üzleti tevékenységet folytatsz, akkor ennek érdekében azokat a feleket akiktõl tevékenységed függ, meg fogod dolgozni. A reklám is azért van, hogy el tudják adni a sok vackot, amit egyébként nem venne meg senki. Akkor ez így leírva is összeesküvés elmélet? Mondjuk ehelyett azt, hogy a reklám pusztán tájékoztatás, és egyáltalán nem azért adják le, hogy te utána vásárolni menj? Tõlem mondhatjuk ezt is, csak szerintem értelme nincsen.
Az amiért összeesküvés elméletnek tûnik amit a pénzrendszerrel kapcsolatban írok, az az, hogy sokan nem látják meg benne az üzletet. Pedig van benne üzlet. Egy világbankban is van üzlet. Nem mindegy hogy te a világbank vezetõje vagy, vagy az OTP egyik fiókjának a vezetõje. (Mármint van aki szerint ez nem mindegy. Engem személy szerint hidegen hagy a kérdés.) Akkor ha te bankvezetésben utazol, nem érdeked egy nagyobb bank létrehozása? Hát dehogynem. De ettõl még az aki ezt a szimpla dolgot leírja, nem válik összeesküvés elmélet gyártóvá.
#820
Én meg azt kérdezem tõled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó.
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#819
Bankegyesülések (Jó, hogy két topik van.)
#818
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különbözõ államait.
Mindössze savaz számára tettem egyértelmûvé, hogy mirõl beszélek. Továbbra se tudom számodra elfogadhatóan megindokolni, hogy miért feltétele a valutauniónak a társadalmi átalakulás. Ezt olvastam valahol, és logikusnak tûnt.
Egyébként egy országon belüli különbségek nem hasonlíthatóak egy tagországok - elõzõekhez képest - laza szervezetén belüli különbségekhez.
Én meg azt kérdezem tõled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó. Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be.
Nem használtam a felügyeleti szerv kifejezést.
De ha már maga a használt szó vált érdekessé a téma helyett, álljon itt egy idézet a Wikipédiából: Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Lehetõség mindenre megvan. Hátat lehet fordítani a világnak is. A következményeket kell mindössze felvállalni, és kész. "Senki" se akadályoz meg minket semmiben sem. (Ennek ellenére nem tekintünk "mindenre" úgy, mintha ez a "minden" reális alternatíva lenne.)
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Nem arról beszélek, hogy mit muszáj és mit nem muszáj. Arról beszélek, hogy felmerült annak a lehetõsége, hogy létrehoznak egy egységes globális pénzügyi rendszert, amit a "központból" lehet távvezérelni abból a célból, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer problémái ne ismétlõdhessenek meg. Ez a felvetésem. Teljesen realisztikus felvetés, annyira az, hogy nem is én találtam ki.
Ezzel kapcsolatban amire rámutattam az az volt, hogy pusztán üzleti szempontból, ha a mostani pénzügyi rendszer egy szereplõje az elkövetkezendõ pénzügyi rendszerben nagyobb profitot realizálhat, mint jelenleg, akkor nem fog hezitálni, és akár jelentõs pénzügyi veszteséget is hajlandó bevállalni azért, hogy ehhez az extra profithoz a jövõben hozzájusson. Ez tisztán egy üzleti döntés. Ahogy lehet fogadni a tõzsdén mindenféle jövõbeli eseményekre, ugyanígy miért ne lehetne ma (nem hivatalosan) arra is fogadni, hogy a jövõben egy még jövedelmezõbb pénzügyi rendszer lát napvilágot? Ez egy teljesen reális elképzelés.
Tehát nincs olyan, hogy egy több bankban is érdekelt befektetõ ne lenne hajlandó egyik-másik "bankját" lenullázni annak érdekében, hogy a piacon ily módon terjeszkedjen. Ha ez az ára, akkor meg fogják ezt az árat fizetni. Pont mint mikor egy vállalkozó a pénzét egy új projektbe fekteti abban bízva, hogy a befektetése megtérül.
Mindössze savaz számára tettem egyértelmûvé, hogy mirõl beszélek. Továbbra se tudom számodra elfogadhatóan megindokolni, hogy miért feltétele a valutauniónak a társadalmi átalakulás. Ezt olvastam valahol, és logikusnak tûnt.
Egyébként egy országon belüli különbségek nem hasonlíthatóak egy tagországok - elõzõekhez képest - laza szervezetén belüli különbségekhez.
Én meg azt kérdezem tõled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó. Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be.
Nem használtam a felügyeleti szerv kifejezést.
De ha már maga a használt szó vált érdekessé a téma helyett, álljon itt egy idézet a Wikipédiából: Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amirõl én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektõl vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Lehetõség mindenre megvan. Hátat lehet fordítani a világnak is. A következményeket kell mindössze felvállalni, és kész. "Senki" se akadályoz meg minket semmiben sem. (Ennek ellenére nem tekintünk "mindenre" úgy, mintha ez a "minden" reális alternatíva lenne.)
Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Nem arról beszélek, hogy mit muszáj és mit nem muszáj. Arról beszélek, hogy felmerült annak a lehetõsége, hogy létrehoznak egy egységes globális pénzügyi rendszert, amit a "központból" lehet távvezérelni abból a célból, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer problémái ne ismétlõdhessenek meg. Ez a felvetésem. Teljesen realisztikus felvetés, annyira az, hogy nem is én találtam ki.
Ezzel kapcsolatban amire rámutattam az az volt, hogy pusztán üzleti szempontból, ha a mostani pénzügyi rendszer egy szereplõje az elkövetkezendõ pénzügyi rendszerben nagyobb profitot realizálhat, mint jelenleg, akkor nem fog hezitálni, és akár jelentõs pénzügyi veszteséget is hajlandó bevállalni azért, hogy ehhez az extra profithoz a jövõben hozzájusson. Ez tisztán egy üzleti döntés. Ahogy lehet fogadni a tõzsdén mindenféle jövõbeli eseményekre, ugyanígy miért ne lehetne ma (nem hivatalosan) arra is fogadni, hogy a jövõben egy még jövedelmezõbb pénzügyi rendszer lát napvilágot? Ez egy teljesen reális elképzelés.
Tehát nincs olyan, hogy egy több bankban is érdekelt befektetõ ne lenne hajlandó egyik-másik "bankját" lenullázni annak érdekében, hogy a piacon ily módon terjeszkedjen. Ha ez az ára, akkor meg fogják ezt az árat fizetni. Pont mint mikor egy vállalkozó a pénzét egy új projektbe fekteti abban bízva, hogy a befektetése megtérül.
#817
A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettõ együtt nem megy.
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különbözõ államait. Ég és föld mondjuk a mai Detroit, Iowa vagy Los Angeles pláne ha belevesszük a vidéki régiókat, hogy az indián rezervátumokat már ne is említsük. Iszonyatos eltérések vannak, pedig ugyanazon ország, ugyanazon pénz.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be. A PSZÁF felügyeleti szerv, ez felügyeli a Magyarországi bankokat. Az OTP, az Erste vagy az Unicredit ugyanaz a bank ettõl? Aligha hiszem...
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különbözõ államait. Ég és föld mondjuk a mai Detroit, Iowa vagy Los Angeles pláne ha belevesszük a vidéki régiókat, hogy az indián rezervátumokat már ne is említsük. Iszonyatos eltérések vannak, pedig ugyanazon ország, ugyanazon pénz.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be. A PSZÁF felügyeleti szerv, ez felügyeli a Magyarországi bankokat. Az OTP, az Erste vagy az Unicredit ugyanaz a bank ettõl? Aligha hiszem...
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetõség - nem, lehetõség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#816
A kereskedelmi bank van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy a bank bankfiókja is van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy az MNB is van amiben önálló, és van amiben meg azt teszi amit az EKB mond neki.
Attól, hogy a felelõsség és feladatok szerint darabjaira vágod a rendszert, attól az meg 1 rendszert fog képezni. Nincs kétféle bankrendszer Magyarországon. Ha egy banki termékre fizetsz be, akkor A bankrendszer ügyfele lettél. Bizonyos szolgáltatásokat csak a saját bankodnál vehetsz igénybe (régebben: csak a saját bankfiókodnál) másokat meg bárhol. Van amit csak belföldön, de van amit külföldön is. Tehát? Az egész egy rendszer, aminek van üzemeltetõje. (Az más kérdés, hogy ez mennyire centralizált. De van üzemeltetõ, a rendszer nem véletlenül mûködik, hanem azért, mert van aki üzemelteti. Mégpedig emberek. Bizonyos emberek.)
Ez az üzemeltetõ állítja azt, hogy túl sok az önálló elképzelés, egységesíteni kellene. Ez ugyanaz, mint mikor a bankfióktól megvonják a döntés jogát, és ugyanaz, mint mikor a központi banktól megvonják a döntés jogát.
Ebbe a topikba ennyi fért bele.
Attól, hogy a felelõsség és feladatok szerint darabjaira vágod a rendszert, attól az meg 1 rendszert fog képezni. Nincs kétféle bankrendszer Magyarországon. Ha egy banki termékre fizetsz be, akkor A bankrendszer ügyfele lettél. Bizonyos szolgáltatásokat csak a saját bankodnál vehetsz igénybe (régebben: csak a saját bankfiókodnál) másokat meg bárhol. Van amit csak belföldön, de van amit külföldön is. Tehát? Az egész egy rendszer, aminek van üzemeltetõje. (Az más kérdés, hogy ez mennyire centralizált. De van üzemeltetõ, a rendszer nem véletlenül mûködik, hanem azért, mert van aki üzemelteti. Mégpedig emberek. Bizonyos emberek.)
Ez az üzemeltetõ állítja azt, hogy túl sok az önálló elképzelés, egységesíteni kellene. Ez ugyanaz, mint mikor a bankfióktól megvonják a döntés jogát, és ugyanaz, mint mikor a központi banktól megvonják a döntés jogát.
Ebbe a topikba ennyi fért bele.
#815
"Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank."
Ezzel nagyon mem értek egyet. Rég elmúlt már az az idõ, amikor az összes magyar bankfiók az MNB fiókja volt. A kereskedelmi bankok igenis önállóak, akkor is, ha a PSZF és az MNB felügyeli õket. Felügyeli a tisztiorvosi szolgálat is õket, de nem mondja senki, hogy mindenkit a KÖJÁl irányít :-).
Ezzel nagyon mem értek egyet. Rég elmúlt már az az idõ, amikor az összes magyar bankfiók az MNB fiókja volt. A kereskedelmi bankok igenis önállóak, akkor is, ha a PSZF és az MNB felügyeli õket. Felügyeli a tisztiorvosi szolgálat is õket, de nem mondja senki, hogy mindenkit a KÖJÁl irányít :-).
#814
Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendõrérõl" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Ha nem hívom világbanknak, akkor pont a lényeg kifejezésérõl mondok le.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz?
Nincs elõttem a cikk, nem tudok pontosítani. Sajnálom.
(Majd legközelebb akkor szólalok meg, ha van forrásom. Most pl. eleve meglepett a válasz. Máskor mikor minden második mondatom egy linkre mutat, akkor se kapok reakciókat.)
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Ha nem hívom világbanknak, akkor pont a lényeg kifejezésérõl mondok le.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erõszakos) keresztülvitelérõl szól, ahol a rendezõ elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz?
Nincs elõttem a cikk, nem tudok pontosítani. Sajnálom.
(Majd legközelebb akkor szólalok meg, ha van forrásom. Most pl. eleve meglepett a válasz. Máskor mikor minden második mondatom egy linkre mutat, akkor se kapok reakciókat.)
#813
A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettõ együtt nem megy. Ebbõl te olyan következtetést vonsz le, amilyet csak akarsz.
#812
"Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni."
Ugyanott járunk, mint a svájcifrankhiteleseknél.
Az nem kötelezõ, mkindenkire ráerõltetett viselkedésforma, nem kötelezõ felvenni, legfeljebb nem BMW-vel jársz, csak Szuzukival.
Koldusnak sem adsz pénzt, ha berúg belõle és odahány az ajtód elé. Csak annyit vársz el, hogy köszönje meg, és adja az éhezõ gyerekének ha már arra kérte. Ez még nem jelenti azt, hogy rabszolgaságban tartod és kihasználod.
Ugyanott járunk, mint a svájcifrankhiteleseknél.
Az nem kötelezõ, mkindenkire ráerõltetett viselkedésforma, nem kötelezõ felvenni, legfeljebb nem BMW-vel jársz, csak Szuzukival.
Koldusnak sem adsz pénzt, ha berúg belõle és odahány az ajtód elé. Csak annyit vársz el, hogy köszönje meg, és adja az éhezõ gyerekének ha már arra kérte. Ez még nem jelenti azt, hogy rabszolgaságban tartod és kihasználod.
#811
Még a bankcsõdök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendõr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
Már létezik egy "Világbank".
Az elnevezés itt félreérthetõ. 😊
Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendõrérõl" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Nem ugyanaz.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz? Azonos az éltvitele egy alföldi kétkezi munkásnak, és egy Budai zöldövezetben élõ top managernek? Nem. Pedig mindketten forintot használnak. Ugyanúgy jellemzõen egy munkás Budapesten (vagy nyugat-Magyarországon) jellemzõen több pénzt kap ugyanabban a feladatkörben, mint egy kelet-Magyarországi, hasonló feladatot ellátó ember. A példa lehetne bármelyik ország.
Hogy társadalmi feszültséget okoz az, hogy a valutaunión belül eltérõek a fizetések, az egy természetes folyamat. De ez megvan egy országon belül is.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök)
Itt kettõs a problémakör szerintem. Egyfelõl a szabályozás általánosságban megfelelõ lenne, vagy minimális kiigazításra szorulhat legfeljebb. Viszont rendesen élni kellene a benne foglaltakkal.
és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd)
A politikát nehéz ebbõl kivonni, ha valami nem mûködik a szabályozás oldalán, akkor ott vagy a szabályalkotás, vagy a kontrolt végzõ felügyelet a hibás - mindkettõ állami monopólium.
az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika.
Ahogy fent írtam, szerintem a politika csõdjénél nem a piac a megoldás. A piac legfeljebb segíthet a problémák ideiglenes megoldásában, a valós megoldás mindig az, hogy a hibákat orvosolják - ez viszont a politika feladata, csak neki van ehhez eszköze.
Már létezik egy "Világbank".
Az elnevezés itt félreérthetõ. 😊
Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendõrérõl" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Nem ugyanaz.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésrõl. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlõségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetõségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz? Azonos az éltvitele egy alföldi kétkezi munkásnak, és egy Budai zöldövezetben élõ top managernek? Nem. Pedig mindketten forintot használnak. Ugyanúgy jellemzõen egy munkás Budapesten (vagy nyugat-Magyarországon) jellemzõen több pénzt kap ugyanabban a feladatkörben, mint egy kelet-Magyarországi, hasonló feladatot ellátó ember. A példa lehetne bármelyik ország.
Hogy társadalmi feszültséget okoz az, hogy a valutaunión belül eltérõek a fizetések, az egy természetes folyamat. De ez megvan egy országon belül is.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök)
Itt kettõs a problémakör szerintem. Egyfelõl a szabályozás általánosságban megfelelõ lenne, vagy minimális kiigazításra szorulhat legfeljebb. Viszont rendesen élni kellene a benne foglaltakkal.
és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd)
A politikát nehéz ebbõl kivonni, ha valami nem mûködik a szabályozás oldalán, akkor ott vagy a szabályalkotás, vagy a kontrolt végzõ felügyelet a hibás - mindkettõ állami monopólium.
az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika.
Ahogy fent írtam, szerintem a politika csõdjénél nem a piac a megoldás. A piac legfeljebb segíthet a problémák ideiglenes megoldásában, a valós megoldás mindig az, hogy a hibákat orvosolják - ez viszont a politika feladata, csak neki van ehhez eszköze.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#810
A világbank félrevezetõ megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-rõl van szó, ha jól rémlik.
Nem erre gondoltam. Még a bankcsõdök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendõr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
Ez ugye a cégegyesülés és bankegyesülés témához tartozik.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog.
Tudom.
1) Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
2) ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök) és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd) - az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika. Közben meg a valóság az, hogy teljesen mindegy mit csinálunk, a krízisek és válságok egymást követik szüntelen. <#smile> (Konklúzió?)
Nem erre gondoltam. Még a bankcsõdök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendõr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
Ez ugye a cégegyesülés és bankegyesülés témához tartozik.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog.
Tudom.
1) Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
2) ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az elõzõ hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor mûködhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebbõl meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsõdök) és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csõd) - az meg külön érdekes hogy mikor a politika csõdjérõl van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csõdjérõl van szó, akkor megoldás a politika. Közben meg a valóság az, hogy teljesen mindegy mit csinálunk, a krízisek és válságok egymást követik szüntelen. <#smile> (Konklúzió?)
#809
A nagy bankokról annyit még talán megfér itt, hogy arról hallottatok-e már, hogy a pénzügyi problémák megoldásaként egyesek egy szabályozási jogkörrel rendelkezõ világbank létrehozásáról beszélnek?
A világbank félrevezetõ megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-rõl van szó, ha jól rémlik. Az IMF esetében pedig arról lenne szó, hogy ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország. Lássuk be, ez teljesen normális dolog, hiszen az IMF azért nem jótékonysági szervezet, azt szeretné, ha az ország gazdasága helyrebillenjen, ha pedig az ország vezetése nem megfelelõen használja a hiteleket fel, illetve nem a megfelelõ módon próbálja kezelni a válságot, akkor valami eszköz kellene, amivel rákényszerítheti az országot a helyes útra való térésre.
Akinek pedig ez nem felel meg, az nem veszi igénybe az IMF hiteleit, hanem megpróbálhatja a piaci hiteleket, illetve államkövetvényekkel (amit a piac áraz ugye be) pénzforráshoz jutni.
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszerérõl miket írnak most a krízis során, hogy az mitõl NEM mûködõkepés.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog. Mi is EU tagok vagyunk, de nem vagyunk részesei az Eurozónának.
Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
Sajnos ez továbbra sem áll fent, inkább szigorítani akarják a felügyeletet, de ez továbbra se lesz (szerintem) életképes. Annak meg az lesz az eredménye, hogy a gazdag országok fogják fizetni a szegény illetve eltévelyedett (nem fenntartható gazdaságpolitikát folytató) országok számláit...
A világbank félrevezetõ megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-rõl van szó, ha jól rémlik. Az IMF esetében pedig arról lenne szó, hogy ha már egy kétségbeejtõ gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország. Lássuk be, ez teljesen normális dolog, hiszen az IMF azért nem jótékonysági szervezet, azt szeretné, ha az ország gazdasága helyrebillenjen, ha pedig az ország vezetése nem megfelelõen használja a hiteleket fel, illetve nem a megfelelõ módon próbálja kezelni a válságot, akkor valami eszköz kellene, amivel rákényszerítheti az országot a helyes útra való térésre.
Akinek pedig ez nem felel meg, az nem veszi igénybe az IMF hiteleit, hanem megpróbálhatja a piaci hiteleket, illetve államkövetvényekkel (amit a piac áraz ugye be) pénzforráshoz jutni.
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszerérõl miket írnak most a krízis során, hogy az mitõl NEM mûködõkepés.
EU != Eurozóna. A kettõ két külön dolog. Mi is EU tagok vagyunk, de nem vagyunk részesei az Eurozónának.
Az pedig tény, hogy az Eurozóna mûködésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részérõl.
Sajnos ez továbbra sem áll fent, inkább szigorítani akarják a felügyeletet, de ez továbbra se lesz (szerintem) életképes. Annak meg az lesz az eredménye, hogy a gazdag országok fogják fizetni a szegény illetve eltévelyedett (nem fenntartható gazdaságpolitikát folytató) országok számláit...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#808
A nagy bankokról annyit még talán megfér itt, hogy arról hallottatok-e már, hogy a pénzügyi problémák megoldásaként egyesek egy szabályozási jogkörrel rendelkezõ világbank létrehozásáról beszélnek?
Nem kell hogy a motivációval kapcsolatban egyetértsünk, de annyi még realista szemmel is látható, hogy a bankcsõd az senkinek se fáj azok közül akik a világbank létrehozásában bármilyen szinten is érintettek. Nem?
Akkor meg mit jelent az a mondat, hogy mindenkinek az újabb világválság elkerülése az érdeke, beleértve a "nagy bankokat"? Ennek semmi értelme.
Az meg szintén nem igényel mást, mint realitásérzéket, hogy az ember kitalálja, hogy egy világméretû pénzügyi rendszer mitõl mûködõkepés? Milyen globális társadalmi változások elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy globális pénzügyi megoldás mûködõkepés legyen?
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszerérõl miket írnak most a krízis során, hogy az mitõl NEM mûködõkepés. Nos, teljesen logikus, hogy ha azokat a "problémákat" globálisan is orvosoljuk, ami már az EU szintjén is gondot okoz, akkor a globális pénzügyi rendszer komoly eséllyel válik mûködõképessé.
Ha valaki összeesküvés-elméletet fedez fel a leírtakban, az szóljon.
Nem mintha utólag tudnék javítani, de így legalább tudom, hogy legközelebb mit ne írjak le.
Nem kell hogy a motivációval kapcsolatban egyetértsünk, de annyi még realista szemmel is látható, hogy a bankcsõd az senkinek se fáj azok közül akik a világbank létrehozásában bármilyen szinten is érintettek. Nem?
Akkor meg mit jelent az a mondat, hogy mindenkinek az újabb világválság elkerülése az érdeke, beleértve a "nagy bankokat"? Ennek semmi értelme.
Az meg szintén nem igényel mást, mint realitásérzéket, hogy az ember kitalálja, hogy egy világméretû pénzügyi rendszer mitõl mûködõkepés? Milyen globális társadalmi változások elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy globális pénzügyi megoldás mûködõkepés legyen?
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszerérõl miket írnak most a krízis során, hogy az mitõl NEM mûködõkepés. Nos, teljesen logikus, hogy ha azokat a "problémákat" globálisan is orvosoljuk, ami már az EU szintjén is gondot okoz, akkor a globális pénzügyi rendszer komoly eséllyel válik mûködõképessé.
Ha valaki összeesküvés-elméletet fedez fel a leírtakban, az szóljon.
Nem mintha utólag tudnék javítani, de így legalább tudom, hogy legközelebb mit ne írjak le.
#807
Ja és nem világ végérõl volt szó, nem tudom honnan ez a félreértés?
Arról volt szó, hogy mivel a válságból sokan profitálnak, ezek a "sokak" akár elébe is mehetnek a válságoknak. "Nem olyan bonyolult ez."
Arról volt szó, hogy mivel a válságból sokan profitálnak, ezek a "sokak" akár elébe is mehetnek a válságoknak. "Nem olyan bonyolult ez."
#806
Én is megpróbáltam leegyszerûsíteni a dolgokat, de már még az egyszerû verzió is túl sok volt ide... ;-)
#805
Csak erre reagálnék:
"Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlõdést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk."
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévõ figyelmeztetést...
Egyrészt te hívod összeesküvés elméletnek, másrészt szimplán összefoglaltam két beszélgetést, ahol egyik esetben sem én mondtam ki, hogy (az egyikben) se a politikus, (a másikban) se a tudós nem elsõdleges meghatározója a társadalmunk és a technológia fejlõdésének.
A részletekkel kapcsolatban lehet vitázni, de még egyszer leszögezném, hogy nem én írtam ezeket és nem emlékszem hogy a fentiek megfogalmazói közül bárki is összeesküvés-elméletként gondolna az elméletére.
A többire meg azért nem tudok reagálni (itt), mert egyszerûen nem tudok az általad meghatározott keretek között választ adni. Azért nem, mert nem lehet.
"Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlõdést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk."
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévõ figyelmeztetést...
Egyrészt te hívod összeesküvés elméletnek, másrészt szimplán összefoglaltam két beszélgetést, ahol egyik esetben sem én mondtam ki, hogy (az egyikben) se a politikus, (a másikban) se a tudós nem elsõdleges meghatározója a társadalmunk és a technológia fejlõdésének.
A részletekkel kapcsolatban lehet vitázni, de még egyszer leszögezném, hogy nem én írtam ezeket és nem emlékszem hogy a fentiek megfogalmazói közül bárki is összeesküvés-elméletként gondolna az elméletére.
A többire meg azért nem tudok reagálni (itt), mert egyszerûen nem tudok az általad meghatározott keretek között választ adni. Azért nem, mert nem lehet.
#804
Néha le kell egyszerüsíteni, hogy megértsék :-).
Optimális rendszer nem létezik, mindegyikben vannak kilengések. Arra próbáltam rámutatni, hogy csak azért mert válság van, nem kell a világ végérõl beszélni, ez a dolgok rendje. Sokan, sokfélét írtak már a problémákról, ezek ismertek. Most a hibák korrekciója van soron. Az más tészta, hogy ez sok szereplõnek nem móka és kacagás, a 'nagybankokat' is beleértve.
Optimális rendszer nem létezik, mindegyikben vannak kilengések. Arra próbáltam rámutatni, hogy csak azért mert válság van, nem kell a világ végérõl beszélni, ez a dolgok rendje. Sokan, sokfélét írtak már a problémákról, ezek ismertek. Most a hibák korrekciója van soron. Az más tészta, hogy ez sok szereplõnek nem móka és kacagás, a 'nagybankokat' is beleértve.
#803
A válság a kapitalista gazdaság velejárója (írta Sztálin és igaza van:-)).
Nem hinném, hogy ennyire le lehet egyszerûsíteni. A Szocializmus is gazdasági vállságban volt a kezdetektõl fogva, csak ott errõl nem lehetett szabadon beszélni.
Nem hinném, hogy ennyire le lehet egyszerûsíteni. A Szocializmus is gazdasági vállságban volt a kezdetektõl fogva, csak ott errõl nem lehetett szabadon beszélni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#802
Az emberek többsége nem fogja fel, hogy egy gazdasági haszonszerzésre épülõ rendszerben élnek, akik pedig mégis, azok a következményekkel nincsenek tisztában. Ez szerintem alapvetõbb probléma.
Nézõpont kérdése. Minden ember alapvetõen magának jobb fizetést, jobb életkörülményeket akar. Mindenki tisztában van vele, hogy pénzért dolgozik, és alapvetõen igyekszik minél több pénzt kicsiholni a munkájából (rosszabb esetben mellette-belõle). Szóval szerintem mindenkinek tisztában kellene lennie, hogy ez egy ilyen világ. Hogy esetleg akadnak olyanok, akik nem látják ezt át, az lehet az oktatás vagy az érdeklõdés hiánya (igen, a kettõt nem mosom össze, hiába oktatnak valakit, ha nem érdekli, akkor nem fog rögzülni benne, nem fogja hasznát venni -> elég abba belegondolni, hogy mennyire emlékszel az általános iskolai matek és fizika tananyagból 😄).
Aki pedig nem ezt csinálja, arra úgy tekintünk, mintha nem létezne. Megvan ennek is az oka.
Ezt erõs sarkításnak mondanám. Aki hivatástudatból doglozik, például. Aligha hiszem, hogy ezekre "nem létezõként" néznének az emberek.
Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlõdést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk.
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévõ figyelmeztetést...
Maradjunk annyiban, hogy a politikusok hozzák még a törvényeket, szabályokat. Hogy miként és hogyan, az az adott társadalomtól függ.
Azaz a (nagy) banknak egyértelmûen hasznos a válság. Annyira hasznos, hogy szinte várja a válságot. Vagy lehet, hogy elébe is megy? ...
Annyira hasznos, hogy sokan közülük már tönkre is mentek, és egy jó részük alatt pedig ingadozik a szék...
Nem hiszem hogy ez lenne a lényeg. A lényeg az, hogy a XX. században végig tömeges cégegyesülések mentek végbe. Ez a hatalom koncentrációját eredményezi.
Azt is érdemes megnézni, hogy miért.
Vegyük a repülõgép-ipart.
-A fejlesztés egyre drágább, vagyis több pénzt kell befektetni, amely megtérülése a megrendelések számától fog függeni.
-A gyártás racionalizálásával, új technológiákkal lehetséges, hogy a gyártási költségek csökkenjenek. Aki nem tudja tartani a tempót, az leszakad, és mivel a vásárlók elpártolnak tõle amiatt, mert nem versenyképes, ezért rövid úton tönkre is megy.
-Mivel egyre homogénebb a típusválaszték, ezért a nagyobb vásárlások egyre inkább nagy mennyiségben zajlanak le (flottavásárlás), vagyis valaki, aki nem tud a nagyokkal gyártási mennyiségben, árban és minõségben versenyezni, még könnyebben elvérzik.
Nem olyan bonyolult ez. Másik példával élve a Trabant sem véletlenül tûnt el a piacokról. A gyártó céggel (ebben a kontexusban) együtt.
Nézõpont kérdése. Minden ember alapvetõen magának jobb fizetést, jobb életkörülményeket akar. Mindenki tisztában van vele, hogy pénzért dolgozik, és alapvetõen igyekszik minél több pénzt kicsiholni a munkájából (rosszabb esetben mellette-belõle). Szóval szerintem mindenkinek tisztában kellene lennie, hogy ez egy ilyen világ. Hogy esetleg akadnak olyanok, akik nem látják ezt át, az lehet az oktatás vagy az érdeklõdés hiánya (igen, a kettõt nem mosom össze, hiába oktatnak valakit, ha nem érdekli, akkor nem fog rögzülni benne, nem fogja hasznát venni -> elég abba belegondolni, hogy mennyire emlékszel az általános iskolai matek és fizika tananyagból 😄).
Aki pedig nem ezt csinálja, arra úgy tekintünk, mintha nem létezne. Megvan ennek is az oka.
Ezt erõs sarkításnak mondanám. Aki hivatástudatból doglozik, például. Aligha hiszem, hogy ezekre "nem létezõként" néznének az emberek.
Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlõdést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk.
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévõ figyelmeztetést...
Maradjunk annyiban, hogy a politikusok hozzák még a törvényeket, szabályokat. Hogy miként és hogyan, az az adott társadalomtól függ.
Azaz a (nagy) banknak egyértelmûen hasznos a válság. Annyira hasznos, hogy szinte várja a válságot. Vagy lehet, hogy elébe is megy? ...
Annyira hasznos, hogy sokan közülük már tönkre is mentek, és egy jó részük alatt pedig ingadozik a szék...
Nem hiszem hogy ez lenne a lényeg. A lényeg az, hogy a XX. században végig tömeges cégegyesülések mentek végbe. Ez a hatalom koncentrációját eredményezi.
Azt is érdemes megnézni, hogy miért.
Vegyük a repülõgép-ipart.
-A fejlesztés egyre drágább, vagyis több pénzt kell befektetni, amely megtérülése a megrendelések számától fog függeni.
-A gyártás racionalizálásával, új technológiákkal lehetséges, hogy a gyártási költségek csökkenjenek. Aki nem tudja tartani a tempót, az leszakad, és mivel a vásárlók elpártolnak tõle amiatt, mert nem versenyképes, ezért rövid úton tönkre is megy.
-Mivel egyre homogénebb a típusválaszték, ezért a nagyobb vásárlások egyre inkább nagy mennyiségben zajlanak le (flottavásárlás), vagyis valaki, aki nem tud a nagyokkal gyártási mennyiségben, árban és minõségben versenyezni, még könnyebben elvérzik.
Nem olyan bonyolult ez. Másik példával élve a Trabant sem véletlenül tûnt el a piacokról. A gyártó céggel (ebben a kontexusban) együtt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#801
Igen, jó amit ír, csak a történet fele kimarad a leírásából.
#800
<#eljen>
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#799
Ez hihetetlen...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#798
Mutathatok egy OFFTOPIK példát arra, hogy milyen eredményekhez vezet a moralitás hiánya?
Ember-robot élõben! Érdekel?
A cikk írója természetesen tisztában van az itt elmondottak morális konnotációival, és egyáltalán nem helyeselni próbálja ezt a fajta hozzáállást, ami egy emberi lény robotosítását lehetõvé teszi. Csak illusztrálni szeretné, hogy a morális gátak hiánya hogyan tesz lehetõvé olyan megvalósításokat, amik egy hétköznapi, egészséges embernek eszébe sem jutnának, épp azért mert rendelkezik egy "erkölcs modullal".
Ember-robot élõben! Érdekel?
A cikk írója természetesen tisztában van az itt elmondottak morális konnotációival, és egyáltalán nem helyeselni próbálja ezt a fajta hozzáállást, ami egy emberi lény robotosítását lehetõvé teszi. Csak illusztrálni szeretné, hogy a morális gátak hiánya hogyan tesz lehetõvé olyan megvalósításokat, amik egy hétköznapi, egészséges embernek eszébe sem jutnának, épp azért mert rendelkezik egy "erkölcs modullal".
#797
Rengeteg szempont hiányzik az összefoglalódból. De valamiért úgy érzem, hogy nem bánod, ha most nem írom le, hogy mi maradt ki.
#796
Az a baj, hogy már leírták itt neked, csak nem ment át:
A nem hatékony struktúrák felhalmozódása lefékezi a fejlõdést, a cégek nem bírják a versenyt, nem tudják lekezelni a környezet mindennapi változásait. Kondratyev szerint technológiai avulási ciklusok okozhatják, amiknek vannak rövid, közép, és hosszú távú hullámai, ha ezek végei egybeesnek, akkor a szokásosnál nagyobb a válság. Ilyenkor az eszközöket újraosztják, aminek a nyertesei az állva maradt cégek (mert valamiben hatékonyabbak), és az új belépõk, mert nem kelle a régi elavult struktúrákkal foglalkozni. Magyarul, ha egy öreg pasi már nem tudja elég hatékonyan kielégíteni ifjú feleségét, elõbb utóbb eljön az az idõ amikor egy hatékony ifjú új belépõ eléri az eszközök újraosztását. Ezért persze az öreg vesztes utálhatja a fiatalt, de így mûködik a világ.
A nem hatékony struktúrák felhalmozódása lefékezi a fejlõdést, a cégek nem bírják a versenyt, nem tudják lekezelni a környezet mindennapi változásait. Kondratyev szerint technológiai avulási ciklusok okozhatják, amiknek vannak rövid, közép, és hosszú távú hullámai, ha ezek végei egybeesnek, akkor a szokásosnál nagyobb a válság. Ilyenkor az eszközöket újraosztják, aminek a nyertesei az állva maradt cégek (mert valamiben hatékonyabbak), és az új belépõk, mert nem kelle a régi elavult struktúrákkal foglalkozni. Magyarul, ha egy öreg pasi már nem tudja elég hatékonyan kielégíteni ifjú feleségét, elõbb utóbb eljön az az idõ amikor egy hatékony ifjú új belépõ eléri az eszközök újraosztását. Ezért persze az öreg vesztes utálhatja a fiatalt, de így mûködik a világ.
#795
De egyébként meg nem fantáziálgatok, hanem ez azért eléggé egyértelmû, hogy mivel a válságok kapcsán meg lehet gazdagodni, így a válság sokaknak érdeke. Errõl szólt a vitaindító párbeszéd is: #773, #774. (Cifu ugye arról merengett, hogy akkor most ez morális szempontból kifogásolható-e, "tudván", hogy mindenki ugyanezt tenné a mások kárán meggazdagodók helyében.)
Az, mikor valaki jól jár mások kárára, az nevezhetõ akár fosztogatásnak is, csak ez a kifejezés sokak számára túl erõs. De én nem bánom, hisz a lényeget kellõképp kifejezi.
Tehát mikor a válság kapcsán valaki jól jár, akkor gyakorlatilag kifosztja a másikat. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a kapitalizmus velejárója a válság, akkor gyakorlatilag azt fogadjuk el, hogy a kapitalizmus velejárója a fosztogatás.
De ez a fosztogatás nem egyik pillanatról a másikra valósul meg. Nem. Az folyamatosan az évek alatt valósul meg, csak ügyes könyveléssel a dolog el van rejtve. Tehát ha pl. a válság alatt te elveszítesz 100.000 eurót, akkor valójában azt nem a válság idején veszítetted el, hanem azt már folyamatosan elveszítetted, minden nap egy keveset. Csak hogy ne nyugtalankodj, a bank vagy a befektetéseidet kezelõ minden hónapban boldogan tájékoztatott arról, hogy igen, a te "megtakarításaid" érintetlenek.
Na aztán mikor kiborul a bili, és a könyvelést a valósághoz kell igazítani, na azt hívjuk válságnak. Ez a pillanat - mikor a könyvelés korrekciója megtörténik - ez gyakorlatilag szabadon megválasztható (a "könyvelést" végzõk által), hisz nem kötõdik semmilyen valós gazdaságbeli eseményhez. A korrekció teljesen virtuális.
Tehát ha te azt hitted, hogy meg tudod venni azt a házat 101.000 euróért, és már csak 1000 eurónyira vagy álmaid házától, akkor a válság pillanatában mikor a pénzed semmivé válik, akkor nem 100.000 eurónyi ház vált semmissé, mindössze az az illúziód, hogy az a ház már majdnem a tiéd.
Igen, a válságok során tulajdonképpen az illúzióinktól is megszabadulunk egy kicsit. De nem eléggé. Mert az ember az illúziókhoz jobban ragaszkodik mint a házához, vagy a pénzéhez.
Elnézést hogy már megint "filozofálgatok", de ha valaki jobban le tudja írni pár bekezdésben a gazdasági válságkor lezajlódó események lényegét, akkor az tegye meg, kíváncsi vagyok a történetére!
Az, mikor valaki jól jár mások kárára, az nevezhetõ akár fosztogatásnak is, csak ez a kifejezés sokak számára túl erõs. De én nem bánom, hisz a lényeget kellõképp kifejezi.
Tehát mikor a válság kapcsán valaki jól jár, akkor gyakorlatilag kifosztja a másikat. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a kapitalizmus velejárója a válság, akkor gyakorlatilag azt fogadjuk el, hogy a kapitalizmus velejárója a fosztogatás.
De ez a fosztogatás nem egyik pillanatról a másikra valósul meg. Nem. Az folyamatosan az évek alatt valósul meg, csak ügyes könyveléssel a dolog el van rejtve. Tehát ha pl. a válság alatt te elveszítesz 100.000 eurót, akkor valójában azt nem a válság idején veszítetted el, hanem azt már folyamatosan elveszítetted, minden nap egy keveset. Csak hogy ne nyugtalankodj, a bank vagy a befektetéseidet kezelõ minden hónapban boldogan tájékoztatott arról, hogy igen, a te "megtakarításaid" érintetlenek.
Na aztán mikor kiborul a bili, és a könyvelést a valósághoz kell igazítani, na azt hívjuk válságnak. Ez a pillanat - mikor a könyvelés korrekciója megtörténik - ez gyakorlatilag szabadon megválasztható (a "könyvelést" végzõk által), hisz nem kötõdik semmilyen valós gazdaságbeli eseményhez. A korrekció teljesen virtuális.
Tehát ha te azt hitted, hogy meg tudod venni azt a házat 101.000 euróért, és már csak 1000 eurónyira vagy álmaid házától, akkor a válság pillanatában mikor a pénzed semmivé válik, akkor nem 100.000 eurónyi ház vált semmissé, mindössze az az illúziód, hogy az a ház már majdnem a tiéd.
Igen, a válságok során tulajdonképpen az illúzióinktól is megszabadulunk egy kicsit. De nem eléggé. Mert az ember az illúziókhoz jobban ragaszkodik mint a házához, vagy a pénzéhez.
Elnézést hogy már megint "filozofálgatok", de ha valaki jobban le tudja írni pár bekezdésben a gazdasági válságkor lezajlódó események lényegét, akkor az tegye meg, kíváncsi vagyok a történetére!
#794
Vannak olyan bankok, amelyek eltûnnek, vannak olyan bankok, amelyek nõnek, de a bankszektor egésze nem nõhet rohamosan, csak azét mert válság van.
Nem hiszem hogy ez lenne a lényeg. A lényeg az, hogy a XX. században végig tömeges cégegyesülések mentek végbe. Ez a hatalom koncentrációját eredményezi.
Magyarul aki a hatalom koncentrációjában érdekelt, az a válságokban érdekelt.
Ez így logikusan hangzik?
A válság a kapitalista gazdaság velejárója...
És a kapitalista gazdaság minek a velejárója? <#heureka>
(Egyébként meg a kapitalista gazdaságnak is csak akkor velejárója a válság, ha ebben bizonyos elemei a rendszernek érdekeltek. Ha senki se lenne benne érdekelt, akkor bizonyára ezalatt a pár száz év alatt kitaláltunk volna mi, okos emberek, valami jó megoldást.)
Nem hiszem hogy ez lenne a lényeg. A lényeg az, hogy a XX. században végig tömeges cégegyesülések mentek végbe. Ez a hatalom koncentrációját eredményezi.
Magyarul aki a hatalom koncentrációjában érdekelt, az a válságokban érdekelt.
Ez így logikusan hangzik?
A válság a kapitalista gazdaság velejárója...
És a kapitalista gazdaság minek a velejárója? <#heureka>
(Egyébként meg a kapitalista gazdaságnak is csak akkor velejárója a válság, ha ebben bizonyos elemei a rendszernek érdekeltek. Ha senki se lenne benne érdekelt, akkor bizonyára ezalatt a pár száz év alatt kitaláltunk volna mi, okos emberek, valami jó megoldást.)
#793
Vannak olyan bankok, amelyek eltûnnek, vannak olyan bankok, amelyek nõnek, de a bankszektor egésze nem nõhet rohamosan, csak azét mert válság van.
A válság a kapitalista gazdaság velejárója (írta Sztálin és igaza van:-)). Az a szerepe, hogy kipucolja a növekedési periódus alatt felhalmozódott , nem hatékony elemeket, amelyek fékezik a további növekedést. Vagy magánk megcsinálja ezt egy cég, vagy a piac dönt róla.
A válság a kapitalista gazdaság velejárója (írta Sztálin és igaza van:-)). Az a szerepe, hogy kipucolja a növekedési periódus alatt felhalmozódott , nem hatékony elemeket, amelyek fékezik a további növekedést. Vagy magánk megcsinálja ezt egy cég, vagy a piac dönt róla.
#792
Most nem teljesen értelek. Igaz, hogy most nem adok forrást, de akkor ez számodra is nyilvánvaló, hogy mikor egy krízis során sokan nehéz helyzetbe kerülnek, akkor a "tartalékokkal" rendelkezõk óriási haszonra tesznek szert? (Magyarul felvásárolnak mindent bagóért.)
#791
Arra a statisztikára azért kíváncsi lennék :-)!
Vannak nagyobb bankok, ugyanis, ha egy bank tõkehelyzete megrendül, azonnal megjelennek a vevõk is és, az összeolvadások miatt egyes bankok nõhetnek.
Vannak nagyobb bankok, ugyanis, ha egy bank tõkehelyzete megrendül, azonnal megjelennek a vevõk is és, az összeolvadások miatt egyes bankok nõhetnek.
#790
A gazdasági válságok után a nagy bankok mindig nagyobbak mint elõtte. (Valamelyik topikba be is linkeltem az errõl szóló írást, most nem találom.) Azaz a (nagy) banknak egyértelmûen hasznos a válság. Annyira hasznos, hogy szinte várja a válságot. Vagy lehet, hogy elébe is megy? ...
#789
A bankoknak nem igazán jó a probléma.
Nekik a stabilan növekvõ gazdaság a jó, ahol magától bõvül a piac, nem kell küzdeni érte, amíg nõnek a bevételek nem kérik számon olyan szigorúan a költségeket a menedzsmenten, a dolgozókon, van pénz fejlesztésekre, beruházásokra, bónuszra, fizuemelésre, céges bulira.
Nekik a stabilan növekvõ gazdaság a jó, ahol magától bõvül a piac, nem kell küzdeni érte, amíg nõnek a bevételek nem kérik számon olyan szigorúan a költségeket a menedzsmenten, a dolgozókon, van pénz fejlesztésekre, beruházásokra, bónuszra, fizuemelésre, céges bulira.
#788
A katasztrófa általában nem töketlenkedés eredménye. A problémák fenntartása az egyik legjövedelmezõbb dolog. Problémák "királya" a háború. Egy probléma avagy krízis nem csak szimplán gazdasági lehetõségeket tartogat, hanem addig sosem látott társadalmi változások kierõszakolását is lehetõvé teszi. Ezen téma részletesen kitárgyalásra kerül itt.
#787
Igen, én is olvasom mindehonnan, hogy szapulják a "srácot", de ugyanakkor megjelent ez a cikk is tegnap az indexen:
A nagy bankrablás, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktõzsde volt elnöke tollából. Vajon õ is csak 15 perc hírnevet keres az index hasábjain?
A nagy bankrablás, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktõzsde volt elnöke tollából. Vajon õ is csak 15 perc hírnevet keres az index hasábjain?
#786
Érdekes ez a fórum, meglepõen kulturált a hangvétele:-).
A világot nem a kormányok irányítják, hanem a társadalomban mindenütt jelenlévõ érdekcsoportok, amelyek több kevesebb hatékonysággal munkálkodnak saját céljaikon.
Ezek a célok néha egy irányba mutatnak, máskor kioltják egymást, ezért olyan kiszámíthatatlan az egész.
Itt a hatékonyság a kulcsszó, ami a csoport tagjaitól függ. Például egy fórumon maguktól is összejöhetnek értelmes arcok, akiket érdemes és hasznos olvasni. Persze mindenütt megjelenhetnek trollok, személyeskedések, amik lerontják a színvonalat. Egy jó moderáció az ilyet ki tudja szûrni, de azért mindenki ismer olyan fórumokat, ahol túlzásba viszik ezt és egyéni szimpátiák, világnézetek szerint vágnak ki egyeseket.
Mindenki eldöntheti melyik fórumokat látogatja.
A trollok, persze utálják a moderációt, a normálisabbak utálják, ha az ellenérveket is kimoderálják, de vannak olyanok, akiknek fáj ha nem a saját véleményét szajkózzák. Mindenki sírhat kedvére vagy benyalhatja magát a moderátorok közé - ez az érdekérvényesítõ képesség.
Politikában ugyanez a helyzet, ha túlzásba viszik a liberalizmust, nincs eszköz a trollok megfékezésére. De lehet pártot alapítani és bekerülni a moderátorok közé és eldönteni, hogy kinek mennyit engedünk meg.
A nemzetállami fejlõdés kb az a szitu, amikor egy sértõdött csoprt nem tud eléggé hatni a moderátorokra ezért kivonul és saját topikot alapít.
Ezek és hasonló típusú érdekérvényesítõ csoportok mindenütt megvannak, lehet õket pártnak, topictalinak vagy vallási alapú terrorszervezetnek nevezni. Ha ügyesek és erõsek kikiáltanak egy saját államot, ha nem elássák õket élve Csepelen.
Az összeesküvés elméletekben monolitként kikiáltott 'gonoszok' is ilyen érdekcsoportokból állnak össz, azok meg személyekbõl. Elég pl. megnézni az izraeli belpolitikát, vagy a nyilvánosságra került pártbeli belharcokat. Az mszp például azért taszította mostani állapotába az országot, mert annyi kb egyenlõ erejû érdekérvényesítõ csoportból állt össze, amelyek eredõje sehová sem mutatott, csak abban tudtak megegyezni, hogy szórják a pénzt (a saját zsebükbe), ami hosszabb távon katasztrofális hatással lett rájuk.
De hasonló a szituáció pl az USA kormányzatában (érdemes elolvasni Bob Woodward könyveit a két öbölháború kitörésérõl: A támadás terve, Parancsnokok). Ugyanez megy egy nagyvállalat vezetésében is. Egy barom pozícióhoz jut, majd kinevezi a haverjait- magas a mûködési költség, hatékonytalan a szervezet-magas a kamat, mert ki kell termelni a saját meg a haverok fizuját, máshol kineveznek egy jó arcot,az alakít egy jót, alacsonyabb kammattal is mûködik ....
Szóval nem összeesküvés, csak bonyolult:-)
A világot nem a kormányok irányítják, hanem a társadalomban mindenütt jelenlévõ érdekcsoportok, amelyek több kevesebb hatékonysággal munkálkodnak saját céljaikon.
Ezek a célok néha egy irányba mutatnak, máskor kioltják egymást, ezért olyan kiszámíthatatlan az egész.
Itt a hatékonyság a kulcsszó, ami a csoport tagjaitól függ. Például egy fórumon maguktól is összejöhetnek értelmes arcok, akiket érdemes és hasznos olvasni. Persze mindenütt megjelenhetnek trollok, személyeskedések, amik lerontják a színvonalat. Egy jó moderáció az ilyet ki tudja szûrni, de azért mindenki ismer olyan fórumokat, ahol túlzásba viszik ezt és egyéni szimpátiák, világnézetek szerint vágnak ki egyeseket.
Mindenki eldöntheti melyik fórumokat látogatja.
A trollok, persze utálják a moderációt, a normálisabbak utálják, ha az ellenérveket is kimoderálják, de vannak olyanok, akiknek fáj ha nem a saját véleményét szajkózzák. Mindenki sírhat kedvére vagy benyalhatja magát a moderátorok közé - ez az érdekérvényesítõ képesség.
Politikában ugyanez a helyzet, ha túlzásba viszik a liberalizmust, nincs eszköz a trollok megfékezésére. De lehet pártot alapítani és bekerülni a moderátorok közé és eldönteni, hogy kinek mennyit engedünk meg.
A nemzetállami fejlõdés kb az a szitu, amikor egy sértõdött csoprt nem tud eléggé hatni a moderátorokra ezért kivonul és saját topikot alapít.
Ezek és hasonló típusú érdekérvényesítõ csoportok mindenütt megvannak, lehet õket pártnak, topictalinak vagy vallási alapú terrorszervezetnek nevezni. Ha ügyesek és erõsek kikiáltanak egy saját államot, ha nem elássák õket élve Csepelen.
Az összeesküvés elméletekben monolitként kikiáltott 'gonoszok' is ilyen érdekcsoportokból állnak össz, azok meg személyekbõl. Elég pl. megnézni az izraeli belpolitikát, vagy a nyilvánosságra került pártbeli belharcokat. Az mszp például azért taszította mostani állapotába az országot, mert annyi kb egyenlõ erejû érdekérvényesítõ csoportból állt össze, amelyek eredõje sehová sem mutatott, csak abban tudtak megegyezni, hogy szórják a pénzt (a saját zsebükbe), ami hosszabb távon katasztrofális hatással lett rájuk.
De hasonló a szituáció pl az USA kormányzatában (érdemes elolvasni Bob Woodward könyveit a két öbölháború kitörésérõl: A támadás terve, Parancsnokok). Ugyanez megy egy nagyvállalat vezetésében is. Egy barom pozícióhoz jut, majd kinevezi a haverjait- magas a mûködési költség, hatékonytalan a szervezet-magas a kamat, mert ki kell termelni a saját meg a haverok fizuját, máshol kineveznek egy jó arcot,az alakít egy jót, alacsonyabb kammattal is mûködik ....
Szóval nem összeesküvés, csak bonyolult:-)
#785
Ha tudnád hogy mennyi ajtó kinyílik akkor, ha a "tõke" azt mondja, akkor lehet máshogy fogalmaznál.
De lehet te azt hiszed, hogy szerintem ha elég pénz rendelkezésre áll, akkor a gravitációt is le lehet fizetni. Nem, nem gondolom. Ahhoz teljesen más megközelítés kell.
Szimplán annyit állítok, hogy a (látható) hierarchia csúcsán nem a politikus áll, hanem a pénzeszsák. Második a politikus és legalsó a tömeg.
Magyarul 1 pénzeszsák többet tud elérni, mint 1 politikus, és 1 politikus többet tud elérni mint 1 kispolgár. Ez a hierarchia. Ez jelenti azt, hogy az egyes szereplõknek eltérõ a súlyuk. Így a politikusnak elsõsorban a pénzeszsákot kell megdolgoznia és nem az embereket, ha valamit el akar érni. Vagy másképp nézve: a politikust nem az emberek irányítják, hanem a pénz.
De azért az egyes szereplõknek muszáj az univerzum törvényeszûségeihez alkalmazkodniuk, viszont a hierarchiában alattuk állók által meghatározott törvényekhez nem kell.
De lehet te azt hiszed, hogy szerintem ha elég pénz rendelkezésre áll, akkor a gravitációt is le lehet fizetni. Nem, nem gondolom. Ahhoz teljesen más megközelítés kell.
Szimplán annyit állítok, hogy a (látható) hierarchia csúcsán nem a politikus áll, hanem a pénzeszsák. Második a politikus és legalsó a tömeg.
Magyarul 1 pénzeszsák többet tud elérni, mint 1 politikus, és 1 politikus többet tud elérni mint 1 kispolgár. Ez a hierarchia. Ez jelenti azt, hogy az egyes szereplõknek eltérõ a súlyuk. Így a politikusnak elsõsorban a pénzeszsákot kell megdolgoznia és nem az embereket, ha valamit el akar érni. Vagy másképp nézve: a politikust nem az emberek irányítják, hanem a pénz.
De azért az egyes szereplõknek muszáj az univerzum törvényeszûségeihez alkalmazkodniuk, viszont a hierarchiában alattuk állók által meghatározott törvényekhez nem kell.
#784
Elfelejtetted hogy szerinted.
Ha tudnád mi szopás van egy útépítéssel a sok kis jelentéktelen szereplõ miatt, lehet hogy nem mondanál ilyen sületlenségeket. Egy nagyobb horderejû döntésnél, ez hatványozódik.
Szép dolog hogy vannak elképzeléseid, de közük sincs a valósághoz.
Ha tudnád mi szopás van egy útépítéssel a sok kis jelentéktelen szereplõ miatt, lehet hogy nem mondanál ilyen sületlenségeket. Egy nagyobb horderejû döntésnél, ez hatványozódik.
Szép dolog hogy vannak elképzeléseid, de közük sincs a valósághoz.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#783
Az, hogy "a politikus végig vihet bármit csak lehet hogy megszopja", ez a gyakorlatban pontosan azt jelenti, hogy nem vihet véghez bármit.
A hatalom gyakorlás csak akkor lehet hosszú életû ha együttmûködik minden szereplõvel.
Bizonyos szereplõknek nagyobb a súlyuk mint másoknak. Tehát nem "minden" szereplõvel kell együttmûködnie, hanem csak bizonyos szereplõkkel. Elég a legnagyobbakkal, és akkor azonnal zöld utat kap. Hiába vonja meg a támogatást a "nép" valamitõl, ha a politikus bírja a "tõke" támogatását, akkor megteheti amit csak akar.
Az utolsó kérdés pedig nem más, mint hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás: A politikus azért bírja a "tõke" támogatását, mert a "tõkének" tetszenek a politikus ötletei, vagy azért, mert ezeket az ötleteket eleve a "tõke" sugallta?
A hatalom gyakorlás csak akkor lehet hosszú életû ha együttmûködik minden szereplõvel.
Bizonyos szereplõknek nagyobb a súlyuk mint másoknak. Tehát nem "minden" szereplõvel kell együttmûködnie, hanem csak bizonyos szereplõkkel. Elég a legnagyobbakkal, és akkor azonnal zöld utat kap. Hiába vonja meg a támogatást a "nép" valamitõl, ha a politikus bírja a "tõke" támogatását, akkor megteheti amit csak akar.
Az utolsó kérdés pedig nem más, mint hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás: A politikus azért bírja a "tõke" támogatását, mert a "tõkének" tetszenek a politikus ötletei, vagy azért, mert ezeket az ötleteket eleve a "tõke" sugallta?
#782
Nincs vétójoga. Közvetlenül nem szólhat bele. Járhat a szájuk hogy mivel jár egy-egy módosítás, de csak közvetve vannak hatással a folyamatokra. A politikus végig vihet bármit csak lehet hogy megszopja, mert az lesz az utolsó amit csinálhat a pályáján. A hatalom gyakorlás csak akkor lehet hosszú életû ha együttmûködik minden szereplõvel.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#781
Ha a tõkének vétójoga van azzal kapcsolatban, amit egy ország politikusai és népe elhatároz, akkor se a politikus, se a nép nem irányít. Ezt hogy lehet máshogy magyarázni?