Buták a régi emberek?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#250
Nem tudom mi miért nevezzük magunkat okosabbnak, mint elõdeink. Mi ( fejlett világ lakossának 80%-a a jelenkor adta lehetõségeket használjuk ki. Az idõszámítás elõtt "akkor" ugyancsak a jelenkor adta lehetõségeket használták fel az egyszerû emberek. Mert be tudom kapcsolni az LCD? Persze, de az akkori ember is meg tudta volna tenni, és ugyanúgy nem tudta volna a mûködési elvét, mint a maiak. Az, hogy okosabbak vagyunk csupán az emberiség nagyon kis százalékának köszönhetjük, akik szintén az elõdök tudására építettek.
Ezt most nem tudom miért Neked írtam, de igy lett.
Ezt most nem tudom miért Neked írtam, de igy lett.
Walk the Talk.
#249
Ott pedig megkérdõjelezik szegényt.:))
Walk the Talk.
#248
Piramist?
Lásd az eredményt: Babilon
Lásd az eredményt: Babilon
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#247
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#246
Amikor meglátom ennek a topiknak a címét, mindig az jut eszembe:
milyen kisebbségi érzések hajthatják az embert arra, hogy az elõdök értelmét
kérdõjelezi meg, azért, miközben a mai emberek nagyrésze éppen az ellenkezõjét bizonyítja. Ma meglenne az eszköz, ami régen nem volt, csak éppen az értelem hiányzik ami kellõ hatékonysággal használja.
A modern ember nem támogatja egymást, hanem akadályozza.
Mit tehetünk, ha a két kezünk egymást hátra lökdösve lendül elõre, és ha az egyik valamit megragad, akkor a másik kifele húzza a fogásból.
Pedig kis összefogással akár "piramist" is lehetne építeni.
milyen kisebbségi érzések hajthatják az embert arra, hogy az elõdök értelmét
kérdõjelezi meg, azért, miközben a mai emberek nagyrésze éppen az ellenkezõjét bizonyítja. Ma meglenne az eszköz, ami régen nem volt, csak éppen az értelem hiányzik ami kellõ hatékonysággal használja.
A modern ember nem támogatja egymást, hanem akadályozza.
Mit tehetünk, ha a két kezünk egymást hátra lökdösve lendül elõre, és ha az egyik valamit megragad, akkor a másik kifele húzza a fogásból.
Pedig kis összefogással akár "piramist" is lehetne építeni.
aki kételkedik, az gondolkodik
#245
"De szeretnék gazdag lenni
Egyszer libasültet enni"
S innen minél messzibb menni...
...De már abból nem esztek!
Egyszer libasültet enni"
S innen minél messzibb menni...
...De már abból nem esztek!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#244
Akkor irány a megfelelõ topikba- (fizika, Biblia stb.).
Itt ez most off, hozzád nem illõ!
Itt ez most off, hozzád nem illõ!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#243
Én vagyok az Isten.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#242
Már értem a csillagászatbani válaszod, de oda nem való ez az egész. Õk a tükrös távcsõrõl beszélgetnének, amit a jövõben tiszteletben tartanék. Igazából ez talán a fizika topikba való? De ott a példák volta! Akkor hol kéne folytatnunk?
Talán sehol. Tényleg, már nagyon mélyre süllyedtem, és ráadásul a tulajdon erõmbõl.
Most eltünök mérlegelni a dolgokat. Oké?
Talán sehol. Tényleg, már nagyon mélyre süllyedtem, és ráadásul a tulajdon erõmbõl.
Most eltünök mérlegelni a dolgokat. Oké?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#241
"...találtam utána rendes munkát..."
És most vagyonõr, vagy csõdör vagy?
És most vagyonõr, vagy csõdör vagy?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#240
Persze, de a pont mint olyan egy matematikai absztrakció. Viszont belõlük kiterjedt alakzatok épülnek fel, amik már annyira nem elvontak. Ha belátod, h ezen alakzatokkal mi a helyzet, akkor beláthatod mi van a valóságban, mert a valóság ezekkel közelíthetõ. Nyilván a leg1szerûbb (idealizált) esetektõl indulunk a bonyolultabbak felé, h vmit mondhassunk a világról, aztán pedig kísérletileg leellenõrizzük, h elfogadható becslést tudtunk-e adni.
Ha pedig pontszerû testet keresel, akkora fentiek alapján a Földhöz képest te is annak vagy tekinthetõ. Hiába próbálnánk téged pontosabban leírni úgy sem kapnánk jobb eredményt (jó eredmény azt jelenti, h az elvárt hibahatárokon belül van) arra, h mennyi ideig zuhansz 2méter magasról. Ez 1ébként annyira alapelv a világ megismeréséhez, h Arisztotelész is hasonlót fogalmazott meg. Csak sajnos a filozófia már nem kötelezõ a középsuliban.
Ha pedig pontszerû testet keresel, akkora fentiek alapján a Földhöz képest te is annak vagy tekinthetõ. Hiába próbálnánk téged pontosabban leírni úgy sem kapnánk jobb eredményt (jó eredmény azt jelenti, h az elvárt hibahatárokon belül van) arra, h mennyi ideig zuhansz 2méter magasról. Ez 1ébként annyira alapelv a világ megismeréséhez, h Arisztotelész is hasonlót fogalmazott meg. Csak sajnos a filozófia már nem kötelezõ a középsuliban.
#239
így önmagában, h "tehetetlenség" talán a Newton I. törv.-re gondolsz? vagy a tehetetlenségi tömegre? "Légyszi, pontosítsd!"
#238
Ez a duma egy bizberes dobozra volt felírva ahol egy haverom szakaszmérnök, tõle hallottam:D
Egyébként így hogy elárultad mi a munkád, már értem miért vagy ennyire zokni a fizikához, meg a matekhoz. Én is voltam közmûves egy évig, szerencsére találtam utána rendes munkát.
Egyébként így hogy elárultad mi a munkád, már értem miért vagy ennyire zokni a fizikához, meg a matekhoz. Én is voltam közmûves egy évig, szerencsére találtam utána rendes munkát.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#237
Ha a vezeték elõírás szerint szigetelt, akkor a tapintása is ugyanaz. Légyszi, pontosítsd a lábjegyzeted:...lévõ szigeteletlen áramvezetõ..."
Mert én pld vízvezetéket tervezek.
Mert én pld vízvezetéket tervezek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#236
Bizony.... Csupán egy igazi, kecses "tehetetlenség" definiciót. Ami a "ki vagy te?" kérdésre felel.
És nem arra, hogy "mit csinálsz te"?
Segítek is az elsõ két szót leírni:
"A tehetetlenség..." (innen te írd, azután meg majd én).
És nem arra, hogy "mit csinálsz te"?
Segítek is az elsõ két szót leírni:
"A tehetetlenség..." (innen te írd, azután meg majd én).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#235
<#zavart2>
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#234
Lehet, hogy Newton a módját leírja. Csak eddig még nem sikerült pontszerû tömeget találni. Minden tömegnél találtak kiterjedést. Ami azt jelenti, hogy minden strukturált valami. Mindennek van belseje. Még az atomnak is. Hajaj, szegény elektron és a mag között mekkora a távolság?
Szóval mutass nekem egy igazi tömegpontot, és én kifordítom a fizikát!
És légyszi, írj végre te egy "tehetetlenség" definiciót, akkor azt együtt kivesézzük, azután én is újra leírom az enyémet, azt is kivesézzük, oké?
Szóval mutass nekem egy igazi tömegpontot, és én kifordítom a fizikát!
És légyszi, írj végre te egy "tehetetlenség" definiciót, akkor azt együtt kivesézzük, azután én is újra leírom az enyémet, azt is kivesézzük, oké?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#233
Newton Principiájának egyik fejezete arról szól, hogyan kell a pontszerû elemekre vonatkoztatott összefüggéseket kiterjedéssel bíró objektumokra alkalmazni.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#232
Itt 3-4 topik között csapongok. Az egyikben leirtam, hogy miért gondolom, hogy nincs filozófiai kapcsolatuk a tudományoknak, és hogy ennek mi a hátránya.
Utána azt is le kéne irjam, hogy a filozófia sem áll a helyzet magaslatán.
Majd folytatom...
Utána azt is le kéne irjam, hogy a filozófia sem áll a helyzet magaslatán.
Majd folytatom...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#231
A nyelvészeti összecsapást kerülném, abba gyenge vagyok.
Ám megfigyeltem, hogy például az árapály potenciált gyakran összetévesztik a gravitációs gyorsulással, pedig egészen más a mértékegysége.
Abban persze igazad van, hogy ide nehéz beírnom képletet. De hát úgy kívánom, hogy végre a sok mellébeszélés mellett valami konkrét is legyen itt! Értem: vissza kellene fognom magam, és megpróbálni ugyanolyan általánosnak lenni, mint Te is vagy! Az jó lesz, oké? De akkor kivel tudsz majd itt vitatkozni, beszélni bármirõl, polárka?
Az árapálynál mindenki elfogadja, hogy ott valós, kiterjedéssel rendelkezõ tömegekrõl van szó. Ugyanez a tömegvonzás esetén nem így van. Ott elméleti tömegpontról beszélünk, amelynek nincsen saját belsõ gyorsulási mezõje.
És akkor megjelenik egy égitest, ami ilyen tömegpontokból áll állitólag, és amelynek belsejében is van gravitációs gyorsulás, ami ráadásul középen nulla.
Nem furcsálod ezt az alapvetõ különbséget? Hogy hogyan lesz az elméleti tömegpontok összességébõl ilyen összetett struktúra, a felületén vagy a belsejében,. vagy azon kívül is gravitációs maximummal?
Nekem ez is furcsa. Én felteszem a kérdést: vajon igaz e az ilyen "elméleti egyszerûsítés"? Vajon nem lehet e, hogy nem helyettesíthetek valós tömegpontot elméletivel, aminek a közepén van a maximum, és az nem nulla?
Mert én ilyen buta vagyok.
Ám megfigyeltem, hogy például az árapály potenciált gyakran összetévesztik a gravitációs gyorsulással, pedig egészen más a mértékegysége.
Abban persze igazad van, hogy ide nehéz beírnom képletet. De hát úgy kívánom, hogy végre a sok mellébeszélés mellett valami konkrét is legyen itt! Értem: vissza kellene fognom magam, és megpróbálni ugyanolyan általánosnak lenni, mint Te is vagy! Az jó lesz, oké? De akkor kivel tudsz majd itt vitatkozni, beszélni bármirõl, polárka?
Az árapálynál mindenki elfogadja, hogy ott valós, kiterjedéssel rendelkezõ tömegekrõl van szó. Ugyanez a tömegvonzás esetén nem így van. Ott elméleti tömegpontról beszélünk, amelynek nincsen saját belsõ gyorsulási mezõje.
És akkor megjelenik egy égitest, ami ilyen tömegpontokból áll állitólag, és amelynek belsejében is van gravitációs gyorsulás, ami ráadásul középen nulla.
Nem furcsálod ezt az alapvetõ különbséget? Hogy hogyan lesz az elméleti tömegpontok összességébõl ilyen összetett struktúra, a felületén vagy a belsejében,. vagy azon kívül is gravitációs maximummal?
Nekem ez is furcsa. Én felteszem a kérdést: vajon igaz e az ilyen "elméleti egyszerûsítés"? Vajon nem lehet e, hogy nem helyettesíthetek valós tömegpontot elméletivel, aminek a közepén van a maximum, és az nem nulla?
Mert én ilyen buta vagyok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#230
Ez most szintén erõsen filozofikus, ha nem tisztázzuk mit értesz ezen állítás alatt. Intuícióm alapján azt mondanám, h eleinte igenis "tisztelték" (a matek is a filozófia témaköre volt anno), ami idõvel fel is tartotta a fejlõdést és ellentmondásokra is jutottak. Vannak kérdések, amik végülis filozófiainak is tekinthetõk, de már régen eltávolodott a két tud. terület. Talán már olyan a filozófia a matekhoz, mint a szofisták Platónhoz.
1ébként cseppet sem ezoterikus a tudomány (1szerûen kevesen tudnak/akarnak 1-1 területre elég idõt fordítani), viszont én is szégyennek tartom, h nincsen 1 rendes weboldal, ahol MINDEN hivatalos tudás elérhetõ színvonal, elõismeretek szerint csoportosítva több ember magyarázásával.
1ébként cseppet sem ezoterikus a tudomány (1szerûen kevesen tudnak/akarnak 1-1 területre elég idõt fordítani), viszont én is szégyennek tartom, h nincsen 1 rendes weboldal, ahol MINDEN hivatalos tudás elérhetõ színvonal, elõismeretek szerint csoportosítva több ember magyarázásával.
#229
Mert helyesírásunk legfõbb alapelve a kiejtés szerinti írásmód. Az "1"-et "egy"-nek ejti ki mindenki, ezért 1értelmû és rövidebb jelölés az enyém.
Képlet után azért nem teszünk, mert
- a mértékegységek betûi összekeverhetõk a változók betûivel
- a változók helyére mértékegység helyesen kell behelyettesíteni, így a mértékegységet a négyzeten lesz az eredmény mértékegysége
- arra, h mit használnak az adott mennyiség mérték1ségének, van rendes jelölésmód.
Hogy miért erõlteted a kiterjedt testek magyarázatát, amikor még a pontszerûeket sem írtad le, nem tudom. Mindenesetre a kiterjedt test értelmezhetõ pontok halmazaként, tehát célszerûbb a könnyebbõl elindulni. A kétféle tömeg 1enlõségét nekem nem kell bizonyítanom, Eötvös-kísérlet rémlik? Tudtommal az ált. rel. elm. 1ik kiinduló pontja, h a kettõ meg1zik (és Einstein egész ehhez fûzõdõ munkájában csak 1 külsõ forrásra hivatkozik, az Eötvös-kísérletre).
Képlet után azért nem teszünk, mert
- a mértékegységek betûi összekeverhetõk a változók betûivel
- a változók helyére mértékegység helyesen kell behelyettesíteni, így a mértékegységet a négyzeten lesz az eredmény mértékegysége
- arra, h mit használnak az adott mennyiség mérték1ségének, van rendes jelölésmód.
Hogy miért erõlteted a kiterjedt testek magyarázatát, amikor még a pontszerûeket sem írtad le, nem tudom. Mindenesetre a kiterjedt test értelmezhetõ pontok halmazaként, tehát célszerûbb a könnyebbõl elindulni. A kétféle tömeg 1enlõségét nekem nem kell bizonyítanom, Eötvös-kísérlet rémlik? Tudtommal az ált. rel. elm. 1ik kiinduló pontja, h a kettõ meg1zik (és Einstein egész ehhez fûzõdõ munkájában csak 1 külsõ forrásra hivatkozik, az Eötvös-kísérletre).
#228
Megj.: 1ségnégyzet átlója
Még mindig nem definiáltad mit értesz tulajdonság alatt. Azt állítod, h az a szám maga a tulajdonság. Holott az valójában a számhalmaz azon eleme, amely kielégíti azt a feltételt, h önmagával szorozva 2-t adja (ezt felõlem mond6od úgy, h ez a tulajdonsága).
Olybá tûnik, mintha el akarod kerülni a természetes számok halmazának bõvítését a √2 értelmezésnél, holott alapból úgy igyekszel leírni, mintha az egy tulajdonság lenne. Vagyis egy új halmazt definiálsz már most is, a tulajdonságok halmazát.
A marhás hasonlatod meg nem csinál mást, mint más mértékegységet definiál, h fenntartható legyen a természetes számokkal való próbálkozás, de ettõl még nem fogsz tudni minden számot a temészetes számokkal leírni.
A büszke versikére, már ha nem poénnak szántad:
1 jelöli a természetes számok halmazában a szorzás mûveletére vett 1ségelemet. A definíciókból(nem az elõzõ mondat csupán) pedig egyszerûen belátható, h mind 1*1=1 és 1*1*1=1 (ez nem bizonyítás, csak lusta vagyok)
A matekosok foglalkoznak ezzel, bármily triviálisak is (úgy néz ki van akinek nem. Helyesen: harmadik 1séggyökök.
Még mindig nem definiáltad mit értesz tulajdonság alatt. Azt állítod, h az a szám maga a tulajdonság. Holott az valójában a számhalmaz azon eleme, amely kielégíti azt a feltételt, h önmagával szorozva 2-t adja (ezt felõlem mond6od úgy, h ez a tulajdonsága).
Olybá tûnik, mintha el akarod kerülni a természetes számok halmazának bõvítését a √2 értelmezésnél, holott alapból úgy igyekszel leírni, mintha az egy tulajdonság lenne. Vagyis egy új halmazt definiálsz már most is, a tulajdonságok halmazát.
A marhás hasonlatod meg nem csinál mást, mint más mértékegységet definiál, h fenntartható legyen a természetes számokkal való próbálkozás, de ettõl még nem fogsz tudni minden számot a temészetes számokkal leírni.
A büszke versikére, már ha nem poénnak szántad:
1 jelöli a természetes számok halmazában a szorzás mûveletére vett 1ségelemet. A definíciókból(nem az elõzõ mondat csupán) pedig egyszerûen belátható, h mind 1*1=1 és 1*1*1=1 (ez nem bizonyítás, csak lusta vagyok)
A matekosok foglalkoznak ezzel, bármily triviálisak is (úgy néz ki van akinek nem. Helyesen: harmadik 1séggyökök.
#227
Egymás után bizonyitom, hogy a matematika, és a fizika is- két "alaptudomány", mert nem tisztelik a filozófiát, századokon keresztül lepkehálóval ûznek fantom problémákat!
Továbbra én ezt NEM TÛRHETEM! ELEGEM VAN a tudományos ezotériából!
Továbbra én ezt NEM TÛRHETEM! ELEGEM VAN a tudományos ezotériából!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#226
utálom a hülye "1ébként"! Azt miért lehet?
Miért nem irhatok viszont én a KÉPLET UTÁN mértékegységet?
Mert nem is képlet az, ami után nincs mértékegység, mégha néha én is elfele-lejtem!
"Newton erõhatást fogalmazott meg". Mondtam, õ a direkt szemléleti módot vizsgálta. Az õ elmélete két tömegpontnál kezdõdik, amelyek között erõ lép fel!
Én meg kiegészítem a folytonos szemlélettel, ami egy valós, mérettel bíró tömeg (és nem pont) sûrûségeloszlása a környezõ térben, ami a gyorsulásvektorral jellemezhetõ. Gyorsulásvektora pedig akkor is van egy tömegnek, ha nincs egy másik tömeg, vagyis erõ, csak õ egyedül, aki nagy erõfeszítések árán egy helyben áll. De ha csak gyorsulni kezdene, akkor már reá is hatna a saját tömegének visszahúzó ereje, amit te telhetelenségnek neveze, és lélekszakkadva próbálod bizonyítani, hogy annak tömege pontosan egyezik a súlyos tömegével.
Ezt se kéne keresned évszázadokig lélekszakadva, ha tudnád, hogy a vonzás és a tehetetlenség is ugyanazon tömeg (forrás és nyelõ) megnyilvánulása.
A tömegsûrûség pedig a tömegnek egy r helyvektorral meghatározott gömbi térfogatban (V=4(PI)/3* r^3) lévõ fajlagosa: (ró)= m/V) kg/m3). A dimenzióról azért sem mondok le!
Miért nem irhatok viszont én a KÉPLET UTÁN mértékegységet?
Mert nem is képlet az, ami után nincs mértékegység, mégha néha én is elfele-lejtem!
"Newton erõhatást fogalmazott meg". Mondtam, õ a direkt szemléleti módot vizsgálta. Az õ elmélete két tömegpontnál kezdõdik, amelyek között erõ lép fel!
Én meg kiegészítem a folytonos szemlélettel, ami egy valós, mérettel bíró tömeg (és nem pont) sûrûségeloszlása a környezõ térben, ami a gyorsulásvektorral jellemezhetõ. Gyorsulásvektora pedig akkor is van egy tömegnek, ha nincs egy másik tömeg, vagyis erõ, csak õ egyedül, aki nagy erõfeszítések árán egy helyben áll. De ha csak gyorsulni kezdene, akkor már reá is hatna a saját tömegének visszahúzó ereje, amit te telhetelenségnek neveze, és lélekszakkadva próbálod bizonyítani, hogy annak tömege pontosan egyezik a súlyos tömegével.
Ezt se kéne keresned évszázadokig lélekszakadva, ha tudnád, hogy a vonzás és a tehetetlenség is ugyanazon tömeg (forrás és nyelõ) megnyilvánulása.
A tömegsûrûség pedig a tömegnek egy r helyvektorral meghatározott gömbi térfogatban (V=4(PI)/3* r^3) lévõ fajlagosa: (ró)= m/V) kg/m3). A dimenzióról azért sem mondok le!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#225
Lesz haszna. Mert nem fogok nyüglödni háromszázötven éven át olyan elméleti kérdésen, mint a Fermat sejtés! Mert fel se tehetem!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#224
Más a mérték, és más a tulajdonság. A gyök kettõ pld. egy négyzetátló számokban kifejezett tulajdonsága. Vagy egy olyan tulajdonságú egyed.
Mert azután valamely egyedek száma (mennyisége) már csak természetes számokkal számolható.
Mert egy fél marha már nem egyed. Illetve nem marhaként egyed. Hanem félmarhaként.
Bemegy az ürge a henteshez, kér egy fél marhát. Hentes azonnal érti, fel is írja:
- Egyedtulajdonság= fél marha.
- Mennyiség: 1 db.
Majd kihoz két megkopasztott fél tyúkot. Ürge kifizet egy fél marhát, hazamegy. Ott rövid beszámolót kap, a nyújtófával: nem megmondtam, hogy nem bontottcsirkét, nem bontottcsirkét, és hogy csak egyet?
És jogos a verés! Mert a tulajdonságot és a mennyiséget külön is ismerni kell!
És mégvalami! A kettõ szorzatát!
Ugyanígy a számokkal is.
És adj választ a kis versikémre, amire büszke vagyok:
"Hogyha egyszer egyszer egy az egy
Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
Hanem a harmadfokú egységgyökök szorzata?
Mert ezt az egyszerû kérdést a matematika fel sem teszi, nem hogy megválaszolná! Méltatlan apró cseprõ kérdés ez...
Meg hogy az algebrának semmi köze a vektoralgebrához..
És folytatnám a kérdéseket, fogom is, ha van legalább valaki, aki érdeklõdik.
Mert azután valamely egyedek száma (mennyisége) már csak természetes számokkal számolható.
Mert egy fél marha már nem egyed. Illetve nem marhaként egyed. Hanem félmarhaként.
Bemegy az ürge a henteshez, kér egy fél marhát. Hentes azonnal érti, fel is írja:
- Egyedtulajdonság= fél marha.
- Mennyiség: 1 db.
Majd kihoz két megkopasztott fél tyúkot. Ürge kifizet egy fél marhát, hazamegy. Ott rövid beszámolót kap, a nyújtófával: nem megmondtam, hogy nem bontottcsirkét, nem bontottcsirkét, és hogy csak egyet?
És jogos a verés! Mert a tulajdonságot és a mennyiséget külön is ismerni kell!
És mégvalami! A kettõ szorzatát!
Ugyanígy a számokkal is.
És adj választ a kis versikémre, amire büszke vagyok:
"Hogyha egyszer egyszer egy az egy
Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
Hanem a harmadfokú egységgyökök szorzata?
Mert ezt az egyszerû kérdést a matematika fel sem teszi, nem hogy megválaszolná! Méltatlan apró cseprõ kérdés ez...
Meg hogy az algebrának semmi köze a vektoralgebrához..
És folytatnám a kérdéseket, fogom is, ha van legalább valaki, aki érdeklõdik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#223
Mit értesz a "tulajdonság" alatt.
A √2 hogyan lenne tulajdonság szerinted? Miért ne lenne mérték, a számegyenes egy pontja?
Persze, h nincsen a matematikának filozófiai alapja. Erre büszkék is a matekosok. Van adott számú axióma a halmazelméletben és azokból felépül az egész. Alkoss más axiómákon alapuló matekot, ha nem tetszik. A kérdés csak az, h lesz-e haszna, le tudsz-e vmit írni vele, amit az eddigiekkel nem.
A √2 hogyan lenne tulajdonság szerinted? Miért ne lenne mérték, a számegyenes egy pontja?
Persze, h nincsen a matematikának filozófiai alapja. Erre büszkék is a matekosok. Van adott számú axióma a halmazelméletben és azokból felépül az egész. Alkoss más axiómákon alapuló matekot, ha nem tetszik. A kérdés csak az, h lesz-e haszna, le tudsz-e vmit írni vele, amit az eddigiekkel nem.
#222
Ez itt nem volt téma (eddig).
Nem hallottál a vektori felírásról?
Elmondanád, h egy tömegpontnak hogyan értelmezed sûrûségét?
Newton erõhatást fogalmazott meg, a súlyos tömeggel, nem gyorsulást. (1ébként képletbe nem írunk mértékegységet)
Nem hallottál a vektori felírásról?
Elmondanád, h egy tömegpontnak hogyan értelmezed sûrûségét?
Newton erõhatást fogalmazott meg, a súlyos tömeggel, nem gyorsulást. (1ébként képletbe nem írunk mértékegységet)
#221
Püthagorász ösztönösen jól érezte, hogy a számoknak, mint egyedeknek csak egész mennyisége lehet (természetes számok).
Ám azt is érezte, hogy kell, hogy legyen a számoknak is tulajdonsága. Csak azt nem gondolta, hogy a számok tulajdonságai is ugyanúgy számjegyekkel fejezõdik ki, na még jelekkel is. Ehelyette a számmissztika felé kalandozott el, megbüntetve azokat, akik az irracionális számok létezését hirdették.
Euklédeszig azonban bizonyítást nyert, hogy mégis léteznek olyan számok is, amelyek nem egészek. Azonban ezeket a mai napig nem tulajdonságnak tekintjük, hanem mennyiségnek. A kavar csak nõtt a képzetes számokkal, amelyek még "rejtettebb" tulajdonságúak!
A dolgot az tenné helyre, ha a számokat, ugyanúgy, ahogy a tudatos létezés bármely más egyedét, megismerhetõnek és megismerhetetlennek sorolnánk, amelyeknek mértékük, és tulajdonságuk is van. Ami a kettõ szorzata.
Vagyis ha a matematikának lenne filozófiai alapja, amely nélkül így csak egy kvázi, pszeudo, fals logika épülhet rá. (több érthetetlen szó most nem jutott eszembe).
Ami a piacon még jól használható, de egy Fermat sejtésnél már hazudik.
Ám azt is érezte, hogy kell, hogy legyen a számoknak is tulajdonsága. Csak azt nem gondolta, hogy a számok tulajdonságai is ugyanúgy számjegyekkel fejezõdik ki, na még jelekkel is. Ehelyette a számmissztika felé kalandozott el, megbüntetve azokat, akik az irracionális számok létezését hirdették.
Euklédeszig azonban bizonyítást nyert, hogy mégis léteznek olyan számok is, amelyek nem egészek. Azonban ezeket a mai napig nem tulajdonságnak tekintjük, hanem mennyiségnek. A kavar csak nõtt a képzetes számokkal, amelyek még "rejtettebb" tulajdonságúak!
A dolgot az tenné helyre, ha a számokat, ugyanúgy, ahogy a tudatos létezés bármely más egyedét, megismerhetõnek és megismerhetetlennek sorolnánk, amelyeknek mértékük, és tulajdonságuk is van. Ami a kettõ szorzata.
Vagyis ha a matematikának lenne filozófiai alapja, amely nélkül így csak egy kvázi, pszeudo, fals logika épülhet rá. (több érthetetlen szó most nem jutott eszembe).
Ami a piacon még jól használható, de egy Fermat sejtésnél már hazudik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#220
Javítva:
"Ilyen Newton tömegvonzás képlete, ami egy skaláris képlet (ugyan mitõl vektor az eredménye?)."
"...A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsûrûség:
"Ilyen Newton tömegvonzás képlete, ami egy skaláris képlet (ugyan mitõl vektor az eredménye?)."
"...A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsûrûség:
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#219
Most maradjunk csak abban, hogy a dolgoknak lehet többféle:folytonos, és direkt megközelítése. A kettõ egyenrangú fontosságú, de más jellegû.
A direkt módszer körülhatárolható egyedeket vizsgál, amilyen pld a tömeg. Ilyen Newton tömegvonzás képlete.
a=G*m/r^2 m/s^2
A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsûrûség, ami egy skaláris képlet (ugyan mitõl vektor az eredménye?).
a=4(PI)/3* (ró) *r
Ez egy vektoriális, lineáris összefüggés, ahol (ró) a helyvektor által behatárolt gömbi "vonatkoztatási tér", és r helyvektor (sajnálom, de ez saját terminológia)
A két vizsgálati forma azonban azonos eredményeket ad.
Számítsd ki pld. a Föld felszínre.
(nem is adhatna mást, viszont a szemléletük más, az egyik direkt, a másik folytonos).
A direkt módszer körülhatárolható egyedeket vizsgál, amilyen pld a tömeg. Ilyen Newton tömegvonzás képlete.
a=G*m/r^2 m/s^2
A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsûrûség, ami egy skaláris képlet (ugyan mitõl vektor az eredménye?).
a=4(PI)/3* (ró) *r
Ez egy vektoriális, lineáris összefüggés, ahol (ró) a helyvektor által behatárolt gömbi "vonatkoztatási tér", és r helyvektor (sajnálom, de ez saját terminológia)
A két vizsgálati forma azonban azonos eredményeket ad.
Számítsd ki pld. a Föld felszínre.
(nem is adhatna mást, viszont a szemléletük más, az egyik direkt, a másik folytonos).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#218
Ilyen történetekkel tele van a net. NWO topikban sztem kapásból 5-10re adnak neked linket:).
Sztem ezekkel a történetekkel csak 2féleképpen érdemes foglalkozni:
- Azt mondod, h na már megint, 1 ilyen sztori és az infó valóságosságát erõsen kétkedve tudomásul veszed.
- Rendesen utánajársz, mind a mainstream tudománybeli vonatkozásoknak és ezen legendának is, majd pedig leellenõrzöd saját magad.
A gond sztem ott van, ha vki ezeket csak elfogadja igazságnak.
1ébként a mainstream tudományt képviselõ "tudósok" közt is vannak erkölcstelen szarházik, akik állítanak vmit, h mûködik és kiderül késõbb, h nem. Legutóbb arról értesültem, h egy orvosi eljárás volt a diplomamunkája néhány orvosnak és "bebizonyították", h mûködik (a mechanizmust is leírták). Ma pedig már világos, h kamu az egész, mégis használják néhány helyen. De azért a zsíros állást megkapták és tanszékvezetõk is lettek késõbb.
Sztem ezekkel a történetekkel csak 2féleképpen érdemes foglalkozni:
- Azt mondod, h na már megint, 1 ilyen sztori és az infó valóságosságát erõsen kétkedve tudomásul veszed.
- Rendesen utánajársz, mind a mainstream tudománybeli vonatkozásoknak és ezen legendának is, majd pedig leellenõrzöd saját magad.
A gond sztem ott van, ha vki ezeket csak elfogadja igazságnak.
1ébként a mainstream tudományt képviselõ "tudósok" közt is vannak erkölcstelen szarházik, akik állítanak vmit, h mûködik és kiderül késõbb, h nem. Legutóbb arról értesültem, h egy orvosi eljárás volt a diplomamunkája néhány orvosnak és "bebizonyították", h mûködik (a mechanizmust is leírták). Ma pedig már világos, h kamu az egész, mégis használják néhány helyen. De azért a zsíros állást megkapták és tanszékvezetõk is lettek késõbb.
#217
Ezt az egész - irrac szám nem mérték dolgot - elvileg így oktatják a középsuliban is. Csak azt jegyezném még meg, h ez akkor helyes, ha a teret kvantumosan képzeled el (Ami az atomi materialista szemlélet szerint így is van. Azt nem tudom, h Pitagorasz ezt hogyan képzelte.) és nem folytonosnak. Ha folytonosan tudnád húzni a vonalad (nem atomokat helyezel a papírra), akkor gyakorlatban is szerkeszthetnél olyan szakaszt, ami irrac. hosszú.
#216
Én is tudok ilyen történetrõl, csak én egy olyanról tudok, ahol az elnyomott találmány alapelveit felelevenítve ma valami mûködõképes dolgot hoztak létre. Szóval nem minden vész el, csak nyitott szemmel kell járni. (Persze boltban nem fog szembejönni a dolog, se a háziorvos nem fogja "felírni" neked... <#ravasz1>)
#215
nemrég olvastam egy történetet miszerint a 19. században volt egy férfia aki feltalált egy speciális hullám generátort amivel elsõ sorban a rákot gyógyították de rájöttek,hogy lényegében elég sok betegséget lehet vele gyógyítani. A gyógyulások aránya igen jó volt. Amit a gyógyszer ipar nem nézett jó szemmel. Mivel a megélhetõségük került veszélybe ezért harcba szálltak a gépezet atyjával. Sajnos sikerült elérniük hosszas úton,hogy kicsinálják a cégét és tönkre is tegyék és feledésbe merüljön az egész találmány. Bár felajánlottak neki egy összeget amennyiért megvásárolták volna a jogokat is és a forgalmazást. Természetesen erre nemet mondott. Ha akkor ez nem így történt volna akkor most lehet lenne egy gépezete az emberiségnek ami a hasznára lehetne. De így ez feledésbe merült. Olyannyira,hogy ezt a bonyolult gépezetet nem tudják reprodukálni. Már legenda számban megy ez a történet. Ami vélhetõleg most is a "mátrix"-nak köszönhetõ.
Aláírás(max. 200 betû, nem tartalmazhat HTML, vagy UBB kódot, és 2 soremelés megengedett)
#214
Én mindig olyan balfácánnak érzem magam, ha elfelejtem kiirni, kinek szól a válaszom?
De a te esetedben ez más. Nálad ez a trendi.
De a te esetedben ez más. Nálad ez a trendi.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#213
Ne itt maszturbálj, ezt úgysem olvassa senki, válaszoltam a fizika topikban.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#212
Pontosabban Pithagorász is hitt abban, hogy a számoknak is vannak tulajdonságai. Csak rossz irányba kereste (számmisztika).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#211
Vagyis Pithagorásznak igaza volt, ha csak a természetes számokra gondolt, és mondta õket oszthatónak. Vagyis õ teljes melszélességben kiállt a MENNYISÉG mellett! Ugyanakkor nem ismerte nyilván el, hogy a számoknak is lehet számjegyekkel kifejezhetõ tulajdonságuk.
Euklidész viszont ezt a tulajdonságot tanította már, azonban mennyiségnek gondolva azokat is.
Jelenleg is így gondoljuk.
Egyébként persze, minden rendben van így is. Csak ne nevezzük tehénnek, ami ökör, mert abból nem születhet kisborjú.
Euklidész viszont ezt a tulajdonságot tanította már, azonban mennyiségnek gondolva azokat is.
Jelenleg is így gondoljuk.
Egyébként persze, minden rendben van így is. Csak ne nevezzük tehénnek, ami ökör, mert abból nem születhet kisborjú.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#210
A négyzetgyök kettõ például nem mennyiség, mert nem valamely egyed(ek)re egészükben vonatkozik! A négyzetgyök kettõ egy síkidomként megjeleníthetõ "egyed" számokkal kifejezhetõ, de le nem írható (irracionális) TULAJDONSÁGA!
És NEM MENNYISÉG!
És NEM MENNYISÉG!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#209
Ugyanakkor ez a kor a pszeudo, fals misztifikáció kora is. Mert még misztifikálni se tud jól, ha a tudományra gondolok.
Most tényleg nem tudom, hogyan fejezzem ki egyszerre azt a Csodálatot, és Tiszteletet, amit a Matematika, és a Tudomány iránt érzek általában, és azt a másik érzést, amelyet egyes tendenciáik iránt?
Valami kavar van ez irányban, remélem csak bennem.
Most tényleg nem tudom, hogyan fejezzem ki egyszerre azt a Csodálatot, és Tiszteletet, amit a Matematika, és a Tudomány iránt érzek általában, és azt a másik érzést, amelyet egyes tendenciáik iránt?
Valami kavar van ez irányban, remélem csak bennem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#208
Ez a topik alkalmas filozofálgatásra, tegyük tehát azt. Mert egyébként ez a kor eléggé túlnyomóan a pszeudo, fals logika kora. Lenézik azt, aki akár egy kicsit is filozófál. Azt mondják: az marhaság, egyedül az "egyszer egy" igazsága igaz.
Én meg azt állitom, hogy az sem mindig, csak a "piacon", vagyis a köznapi életben igaz.
Mert különben az egész = alma a négyzeten. És ha a számok valóban ugyanúgy a kompatibilis tudat egyedei, õket se lehet négyzetre, méginkább köbre emelni. Márpedig azok, mindenbõl ez látszik!
Ezért a számok is "jellemesek", és a maguk algebrai nyelvén kikérik maguknak azt, hogy szimpla mennyiségként kezelik õket! Aki pedig érti a számok nyelvét, az odafigyel rájuk (például én egyedül). Az tudja, hogy a számoknak van mennyisége, amelyek a természetes számok, és minõsége, ami viszont mindenféle más számjel és jel. Például a minusz is.
Mert a számok minõsége egyfelõl éppúgy ahogy a mennyiségük is, számjelekkel, másfelõl pedig más jelekkel írható fel.
Amire a piacon azt mondanád: (fél alma, 1 db), arra a számoknál azt mondod: (fél 1 (=tulajdonság), 1 db). Vagy (négyzetgyök kettõ (=tulajdonság), 1 db).
Az utóbbit elvileg számjegyekkel is felírhatnád: 1,41*1=1,41... Ilyenkor elhagyhatnád az 1-es szorzót is: =1,41... Sõt, megszokásból a három pontot is elhagyhatnád, ami pedig azt jelzi, hogy ez egy "számjegyekkel végig fel nem írható", végtelen, nem szakaszos tört. Vagyis hogy "nem felírható"= azaz hogy IRRACIONÁLIS".
Vagyis ismét a Fermat tételnél vagyunk. Amelynek már valójában maga a kérdésfeltevése is irracionális. De ha feltesszük mégis, akkor az eredménye az, hogy= "felírhatatlan irracionális egész szám"!
Az, hogy a matematika évszázadokon keresztül nem tudja még ma sem- hogy mi a Fermat sejtésben irracionális, az a jelenlegi pszeudo, fals logikájának legszebb bizonyitéka.
Na már most- kiváncsi vagyok, hogyan tudnám ezt az "Acta Matematikában", vagy legalább a KÖMÁL-ba publikálni.
Hát ide írom, hiszen itt se nevetnek ki jobban.
Én meg azt állitom, hogy az sem mindig, csak a "piacon", vagyis a köznapi életben igaz.
Mert különben az egész = alma a négyzeten. És ha a számok valóban ugyanúgy a kompatibilis tudat egyedei, õket se lehet négyzetre, méginkább köbre emelni. Márpedig azok, mindenbõl ez látszik!
Ezért a számok is "jellemesek", és a maguk algebrai nyelvén kikérik maguknak azt, hogy szimpla mennyiségként kezelik õket! Aki pedig érti a számok nyelvét, az odafigyel rájuk (például én egyedül). Az tudja, hogy a számoknak van mennyisége, amelyek a természetes számok, és minõsége, ami viszont mindenféle más számjel és jel. Például a minusz is.
Mert a számok minõsége egyfelõl éppúgy ahogy a mennyiségük is, számjelekkel, másfelõl pedig más jelekkel írható fel.
Amire a piacon azt mondanád: (fél alma, 1 db), arra a számoknál azt mondod: (fél 1 (=tulajdonság), 1 db). Vagy (négyzetgyök kettõ (=tulajdonság), 1 db).
Az utóbbit elvileg számjegyekkel is felírhatnád: 1,41*1=1,41... Ilyenkor elhagyhatnád az 1-es szorzót is: =1,41... Sõt, megszokásból a három pontot is elhagyhatnád, ami pedig azt jelzi, hogy ez egy "számjegyekkel végig fel nem írható", végtelen, nem szakaszos tört. Vagyis hogy "nem felírható"= azaz hogy IRRACIONÁLIS".
Vagyis ismét a Fermat tételnél vagyunk. Amelynek már valójában maga a kérdésfeltevése is irracionális. De ha feltesszük mégis, akkor az eredménye az, hogy= "felírhatatlan irracionális egész szám"!
Az, hogy a matematika évszázadokon keresztül nem tudja még ma sem- hogy mi a Fermat sejtésben irracionális, az a jelenlegi pszeudo, fals logikájának legszebb bizonyitéka.
Na már most- kiváncsi vagyok, hogyan tudnám ezt az "Acta Matematikában", vagy legalább a KÖMÁL-ba publikálni.
Hát ide írom, hiszen itt se nevetnek ki jobban.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#207
"hiszen az alapfelvetésbõl tudjuk, h nem ismerhetjük ki teljesen"
úgy értem nem tapasztalhatjuk ki érzékeléssel
úgy értem nem tapasztalhatjuk ki érzékeléssel
#206
kedvem támadt nekem is megosztani egy kis filozofálgatást:
A gondolkodó emberek mindenben az összefüggést és a szabályosságot keresik, amíg csak meg nem találják, majd ha vmi új infó miatt nem stimmel az eddigi szabály, akkor tovább keresnek. Persze az egész abból a feltételezésbõl eredeztethetõ, h úgy hiszik van vmi a tapasztalhatón túl, amit sosem ismerhetnek meg, csak többet tudhatnak meg róla a szabályok révén. Ez a felfogás eleinte nem volt magától értetõdõ (1ébként nem is lehet az; ez az elv/háttérben levõ vmi/idea(ha már Platónról van szó) lehet létezõ vagy nem létezõ, hiszen az alapfelvetésbõl tudjuk, h nem ismerhetjük ki teljesen), de mivel ezen gondolatok hasznosnak bizonyultak, mi már olyan környezetbe születhettünk, ahol alapvetõen így közelítjük meg a világ dolgait. Ha az elv létezõ, akkor ennek a szabály megvalósulásának lenyomatát/árnyékát tapasztaljuk. Ebbõl nem következik 1enesen a predesztináció, hiszen lehetne "valószínûségi alapú" is (természeténél fogva megismerhetetlen). Továbbá lehet, h nem létezõ és ekkor csak a valóság, amit tapasztalunk a létezõ és minden "valószínûség" szerint találomra zajlik, de lokálisan sikerül felállítanunk absztrakt, elvont szabályokat.
Azt még megjegyzem (mivel a Mátrix is szóbakerült), h ha amit tapasztalunk az nem a való, akkor az elõbbiekbe érdekes esetként belefogalmazható. Visszavezethetõ, h vmi valóságnak a lenyomatát éljük.
Összességében annyit mondhatunk, h a világ legalapvetõbb kérdéseirõl nem tudunk többet, mint az ókoriak. De a definiált fogalmak - amikre kérdezünk - magukban hordozzák, h választ úgysem lelünk. Szabályokat viszont többet ismerünk, a megismerhetõség feltevésével.
Azt, h vmi létezõ van a szó értelmébõl és abból, h itt vagyunk tudhatjuk. (elfogadható a szavak értelme miatt, h a semmiben nincsen vmi és a ha van vmi, akkor az van/létezik)
A gondolkodó emberek mindenben az összefüggést és a szabályosságot keresik, amíg csak meg nem találják, majd ha vmi új infó miatt nem stimmel az eddigi szabály, akkor tovább keresnek. Persze az egész abból a feltételezésbõl eredeztethetõ, h úgy hiszik van vmi a tapasztalhatón túl, amit sosem ismerhetnek meg, csak többet tudhatnak meg róla a szabályok révén. Ez a felfogás eleinte nem volt magától értetõdõ (1ébként nem is lehet az; ez az elv/háttérben levõ vmi/idea(ha már Platónról van szó) lehet létezõ vagy nem létezõ, hiszen az alapfelvetésbõl tudjuk, h nem ismerhetjük ki teljesen), de mivel ezen gondolatok hasznosnak bizonyultak, mi már olyan környezetbe születhettünk, ahol alapvetõen így közelítjük meg a világ dolgait. Ha az elv létezõ, akkor ennek a szabály megvalósulásának lenyomatát/árnyékát tapasztaljuk. Ebbõl nem következik 1enesen a predesztináció, hiszen lehetne "valószínûségi alapú" is (természeténél fogva megismerhetetlen). Továbbá lehet, h nem létezõ és ekkor csak a valóság, amit tapasztalunk a létezõ és minden "valószínûség" szerint találomra zajlik, de lokálisan sikerül felállítanunk absztrakt, elvont szabályokat.
Azt még megjegyzem (mivel a Mátrix is szóbakerült), h ha amit tapasztalunk az nem a való, akkor az elõbbiekbe érdekes esetként belefogalmazható. Visszavezethetõ, h vmi valóságnak a lenyomatát éljük.
Összességében annyit mondhatunk, h a világ legalapvetõbb kérdéseirõl nem tudunk többet, mint az ókoriak. De a definiált fogalmak - amikre kérdezünk - magukban hordozzák, h választ úgysem lelünk. Szabályokat viszont többet ismerünk, a megismerhetõség feltevésével.
Azt, h vmi létezõ van a szó értelmébõl és abból, h itt vagyunk tudhatjuk. (elfogadható a szavak értelme miatt, h a semmiben nincsen vmi és a ha van vmi, akkor az van/létezik)
#205
Én földhözragadtabb példákat is tudok mondani, hogy pl. mi az amit nem kötnek az orrunkra - és ezzel a butaság gerjesztette mátrixba zárnak minket.
De elég a banki és üzleti titkokra gondolni, és hogy ezek mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy a mátrix (az emberi vakság és butaság rendszere) fenntartható marad. Itt se kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég végiggondolni hogy miért harcolnak sokan a szabad szoftverekért. Ezen mozgalmakon jól lemérhetõek az emberek lehetõségei, képességei, célja, motivációjuk.
De elég a banki és üzleti titkokra gondolni, és hogy ezek mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy a mátrix (az emberi vakság és butaság rendszere) fenntartható marad. Itt se kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég végiggondolni hogy miért harcolnak sokan a szabad szoftverekért. Ezen mozgalmakon jól lemérhetõek az emberek lehetõségei, képességei, célja, motivációjuk.
#204
Ha arra koncentrálnál, hogy megértsd, hogy mirõl beszélek, akkor te is értenéd, ahogy más is érti. Majd ha az reklamál, akivel épp beszélgetek, akkor NEKI elmagyarázom, hogy mit hogyan értek. És ha õ ezzel elégedett, akkor végképp teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz rólam.
Az elhízás pedig érdekel, hogy miért nevezhetõ éhínségnek? Ha nem, akkor maradj csöndben, nincs arra szükség, hogy szítsd itt a kedélyeket. Ha pedig igen, akkor kérdezz. De tudom, kérdezni nálatok bûn, de mindent (félre)érteni mielõtt még az ember elmagyarázhatná, hogy mirõl van szó, az érdem.
Az elhízás pedig érdekel, hogy miért nevezhetõ éhínségnek? Ha nem, akkor maradj csöndben, nincs arra szükség, hogy szítsd itt a kedélyeket. Ha pedig igen, akkor kérdezz. De tudom, kérdezni nálatok bûn, de mindent (félre)érteni mielõtt még az ember elmagyarázhatná, hogy mirõl van szó, az érdem.
#203
"A mátrix szóhasználat szimbolikus nálam."
Ja, többek közt ezért lehetetlen veled kommunikálni, mert totál önkényesen átdefiniálsz szavakat, amit persze elfelejtesz közölni, aztán még én vagyok a hülye, mert nem találom ki, hogy egy szón az értelme helyett mire gondolsz.
Mint például amikor a népbetegség elhízást éhínségnek nevezted...
Ja, többek közt ezért lehetetlen veled kommunikálni, mert totál önkényesen átdefiniálsz szavakat, amit persze elfelejtesz közölni, aztán még én vagyok a hülye, mert nem találom ki, hogy egy szón az értelme helyett mire gondolsz.
Mint például amikor a népbetegség elhízást éhínségnek nevezted...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#202
igazad van!
Példaként rögtön itt vannak az UFO-k és egyéb megmagyarázatlan esetek amire nem kaptunk és valószínûleg nem is fogunk választ kapni csak azért mert az állam az elhallgatja az emberek elõl. Csak azért,hogy nekünk jó legyen és ne törjön ki pánik. Persze ezt õk mondják. Inkább a tudás hatalma állhat a háttérben,hogy ne legyen bárki által elérhetõ az a tudás amihez hozzájutottak mert ha ez megtörténik akkor máris kicsúszik az irányítás a kezükbõl és a mátrix elszenvedõi lehetnek.
Példaként rögtön itt vannak az UFO-k és egyéb megmagyarázatlan esetek amire nem kaptunk és valószínûleg nem is fogunk választ kapni csak azért mert az állam az elhallgatja az emberek elõl. Csak azért,hogy nekünk jó legyen és ne törjön ki pánik. Persze ezt õk mondják. Inkább a tudás hatalma állhat a háttérben,hogy ne legyen bárki által elérhetõ az a tudás amihez hozzájutottak mert ha ez megtörténik akkor máris kicsúszik az irányítás a kezükbõl és a mátrix elszenvedõi lehetnek.
Aláírás(max. 200 betû, nem tartalmazhat HTML, vagy UBB kódot, és 2 soremelés megengedett)
#201
Nem a filmbeli Mátrix formájáról beszélek, hanem az értelmérõl. A mátrix szóhasználat szimbolikus nálam. Ezért is írom már kisbetûvel a szót. Annyit fejez ki, hogy egy állapot, ahol az érzékelésünk/felfogásunk limitálva van - akár magunk által (butaságból vagy egy szerencsétlen döntésünk nyomán), akár külsõ erõk által.
Az állam valóban képes az érzékelésnek határt szabni, ügyes törvényekkel, erõszakkal, stb. De ebbõl a szempontból se változott semmi a több ezer év alatt: az állam ma is bekorlátoz, azaz úgymond rendet tesz vagy egységet teremt (ami egyenlõ a bekorlátozással, vagy, a most bevezetett mátrix kifejezéssel élve, ez egyenlõ a mátrix üzemeltetésével).
Az állam valóban képes az érzékelésnek határt szabni, ügyes törvényekkel, erõszakkal, stb. De ebbõl a szempontból se változott semmi a több ezer év alatt: az állam ma is bekorlátoz, azaz úgymond rendet tesz vagy egységet teremt (ami egyenlõ a bekorlátozással, vagy, a most bevezetett mátrix kifejezéssel élve, ez egyenlõ a mátrix üzemeltetésével).