Szabad munkások építették a piramisokat

"Persze ez így tök jól hangzik, nekem pl nem is evvel van a gondom, hanem hogy körömszakadtáig ragaszkodnak a 20 éves ütemtervhez s ez teszi lehetetlenné."

Mi a hihetetlen a 20 évben?
Ma fél év alatt fel tudnánk építeni, ha venné valaki a pénztárcáját, és áldozna rá. Ma acélrámpa lenne, és motoros csörlõvel húznák a köveket, kamionokkal szállítanák oda, nem egy csatornán tutajoznának odáig.
Itt csak köveket kell egymásra hajigálni, és nincs technológiai határidõ, hogy várni kell, míg megköt az alap. Mondjuk lehetne betont is használni és köveket kiönteni a helyszínen, és akkor nem kell bányászni nagy köveket, hanem durr, robbantunk, leõröljük, kiégetjük, és mehet nagyüzemben a cementgyártás.
Simán eláldogálna évezredekig az épület.
Nekik ehhez 20 éve kellett, ennyit jelent a technika.

Hát az bizony jó pár ezer évvel a piramisok építése elõtt volt <#wink> A nílus adott ott életet, ha nem hiszel a tudósoknak akkor a festményeken, szobrokon még a hivatalnokok is elég lengén vannak öltözve <#circling>
Lehet hogy a jégkorszak idején legeltettek ott birkákat de nem 5000 éve. Qrva meleg volt akkor is az biztos.

A Nagy Piramis az arab hódításig kiváló állapotban volt, bár kifosztva, ez kb. 3000 év! Volt egy felújítás, de az csak a feltöréseket foltozta ki. Az arabok idejéig még fehér oldalához sík mészkõ borította, Hérodotosz idejében még megvolt az aranysüvege. Az ember tette benne a legnagyobb kárt, a természet csak csiklandozta. Valószínûleg ha nem hordják-bontják, jobb állapotban lenne mint az Országház, vagy a londoni parlament felújítás nélkül.

"A TUDOMÁNY! Az antarktiszi jég oxigén-izotópos vizsgálata arra utal, hogy az utóbbi 10 ezer évben, az ún. holocén korban, a hõmérséklet a Földön többé-kevésbé állandó volt."

Lekell, hogy lombozzalak, de Egyiptomban az éghajlat nem sivatagi volt párezer éve, hanem mondjuk olyan bokros-füves.
Mert az éghajlatot lokálisan is sok dolog befolyásolja. Mondjuk az emberi tevékenység. Erózió miatt sivatagosodott el a vidék. Lelegelték a birkák vagy valami ilyesmi. De az elmúlt évezredekben a többé kevésbé sem igaz, amit az állandóságról írsz.

Persze ez így tök jól hangzik, nekem pl nem is evvel van a gondom, hanem hogy körömszakadtáig ragaszkodnak a 20 éves ütemtervhez s ez teszi lehetetlenné.

Ja most látom, mai technológiával épített játszik csak :) Amúgy a piramisok se tartottak volna ki, ha lenne funkciójuk és nem piramis alakban lennének rakva. Gyakorlatilag kupacba raktak egy csomó követ, az jó hogy nem ment tönkre teljesen. Részben igen, mert látni rajtuk hogy megdolgozta a köveket a természet.

"Vannak olyan szerkezetek, ami 200 éves, mai szemmel ótvar vasból van és áll. "

Lincoln Katedrális, Anglia, 1200-tól 1300-ig építették. 80 méter magas. 160 volt eredetileg.

wikipedia.com: Lincoln Cathedral

"Ki mondta, hogy 5400 éve ugyanolyan volt ott az éghajlat, mint ma?
Mars vissza az iskolapadba!"
A TUDOMÁNY! Az antarktiszi jég oxigén-izotópos vizsgálata arra utal, hogy az utóbbi 10 ezer évben, az ún. holocén korban, a hõmérséklet a Földön többé-kevésbé állandó volt.
Mars vissza az iskolapadba!! <#ejnye1>

"Honnan volt annyi zsír?
Ki mondta, hogy zsír kellett? agyag és víz kombója ugyanazt tudja.
Mars vissza az iskolapadba!"
Vizes agyagot azon az éghajlaton nem lehet kenésre használni, rendkívül gyorsan kiszárad, majd szinte kiég mint a cserép és az agyag vízhatlansága miatt hatalmas munka újra folyósítani. Állandó problémát jelentene. Meg hát jó lenne ha végig szilárdra kennék hogy ne süllyedjen el.
Mars vissza az iskolapadba!! <#ejnye1>

"Ki mondta, hogy egyszerre egy követ kellett a helyére tenni, emiatt x másodperc jutott egy bazi nagy kõre?
Párhuzamosan mind a négy élen lehetett dolgozni.
Mars vissza az iskolapadba!"
Ez egy átlag, mondhatnám azt hogy négy oldalról dolgozva is oldalanként 6 percenként kellett egy kõtömböt bányában kifejteni, kifaragni, helyszínre szállítani, helyére emelni.
Mars vissza az iskolapadba!! <#ejnye1>

"Ki mondta, hogy a szárazföld középpontjában van, persze kiterített térképen.
A Föld nincs kiterítve, mert gömbölyû.
Na, mars..."
Akkor nézz rá egy földgömbre úgy, hogy elõtted Egyiptom legyen, nem kell hozzá kiteríteni, máris láthatod hogy onnan nézve a legtöbb a szárazföld. (Bár segítségül ki is lehet 'teríteni' a földgömböt, esetleg olyan fogalom hogy területtartó vetület?)
Na, takarodj vissza az iskolába!!! <#mf1>

párhuzamosan=egyszerre

Nem vicces, hanem röhejes. :-)

Elég vicces azt hinni, hogy aki csillagközi utazásra és navigációra képes, annak piramis kell tájékozódáshoz.

Az igen.

Ne blamálj már itt embereket azért, mert van egy fixa ideát valami UFO-mizériáról.

A piramis a legprimitívebb, legegyszerûbben építhetõ épület. Egyáltalán nem kell hozzá fejlett építészeti tudás, csak bazi nagy köveket kell egymásra halmozni. Még komoly álvány sem kell hozzá, mert elég, ha egy spirált alakítanak ki magán a priramison belül. Az így elkészült piramisban a széléhez közel körbe fut egy spirális "lépcsõház", amin belül lehet a köveket felfele szállítani, és minden szinthez csak egy lejtõt kell tákolni belül. Ha kész van az épület, akkor maximum ezt a spirált be kell tömni a felsõ szintrõl kezdve. Álvány elbontva a felsõ szinten, köveket betologatni, majd egy szinttel lejjebb bontani az álványt, köveket betologatni, és amikor a földszinten is betömted a teherszállító sprirál lépcsõházat, akkor lehet örülni, hogy kész az épület. Mi kell ehhez? Sok ember, sok kõ, meg sok idõ, azaz sok pénz.
Még olyan elméletek is felmerültek, hogy sok kõ nem kifejtve volt, hanem õrölt kõbõl kiöntve, mint a beton, ami látszott, amikor mikroszkóp alatt megnézték.

Az, meg hogy a piramis kerülete, meg a magasságának a hányadosa a PI, az abszolút nem arról szól, hogy tudták mennyi a PI, mert kitudták volna számítani, hanem arról, hogy fogtak egy kereket és gurították 75-ször, majd kanyarodtak derékszögben, majd ismét tolták 75 fordulatot vele, majd kanyarodtak vele megint 90 fokot, ismét gurítottak rajta 75-öt, és kész volt az alap négyzet, aminek PI-szer 300 gurigaátmérõ a kerülete és PI-szer 75 gurigaátmérõ az oldalhossza. Na ekkor 300 gurigahossznyi magas piramist kellett építeni, és ott van a csodálatos piramis, aminek az alapjának a kerületének, és a magasságának a hányadosa a PI.
Aki meg nem hiszi, hogy másfél méteres kõkockákat nem tudtak arrébb tolni 4-5 ezer éve, azzal valami probléma van a józan eszét illetõen.

Hát persze, biztos UFO-k voltak.
Jobb dolguk sem volt, mint piramisokat építeni. Hogyne, ûrhajónak leszállópálya. Nem egyszerûbb csak úgy leszálni? Ja, hogy tályékozódni kellett?
Kinéz az ablakon, és azt mondja, hogy ott a folyó, akkor ide akartunk jönni, száljunk le. Ha nem volt valami GPS-ük. Nem tök mindegy, hogy hova száll le?
Ha nem, mert volt ott már emberi település, akkor meg azt látni piramis nélkül, ha meg nem volt emberi település, akkor tökmindegy hova száll le.

"Ki mondta, hogy 5400 éve ugyanolyan volt ott az éghajlat, mint ma?
Mars vissza az iskolapadba!"
Tehát pusztán jókedvükbõl vannak ábrázolva 1 szál semmibe szinte :)

"Ki mondta, hogy a szárazföld középpontjában van, persze kiterített térképen.
A Föld nincs kiterítve, mert gömbölyû."

Ez meg ugye, lévén h gömbölyû, nézõpont kérdése h mi a középpont. de a 3d testeket is ki lehet teríteni 2d-be.

Párhuzamosan mind a négy élen lehetett dolgozni.
Mars vissza az iskolapadba!

Max 2 élen lehetett párhuzamosan dolgozni, a másik 2 merõleges rá.

"Figyelj az áskálódókra és acsarkodókra! Céljuk van."
Pont ezt csinálod.

Most az egysze baromira egyetértek veled!

A zsírok és olajok fizikáját talán tanulámnyozd egy kicsit. Nyáron a bringádról elpárolog a zsír? Szerintem nem...

Az sem értem, hogy a képek, amiket be rakták, mint mutatnak. Szerintem a nagy semmit. Az eddig is tudtam, hogy elég pontosan van tájolva. És? Más is tudott akkoriban ilyen pontosan mérni. Türelem és ész kell hozzá. Akkor volt mindkettõbõl.


Azért kérlek, mert, ha olyan baromira fejlett civilizáció volt, akkor ezen a korszakon rég túl voltak

Szóvel túl voltak ezen, de építettek egy nagy kõrakást a fejlettebb fémek helyett? Milyen logika ez?


"Ez tévedés. Mutassak sok olyan épületet, ami legalább száz éves és mai, vagy félig mai technikával épült?"
LOL 150-200 év a 4000 év ellen, grat :D
Igen tudom, h kérdésre válaszoltál, az a 100év _szerintem_ némi irónia volt, ha nem, akkor kicsit alaptalan.

Pusztán nem volt elég idõ ahhoz, hogy a 2000 vagy 4000 év bizonyítva legyen. Ahogy mondtam már. Vannak olyan szerkezetek, ami 200 éves, mai szemmel ótvar vasból van és áll. A Piramois csak azért áll, mert kibaszottul primitív. Külsõleg iszonyatosan lepukkant állapotban van. A korábban említett híd meg olyan, mintha tegnap készült volna el.

Honnan szedtek annyi állatot/növényt h zsirozni tudják?

Napi 20 brika és marha leölése?

annyira okos vagy, hogy már megint túljártál a saját eszeden:D

Amúgy meg én annyira okos vagyok, hogy arra nincs is logikus magyarázat, biztos két fejem van, vagy ET vagyok. <#alien2><#taps>

"Abban az eszement napsütéses száraz 40 fokban bizony pillanatok alatt kiszárad elpárolog minden."

Ki mondta, hogy 5400 éve ugyanolyan volt ott az éghajlat, mint ma?
Mars vissza az iskolapadba!

Honnan volt annyi zsír?
Ki mondta, hogy zsír kellett? agyag és víz kombója ugyanazt tudja.
Mars vissza az iskolapadba!

Ki mondta, hogy egyszerre egy követ kellett a helyére tenni, emiatt x másodperc jutott egy bazi nagy kõre?
Párhuzamosan mind a négy élen lehetett dolgozni.
Mars vissza az iskolapadba!

Ki mondta, hogy a szárazföld középpontjában van, persze kiterített térképen.
A Föld nincs kiterítve, mert gömbölyû.
Na, mars...

Ez ugye a Stonehange, de azért megmutatja, hogy egy kis józan paraszti fizika mire képes:)

http://www.youtube.com/watch?v=pCvx5gSnfW4

Bár úgy gondolod, hogy majd minden kérdésre választ tudsz adni, de arra mi a válasz, hogy tudták Kufu/Keopsz 20 évig fog élni, nem hal meg idejekorán, nem él túl soká. Persze amint kész meg is gyilkolhatták, bár akkor mint a leírások szerinti zsarnok nagyúr tán tett volna magáért, ha mást nem szabotálja az igen feszített munkatempót.
Mennyi kenõanyagra volt szükség az általad felvázolt síkosításra? Abban az eszement napsütéses száraz 40 fokban bizony pillanatok alatt kiszárad elpárolog minden. Ha mindent folyamatosan kenni kell talán több állatot kell leölni a kenõzsírért, mint az élelmezésért.

"Tobb mint 10 ezer ember dolgozott rajta, ez ma mar ismert. Nem tortek vilaguralomra, az epites koraban ezen mar eppen tul volt egyiptom"
Idézet:
"the labor was organized into a hierarchy, consisting of two gangs of 100,000 men, divided into five zaa or phyle of 20,000 men each, which may have been further divided according to the skills of the workers."
Min 20 ezer fõ, ez 100ezres építõtáborról beszél.

"Egy kemenyebb kovel csinaltak. Egyszeru csiszolas. Egyebkent nem egyformak a kovek, hanem ki van legozva, hogy passzoljanak (korabeli tetrisz),

Aha. ezzel csak az a baj, h:
1. bronz kalapácsok voltak még akkor
2. a Királyok Kamrájában gránit kõ van... igen tudom, azt is 1 még keményebb anyaggal faragták meg/vésték.

"csak annyira kellet oket megcsiszolni, hogy ossze lehessen illeszteni oket."
"csak annyira?"

... Ember, min. 3000 év elteltével egy kést ha be tudsz dugni az illesztésekhez, ha "csak annyira" kellett megcsiszolni, akkor azt NAGYON meg kellett csiszolni.

Ezt gondoltam en is, de amikor lattam, hogy 10 ember kezzel eltol egy 40 tonnal etkezokocsit azota tudom, hogy ez nem igaz. A fa gerendakon csuszo zsirozott szantalpak ellenallasa nagyon alacsony, tehat<...>"
---> "Ez azért van, mert a mai ember nem akkori aggyal gondolkozik." <---

Tudom csak példa volt, de az akkori egyiptomban nagyon sok étkezõ kocsi volt, kiépített sínrendszerrel, valamint fából is rengeteg volt ugye a sivatagban, nem véletlenül épült minden fá~..óóóóóóóó, ja nem is.
Honnan szedtek annyi állatot/növényt h zsirozni tudják? :)

"Pont ezert lepodtem meg rajta, hogy amit 10 eve meg tanitottak, arrol ma mint misztikus titok vagy uj felfedezes beszelnek."

Nem, arról ma már úgy beszélnek, legalábbis hamarosan, h "õõ, bocs fiúk, tévedtünk" :D

"Az is érdekes, hogy egy magasan fejlett civilizáció miért egy kõhalmot épít."
Az nem "csak" 1 kõhalom, a piramis effektus hatásairól hallotál?
Valamint nem randomra lettek épitve, hanem mértani pontossággal helyezték el


Miért nem egy fénysen csillogó örökké rozsdamentes oszlopot vagy gúlát <...>

Azért kérlek, mert, ha olyan baromira fejlett civilizáció volt, akkor ezen a korszakon rég túl voltak


"<...>vagy bármi más futurisztikusat?"

Mert nem volt ott spielberg h megrendezze, valamint: "Ez azért van, mert a mai ember nem akkori aggyal gondolkozik."

"Ez tévedés. Mutassak sok olyan épületet, ami legalább száz éves és mai, vagy félig mai technikával épült?"
LOL 150-200 év a 4000 év ellen, grat :D
Igen tudom, h kérdésre válaszoltál, az a 100év _szerintem_ némi irónia volt, ha nem, akkor kicsit alaptalan.

"Piramisok azért állnak, mert igénytelenek és funkciójuk sincs."

Höhö, pedig van :) Lásd elõbb emlitett piramis-hatás, valamint csillagászati szempontból. Az h 1 épület funckciógazdag e vagy sem, nem az határozza meg h minek használták, hanem h minek épült.

"hát nemtom errõl már írtak pár könyvet, hogy hogyan csinálhatták meg.
én nem olvastam el egyiket se, mert valahogy megcsinálták, különben nem lenne ott."

Nem is azzal van a bajunk h ott van, hanem h mivel magyarázzák h ott van :D

"Egy kis grafikus magyarazat, gyengebbeknek... :-)"

Ezzel megint csak az a gond, hogy a piramis nem 1 héj, hanem "majdnem tömör csak vannak benne járatok"
------------

Ezzel a témával kapcsolatban meg az a vicces, h tisztára olyan mint a pingvin vs ablak, esetleg cs vs cod vs ut :)

Azert egy "kicsit" tobb ember kell az elmeletedhez is, ugyanis a szallitas is es a kitermeles is hasonlo hatekonysagu kellett hogy legyen, lenyegesen tobb emberrel.
Minden nap.
Tobb mint 20 evig..

Ki volt tárgyalva:
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1147103057
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1223204965
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1174649311
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1165759210

Igazából mindig csodálatos érzés fog el, mikor másokkal együtt dolgozol és flottul megy minden. Ha jól meg van szervezve valami, akkor egy összehangolt embercsapat nagyon sok mindenre képes. Ez emelt ki minket az evolúció során a minket körülvevõ világból.

Ja és arról meg el is feledkezik mindenki, hogy pár éve Zahi Havasz (lehet rosszul írom a nevét) és régész csapata megtalálta azt a több tízezres "falut" - nem messze a piramistól- ahol az építõk laktak. Rengeteg olyan csontvázat találtak amirõl bebizonyosodott, hogy még életükben komoly töréseket és gerincferdülést kaptak ami ismételten csak azt bizonyítja, hogy munkások súlyos terheket cipeltek. Ezen kívül több száz olyan épületet találtak ahol kenyeret készítettek korházat is találtak. A mai modern ember hajlamos elfelejteni azt, hogy 4500 évvel ezelõtt az emberek teljesen más világban közegben és más filozófiai és életbeli felfogásban éltek mint manapság. Nem léteztek olyan fogalmak, hogy egyéni jogok, meg vallás szabadság meg emberi jogok. Totál más volt az élet. Nem kellene minden féle hülyeséget kitalálni ufókról meg földön kívüli civilizációkról. Bármennyire is hihetetlen az ember már akkor is épp annyira kreatív ötletekkel rendelkezett mint a mai ember, csak ezt mi modern emberek képtelenek vagyunk elhinni.

Ez nem biztos. Lehet, hogy más anyag jobban ellenáll az eróziónak és érdemes inkább abba egy formát "betenni".

De miert ne kezdhette volna el mondjuk a nagyapja az epitkezest? Ezek a figurak az orokletet tervezgettek, ebbe a gondolkodasmodba belefer 20 evesnel hosszabb foldi project is.

Kheopsz kb. 20 évnyi uralma miatt.

"Azt a csak 8500 embert etetni, itatni kellett, és valahonnan összeszedni( 30000-es légióval már világuralomla lehetett törni akkor), és ugye vigyázni rájuk, ne legyen lázadás stb (oh, bocsánat, most jöttek rá, h azok mégsem rabszolgák voltak...)"

Tobb mint 10 ezer ember dolgozott rajta, ez ma mar ismert. Nem tortek vilaguralomra, az epites koraban ezen mar eppen tul volt egyiptom.

"Napi 1 kõvel, amit 500 mérföldrõl hoztak, tehát durván 1.5 mérföldenként 1-1 csapat. az 1000 mérföld odavissza. (de tudjátok mit? legyen 250-250.)""

Az alapkoveket nem messzirol hoztak, a kofejto ott volt a piramis mellett. Csak a burkolokoveket hoztak hajoval, de azokat is egy csatornan majdnem az epulet labaig.

"befaragni (bronz kalapáccsal, AZOKAT a köveket? :D )"

Egy kemenyebb kovel csinaltak. Egyszeru csiszolas. Egyebkent nem egyformak a kovek, hanem ki van legozva, hogy passzoljanak (korabeli tetrisz), csak annyira kellet oket megcsiszolni, hogy ossze lehessen illeszteni oket.

"Rámpa kérdésben meg nem feltétlen kell meredekebb, a hosszát kell ugye "csak" növelni, és meg is van oldva --> ja igen, de ez még több anyagot emészt fel :/"

Azt irtam, hogy ha a rampa hossza es meredeksege marad, akkor az emeletek lesznek vekonyabbak felfele menet. Ez nagyjabol igy is van (lasd: fotok). Extra anyag meg nem kellett bele, mert az epuletbol alakitottak ki, tehat a rampak bele vannak epitve az epuletbe, a burkolat alatt.

"A 8 órás munkanap meg ugye már a 12.5 órás _csak oda_ útban már bukó.
Az pedig h mennyien lehetnek a rámpán ugye maga a mérete határrozza meg. túl sokan nem toporoghattak rajta, túl kevesen sem."

Egy szallitoszalagaon hanyan lehetnek? Igen, ezt csak a kovetesi tavolsag es a hossz hatarozza meg. A hossz ismert, korbe az epulet menten, a tavolsag ket csapat kozott meg a rajzok szerint eleg kicsi volt. (valaki valamiert felrajzolta a falakra az epites folyamatanak egy reszet)

"Valamint: 30 tonnás kõ esetében ~300 ember kellett hozzá h meg mozdítsák az alkotó elemet, miután az ékekkel kialkották onnan... Legyen csak 150, mert valami berendezés folytán felezték az emelendõ súlyt, mind1 milyen módszerrel."

Ezt gondoltam en is, de amikor lattam, hogy 10 ember kezzel eltol egy 40 tonnal etkezokocsit azota tudom, hogy ez nem igaz. A fa gerendakon csuszo zsirozott szantalpak ellenallasa nagyon alacsony, tehat egy kb. 25 fos csapat is kepes elmozditani egy 30 tonnas kovet is. (kb. igy jonne ki: 4*5 fo huzza, 4 fo igazitja oldalrol, 1 iranyit) A vicces, hogy ha a gerendakat nem gorgetni probaljuk, hanem azokon csusztatunk, akkor olyan ellenallasa lesz az egesznek, mint amikor sint csusztatunk vonatkerekeken. (manapsag forditva szokas, de surlodas szempontjabol ez nagyjabol mindegy) A gorogok pl. az akropolis epitesekor az epitesi tormelek sulyat hasznaltak az ujabb kovek felvontatasanak megkonnyitesere. Az egyiptomiak sem voltak annyira tudatlanok.

"Ez igy elég valoszerûtlenül hangzik. 20 éven át perc pontoságal dolgozni, még manapság is elképzelhetetlen."

Ha megakad a sor, akkor gaz van. De akkor legfeljebb tuloraznak, vagy tobb embert hivnak. Ez kb. annyira problemas, mint manapsag egy szalag hiba egy auto osszeszerelo uzemben. Nem kellemes, de megoldhato.

"Ez azért van, mert a mai ember nem akkori aggyal gondolkozik. Hányan képesek ma viking hajót, karavellát, trebuche-t, stb. építeni? Senki, vagy szinte senki. A tudomány elveszett. A piramis építés is ilyen. Akkor tudták páran, de mivel nem volt rá szükség tovább, a tudás elveszett."

Eleg sokan, szerencsere megmaradtak a leirasok. Leonardonak sok jegyzete maradt fenn, azok alapjan eleg konnyu rekonstrualni a talalmanyait. De megmaradtak gorog szinhazi automatak (kezdetleges robotok) leirasai is, vagy akar a Heron fele gozturbina rajza. Nem vagyunk annyira elveszve amennyire sokan gondoljak. Persze a legtobb ember meg a 19. szazadi technikat sem ismeri, de azert eleg sokan igen. Lasd: kisfoldalatti, a 19. szazadban epult es meg mindig van az eredeti jarmuparkbol egy par mukodokepes jarmu. De vannak sokkal oregebb gozgepek is. A Matyas korabeli eszergomi szivattyuhazat is sikerult ujra megepiteni, par korabeli uti leiras alapjan. A romai kori, mai napig mukodo vizvezetekekrol nem beszelve. A trevi kutat a regi romai rendszer egy meg uzemelo szakasza latja el vizzel, de hasonlora van pelda angliaban is. (ha arra jartok nezzetek meg) Iranban meg meg mukodnek eredeti perzsa tervek alapjan keszult gepek, a videki lakossag ugyanis meg emlekszik ra hogyan kell oket megepiteni.

A piramisok epitese sem olyan nagy rejtely, csak valamiert ujabban annak tartjak. Pont ezert lepodtem meg rajta, hogy amit 10 eve meg tanitottak, arrol ma mint misztikus titok vagy uj felfedezes beszelnek.

Igen, ebben igazad van, de az a lényeg, hogy nincs aki ápolja. Készítettek egy dokumentumfilmet a Föld az emberiség után címmel, ha jól emlékszem és ott azt hozták ki, hogy az egyetlen építészeti elem, ami nem esik szét nagyon sok ideig, az a kõ.

Minden más szétesik. Az egyetlen épület, ami versenyben lehet, az a Hoover-gát.

Szóval a piramis tökéletesen ellátja a funkciót, amire építették. Egyszerû legyen és álljon sokáig. Ezt eddig egész jól teljesíti.

Egyébként inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy a fene nagy technikánk ellenére ma napig is a legidõtállóbb adattárolási forma, ha belevésel egy szöveget egy gránittömbbe.

Ha ápolják és festik õket, akkor nem.

ja ez nem ide jott :) csak mindenki 20 evvel szamol mikor UFOkat bizonyit.

30 ezer légióval te nem törtél világuralomra, és akkor még finoman fogalmaztam. A Cannaei csatában mennyien vettek részt? Ennél jóval többen.

Mozogtak ennél nagyobb seregek is, és azok sem haltak éhez. A munkások még csak nem is mozognak, ugyanott dolgoztak végig.

Nem vagyok tul muvelt a teren, csak kinancsisag: honnan jon a 20 ev?

Mondjuk azért, mert a Földön semmilyen más anyagból épült szerkezet nem bírna ki 4500 évet. Az összes mérnöki acélremekmûvünk rég az enyészeté lesz akkor, amikor a piramisok még mindig ott lesznek.

Az is érdekes, hogy egy magasan fejlett civilizáció miért egy kõhalmot épít. Miért nem egy fénysen csillogó örökké rozsdamentes oszlopot vagy gúlát vagy bármi más futurisztikusat?

A jelek szerint a követ akkor meg tudták munkálni, csak a mi fantáziánk és ismereteink korlátosak.

Ez azért van, mert a mai ember nem akkori aggyal gondolkozik. Hányan képesek ma viking hajót, karavellát, trebuche-t, stb. építeni? Senki, vagy szinte senki. A tudomány elveszett. A piramis építés is ilyen. Akkor tudták páran, de mivel nem volt rá szükség tovább, a tudás elveszett.

(A Wright Flyer replikát körül is voltak asszem gondok. ---> Az akkori technikával tervezés is már elveszett.)

Ezek a mai napig úgy állnak, a külsõ eróziót, meg a fosztogatásokat leszámítva, ahogy felhúzták õket. Manapság meg nem tudnak olyan épületet építeni, csúcs technikával ami kihúza 100évet. Ezek meg 4-5 ezer évesek.

Ez tévedés. Mutassak sok olyan épületet, ami legalább száz éves és mai, vagy félig mai technikával épült?

The Iron Bridge
Brooklyn Bridge

Ma is lehetne sokkal tartósabb épületeket építeni, csak drága és nincs értelme. A világ dinamikusabban változik. Az, hogy milyen élettartamú épületet építesz, az csak attól függ, hogy mennyit szánsz rá és mibõl építed.

Piramisok azért állnak, mert igénytelenek és funkciójuk sincs. Nem amortizálja a használat. Az eredeti formájához képest valószínûleg teljesen lepukkant állapotban van külsõleg a piramis, mert természete erózió azért van.

Minden épület és alkotás törõdést igényel, hogy megmaradjon. Viszont akkor elvben korlátlan ideig állhatnak. Na, akkor itt van pár példa, és egyik sem egyiptomi... :)

Notre Dame, elég öreg épület ugye
Velencei Dózse Palota
San Lorenzo de El Escorial
Westminster-apátság

Egyébként a katonai célokból felhúzott buknerek állni fognak, még több száz év múlva is. Az Atlanti Fal maradványai mai napig jó állapotban meg vannak, de Csendes-óceán szigetvilágában is mai napig láthatsz bunkereket, csak a növényzet nõtte be õket. Ha építési hibás, akkor a vasbeton vas szerkezete rozsdásohat meg talán.

Ez igy elég valoszerûtlenül hangzik. 20 éven át perc pontoságal dolgozni, még manapság is elképzelhetetlen.

Vagy 340 csapatot, napi 1 darab kovel, ami 25 fos csapatokkal szamolva csak 8500 ember. Hanyan is dolgoztak rajta egyszerre?
"csak" 8500 ember.
Azt a csak 8500 embert etetni, itatni kellett, és valahonnan összeszedni( 30000-es légióval már világuralomla lehetett törni akkor), és ugye vigyázni rájuk, ne legyen lázadás stb (oh, bocsánat, most jöttek rá, h azok mégsem rabszolgák voltak...)
Napi 1 kõvel, amit 500 mérföldrõl hoztak, tehát durván 1.5 mérföldenként 1-1 csapat. az 1000 mérföld odavissza. (de tudjátok mit? legyen 250-250.)
Szóval. 500 mérföld összesen. Odafelé, még rendben van, hogy üres kézzel megteszitek, kb 2.5 mérföld/h, azaz ~4 km/h sebességgel az 10 óra járóföld, még ha vizen is teszed meg, legyeünk jószivûek, sodrásnak lefelé, legyen 10, sõt 20 métföld per óra---> 12,5 óra még igy is. Fúdejó, megvan a kavicsunk, ami nem nehezebb mint 30 tonna (80 tonnás alapkövek, csökken felfelé, 25 tonnás "záró" kõvel). Ha ezt a súlyt te rá rakod, és elcipeled nekem papirusz "hajón", akkor megtapsollak. Mai technológiával feljavitott akkor használatos alapanyagokkal SEM voltak képesek ennek töredékét rá rakni, nemhogy 50+ tonna.
Naszóval. megérkeztünk helyre, ahova pakolni kell -jól- a köveket, merthát mégis csak valami durva hatalmú embernek lesz. NAde mennyi idõnk is van?
Felfelé a folyón jöjjünk mondjuk 5 mérföld per órával, merthát mégis csak árral szemben jövünk, és mert igy több idõnk van cipekedni, meg vigyázni arra h a kövek a feng-shuinak megfelelõen legyenek elhelyezve.
1.5 mérföldre vannak egymástól (feltételezzünk molnár-sor szerû csapatos kavicsgyûjtést) akkor azt 5 mphval mérve, 18 percük van hajóról levenni, odavinni, befaragni (bronz kalapáccsal, AZOKAT a köveket? :D )

Rámpa kérdésben meg nem feltétlen kell meredekebb, a hosszát kell ugye "csak" növelni, és meg is van oldva --> ja igen, de ez még több anyagot emészt fel :/
A 8 órás munkanap meg ugye már a 12.5 órás _csak oda_ útban már bukó.
Az pedig h mennyien lehetnek a rámpán ugye maga a mérete határrozza meg. túl sokan nem toporoghattak rajta, túl kevesen sem.
Valamint: 30 tonnás kõ esetében ~300 ember kellett hozzá h meg mozdítsák az alkotó elemet, miután az ékekkel kialkották onnan... Legyen csak 150, mert valami berendezés folytán felezték az emelendõ súlyt, mind1 milyen módszerrel.

"Ezzel csak az probléma, ahogy haladsz felfelé egyre meredekebb rámpa szükséges."

Nem tudom feltunt-e, hogy a 'rajzon' rampak azonos hosszuak mindenhol, tehat egyseges az emelkedo. Egyebkent ha valtozo rampahosszt hasznalnak, akkor csak annyi a dolguk, hogy egyre kisebb vagy egyre laposabb kovekbol epitsek a felso szinteket. Ez nem egyezik meg veletlenul a piramisok szerkezetevel??? (rovidebb rampa, azonos magassag, nagyobb emelkedo = kisebb felviheto teher; rovidebb rampa, azonos emelkedo = kisebb magassag ket szint kozott)

"Mindezt pl 20 év alatt összehozni napi 340 követ jelentett volna amit a helyükre raknak, magyarán 252 másodpercenként egyet,"

Vagy 340 csapatot, napi 1 darab kovel, ami 25 fos csapatokkal szamolva csak 8500 ember. Hanyan is dolgoztak rajta egyszerre? Ha 60 masodpercenkent kovetik a kovek egymast a rampan, akkor napi 5.6 ora alatt lehet ennyit felvinni, de 8 oras munkanappal es tovabbra is 340 darab 25 fos csapattal szamolva 84 masodpercenket halad el elottunk 1-1 ko. Szerintem ez teljesen korrektnek tunik, meg akar lassu is lehet. (Amikor par ezer evvel kesobb Ford ujra elkezdte hasznalni a futoszalag elvet, mindenki nagyon meglepodott osszessegeben hirtelen mennyivel gyorsabban ment minden.)

Piramisokban vannak járatok,csak randomra rakták õket. Piramis ugye 2.5 mullió kõbõl épult fel (Gizairól beszélek).
Mindezt pl 20 év alatt összehozni napi 340 követ jelentett volna amit a helyükre raknak, magyarán 252 másodpercenként egyet, 24 órás(!) mûszakban. És nem 10 ezret írtam, hanem több tizezret.
Nem notre dammal, nem bármi mással hasonlítottam össze, csak abba kötöttem bele, h érdekes h hogyan lehettek volna képes rá akkor.
Az h nincs-e akkora különbség, szerintem igenis van: ha csak az alapanyagokat nézem, amit fel tudtak használni

Igaz! ;)

<#nemtudom><#alien>

Dél-Amerikában, Puma Punkunál és Tiahuanacónál 3500 méteres magasságban fa és kerék nélkül is sikerült a 25 kilométerre lévõ kõfejtõbõl a helyszínre szállítani a 80-130 tonnás köveket...az más kérdés, hogy mai napig sejtelmük sincs, hogyan...<#fogmosas>

Nem i.e. 4500, hanem 4500 évvel ezelõtt, szal a kereket ismerték.

Ezzel csak az probléma, ahogy haladsz felfelé egyre meredekebb rámpa szükséges. Egy idõ után egy 100kg-os súly felhúzása is problémás lesz.