Fizika és csillagászat

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#981
Jaj, jaj qetuol, persze hogy találkoztam! Utána nem volt étvágyam se.
Csak jóval az egyetem után jött vissza, amikor sokáig nem hallottam,de akkor bepótoltam...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#980
El tudom képzelni, meg láttam is. Csak azt nem tudom, merre haladnak, mert elõl hátul mennek valamerre.
Valamiért pl. a hangra nem azt mondják, hogy halad, hanem hogy terjed.
A fény esetében ez a szóhasználat a fizikai kép teljes ismeretlenségérõl, a bizonytalanságáról tanúskodik.
A hullám nem halad, hanem terjed.
De ezen ne vesszünk össze, ha azt írod: halad, én azt is megértem.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

qetuol
#979
tényleg nem találkoztál még ezzel a fogalommal, h haladó hullám? nem hogy egyetemre nem jártál, de talán még középsuliba se.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

qetuol
#978
"Az én világom, egész más, mint amirõl tudunk."

na most fején találtad a szöget, a te egy másik világban élsz..

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#977
Persze hogy most nincs.
X idõ múlva meg köznyelvvé válik.
Te viszont, ha rákérdezel, megtudhatod elsõkézbõl! Ez nagy kihívás!
De mára kifáradtam, holnap folytatom. Ha lehetne, inkább csak az árapállyal, ami nálam a legjobban kidolgozott.
Az én világom, egész más, mint amirõl tudunk.
Nem csoda, ha nem fogadjátok el.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#976
Most nem értem, nem láttál még hullámkádban haladó hullámokat és nem tudod elképzelni mirõl beszélek?

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#975
yooyoo.
Szerintem a hullám TERJED.
Ne hülyéskedj itt a maximumok haladásával!

Azt hogy a fizika szószátyár, én nem támogatom.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#974
Így az univerzumunknak megismerhetõ, zárt struktúrája, központi és külsõ részei definiálhatók.
Egyébként nincs ebbe semmi meglepõ.
Hiszen elnevezni se tudnál semmit, ha nem lenne körülhatárolható valamilyen szempontból.
Nem véletlenül a Biblia a világosság teremtésének egyik mozzanataként irja:
- és elválasztotta", utána meg hogy "elnevezte".
A "világosság teremtése": az "egyed" teremtésének, alkotásának sajátos õsi, mondhatnám filozófiai definiciója.
Azonban itt még csak meg se merek filozófiáról mukkanni.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

qetuol
#973
fényataomok, gravinerciális, little bang,.. esetleg van még valaki, aki rajtad kívül ezeket a baromságokat beszopja...?

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#972
Maga a hullám halad,mert a maximumai és minimumai a térben nem egy helyen vannak,kivéve természetesen állóhullámnál.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#971
Már irtam, hogy minden univerzum valamely rá jellemzõ formában zárt, és ezáltal megismerhetõ kell, hogy legyen. Hiszen hogyan ismerhetnél meg valamit, ami nem zárt? Honnan tudhatnád a méretét, tömegét, sûrûségét, ha nem lenne zárt?
Ezt senki nem kétli egyébként.
A kérdés: hogyan, mivel, és miért zárt?

Azt is irtam, hogy a létezõ, zárt univerzumokat egy Világmindenség foglalja magába, amelyrõl azt se tudhatjuk meg, hogy zárt, vagy nem.
Tehát megvannak a megismerhetõség feltételei, amelyek közül egyesek számunkra elérhetõk, mások soha.

Hogy mivel zárt?
Az elõbb említett fényatomokkal. Amelyeket eseményhorizontnak neveznek.
Hogy miért zárt?
Mert egy tágabb, és ritkább világegyetem (amelyet a szülõ univerzumnak hívok) egy szegletében termodinamikai okokból gravitációs kollapszus történt, mint a mi univerzumunkban is.
Létrejött egy fekete lyuk (fényzárt objektum), ami a mi univerzumunk, lakhelyünk, és a szülõ univerzumban kering.
Ezt a kollapszust én Little Bangnak hívom, mert sok tekintetben hasonlít a Big Banghoz.
Azonban nem a vákuumból lett, és nem is abban végzi, legfeljebb visszaolvad a szülõ, vagy egy más univerzumba.
A Little Bang során a középpont éppen úgy felízott, és lökéshullámokat indított, amelyek leállították a még zuhanû tömegeket, elsõdlegesen elrendezték a galaxishalmazokat.
Az elsõ lökéshullám nyilván gamma sugárzás lehetett.
A második, ~6 Mrd éve, egy nehézelem- esõ volt, rengeteg vassal, akkor gyulladtak ki a fõsorozatbeli csillagok, köztük a Napunk.
Mert a vas szerintem a tartós fúzió "gyújtósa", stabilitása miatt.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#970
Bocs, a hibás képért. A haladóhullámú tápvonal egy terminus-technikus Olyan tápvonal, amelynek lezárásai impedancia helyesek, ezért reflexiómentes és nem keletkeznek állóhullámok.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#969
Akkor a kvantumfizikai modellezés nem megkerülhetõ?

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#968
Forrai.
Ha jól emlékszem azt írtad, hogy az USP hatás modellesésekor a vonatkoztatási tested az "univerzum szélére" helyezted. Ezt hogyan? Van széle az univerzumnak?

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

qetuol
#967
nem.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#966
Semmilyen hullám nem "halad". A vízmolekulák a Balatonban nem haladnak, hanem fel le emelkednek, és a hullámhatás terjed csak.
A fény sem halad, hanem terjed, meghatározott sebességgel.
Tisztázni kellene mi a különbség a sugárzás és a hullámzás között?!

Szerintem az a "sugárzás", ha valami halad, például a katód sugárzás. Ez egy korpuszkuláris jelenség, mint a puskagolyó.
A fény pedig ebben az értelemben nem sugárzás, és a rádió sem sugárzás, (mégha megszoktuk, hogy azt mondjuk: napsugárzás, rádió mûsor sugárzás) hanem "hullámzás".

Azt pedig, hogy a köznyelv mit, és hogyan használ, nem kellene a fizika átvegye.
Sajnálatos viszont, ha azt õ maga sugallja.

A fényben nincs idõbeli fáziseltolódás az elektromos, és mágneses hányadok között.
Ezt meg kéne nézd valahol.
Hogy mit mértél akkor, azt elemezhetjük.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#965
Aha! Kezd homálylani. Kérdés: A teret tekinthetem egy végtelenül széthúzott haladóhullámú tápvonalnak?

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#964
Szándékosan használom mindig a "tér" szót, és relativisztikus, nem kvantumfizikai értelemben. Egy antennánál nagyon szépen mutatkozik az E és az M komponens térbeli különválása a hullámhossz függvényében. Ezt még ki is mértük annak idején: Egy harmincwattos adótól kihúztunk egy több lambda hosszú drótot és végigsétáltunk mellette egy glimmlámpával. Nagyon szépen mutatta az áram és fesz. maximumokat. (collstokkal visszaszámoltuk a hullámhosszat...) tehát az világos, hogy az E és M komponensek térben elkülönülnek (negyed hullámonként) Azért is a (kétszer) negyed hullám a legkisebb ideális antennahossz.
Ha meg akarod osztani az ismereteidet ahhoz türelem kell...

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

qetuol
#963
bizonyos értelemben igazad van, a félreértés ott van, hogy nem lehet a síkhulámmot rezgõkörrel helyettesíteni, mert a rezgõkörben ÁLLÓhullám van, a síkhullám meg halad.
igazad van, a rezgõkörben valóban van pi/2 -es fáziseltérés az E meg a H között. a haladó síkhullámban viszont nincs.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#962
Hogy lehetnél diletáns, ha rádioamatõrködtél?
Nekem meg a bosszankodás amúgyis életelemem! Csak egyszer nem bosszankodtam, és mindjárt mûtóbe kerültem! (De ezt titkoljuk el a trollok elõtt, mert azonnal abbahagynák a bosszantásomat- nagy lehetõség nekik).
No.
A fény esetében kellett a vákuum, de hamar kiderül hogy bármi más is jó hozzá. Tehát a vákuum is "bármi más". Viszont én is ugyanezt mondom, csak nevén is nevezem, hogy: "tömegtöltés".
Ezért a fény vagy:
1. Elektromágneses - vákuum sugárzás (EM-V) kellene, hogy legyen, vagy pedig
2. Gravinerciális, elektromágneses sugárzás (GI-EM), ahogyan én mondom.

Olyan, hogy a fény csak szimplán elektromágneses sugárzás (EM) NEM LÉTEZHET!
Csak azért létezik így meghatározva, mert vagy Maxwell, vagy mások bizonytalanok voltak a vákuumban, és nem is írták ki. Joggal, hiszen ma is vitatkoznak pl. az éteren.
Amirõl a vákuummal együtt most kiderülhet,hogy csak egyszerûen: tömegtöltések, amelyek az elektromos töltéssel oszcilálnak.
Így alkotva megszámlálhatatlan sajátos "fényatomot", amelyek a mi, és még sok más univerzum alapkövei. És amelyben pont úgy terjed a fény, mint a hang a levegõben. Még kompresszió modulusuk is van, amitõl a fény sebessége függ. A mi univerzumunkban ez a sûrûségétõl függ.
És megérkezve a fény valahová tömegként, vagy elektromosságként, vagy más formában jelenik meg.
Mert a még nemlétezõ "Töltésfizikában" a TUDATI töltések egymásba átalakulhatnak.
A Tudati Töltés pedig egy olyan terv, ami meghatározza, hogyan alakuljon ki pl. a gravitáció vektormezõje. Vagyis a tudati töltés a részkecskék "identitása" valójában.

"Ahogyan lent, úgy fent" mondta a barátom, Hermesz Triszmegisztosz.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#961
Jól gondolod. Pont azért lett kitalálva a Lorentz-trafó, mert nem jött össze a fénysebesség irányfüggetlesége a Newton-törvényekkel és a Galilei-transzformációval.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#960
Bocs, ha felbosszantottalak! Igazán nem volt szándékomban.
Mivel dilettáns vagyok,(nem mentségnek mondom) ezért mondhatok baromságot is...
Mivel a fény elekromágneses hullám és mint EM hullám lényegileg nem különbözhet a más hullámhosszú EM hullámoktól. Rádiótechnikai tapasztalatom szerint ezért a teret(hagyjuk a Vákum kifejezést) le lehet írni úgy is, mint végtelenül "széthúzott" tápvonalat. Tehát a teret szerintem lehet vizsgálni mint osztott paraméterû rezgõkört, nyilván rengeteg egyéb szempontból is vizsgálható, de mivel ez belakott számomra, a legegyszerûbben így tudom megérteni.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#959
Arról már vitát se kezdek, hogy mi az hogy dimenzió, és hogy hány dimenzió van, és hogy hány tagú a Montagú. Nem- semmi pénzért!
Vissza az árapályhoz, az csak egy kisebb háború.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#958
Az általam a vákuum helyett ajánlott gravinerciális összetevõ késése az idõben pont 90o, és emiatt cos^2(omega*t) vel változik!
Vagyis a minimuma ott van, ahol az elektromágnesesség maximuma, és viszont.
Az összegük pedig állandó, mert sin^2+cos^2=1.
Ha Maxwell elsõ próbálkozását el tudod fogadni a vákuummal, akkor ezt méginkább el tudhatod.
És könyörgöm, felejtsd a térbeli 90 o fáziseltolást! Mert az a fénynél nem fáziseltolás, ott az elektromosság és mágnesség AZONOS FÁZISÚAK!
Nézd meg bárhol végre! Ezt nem én találtam ki!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#957
Shakwill.
Felejsd el a fáziseltolást, vagy legalább ne használd a fénynél helytelenül!
A fényben a 90o nem a fázis, hanem térbeli eltérés, a fázis pedig a sin^2(omega*t) -rõl szó, ahol a t=idõ!
Kevered a métert az idõvel, a periódussal, ahogyan sokmillióan.
Pedig az két különbözõ dolog.
Biztos vagyok benne, ha ezen elgondolkozol, hamar megérted.
És visszatérsz az árapályra.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#956
Shakwill
Két dologról beszélünk.
Te talán arról, hogy a fényben 90o a térbeli eltérésük. s így létezik vektoriális szorzatuk.
Ami igaz is, én nem vitatom.
Azután meg egész másról, rezgõkörökrõl beszélsz, ami nem fény.
Abban is igazad van.
De tíznél többször már nem ismétlem, hogy a fénynél az IDÕBEN a dolog nem megoldott, mert a teljesítménysûrûség nulla és a maximum között változik. Amihez be kellett vezetni a vákuumot az elméletbe, az összes lecsüngõ fizikai tulajdonságával, Amelyekbõl lassan több lesz, mint egy zavarodó emberi elmének, amibõl már eddig is elég van.

Tényleg - többé nem ismétlem, többször neked nem írom le, hiszen eddig is érthetõ volt, amit irtam.
Mégegyszer, a fényben nem térbeli, hanem idõbeni FÁZIS eltérésük van!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#955
Mivel nem értek a fizikához, ezért a paraszti észre kell támaszkodjak.
Ez pedig azt súgja, hogy mivel c irányfüggetlen, ezért a Maxwell levezetéseknek is invariánsnak kell lennie a Lorenz trafóra.-Vagy mondtam egy orbitális baromságot...

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#954
Ha arra gondolsz, hogy a Minkowski-tér a Lorentz-transzfromációra invariáns, akkor a válaszom igen.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#953
A terjedés a téridõben (Minkowski tér) transzformációra nem kovariáns?-Vagyis mind a négy dimenzió egyenértékû?
Kiegészítés: "az energia a rezgõkörben egységnyi és térben skalár, csak az idõben vektoros"-illetve diszkrét rezgõkörben is megvannak a térvektorok, de kiejtik egymást, ezért ebben az esetben nem kell ezeket figyelembe venni.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#952
Mielõtt visszatérek az árapályhoz, felelek arra a kérdésedre, hogy honnan veszem azt, hogy az elektromos és mágneses komponens 90 fokos fázistolásban van. Egyrészrõl onnan, hogy a szkóp ezt mutatja, másrészrõl a reaktancia képletek is ezt mutatják, harmadszor az antenna méretezési tapasztalatok is ezt mutatják. Ha nem így volna, az antennák nem mûködnének.
Idõm függvényében tovább olvasom a dolgozatodat, és majd teszek fel még hülye kérdéseket.<#nevetes1>

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#951
Én rövidhullámú rádióamatõrként sokat foglalkoztam rezgõkörökkel. Ha ezt a (veszteség mentes ideális) rezgõkört diszkrét elemekbõl építem fel, akkor koncentrálom a kapacitást és az induktivitást. Rezonancia esetén a kapacitív és induktív reaktanciák kiegyenlítik egymást, és a kör tiszta rezisztenciát mutat, az energia a rezgõkörben egységnyi és térben skalár, csak az idõben vektoros(Ezért lehet oszcilloszkópon ábrázolni). Ha az elektromos paramétereket nem diszkrét formában, hanem a térben elosztva, vagyis osztott paraméteres hálózatként vizsgálom, ugyanaz a rezgõkör, csak az idõvektor mellé bele kell venni az irányvektorokat is. A rezgés induktív és kapacitív feltételeit pedig a közeg permeabilitása és permittivitása adja. Nem látok elvi különbséget a diszkrét rezgõkör és sz (osztott paraméteres" rezgõkör között.
Nos röviden így foglalhatnám össze az idevágó csekély ismereteimet.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#950
Nálad láthatók voltak a görög betûk a dolgozatban? Mert nálam nem...
Ja és hogy pontosítsam, az idõbeni fázisuk azonos, és nincs eltolva, és a jelen esetben az számit.
Mert a térben valóban 90 o-os eltérésük van, de az meg nem nevezhetõ fáziseltolásnak, ami csak idõbeni lehet.
Valószínüleg ez kever meg sokakat, kezdetben engemet is.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#949
Azért kiváncsi vagyok, hogy miért gondolja mindenki, hogy fáziseltolás van az elektromos és a mágneses komponensek között?
És mire gondol, amikor megtudja, hogy az nem úgy van?
Én úgy meghököltem, hogy nem mentem el mellette. Elõbb megértettem, hogy ezért van a vákuum explicite az elméletben, az összes csüngõ pitykegombjával.
Utána pedig a tömegtöltéshez fordultam, amelynek tömegvonzási és inerciális összetevõi éppen úgy kiegyensúlyozzák egymást a fényben, ahogyan az elektromos és a mágneses összetevõk is.
Ugyanaz játszódik közöttük le: a tömegvonzás generálja a tehetetlenséget, együtt képeznek gravinerciális teljesítmény-sûrûség vektort (GI).
Amely bármely fázisban hozzáadódva az EM taghoz, állandóságot biztosít, a süket vákuum nélkül. (GI+EM= constans)
Ebbõl a szemszögbõl a mai fizika csupán jóízû, fogyasztható maflaság.
A mai fizika a fényelmélettõl illatos.
(Muszáj ilyen képiesen tárgyalnom az ügyet, különben rám se bagóznak. Utána meg az lesz a baj, ha igen, dehát ilyen az élet).


\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#948
"Elektromos és mágneses komponense egymással 90 fokos fázistolásban oszcillál" írod!
Nos, hát minden fórumon ebbe a tévhitbe akadok be! Ez nem igaz! A fázisuk meglepõen azonos! És az is tévedés, hogy a szorzatuk állandó, és ez a legjobban a Poynting teljesítmény-sûrûség vektor felírásában látható, ami sin^2-el arányos.
Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy az elektromosság és mágnesesség kiegészítik egymást. De nem, mert a maximumuk és a nulla helyük is együtt van! A hiányzó részt Maxwell a vákuumba rejtette el!
Én meg a gravinercionális összetevõbe, (GI) ami a tömegtöltés reprezentánsa.
Tehát vegyél elõ egy négyjegyû függvénytáblázatot legalább, és elemezd benne a Poyting vektort, amit én a cos^2 taggaL valóban állandóvá tettem.
Maxwell képlete, éppen mert jól használható, félrevitte az elméleti fizikát.
Ma már a vákuum olyan, mint a karácsonyi ajándékcsomag: bármi lehet benne.
Egyelõre azonban az árapályról beszélnék, ami egy másik kötetben van, néhány oldal csupán. Abban van a könyvem tartalomjegyzéke is.

Nem véletlenül ágálok, hogy az egész mai fizika egy karácsonyi ajándékcsomag. Mindenki azt képzel bele, amit akar, amikor pedig megérti, hogy mi van benne,nagyot csalódik.
(Egyébként, ha ezt pihenésnek szántad, akkor képzelem, milyen nehéz az, amitõl ezzel pihenni lehetett)...:-)

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#947
Nah, tegnapra befejezem...
Pihenésképpen elkezdtem olvasni a honlapodat, és a fényhullámról mondott dolgokba beleakadtam. Elmondom, hogy én mit vélek tudni róla: Elektromágneses, harmonikus rezgés: ennek következtében szinuszos lefolyású. Elektromos és mágneses komponense egymással 90 fokos fázistolásban oszcillál. Tehát az E és M komponense folyamatosan nulla és egységnyi között változik. A hullámenergia azonban végig állandó marad, mert az E és M összetevõk vektoros szorzata végig egységnyi és skalár(?) értéket ad. Tehát nem a hullámenergia oszcillál(az végig egységnyi), hanem annak elektromos és mágneses vektorai. A detektálható fény transzverzális hullám. A longitudinális-horribile dictu-szoliton fényhullám már egészen más tészta...
Most jött el az ideje hogy én is polarizációt váltak: függõlegesbõl átváltok vízszintesre...

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#946
Az univerzumban sajátos szedimentáció, sûrüsödés és távolodás történik egyszerre. Amit nem lehet szélsõséges teoriákkal leírni. mint a Big Bang.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#945
Az árapály potenciál:
= k*G*M*R^2/d^3 m^2/s^2

R a központi égitest sugara
d a távolságuk
k együttható

Láthatod, hogy az eltérés a gyorsuláshoz képest:
R^2/d

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#944
Ne feledd el azonban, hogy nem egy csillagról van szó, hanem példaképpen egy homogén, csillagokkal teleszórt univerzumról.
Így a távolsággal az árapályt okozó csillagok száma és tömege is még gyorsabban nõ, mint ahogy egy csillag árapály hatása csökken. Ha éppen ajnározni akarnám magam, akkor azt a pillanatot dicsérném, amikor erre rájöttem. Képzeld, amig egy csillag a galaxiskarban van, addig azok árapály hatása még némileg közömbösíti egymást. Távolodva azonban nõ a távolító csillagok száma, és tömege is.
Ezért a modellem egy gömb, tele csillagokkal, mint központi égitest (univerzum), és amelynek a szélén lebeg a távoli égitest.
Ettõl az árapály potenciál képletben a számlálóban és a nevezõben szereplõ sugarak és távolságok azonosak.
Egyszerúsítés után (R^2/d^3) az árapály potenciálban 1/d marad, ami lassabban csökken, mint az 1/d^2.
Emellett a H arányossági tényezõ még sok mindentõl függ.
Nem állandó, az nagy tévedés.
Az meg egyszerûen szemfényvesztés, ahogy a parsecot használják.
Elavult, ósdi mértékegység, ami miatt nem látható még az sem, ami pedig világos: hogy a Hold távolodása is megfelel a Hubble törvénynek.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#943
A Hubble állandó képletét levezettem, az említett honlapon.
Mert az nem állandó, hanem egy arányossági szám, ami többféle tényezõtõl függ.
Ezért található csak 3 értékes jegyig.
Érdekességképpen a Hubble arányossági számmal számold ki a Hold éves távolodási sebességét. (ami ~40 mm/év). Nagyfokú, de nem pontos egyezést tapasztalsz.
Semmiféle ellentmondás nincs. Kozmológiai értelemben az egyes csillagok USP-je elenyészõ. Inkább a levezetést nézd meg, az pontos.
Mert a vonzás gyorsabban csökken, mint az árapály. Az árapály több, és más, mint a vonzás. Az árapály potenciál m^2/s^2. Hiszen a valós test méretét is tartalmaznia kell.

Mindezek eredményeképpen a sebesség a távolsággal nem lassul, hanem nõ.
Sajnos ide nem tudom beírni a képleteket, talán nem is akarom.
De a www.megismerhetetlen.com tartalmazza.
A Nagy Bumm...azt ne! Lehetetlen elképzelés, ellentmond minden elõzménynek pl. a Schwarzschild sugárnak.




\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#942
Hogy a félreértést elkerüljem: Az impulzusátadás miatti gyorsításnak is csökkennie kell a távolság négyzetével, tehát bizonyos távolságon túl az impulzusátadás-vagyis az árapály gyorsítás is elenyészõvé válik. Ez hatalmas távolságok esetén már kritikus a Hubble állandó vonatkozásában. Zárt inerciarendszert és egységnyi impulzust feltételezve, (vagyis ha az univerzum kifelé nem hat kölcsön) ebbõl a "negatív sebességnövekedésbõl" a gravitációs összeomlás következik.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#941
Közben volt idõm gondolkodni egy kicsit. A Hubble állandó tapasztalati érték, tehát az elméletedbõl számszakilag le kell vezethetõ legyen.
Más: Az USP "hatás" alapvetõen gravitációs hatás (ha jól értem). A gravitáció a távolság négyzetével arányosan csökken: Tehát az általa közvetített (okozott) hatásnak is csökkennie kell a távolság négyzetével. Viszont ez ellentmondani látszik a megfigyelhetõ objektumok sebességének távolság arányos növekedésével. Itt nagyon durva ellentmondást látok. Ebben az esetben visszajutunk a kályhához. Esetleg úgy oldhatnám fel az ellentmondást, hogy nem az objektumok sebessége nõ a távolság arányával, hanem az objektumok lassulása csökken a távolság arányával.Így valóban nõ az objektumok relatív sebessége a távolság arányában. Ebben az esetben viszont feltételezni kell egy t0 idõt és egy v0 kezdeti sebességet. És ott vagyunk a nagy bummnál...<#csodalk>

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#940
Nekem is. Erre vártam rég.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#939
Élvezet volt benneteket olvasni.

shakwill kérdései tetszettek

Walk the Talk.

#938
A Benkõ úr volt valóban. Ha lesz idõd és energiád összefoglalhatnád a lehetõ legegyszerûbb és legrövidebb módon a lényegét az idevágó gondolataidnak. Akár a fórumon, akár priviben. Jó pihenést!

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#937
Vannak ilyen érdekes kísérletek. Ha jól emlékszem, egy Benkõ nevû úr is végzett ilyeneket, élményszerûen írva le.
Egy angol tudós pedig hasonló bemutatót tartott az akadémián, õt kigolyózták.
Ha megengeded, most erre a kérdésedre nem válaszolok, mert a feltétel rendszerét mpontosítani kell. Ha tudod, linkeld be.
Mára egyébként abbahagyom, de szeretném, ha folytatnánk.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#936
Ma 16.06-tól 18-19 ig 18 hozzászólás volt, az enyémek jó hosszúak. Kifáradtam kicsit.
Szép lassan ha folytatjuk, olyan dolgokat írok majd, amelyek érdekesek, igazak, és amelyeket mástól nem hallhatsz.
Örülök, hogy ide jöttél.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#935
Hozzátartozik az utóbbi kérdésemhez, hogy egy magyar amatõr fizikus forgó testeket vizsgált egy precíziós ingával (természetesen minden elektromos mágneses és mechanikus kölcsönhatást kiküszöbölve) és a forgó tömeg egyszerûen magához rántotta az ingát...

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#934
Az eddig elmondottakból következhet-e az, hogy a forgó mozgás gravitációs hatást generál? Mivel a gyorsabb forgás nagyobb szögsebességet jelent.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#933
Nézd meg a www.megismerhetetlen.com-on.
Irtam egy 200 oldalas könyvet, és amint lesz idõm, hogy ne kelljen tervezzek, és nem kopik fel az állam, kiadom, magánként.
Kb. 5 könyv kering a fejemben- azokat más kéne befejezze...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#932
Nem kellett nagy ész a megértéséhez, hiszen logikusan magyarázol. Mindezeket egzakt matematikai formában is leírtad?

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?