Hadviselés a világűrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#852
bf1942ben van 4személyes bombázó =)
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#851
egyébként 2 dolog lehet vagy nagy anyahajók vagy a kis vadászok. még többre nem vitte a fantázia :D a star conflictben van 3 fő vonal a kis elkapó vadászok gyorsaság, erős fegyver, kevés élet, a kiegyensúlyozott fegyverhajók közepes fegyver, közepes élet közepes gyorsaság, meg a nagy lézer hajók amik sokszor helelnek is stb, nagy élet, folytonos megvilágítást igénylő lézer fegyver, vagy baromi erős sniper mód, és nagyon lassú mozgás.
de a star conflictról többet nem írok mert nem éri meg belekezdeni sztem :D egyébként a 2 vh dolgokhoz ugorva a war thunderben lehet bombázóval menni sőt torpedót is dobni, de kicsit kínszenvedés velük játszani mert sok ember feladatát látod el 1 személyben. neked nem kell magyaráznom a legénység számát a 2 gép között. és nagyon zavaró, hogy próbálsz repülni, de már célozz is a bombával, de persze még válts gyorsan a légvédelmedre és szórd az ellent meg :D szóval szerintem főleg ezért nincs bombázó szimulátor, bár belátom jó volna ha co opban lehetne egy ilyen gépet vezetni, de egyedül felejtős.
hát az eddigi szimulátorok többségében az egész űr egy nagy Lagrange pont volt :D kíváncsi leszek az itteni megvalósításra, könnyen lehet néha majd olyan érzés lesz vezetni mint részegen a GTA 5-ben <#nyes>
egyébként bár megjelenési dátumot nem látok, a gépigény annyira barátságos, hogy egyelőre nem térek magamhoz. főleg hogy ilyen fizikai számításokat is terveznek :)
de a star conflictról többet nem írok mert nem éri meg belekezdeni sztem :D egyébként a 2 vh dolgokhoz ugorva a war thunderben lehet bombázóval menni sőt torpedót is dobni, de kicsit kínszenvedés velük játszani mert sok ember feladatát látod el 1 személyben. neked nem kell magyaráznom a legénység számát a 2 gép között. és nagyon zavaró, hogy próbálsz repülni, de már célozz is a bombával, de persze még válts gyorsan a légvédelmedre és szórd az ellent meg :D szóval szerintem főleg ezért nincs bombázó szimulátor, bár belátom jó volna ha co opban lehetne egy ilyen gépet vezetni, de egyedül felejtős.
hát az eddigi szimulátorok többségében az egész űr egy nagy Lagrange pont volt :D kíváncsi leszek az itteni megvalósításra, könnyen lehet néha majd olyan érzés lesz vezetni mint részegen a GTA 5-ben <#nyes>
egyébként bár megjelenési dátumot nem látok, a gépigény annyira barátságos, hogy egyelőre nem térek magamhoz. főleg hogy ilyen fizikai számításokat is terveznek :)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#850
Egen, én is remélem, hogy nem vaporware-ről lesz szó, de eddig ígéretes.
A "reális szimulátor" természetesen viszonylagos fogalom, lehet, hogy köze nem lesz az űrharcnak ahhoz, ahogy itt bemutatják (én az űrvadász koncepciót továbbra is elvetem, de a készítő srác jól leírta, miért ezt a koncepciót vette alapul - a harci repülőgép szimulátorok is általában a vadászgépekről szólnak, és nem a teherszállító, légi utántöltő de még csak nem is a bombázógépekről (bár nekem rémlik B-52 és B-17 szimulátor... valamikor a 90-es évekből... <#banplz>)).
Ellenben nagyon ígéretes az, ahogy a fizikával foglalkozik. Maximum három égi objektum gravitációs hatásával tud (majd) számolni az engine, így megjelenhetnek a Lagrange pontok végre, amik például a Kerbal Space Programból még mindig hiányoznak...
A "reális szimulátor" természetesen viszonylagos fogalom, lehet, hogy köze nem lesz az űrharcnak ahhoz, ahogy itt bemutatják (én az űrvadász koncepciót továbbra is elvetem, de a készítő srác jól leírta, miért ezt a koncepciót vette alapul - a harci repülőgép szimulátorok is általában a vadászgépekről szólnak, és nem a teherszállító, légi utántöltő de még csak nem is a bombázógépekről (bár nekem rémlik B-52 és B-17 szimulátor... valamikor a 90-es évekből... <#banplz>)).
Ellenben nagyon ígéretes az, ahogy a fizikával foglalkozik. Maximum három égi objektum gravitációs hatásával tud (majd) számolni az engine, így megjelenhetnek a Lagrange pontok végre, amik például a Kerbal Space Programból még mindig hiányoznak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#849
na ez nagyon várós, remélem nem a soha el nem készülő ígéretek között marad mint már megannyi szimulátor és a végtelen ealry acess fázisba amikor a korai hozzáférést is csak ígérgetik :D
egyébként tök vicces, hogy "reális szimulátort" csinálnak olyasmiről ami a valóságban még a kanyarban sincs :D
egyébként tök vicces, hogy "reális szimulátort" csinálnak olyasmiről ami a valóságban még a kanyarban sincs :D
#848
Csak egy érdekesség: aki reális(abb) harci űrszimulátort keres, szemeit a Rogue System-re vesse. Még nagyon early acces szinten van, de ígéretes. :)
//www.youtube.com/embed/TGFlrRfVeNA
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#847
Személyzettel ellátott vs. automatizált ûrhajó: bizonyos szinten kétségkívül a robotoké a jelen és a jövõ. Olcsóbb és egyszerûbb egy mûholdat küldeni felderítésre, mint egy személyzettel repülõ ûrhajót, részben azért, mert nem kell visszatérnie. A topic elején a katonai alkalmazásnál is ott volt az ûrvadász vs. ûrtorpedó kérdés. Egy ûrtorpedó olcsóbb, azonos tömeg mellett nagyobb Delta-V-vel (hatótávolsággal) rendelkezik.
Azonban egy bonyolultabb feladatra, mint például egy járõrözés, vagy hasonló, már szükséges a személyzet. Az egyik ok, amit Dzsini említett: túl nagy a kommunikációs lag, szóval amíg nem oldod meg az FTL kommunikációt, addig iszonyú lassan fog egy távirányítású robot reagálni. Márpedig harc esetében azonnal kell dönteni.
A másik dolog a karbantartás. Ugyan vannak most is elképzelések az ember pótlására, ilyen a robonaut is.
Az R2 robonaut az ISS-en
Ezek ideálisak akkor, ha például hirtelen kell ûrsétát tenni, hiszen nincs szükség a zsilip használatára, nincs szükség beöltözésre, stb. Arra is jó, hogy amennyiben a Földrõl irányítják, akkor a kezelõk váltásával "7x24 órában" dolgozhat. Hozzá kell tenni: jóval lassabban, mint egy ember, hiszen azért a szem-kéz koordináció terén ez csak utánlövése a sima emberi képességeknek.
http://www.youtube.com/v/rXadFVbtEkI
Viszont egyetlen R2 üzemeltetése több tucatnyi mérnök munkáját igényli, ráadásul a kommunikációs lag megvan, ha nem Föld körül keringõ ûrhajóról van szó.
Szóval arra ideális, hogy mondjuk egy Jupiter körül keringõ ûrhajó / ûrállomás személyzete a segítségével megjavítson egy, az Europa körül keringõ mûholdat úgy, hogy embert nem küldenek oda.
Én ezért álltam elõ a mobil ûrbázis koncepciójával. Szvsz valami ilyesmi lehet reális, aféle "gócpontok", amelyek a környezetben mûködtetett szondákat, robotokat felügyeli és karbantartja. Katonai szempontból pedig képes az ellenséges eszközök megfigyelésére, illetve ha szükséges leküzdésükre, továbbá az önvédelemre.
Azonban egy bonyolultabb feladatra, mint például egy járõrözés, vagy hasonló, már szükséges a személyzet. Az egyik ok, amit Dzsini említett: túl nagy a kommunikációs lag, szóval amíg nem oldod meg az FTL kommunikációt, addig iszonyú lassan fog egy távirányítású robot reagálni. Márpedig harc esetében azonnal kell dönteni.
A másik dolog a karbantartás. Ugyan vannak most is elképzelések az ember pótlására, ilyen a robonaut is.
Az R2 robonaut az ISS-en
Ezek ideálisak akkor, ha például hirtelen kell ûrsétát tenni, hiszen nincs szükség a zsilip használatára, nincs szükség beöltözésre, stb. Arra is jó, hogy amennyiben a Földrõl irányítják, akkor a kezelõk váltásával "7x24 órában" dolgozhat. Hozzá kell tenni: jóval lassabban, mint egy ember, hiszen azért a szem-kéz koordináció terén ez csak utánlövése a sima emberi képességeknek.
Viszont egyetlen R2 üzemeltetése több tucatnyi mérnök munkáját igényli, ráadásul a kommunikációs lag megvan, ha nem Föld körül keringõ ûrhajóról van szó.
Szóval arra ideális, hogy mondjuk egy Jupiter körül keringõ ûrhajó / ûrállomás személyzete a segítségével megjavítson egy, az Europa körül keringõ mûholdat úgy, hogy embert nem küldenek oda.
Én ezért álltam elõ a mobil ûrbázis koncepciójával. Szvsz valami ilyesmi lehet reális, aféle "gócpontok", amelyek a környezetben mûködtetett szondákat, robotokat felügyeli és karbantartja. Katonai szempontból pedig képes az ellenséges eszközök megfigyelésére, illetve ha szükséges leküzdésükre, továbbá az önvédelemre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#846
marha jó :)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#845
Iegn. Pont a legutóbbi hír volt, hogy kellett kreatívkodni. Lásd itt. Erre egy robot mikor lesz képes? Jelen állás szerint kb. soha.
A javítási folyamat lényege minidg az, hogy be kell azonosítani a hibát, amihez intelligencia kell. Ez jelenleg csak az emberben van meg. Vannak beépített önellenõrzõ és tesztelõ rendszerek (BIT), de ezek csak mankók, már amikor nem bonyolítják csak tovább a helyzetet...
Lásd itten.
A javítási folyamat lényege minidg az, hogy be kell azonosítani a hibát, amihez intelligencia kell. Ez jelenleg csak az emberben van meg. Vannak beépített önellenõrzõ és tesztelõ rendszerek (BIT), de ezek csak mankók, már amikor nem bonyolítják csak tovább a helyzetet...
Lásd itten.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#844
hát ez remek kis táblázat
fõleg, ha azt vesszük, hogy egy átlag ember mennyire szarul viseli a gyorsulást (vagy csak én).
ez külön tetszik:
Bugatti Veyron from 0 to 100 km/h in 2.4 s 1.55 g†
Nos az én autóm elég messze van egy Veyrontól, de 8.6 alatt van elméletileg százon, és sosem felejtem el, hogy amíg meg nem szoktam, addig fájt a nyakam. :)
fõleg, ha azt vesszük, hogy egy átlag ember mennyire szarul viseli a gyorsulást (vagy csak én).
ez külön tetszik:
Bugatti Veyron from 0 to 100 km/h in 2.4 s 1.55 g†
Nos az én autóm elég messze van egy Veyrontól, de 8.6 alatt van elméletileg százon, és sosem felejtem el, hogy amíg meg nem szoktam, addig fájt a nyakam. :)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#843
nem látod te ezt túl sarkosan (persze az sem kizárt, hogy én látom túl egyszerûen)?
gondolom redundancia ma is van, ha viszont valami égbekiáltó dolog (és a tartalékok is) elszáll akkor vajon képes-e megjavítani azt a személyzet?
Manapság végeznek az ûrben ûrhajó karbantartást?
gondolom redundancia ma is van, ha viszont valami égbekiáltó dolog (és a tartalékok is) elszáll akkor vajon képes-e megjavítani azt a személyzet?
Manapság végeznek az ûrben ûrhajó karbantartást?
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#842
egy ûrhajón véges számú meghibásodás lehet, ami beprogramozható egy karbantartó robotba.
Na, ezt felejtsd el, de sürgõsen... Az ûrhajúk a világ lebonyásabb gépezetei. Ehhez képest még egy kerékpárt sem tudna egy robot megjavítani...
Na, ezt felejtsd el, de sürgõsen... Az ûrhajúk a világ lebonyásabb gépezetei. Ehhez képest még egy kerékpárt sem tudna egy robot megjavítani...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#841
nem túl tragikus - az Apollo visszaérkezésnél írnak 7G körül, az ûrsikló 3G körül mindkét irányban.
Itt viszont fontos, hogy menetirányú gyorsulásról van szó, ami a legkevésbé megterhelõ a szervezetnek (nem úgy, mint pl. egy versenyautó lassulása, kanyarodása, vagy egy repülõ manõverezése).
Itt viszont fontos, hogy menetirányú gyorsulásról van szó, ami a legkevésbé megterhelõ a szervezetnek (nem úgy, mint pl. egy versenyautó lassulása, kanyarodása, vagy egy repülõ manõverezése).
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#840
Az emberélet kényes téma, politikai szempontból, ha eljut odáig az automatizálás, akkor praktikusabb egy automatizált harci eszköz.
Valószínüleg a gazdaságosság fog dönteni szerintem,
egy ûrhajón véges számú meghibásodás lehet, ami beprogramozható egy karbantartó robotba.
Rengeteg dolog kispórolható egy személyzet nélküli eszközbõl, ráadásul még agilisebb is lehet, már ha a hajó meghajtása lehetõvé teszi a több g-s gyorsulást.
Tényleg manapság egy ûrhajós hány g-nek van kitéve indításkor/érkezéskor?
Valószínüleg a gazdaságosság fog dönteni szerintem,
egy ûrhajón véges számú meghibásodás lehet, ami beprogramozható egy karbantartó robotba.
Rengeteg dolog kispórolható egy személyzet nélküli eszközbõl, ráadásul még agilisebb is lehet, már ha a hajó meghajtása lehetõvé teszi a több g-s gyorsulást.
Tényleg manapság egy ûrhajós hány g-nek van kitéve indításkor/érkezéskor?
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#839
A Föld-Mars távolság 4-20 fényperc, a Föld-Jupiter 32-53 fényperc, ennek duplája kell ahhoz, hogy megkapd a jelet, és arra reagálj, ha távirányításról van szó.
Ha nincs olyan automatikád, ami hatékonyabb egy emberi döntéshozónál, akkor legalább ezért kell, az említett karbantartás mellett.
Ha nincs olyan automatikád, ami hatékonyabb egy emberi döntéshozónál, akkor legalább ezért kell, az említett karbantartás mellett.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#838
És ha a karbantartást is robotokkal végeznénk? Meg a robotok karbantartását is robotok végeznék? Esetleg pár évente kiküldeni egy utánpótlást, hogy a selejteket kivágják és lecseréljék, meg fejlettebb technikát is vihetnek magukkal.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#837
Szeritnem igen. A karbantartás miatt. A legénység életbenmaradása viszont nem szempont. Úgysem menti meg õket senki sem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#836
a videon szereplõ hajó nem is rossz, fõleg ha leválaszthatóak a modulok, így jó esetben életben maradhat a legénység, ha a hajót találat éri.
Errõl jut eszembe, szükség lesz-e egyáltalán legénységre egy naprendszeren belül tevékenykedõ hajó esetében?
Errõl jut eszembe, szükség lesz-e egyáltalán legénységre egy naprendszeren belül tevékenykedõ hajó esetében?
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#835
Milyen hajó a reális? Nos, én nem véletlenül hoztam fel a két (három) üzemmódú nukleáris meghajtás (1. mód: csak energiatermelés, 2. mód: kis tolóerõ, de nagy hatásfokú meghajtás és a harmadik mód meg nagy tolóerõ, kis hatásfok). Az üzemanyag a hajó tömegének kb. 80%-a, ha hidrogén a hajtóanyag, akkor hatalmas tartályokra lesz szükség, ha sûrûbb anyag, akkor akár kisebb is. A hajó alapvetõen egyfelõl nagy hatótávú rakétákkal lenne felszerelve, továbbá egy-két 1MW szintû lézerágyú CIWS célra.
Pár példa:
http://www.youtube.com/v/6YctBKFQlp0&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
Ezen a videón a sokkal korábban említett Whipple-pajzsos hajó megoldás látható. Három nagy méretû, de amúgy vékony páncéllap. Én mondjuk nagyobbra hagynám közöttük a távolságot. A legénység számára adott a forgó szekció által nyújtott mesterséges gravitáció.
A fenti egy kicsivel egyszerûbb, 2x 4 rakéta látható a két szárnycsokon, és két lézer a lakómodul alján/tetején. Nincs viszont forgó szekció, tehát több éves küldetésre nem ajánlott. Érdekes a hajtómû / reaktor megoldása, a gép végén van a reaktor elhelyezve, a hajtómûvek viszont a szárnycsonkon (kémiai, esetleg ion/plazma hajtómû?).
Pár példa:
Ezen a videón a sokkal korábban említett Whipple-pajzsos hajó megoldás látható. Három nagy méretû, de amúgy vékony páncéllap. Én mondjuk nagyobbra hagynám közöttük a távolságot. A legénység számára adott a forgó szekció által nyújtott mesterséges gravitáció.
A fenti egy kicsivel egyszerûbb, 2x 4 rakéta látható a két szárnycsokon, és két lézer a lakómodul alján/tetején. Nincs viszont forgó szekció, tehát több éves küldetésre nem ajánlott. Érdekes a hajtómû / reaktor megoldása, a gép végén van a reaktor elhelyezve, a hajtómûvek viszont a szárnycsonkon (kémiai, esetleg ion/plazma hajtómû?).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#834
Na, A végletek....prognózis közötti szakasz dühösen íródott, azt kezeld ennek megfelelõen, ki nem veszem, mert jogosnak érzem a felháborodásomat,de simán lehet, hogy én vettem túl személyesre, de így kerek egész.
Nem lehet, hogy mást láttál bele az általam írtakba, mint amit olvastál? Esetleg simán elbeszélünk egymás mellett?
A végletekkel jössz, holott nem azt kértem, sõt, elleneztem, soft scifit felhozni ilyen olyan példáknak, holott én hard-scifit említettem, ez igen erõs csúsztatás. A jelen technológiájával tervezni egy jövõbeli ûrhajót pedig oximoron.
Téged számokkal megcáfolni nem lehet (én nem is tudnálak, hiszen hiányosak az idevágó ismereteim), de jó példa erre, hogy a lézeres cikknek is nekimentél, mert olyan dolgokat prognosztizált egy mûködõ prototipus kapcsán, amelyek jelenleg nem kivitelezhetõek (gondolom ezért prognózis).
Lehet sok volt mostanában a környezetedben (akár itt a topikban) túlzottan elrugaszkodott ötletek nem ezt az irányt eröltetem, egyszerûen elképzelhetetlennek és értelmetlennek tarok egy harci ûrhajót a jelen szinten megtervezni mert nem reális, esély nincs rá (ha csak nem jönnek az UFO-k), hogy 50 éven belül szükség legyen rájuk. Azt is elfogadom, hogy egy, mi lesz 30-60 év múlva felütés is már scifi a te értékrendedben.
Nem lehet, hogy itt a képzavar, hogy a reális alatt te azt érted, hogy jelenleg reálisan milyen lenne, én meg azt, hogy amikor valóban létjogosultsága lesz egy harciûrhajónak, akkor az milyen lesz?
És, hogy még kevesebb legyen a félreértés köztünk, számomra a hard scifi ez: "A sci-fi-nek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket." (semmi extra, wikirõl)
Nem lehet, hogy mást láttál bele az általam írtakba, mint amit olvastál? Esetleg simán elbeszélünk egymás mellett?
A végletekkel jössz, holott nem azt kértem, sõt, elleneztem, soft scifit felhozni ilyen olyan példáknak, holott én hard-scifit említettem, ez igen erõs csúsztatás. A jelen technológiájával tervezni egy jövõbeli ûrhajót pedig oximoron.
Téged számokkal megcáfolni nem lehet (én nem is tudnálak, hiszen hiányosak az idevágó ismereteim), de jó példa erre, hogy a lézeres cikknek is nekimentél, mert olyan dolgokat prognosztizált egy mûködõ prototipus kapcsán, amelyek jelenleg nem kivitelezhetõek (gondolom ezért prognózis).
Lehet sok volt mostanában a környezetedben (akár itt a topikban) túlzottan elrugaszkodott ötletek nem ezt az irányt eröltetem, egyszerûen elképzelhetetlennek és értelmetlennek tarok egy harci ûrhajót a jelen szinten megtervezni mert nem reális, esély nincs rá (ha csak nem jönnek az UFO-k), hogy 50 éven belül szükség legyen rájuk. Azt is elfogadom, hogy egy, mi lesz 30-60 év múlva felütés is már scifi a te értékrendedben.
Nem lehet, hogy itt a képzavar, hogy a reális alatt te azt érted, hogy jelenleg reálisan milyen lenne, én meg azt, hogy amikor valóban létjogosultsága lesz egy harciûrhajónak, akkor az milyen lesz?
És, hogy még kevesebb legyen a félreértés köztünk, számomra a hard scifi ez: "A sci-fi-nek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket." (semmi extra, wikirõl)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#833
Maradok Cifu szemléleténél. Ez nem sci-fi topik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#832
Nézd, a topic célja a realizmus keresése az ûrharcászatban. Vannak különbözõ topicok, és nyitni is lehet újat arról, hogy milyen elvetemült dolgok lehetnek a Sci-fikben (van pl. Warhammer 40k, Star Trek, Star Wars topic is, ahol idõrõl idõre fel-felmerül a téma).
Ez a topik maradjon meg ilyennek, ha egy mód van rá. Már javasoltam párszor, hogy lehet nyugodtan nyitni külön topicot arra, hogy mondjuk van-e értelme ûrvadászoknak olyan körülmények között, ahol anyag-antianyag reakcióból gyakorlatilag végtelen energiaforrás áll rendelkezésre, ahol 100%-os hatásfokú lézerekkel, tökéletes tükrökkel terrajoule szintû energiát tudunk egy gombostû fejére koncentrálni egy csillagászati egység távolságból (AU, Astronomical Unit, vagyis a Föld-Nap távolság, durván 150 millió km).
Az ûrvadászokat azért hoztam fel, mert az egész topik innen indult, olvasd el az #1 hsz.-t.
Lehet, hogy "földhözragadt" a mintaûrhajóm, de a számok alapján megvalósítható, vagyis nem csak a sci-fikben, de a való életben is életképes, mûködõképes. Lehet túl nagy az elvárás, hogy valaki cáfoljon meg számokkal, de én ilyet eddig nem láttam. Nincs levezetve, hogy azok az érvek, amiket felhoztam, miért lennének hamisak, hol hibádzik a gondolatmenet.
Igen, természetesen el lehet indulni a spirálban, hogy de egyszer lesz mondjuk egy tiszta fúziós reaktor, amely iszonyú jó hatásfokkal termel elektromos energiát, miközben apró és könnyû. Lehetséges, hogy lesz olyan hajtómû, amely nem is igényel üzemanyagot, mégis hatalmas gyorsulást képes biztosítani. És így tovább. De akkor rövid úton oda jutunk, hogy rendben, de akkor már reális a Star Trek ûrhajója, ahol az alacsony szerkezeti tömeget úgy érik el, hogy az ûrhajó fizikai szerkezetét erõterekkel erõsítik meg, ablakok helyett pedig erõtér tartja bent meg a túlnyomást. Vagy mondhatjuk azt, hogy ott van a Halálcsillag, ha akkora energiát képes leadni, hogy egy bolygót fel tud robbantani, mindezt látszólag 100%-os hatásfokkal, hiszen nem látszik semmiféle hõelvezetõ megoldás. Oh, de, van egy kis hõ leadó nyílás, amin keresztül proton torpedót lehet a reaktorba indítani. :)
Ez a topik maradjon meg ilyennek, ha egy mód van rá. Már javasoltam párszor, hogy lehet nyugodtan nyitni külön topicot arra, hogy mondjuk van-e értelme ûrvadászoknak olyan körülmények között, ahol anyag-antianyag reakcióból gyakorlatilag végtelen energiaforrás áll rendelkezésre, ahol 100%-os hatásfokú lézerekkel, tökéletes tükrökkel terrajoule szintû energiát tudunk egy gombostû fejére koncentrálni egy csillagászati egység távolságból (AU, Astronomical Unit, vagyis a Föld-Nap távolság, durván 150 millió km).
Az ûrvadászokat azért hoztam fel, mert az egész topik innen indult, olvasd el az #1 hsz.-t.
Lehet, hogy "földhözragadt" a mintaûrhajóm, de a számok alapján megvalósítható, vagyis nem csak a sci-fikben, de a való életben is életképes, mûködõképes. Lehet túl nagy az elvárás, hogy valaki cáfoljon meg számokkal, de én ilyet eddig nem láttam. Nincs levezetve, hogy azok az érvek, amiket felhoztam, miért lennének hamisak, hol hibádzik a gondolatmenet.
Igen, természetesen el lehet indulni a spirálban, hogy de egyszer lesz mondjuk egy tiszta fúziós reaktor, amely iszonyú jó hatásfokkal termel elektromos energiát, miközben apró és könnyû. Lehetséges, hogy lesz olyan hajtómû, amely nem is igényel üzemanyagot, mégis hatalmas gyorsulást képes biztosítani. És így tovább. De akkor rövid úton oda jutunk, hogy rendben, de akkor már reális a Star Trek ûrhajója, ahol az alacsony szerkezeti tömeget úgy érik el, hogy az ûrhajó fizikai szerkezetét erõterekkel erõsítik meg, ablakok helyett pedig erõtér tartja bent meg a túlnyomást. Vagy mondhatjuk azt, hogy ott van a Halálcsillag, ha akkora energiát képes leadni, hogy egy bolygót fel tud robbantani, mindezt látszólag 100%-os hatásfokkal, hiszen nem látszik semmiféle hõelvezetõ megoldás. Oh, de, van egy kis hõ leadó nyílás, amin keresztül proton torpedót lehet a reaktorba indítani. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#831
jókor érkeztél, neked is szól az elõzõ komment :)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#830
akkor legyen csak az irreálisan drága modell :)
még mindíg úgy érzem, hogy túlzottan földhözragadt ez a topik, lehetne feszegetni egy egészséges szintig (nem kell teleportáció, tachion kommunikáció, energia pajzs, stb)lássuk be nem te, meg mondjuk Molni az egyetlen aki bele esik ebbe a hibába (mondhatni a saját mûszaki/fizikai ismeretetek köt titeket gúzsba szerintem), elég csak elolvasni pár Asimov mûvet (vagy éppen Robert A. Heinlein-t), hogy üljön a földhözragadt példa.
Csak hogy fix példa is legyen: Acélbarlangok (megj:1953), az emberiség képtelen lesz 8 milliárd ember élelmezését megoldani a nagyon távoli jövõben (nincs tönkretéve a föld, minden rendben, csak úgy gondolta Asimov, hogy az technológiailag kivitelezhetetlen). Ha az ember egy zsáknyi szinvonalas hard-scifit olvasott, akkor tucat szám tudja sorolni az ilyen példákat. Persze könnyû ezen mosolyogni a XXI. században, ezt belátom. Azt azért vegyük észre, hogy nem az internet/multimédia hiányát hozom fel hibának, hanem, hogy mit gondoltak a technológia fejlõdésérõl.
Ami engem igazán érdekel, az analógiát követve és elfogadva, hogy a bejelentett/megerõsítésre váró áttöréseket figyelembe véve, az általad még éppen elfogadható "hardscifi" faktort beültetve, mi lenne az az ûrhajó amit -merjünk nagyot álmodni- megépítettné 2075-re, ha a pénz nem számít?
Amit pár oldallal ezelõtt többször is képernyõre vetettél, az nem ér, az bõven a földhözragadt ûrhajó (de szép képzavar ez az utolsó két szó) :)
még mindíg úgy érzem, hogy túlzottan földhözragadt ez a topik, lehetne feszegetni egy egészséges szintig (nem kell teleportáció, tachion kommunikáció, energia pajzs, stb)lássuk be nem te, meg mondjuk Molni az egyetlen aki bele esik ebbe a hibába (mondhatni a saját mûszaki/fizikai ismeretetek köt titeket gúzsba szerintem), elég csak elolvasni pár Asimov mûvet (vagy éppen Robert A. Heinlein-t), hogy üljön a földhözragadt példa.
Csak hogy fix példa is legyen: Acélbarlangok (megj:1953), az emberiség képtelen lesz 8 milliárd ember élelmezését megoldani a nagyon távoli jövõben (nincs tönkretéve a föld, minden rendben, csak úgy gondolta Asimov, hogy az technológiailag kivitelezhetetlen). Ha az ember egy zsáknyi szinvonalas hard-scifit olvasott, akkor tucat szám tudja sorolni az ilyen példákat. Persze könnyû ezen mosolyogni a XXI. században, ezt belátom. Azt azért vegyük észre, hogy nem az internet/multimédia hiányát hozom fel hibának, hanem, hogy mit gondoltak a technológia fejlõdésérõl.
Ami engem igazán érdekel, az analógiát követve és elfogadva, hogy a bejelentett/megerõsítésre váró áttöréseket figyelembe véve, az általad még éppen elfogadható "hardscifi" faktort beültetve, mi lenne az az ûrhajó amit -merjünk nagyot álmodni- megépítettné 2075-re, ha a pénz nem számít?
Amit pár oldallal ezelõtt többször is képernyõre vetettél, az nem ér, az bõven a földhözragadt ûrhajó (de szép képzavar ez az utolsó két szó) :)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#829
Jaja... Az energitárolás egy dolog. Hát a kinyerés sebessége...?
A hatásfok és a hõterhelés meg a másik fele. A nagy teljesítmény még 99,9%-os hatásofokkal is azt hozza ki, hogy az egész hajó egy nagy hûtõ...
A hatásfok és a hõterhelés meg a másik fele. A nagy teljesítmény még 99,9%-os hatásofokkal is azt hozza ki, hogy az egész hajó egy nagy hûtõ...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#828
megint csak +1 szög a rakéta koporsójába
Ez csak egy akkumulátor, nem független energiaforrás.
...sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy.
Akkor reméljük, hogy a hatásfok terén is drasztikus javulás lesz, mert különben az ûrhajók gyakorlatilag kilométeres radiátorok lesznek, aprócska reaktorokkal, hajtómûvekkel és lakó, esetleg fegyver modulokkal. :)
Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetõre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hõterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az elsõ ûrhadihajónál.
A baj az, hogy ha így gondolkodunk, akkor azt is feltételezhetjük, hogy mondjuk feltalálják a teleportációt, vagyis semmi, de semmi értelme nem lesz magának az ûrharcnak. :)
Ez csak egy akkumulátor, nem független energiaforrás.
...sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy.
Akkor reméljük, hogy a hatásfok terén is drasztikus javulás lesz, mert különben az ûrhajók gyakorlatilag kilométeres radiátorok lesznek, aprócska reaktorokkal, hajtómûvekkel és lakó, esetleg fegyver modulokkal. :)
Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetõre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hõterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az elsõ ûrhadihajónál.
A baj az, hogy ha így gondolkodunk, akkor azt is feltételezhetjük, hogy mondjuk feltalálják a teleportációt, vagyis semmi, de semmi értelme nem lesz magának az ûrharcnak. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#827
persze, ezt egyáltalán nem vitatom
lehet, hogy majd csak 10-20 év múlva éri meg belerakni az új okoskaróra/szemüveg/retinahudba
azt sem tudom megjósolni, hogy az elsõ ûrháború majd kevés de méregdrága hajót vagy mennyiségi hadviselést fog-e szülni.
biztos lehet pro/kontra érveket felhozni egy technológia gazdaságossága kapcsán, hiszen teszem azt hibridhajtás már volt II. vh-s tankokban is, de az autókba relatív új cucc, viszont a fullerének seggén még ott a tojáshéj, aztán mégis lelkesedik értük az ipar
ha nincsen kényszerpálya akkor szép lassan jönnek az új cuccok, de egy esetleg háború az mindíg más tészta
lehet, hogy majd csak 10-20 év múlva éri meg belerakni az új okoskaróra/szemüveg/retinahudba
azt sem tudom megjósolni, hogy az elsõ ûrháború majd kevés de méregdrága hajót vagy mennyiségi hadviselést fog-e szülni.
biztos lehet pro/kontra érveket felhozni egy technológia gazdaságossága kapcsán, hiszen teszem azt hibridhajtás már volt II. vh-s tankokban is, de az autókba relatív új cucc, viszont a fullerének seggén még ott a tojáshéj, aztán mégis lelkesedik értük az ipar
ha nincsen kényszerpálya akkor szép lassan jönnek az új cuccok, de egy esetleg háború az mindíg más tészta
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#826
Az a baj, hogy az ilyen "forradalmian új" akkumulátortechnológiákból az elmúlt legalább 20 évben minden évre jutott egy bemutató a "majd meglátjuk, hogy piacra kerül-e" kitétellel együtt.
A valós elõrelépés ehhez képest 25 év alatt NiMH -> LiIon -> LiPo volt, ami összejött (igaz a mai legmodernebb LiPo akkumulátorok lényegesen fejlettebbek, mint a 10 évvel ezelõttiek, mind töltési sebességben, mind strapabírásban). Az elsõ LiPo akkumulátorok 1997 óta kaphatók, a LiIon 1991-es, az NiMH 1989-es.
A valós elõrelépés ehhez képest 25 év alatt NiMH -> LiIon -> LiPo volt, ami összejött (igaz a mai legmodernebb LiPo akkumulátorok lényegesen fejlettebbek, mint a 10 évvel ezelõttiek, mind töltési sebességben, mind strapabírásban). Az elsõ LiPo akkumulátorok 1997 óta kaphatók, a LiIon 1991-es, az NiMH 1989-es.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#825
megint csak +1 szög a rakéta koporsójába
aksi
én továbbra is úgy gondolom, hogy mire eljutunk az ûrhadihajóig, sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy. Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetõre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hõterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az elsõ ûrhadihajónál.
aksi
én továbbra is úgy gondolom, hogy mire eljutunk az ûrhadihajóig, sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy. Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetõre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hõterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az elsõ ûrhadihajónál.
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#824
A kérdés, hogy mennyi energiát tud átadni a célpontnak, és az milyen mértékben reagál rá. A probléma mindkét oldalon nagy. Elõször is a röntgen-lézerekbõl nagy teljesítmény kinyerésére egy megoldást ismerünk jelentleg: a nukleáris robbanást. Szóval egy nukleáris bombát robbantasz fel, aminek akár 100 különálló "fókusza" is lehet. Elméletlen ezért is lett az SDI egyik alappillére, hiszen egyetlen X-Ray laser-mûhold képes lehet az összes szovjet rakéta lelövésére. A gond az, hogy a hatásfok katasztrófálisan gyenge, egy egy megatonnás bombánál hozzávetõleg száz megajoule energiát jelent - a lent említett dolgok miatt látható, hogy ez nem sok mindenre elég.
Ha a célpont ráadásul a 0.1-10nm-es hullámhosszon (röntgen-sugárzás) hatékony védekezéssel bír, akkor sokkal több energiát kell vele közölni, mintha mondjuk infravörös lézerrel lõnénk.
További gond, hogy minden egyes lézerfókusz saját célzórendszert igényel, szóval az SDI röngten-lézer mûholdja embertelen drága eszköz lett volna.
A harmadik, keveset emlegetett tény a fókusz, a röntgen elég jól fókuszálható rövid távon (ezért használják mikroszkópokban), viszont nagy léptékben már problémásabb a dolog. Szóval ha egy ûrbéli, sok-sok megatonnás forrású röntgen-lézerrõl bombáról beszélünk, akkor is a hatásos lõtávolsága legfeljebb párszáz kilométer lehet reálisan, vagyis még kevesebb, mint a látható vagy infravörös tartományú lézereké.
Végezetül pedig tegyük hozzá, hogy a röntgen sugarakat a légkör is viszonylag jól elnyeli, így a légkörben, vagy légkörön keresztül nem igazán használható...
Ha a célpont ráadásul a 0.1-10nm-es hullámhosszon (röntgen-sugárzás) hatékony védekezéssel bír, akkor sokkal több energiát kell vele közölni, mintha mondjuk infravörös lézerrel lõnénk.
További gond, hogy minden egyes lézerfókusz saját célzórendszert igényel, szóval az SDI röngten-lézer mûholdja embertelen drága eszköz lett volna.
A harmadik, keveset emlegetett tény a fókusz, a röntgen elég jól fókuszálható rövid távon (ezért használják mikroszkópokban), viszont nagy léptékben már problémásabb a dolog. Szóval ha egy ûrbéli, sok-sok megatonnás forrású röntgen-lézerrõl bombáról beszélünk, akkor is a hatásos lõtávolsága legfeljebb párszáz kilométer lehet reálisan, vagyis még kevesebb, mint a látható vagy infravörös tartományú lézereké.
Végezetül pedig tegyük hozzá, hogy a röntgen sugarakat a légkör is viszonylag jól elnyeli, így a légkörben, vagy légkörön keresztül nem igazán használható...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#823
Hopp, a link kimaradt.
http://www.globalsecurity.org/space/systems/xrl.htm
http://www.globalsecurity.org/space/systems/xrl.htm
#822
Az SDI -s röntgenlézerekhez hasonló eszközök mennyire lennének hatásosak egy bolygóközi utazásra felkészített (tehát kozmikus sugárzás és mikrometeorok ellen védett) hadihajóval szemben?
Mivel itt nukleáris robbanás szolgáltathatná az energiát, a lézerek teljesítménye drasztikusan növelhetõ lenne (mégha csak egy lövés ereéig mûködne egy ilyet hordozó drón).
Mivel itt nukleáris robbanás szolgáltathatná az energiát, a lézerek teljesítménye drasztikusan növelhetõ lenne (mégha csak egy lövés ereéig mûködne egy ilyet hordozó drón).
#821
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#820
A proton bomlás elvi dolog, ha jól tudom, eleddig sem elméleti síkon, és így természetesen a gyakorlatban sem sikerült bizonyítani ezt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#819
"Szóval ha megmondod, hogy hány barion bomlás megy végre másodpercenként az adott energiaforrásban, illetve milyen hatásfokkal konvertálja ezt elektromos energiává, megmondom, hogy mennyi energiát is termelne a valóságban. :)
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :)"
Hát a sorozatban még "technoblabla" se nagyon volt, szóval ilyen adatokkal nem tudok szolgálni :D
Egyébként mechák energia forrása volt, és olyan részecskékkel mûködött amit kb 2100-ban fognak felfedezni :D
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :)"
Hát a sorozatban még "technoblabla" se nagyon volt, szóval ilyen adatokkal nem tudok szolgálni :D
Egyébként mechák energia forrása volt, és olyan részecskékkel mûködött amit kb 2100-ban fognak felfedezni :D
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#818
Szórakoztató feladvány Standard modellt ~10 mondatban megalapozni :)
Amúgy a 938.2 MeV(/c^2) az a Standard modell szerinti protontömeg. Ha azt bomláskor mind ki tudják nyerni...
Amúgy a 938.2 MeV(/c^2) az a Standard modell szerinti protontömeg. Ha azt bomláskor mind ki tudják nyerni...
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#817
A pontos meghatározás nélkül nehéz jó választ adni, de elsõre egy "technoblabla" szintû szám. A MeV megértéséhez tudni kell, hogy feltehetõen itt a jelentése az egy elektron által nyert energia 1 Volt pontenciál különbség hatására.
Hogy ez mennyit jelent Joule-ban?
1 eV = 1.6×10^−19 joule, vagyis:
10 Exa eV (EeV) = 10 000 000 000 000 000 000 eV = 1.6 Joule
Ebbõl ki lehet számolni, hogy 938.2 MeV = 1.5028^e-10 Joule.
Most jön a "per Baryonic Decay" értelmezése.
A Barion egy szubatomi részecske, ami három quark-ból áll. Mi a quark? A jelenleg ismert legalapabb eleme a fizikának (a húrelmélet szerint még van ennél is kisebb elem, a húrok).
A Standard Model alapján:
Magyarázat: bal oldalt felül a lilák a quarkok, hat változatuk van (up, down, charm, strange, top és bottom), alul a leptonok (elektron neutrino, elektron, muon neutrino, müon, tau neutrono és tau), valamint a bozonok (foton, gluon, Z bozon és W bozon), illetve a féltestvér Higgs bozon. A szép az egészben, hogy vannak még aspiránsok, akik fel szeretnének kerülni a fenti képre (pl. az X és Y bozon, aminek a létét még nem bizonyították).
Vissza a témához, szóval quarkokból épülnek fel például a protonok (két up quark és egy down quark) vagy a neutronok (egy up quark és két down quark). Most jön a meglepi: a barion egy gyûjtõfogalom, ide tartoznak a nukleonok (proton és neutron), a labda barion, a xi barion és az omega barion.
Mit tudtunk meg akkor ebbõl? Azt, hogy az adott információ alapján az energia termelés egy barion bomlásból nyer ki 938.2 MeV-et. De ebbõl pont magát az adatot, azt, hogy az adott (gondolom valamiféle energiaforrás) mégis mennyi energiát termel, nem tudtuk meg. Ehhez tudni kéne mégis, hogy mennyi barion bomlik le a folyamat közben idõarányosan, és hogy milyen hatásfokkal mûködik maga az energiaforrás.
Hogy egy Joule energiát (1 Watt per másodperc) nyerjünk ki 100%-os hatásfok mellett, ahhoz ~6,24 EeV-re van szükség, vagyis:
Elõször hozzuk egy szintre a nagyságrendeket, 6,24 EeV = 6 240 000 000 000 MeV.
6 240 000 000 000 MeV / 938,2 MeV = 6 651 033 894,69 barion bomlásra van szükségünk.
Szóval ha megmondod, hogy hány barion bomlás megy végre másodpercenként az adott energiaforrásban, illetve milyen hatásfokkal konvertálja ezt elektromos energiává, megmondom, hogy mennyi energiát is termelne a valóságban. :)
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :)
Hogy ez mennyit jelent Joule-ban?
1 eV = 1.6×10^−19 joule, vagyis:
10 Exa eV (EeV) = 10 000 000 000 000 000 000 eV = 1.6 Joule
Ebbõl ki lehet számolni, hogy 938.2 MeV = 1.5028^e-10 Joule.
Most jön a "per Baryonic Decay" értelmezése.
A Barion egy szubatomi részecske, ami három quark-ból áll. Mi a quark? A jelenleg ismert legalapabb eleme a fizikának (a húrelmélet szerint még van ennél is kisebb elem, a húrok).
A Standard Model alapján:
Magyarázat: bal oldalt felül a lilák a quarkok, hat változatuk van (up, down, charm, strange, top és bottom), alul a leptonok (elektron neutrino, elektron, muon neutrino, müon, tau neutrono és tau), valamint a bozonok (foton, gluon, Z bozon és W bozon), illetve a féltestvér Higgs bozon. A szép az egészben, hogy vannak még aspiránsok, akik fel szeretnének kerülni a fenti képre (pl. az X és Y bozon, aminek a létét még nem bizonyították).
Vissza a témához, szóval quarkokból épülnek fel például a protonok (két up quark és egy down quark) vagy a neutronok (egy up quark és két down quark). Most jön a meglepi: a barion egy gyûjtõfogalom, ide tartoznak a nukleonok (proton és neutron), a labda barion, a xi barion és az omega barion.
Mit tudtunk meg akkor ebbõl? Azt, hogy az adott információ alapján az energia termelés egy barion bomlásból nyer ki 938.2 MeV-et. De ebbõl pont magát az adatot, azt, hogy az adott (gondolom valamiféle energiaforrás) mégis mennyi energiát termel, nem tudtuk meg. Ehhez tudni kéne mégis, hogy mennyi barion bomlik le a folyamat közben idõarányosan, és hogy milyen hatásfokkal mûködik maga az energiaforrás.
Hogy egy Joule energiát (1 Watt per másodperc) nyerjünk ki 100%-os hatásfok mellett, ahhoz ~6,24 EeV-re van szükség, vagyis:
Elõször hozzuk egy szintre a nagyságrendeket, 6,24 EeV = 6 240 000 000 000 MeV.
6 240 000 000 000 MeV / 938,2 MeV = 6 651 033 894,69 barion bomlásra van szükségünk.
Szóval ha megmondod, hogy hány barion bomlás megy végre másodpercenként az adott energiaforrásban, illetve milyen hatásfokkal konvertálja ezt elektromos energiává, megmondom, hogy mennyi energiát is termelne a valóságban. :)
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#816
Ez mennyire sok energia? Scifiben volt :D
Power Ouput: 938.2 MeV per Baryonic Decay
Power Ouput: 938.2 MeV per Baryonic Decay
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#815
Ionic Wind Thruster fejlesztés az MIT-n
erre kíváncsi leszek, hogy sikerül-e megvalósítani.
Itt kicsit bõvebben.
erre kíváncsi leszek, hogy sikerül-e megvalósítani.
Itt kicsit bõvebben.
#814
Ha repülõgépeket veszünk alapul. De itt inkább rakétákról, robotrepülõgépekrõl beszélünk. Ott azért a redundancia nem létezõ fogalom (általában). A vakítás persze jogos, és rakéták esetében is - ha optikai/IR/UV érzékelõrõl beszélünk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#813
Még ez sem igaz. Mert miféle kárt okoz egy gépben az, ha randomra kiválaszta egy néhány cm2-es felületet, ahol kilyukad? A mai gépek ez az esetek többségében lazán túlélik. Azt kell hogy mondjam, ma egy lézer szembõl elõbb vakítná meg a pilótát vagy okozna neki súlyos sérülést, minthogy a kemény hardver ezt megérezné...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#812
Ez már sci-fi, de ilyenkor érdemes átgondolni, hogy mekkora teljesítményû is kellene, hogy legyen a Csillagok Háborújában látott Halálcsillag lézerének. :)
Persze már megtették mások... :)
Persze már megtették mások... :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#811
Lazán kapcsolódik: lézerezzük meg a Holdat - egy kis számítgatás wattokról, hatásfokról, és a Hold elégetésérõl...
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#810
A gond az, hogy általános a watt megadása a teljesítményre. Ez optikai teljesítmény. Ami mindenkit érdekelne, hogy mennyi energiát ad át a lézer a célponton, amit ugye joule-ban kellene megadni, ráadásul azt is, hogy mekkora területen (ha egy mikronnyi méretû területen, akkor ott nagy pusztításra képes, ha egy négyzetméteren, akkor lehet hogy csak egy kicsit felmelegíti). Na most ez az, amit kb. lehetetlenség fixen megadni. Függ a fókusztól (vagyis mekkora területre érkezik be az energia), illetve légkörben való használatkor függ attól, hogy a légkör mennyi energiát nyel el illetve szór szét a fegyvertõl a célig tartó út alatt.
Amikor egy 100kW-os, 10%-os hatásfokú lézerrõl beszélünk, akkor azt jelenti, hogy 1MW-os (1MWh) teljesítményû energiaforrásra van szükség, hogy tüzelni tudjon. Miután nem tüzel, már elviekben semmi, gyakorlatilag töredék mennyiségû energiát vesz fel (a hûtés mûködtetésére például). A másik megoldás, hogy nagy méretû kondenzátor telepeket állítasz be, ám a kondenzátor csak rövid ideig képes az energiát tárolni, szóval kellemes játék (lövés elõtt feltölteni, majd töltve tartani a kondenzátort).
Nearo nagyon jól leírta, hogy a fenti példa alapján a 100kW-os lézer 1MJ energiát vesz fel (1 liter benzin energiatartalma hozzávetõleg 35MJ, 1kg pedig 46MJ). Szóval látszólag iszonyú keveset. A gond az, hogy a lézer ez alapján viszont csak 0.1MJ energiát ad le mikor kilép a fegyverbõl. Gondolom ez már talán jobban érzékelteti a problémát.
Amikor egy 100kW-os, 10%-os hatásfokú lézerrõl beszélünk, akkor azt jelenti, hogy 1MW-os (1MWh) teljesítményû energiaforrásra van szükség, hogy tüzelni tudjon. Miután nem tüzel, már elviekben semmi, gyakorlatilag töredék mennyiségû energiát vesz fel (a hûtés mûködtetésére például). A másik megoldás, hogy nagy méretû kondenzátor telepeket állítasz be, ám a kondenzátor csak rövid ideig képes az energiát tárolni, szóval kellemes játék (lövés elõtt feltölteni, majd töltve tartani a kondenzátort).
Nearo nagyon jól leírta, hogy a fenti példa alapján a 100kW-os lézer 1MJ energiát vesz fel (1 liter benzin energiatartalma hozzávetõleg 35MJ, 1kg pedig 46MJ). Szóval látszólag iszonyú keveset. A gond az, hogy a lézer ez alapján viszont csak 0.1MJ energiát ad le mikor kilép a fegyverbõl. Gondolom ez már talán jobban érzékelteti a problémát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#809
óh hát hogyne, sablont, számológépet és szabadidõt is majd kap a villanyszámla mellé ugye? múltkor egyik elektromosságot szolgáltató cégnél dolgozó munkatárs ki volt akadva hogy már õ se érti saját villanyszámláját, meg hogy mit miért fizet. persze miért ne bonyolíthatnánk ezt még jobban úgy sincs senkinek semmi gondja :D
#808
A watt az teljesítmény, a joule az energia. Ha 1 MW teljesítmény kell a lézerhez, akkor az azt jelenti, hogy 1 MJ energiát eszik másodpercenként. Addig tüzelsz vele, amíg nem szégyellsz.
Vagy hátha így jobban megérted... az hogy 100 kW-os motor van az autódban még nem határozza meg, hogy mennyi ideig tudsz vele menni. Azt az üzemanyag mennyisége határozza meg, pontosabban az, hogy mennyi energiát tudsz kinyerni a rendelkezésedre álló üzemanyagból.
Vagy hátha így jobban megérted... az hogy 100 kW-os motor van az autódban még nem határozza meg, hogy mennyi ideig tudsz vele menni. Azt az üzemanyag mennyisége határozza meg, pontosabban az, hogy mennyi energiát tudsz kinyerni a rendelkezésedre álló üzemanyagból.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#807
Amikor irtok a lézer energiaigényérõl, akkor az mennyi ideig "elég"?
pl. 100 kw lézer, 10 % hatásfok. Akkor kell hozzá 1 mw.
De az 1 mw-al mennyi ideig lehet lõni? Szóval 1 másodperc? 1 óra folyamatos tüzelés?
pl. 100 kw lézer, 10 % hatásfok. Akkor kell hozzá 1 mw.
De az 1 mw-al mennyi ideig lehet lõni? Szóval 1 másodperc? 1 óra folyamatos tüzelés?
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#806
Mikor átfutottam, akkor én is felhúztam a szemöldökömet a napelemtáblák teljesítményén. Ezek szerint nem alaptalanul. :)
#805
A különféle, már felvázolt fúziós meghajtások mellé érkezik. Azért a realitásoktól egy picit eltávolodtak, pl. 30 napos Föld-Mars út (Föld-Mars közeli távolságnál) 1MW-os napelemen kibuktam, az ISS összesen termel max. 110kW-ot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#804
Pont errõl beszélek. Valóságos cél esetén több tíz MWe teljesítmény huzamos használatról van szó tökéletesen tisza idõben...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM