Fizika és csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#931
SHAKWILL!
Ez megrázó!
Valamit rosszul irtam, hogy megértette végre valaki?
Amit évek óta magyarázok itt!
Nem, csak ugratsz, és majd egyszer kinevetsz!
Ez megrázó!
Valamit rosszul irtam, hogy megértette végre valaki?
Amit évek óta magyarázok itt!
Nem, csak ugratsz, és majd egyszer kinevetsz!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#930
Ezt az eredõ perdületet ki is számoltam a honlapomon.
Természetesen ez nem lehetséges egy Big Bang világban, csak párhuzamos univerzumok esetén.
Valóban: az USP az univerzum legfontosabb rendezõ elve.
Bárhol nézed a galaxist, bármely léptékben, látod a rendezõ hatását, a csillagkarok nyitásában is!.
Ráadásul egy fura "táncnak" lehetsz a tanúja! Mert ha valami az USP-n belül kerül, és belezuhan a központiba, akkor annak megnöveli a forgási periódusát, és a többi távolodni kezd.
A fizikának, és a csillagászatnak ez a része: gyönyörû.
Világos tehát, hogy senki se ismeri,.
Természetesen ez nem lehetséges egy Big Bang világban, csak párhuzamos univerzumok esetén.
Valóban: az USP az univerzum legfontosabb rendezõ elve.
Bárhol nézed a galaxist, bármely léptékben, látod a rendezõ hatását, a csillagkarok nyitásában is!.
Ráadásul egy fura "táncnak" lehetsz a tanúja! Mert ha valami az USP-n belül kerül, és belezuhan a központiba, akkor annak megnöveli a forgási periódusát, és a többi távolodni kezd.
A fizikának, és a csillagászatnak ez a része: gyönyörû.
Világos tehát, hogy senki se ismeri,.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#929
Ami az USP "határon" belül van az közeledik, ami kívül van az távolodik? A távolodás sebessége arányos a távolsággal? Ha igen, ez mindenféle egzotikus feltételezés nélkül magyarázná a világegyetem szerkezetét. Nem kellene a stabilitásra sötét anyagot, a tágulásra sötét energiát feltételezni...
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#928
Nem pontosan errõl van szó. Hanem arról, hogy az égimechanika törvényei szerint pontosan ez az a távolság, ahol a központi égitest forgási, és a távoli keringési szögsebességei pont azonosak.
Így hiába léteznek a gyorsulási vektorok, nem csúsznak el, nincs munkavégzésük.
Ehhez egy másik hasonlatot hozok.
Képzelj egy tengelyt, rajta két fékpofával.
Ha a fékpofák a tengellyel forognak, tök mindegy, hogy mennyire szorítanak, vagy hogy érdes e a találkozásuk, nincs impulzusátadás.
Azonban ha bármely irányba visszatartjuk a fékpofát, akkor már érdekes az erõ is, meg a surlódási tényezõ is köztük.
Ezt a surlódási tényezõt nevezetem "Árapály Csatolási Tényezõnek, és jelölöm (FI)- vel (FI=0...1,0).
Erre építettem a programomat, számoltam ki az árapály nyomatékot, a teljesítményt és az energiát.
És készítettem egy programot, amely 4,7 Mrd évre számítja 100 M. éves tömbökben minden bolygó árapály távolodását, és a Nap forgáslassulását, a Hold távolodását.
Meghatároztam közelítõleg az égitestek FI tényezõjét.
A legnagyobb az univerzumé, és a fekete lyukaké, az egységet közelítik.
A csillagoké az 1E-5...6 nagyságrendet közelítik.
A Földszerú égitestek 1E-7...-11,
A poroké, molekuláké még kisebbek, azonban képzõdményeiké nagyobbak lehetnek.
Számomra tehát az univerzum árapálya elvileg méretezhetõ.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#927
Ha az elméletedet a világegyetem egészére alkalmazod, akkor fel kell tételezni a világegyetem egészére jellemzõ eredõ perdületet? Illetve ebbõl következik a helyi vonzás és a "távoli" taszítás? Ez így megmagyarázná a galaxisok és a """lokákis""" szerkezetek stabilitását az univerzum tágulását együtt az USP "határvonal" alapján?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#926
Nagyon tetszenek a kérdéseid, régóta várok ilyenekre.
Az univerzális stacioner pálya mindig egy adott égitest forgási tulajdonsága.
Tulajdonképpen egy határ: idáig tartok én, ezen belül minden az enyém!
Mint jeleztem azonban, csak a szilárd bolygóknál éles ez a határ, és változik folyamatosan.
Csillagoknál, gázóriásoknál az aktuális belsõ áramlások határoznak meg egy ilyen "zónát". Egyszerúen ki kell válasz a csillagban egy övet, annak tömegét, és periódusát, és máris hozzárendelheted az USP távolságot.
Errõl sokat irtam a blogomon, és ajánlanám, hogy ott ismerkedj meg vele.
Mert a Naprendszer története: az árapállyal rokon, csodálatos történet, köze nincs a (porba)csomósodáshoz, ami egy széplelkú csillagászati gyerekmese.
Ha érdekel, mesélnék neked igaz történeteket, például hogyan, és miért tört ketté a Mars Phobos'Deimos kisholdja, amikor a Mars USP -je utolérte, és megolvasztotta a magját?
Ami elsöpörte az élet minden lehetõségét rajta.
Most a Phobos az USP alatt zuhan, a Deimos pedig felette távolodik.
A Naprendszer története- csodálatos, érdekesebb egy kalandregénynél.
Az univerzális stacioner pálya mindig egy adott égitest forgási tulajdonsága.
Tulajdonképpen egy határ: idáig tartok én, ezen belül minden az enyém!
Mint jeleztem azonban, csak a szilárd bolygóknál éles ez a határ, és változik folyamatosan.
Csillagoknál, gázóriásoknál az aktuális belsõ áramlások határoznak meg egy ilyen "zónát". Egyszerúen ki kell válasz a csillagban egy övet, annak tömegét, és periódusát, és máris hozzárendelheted az USP távolságot.
Errõl sokat irtam a blogomon, és ajánlanám, hogy ott ismerkedj meg vele.
Mert a Naprendszer története: az árapállyal rokon, csodálatos történet, köze nincs a (porba)csomósodáshoz, ami egy széplelkú csillagászati gyerekmese.
Ha érdekel, mesélnék neked igaz történeteket, például hogyan, és miért tört ketté a Mars Phobos'Deimos kisholdja, amikor a Mars USP -je utolérte, és megolvasztotta a magját?
Ami elsöpörte az élet minden lehetõségét rajta.
Most a Phobos az USP alatt zuhan, a Deimos pedig felette távolodik.
A Naprendszer története- csodálatos, érdekesebb egy kalandregénynél.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#925
Lehet-e az usp pályát úgy tekinteni, mint azt a keringési távolságot, ahol a test méretébõl adódó gravitációs részvektorok kioltják egymást, és a gravitációnak csak a keringésre merõleges komponense érvényesül?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#924
Kb 25 millió km-re. Ezen belül mindig mindent beszív. Egyébként ez nem egy éles vonal, mert a Nap forgási szögsebessége övenként változik.
A Merkur még kivül esik rajta, de ahogyan lassul a Nap forgása a többi bolygó, fõképp a Jupiter, és a Szaturnusz miatt, amelyek a Naprendszer impulzusának döntõ részét bírják, úgy fogja be õt a Nap árapálya, és készteti majd lassú zuhanásra.
A Merkur még kivül esik rajta, de ahogyan lassul a Nap forgása a többi bolygó, fõképp a Jupiter, és a Szaturnusz miatt, amelyek a Naprendszer impulzusának döntõ részét bírják, úgy fogja be õt a Nap árapálya, és készteti majd lassú zuhanásra.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#923
Még egy dolog. Hogyan alakul az Univerzális Stacioner pálya, ha a bolygó ami körül a keringés történik nem "merev" test, (a föld sem az, mert folyékony a belseje, ill óceánok vannak rajta) Vagy gázóriást, esetleg a napot vesszük bázis objektumnak, ahol a felszínen fix vonatkoztatási pont nem értelmezhetõ?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#922
A nap körül hol van az USP pálya?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#921
Maradjunk egyelõre az eredeti kérdésemnél, és a "klasszikus" közelítésnél.
Régi agybajom, hogy a megszokottól eltérõ formában írjak le dolgokat. Ez is egy kísérlet részemrõl hogy a mozgáspályát ne a sebesség felõl felõl, hanem az impulzus felõl írjam le. Ez a képletek egyszerû átrendezésével biztosan megoldható, a lényeg nem változik csak a megközelítés. Ebben az alapesetben a testeket pontszerû tömegnek lehetne tekinteni, hogy minél egyszerûbb legyen a gondolatmenet.
Régi agybajom, hogy a megszokottól eltérõ formában írjak le dolgokat. Ez is egy kísérlet részemrõl hogy a mozgáspályát ne a sebesség felõl felõl, hanem az impulzus felõl írjam le. Ez a képletek egyszerû átrendezésével biztosan megoldható, a lényeg nem változik csak a megközelítés. Ebben az alapesetben a testeket pontszerû tömegnek lehetne tekinteni, hogy minél egyszerûbb legyen a gondolatmenet.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#920
Pontosan, és ez általánosan ismert, és elfogadott.
Tudjuk, hogy néha másodperceket vissza kell állítani, mert a Föld forgása lassúl.
Azt meg lézer prizmával mérik a Holdon, hogy évente hány mm-t távolodik? (~40 mm).
Idáig semmi probléma az árapállyal.
Ám én készítettem egy programot, amely szerint a Föld ~2m/év, a Pluto meg közel 100 m/év sebességgel távolodik a Naptól.
Errõl viszont senki se hallott még!
Utána viszont hallani lehet a még távolabbi Cefeidák iszonyú gyors távolodásáról.
Ami a Hubble effektus.
Hát ez az,ami engem felbátorit, hogy vitába szálljak.
Tudjuk, hogy néha másodperceket vissza kell állítani, mert a Föld forgása lassúl.
Azt meg lézer prizmával mérik a Holdon, hogy évente hány mm-t távolodik? (~40 mm).
Idáig semmi probléma az árapállyal.
Ám én készítettem egy programot, amely szerint a Föld ~2m/év, a Pluto meg közel 100 m/év sebességgel távolodik a Naptól.
Errõl viszont senki se hallott még!
Utána viszont hallani lehet a még távolabbi Cefeidák iszonyú gyors távolodásáról.
Ami a Hubble effektus.
Hát ez az,ami engem felbátorit, hogy vitába szálljak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#919
A kérdésed, hogy ideális körpályán van e impulzuscsere, ezért igennel, vagy nemmel egyszerûen nem válaszolható meg.
Az USP pályán nincs, illetve lenullázódik, pedig az is kör.
Az ekliptikán a körpálya mentén az USP-n kívúl van, és állandó a csere.
Ferde pályákon is van, de változó: a forgássík közelében nagyobb.
Ellipszis pályákon is változó.
Az ütökösök legnagyobb impulzuscseréje például a Nap mellett van- az szinte berántja õket az atmoszférájába.
Érdekes példa a Shoemaker-Levy üstökös pusztulása, ami csupán néhány évtized, és keringési ciklusa alatt következett be.
Egyébként az égitestek pályáját is az árapály alakítja, a távolodóékat körkörössé, a zuhanókat meg egyre hegyesebb elipszissé.
Az USP pályán nincs, illetve lenullázódik, pedig az is kör.
Az ekliptikán a körpálya mentén az USP-n kívúl van, és állandó a csere.
Ferde pályákon is van, de változó: a forgássík közelében nagyobb.
Ellipszis pályákon is változó.
Az ütökösök legnagyobb impulzuscseréje például a Nap mellett van- az szinte berántja õket az atmoszférájába.
Érdekes példa a Shoemaker-Levy üstökös pusztulása, ami csupán néhány évtized, és keringési ciklusa alatt következett be.
Egyébként az égitestek pályáját is az árapály alakítja, a távolodóékat körkörössé, a zuhanókat meg egyre hegyesebb elipszissé.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#918
Félig értem is amit mondasz, jól értem, hogy pld. a hold azért távolodik a földtõl mert folyamatosan "lopja" a föld forgási impulzusát?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#917
Üdvözöllek.
Az árapályról beszélsz? Természetesen lehet benne impulzuscsere, sõt az az egyik legérdekesebb alapesete.
Az árapály- impulzuscsere, ha van, igen lassú folyamat.
Elõször is azonban definiálnunk kell a központi égitestet, és a távolit.
Azok szerepe ugyanis helyet cserélhet.
A Föld-Hold viszonylatban is bármelyikük tekinthetõ központinak, vagy távolínak. (Annak ellenére, hogy valójában a közös tömegpont körül keringenek.). Az árapály egyes jelenségei ugyanis különbözõek a fenti minõsítés függvényében.
Az árapály a valós testek gravitációja.
Amelyek kiterjedéssel, és struktúrával is rendelkeznek.
Az árapály akkor is létrejön, ha nem keringenek egymás körül. Akkor azonban nem történik impulzus, és energia átvitel, pontosabban csak az elsõ közelítéskor.
A dolog lényege, hogy a központi test valójában nem pontszerû, ezért a középponton kívûli pontjait a távoli test vonzása az összekötõ tengelytõl valamilyen szög alatt éri. Bármely kicsiny is ez a szög, létrehoz egy olyan gyorsulási vektort, amely nem a kettõjük középvonala felé mutat. és amelyet a központi test struktúrája közvetít. A vektorháromszög így záródik. Ha viszont a központi test forog is, akkor egyfelõl surlódó erõ, és forgató nyomaték jön létre a rétegei, õvei között. Másfelõl a távoli testet is pályamódosításra készteti: távolítja, vagy közelíti.
Ezt a hatást éppen a gravitáció közvetití, amely ekkor úgy viselkedik, mint a kalapácsvetõ kezében tartott kötél. Amely átadja a gyorsan forgó sportoló impulzusát a kalapácsnak, míg annak forgása lelassul.
Kivéve ha az kering gyorsabban, mert akkor õ gyorsítja a sportolót, míg a kalapács lezuhan.
Kivéve egy esetet, ha azonos a szögsebességük, akkor se nem lassulnak, sem nem távolodnak.
Nagyjábóll ez az árapály.
A kritérium tehát az azonos forgási és keringési szögsebességük, ami más néven a geostacioner pálya.
Ezt én általánosítva "Univerzális Stacioner Pálya (USP) névvel illetem, a Föld esetében ~42000 km, a Napra 25 M km.
Ami ezen belül kereng, lassan minden lezuhan: az ûrhajók is.
Ami pedig túl rajtuk, az távolodik. Mégpedig minél távolabb van, annál gyorsabban.
Ez a Hubble törvény magyarázata is.
Ez még persze összefoglalónak is kevés.
De nem tudom, erre gondoltál, érdekel e?
Jól esne nekem is normális hangnemû beszélgetést folytatnom, csak muszájból kell Herkuleskednem.
Az árapályról beszélsz? Természetesen lehet benne impulzuscsere, sõt az az egyik legérdekesebb alapesete.
Az árapály- impulzuscsere, ha van, igen lassú folyamat.
Elõször is azonban definiálnunk kell a központi égitestet, és a távolit.
Azok szerepe ugyanis helyet cserélhet.
A Föld-Hold viszonylatban is bármelyikük tekinthetõ központinak, vagy távolínak. (Annak ellenére, hogy valójában a közös tömegpont körül keringenek.). Az árapály egyes jelenségei ugyanis különbözõek a fenti minõsítés függvényében.
Az árapály a valós testek gravitációja.
Amelyek kiterjedéssel, és struktúrával is rendelkeznek.
Az árapály akkor is létrejön, ha nem keringenek egymás körül. Akkor azonban nem történik impulzus, és energia átvitel, pontosabban csak az elsõ közelítéskor.
A dolog lényege, hogy a központi test valójában nem pontszerû, ezért a középponton kívûli pontjait a távoli test vonzása az összekötõ tengelytõl valamilyen szög alatt éri. Bármely kicsiny is ez a szög, létrehoz egy olyan gyorsulási vektort, amely nem a kettõjük középvonala felé mutat. és amelyet a központi test struktúrája közvetít. A vektorháromszög így záródik. Ha viszont a központi test forog is, akkor egyfelõl surlódó erõ, és forgató nyomaték jön létre a rétegei, õvei között. Másfelõl a távoli testet is pályamódosításra készteti: távolítja, vagy közelíti.
Ezt a hatást éppen a gravitáció közvetití, amely ekkor úgy viselkedik, mint a kalapácsvetõ kezében tartott kötél. Amely átadja a gyorsan forgó sportoló impulzusát a kalapácsnak, míg annak forgása lelassul.
Kivéve ha az kering gyorsabban, mert akkor õ gyorsítja a sportolót, míg a kalapács lezuhan.
Kivéve egy esetet, ha azonos a szögsebességük, akkor se nem lassulnak, sem nem távolodnak.
Nagyjábóll ez az árapály.
A kritérium tehát az azonos forgási és keringési szögsebességük, ami más néven a geostacioner pálya.
Ezt én általánosítva "Univerzális Stacioner Pálya (USP) névvel illetem, a Föld esetében ~42000 km, a Napra 25 M km.
Ami ezen belül kereng, lassan minden lezuhan: az ûrhajók is.
Ami pedig túl rajtuk, az távolodik. Mégpedig minél távolabb van, annál gyorsabban.
Ez a Hubble törvény magyarázata is.
Ez még persze összefoglalónak is kevés.
De nem tudom, erre gondoltál, érdekel e?
Jól esne nekem is normális hangnemû beszélgetést folytatnom, csak muszájból kell Herkuleskednem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#916
Akarom mondani Sziasztok!
Még egy kérdés: Ideális körpálya esetén van-e impulzuscsere?
Még egy kérdés: Ideális körpálya esetén van-e impulzuscsere?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#915
Sziasztok?
Éppen azon jár az agyam, hogy egymás körül keringõ testek esetében lehet-e úgy értelmezni a dolgot, hogy az impulzuscsere idõbeli lefolyása megegyezik a pályagörbe függvényével? Illetve ez tökéletes körpálya esetén hogy néz ki?
Éppen azon jár az agyam, hogy egymás körül keringõ testek esetében lehet-e úgy értelmezni a dolgot, hogy az impulzuscsere idõbeli lefolyása megegyezik a pályagörbe függvényével? Illetve ez tökéletes körpálya esetén hogy néz ki?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#914
Patiang
Kérdezzél, vagy a tárgyhoz is szólhatnál.
Mivel nem értesz egyet? Beszéljük meg.
Kérdezzél, vagy a tárgyhoz is szólhatnál.
Mivel nem értesz egyet? Beszéljük meg.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#913
Legalább ellenkezz.😊)
Walk the Talk.
#912
Sötét anyagnak nevezhetõ valamik természetesen vannak, de az mindig másképpen sötét, mint ahogyan azt a fizika elképzeli.
Én például többféle, így nevezhetõ anyagra tudok gondolni:
1. A szülõ, és a külsõ univerzumokra, amelyek gravitációja érint minket
2. A bárhol elõforduló (akár bennünk is) más fénybázisú univerzumok anyagára, amelyeknek azonban nincs gravitációja, s így tudomásunk sincs róluk.
3 A harmadikon még gondolkodom. (Most például a székem az, mert rajta ülök)
Én például többféle, így nevezhetõ anyagra tudok gondolni:
1. A szülõ, és a külsõ univerzumokra, amelyek gravitációja érint minket
2. A bárhol elõforduló (akár bennünk is) más fénybázisú univerzumok anyagára, amelyeknek azonban nincs gravitációja, s így tudomásunk sincs róluk.
3 A harmadikon még gondolkodom. (Most például a székem az, mert rajta ülök)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#911
Immovable
A maszkjaidról bárhol rádismernék: a multkor egy jelzõlámpát akartam megszólítani, de szerencsére épp pirosra váltott.!
A maszkjaidról bárhol rádismernék: a multkor egy jelzõlámpát akartam megszólítani, de szerencsére épp pirosra váltott.!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#910
Valóban, én is ezt mondom, amit mások.
Mert bizonyítani tudom, hogy valamely fekete lyuk belsõ tere nem lehet homogén: ürességek és sûrûségek kell, hogy váltakozzanak benne. Vagyis strukturáltak, kapcsolatokkal a részei között, és a külsõ univerzumokkal is. Az egyik ilyen kapcsolat: a gravitáció, amely áthatolhat az eseményhorizonton.
Számomra végül két kozmológiai fogalom létezik:
1. Univerzumok (=világegyetemek), amelyek zártak, és egymásban, vagy egymás mellett, soros, vagy párhuzamos hierarchiában helyezkednek el.
Egyikük csak a miénk.
Emellett ezek az univerzumok a bázisukban is különbözõk.
Mindegyiknek fényatom bázisa van. A miénknek azonban elektromos és tömegtöltés alapú a fénybázisa.
A fény: az univerzumok építõ eleme, amelyek sûrûsége benne nagy mértékben eltérõ.
Ez a sûrûség határozza meg mindegyikben a fénysebességet és a gravállandójukat. A szûlõ univerzumunkban a fénysebesség sokkal nagyobb, egy fekete lyukban, a miénkben meg sokkal kisebb.
Az univerzumok zártak, tehát teljességgel megismerhetõk, persze csak nehezen. Még a sajátunkat is alig ismerjük, a többiektõl meg nemcsak távolság és idõ, de az eseményhorizont is elválaszt.
Vagy az, hogy számunkra nem ismerhetõ a bázisuk.
Nekem vannak kezdetleges gondolataim, hogyan ismerhetõk meg mégis.
Mert van bennük egyetlen közös, amit én az Isteni tudatnak nevezek, és amely minden részecskéjükben megvan.
2. Világmindenség, amely ezeket az univerzumokat magába foglalja, nem tudható, hogy zárt, vagy nem?
Arról nézve teljes bizonyosság nem lesz fellelhetõ.
Részeiben (pl. univerzumok) persze megismerhetõ.
A két terminológia tehát merõben különbözõ
Világegyetem: nem egyenlõ a Világmindenséggel.
Én a világegyetemekre koncentrálok, mert azok megismerhetõk.
Aki pedig szereti a kalandot, a misztikumot, és nem vár eredményt- az foglalkozzon a világmindenséggel. Egész életében jól szorakozhat.
Mert bizonyítani tudom, hogy valamely fekete lyuk belsõ tere nem lehet homogén: ürességek és sûrûségek kell, hogy váltakozzanak benne. Vagyis strukturáltak, kapcsolatokkal a részei között, és a külsõ univerzumokkal is. Az egyik ilyen kapcsolat: a gravitáció, amely áthatolhat az eseményhorizonton.
Számomra végül két kozmológiai fogalom létezik:
1. Univerzumok (=világegyetemek), amelyek zártak, és egymásban, vagy egymás mellett, soros, vagy párhuzamos hierarchiában helyezkednek el.
Egyikük csak a miénk.
Emellett ezek az univerzumok a bázisukban is különbözõk.
Mindegyiknek fényatom bázisa van. A miénknek azonban elektromos és tömegtöltés alapú a fénybázisa.
A fény: az univerzumok építõ eleme, amelyek sûrûsége benne nagy mértékben eltérõ.
Ez a sûrûség határozza meg mindegyikben a fénysebességet és a gravállandójukat. A szûlõ univerzumunkban a fénysebesség sokkal nagyobb, egy fekete lyukban, a miénkben meg sokkal kisebb.
Az univerzumok zártak, tehát teljességgel megismerhetõk, persze csak nehezen. Még a sajátunkat is alig ismerjük, a többiektõl meg nemcsak távolság és idõ, de az eseményhorizont is elválaszt.
Vagy az, hogy számunkra nem ismerhetõ a bázisuk.
Nekem vannak kezdetleges gondolataim, hogyan ismerhetõk meg mégis.
Mert van bennük egyetlen közös, amit én az Isteni tudatnak nevezek, és amely minden részecskéjükben megvan.
2. Világmindenség, amely ezeket az univerzumokat magába foglalja, nem tudható, hogy zárt, vagy nem?
Arról nézve teljes bizonyosság nem lesz fellelhetõ.
Részeiben (pl. univerzumok) persze megismerhetõ.
A két terminológia tehát merõben különbözõ
Világegyetem: nem egyenlõ a Világmindenséggel.
Én a világegyetemekre koncentrálok, mert azok megismerhetõk.
Aki pedig szereti a kalandot, a misztikumot, és nem vár eredményt- az foglalkozzon a világmindenséggel. Egész életében jól szorakozhat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#909
<#wow3>
#908
energia
Walk the Talk.
#907
Vagyis Te azt mondod, hogy az esetleges anomáliák nem belsõ vmik, hanem egy másik univerzum (pl a szülõ) kölcsönhatása? Azt, hogy a mi univerzumunk tulajdonképp egy feketelyukban helyezkedik el, már mástól is olvastam.
De azért az érdekelne, ha van egy szülõ univerzumunk, akkor annak is vhogy létre kellett jönnie. Vagy már túl messze mentem?
Vagy lehet, hogy nincs is sötét anyag?
De azért az érdekelne, ha van egy szülõ univerzumunk, akkor annak is vhogy létre kellett jönnie. Vagy már túl messze mentem?
Vagy lehet, hogy nincs is sötét anyag?
Walk the Talk.
#906
Patiang, csak dicséretet illet, mert mégha nem is értjük egymást, vagy nem értünk egyet, de legalább megpróbáljuk.
Ami a Nagy Bummot illeti, szerintem is volt egy bumm, csakhogy én azt kicsinek hívom (Little Bang). Ami tulajdonképpen egy ugyanolyan kollapszus, mint a mi univerzumunkban egy fekete lyuk képzõdése, csakhogy akkor éppen a mi univerzumunk vált egy nagy fekete lyukká, egy tágabb, ritkább "szülõ" világegyetemben, gravitációs kollapszus útján.
Az lett a mi hazánk.
Mert szerintem párhuzamos-soros hierarchiájú univerzumokból áll a világmindenség, amelyek mindegyike valahogyan elkülönül a másiktól, de kölcsönhatásuk is van.
Például a mi univerzumunknak olyan alapja van, amelyet az elektromos és a tömegtöltések periodikus átalakulásából álló sajátos bivalens "fényatomok" alkotnak.
Így a határa is, amit eseményhorizontnak nevezhetnénk, ilyen atomokból áll, amelyek a fényhullámokat elnyelik.
Azonban ezen a gravitáció áthatol.
Így hát mi gravitációs kapcsolatban ezért állhatunk a külvilággal, vagyis a szülõ univerzumunkkal, és testvér univerzumokkal.
Ezek tehát nevezhetõk sötét anyagnak is szerintem, mert léteznek, de az univerzumunkon kivül, s így fény nem jöhetne tõlük.
Emellett azonban magában a mi univerzumunkban is létezhetnek olyan részecskék, amelyeknek sem elektromos, sem tömeg, sem más nálunk elõforduló töltés töltetük nincsen, így nem is észlelhetjük õket.
Teoretice az ilyen "másvilágok" épp oly tudatosak lehetnek, mint mi is vagyunk, csak nem észlelhetjük egymást, még a tömegüket sem, mert ebben az értelemben az nincs is nekik.
Kivéve, ha valamely okból és formában átalakulnak.
Mert a tervezett "Töltés-Fizika" értelmében: a töltés tudati tényezõ, amely megváltozhat, új tulajdonságú részecskét hozva létre. Hiszen a mi fényünk is ilyen, szerintem az elektromos-és a tömeg töltések egymásba alakulása, mások szerint pedig az elektromos töltés, és a vácuum, ismét mások szerint az elektromos, és az éter egymásba alakulása.
Vagyis a töltések létezése, és egymásba alakulása nyilt titok.
Ismét vannak olyan töltésû részecskék, amelyek világunk részecskéihez igen gyengén kötõdnek, alig észlelhetõk, pl. a neutrinok.
Amelyeket pl. a Napunk is termel, de amelyek ki be járnak a mi univerzumunkból, míg nem találnak olyan univerzumra, amelyik megfelelõ bázison épülve fel, ezeket nyeli el. Ezeket tehát a mi univerzumunk exportálja, vámilleték mentesen. Kész bûnbanda...
Egyszóval: az én világom egész más, mint egy süket Big Bang világ.
Milliószor sokszínûbb, és lehet, hogy a tiédhez is hasonlít. De ezt Te tudhatod csak.
Ami a Nagy Bummot illeti, szerintem is volt egy bumm, csakhogy én azt kicsinek hívom (Little Bang). Ami tulajdonképpen egy ugyanolyan kollapszus, mint a mi univerzumunkban egy fekete lyuk képzõdése, csakhogy akkor éppen a mi univerzumunk vált egy nagy fekete lyukká, egy tágabb, ritkább "szülõ" világegyetemben, gravitációs kollapszus útján.
Az lett a mi hazánk.
Mert szerintem párhuzamos-soros hierarchiájú univerzumokból áll a világmindenség, amelyek mindegyike valahogyan elkülönül a másiktól, de kölcsönhatásuk is van.
Például a mi univerzumunknak olyan alapja van, amelyet az elektromos és a tömegtöltések periodikus átalakulásából álló sajátos bivalens "fényatomok" alkotnak.
Így a határa is, amit eseményhorizontnak nevezhetnénk, ilyen atomokból áll, amelyek a fényhullámokat elnyelik.
Azonban ezen a gravitáció áthatol.
Így hát mi gravitációs kapcsolatban ezért állhatunk a külvilággal, vagyis a szülõ univerzumunkkal, és testvér univerzumokkal.
Ezek tehát nevezhetõk sötét anyagnak is szerintem, mert léteznek, de az univerzumunkon kivül, s így fény nem jöhetne tõlük.
Emellett azonban magában a mi univerzumunkban is létezhetnek olyan részecskék, amelyeknek sem elektromos, sem tömeg, sem más nálunk elõforduló töltés töltetük nincsen, így nem is észlelhetjük õket.
Teoretice az ilyen "másvilágok" épp oly tudatosak lehetnek, mint mi is vagyunk, csak nem észlelhetjük egymást, még a tömegüket sem, mert ebben az értelemben az nincs is nekik.
Kivéve, ha valamely okból és formában átalakulnak.
Mert a tervezett "Töltés-Fizika" értelmében: a töltés tudati tényezõ, amely megváltozhat, új tulajdonságú részecskét hozva létre. Hiszen a mi fényünk is ilyen, szerintem az elektromos-és a tömeg töltések egymásba alakulása, mások szerint pedig az elektromos töltés, és a vácuum, ismét mások szerint az elektromos, és az éter egymásba alakulása.
Vagyis a töltések létezése, és egymásba alakulása nyilt titok.
Ismét vannak olyan töltésû részecskék, amelyek világunk részecskéihez igen gyengén kötõdnek, alig észlelhetõk, pl. a neutrinok.
Amelyeket pl. a Napunk is termel, de amelyek ki be járnak a mi univerzumunkból, míg nem találnak olyan univerzumra, amelyik megfelelõ bázison épülve fel, ezeket nyeli el. Ezeket tehát a mi univerzumunk exportálja, vámilleték mentesen. Kész bûnbanda...
Egyszóval: az én világom egész más, mint egy süket Big Bang világ.
Milliószor sokszínûbb, és lehet, hogy a tiédhez is hasonlít. De ezt Te tudhatod csak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#905
S ez (fekete izék) nem lehetnek hatással a mélyüri árapály jelenségre, vagyis, hogy nem homogén (mármint az árapály). Minél közelebb helyezkedik el egymáshoz két tömeg a világûrben, annál "tisztább" az árapály jelenség.
Na mit kapok ezért--------------
Na mit kapok ezért--------------
Walk the Talk.
#904
Nem linkelek be semmit, csupán eszembe jutott vmi.
A Nagy Bumm-kor (ha volt (?), mert már vannak más feltevések is) az anyag, antianyag egyensúlyban volt. De az antinyag, legalább is a láthatáron belül eltûnt. Az nem töténhetett meg, hogy nem semisült meg, hiszen ne vész el csak átalakul, hanem olyan energia, anyagállapotot vett fel, ami számunkra közvetlen mérhetetlen. S ez a sötét energia, és a sötét anyag. Azonban a az univerzum összeségére igenis hatással van, mert ahelyet, hogy lassulna a tágulás, növekszik.
Na illetékesek: lehet hülyézni!!
A Nagy Bumm-kor (ha volt (?), mert már vannak más feltevések is) az anyag, antianyag egyensúlyban volt. De az antinyag, legalább is a láthatáron belül eltûnt. Az nem töténhetett meg, hogy nem semisült meg, hiszen ne vész el csak átalakul, hanem olyan energia, anyagállapotot vett fel, ami számunkra közvetlen mérhetetlen. S ez a sötét energia, és a sötét anyag. Azonban a az univerzum összeségére igenis hatással van, mert ahelyet, hogy lassulna a tágulás, növekszik.
Na illetékesek: lehet hülyézni!!
Walk the Talk.
#903
Nincs fórum, ahol felvethetném én, képzetlenül és ismeretlenül ezeket a kérdéseket. Csak az ehhez hasonló fórumokon, na meg a honlapom.
Valójában egy olyan száguldó ló, mint a fizika, akár a puszta tömegével is összenyom egy semmiséget, mint én vagyok, miközbe hiába magyarázom, hogy igazam van.
Ezért arra gondoltam, ha ti megértitek, és segítetek, akkor kénytelenek lesznek foglalkozni vele.
És látod, úgy gondolom, jó uton vagyok- már az uwu is támogat, hiszen lehülyéz, tehát észrevett. Õt meg eléggé nem szívlelik a fórumon, így a mérleg nyelve akár felám is billeghet.
A sötét anyag pedig más mint a fekete anyag, odáig a fizika még nem süllyedt le,még csak a fekete lyukig jutottak. De ami késik, nem múlik. A sötét tömeg, a sötét energia, ezek keveredései nagyon jól mutatják, hogy a fizika a sötétségben tapogatózik.
De azért ez a sok sötétség, meg vákuum már egy így kissé sok, szembe megy a közizléssel! Ezért én azon próbálkozom, hogy megmutassam: sötét alagútba mentek be, azért sötét most nekik minden, nekünk meg méginkább.
Ki kell hátrálniuk az alagút kezdetéig, valahol Newton utánig, és új, jobb utat kell kijelölni maguknak.
Az árapály területén pedig én vagyok a szakember.
Nem lehetek most szerény, mert most nem az kell, hogy legyek.
Valójában egy olyan száguldó ló, mint a fizika, akár a puszta tömegével is összenyom egy semmiséget, mint én vagyok, miközbe hiába magyarázom, hogy igazam van.
Ezért arra gondoltam, ha ti megértitek, és segítetek, akkor kénytelenek lesznek foglalkozni vele.
És látod, úgy gondolom, jó uton vagyok- már az uwu is támogat, hiszen lehülyéz, tehát észrevett. Õt meg eléggé nem szívlelik a fórumon, így a mérleg nyelve akár felám is billeghet.
A sötét anyag pedig más mint a fekete anyag, odáig a fizika még nem süllyedt le,még csak a fekete lyukig jutottak. De ami késik, nem múlik. A sötét tömeg, a sötét energia, ezek keveredései nagyon jól mutatják, hogy a fizika a sötétségben tapogatózik.
De azért ez a sok sötétség, meg vákuum már egy így kissé sok, szembe megy a közizléssel! Ezért én azon próbálkozom, hogy megmutassam: sötét alagútba mentek be, azért sötét most nekik minden, nekünk meg méginkább.
Ki kell hátrálniuk az alagút kezdetéig, valahol Newton utánig, és új, jobb utat kell kijelölni maguknak.
Az árapály területén pedig én vagyok a szakember.
Nem lehetek most szerény, mert most nem az kell, hogy legyek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#902
A Te gondolataidat, hogy az égitestek mozgásának esetleges szabálytalanságaihoz semmi köze az un fekete anyagnak, már máshol is felvetetted? Pl olyan szakemberekkel vitáztál róla, akiknek ez a szakterületük? Itt az SG-n is vannak biztos önjelölt, netán igazi tudósok is, de szvsz nem ez a jellemzõ. Mert, hogy lehülyéznek /😞((/ az nem jellemzõ a tudós közösségekre: Bár lehet, hogy tévedek.
Walk the Talk.
#901
paitang
Valójában errõl is szó van, de a dolog összetettebb. A csillagászok egy része a galaxisok mozgásával is elégedetlen, és annak eltéréseit magyarázza a sötét tömegekkel.
A sötétség a vákuummal együtt tehát a mai fizika éltetõ, ezotérikus elemei.
A sötét energia ez esetben is az árapályt jelenti. Mert nem az univerzum tágul gyorsulva (ahogyan õk írják). Ugyanis annak van egy Schwarzschild sugara, ami csak a tömegétõl, és a gravitációs állandótól és a fénysebességtõl függ.
Ha például a tömege megduplázódik, a többi meg állandó, akkor a sugara megkétszerezõdik, a sürüsége 8 x lecsökken.
Ami meg is történhet, bár kisebb arányban, mert az univerzumunk a szülõ univerzum terébõl felvehet anyagot.
A G/c^2 arány a képletben azonban szintén változhat, vagy állandó is maradhat úgy, hogy elemei azonosan változnak. Ez viszont nagyrészt termodinamikai tényezõktõl, és a belsõ átalakulásoktol függhet.
Az említett árapály az égitestek keringési és a forgási impulzusmomentumainak átrendezõdésébõl származtatható távolodást, vagy akár közeledést is okozhat. Ami tehát nem a mi fényzárt univerzumunk egészének tágulása (ahogyan írják),hanem csak egyes részeié- a látható galaxisoké.
Mert az univerzumunk forog is, és éppen a párhuzamos univerzumokkal, valamint belsõ részeivel kapcsolatos árapály miatt ez a forgása is lassul.
Becslésem szerint egy fordulat történt, amikor forgása lecsökkent.
Azonban az univerzumunk forgása is különleges, mert minden irányúnak mondható (amin belül azért lehetnek különleges irányai.)
Szóval - a fizika és a csillagászat nálam átértékelõdött, mindezekrõl több könyvet is képzelek, amelyek közül legalább az elsõt megpróbálom kiadni.
Amely az árapályról, és a Naprendszer kronológiájáról szól.
Javasolom, olvas bele a levezetésbe
(www.megismerhetetlen.com)
Valójában errõl is szó van, de a dolog összetettebb. A csillagászok egy része a galaxisok mozgásával is elégedetlen, és annak eltéréseit magyarázza a sötét tömegekkel.
A sötétség a vákuummal együtt tehát a mai fizika éltetõ, ezotérikus elemei.
A sötét energia ez esetben is az árapályt jelenti. Mert nem az univerzum tágul gyorsulva (ahogyan õk írják). Ugyanis annak van egy Schwarzschild sugara, ami csak a tömegétõl, és a gravitációs állandótól és a fénysebességtõl függ.
Ha például a tömege megduplázódik, a többi meg állandó, akkor a sugara megkétszerezõdik, a sürüsége 8 x lecsökken.
Ami meg is történhet, bár kisebb arányban, mert az univerzumunk a szülõ univerzum terébõl felvehet anyagot.
A G/c^2 arány a képletben azonban szintén változhat, vagy állandó is maradhat úgy, hogy elemei azonosan változnak. Ez viszont nagyrészt termodinamikai tényezõktõl, és a belsõ átalakulásoktol függhet.
Az említett árapály az égitestek keringési és a forgási impulzusmomentumainak átrendezõdésébõl származtatható távolodást, vagy akár közeledést is okozhat. Ami tehát nem a mi fényzárt univerzumunk egészének tágulása (ahogyan írják),hanem csak egyes részeié- a látható galaxisoké.
Mert az univerzumunk forog is, és éppen a párhuzamos univerzumokkal, valamint belsõ részeivel kapcsolatos árapály miatt ez a forgása is lassul.
Becslésem szerint egy fordulat történt, amikor forgása lecsökkent.
Azonban az univerzumunk forgása is különleges, mert minden irányúnak mondható (amin belül azért lehetnek különleges irányai.)
Szóval - a fizika és a csillagászat nálam átértékelõdött, mindezekrõl több könyvet is képzelek, amelyek közül legalább az elsõt megpróbálom kiadni.
Amely az árapályról, és a Naprendszer kronológiájáról szól.
Javasolom, olvas bele a levezetésbe
(www.megismerhetetlen.com)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#900
Vagyis, ha jól értem (😄), akkor Te ezzel nem értesz egyet:
"1998-ban kiderült, hogy távoli szupernóvák vizsgálatai alapján az Univerzum gyorsulva tágul, amit egy ismeretlen eredetû, a gravitációs vonzóerõvel ellentétes hatású „erõhatás” létéhez kötöttek (ez a sötét energia). Ez azt is jelenti, hogy a Hubble-állandó értéke idõben változik, s így nem tekinthetõ igazi konstansnak (a nagyon közeli illetve nagyon távoli galaxisok vizsgálatánál semmiképp) - ugyanakkor a kozmológiai modellek kiszámításánál továbbra is fontos paraméter maradt."
"1998-ban kiderült, hogy távoli szupernóvák vizsgálatai alapján az Univerzum gyorsulva tágul, amit egy ismeretlen eredetû, a gravitációs vonzóerõvel ellentétes hatású „erõhatás” létéhez kötöttek (ez a sötét energia). Ez azt is jelenti, hogy a Hubble-állandó értéke idõben változik, s így nem tekinthetõ igazi konstansnak (a nagyon közeli illetve nagyon távoli galaxisok vizsgálatánál semmiképp) - ugyanakkor a kozmológiai modellek kiszámításánál továbbra is fontos paraméter maradt."
Walk the Talk.
#899
Mi az, ami más?
Az hogy az árapályt a csillagászat csak egy parciális jelenségnek tekinti, ami az általad elmondott esetekben jelentkezik.
Nemcsak ebben van a különbség. Másképpen vezetem le, más összefüggésekkel:
Nemcsak az árapály potenciált, és a nyomatékot, hanem a munkát, a teljesítményt, az energiát is! (Kalorikus gépészmérnök vagyok, nem valamely széplélek).
Bevezettem az árapály csatolási tényezõt (fi=0...1) , és az USP (univerzáls stacioner pálya) kritériumot, ami dönt élet és halál- távolodás és zuhanás között.
Mindezt alkalmaztam a Naprendszerre, árapály távolodási programot készítettem, amit fölhasználtam a Hubble törvény bizonyításánál.
Ahogy szokták mondani: munkásságom" van, amit az ügyeletes trollok megpróbálnak elhallgatni.
És még azt is állítom, hogy az árapály az univerzumunk, és más univerzumok egyik legáltalánosabb fizikai jelensége, rendezõ elve. (Általános Árapály Törvény= ÁÁT)
Ezért fel sem merül bennem, hogy valamely sötét tömegek léteznek, mikor bizonyitottam, hogy a Hubble törvény az árapállyal magyarázható.
Még a H arányossági tényezõ képletét is megadtam (www.megismerhetetlen.com)
A külsõ univerzumokkal való gravitációs kölcsönhatás szintén az elveimhez tartozik: az persze nevezhetõ lenne akár sötét tömegeknek is.
Hasonlóképpen, a mi univerzumunkkal nem kompatibilis részecskék, amelyek lehetnek benne, szintén nevezhetõk sötét tömegnek, azonban tömegük csak akkor van, ha átalakulnak valamely ismert részecskévé (ez pedig már a "Töltés Fizika", ami szintén kedvencem).
Csak ennyi (persze még sok más) a különbség.
Meg az, hogy nem dölök be a szédületes marhaságaiknak.
Az hogy az árapályt a csillagászat csak egy parciális jelenségnek tekinti, ami az általad elmondott esetekben jelentkezik.
Nemcsak ebben van a különbség. Másképpen vezetem le, más összefüggésekkel:
Nemcsak az árapály potenciált, és a nyomatékot, hanem a munkát, a teljesítményt, az energiát is! (Kalorikus gépészmérnök vagyok, nem valamely széplélek).
Bevezettem az árapály csatolási tényezõt (fi=0...1) , és az USP (univerzáls stacioner pálya) kritériumot, ami dönt élet és halál- távolodás és zuhanás között.
Mindezt alkalmaztam a Naprendszerre, árapály távolodási programot készítettem, amit fölhasználtam a Hubble törvény bizonyításánál.
Ahogy szokták mondani: munkásságom" van, amit az ügyeletes trollok megpróbálnak elhallgatni.
És még azt is állítom, hogy az árapály az univerzumunk, és más univerzumok egyik legáltalánosabb fizikai jelensége, rendezõ elve. (Általános Árapály Törvény= ÁÁT)
Ezért fel sem merül bennem, hogy valamely sötét tömegek léteznek, mikor bizonyitottam, hogy a Hubble törvény az árapállyal magyarázható.
Még a H arányossági tényezõ képletét is megadtam (www.megismerhetetlen.com)
A külsõ univerzumokkal való gravitációs kölcsönhatás szintén az elveimhez tartozik: az persze nevezhetõ lenne akár sötét tömegeknek is.
Hasonlóképpen, a mi univerzumunkkal nem kompatibilis részecskék, amelyek lehetnek benne, szintén nevezhetõk sötét tömegnek, azonban tömegük csak akkor van, ha átalakulnak valamely ismert részecskévé (ez pedig már a "Töltés Fizika", ami szintén kedvencem).
Csak ennyi (persze még sok más) a különbség.
Meg az, hogy nem dölök be a szédületes marhaságaiknak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#898
A vita nem parttalan, mert nem is vita. Csak trollok, és trollszimpatizánsok hiábavaló erõfeszítése, ami nekem méltatlan örömöt okoz, hogy: jaj, milyen okos is vagyok.
Pedig nem is vagyok az!
Pedig nem is vagyok az!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#897
Patiang
Számomra olyan rendhagyó, hogy valaki a tárgyban, normálisan szólit meg, hogy elfelejtek rá válaszolni is.
1. A gravitáció tömegvonzás, és egyben tehetetlenség is. (Például ez az egyik, amit állitok.) Mert szerintem a tehetetlenség a test vonzása önmagára. Így nem más, mint gravitáció.
És ez azért lehetséges, mert a test folyamatosan újraépíti a gyorsulási vektormezõt, ami a tömegét reprezentálja. Gyorsulása esetén azonban azok nem fedik át egymást, hanem a korábbi az aktuálissal kölcsönkapcsolatba lép.
Így a tehetetlenség a gyorsuló test vonzása önmagára, és nem más. Nincs tehát mit inga mérésekkel bizonyítani.
Newton még nem tudhatta, hogy a gravitáció is véges fénysebességú, mi azonban már tudjuk.
Ebbõl azután történhetnek következtetések.
Például az E=m*c^2 képlet magyarázata.
Mert ha a tömeg sebessége a korábbihoz képest fénysebességüre nõ, akkor a saját vektormezõi végtelenül összeadódnak.
Ami virtuálisan végtelen tömegének felel meg.
2. De a legérdekesebb az, hogy bizonyitottam: a Hubble törvény az árapályból származtatható, és hülyeség sötét tömegként keresni.
3. Az árapály a valós testek gravitációja, tehát a gravitációból származtatható, esetenként energetikai hatású folyamat. A többi hülyeség, csak szélsõséges esetben (pl. nagy távolságokon ) igaz.
4. A gravitáció egyetlen testben is, kifelé és befelé is létezik, mindkét irányba csökkenõ gyorsulási vektorokkal, maximummal a felülete közelében.
Mert a felületen csak homogén gömb alakja esetén leledzik. Vagyis nem kell hozzá két test. A gyorsulás mezõ tehát egyetlen test reprezentánsa.
5. Mindez együtt azt bizonyítja, hogy a mai fizika a gyorsítók ellenére sokkal inkább kis betûvel írható, mint Nemecsek Ernõ, a Pál utcából.
Számomra olyan rendhagyó, hogy valaki a tárgyban, normálisan szólit meg, hogy elfelejtek rá válaszolni is.
1. A gravitáció tömegvonzás, és egyben tehetetlenség is. (Például ez az egyik, amit állitok.) Mert szerintem a tehetetlenség a test vonzása önmagára. Így nem más, mint gravitáció.
És ez azért lehetséges, mert a test folyamatosan újraépíti a gyorsulási vektormezõt, ami a tömegét reprezentálja. Gyorsulása esetén azonban azok nem fedik át egymást, hanem a korábbi az aktuálissal kölcsönkapcsolatba lép.
Így a tehetetlenség a gyorsuló test vonzása önmagára, és nem más. Nincs tehát mit inga mérésekkel bizonyítani.
Newton még nem tudhatta, hogy a gravitáció is véges fénysebességú, mi azonban már tudjuk.
Ebbõl azután történhetnek következtetések.
Például az E=m*c^2 képlet magyarázata.
Mert ha a tömeg sebessége a korábbihoz képest fénysebességüre nõ, akkor a saját vektormezõi végtelenül összeadódnak.
Ami virtuálisan végtelen tömegének felel meg.
2. De a legérdekesebb az, hogy bizonyitottam: a Hubble törvény az árapályból származtatható, és hülyeség sötét tömegként keresni.
3. Az árapály a valós testek gravitációja, tehát a gravitációból származtatható, esetenként energetikai hatású folyamat. A többi hülyeség, csak szélsõséges esetben (pl. nagy távolságokon ) igaz.
4. A gravitáció egyetlen testben is, kifelé és befelé is létezik, mindkét irányba csökkenõ gyorsulási vektorokkal, maximummal a felülete közelében.
Mert a felületen csak homogén gömb alakja esetén leledzik. Vagyis nem kell hozzá két test. A gyorsulás mezõ tehát egyetlen test reprezentánsa.
5. Mindez együtt azt bizonyítja, hogy a mai fizika a gyorsítók ellenére sokkal inkább kis betûvel írható, mint Nemecsek Ernõ, a Pál utcából.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#896
Gondolom, hogy az árapály is ezen erõ eredménye.(?)
Walk the Talk.
#895
A gravitáció, más néven tömegvonzás egy távoli kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között jön létre, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza. A gravitációs erõ az az erõ, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelõen kifejt.
Ez így nem igaz?
Ez így nem igaz?
Walk the Talk.
#894
Mert úgy érzem, hogy egy partalan vita megy, amibõl egy szót sem értek.
Ja, tudom, hogy az én bajom😊)
Ja, tudom, hogy az én bajom😊)
Walk the Talk.
#893
Nem értem, nem értem!!
A tudományos irodalomban az árapály jelenségrõl rengeteget lehet olvasni. Pl, hogy miért melegszenek a Jupiter holdjai, vagy hogy egy a Föld közelében esetlegesen elhaladó égitest a nagyságától (tömegétõl) függõen milyen húzó-taszító erõknek teszi ki égitestünket. Ez mind elfogadott.
Akkor mi az amin lehülyézitek egymást, vagyis inkább Téged????
Mit állítasz Te , ami az "elfogadottal" szembe megy??
A tudományos irodalomban az árapály jelenségrõl rengeteget lehet olvasni. Pl, hogy miért melegszenek a Jupiter holdjai, vagy hogy egy a Föld közelében esetlegesen elhaladó égitest a nagyságától (tömegétõl) függõen milyen húzó-taszító erõknek teszi ki égitestünket. Ez mind elfogadott.
Akkor mi az amin lehülyézitek egymást, vagyis inkább Téged????
Mit állítasz Te , ami az "elfogadottal" szembe megy??
Walk the Talk.
#892
Kedves ZR ha olvastál valamit, és vársz folytatást, légyszí, jelezd, akkor továbblépek. Mert nem könnyü ide leirnom, fõképpen ha, hiába.
Pl. a www.megismerhetetlen.com honlapomon sok mindent irtam errõl, amit ott elolvashatsz, és rákérdezhetsz itt.
Persze ha érdekel, szívesen itt is leírom.
Pl. a www.megismerhetetlen.com honlapomon sok mindent irtam errõl, amit ott elolvashatsz, és rákérdezhetsz itt.
Persze ha érdekel, szívesen itt is leírom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#891
Megértettem- hogy kezdjük az árapály törvénnyel.
Metodikailag bizonytalan vagyok, ezért kezdetben csak felsorolok néhány jelenséget, ami ismert, és ehhez tartozik.
És amelyeket többnyire csak különféle alkalmazott tudományágak vizsgálnak:
- Az árapály miatti tengerjárást a hajózás
- A föld felület és földbelsõ változásait az égitestek miatt. (geodézia)
- A Föld-Hold rendszer távolodását (csillagászat)
- A gázbolygók holdjainak melegedését,
- Árapály erõmûveket (Energetika)
- Egyes kozmikus jelenségeket
Sõt-az árapályjelenségek irodalomban is megjelennek. Itt nem arra a bizonyos gyerek versikére gondolok, ...várjuk meg, míg jõ a dagály...hanem pl. Victor Hugö: "a Tenger munkásai". Nagyon szép könyv.
Emellett sok példa van, amelyet a mai fizika elhallgat, mondván, "amit mi nem tudunk, az nincs".
Alapjába véve azonban az árapállyal a Fizika kellene hogy foglalkozzon. Azonban az megelégszik a félbehagyott Newton törvények csócsálásával, a teher nagy részét az alkalmazott tudonmányágakra hagyva, akik azt így, vagy úgy próbálják sikerrel feldolgozni.
Muszáj volt ezt felvezetnem. Hiszen én gyakorlatilag az egész képzésem során nem találkoztam az árapály említésével sem, és tudom, hogy így vannak ezzel mások is.
Holott életünknek ez a legvalóságosabb, és a legáltalánosabb törvénye: a valós testek gravitációja, amely tömegvonzást és a tehetetlenséget is egyformán tartalmazza.
Ez az univerzumok egymás közötti, és önmagukon belüli rendezõdésének egyik alapköve.
Amihez megnevezhetetlen topiktársaim hozzászólni se tudnak, de azért mégis megteszik ellentmondást nem tûrõen. Amirõl könyvet írok (a tartalomjegyzékét feltettem a www.megismerhetetlen.com-ra, ahol egyébként mûvészettörténelem is van.)
És mert nevetségesnek, és hamisnak látok mindenféle elfogadott humán és reál nézeteket, szükségesnek érzem, hogy ezt kifejezésre is juttassam.
Ennyi.
(Legközelebb már csak az árapályról próbálok írni.)
Metodikailag bizonytalan vagyok, ezért kezdetben csak felsorolok néhány jelenséget, ami ismert, és ehhez tartozik.
És amelyeket többnyire csak különféle alkalmazott tudományágak vizsgálnak:
- Az árapály miatti tengerjárást a hajózás
- A föld felület és földbelsõ változásait az égitestek miatt. (geodézia)
- A Föld-Hold rendszer távolodását (csillagászat)
- A gázbolygók holdjainak melegedését,
- Árapály erõmûveket (Energetika)
- Egyes kozmikus jelenségeket
Sõt-az árapályjelenségek irodalomban is megjelennek. Itt nem arra a bizonyos gyerek versikére gondolok, ...várjuk meg, míg jõ a dagály...hanem pl. Victor Hugö: "a Tenger munkásai". Nagyon szép könyv.
Emellett sok példa van, amelyet a mai fizika elhallgat, mondván, "amit mi nem tudunk, az nincs".
Alapjába véve azonban az árapállyal a Fizika kellene hogy foglalkozzon. Azonban az megelégszik a félbehagyott Newton törvények csócsálásával, a teher nagy részét az alkalmazott tudonmányágakra hagyva, akik azt így, vagy úgy próbálják sikerrel feldolgozni.
Muszáj volt ezt felvezetnem. Hiszen én gyakorlatilag az egész képzésem során nem találkoztam az árapály említésével sem, és tudom, hogy így vannak ezzel mások is.
Holott életünknek ez a legvalóságosabb, és a legáltalánosabb törvénye: a valós testek gravitációja, amely tömegvonzást és a tehetetlenséget is egyformán tartalmazza.
Ez az univerzumok egymás közötti, és önmagukon belüli rendezõdésének egyik alapköve.
Amihez megnevezhetetlen topiktársaim hozzászólni se tudnak, de azért mégis megteszik ellentmondást nem tûrõen. Amirõl könyvet írok (a tartalomjegyzékét feltettem a www.megismerhetetlen.com-ra, ahol egyébként mûvészettörténelem is van.)
És mert nevetségesnek, és hamisnak látok mindenféle elfogadott humán és reál nézeteket, szükségesnek érzem, hogy ezt kifejezésre is juttassam.
Ennyi.
(Legközelebb már csak az árapályról próbálok írni.)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#890
Koppixer
Te normális internetezõ vagy, én meg úgy tûnik, hogy kiváló troll.
Széles szakadék legyen közöttünk mindig, és mindenben.
Mert ide csak akkor írj, ha a tárgyamhoz,és nem a személyemhez szólsz.
Oké, zsoké?
Ird le 100x egymás után egy füzetbe:
- A forrai topikokba csak akkor mehetek, ha a tárgyhoz szólok hozzá.
...
Mert elõbb utóbb jönnek ide majd igazi érdeklõdõk, és akkor nem lesz idõm, hogy tinektek is válaszoljak!
Hiszen érted- egyszerû idõzavar!
Te normális internetezõ vagy, én meg úgy tûnik, hogy kiváló troll.
Széles szakadék legyen közöttünk mindig, és mindenben.
Mert ide csak akkor írj, ha a tárgyamhoz,és nem a személyemhez szólsz.
Oké, zsoké?
Ird le 100x egymás után egy füzetbe:
- A forrai topikokba csak akkor mehetek, ha a tárgyhoz szólok hozzá.
...
Mert elõbb utóbb jönnek ide majd igazi érdeklõdõk, és akkor nem lesz idõm, hogy tinektek is válaszoljak!
Hiszen érted- egyszerû idõzavar!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#889
Kedves ZR
Ne tévesszen meg, hogyan társalgok sokakkal. Velük csak így lehet, õk ezt provokálják, hát tõlem meg is kapják.
Szerintem élvezik is, azért csinálják, én meg szeretek örömet okozni.
Az olyanokkal, mint te, legfeljebb néha tréfálkozok majd, és általában öniróniával, mert anélkül nem megy. És komolyan állok bármely kérdésedhez.
Most azonban szerénykedsz, így nem tudom, honnan kezdjem.
A tárgy fõképpen két dolog ismeretét igényli.
1. A Hubble törvényét
2. Az Árapály törvényét, és jelenségeit.
Ugyanis azt állítom, hogy a Hubble törvényben foglaltak a sötét tömegek létezésével nem magyarázhatók, legalább is abban az értelemnélküliségben, ahogyan azt most próbálják.
Hanem annak az Általános Árapály jelenség az oka.
Az árapály, ami szerintem a valós testek gravitációja.
Azt hiszem az utobbiról kell, hogy írjak többet?
Ne tévesszen meg, hogyan társalgok sokakkal. Velük csak így lehet, õk ezt provokálják, hát tõlem meg is kapják.
Szerintem élvezik is, azért csinálják, én meg szeretek örömet okozni.
Az olyanokkal, mint te, legfeljebb néha tréfálkozok majd, és általában öniróniával, mert anélkül nem megy. És komolyan állok bármely kérdésedhez.
Most azonban szerénykedsz, így nem tudom, honnan kezdjem.
A tárgy fõképpen két dolog ismeretét igényli.
1. A Hubble törvényét
2. Az Árapály törvényét, és jelenségeit.
Ugyanis azt állítom, hogy a Hubble törvényben foglaltak a sötét tömegek létezésével nem magyarázhatók, legalább is abban az értelemnélküliségben, ahogyan azt most próbálják.
Hanem annak az Általános Árapály jelenség az oka.
Az árapály, ami szerintem a valós testek gravitációja.
Azt hiszem az utobbiról kell, hogy írjak többet?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#888
Félnótás forrai forró fazékban fogja forrongó fejét...
Azt hittem mester, hogy már végleg kitágultál az SG univerzumából! ...vagy mégsem? Rád nem hat az ERÕ ??! 😄
Azt hittem mester, hogy már végleg kitágultál az SG univerzumából! ...vagy mégsem? Rád nem hat az ERÕ ??! 😄
#887
yooyoo, te is nagyon yoo vagy. Büszke lehetsz rád.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#886
uwu
Vedd észre, hogy miattam fokozatosan kiesel a troll szerepedbõl, és átkerülsz a normális internetezõk közé, én meg elfoglalom a te helyed!
Ez nagy szégyened lenne, egyetlen igazi troll se állna többé szóba veled!
Ne keresd tehát az immovable, meg a yooyoo támogatását, mert õk normális trollozók, izé internetezõk! Utasítsd helyre õket, és csak ellenem trolloz, vagy inkább velem együtt! Oké?
Hogy a tárgyhoz is szóljak, most valóban csak én állítom még, hogy a Hubble törvény= Árapály törvény.
A dolgok logikája szerint azonban tíz év múlva úgy tartják majd, hogy csak én voltam a híve a sötét tömegeknek, mindenki más meg tisztában volt azzal, amit most csak én állítok!
De addig- van remény....addig ünnepelhetek, nemde?
Vedd észre, hogy miattam fokozatosan kiesel a troll szerepedbõl, és átkerülsz a normális internetezõk közé, én meg elfoglalom a te helyed!
Ez nagy szégyened lenne, egyetlen igazi troll se állna többé szóba veled!
Ne keresd tehát az immovable, meg a yooyoo támogatását, mert õk normális trollozók, izé internetezõk! Utasítsd helyre õket, és csak ellenem trolloz, vagy inkább velem együtt! Oké?
Hogy a tárgyhoz is szóljak, most valóban csak én állítom még, hogy a Hubble törvény= Árapály törvény.
A dolgok logikája szerint azonban tíz év múlva úgy tartják majd, hogy csak én voltam a híve a sötét tömegeknek, mindenki más meg tisztában volt azzal, amit most csak én állítok!
De addig- van remény....addig ünnepelhetek, nemde?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#885
A forrai-féle árapály törvény csak tömény tudatlanság.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#884
Nos, én nagyon ritkán szokok ide benézni és azt látom, hogy hónapok óta ugyanazokkal a szófordulatokkal megy a "vita".
Elõre mondom, engem ÉRDEKEL a dolog!
Elõre mondom, nem vagyok fizikus, így némi magyarázat jól jönne a témáról. Konkrétan arról, mi is az a sokat emlegetett "Árapály törvény"?!
Bízom benne, hogy értelmes és értelmezhetõ választ kapok erre - ennek ugyanis nagyon örülnék! Elõre is köszönöm!
Elõre mondom, engem ÉRDEKEL a dolog!
Elõre mondom, nem vagyok fizikus, így némi magyarázat jól jönne a témáról. Konkrétan arról, mi is az a sokat emlegetett "Árapály törvény"?!
Bízom benne, hogy értelmes és értelmezhetõ választ kapok erre - ennek ugyanis nagyon örülnék! Elõre is köszönöm!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#883
Te lovagolsz egy több száz éves modell tökéletlenségén!
Ráadásul nem a vbalós hiányosságokat hozod fel, csak olyanokat ami a te nem tudásodból ered.
Ráadásul nem a vbalós hiányosságokat hozod fel, csak olyanokat ami a te nem tudásodból ered.
Árpád népe hej!
#882
Azután meg jött az új fizikus generáció, amelyik mindent a vákuummal, meg részecskékkel akar megoldani. Arra hajt, már az egyetemtõl, arra irja a dolgozatát.
Ha megpróbálná felfedezni, hogy a Hubble törvény=Árapály törvény, azonnal kigolyóznák, és veletek együtt kórusban kiröhögnék.
Azért vállaltam magamra, hogy inkább én fedezem fel.
Azonban belátom, hogy elhibáztam, mert uwu-ra, és az immovabléra nem számítottam.
Ha megpróbálná felfedezni, hogy a Hubble törvény=Árapály törvény, azonnal kigolyóznák, és veletek együtt kórusban kiröhögnék.
Azért vállaltam magamra, hogy inkább én fedezem fel.
Azonban belátom, hogy elhibáztam, mert uwu-ra, és az immovabléra nem számítottam.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!