Újabb adalék a piramisok építéséhez

Képzelj el egy autógyárat! Mondjuk 15 percenként kigördül egy frissen elkészült autó a gyárkapun, ez esetben egy autó szerinted 15 perc alatt készül el nulláról?

Korábban leírtam, hogyan építették a piramisokat.
Minden szintnél kihagynák pár kütömbnyi sort, ahol így keletkezik egy rámpának hely. Minden ilyen rámpa egy merõleges rámpával folytatódik a következõ szinten. Ez esetben felépül a poramis belsejében egy spirális belsõ anyagmozgató "lépcsõház". Ha az elején 140 méteres egy szakasz, és van nyolcvan szint, mire elfogy a lépcsõház, akkor a képcsõház hossza 140/2*80 méter, ami több kilomnéter hosszú. Tehát egyszerre kövek százait mozgathatják benne. És ott már lehet használni csörlõt, ami racsnis, tehát nem kell tartani a súlyt, csak húzni egy csörlõvel.

"Szerintem se. Ráadásul ezt a sebességet kell tartani a 40 50 80 és 120 méteres magasságban is. Egy helikopter nem viszi fel és teszi a helyére 2 perc alatt.
Meg elhiszem, hogy a munkások kemény legények voltak, de azért nem terminátorok, hogy ILYEN tempót bírjanak. Az ember tûrõképességét sokszor nem veszik figyelembe. Más dolog pár óráig 130%-on csinálni csinálni és megint más éveken keresztül, folyamatosan, nap mint nap. Pont ez súrolja már a scifi határát, ami ellen pont érvelni akarnak. Sivatagi körülmények között kell dolgozni, az ember vízfogyasztás napi 40 liter is lehet. Ha meg sokszor volt váltás és más brigádok akkor mégsem 2000-3000 ember dolgozott a piramison. Én sem a piramis építés tényét nem hiszem el, szerintem is meg lehet csinálni ókori eszközökkel, csak nem 4 év alatt és nem 2000 munkással."

Nagyon keveset tudsz az ókori emberek életérõl.
Egyiptom földmûvelõ nép volt. Hányszor arattak egy évben? Maximum kettõ. De lehet, hogy csak egyszer, mert ez éghajlatfüggõ. Mondjuk kétszer.
Tudod kié volt a termõföld? A fáraóé. Nem volt jellemzp a földtulajdonos paraszt akkor. Elvetették a gabonát pár hét alatt, meg betakarították pár hét alatt. A gabona meg bekerült a fáraó raktárába. Az emberek meg kaotak fejadagot a minkálért cserébe. EZért dolgoztak mondjuk három hónapot egy évben. Mit lehet kezdeni a köztes idõvel? Háborúzni vagy kézmûveskedni. A környéket leigázzák, nincs veszélyes ellenség.

Mit lehet csinálni ilyenkor? Fõleg, ha megindul a népszaporulat a jóléttõl?
Munkát kell nekik adni.
Szóval ott volt a teljes lakosság, volt aki cipót készített, volt aki cseréoedényeket, meg volt akinek nem volt mit tennie. Na ezek tízezrével voltak, és monumentális építkezéseken foglalkoztatták õket.
SZerinted gond volt emberek tízezreit foglalkoztatni? Nem. Élelem volt, cserépedényt, meg cipót nem csinálhatott mindenki. Hát, hogy ne lézengjenek a szabadidelyükben, mert annak rablás meg fosztokatás a vége, egyre nagyszabásúbb építkezéseket szerveztek.

"1: Jaa..de ehhez az is kellett volna, hogy iszonyat mennyiségben elõre dolgozzanak a kövekkel, mikor kezdik az épitést, akkor már több száz vagy ezer kö elöre meg kellett lennie...és a 2 perc/kõ beépitési sebességhez az is kell, hogy több száz bárka mozogjon a kövekkel, arra meg nem volt hely.."

Igen, ez történt, elõre dolgoztak.

"2:Amit irsz, az egy kõnél ok..de a 2 követ vontatók már asikos felületen gyalogolna:) és a többi száz meg tizezer?? azoknak már olyan sikos lett volna a faút, hogy nem tudnák huzni a követ, arrol nem is beszélve hogy a fa a sok ráöntött anyagtol megduzzad berepedezik,és hamar széttörik."

Láttál orosz festményeket, ahol emberek vontattak uszályokat?
Igen, jól sejted, hogy nem a vízben úszva húzták a hajót, hanem a két partról.
A kötelek V alakban csatlakoztak a hajókhoz. Ha ezt átviszed a csûszós ókori "futószalagra", akkor az a kép fog bevillanni, hogy a munkások nem a csûszüs görgõkön szkeccsöltek, hanem a járható úton.

"3: a vonatot persze hogy könnyü mozgatni..a surlodási erö a lényeg..minél kisebb az a jó :) kemény kovácsolt acél kerék, és sin..vagy fa talp és homok, valszeg egyforma:)
hogy az ütem tartható legyen, sokkal több ember kellett hoghy dolgozzon ott, hiszen ahhoz hogy mindeg legyen szabad csapat a vontatáshoz, fejtéshez, hajóztatáshoz (2perc/kõ!) ahhoz sok sok szabad melos kellett, hiszen a vontatóknak vissza is kellett érnie a hajótol fejtõ területéhez gyalog, és a hajótol a piramishoz is, éls fel..majd séta vissza a hajohoz:)"

Itt akár kövek százait is mozgatták egyszerre.

"Egyébként 2perc/kõ berakással is kb 20 év a melo idõ:), és nem 3-4...mert ugye nem 24 orában dolgoztak, és nem évi 365 napot.. hogy jön ki a 3-4 év?????????"

Három év alat Hufu és nem a jóval nagyobb Kheopsz piramist építették fel.
És rengeteg piramis építése végzõdött kudarccal.
Több tucat piramis van, de ez idõ alatt fáraók százai uralkodtak. Közülök csak néhányat ismernek. Sok piramisnak nem is tudják az építtetõjét.

Na végre. :-)

380óra egy kõ/fõ : akkor az 30 munkanap?? (30x12 kb) 2.4 millió kõ akkor akkor 72 millió nap? 72milla/ 10.000 fõ, az ugye 7400 nap, ami 20 év:) nem 3-4 :)

Mért bosszantó? mert kérdezek? Sosem állítottam hogy ufok..ezt te és más sem olvashatta tõlem. Emberek éítették, ez egyértelmû, csak azt nem tudom hogy hogy.
Ezt is írtam már, hogy nem tudom...ezért kérdezek. Érted?:)
Nincs elméletem, se jó se baromság...ne állíts ilyet.
Én kérdezek, de csak szajkózva vannak az értelmetlen bejáratott elméletek.
Persze, hogy futószalag szerûen dolgoztak, ez nyilvánvaló..de 2-3e ember?? ennek egy része nyilván pihen is néha..meg oda vissza mozog üres kézzel.., tehát a kapacitás kb 50% aki épp tényleges munkát végez, kb 1800 ember, ebböl ugye 1/3 vág, 1/3 hord 1/3 helyére teszi?? akkor ugy kb 600 ember hord, 20 fös csoport van írva valahol..akkor 30 csoport hordja? és tesz le 2 percenként egyet? számolj már, mekkora sebességgel mozogtak?

ez a almás elméleted marha vicces, de sosem írtam ilyesfélét...ne keverj az ilyen superufo vagy akármi elmélet halmozókkal itt. szerintem értelmes és jogos kérdéseket tettem fel.
Nem az építés tényét, hanem a mikéntjét kérdõkejezem meg..nem hiszem, hogy úgy történt ahogy itten leírjátok, és nem ennyi emberrel.

miért nem számol senki visszafele? legyen adott 10000 ember, legyen adott a 20 év és legyen adott a kövek súlya, darabszáma. ezesetben az jön ki, hogy 12 órát dolgozva naponta/ fõ 380 munkaóra alatt került helyére egy átlagosan 3 tonnás tömb. mi ebben a lehetetlen?

Ettõl az egésztõl függetlenül nem semmi hogy már akkor ilyet tudtak építeni, elképesztõ emberi teljesítmény lehetett! Mondjuk sokan meghalhattak...:S

Téged látom csak az érdekel, hogy emberek építették valamikor, valamiért és meg tudták csinálni és pont. Na ebben a kérdésben nem fogunk össze veszni. A klasszikus elmélet szerint Hufu fáraónak készült a piramis és temetkezési hely volt és kb 20-30 évig készült. Már ez is jobban hangzik mint a 4 év. Hérodotosz írt 30 évrõl és õ még láthatta a feliratokat a piramison. Ami ugye az 1301-es földrengés alkalmával rongálódott meg és aztán az arabok elhordták építkezésekhez.
Azt, hogy Hufu építette és temetkezési célból egy egyáltalán nem egy biztos tény. Nagyon sok eltérés van a Nagy Piramis és a többi között nem csak mérteiben. Van itt egy írás, ami szerintem remekül összefoglal minden elméletet(kivéve az ufókat) ami a Hufu piramissal kapcsolatban felmerül: A Gizai Nagypiramis A 16. oldalon találod azokat a kérdéseket, amik bennem is felmerültek. Az építkezés elméletei is le vannak írva, pro- és kontra érvekkel. Én elképzelhetõnek tartom, hogy ez a piramis korábban épült mint, ahogy gondolják. Jóval kedvezõbb éghajlat rengeteg fa anyag áll rendelkezésre, könnyebb logisztika és ellátás az embereknek. Lehet Hufu renováltatta késõbb az épületet.

"Manethón, az i. e. III. században élt egyiptomi történetíró azt írja: „A Nagy Piramist nem Kheopsz, hanem Szufisz király építette.” Manethón dolgozta fel elõször hitelesen az egyiptomi történelmet, és az õ névéhez fûzõdik még az
egyiptomi dinasztiák és a királylista összeállítása, amit kisebb módosításokkal máig használunk. Ezek fényében feltételezhetõ, hogy az elõbb említett kijelentésének lehet valóság alapja."

A történelemben nem egyszer fordult elõ, hogy egyes tetteket maguknak tulajdonítottak vezetõk. Természetesen ezt is ókori emberek építették és nem High-tech cuccokkal. De lehet ismertek olyan dolgokat, ami késõbb elveszett itt pl: csigára gondolok vagy az "ókori betonra" egyéb dologra. Amit máshol nem alkalmaztak az egyiptomiak késõbb. Ez is elõfordult a történelemben, hogy újra fel kellett találni elfeledett dolgokat. Víz okozta erózió nyomok a (talán) piramison meg a Szfinkszen. Ami lehet egy építési technika velejárója (ebbe a vizes dologba még nem ástam eléggé bele magam, de pont errõl akarok olvasni majd. Hogy pontosan milyen nyomok vannak kik állítják ezt, és mi okozhatta pontosan. Ázás, esõ vagy mégse víz stb). De elképzelhetõ, hogy egy csapadékosabb éghajlat következménye. Az se idegen a történelemtõl, hogy egyes kultúrák másolják egymást építészetben, mûvészetben stb. És itt még egyszer mondom nem az elveszett atlantiszi emberekrõl van szó.

Az építés módjánál elképzelhetõnek tartom ezt az "ókori beton" alkalmazását. Vannak is majd erre irányuló kutatások, hogy elemezzék ezt. Találtak is vízmolekula nyomokat a piramisi kövekben, amik nem tûnnek természetesnek. Reméljük tovább vizsgálódnak. (itt egy kis kitérés, az a legnagyobb baj, hogy rohadtul nehéz vizsgálni a piramist magát a sok bürokratikus akadály miatt, asszem a robot leküldésére is 10 évet kellett várni)

A belsõ rápma elméletét ahol maga a piramis a rámpa- amit Doktor Kotász leírt még az elején - az eléggé elképzelhetõnek tartom. Lehet kombinálni külsõ rámpával is még kis magasságig. Erre is irányul majd kutatás, hogy ezt bizonyítsa.

Aham, viszont meterben van es nem egy oegyiptomi mertekegysegben.

Mibol gondolod,hogy megsertodtem tudtommal egy negativ tartalmu jelzovel sem illettelek mint ahogy Te sem.Ha annak vettem megerositelek benne,hogy nem.

Kpv

"Ezert jo a belinkelt video, mert a sok ufo hivo rajohet, hogy tudatlanabb mint az okoriak voltak"

Nem vagyok ufo hivo (bar a repulo szerkezetekrol szolo rajzok es legandak tenyek-pl ezekiel-az nem feltetlenul jelent ufot pl johettek atlantiszrol vagy akarhonnet,jelenleg is megvan a fejlettsegi kulonbseg mondjuk japan es valami dzsungel lakok vagy kannibalok kozott) de gondolm sok ufo hivo sem allitja,hogy ufok epitettek mivel a legendakban az van,hogy leszalltak az Istenek az egbol es megtanitottak oket dolgokra utmutatast adtak stb.
Tehat szerintem a video nem zar ki semmit sot azt bizonyitja,hogy civilizalt korunkban is valakinek meg kell mutatni utmutatast kell adni,hogy tortenhetett hiszen a tobbseg nem tudja.Lasd a cimet
"A tudomány évszázadok óta próbálja megérteni, hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak a nagy piramisok megépítésére".

Egyet árulj már el: akkor mi a bajod a klasszikus elmélettel? Szerinted hogy, kik, hányan és mennyi idõ alatt építették a piramist? Mert az a kérdés engem már rohadtul nem fog meg, hogy kétezer vagy tízezer ember dolgozott-e rajta.

Nem veszed észre, hogy semmi UFÓs dologról nem beszélünk???
Én se mondom, hogy UFÓk és E.T volt mert akkor építettek volna 1 kilométer magas tisztán gránitból egy piramist 1000 tonnás kövekbõl és az lett volna ráírva: "Ezen elmélkedjél paraszt!"

Mitõl lett sokkal hihetõbb a 4 éves építési elmélet mint a 20 vagy 30??? Meg a 2000-3000 ember? Mert ez a legújabb? A következõ mi lesz, 3 hónap alatt megvolt?
Pont, hogy az építõk táborát 8000-10000 ezer fõsre becsülik!
Az a baj, hogy már mindenkit rögeszmésen ufó és misztika hívõnek gondoltok, aki csak olyat mer leírni, hogy "hát ezt nem egy 7VGe alatt szarták oda az biztos."

"képtelenség"

Öregem, ez már tényleg bosszantó.

Hány piramist húztál már fel, hogy ezt így ex catedra kijelented? Ugyanazt szajkózzátok: nemnemnem, mert, mert, mert... csakcsakcsak. Érveitek nevetségesek, pl. sok víz kell a munkásoknak? Az egész Nílust talán nem itták már meg! Egyik se látott még egy téglát se életében, nemhogy tízezer fõs ókori építkezést vezényelt volna, számításokat, kísérleteket, nem végzett, de így, karosszékbõl kijelenti, hogy nem és kész.

Ezzel szemben megtalálták az építõi táborát, vannak részletes számítások valódi szakemberek által, hogy igenis lehetséges, noha nem minden részlet tisztázott. Végsõsoron pedig ott van az a rohadt nagy kõhalmaz, bizonyítékként arra, hogy megcsinálták. Most azt akarjátok, hogy a - valószínûleg örökre - homályban maradó részletek miatt keressünk valami egészen más, fantasztikus magyarázatot?

Nem is az a gond, hogy ellenkeztek - kételkedni jó dolog -, hanem hogy alternatívákat sem kínáltok fel. Adott egy Newton, aki azt mondja, hogy az alma a gravitáció miatt esik lefele. Erre megjelenik egy csörgõsipkás kretén, aki azt mondja, na jójó, de hogy jut át a gravitáció a Földrõl pillanatszerûen az almára? Én ezt nem hiszem, baromság az egész elméleted, nincs is gravitáció, lallala. Minden értelmes ember szájon vágná.

Kötözködni lehet, sõt, ajánlatos, csak akkor mondj jobbat. Pusztán tagadással senki sem lesz okosabb, és az ilyen viselkedés mindig a butaságot, a visszahúzást, a maradiságot képviseli, vagy ilyen-olyan mögöttes indokok miatti ragaszkodást a régihez, mint az evolúciótagadó betonvallásosoknál.

KONSTRUKTÍV kritikát kérünk, ahol bemutatjátok, hogy ha így nem, akkor hogyan. Persze, attól meg fostok, mert a gondosan bújtatott alternatíváitok maximum vinnyogó röhögést váltanának ki. Az ufós meg atlantiszos magyarázatokkal az a baj, hogy ezredannyira se konzekvensek, bizonyíthatók és következetesek, mint az a sima elképzelés, hogy egyiptomi mesterek és munkások építették a piramisokat, kétkezi munkájukkal, ókori technikákkal.

Továbbra sem érted. Nem úgy zajlik a szállítás, hogy 1 kõ fel x percenként. Egy anyagfolyam van. Nem egyet szállítanak. Páhuzamos process fel sem merült eddig sokak fejéban? Miért???

Még a legelején írtam Hatsepszovet királynõ obeliszkjérõl, ami 300 tonnás volt. Magunk az egyiptomiak írják le, a mészkõtömb kifejtéséhez 7 hónapra volt szükség és a vontatása meg úgy történt ahogy kvp leírta, 6000 ember kellett hozzá. 2-3X annyi mint a piramis építéséhez?

És ezen a magasság és sebesség dolgon az se segít, ha nem bányászott kõ volt hanem egy ókori "beton" amivel az alapanyagokkal szépen felszaladtak és csak helyben lett olyan rohadt nehéz a megkötés után. Mert nem hiszem, hogy fél perc alatt megkötött.

Szerintem se. Ráadásul ezt a sebességet kell tartani a 40 50 80 és 120 méteres magasságban is. Egy helikopter nem viszi fel és teszi a helyére 2 perc alatt.
Meg elhiszem, hogy a munkások kemény legények voltak, de azért nem terminátorok, hogy ILYEN tempót bírjanak. Az ember tûrõképességét sokszor nem veszik figyelembe. Más dolog pár óráig 130%-on csinálni csinálni és megint más éveken keresztül, folyamatosan, nap mint nap. Pont ez súrolja már a scifi határát, ami ellen pont érvelni akarnak. Sivatagi körülmények között kell dolgozni, az ember vízfogyasztás napi 40 liter is lehet. Ha meg sokszor volt váltás és más brigádok akkor mégsem 2000-3000 ember dolgozott a piramison. Én sem a piramis építés tényét nem hiszem el, szerintem is meg lehet csinálni ókori eszközökkel, csak nem 4 év alatt és nem 2000 munkással.

Igaz, de mennyi idõ volt? 2 év, egy kõ..és 2500 évvel késõbb.. görgõkön..tõbbszáz ember mozgatta..és iszonyat lassan.
Nyilván már a mozgatáshoz kellõ cuccra felrakás is rengeteg idõbe telt, nehogy széttörjön a súly alatt:)
De én nem a súly mozgatási képességet kérdõjelezem meg, hanem a sebességet, és a tempót...képtelenség ilyen 2perc/kõ sebességet tartani, ilyen nagy távolságú, és bonyolultságu építkezésen.

1: Jaa..de ehhez az is kellett volna, hogy iszonyat mennyiségben elõre dolgozzanak a kövekkel, mikor kezdik az épitést, akkor már több száz vagy ezer kö elöre meg kellett lennie...és a 2 perc/kõ beépitési sebességhez az is kell, hogy több száz bárka mozogjon a kövekkel, arra meg nem volt hely..
2:Amit irsz, az egy kõnél ok..de a 2 követ vontatók már asikos felületen gyalogolna:) és a többi száz meg tizezer?? azoknak már olyan sikos lett volna a faút, hogy nem tudnák huzni a követ, arrol nem is beszélve hogy a fa a sok ráöntött anyagtol megduzzad berepedezik,és hamar széttörik.
3: a vonatot persze hogy könnyü mozgatni..a surlodási erö a lényeg..minél kisebb az a jó :) kemény kovácsolt acél kerék, és sin..vagy fa talp és homok, valszeg egyforma:)
hogy az ütem tartható legyen, sokkal több ember kellett hoghy dolgozzon ott, hiszen ahhoz hogy mindeg legyen szabad csapat a vontatáshoz, fejtéshez, hajóztatáshoz (2perc/kõ!) ahhoz sok sok szabad melos kellett, hiszen a vontatóknak vissza is kellett érnie a hajótol fejtõ területéhez gyalog, és a hajótol a piramishoz is, éls fel..majd séta vissza a hajohoz:)

Egyébként 2perc/kõ berakással is kb 20 év a melo idõ:), és nem 3-4...mert ugye nem 24 orában dolgoztak, és nem évi 365 napot.. hogy jön ki a 3-4 év?????????

Bocs.minden visszavonva..jogos amit írtál :) ütödött vagyok, mentségemre...éjjel volt :)

Egyébként a világ legnagyobb mozgatott kövét is csak emberi erõvel oldották meg. Ez Nagy Péter pétervári szobrának talpazata, ami egy 1250 tonnás gránittömb:

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Bronze_Horseman#The_Thunder_Stone

Ezt mondjuk nagyon lassan és csörlõkkel csinálták, bár ez utóbbit már a görögök is ismerték. Én azon se lepõdnék meg, ha az egyiptomiakról kiderülne, hogy ezer tonnás köveket is meg tudtak mozdítani. Ha megemelték volna õket, az már sokkal érdekesebb volna.

"A már linkelt videón látható, hogy a fickó egy fából kirakott valamin fél kézzel görget többszáz kilós követ."

A bemutatott ko felallitasi technika azert jo, mert az egyiptomi rajzokon fennmaradt egy obeliszk felallitasanak rajza. A videon pont ezt mutatja be az epito, tehat a rajz is korrekt.

"Õk úgy képzelik, hogy egyszerre és párhuzamosan zajlanak a folyamatok és végtelen egyenletességben..."

Ez sokat segit a megfelelo epitesi sebesseg fenntartasaban. Egyebkent ezert is irtam 10-20 fos csapatokat 1-1 ko mozgatasahoz, mivel ugy nez ki, hogy ennyi ember boven eleg volt. A parhuzamossagot pedig az biztositja, hogy annyi epito amennyirol a megmaradt feljegyzesekbol tudunk nem fert volna oda 1 kohoz, tehat ertelemszeruen tobb kovon kellett, hogy dolgozzanak egyszerre es a koszallito hajok rajzai alapjan is tobb ko utazott egyszerre a Niluson. A hazgyarak is igy mukodtek. Sok ember parhuzamosan keszitette a paneleket, majd egy helyen sorban raktak ossze oket.

Ezert jo a belinkelt video, mert a sok ufo hivo rajohet, hogy tudatlanabb mint az okoriak voltak.

Engem elképeszt, hogy egyesek mennyire nem vágják azt, hogy minek milyen sorrendben kell történnie. Õk úgy képzelik, hogy egyszerre és párhuzamosan zajlanak a folyamatok és végtelen egyenletességben...

A már linkelt videón látható, hogy a fickó egy fából kirakott valamin fél kézzel görget többszáz kilós követ. Ezt több tonnással is lehet játszani, csak lassabban és óvatosabban kell csinálni és nem fa alapon, hanem kõ alapon gurigázni.

0:30-tól. Nem ilyen sebességgel, de óvatosan lehetett csinálni. Ha percenként csak 10-20 métert mentek elõre, az is bitang gyors.

"1: hogy rakták fel a görgökre kb 1 perc alatt?"

Sehogy, parhuzamos munka soran egy-egy csapat akar heteket is szorakozhat, csak a beepitesnel kell sorban allniuk, hogy az utolso fazis jo sorrendben tortenjen. (par hozzaszolassal korabban mar leirtam) Egyebkent eloszor szanra raktak, majd hajora, amit a sodras levitt az epitesi terulethez, egy csatornan bevittek a piramisokig, itt lehuztak a hajorol es fel a rampan. A szallitas ideje alatt volt ido csiszolni is. A szanokrol van falfestmeny, a hajokrol is, a csatorna meg azota is koszoni jol van.

"2: a görgök a méretük miatt hogy nem süllyedtek bele a homokba?
Arról nem is beszélve, hogy mennyire elõre kellett dolgozniuk a kõfejtõknek..mert ugye 2 percenként egy kõ kitermelés...simán:)"

Nem gorgoket hasznaltak. Epittek kobol, majd arra rakott fabol egy utat, ami keresztbe rakott egyenletesre faragott torzsekbol allt. (kozep-afrikabol hoztak a fat a Niluson at) Ez olyan mint egy ipari gorgo sor, ez van alul. Ha ezt bekenik vizes agyaggal, akkor jol csuszik, igy a szantalpakon vontatott kovet viszonylag konnyu mozgatni. Csak a vontatobrigad es a ko kozott kell kionteni az agyagot, hogy az embereknek meg legyen tapadasa es lehetoleg a csapat a gorgosor ket oldalan, de meg az uton haladjon. Egy mar korabban belinkelt falfestmenyen pont ez van. Az ut az epites utan felszedheto es felhasznalhato epuletek epitoanyagakent.

Egyebkent az emberi ero neha meglepoen eleg. Az egyik etkezokocsi fesztivalon csak neztem hogy kerultek a vagonok a mozdonyok fordiokorongjan at a tarolovaganyokra, mert egy mozdony mar nem fer el a vagon mellett, hogy betolja. Eloszor azt hittem csorlovel huztak be oket a helyukre, de kiderult, hogy 4-5 ember konnyen eltol egy 30 tonnas vagont, kezzel. Ha a fa gorgo/vizes agyag/fa gerenda surlodasa hasonlo a mai vasuti megoldasokhoz, akkor viszonylag konnyu lehetett a koveket mozgatni. Egyebkent erdekes, de a korabban belinkelt rajzon a nagy szobrot (a mai napig megvan, csak kisse serult az evek soran) 4x16 ember mozgatta, de ha pontatlan a rajz, akkor lehet, hogy tobb. (es latszik a kepen a vizes agyag kiontese is) A piramisok kovei ennel valamivel kisebbek voltak. Az egesznek a lenyege a parhuzamos szallitoszallag elve. Matematikai kerdes, hogy ha egy csapat kepes 2 het alatt kitermelni, lecsiszolni, elszallitani, berakni egy kovet, akkor hany csapat kell, hogy ket percenkent bekeruljon a helyere egy ko? (napi 10 ora munka mellett) Masik ket kerdes, hogy ha mar a piramis tetejet epitik a felszinebe sullyesztett korrampa segitsegevel, akkor hany csapat fer fel egyszerre a rampara es milyen atlagsebesseggel kell haladniuk hogy ket percenkent bekeruljon 1 ko? (az utobbira a valasz masodpercenkent kb. 5-6 centi, azaz 0.18 - 0.21 km/h, az ember atlag gyaloglasi sebessege 5.00 km/h)

Azaz:
-kovek kitermelese: kell egy fa keret, amire fix tavolsagonkent kemeny kobol keszult lapos kobaltak vannak rogzitve, ezt oda vissza mozgatva egy puhabb kovon a szerkezet elvagja a kovet, amit igy csiszolni sem nagyon kell (lasd: furesz)
-kovek felrakasa a szanra: csak egy emelovel ra kell boritani a szanra (az eddig kivul levo, mar csiszolt felulet kerul alulra
-kovek csiszolasa: egy kemenyebb kovel dorzsolni kell
-kovek mozgatasa: lasd fent, igy mukodnek ma a palackozokban a tovabbito gorgosorok
-kovek berakasa, egy emelovel le kell boritani a szanrol (csak pontosan kell megallni a szannal, hogy jo helyre keruljon)

Nem olyan high-tech az egesz, csak sok es kitarto munka kell hozza, meg csapatonkent egy-egy hozzaerto ember.

Pedig nem az.
Elvileg a legtöbb piramis nem csak kövekbõl áll, mint egy monumentális LEGO gúla. Sok piramisnál csak a vázszerkezet van kövekbõl, ami a stabilitáshoz szükséges és a legtpbb részük tégla, és azok közé baszva mindenféle kõtörmelék, vagy homok beöntve. Ez a bizonyos három évig készített piramis, aminek a nevezetessége, hogy nem egyenes az oldallapja, hanem fél magasságnál laposabbá válik, egyszerûen építés közben megrepedt, mert megroggyant az alapja. Menet közben módosították a falai meredekségét.

Mellesleg nemrégen volt egy cikk itt az SG-én, hogy a piramisokban a belsõ köveket kiöntötték, tehát lényegében ókori "betonból" vannak. Nem mindegyik, csak feltehetõen nem bírták alapanyaggal, tehát nem volt elég mészkõ tömbjök.
De a mészkõt sem olyan nehéz vágni, mint mondjuk a gránitot vagy a bazaltot.
Sõt, a mészkõt nem is kell vágni. Elég, ha pár centit bevésed, és egy faéket belenyomsz, ami a víztpl kitágul, és repeszti az egészet.

A 131-es beírást Kara Kán írta.

Nem olyan bonyolult kiigazodni ezen a fórumon.

Te az a fajta bolond vagy, aki ha egyszer benéz valamit, akkor hiába írnak neki, hogy hahó, ezt benézted, nem is fogja fel, mit válaszoltak neki, csak nyomja tovább veszettül a hülyeségeit.

Sejtettem én, hogy más szövegeit véled az enyémnek, és azért olyan zavaros a mondókád, amit nekem szánsz, mert tele volt olyan utalásokkal, amik józan ésszel nem vonatkozhatnak rám. Még jelzem is neked, erre kikeresed, megtalálod a nekem vélt szövegeket, természetesen más neve alatt, de annyira rákattantál arra, hogy én voltam, hogy a fáradtságot sem veszed, hogy leellenõrizd, hogy kinek a neve alatt találtad.

És egész jól elröhögcsélsz azon, hogy idióta barom vagyok, aki arra sem emlékszik, hogy mit írt... Közben meg azt sem tudod, hogy melyik bolygón vagy...

Hagyd..az érvek leperegnek az itteni tudósokról:)
Én is olvasom a linkeket, hogy 10-12 ember mozgatott 30-40 tonnás tömböket, amin se fogás, se egyéb nem volt...tolták a homokba, talpakon..jaa persze...és 2 percen belül ott is voltak, és be is rakták...vicces.)Meg görgökön...jaa..akkor 2 kérdés
1: hogy rakták fel a görgökre kb 1 perc alatt?
2: a görgök a méretük miatt hogy nem süllyedtek bele a homokba?
Arról nem is beszélve, hogy mennyire elõre kellett dolgozniuk a kõfejtõknek..mert ugye 2 percenként egy kõ kitermelés...simán:)

Igen ez elég hihetetlenül hangzik. Persze a hihetetlen az nem jelenti, hogy lehetetlen. :)
Ez már a "percenként egy kõ a helyén" határát súrolja. A Colosseumot 8 év alatt építették fel a rómaiak feszített tempóban, és ezt az idõt kiváló eredménynek tartják! Pedig a rómaiak már elég jól fel voltak szerelve az egyiptomiakhoz képest. Fejlett daruk, csigák és emelõk. 100.000 köbméter travertinot használtak fel, a Hufu piramishoz pedig több mint 25x ennyi kellett. És akkor ezek szerint az hamarabb készült volna el.
A Tádzs Mahal építésénél meg azt írják 20 ezer ember dolgozott rajta és 22 évig épült. Jó tudom almát hasonlítok a körtéhez, mert a Tádzs Mahalnál komoly belsõ építészet volt, meg aprólékos díszítések, ami nem kis munka és elég idõigényes. Na meg a Colosseum se egy piramis, de mindenesetre kicsit hihetetlen a 4-6 év. :)

#131-es beírásod....szomorú hogy addig sem terjed a képességed, hogy amit beírsz legalább 1 napig megjegyezd:)
Idézlek:
#131:"5. több ezer ember kellene az egeszhez, ezeket etetni ,itatni, ruhazni,betanitani a munkara, csomoan meg is halnanak a balesetekben"
Nem kell több ezer ember, te csacsi.
Max. 10 ezer kell, és egy korbács."
Idézlek:
#182: "Szerintem nem én írtam, hogy 10 ezer ember kellett hozzá"

És én vagyok az idióta...hát igen :)
Saját magad cáfolod meg egy mondatban, ez csúcs:):
"Nem kell több ezer ember, te csacsi.
Max. 10 ezer kell, és egy korbács."
szóval akkor a 10ezer ember az nem többezer...vicces:)

A többit visszavonom, és bocsi:)

Sznofru piramisát a történelmi feljegyzések szerint három évig építették.
Az amelyik nagyon meredek szöggel indult, és a felénél ellaposodott az oldala, tehát raktak bele egy törést.

Egyrészt te írtad a Föld egyenlítõi kerületének azt, ami a Föld átmérõje, tehát nem nekem kell ehhez link, ,ásrészt, nem értem, hogy miért sértõdötten reagálsz arra, ha te valamit misztikusan hihetetlennek képzelsz, és megírom neked, hogy azt a hihetetlenül bonyolultnak látszó feladatot két bottal, két ingával, és egy fagurigával meg lehet oldani.

Nem, hogy megköszönted volna, itt sértõdõsködsz...

"Látom te vagy itt a fõokos, mindentudó, és megmondó...
Akkor akad nekem is pár kérdésem:)oszd meg velem bölcsességed, és mindentudásod.

Ha kb 10p/kõ berakási sebességet veszek figyelembe átlagban (ami szvsz egészjó) akkor kb 43 évig tart felépíteni...10e emberrel számolva(te írtad) ehhez kell kb vagy 50e ember ellátást szervezõ és biztosító+ a váltás+ a kiesõk pótlására."

Te meg a nagypoféjõ megmondó ember vagy, aki észre sem veszi, hogy keveri kinek mit válaszolgat.

Szerintem nem én írtam, hogy 10 ezer ember kellett hozzá, de ha megkérdeznél, azt mondanám, hogy tényleg 10 ezres nagyságrendû létszám és évtizedek kellettek ehhez.

"ennek a sok embernek a logisztikai ellátása+irányítása+munka gördülékenység meg+szervezése....hát nem egyszerü feladat..és 43 év alatt sok sok munkás , és mérnök szakértõ kiöregszik meghal...ezek pótlása? tanítása?"

Nem véletlenül találtak a piramiosok mellett táborokat, több ezernyi ember ellátását szolgáló konyhák maradványait, ételmaradványokkal, stb.
Merrt tényleg 10 ezrek építették.

"Egy kõhöz 30-40 ember kell, elvileg(faragás mozgatás) az egyszerre 25 kõ (a te 10e embereddel számolva)nem érzed hogy egy kicsit nevetségesen számolsz??? és érvelsz?
Nem beszélve az egyéb külsõ körülményekrõl..szárazság, járványok,háborúk stb"

Kurvára nem beszéltem eddig emberekrõl, így nem tudom, hogy milyen érvelésrõl hadoválsz itt.


"ja és Zahi Havass egy idióta öntelt seggfej:)"

Az nem világos, hogy ezt mibõl következtetted ki, vagy éppen miért nekem reagálod ezt.

Kicsit zavaros vagy. Ötletelek magamban, hogy te az afféle öntelt troll faszfej vagy, aki össze-vissza írkál mindenkinek hülyeségeket, hazudozik arról, hogy a másik mit írt, és jól elvan a nem létezõ vélemények cáfolgatásával, tehát szándékos a tevékenységed, vagy egyszerûen a hülye balfasz vagy, aki nem tudja kinek válaszolgat, és ezt az egészet másnak akartad írni.

Csak, hogy világos legyen, én mirõl írtam eddig.
Nagyjából arról, hogyan oldható meg technikailag, tehát építészetileg egy piramis építése (daruk, és UFO-k nélkül), illetve a PI, és a másodperc-nap arány azonosságát hogyan lehetett a föld átmérõje és a piramis magasságának arányával kifejezni két bot, két inga, meg egy fakerék segítségével.

Blikk, mint "hiteles" információforrás. Ez az év vicce.
Egyébként meg a hülye linkjeid helyett menj, és bizonyíts, hogy saját erõbõl elviszed azt a nagy tömböt (amirõl korábban volt szó), ne csak hadoválj marhaságokat.

Támadnak a nyugdíjasok! (Selyemgubó 2.)

Itt karakán a legnagyobb arc. Én is tudok barókat trollkodni, de amit karakán csinál, az már simábbra van csiszolva, mint a piramis építés technikája :D

És ezt most vedd dicséretnek :D

Egyszerû... Görgõk. Mellesleg a piramisokat elárasztással oldották meg.

Volt is róla egy nagyon jó dokumentum film, ahol bemutatták hogyan árasztották el és így hajóval minimális erõfeszítéssel fel lehetett vinni a baszom köveket.

Mellesleg már akkor is volt daru.

"Érdekessé: a natgeon volt egy mûsör a királynõ kamrában lévõ járatrõl. Akkor a fent említett idióta úr azt állított, hogy most mennek be ide leösszõr kamerával. Nos a tény: már a 60 évek végén az IBM munkatársai jártak ott kamerákkal. Sõt: a két videó felvétele között egyértelmû az, hogy a Zafiék kamuztak. Érdemes utánna nézni."

Egyesek szerint az egy új kamrát rejt, mivel abba ahol a kutatást végeztek is egy ilyen járat vezetett (a felfedezéséhez)

Viszont ez már nem fér bele a "3 kamrás" elméletbe...(ja az elmélet kitalálója szerint nincs ott semmi...)

A gond, hogy nagyon erõs a ragaszkodás a régi elképzelésekhez...
És aki mást gondol mond (ezt egy egyiptológus tudom) azt hülyének nézik, semmibe veszik stb.

nem akarok parasztnak tünni, de minden problémára a legegyszerûbb válasz a helyes: Ufok

Aha kõkupac....akkor olvasd már el a fentebb lévõ cikket, milyen összetett mérnöki és statikai meló volt ezt megtervezni, és megépíteni, úgy hogy nem volt hozzá tervezõ program, csak pár tekercs papirusz meg a építõ agya:)

Kara kán: Az életvitelben igazad van...de éppen ezért egy építkezésnél a logisztikai össze szervezés a legfontosabb....több ezer ember napi munkáját, pihenését, étkezését, ellátását, +az esetleges baleseteket, és váratlan eseményeket gyorsan lekezelni, úgy hogy a melo üteme ne lassuljon...nagyon nehéz dolog...és ezt évekig fenntartani...
szerintem, vagy többen voltak, vagy még inkább: valami másféle technikával építették a piramisokat..(nem, nem ufok) emberek...de hogy hogy? szerintem még valami lényegeset nem tudunk, nem értünk.

ÖÖöö, az a torony olyan épületgépészettel és technikával bír, hogy ehaj. A piramis meg csak egy kibaszott nagy kõkupac... Ha csak egy üres vázat kellene építeni, az meddig tartana és mennyibõl szeitned?

Nekem teljesen életszerûnek tûnik az, amit a Wikipédia leír.
Tudod régen más világ volt, nem segélyért kuncsorogtak az emberek, hanem amikor a fáraó megparancsolta, akkor dolgoztak. És a fáraó ezt nagyon sokszor megparancsolta.

A másik: a diplomákat nem osztották ezerszám, akkor a tudásért tényleg meg kellett szenvedni, nem lehetett a tanárok elõtt pimaszkodni, mert jött a nádpálca. Így az emberek gondolkodása is normálisabb volt, nem kergettek délibábokat, hanem a hétköznapokban realistán szemlélték a világot, ünnepnap meg lazítottak egyet a különbözõ vallási szertartásokon. Akkor belefért egy kis ábrándozás a túlvilágról.

Ez csak egy tipp. Egyénértékû bármely fórumbeli véleménnyel. A wikipedia nem hiteles forrás, pláne ebben a témakörben, amiben senki nem tud biztosat. Ötletelni Mari néni és Józsi bácsi is tud.

Hm a Dubai torony-hoz 22millió munkaóra kellett, és vagy 5000 munkás 6 évig építette, pedig a legmodernebb technika, és daruk tucatjai álltak rendelkezésükre, és nem farigcsáltak kõtömböket, hanem acél+beton öntés...

és az egészbe nem kellett annyi anyag:)de persze 3000 évvel ezelõtt simán kidobták 3-4 év alatt egy akkora építményt :)...na persze..életszerû...

"Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bõven maradt idõ és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhetõ, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek."

Az idézet volt és még kávé elött voltam :) Már megkávéztam és utánna néztem :)
( de nem is az a lényeg benne)

Egyébként ez csak átlagos érték lehet, tekintettel arra, hogy még az egyenlítõnél sem sima a felület, vagyis akár méterenként is eltérõ értékek jöhetnek ki. És ez ugyebár a szárazföldre vonatkozik, mert ahol óceánok vannak, ott meg egyébként is állandóan változik (dagály/apály) - a hullámzásról nem is beszélve.