Újabb adalék a piramisok építéséhez

Ezt meg hol hallottad hogy ie 10.500-ben épültek a piramisok? A Sfinx -re vannak elméletek, hogy akkor készülhetett.

Egy külsö fejlett civilizáció segitsége nélkül nem volt lehetséges. Ez tény.
Én csak a ghizai piramisokról beszélek. A többi selejt szar,emberi utánzat. Már csak romhalmaz.

" Kisse szomoru, hogy egy modern ember nem kepes megerteni azokat az egyszeru megoldasokat, amiket mar a regi idokben is ismertek."

Na, akkor most mindenki arra vár, hogy leírd ezeket az egyszerû megoldásokat, amivel egy piramis megépülhetett. Ha tudsz valamit ne tartsd magadba. 😊

"Senki nem vitatja, hogy emberek építették és nem a tengeri malacok. 😊 Csak az a kérdés, hogy hogyan? Mert erre a mai napig nincs egyértelmû válasz. Az evolúció csúcsa nem tudja saját magát megfejteni. 😊"

Mindenféle daru meg teheremelés nélkül felépíthetõ egy piramis.

Nem külsõ állvány kell, hanem a piramist úgy építeni, hogy az maga legyen az állvány. Az elsõ szintet könnyen eltudod képzelni. Sök követ egymás mellé rakni. De, ha mondjuk kettü-három kõ szélességének megfelelõ sort kihagysz, akkor oda elfér egy pár fokos emelkedõ rámpából, amin feltolhatod a köveket a következõ szintre. Itt is kihagysz két három sort, de ezt már merõlegesen teszed az egy szinttel lejjebb lévõre. Ha ezt minden szinttel eljátszod, akkor lesz egy spirális belsõ lépcsõházad. Amikor kész a piramis, akkor egyszerûen addig tologatod fel a köveket, amíg feltöltöd ezt a spirális lépcsõházat.
Nagyon a procizitással sem kell foglalkozni, nem baj, ha egy kõ picit kisebb vagy nagyobb, belül senki sem látja.

Ha ma akarnánk felépíteni, akkor milliárd dolláros költségvetéssel egy-két év alatt megoldható lenne, mert motorizálhatnánk az anyagmozgatást.
Sét, elvileg, ha logisztikailag megszerveznék, magasabb költségekkel pár hónap alatt összecsaphatnánk az egészet. És toronydarukkal ma is lassabb lenne, mint a belsõ spirális megoldással.

Nem tudom hogyan rakták egymásra a köveket a piramisépítõk.
De emlékszem, hogy azt hittem, el ment az õrmester esze, mikor sorkatonaként azt parancsot kaptuk, hogy ketten pakoljuk a 900 Kg-os bombákat úgy, hogy a barak mennyezetéig érjen a rakás. Aztán megmutatták hogyan kell, és igen fáradságos munkával, de megcsináltuk.
Tehát nem csodálkozom, csak csodálom a piramis építõket!

"A betonozásban se lenne semmi különös, a rómaiak kétezer évvel késõbb már biztosan feltalálták. A Parthenon dómja pl. korabeli betonból készült."

Sot, a romai beton zsenialis, ugyanis a benne levo zsuzott kagylo por es vulkani anyagok miatt teljesen vizallo. Nallunk is hasznaltak, a visegradi var kozeleben egy regi romai ortorony alapja epult ilyen modon, hogy ellenalljon a duna vizenek. (az alap meg megvan, pedig azota eltelt par evezred) Egyebkent a vas nelkuli vizallo betonnak megvan az az elonye, hogy nem korrodalhat benne semmi, tehat igaz, hogy valamivel gyengebb, de sokkal tartosabb.

A baalbeck-i kovekkel az a trukk, hogy viszonylag konnyu es puha anyagbol vannak, tehat konnyen vaghatoak es joval nagyobb a terfogatuk, mint egy hasonlo tomegu granit tomb. A korabeli mozgatasi technika lenyege az volt, hogy leraktak par kisebb, lapos kovet, azokon vizszintesben vegigtoltak a nagyobb koveket, aztan az ut anyagabol befejeztek az epuletet.

A mai technikarol csak annyit, hogy a legnagyobb teherbirasu daru 20000 tonnat bir megemelni. Ehhez kepest egy 1000 tonnas ko kavics. Es a regi kulturaknak nem is emelni, csak tolni kellett a koveket, raadasul sik talajon, elore megepitett uton. Vasuton vannak 34000 tonnas szerelvenyek is, de sik talajon egyetlen gozos is elbir kb. 20000 tonnat, elfogadhato sebesseggel. Ezek utan csigalassan, emberi erovel (idealis esetben enyhen lejtos uton), siman elvihettek 800 tonnat.

ps: Kisse szomoru, hogy egy modern ember nem kepes megerteni azokat az egyszeru megoldasokat, amiket mar a regi idokben is ismertek. Nem kell misztikumot latni, csak emberi tudas, tapasztalat es jozan esz, tovabba sok turelem es munka kellett hozza hogy megepitsek ezeket az okori epuleteket.

Én csak egyre lennék kíváncsi.
Honnét volt az akkori embernek a 3 nagy ghizai+a Sfinx felépítéséhez tudása? Most ie. durván 10.500 körül járunk. Mert ennél az épitkezésnél nem ártott egy kis matek,geometria,fizika ismeret.
Mert mi sem tudnánk még az 1+1 se összeadni,ha nem lett volna ki megtanit rá.
Ugye értitek a lényeget.

Nos, nem is te lennél, ha nem ezt mondanád! <#nyes><#nyes>

Az hogy meg kell emelnie egy embernek egy követ nem hasonlítható ahhoz, amikor sok ezer követ kell emelgetni, emberek munkáját összehangolni, "10 percenként" egy követ letenni.

Pont ezért lenne magyarázat a külsõ segítség! Amikor megtanították velük pontos volt. Késõbb fakult a tudás.

Lehet olvasgatni!

http://integrativmedicina.hu/scifi/index.html

A betonozásban se lenne semmi különös, a rómaiak kétezer évvel késõbb már biztosan feltalálták. A Parthenon dómja pl. korabeli betonból készült.

A köveket sehova sem kellett felemelni, tekintve hogy hosszanti irányban elnyúlva fekszenek egy domb tetején. Bírom, amikor misztikumhívõk arra se veszik a fáradtságot, hogy legalább egy fényképet megnézzenek a csodálat szóban forgó tárgyairól...

Majd nézd már meg azt a képet: maguk az egyiptomiak ábrázolják, ahogy szánkók segítségével mozgatnak 60 tonnás köveket.

Ötven centi osztva hárommal...húúúú😊😊

Ja, hát végülis két-háromszoros túlzás az nem is akkora hiba, ugye? Így számolva nekem is bõven fél méter fölött jár a farkam hossza...

" Ha meg valaki alternatívát mond akkor jön az idióta Zafi Hamasz vagy hogy a rákba hívják azt az egyiptomi fõmarhát és cáfol. Ha meg bizonyítni akarná valaki, akkor elhatjta."

Ja, hát azon nincs mit csodálkozni. Csak mondjuk nem ártana ésszel kezelni a különbözõ kijelentéseket.

1. Nincs egységes álláspont, olyan nincs, hogy "a tudósok". Másik fele, hogy minden elképzelés "a tudósok"-tól származik, a reálistól az ufókig(határeset), tehát ez a vagdalkozásod totál értelmetlen.

2. Válasszuk külön a politikát "a tudósok"-tól, ha egy mód van rá! Egyiptomnak kurvanagy bevétele van a turizmusból, sok ember megy oda tátani a száját a kõkupacokhoz. Ha egyértelmûen és tutira biztosan tudnánk, hogy hogyan építették õket, akkor eltûnne a dolog misztikuma, és erõsen lecsökkenne a vonzereje is. Ami csökkenõ turistaforgalmat is jelentene. Azt meg Egyiptom nem szeretné.
Ezért aztán megtiltja a picsába, hogy "a tudósok" mélyrehatóbb vizsgálatokat végezzenek.
Volt itt egy cikk, ami arról szólt, hogy "betonozták" a belsõ köveket. Csak a csóka nem kapott engedélyt, hogy megfúrja a piramist, mintavételezés céljából, úgyhogy esély sincs arra, hogy bebizonyosodjon az elmélete.

Juj, de jó volt ez a kávé. Fincsi volt. :-)

Nos, az a nagy helyzet, hogy én ezekre a kérdésekre tudom a válaszokat, de nem mondhatom el.
A titkok nemzedékrõl nemzedékre hagyományozódnak, csak beavatott embereknek, mint én is. Ennél többet nem mondhatok.
Ha azonban úgy érzed, hogy te alkalmas vagy Akasha-könyvtárosnak, egyike szeretnél lenni a titkok õrzõinek, akkor írj egy privátot. Nem biztos, hogy válaszolok, vagy lehet, hogy csak hónapok, esetleg évek múlva válaszolok, és utána is hosszadalmas, bonyolult próbákon kell átesned, és a végén nem is biztos, hogy sikerül neked. De az esély mindenképp megvan. :-)

Baalbek: "A nyugati támfalnak, mely az összes közül a legmagasabb, egy második kõsora is van, ezek közé építették be a híres „trilithont”; egy három hatalmas kõtömbbõl álló sort, melyek mindegyikének tömege eléri az 1000 tonnát. "

http://hu.wikipedia.org/wiki/Baalbek

okés nem 2500tonna, de azért ez sem rossz. Hány mai daru kell ennek a felemeléséhez?
Továbbá érdemes megnézni az ausszuáni gát építésénél milyen gépek dolgoztak. Okés régen épûlt éppen ezért érdemes megnézni: közel 30-35 évvel ezelött 32-40tonnás kövek mozgatásához olyan gépeket kellett kifejleszteni (párat) ami még nem is volt akkor. Daruk, amik + hidraulikát kaptak, hogy emeljék a 30tonnás köveket. Namost idõszámításunk elött 1000tonnátkat mozgattak... Hogyan?

Ezek a jó kérdések 😊

nyugi 😊
szóval csak a végeredményt látjuk. Ez a tény.
A többi fikció, de vannak életszerûtlen helyzetek is.
Pl. faszánkó segítségével a vizes talajon 4tonnás köveket rángatni. Egy kis matek és ki lehet számolni, hogy a két "sítalpra" hány tonna nyomás nehezedik, és ebbõl ki lehet számolni, hogy az útnak milyen szilárdságúnak kell lennie annak érdekében, hogy ne sûlyedjen el tökik a homokba.

Ha eltekintünk az "ufóktól" és egyéb okosságoktól, akkor is ott a bazinagy kérdés: hogyan? Mert ahhogy a tudósok állítják úgy biztos, hogy nem.
Nem azt modnom, hogy ufo-k, de lehet, hogy ha tetszika tudósoknak, ha nem: csikák tucatjait használták fel az emeléshez, és még az tis el tudom képzelni, hogy komplet álványzat vette körûl a piramist (csigákkal, csörlõkkel, stb) és akkor még mindíg nem járok az ufok-nák, csak olyat feltételezek amit a tudósok nem.
Rajzon van ábrázolva, hogy hogyan készítették, de az is tény, hogy pont a nagy pirmais esetében még vita, hogy ki és mikor építette, ui. egy nyamvadt szöveg nincs sehol. Okés egy van, olyan helyen ahhol normál helyzetbe a büdös életbe senki nem láthatta volna: a termentesitõ kamra egyik üregébe, ami gy.k. totál zárt volt addíg míg valamelyik okos felfedezõnk át nem furta. Eléggé érdekes, hogy egy ilyen volumenû projekt tervezõjélt eldugtál ilyen helyre.
Szóval sok kérdés van amire nem fogunk választ kapni, csupán csak azért mert a tudósaink feltételezik, hogy a régi ember hülye volt, vonszolta a tonnás köveket, homokból épített rámpát a 4tonnás (sõt a több tonnás köveknek ui. nem egy kö volt egyidõben a rámpán) köveknek. Ráadásúl a rámpához használt anyagot piramis alakba pakolnánk akkor kb 2x nagyobb lenne mint a piramis.

Sok a kérdés, és a válaszok meg olyanok amit egy józan paraszti ésszel rendelkezõ ember gond nélkül lesöpör, csak a tudósok nem. Mondjuk ez érthetõ: sokuk még fanglit sem fogott a kezébe nem, hogy vésõt meg ilyenek. Irodából meg minden sokkal 1xübb. Ha meg valaki alternatívát mond akkor jön az idióta Zafi Hamasz vagy hogy a rákba hívják azt az egyiptomi fõmarhát és cáfol. Ha meg bizonyítni akarná valaki, akkor elhatjta.

Érdekessé: a natgeon volt egy mûsör a királynõ kamrában lévõ járatrõl. Akkor a fent említett idióta úr azt állított, hogy most mennek be ide leösszõr kamerával. Nos a tény: már a 60 évek végén az IBM munkatársai jártak ott kamerákkal. Sõt: a két videó felvétele között egyértelmû az, hogy a Zafiék kamuztak. Érdemes utánna nézni.

Szóval én kíváncsi vagyok, hogy
- valaha is megtudjuk azt, hogy hogyan épûlt
- egyáltan építve van és nem kifaragva egy hegybõl (az anyag homogenitást mutat az egész piramisban, tehát kivûl belûl ugyan az. De vajon belül is kövek vannak egymásra rakva? Senki nem bontotta le még a piramis felsõ 2 sorját vagy 3-at)
- és a nagy kérdés: ki(k) és miért?

Na ilyen ábrázolások kénének, amik a piramis építést mutatják. Sok mindent lejegyeztek az egyiptomiak, de ezt valahogy nem. De nem engem kell meggyõznöd, hogy a piramisokat emberek építették, itt az a kérdés, hogy hogyan és pontosan mikor?

Ez igaz, a legnagyobb kõtömbök 40-50 tonnásak voltak, viszont azokat emelni is kellett fel a magasba. A szobrot "meg csak" a helyére kellett húzni.

Egyébként itt van neked egy korabeli ábrázolás egy kb. 60 tonnás szobor mozgatásáról egy tizenkettedik dinasztiabeli fáraó sírjából:

http://weekly.ahram.org.eg/2004/702/he1.htm

Ennél nagyobb kõ a piramisokban sincs.

Nem, de ki mondott ilyet? Én biztosan nem. Sõt ugyan azt mondom, amit te, nincs rá konkrét magyarázat.

gulyasandras: Hérodotosz emelõdarukról ír. Ezt tartják a legkevésbé valószínûnek, (a kutatók és nem az ufó hívõk).

Hérodotosz fõmûve, 2. könyv 124-125.

Képzeld, azt se tudjuk, hogyan csiszolták a köveket az õskorban. A köveket látjuk, ötleteink is vannak tucatszám, de egyik se biztos. Nincs információ, a szerszámok eltûntek, a kövek megmaradtak. Pont, mint a piramisok.

Akkor ebbõl az következik, hogy valami tízemeletes rejtéllyel állunk szemben, amit lézersugár és gondviselés nélkül képtelenség megoldani?

Hûûû... õsrégi... nincs dátumozása (hát valóban a számla már nincs meg)... "valakik" - akár még zöld csápjuk is lehetett, nem tudjuk... ti mind ugyanabból az ufómagazinból mûvelõdtök? 😊

Nem akarom lekicsinyelni nyolcszáz tonnás kövek mozgatását, le a kalappal, de amit én eddig a weben találtam Baalbekrõl, az legfeljebb ennyirõl beszél. Esetleg tényleg mutatnál valami linket errõl a mega-kolosszálisan elképzelhetetlenül nagy ufótevékenységrõl?

Mondjuk szerintem aki nyolcszáz tonnát megmozdít, ezerkettõt is simán. Valami egészen különleges antigrav ufótechnológiára mondjuk úgy tízszer-százszor annyinál kezdenék gyanakodni.

Ezt nem bulvársajtóba írták meg ufó magazinokba, hanem ezzel foglalkozó könyvekbe. Nem is építési naplókra meg mûszaki tervekre gondoltam. Olyat persze, hogy nem lehetne elõkotorni. Hanem egy egyszerû mûvészeti ábrára pl. egy falon, ahol ott egy piramis és az emberek cipelik a köveket. Mert ilyen sincs (pontosabban nem került még elõ).

Kara kán: Nyugi. 😊 Ha neked van igazad, akkor nem értem min húzod fel magad. Nem is tudtam, hogy a piramisok építése az általános mûveltség kategóriájába tartozik.

Lesz..rom, hogy mit tudsz te és mit nem.
Most épp készülök kávézni menni, az sokkal fontosabb, mint a te általános mûveltséged.

Én nem tudok róla, hogy lenne róla leírás, nekem úgy rémlik, hogy valami gazdasági dokumentumok vannak csak, költségvetés, meg ilyesmi, nem pedig építési napló.

Aztán lehet, hogy tévedek, de igazából nem is én mondtam, hogy tudok ilyen leírásról.
Gondolom, ha úgy szumma egyiptológia témában lenne egy pontos leírás, akkor nem azon menne itt a duma, hogy hogyan építhették akkor ezt. (Bár, még azt is el tudom képzelni, bulvársajtó képes 100%-osan ismert és egyértelmû dolgokat is hatalmas rejtélyként beállítani. Hát még a direkte átbaszós, misztifikálós, túlzós hazudós ufómagazinok)

Én a "valahogy"-t írtam, nem a "fogalmunk sincs"-et. A kettõ nem ugyan az.

És arra reagáltam, hogy Kara kán azt írta, ábrázoltak piramis építést, illetve már másoknak sikerült sikeresen kivitelezni a gyakorlatban az építési technikákat. Tehát már rég nem rejtély az egész, meg van oldva. Most akkor van adat vagy nincs? Ha van róla adat, akkor lehet azt a képzeletbeli asztalt verni. El kéne dönteni most akkor mi a helyzet.

De, a "fogalmunk sincs", az egy teljesen tudományos magyarázat.

Vannak ám ilyesmik, amik idõ vagy térbeli elhatároltság okán ma már egyszerûen kideríthetetlenek.

Asztalt verni eredményekért ott, ahol nincsenek adatok, eléggé komolytalan...

Biztos voltam benne, hogy lerázós válasz fog jönni. De azt is írhattad volna, hogy "nem tudok".

Ennyit segítek.

Keresgélj, olvasgass.
Más nem tudja megtenni helyetted.
Vagy konfabulálj, az is egy opció.

igen.

Akárcsak Tiahuanaco és a többi inka, maja, azték, tolték városok és építmények, Baalbek is ôsrégi és nincs történelmi dátumozása. A valódi Baalbek egy hatalmas terasz, amely óriási kôtömbökbôl van összeillesztve. A kövek többségének oldalhossza 20 méter és mintegy 1500�2000 tonna nehezek. Ezekbôl a kôtömbökbôl alakítottak ki valakik egy, helyenként 16�20 méteres magasságot is elérô, kb. 310 méter széles és 530 méter hosszú, több mint 164 ezer négyzetméteres, lapos kôteraszt.

Utánanéztem, ezeket találtam. Azé' kértem linket.

És ez elég lenne arra, hogy 5.3 hektáros területet gyakorlatilag vízszintbe hozzál?

A teraszra ráépítettek az évszázadok során...nézz utána😊

De még mindig nem mutatsz konkrétumot. Mondtad ábrázoltak piramis építést, meg hogy másoknak sikerült. Elhiszem csak mutasd meg. Én sem ufó hívõ vagyok, biztos van tudományos magyarázat mindenre, csak ennyivel elintézni hát õk építették valahogy és kész, az minden csak nem tudományos.

Ha már így leosztasz, akkor egy forrást is idebökhetnél igazán.

Amit én találtam, az:
60 tonnás kövek fenn, az oszlopokon
100 tonnás sarokkõ
800 tonnás "trilithon", ebbõl van összesen három darab, de ezek nincsenek felemelve, hanem egy támfal részei, ezeket nem emelték meg
1000 tonnás "terhes nõ köve", a kõfejtõben, ezt meg sem mozdították
1200 tonnás kõ félúton.

2500 tonnás követ nem említett egyik írás sem, megnéztem párat.

apropó, akkor vásároltam a molnárkocsit, de ez sima, nem lépcsõzõ, mert olyan is van, ha nem tudnád.

Ne a japánokat nézd. Másoknak sikerült.

Az tény, hogy amikor költöztem nekem is gondot okozott anno az automata mosógép felcipelése a 4. emeletre (lift nem volt), de legközelebb már okosabb leszek, tanulmányozni fogom a piramisépítéseket. Lehet, hogy agyagos iszappal be fogom kenni a lépcsõházat. :-D

Rosszul tudod, a baalbeki kõterasz kb 7-8 nagy tömböl áll össze, amiket onnan kb 3-6 km re lévõ sziklafalbol "termelték" ki, és vitték oda...hogy hogy, senki sem tudja..

Volt ilyen kísérlet, a 70-es években próbálkoztak vele japán tudósok. (nem õk próbálkoztak fizikailag 😊 ). Pontosabban 1978 Szakuzsi Josimura professzor vezetésével. Egy 12 méteres! mini piramissal próbálkoztak. Az Nagy piramis mellett akarták felállítani akkori eszközökkel. Mindennel próbálkoztak, amit felsoroltunk. Nem jött össze nekik. 😊

nem kell az egész területet, csak kis csatornácskákat a széleken, és mondjuk átlósan.

2500 erõs túlzás, a legnagyobb is 1200 tonna "csak". Egyébként azokat nem emelték, csak 60-100 tonnás köveket emelgettek. Az 1200 tonnás cucc az sosem került a helyére, ott van hagyva a templom és a kõfejtõ közti út mellett.

Hm...20 fõ egy 20-30 tonnás kõ mozgatásához? kicsit optimista...
2p/ kõ berakás?? azért ezt megnézném....fõleg ekkora köveknél...már a beillesztés több idõt venne el.
Futószalag elved, elvben ok...de ez akkora logisztikát, és összhangot követelne, meg gyors kommunikációt...és ugye adóvevõ nem divott akkoriban??😊

és ezt ugye 20 éven át fenntartani???? hm... kicsit erõs😊