Szabad munkások építették a piramisokat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#66
Egyébként tény és való, hogy szerte a világon (Közép/Dél-Amerika, Afrika, Ázsia) a legprecízebb épületeket lehet a legöregebbeknek besorolni, aztán mintha elfelejtették volna a technológiát, aztán részben késõbb megint felfedezték.
A középkori és ókori/õskori építészet lényegesen külömböznek egymástól. Míg elõbbi az agyonaranyozott, díszített stílusokat képviseli (többnyire), addig utóbbi a megalitikus építészetet képviseli, szinte kivétel nélkül...
A középkori és ókori/õskori építészet lényegesen külömböznek egymástól. Míg elõbbi az agyonaranyozott, díszített stílusokat képviseli (többnyire), addig utóbbi a megalitikus építészetet képviseli, szinte kivétel nélkül...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#65
Egyiptom, Abusir.
És végül a 4m 20 centi hosszú monolit, ami mindig más hanggal kong, ha ráütünk:
Csak úgy érdekesség képpen. :)
És végül a 4m 20 centi hosszú monolit, ami mindig más hanggal kong, ha ráütünk:
Csak úgy érdekesség képpen. :)
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#64
A "lyukas" templomhoz nem is kell annyi anyag. Sokkal "könnyebb" volt felépíteni.
szépen felállványozták és felhúzták csigák (akkor már volt) segítségével az anyagot egy vödörben, azt elbíbelõdtek.
A piramisnál az a baj, hogy a kisebb tömbök is 2 tonnás monstrumok. De használtak 10-20 tonnás tömböket is. Nem kis téglákból hordták össze. Ez okozza a legnagyobb problémát.
szépen felállványozták és felhúzták csigák (akkor már volt) segítségével az anyagot egy vödörben, azt elbíbelõdtek.
A piramisnál az a baj, hogy a kisebb tömbök is 2 tonnás monstrumok. De használtak 10-20 tonnás tömböket is. Nem kis téglákból hordták össze. Ez okozza a legnagyobb problémát.
#63
Egy kis grafikus magyarazat, gyengebbeknek... :-)
A kovek kitermelesenel pedig fontos kiemelni, hogy csoportokban dolgoztak, tehat ha van pl. 20 csapat, akkor ahhoz, hogy 10 percenkent elkeszuljon egy ko, eleg ha egy brigad 200 percenkent osszehoz egyet, de 100 brigadnal mar 1000 percenkent, azaz 16 orankent kell egy kovet kitermelniuk. A szallitas megint mas brigadok feladata, tehat a szallitas nem a kofaragok idejet viszi el. Igy eleg konnyen osszejon a megadott szamu munkas, feladat szerint eltero tudassal es szakismeretekkel. A faraghatosagrol meg annyit, hogy a sima kulso boritas puha homokko (reszben csak volt), a belso kovek meg nincsennek pontosan megfaragva.
A kovek kitermelesenel pedig fontos kiemelni, hogy csoportokban dolgoztak, tehat ha van pl. 20 csapat, akkor ahhoz, hogy 10 percenkent elkeszuljon egy ko, eleg ha egy brigad 200 percenkent osszehoz egyet, de 100 brigadnal mar 1000 percenkent, azaz 16 orankent kell egy kovet kitermelniuk. A szallitas megint mas brigadok feladata, tehat a szallitas nem a kofaragok idejet viszi el. Igy eleg konnyen osszejon a megadott szamu munkas, feladat szerint eltero tudassal es szakismeretekkel. A faraghatosagrol meg annyit, hogy a sima kulso boritas puha homokko (reszben csak volt), a belso kovek meg nincsennek pontosan megfaragva.
#62
Meglepõ de csillagászat terén is jók voltak. Pl a föld még itt egy gömb volt késõbb már korong lett valahogy:D + kokaint is találtak, és van rá esély hogy a vikingeken kívül már õk is jártak Amerikában Columbus elõtt. Meg is építettek nádból egy ilyen hajót.
http://en.wikipedia.org/wiki/Thor_Heyerdahl#The_Boats_Ra_and_Ra_II
Itt a Ra 2 hajóval bebizonyították pl hogy az Atlanti óceánon át lehet kelni vele. Tehát lehet igaz is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Thor_Heyerdahl#The_Boats_Ra_and_Ra_II
Itt a Ra 2 hajóval bebizonyították pl hogy az Atlanti óceánon át lehet kelni vele. Tehát lehet igaz is.
#61
"-a koveket hasitottak, tehat a kofalba faekeket vertek, amiket meglocsolva az ekek megdagadtak es lehasitottak a szikladarabokat"
Mûködik a dolog csak körülményes, ahogy gosub leírta, és ami a legnagyobb baj idõigényes. Nem 2 perc még a fa megvetemedik. Nem fér a sztahanovista ütemtervbe.
-a szallitashoz szanokat hasznaltak, ez azt jelenti, hogy kerek gerendakat fektettek a talajra,
Akkor is megsüllyed, mivel nem tömör föld van hanem homok.
Az éleknél nem a megfordulással van a gond, hanem, hogy eljuss egyáltalán a sarokig. Eljutsz olyan pontba, mikor már a munkásoknak be kell fordulniuk a szélen, de a kõtömb még az egyenes szakaszon van. Csiga nincs.
"-ugy nez ki, hogy mar ismertek a csigat, sot meg a kereket is (lasd: harci szeker)"
Kerék feltalálása i.e: 3500, csiga emelõ feltalálása i.e 700. Nem igen ismerték ezeket i.e 4500-ban. Legalábbis ha nem kerül elõ olyan bizonyíték, hogy mégis.
Mûködik a dolog csak körülményes, ahogy gosub leírta, és ami a legnagyobb baj idõigényes. Nem 2 perc még a fa megvetemedik. Nem fér a sztahanovista ütemtervbe.
-a szallitashoz szanokat hasznaltak, ez azt jelenti, hogy kerek gerendakat fektettek a talajra,
Akkor is megsüllyed, mivel nem tömör föld van hanem homok.
Az éleknél nem a megfordulással van a gond, hanem, hogy eljuss egyáltalán a sarokig. Eljutsz olyan pontba, mikor már a munkásoknak be kell fordulniuk a szélen, de a kõtömb még az egyenes szakaszon van. Csiga nincs.
"-ugy nez ki, hogy mar ismertek a csigat, sot meg a kereket is (lasd: harci szeker)"
Kerék feltalálása i.e: 3500, csiga emelõ feltalálása i.e 700. Nem igen ismerték ezeket i.e 4500-ban. Legalábbis ha nem kerül elõ olyan bizonyíték, hogy mégis.
#60
Valószínûleg ennél sokkal többet tudtak, hisz minden ókori görög matematikus, filozófus, író... náluk tanult és az onnan hozott tudományt adta el 'nekünk' mint görög találmányt!
#59
"csak ott nem huszontonnás köveket pakoltak 1másra, 150 méter magasan"
69 méter magas, de nem tudom, észrevetted-e, de a templom lyukas, és 6 ezer ember belefér. A piramisok meg csak kõhalmak. Nem építette 10 ezer ember, ezért nem 20, hanem 17 évig épült. 1163-ban ekzdték építeni, akkor nem volt überfasza tudomány. Nincs a kép épület között akkora különbség, amekkorának beállítják, szerintem.
69 méter magas, de nem tudom, észrevetted-e, de a templom lyukas, és 6 ezer ember belefér. A piramisok meg csak kõhalmak. Nem építette 10 ezer ember, ezért nem 20, hanem 17 évig épült. 1163-ban ekzdték építeni, akkor nem volt überfasza tudomány. Nincs a kép épület között akkora különbség, amekkorának beállítják, szerintem.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#58
Egy kockának 6 oldala van, ebbõl jó ha kettõt sikerülhet evvel a módszerrel megmunkálni, bár van egy buktató benne!! A hasított oldal egyik élén ott kellene lennie az ékeknek kifúrt lyukak egyik felének! Amik azért nem lehettek csak néhány centi mélyek. Ha meg el kellett tüntetni, akkor rohadt sokat kellett belõle lecsiszolni. Talán ha 5-10% munkát megtakaríthattak evvel, de még annyit sem. Tudtommal nem találtak ilyen lyuk nyomokat. Marad az 5-10 perc alatt kitermelni, megcsiszolni, odaszállítani, felvinni, beépíteni.
#57
Az ókori népek feltûnõen fejlettek voltak matematika terén, pl. az egyptomiak ki tudták számolni a derékszögû trapéz alapú hasáb térfogatát, majdnem tökéletes derékszöget tudtak szerkszteni, stb., lehet olvasgatni a Simonyi könyvet! :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#56
Eeeeegen, csak ott nem huszontonnás köveket pakoltak 1másra, 150 méter magasan, meg amennyire tudom, az kicsit késõbb épült, és nem több tízezer ember bevonásával.
Meg még sok minden mást is megépitettek pár száz éve, ami még mindig áll. Hiába na. Kirk kapitány olyan mint "tourist guy": mindenhol ott volt :D
Meg még sok minden mást is megépitettek pár száz éve, ami még mindig áll. Hiába na. Kirk kapitány olyan mint "tourist guy": mindenhol ott volt :D
#55
De mindenképpn kellett adniuk minimu technológiát. Hol vannak az idegen anyagok? A szabályos vágásnyomok? Ha nem adtak készülékeke és anyagokat a megépítéshez, ugyanott vagyunk, hogy hogy építették fel õket? Bitos vonósugárral emelték meg a köveket. Anti-gravitációval, biztos Egely mûve volt a piramis is! xD
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#54
Azért az idõtényezõre kíváncsi lennék, azt hogyan magyarázod?
#53
Azt se tudjuk, hogy a párizsi Notre Dame-t hoy építették, mert a tervrajzok elvsztek, és lövégünk sincs, hogy voltak rá képesek. De mégis megépítették valahogy, ez a bizonyíték, hogy itt áll (és volt szerencsém járni benne) az, hogy megépítették az emberek. Ja, nem. Biztos Kirk kapitány volt...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
"A mai egyiptomiak kozzul pedig csak a kopt keresztenyek tekinthetok a regi egyiptomiak kozvetlen leszarmazottjainak."
Nyelvileg ez igaz, de genetikailag már nem feltétlenül.
Nyelvileg ez igaz, de genetikailag már nem feltétlenül.
#51
Ha valamit nem értünk mindig a természetfölöttihez fordulnk ahelyett, hogy gondokodnánk... Egyébként is, a piramisok nem épületek, hanem kõtömbök kupaca, nagyon kevés lyukkal a közepében. Így persze, hogy kibír 5 ezer évet.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#50
A munkások közül került ki sok nemes. Régészeti ásatások bizonyítják. Tehát ha okosan csinálták akkor valsz a munkások is akarták hogy gyorsan épüljön. Pl az elsõ büfék is ekkor jöttek létre. Halárús talponálló étkezdék voltak a közelben. valahogy meg kelett oldani az étkeztetést, és az ivóvizet. Aki meg tanult egy kis ókori filozófiát, akkor az nem nézi sötét szemmel a kultúrájukat. Szépen letisztult hermetikus tanaik voltak amiket a görögök, és sokan mások is használtak.
A piramisok építésérõl sok variáció van. Az tény hogy igen nagy munka lehetett ha az eddigi elképzelésekkel építették meg õket. de sokfelé vannak nagy földpiramisok is pl Kína
A piramisok építésérõl sok variáció van. Az tény hogy igen nagy munka lehetett ha az eddigi elképzelésekkel építették meg õket. de sokfelé vannak nagy földpiramisok is pl Kína
#49
Piramisok epitese:
-a koveket hasitottak, tehat a kofalba faekeket vertek, amiket meglocsolva az ekek megdagadtak es lehasitottak a szikladarabokat
-ha az adott kozet retegeinek az iranyaba hasitanak, akkor a toresi felulet nagyjabol egyenes lesz, minimalisan kell csak csiszolni
-a szallitashoz szanokat hasznaltak, ez azt jelenti, hogy kerek gerendakat fektettek a talajra, majd arra ket vastak lapos gerendat, arra a kovet, egy kis zsirt es mar csuszik is, le is rajzoltak nehany helyen a falra (igy epultek az europai monolit kultura epuletei is, ott a talaj miatt megmaradtak a nyomok)
-kovek felvitele: nem kell homok rampa, ko rampa kell ezt a rampat a piramis koveibol epitettek az epulet korul (csiga formaban), mivel a piramis lepcsos es csak utolag burkoltak be simara a falait
-egy kobol epult rampan, fa csuszo feluleten eleg konnyu felvinni az anyagot
-az eleknel nem kellett megfordulni, huztak az egyik iranyba, majd a saroknal masik iranyba tovabb (fa konzolokon lehetett a koveket kikerulni, lasd mai fuggofolyosok)
-ugy nez ki, hogy mar ismertek a csigat, sot meg a kereket is (lasd: harci szeker)
-a 'szellozonyilasoknak' foleg szimbolikus szerepuk van, de az epites soran mukdotek is, csak akkor meg nem volt az epuleten a kulso burkolat
-ha meg akarjuk talalni a kobol keszult rampa nyomait, akkor addig kell lebontani a piramis felso reteget, ameddig az aknak ernek (tobb meter), ugyanis a tobbi a takaroreteg resze (a rampat ugy bontottak el, hogy fentrol lefele haladva lefedtek a felso reteggel)
A munkasokrol meg annyit, hogy egyiptom eleteben tobb korszak volt. Egy idoben tenyleg nem tartottak rabszolgakat, mivel minden ember az uralkodo tulajdona volt. A rabszolgatartas hagyomanyos formaja csak kesobb, a gorog hoditas utani idoszakban terjedt el (Kleopatra gorog szarmazasu volt!) A mai egyiptomiak kozzul pedig csak a kopt keresztenyek tekinthetok a regi egyiptomiak kozvetlen leszarmazottjainak. (kopt = 'egyiptomi' arabul) Vicces, de ez van. :-)
-a koveket hasitottak, tehat a kofalba faekeket vertek, amiket meglocsolva az ekek megdagadtak es lehasitottak a szikladarabokat
-ha az adott kozet retegeinek az iranyaba hasitanak, akkor a toresi felulet nagyjabol egyenes lesz, minimalisan kell csak csiszolni
-a szallitashoz szanokat hasznaltak, ez azt jelenti, hogy kerek gerendakat fektettek a talajra, majd arra ket vastak lapos gerendat, arra a kovet, egy kis zsirt es mar csuszik is, le is rajzoltak nehany helyen a falra (igy epultek az europai monolit kultura epuletei is, ott a talaj miatt megmaradtak a nyomok)
-kovek felvitele: nem kell homok rampa, ko rampa kell ezt a rampat a piramis koveibol epitettek az epulet korul (csiga formaban), mivel a piramis lepcsos es csak utolag burkoltak be simara a falait
-egy kobol epult rampan, fa csuszo feluleten eleg konnyu felvinni az anyagot
-az eleknel nem kellett megfordulni, huztak az egyik iranyba, majd a saroknal masik iranyba tovabb (fa konzolokon lehetett a koveket kikerulni, lasd mai fuggofolyosok)
-ugy nez ki, hogy mar ismertek a csigat, sot meg a kereket is (lasd: harci szeker)
-a 'szellozonyilasoknak' foleg szimbolikus szerepuk van, de az epites soran mukdotek is, csak akkor meg nem volt az epuleten a kulso burkolat
-ha meg akarjuk talalni a kobol keszult rampa nyomait, akkor addig kell lebontani a piramis felso reteget, ameddig az aknak ernek (tobb meter), ugyanis a tobbi a takaroreteg resze (a rampat ugy bontottak el, hogy fentrol lefele haladva lefedtek a felso reteggel)
A munkasokrol meg annyit, hogy egyiptom eleteben tobb korszak volt. Egy idoben tenyleg nem tartottak rabszolgakat, mivel minden ember az uralkodo tulajdona volt. A rabszolgatartas hagyomanyos formaja csak kesobb, a gorog hoditas utani idoszakban terjedt el (Kleopatra gorog szarmazasu volt!) A mai egyiptomiak kozzul pedig csak a kopt keresztenyek tekinthetok a regi egyiptomiak kozvetlen leszarmazottjainak. (kopt = 'egyiptomi' arabul) Vicces, de ez van. :-)
#48
"Ezzel igyekeznek megdönteni az olyan elképzeléseket is, mint Erich von Danikené, aki szerint a piramisokat még csak nem is emberek építették."
Már nem azért, tudom, hogy ezért sokan le fognak ugatni, szép, hogy ezzel próbálnak belé rugdosni, de Daniken egyetlen könyvében sem írta azt, hogy nem az emberek építették. Neeeem. Többek közt ez is egy kibaszott nagy urban legend, amit az anti-Daniken hívõk terjesztenek. Neeeem. Õk nem piszkították be a kezüket, azt meghagyták az embereknek...
Már nem azért, tudom, hogy ezért sokan le fognak ugatni, szép, hogy ezzel próbálnak belé rugdosni, de Daniken egyetlen könyvében sem írta azt, hogy nem az emberek építették. Neeeem. Többek közt ez is egy kibaszott nagy urban legend, amit az anti-Daniken hívõk terjesztenek. Neeeem. Õk nem piszkították be a kezüket, azt meghagyták az embereknek...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#47
Neked még van türelmed válaszolni az ilyen hsz.-ekre? :)
gosub: Felépülhetett az õ életében is. Nem volt ez olyan nagyon lehetetlen dolog, csak a modern ember szeret mindent túlromantizálni.
gosub: Felépülhetett az õ életében is. Nem volt ez olyan nagyon lehetetlen dolog, csak a modern ember szeret mindent túlromantizálni.
Gaming is believing.
#46
Jó, igaz csak a cikk címet olvastam , de nekem van egy 1936-os német nyelvû egyiptologia könyvem ahol ezt már megírták.
#45
Pedig szerintem egyszerû a válasz. Nem Kheopsz fáraó életében épült fel elejétõl végéig a Nagy piramis. Az hogy õ építtette volna egy nagyon gyenge lábakon álló régészeti 'felfedezés'. Így nem kell sem földönkívüli technológia, sem emberfeletti munkabírás. Egyéb hülyeségek is vannak a piramissal kapcsolatban, pl. a tehermentesítõ kamrák, amikrõl egy valamit magára adó statikus, vagy építész kiröhögne, ráadásul ezekben 'találta' meg Vyse (híressen nagyon meg akarta találni) a Hufu fáraóra utaló feliratot. Meg viccesek a szellõzõjáratok amik végetérnek a piramison belül. Néhány azért kijut a külsejére is, de csak napjainkban egy ventillátor segítségével lehet szellõztetésre használni. Meg még egy csomó apróság... De olyan ez mint a holodogma, meg más dogmák hinni kell bennük oszt jónapot, mert néhányan ebbõl élnek...
#44
hát nemtom errõl már írtak pár könyvet, hogy hogyan csinálhatták meg.
én nem olvastam el egyiket se, mert valahogy megcsinálták, különben nem lenne ott.
én nem olvastam el egyiket se, mert valahogy megcsinálták, különben nem lenne ott.
#43
én nem állítom.
De akkor mivel magyarázod, hogy a sivatag közepén, ahol csak homok van, összehordtak pár millió darab több tonnás, hatalmas, kõtömböt(sivatag közepén), teljesen szabályosra kifaragták(5000 éve milyen technika is állt rendelkezése kõfaragásra és milyen sebességgel mûködött, ha sikerült 20 év alatt pár millió darabot tökéletesen elkészíteni?) és építettek belõle egy 150m magas szabályos piramist(hogyan? víz-gát kizárt, hiszen 150m magas gátat építeni amely annyi vizet megtart még ma is nagyon nehéz, nem hogy akkor, homokból szintén nem lehetett, ahogy a lentebb említett, bebizonyított kísérlet is mutatja, akkor hogy?), amely 4500 év elteltével is olyan stabilan áll, hogy a külsõ eróziót leszámítva a belsõ falaknál kis túlzással egy bankkártyát nem tudsz a kövek közé dugni?
De akkor mivel magyarázod, hogy a sivatag közepén, ahol csak homok van, összehordtak pár millió darab több tonnás, hatalmas, kõtömböt(sivatag közepén), teljesen szabályosra kifaragták(5000 éve milyen technika is állt rendelkezése kõfaragásra és milyen sebességgel mûködött, ha sikerült 20 év alatt pár millió darabot tökéletesen elkészíteni?) és építettek belõle egy 150m magas szabályos piramist(hogyan? víz-gát kizárt, hiszen 150m magas gátat építeni amely annyi vizet megtart még ma is nagyon nehéz, nem hogy akkor, homokból szintén nem lehetett, ahogy a lentebb említett, bebizonyított kísérlet is mutatja, akkor hogy?), amely 4500 év elteltével is olyan stabilan áll, hogy a külsõ eróziót leszámítva a belsõ falaknál kis túlzással egy bankkártyát nem tudsz a kövek közé dugni?
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#42
Igen, a piramisokról is a zsidók tehetnek!
Darth Sith: igen, de ha megnézed, akkor egy Szent Péter Bazilika vagy egy Burj Kalifa szintjét és egy piramisét, lehet látni a fejlõdést... Mai eszközökkel is csinálnának piramist, csak mi a lótúrónak? Semmivel sem jobb vagy rosszabb a régi és a mai építészet, épp csak fejlõdött.
Darth Sith: igen, de ha megnézed, akkor egy Szent Péter Bazilika vagy egy Burj Kalifa szintjét és egy piramisét, lehet látni a fejlõdést... Mai eszközökkel is csinálnának piramist, csak mi a lótúrónak? Semmivel sem jobb vagy rosszabb a régi és a mai építészet, épp csak fejlõdött.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#41
Vannak még egyéb furcsaságok.
A legrégebbi piramisok egyben a legnagyobbak és legtökéletesebbek. Elég furcsa fejlõdési (visszafejlõdési) út.
Ahogy megyünk elõre az idõben, egyre kevésbé kifinomult és kevésbé jelentõs piramisokat építettek, (vannak ám "hibás" piramisok is) végül aztán teljesen elmaradtak a piramis építések. Egyszer csak a késõbbi fáraók úgy gondolták nincs is rájuk már szükség?
Nem jegyezték le, nem ábrázolták sehol se a piramisok építésének menetét. Azét találgatunk most. Holott egyéb épületek, templomok, paloták építése gondosan ábrázolva van. Egyiptom legfontosabb építményeirõl nem maradtak fent leírások, minden másról igen?
A legrégebbi piramisok egyben a legnagyobbak és legtökéletesebbek. Elég furcsa fejlõdési (visszafejlõdési) út.
Ahogy megyünk elõre az idõben, egyre kevésbé kifinomult és kevésbé jelentõs piramisokat építettek, (vannak ám "hibás" piramisok is) végül aztán teljesen elmaradtak a piramis építések. Egyszer csak a késõbbi fáraók úgy gondolták nincs is rájuk már szükség?
Nem jegyezték le, nem ábrázolták sehol se a piramisok építésének menetét. Azét találgatunk most. Holott egyéb épületek, templomok, paloták építése gondosan ábrázolva van. Egyiptom legfontosabb építményeirõl nem maradtak fent leírások, minden másról igen?
#40
akkor az alienek voltak
és mostanában nem jönnek csinálni ide egy nagy kõhalmot?
és mostanában nem jönnek csinálni ide egy nagy kõhalmot?
#39
Nem megyek bele a legtöbb dologba, mert már elõttem nagyon sokan jól leirták az ellentmondásokat (mivel és hogyan és...).
Ez a bekezdés a kedvencem:
"Ezzel igyekeznek megdönteni az olyan elképzeléseket is, mint Erich von Danikené, aki szerint a piramisokat még csak nem is emberek építették. Von Daniken és mások úgy vélik, az õsi egyiptomiaknak sem képességeik, sem az eszközeik, sem az intelligenciájuk nem volt elég fejlett ilyen építmények létrehozásához."
Ez nagyszerû! Mennyire jó már, h csak igy csavargatjuk a történelem szálait, h épp a nekünk megfelelõ eredmény jöjjön ki! Nekünk általánosban is azt tanitották h rabszolgák építették, ha valaki mást mert mondani az hülye volt, mert "bizonyíték van rá". Érdekes, most mégis hirtelen rosszul értelmezték a bizonyitékokat, és rájöttek h hogyan is volt "valójában".
Nekem ez a hülyeség amit mondtak már akkor is gyanús volt.
Könyörgöm, ha napi 100 követ is tettek volna helyre, akkor is ~68 év lett volna
Szabad munkások ide-oda. Etetni, itatni kellett õket. Az h meg hova sz*rtak, az már megint 1 más kérdés ugye.
Nem írom le ugyanazt, mint ami pl Darth Sith, gosub, wednes írt... (egyetértek velük.)
Ez a bekezdés a kedvencem:
"Ezzel igyekeznek megdönteni az olyan elképzeléseket is, mint Erich von Danikené, aki szerint a piramisokat még csak nem is emberek építették. Von Daniken és mások úgy vélik, az õsi egyiptomiaknak sem képességeik, sem az eszközeik, sem az intelligenciájuk nem volt elég fejlett ilyen építmények létrehozásához."
Ez nagyszerû! Mennyire jó már, h csak igy csavargatjuk a történelem szálait, h épp a nekünk megfelelõ eredmény jöjjön ki! Nekünk általánosban is azt tanitották h rabszolgák építették, ha valaki mást mert mondani az hülye volt, mert "bizonyíték van rá". Érdekes, most mégis hirtelen rosszul értelmezték a bizonyitékokat, és rájöttek h hogyan is volt "valójában".
Nekem ez a hülyeség amit mondtak már akkor is gyanús volt.
Könyörgöm, ha napi 100 követ is tettek volna helyre, akkor is ~68 év lett volna
Szabad munkások ide-oda. Etetni, itatni kellett õket. Az h meg hova sz*rtak, az már megint 1 más kérdés ugye.
Nem írom le ugyanazt, mint ami pl Darth Sith, gosub, wednes írt... (egyetértek velük.)
#38
10 év múlva már azt fogják tanítani hogy a piramisokat ingyen és bérmentve építették viccbõl, te is dolgozz ingyen!
#37
Ha nagyjából kocka/téglalap alakú szvsz értelmetlen forgatni, kocka esetén mindenképp... a "görgõk" süllyedése érdekesen hat, lehet azon csúsztak utána...
hogy mennyi emberrel oldották meg lilám sincs, de az biztos hogy azzal a homokkal ami döntõ többségében ott van akkora rámpát sose építenek, ha igen akkor elég érdekes lehetett feljuttatni õket, mert ha nem akartak elsüllyedni az elsõ "pár" kõtömbbel, akkor valami tömörítés is kellet volna elõtte...
A kivitelezés roppant lassú lehetett, az csak nekünk szokatlan hogy egykét Nesönel doksifilmben csak úgy röpködnek a pár ezer lóerõs monstrumok pár ezer tonnás rakományukkal, hogy határidõre elkészüljön az a különleges építmény -D
hogy mennyi emberrel oldották meg lilám sincs, de az biztos hogy azzal a homokkal ami döntõ többségében ott van akkora rámpát sose építenek, ha igen akkor elég érdekes lehetett feljuttatni õket, mert ha nem akartak elsüllyedni az elsõ "pár" kõtömbbel, akkor valami tömörítés is kellet volna elõtte...
A kivitelezés roppant lassú lehetett, az csak nekünk szokatlan hogy egykét Nesönel doksifilmben csak úgy röpködnek a pár ezer lóerõs monstrumok pár ezer tonnás rakományukkal, hogy határidõre elkészüljön az a különleges építmény -D
#36
Itt nem a munkások számával van baj, hanem egyéb technikai kérdésekrõl.
100.0000 ember megléte se segít azokon a problémákon, amik felmerülnek. Elõbb írtam volt egy kísérlet. Ismert akkori technikával se sikerült a mai embereknek egy 12 méter magas piramist összehozniuk és az hol van még az a 150 métertõl?
100.0000 ember megléte se segít azokon a problémákon, amik felmerülnek. Elõbb írtam volt egy kísérlet. Ismert akkori technikával se sikerült a mai embereknek egy 12 méter magas piramist összehozniuk és az hol van még az a 150 métertõl?
#35
"Az egyiptomi régészeti hatóságok régóta próbálják eloszlatni a rabszolgákkal való építtetés "mítoszát", mondván az aláássa az õsi egyiptomi civilizáció és építészetük kifinomultságát."
Mintha a jelenlegi egyiptomi hatóságoknak, akik arab hódítók gyermekei, bármi köze lenne az õsi egyiptomi civilizációhoz...
Mintha a jelenlegi egyiptomi hatóságoknak, akik arab hódítók gyermekei, bármi köze lenne az õsi egyiptomi civilizációhoz...
#34
Persze, ez a szam tok drasztikusan hangzik, tehat a piramis nyilvanvaloan a foldonkivuliek muve.
Bar ha berakjuk az egyenletbe, hogy 10000 -es nagysagrendu munkas csapatrol van szo (ami csak a helyileg alkalmazott munkaero, amihez meg hozzajon a logisztikai szemelyzet + a kifejtes) inkabb arra szavaznek, hogy nem kell ehhez ET, csak egy kis kitartas es teljhatalom.
Persze ez fantasy rajongoknak joval unalmasabb magyarazat, mint mondjuk egy Jedi lovagos :)
Bar ha berakjuk az egyenletbe, hogy 10000 -es nagysagrendu munkas csapatrol van szo (ami csak a helyileg alkalmazott munkaero, amihez meg hozzajon a logisztikai szemelyzet + a kifejtes) inkabb arra szavaznek, hogy nem kell ehhez ET, csak egy kis kitartas es teljhatalom.
Persze ez fantasy rajongoknak joval unalmasabb magyarazat, mint mondjuk egy Jedi lovagos :)
#33
Állítólag szappant és lámpaernyõt fõztek a fáraók (ez volt a hobbijuk).
#32
Mivel Kheopsz fáraó tudta, hogy 20 évig fog uralkodni, ezért úgy ütemeztette az építkezést, hogy 5 és fél percenként a munkások fejtsenek ki egy 2 tonnás mészkövet, majd faragják meg szabályos, megfelelõ alakra, majd szállítsák a helyszínre, majd illesszék a helyére. Mindezt éjjel-nappal lankadatlan, szakadatlan, az év minden napján, hogy pontban 20 év elteltével, mikor meghal a fáraó készen álljon a 'sír'. Igen megbízható és csoda erejû munkások lehettek. Már aki elhiszi a történész-régészek ezen meséjét és nem hajlandó egy kicsit elgondolkodni rajta.
#31
Ez hülyeség. A predatorok vagy a Goa'uld-ok építették.
Viccet félre téve, nekem sosem tetszettek ezek az elméletek, és néhánynak utánaszámoltam, voltam ott, ismerõs is volt a piramisoknál. Ezek a mai napig úgy állnak, a külsõ eróziót, meg a fosztogatásokat leszámítva, ahogy felhúzták õket. Manapság meg nem tudnak olyan épületet építeni, csúcs technikával ami kihúza 100évet. Ezek meg 4-5 ezer évesek..
Rabszolgák, vagy munkások építették fel 10-20 év alatt.. Mennyi munkás kellett ehhez? Szállásolásuk, etetésük stb.. Az alapanyag, kövek? a közelben nincs is bánya ahonnan szállíthatták volna, csak távolabb. Akkoriban, ennyi és ilyen méretü követ olyan messzirõl elszállítani nem lehetett egyszerü feladat, hacsak nem a lehetetlenhez közelít.. Arról már nem is beszélve, hogy teljesen szabályosra van lefaragva az összes, sok millió kõtömb, amelyhez akkoriban nem igazán volt vágó technológia pláne ami ilyen precíz...
Túl sok az olyan kérdés, amelyre elkent, nem tiszták a válaszok és ha utána számol az ember, azoknak az adatoknak amiket a kutatók adtak meg, simán kijön olyasmi, hogy az akkori technikával és ember mennyiséggel még mindig faragnák a kõtömböket, mert annyi kellett ahhoz, hogy felépüljenek...
De javítsatok ki.
Viccet félre téve, nekem sosem tetszettek ezek az elméletek, és néhánynak utánaszámoltam, voltam ott, ismerõs is volt a piramisoknál. Ezek a mai napig úgy állnak, a külsõ eróziót, meg a fosztogatásokat leszámítva, ahogy felhúzták õket. Manapság meg nem tudnak olyan épületet építeni, csúcs technikával ami kihúza 100évet. Ezek meg 4-5 ezer évesek..
Rabszolgák, vagy munkások építették fel 10-20 év alatt.. Mennyi munkás kellett ehhez? Szállásolásuk, etetésük stb.. Az alapanyag, kövek? a közelben nincs is bánya ahonnan szállíthatták volna, csak távolabb. Akkoriban, ennyi és ilyen méretü követ olyan messzirõl elszállítani nem lehetett egyszerü feladat, hacsak nem a lehetetlenhez közelít.. Arról már nem is beszélve, hogy teljesen szabályosra van lefaragva az összes, sok millió kõtömb, amelyhez akkoriban nem igazán volt vágó technológia pláne ami ilyen precíz...
Túl sok az olyan kérdés, amelyre elkent, nem tiszták a válaszok és ha utána számol az ember, azoknak az adatoknak amiket a kutatók adtak meg, simán kijön olyasmi, hogy az akkori technikával és ember mennyiséggel még mindig faragnák a kõtömböket, mert annyi kellett ahhoz, hogy felépüljenek...
De javítsatok ki.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#30
Hiteles szemtanúk leírása szerint rabszolgaként tartott ártatlan zsidókat kényszerítettek a piramisok építésére. Kártérítést kell fizetnie Egyiptomnak, plusz a kamatokat!
#29
Szerintem meg biztosan nem úgy építették fel mint ahogyan azt bárki is állítja, mivel - az elõzõ hozzászólásokat is figyelembe véve - senki még csak részlegesen sem tudta produkálni a meglevõ eredményt.
Ebbõl azt a konklúziót vonom le, hogy még nem tudunk eleget arról a korról amikor építették ( Már ha akkor építették?! ).
Tovább kell kutatni hogy megerõsítsük illetve elutasítsuk az egyes elméleteket, mielõtt még az emberek, vagy a természet megsemmisíti a történelem maradványait.
Ebbõl azt a konklúziót vonom le, hogy még nem tudunk eleget arról a korról amikor építették ( Már ha akkor építették?! ).
Tovább kell kutatni hogy megerõsítsük illetve elutasítsuk az egyes elméleteket, mielõtt még az emberek, vagy a természet megsemmisíti a történelem maradványait.
#28
Errõl hallottatok már? Ez a fickó teljesen egyedül tonnás kõtömböket pakolt egymásra.
A Korall-Kastély rejtélye
A Korall-Kastély rejtélye
#27
Én nem is azt mondtam hogy a sárganégyszög a hiteles, hanem azt hogy velük kell megvitatni az õ elméletük helyességét, vagy helytelenségét, nem velem! :D
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#26
Nem a logo tesz vmit hitelessé.
Sok elmelet van, a sarganegyszog nem mindig objektiv..
Sok elmelet van, a sarganegyszog nem mindig objektiv..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#25
A gyakorlatba ezt kipróbálták, a száraz leomlott a vizes meg szétfolyt. :)
A négyzetes spirál elrendezésnek is vannak furcsaságai.
Elkezdték vontatni felfele az egyenes szakaszon. Egyesnbe mondjuk még nincs baj, nehezen elértek a kanyarhoz...és ott... akkor néztek egyet, most hogy a f@szba tovább? :D
Hiszen nekik már be kellett fordulni a kanyarba (nem 1-2 ember kellett oda) de a nagy kõtömb még bõven az egyenes szakaszon lehetett, vagyis még mindig vízszintesen kellett volna húzni tovább.
A csigát nem ismerték, vagy ha mégis akkor mihez rögzítették, ami elbírt ekkora terhelést? Leszúrtak egy karót a homokos rámpába? :D
Csak úgy lehet ha nagyon túlméretezik a rámpát, hogy bõven van még hely a munkásoknak még behúzzák a tömböt a kanyarhoz. Jó akkor ne vontassák, görgessék, a fa görgõ besüllyedt a homokba még vízszintes talajon is és meg se moccan.
Vannak érdekes dolgok az biztos. :)
A négyzetes spirál elrendezésnek is vannak furcsaságai.
Elkezdték vontatni felfele az egyenes szakaszon. Egyesnbe mondjuk még nincs baj, nehezen elértek a kanyarhoz...és ott... akkor néztek egyet, most hogy a f@szba tovább? :D
Hiszen nekik már be kellett fordulni a kanyarba (nem 1-2 ember kellett oda) de a nagy kõtömb még bõven az egyenes szakaszon lehetett, vagyis még mindig vízszintesen kellett volna húzni tovább.
A csigát nem ismerték, vagy ha mégis akkor mihez rögzítették, ami elbírt ekkora terhelést? Leszúrtak egy karót a homokos rámpába? :D
Csak úgy lehet ha nagyon túlméretezik a rámpát, hogy bõven van még hely a munkásoknak még behúzzák a tömböt a kanyarhoz. Jó akkor ne vontassák, görgessék, a fa görgõ besüllyedt a homokba még vízszintes talajon is és meg se moccan.
Vannak érdekes dolgok az biztos. :)
#24
Na igen, ez nekem is megfordult a fejemben, hogy hogyan nem folyt szét a rámpa, ha öntözték.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#23
Ember, most komolyan gondolod hogy nekiállsz vitatkozni velem egy olyan dologról, amit nem én állítottam, hanem régészek egy dokumentumfilmben? Esetleg elkerülte volna a figyelmedet mikor mondtam hogy a _piramis_körül_négyzetes_spirálban_?
Gy.K. kép:
http://yfrog.com/bgpyramidaj
Ajánlanám figyelmedbe a pici logót a bal felsõ sarokban, velük vitatkozz ha már ennyire kompetens vagy a témában, hogy ezt megteheted, ne velem!
Gy.K. kép:
http://yfrog.com/bgpyramidaj
Ajánlanám figyelmedbe a pici logót a bal felsõ sarokban, velük vitatkozz ha már ennyire kompetens vagy a témában, hogy ezt megteheted, ne velem!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#22
Kérdés az ufok miért nem atomsílót építettek akkor?! Biztos vmi ufo gyerek építhette a piramisokat, azért van kockákból. Bazz
#21
Azért itt is vannak még érdekes dolgok.
Hogyan bányászták ki a 2-10tonnás gránit kõtömböket? Réz és kõszerszámok álltak rendelkezésre. Hetekig bíbelõdhettek akkor a legkisebb tömbökkel is, holott a 20 éves építési tervbe, csak úgy férhetnek bele ha óránként 13 tömböt, kibányásztak, lecsiszoltak és szállításra elküldték. Persze csak akkor ha 0-24 óráig ment a munka. Ha pihenõt is tartottak még nagyobb termelékenységre volt szükség.
Voltak kísérletek a rámpával. 15-18 méteren túl már összedõltek a homokrámpák. Egyszerûen nem lehetett nagyobbra építeni. Kis terhelésnél is leomlott. Ha vizezték akkor meg szétfolyt. Más rámpa nem jöhetett szóba. Ennyi fa nem állt rendelkezésre, egy esõerdõt ki kellett volna vágni. A fa meg értékes luxuscikk volt. Ha mégis sikerült volna, akkor a végére teljesen eltemették volna a kész piramisukat. :)
Van olyan akik azt mondják elárasztottak egy részt és a víz emelte fel a tömböket tutajokon vagy csónakokon. Ezt elég nehéz elhinni. Eleve mekkora gátat kéne építeni ami megfogja 100-200m magas víz nyomását. 10x nehezebb dolog kivitelezni, mint magát a piramist.
Volt a 70-es évek végén egy kísérlet, japán tudósok végezték annak bebizonyítására, hogy a piramisokat fel lehet építeni ókori eszközökkel. Ott helyben a sivatagban mindössze 12 magas piramist akartak felépíteni modellként.
A 12 méteres nem jött össze nekik. :) Mindenhol elbuktak a bányászatnál, a szállításnál és az építésnél.
Persze a kudarc nem azt jeleni, hogy nem ókori emberek építették csak azt, hogy nem úgy ahogy õk gondolták.
Dluinet : Csak akkor férsz bele a 20-25 éves idõkeretbe ha látástól-mikulásig dolgoztak rajta az emberek. Még éjjel is! Ami lehetetlen.
Hogyan bányászták ki a 2-10tonnás gránit kõtömböket? Réz és kõszerszámok álltak rendelkezésre. Hetekig bíbelõdhettek akkor a legkisebb tömbökkel is, holott a 20 éves építési tervbe, csak úgy férhetnek bele ha óránként 13 tömböt, kibányásztak, lecsiszoltak és szállításra elküldték. Persze csak akkor ha 0-24 óráig ment a munka. Ha pihenõt is tartottak még nagyobb termelékenységre volt szükség.
Voltak kísérletek a rámpával. 15-18 méteren túl már összedõltek a homokrámpák. Egyszerûen nem lehetett nagyobbra építeni. Kis terhelésnél is leomlott. Ha vizezték akkor meg szétfolyt. Más rámpa nem jöhetett szóba. Ennyi fa nem állt rendelkezésre, egy esõerdõt ki kellett volna vágni. A fa meg értékes luxuscikk volt. Ha mégis sikerült volna, akkor a végére teljesen eltemették volna a kész piramisukat. :)
Van olyan akik azt mondják elárasztottak egy részt és a víz emelte fel a tömböket tutajokon vagy csónakokon. Ezt elég nehéz elhinni. Eleve mekkora gátat kéne építeni ami megfogja 100-200m magas víz nyomását. 10x nehezebb dolog kivitelezni, mint magát a piramist.
Volt a 70-es évek végén egy kísérlet, japán tudósok végezték annak bebizonyítására, hogy a piramisokat fel lehet építeni ókori eszközökkel. Ott helyben a sivatagban mindössze 12 magas piramist akartak felépíteni modellként.
A 12 méteres nem jött össze nekik. :) Mindenhol elbuktak a bányászatnál, a szállításnál és az építésnél.
Persze a kudarc nem azt jeleni, hogy nem ókori emberek építették csak azt, hogy nem úgy ahogy õk gondolták.
Dluinet : Csak akkor férsz bele a 20-25 éves idõkeretbe ha látástól-mikulásig dolgoztak rajta az emberek. Még éjjel is! Ami lehetetlen.
#20
Tudtam én, hogy a szabad kõmûvesek (munkások! :D) építették! :D
#19
Ja, hát igen, mi sem egyszerûbb ennél. Csak párezer ember kell hozzá.
Csak azt felejted el (de ezt az elméletet már rég megdöntötték), hogy a rámpa jóval nagyobb súlyú és kiterjedésû kellett volna, hogy legyen, mint maga a piramis! Nagyobb munka lett volna a rámpákat felépíteni, a visszabontásokról és újra felépítésekrõl nem is beszélve!
Csak azt felejted el (de ezt az elméletet már rég megdöntötték), hogy a rámpa jóval nagyobb súlyú és kiterjedésû kellett volna, hogy legyen, mint maga a piramis! Nagyobb munka lett volna a rámpákat felépíteni, a visszabontásokról és újra felépítésekrõl nem is beszélve!
#18
Amíg a Nílus áradt, addig az emberek a mezõgazdaság helyett piramist épített.
#17
25 évig, 20-25 ezer ember munkájával, pár mérföldre levõ kõfejtõkbõl húzták a kivájt kõtömböket, és úgy húzták fel, hogy ahogy emelkedett a magasba, rámpát építettek a piramis köré, szögletes spirálban. Ennyi!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?