Higgs és a tehetetlenség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#527
"1. Ha vektorokról, vektormezõkrõl beszélünk, az folytonos, többnyire valamilyen hullámjelenség, és betölti a teret, s így nincs helye a vákuumnak...
2. Ha részecskérõl, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed."
Nos ez nem egészen van úgy..
Elõször is a haladó hatáskeltõt és a hatáskeltõ forráshoz viszonyítva állót
külön kell választani.
A hatáskeltõ mozgásának iránya jellemezhetõ vektorral.. de az is csak feltételes módban, miután senki nem tudja azt, hogy merre járt a születési helyétõl a célállomásig.. Csupán feltételezzük, hogy a számunkra legrövidebbnek látszó "torony irányt menti" utat választotta.
(Errõl a Nobel díjas Feynmann többször írt.. érdemes megszívlelni..)
A másik, az álló amire hat a mozgó hatás.. Nyilván sz eredõ hatása folyamatosan áramló foton trilliárdoknak, statikus eredõ erõben egyesül.
Amely erõt szintén lehet vektorral jellemezni.
Sõt!
Ha mozgatjuk a próbatestet, és a rá ható erõk egyeneseit, mint erõvonalaknak
a területegységre esõ hányadát vizsgáljuk akkor megkapjuk a fluxus fogalmát.
Egyébként pedig.. Ha nem csak részben hatna például a gravitáció egy-egy atomra, akkor ezek az atomok mint elnyelõk látványosan szigetelnék a grav. mezõt.. Ilyenrõl pedig nem tudunk..
Összefoglalva: Mindkettõt lehet vektorosan is leírni, de nem lehet egyetlen vektormezõbe összefoglalni a két, egymástón nemében, fogalomkörében is eltérõ vektorteret.
(illetve lehetni lehet, de az olyan elemi matek hiba lenne, mint pl. a nálunk lévõ gumilabdával szorozni a szomszéd medencéjének vízmolekuláit.., lehet, de teljesen értelmetlen..)
2. Ha részecskérõl, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed."
Nos ez nem egészen van úgy..
Elõször is a haladó hatáskeltõt és a hatáskeltõ forráshoz viszonyítva állót
külön kell választani.
A hatáskeltõ mozgásának iránya jellemezhetõ vektorral.. de az is csak feltételes módban, miután senki nem tudja azt, hogy merre járt a születési helyétõl a célállomásig.. Csupán feltételezzük, hogy a számunkra legrövidebbnek látszó "torony irányt menti" utat választotta.
(Errõl a Nobel díjas Feynmann többször írt.. érdemes megszívlelni..)
A másik, az álló amire hat a mozgó hatás.. Nyilván sz eredõ hatása folyamatosan áramló foton trilliárdoknak, statikus eredõ erõben egyesül.
Amely erõt szintén lehet vektorral jellemezni.
Sõt!
Ha mozgatjuk a próbatestet, és a rá ható erõk egyeneseit, mint erõvonalaknak
a területegységre esõ hányadát vizsgáljuk akkor megkapjuk a fluxus fogalmát.
Egyébként pedig.. Ha nem csak részben hatna például a gravitáció egy-egy atomra, akkor ezek az atomok mint elnyelõk látványosan szigetelnék a grav. mezõt.. Ilyenrõl pedig nem tudunk..
Összefoglalva: Mindkettõt lehet vektorosan is leírni, de nem lehet egyetlen vektormezõbe összefoglalni a két, egymástón nemében, fogalomkörében is eltérõ vektorteret.
(illetve lehetni lehet, de az olyan elemi matek hiba lenne, mint pl. a nálunk lévõ gumilabdával szorozni a szomszéd medencéjének vízmolekuláit.., lehet, de teljesen értelmetlen..)
#526
Tisztázzunk valamit!
Van folytonos, és direkt vizsgálati szemléleti mód!
1. Ha vektorokról, vektormezõkrõl beszélünk, az folytonos, többnyire valamilyen hullámjelenség, és betölti a teret, s így nincs helye a vákuumnak...
2. Ha részecskérõl, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed.
A két, esetenként (de nem minden szempontból) egyenértékû vizsgálati módszer közül én az elsõt, te a másodikat propagálod.
De én azt állítom, hogyha valamely csillag bármely "sugárzása" pl. a gravitáció nem tölti ki a teret, akkor az nem is mindenhol érzékelhetõ, "holt" terei vannak! Így mi sem tudhatunk róluk, igazi "sötét tömegek".
Ez ugyan lehetne jó bizonyiték a sötét tömegekre, de nem igaz, mert két méterrel arrébb akkor más és más csillagokat érzékelnénk. Márpedig a Föld kering, mi pedig ugyanazokat látjuk. Tehát a fény és a gravitáció nem terjedhetnek diszkrét csomagokként. Hasonló ez, mint az Olbers paradoxon.
Ha viszont folytonosak (mert ez a tapasztalat), akkor mégsem létezhetnek emiatt "sötét tömegek", és nyilván vektormezõrõl, folytonos vizsgálati szempontról van szó.
Nagyjából olyan vita ez, mint amit a reneszánsz festõk folytattak: melyik sportág a nemesebb: a festészet, vagy a szobrászat?
Leonardo a festészetet, Michelangelo a szobrászatot tartotta nagyobbnak. Végül azonban az is elkezdett festeni, elragadva még az idõsebb Leonardótol is a festõi ecsetet. Nyilván õ, vagy más is úgy látta, hogy akkor és ott valamiért a festészet szükségesebb?
Így van ez itt is.
Ebben az ügyben itt és most nem a diszkrét, hanem a folytonos szemlélet a fontosabb!
Aki pedig azt mondja, hogy mindez csak filozófálás, az igazat mond.
De aki azt mondja, hogy ez offtopik, az már nem.
Van folytonos, és direkt vizsgálati szemléleti mód!
1. Ha vektorokról, vektormezõkrõl beszélünk, az folytonos, többnyire valamilyen hullámjelenség, és betölti a teret, s így nincs helye a vákuumnak...
2. Ha részecskérõl, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed.
A két, esetenként (de nem minden szempontból) egyenértékû vizsgálati módszer közül én az elsõt, te a másodikat propagálod.
De én azt állítom, hogyha valamely csillag bármely "sugárzása" pl. a gravitáció nem tölti ki a teret, akkor az nem is mindenhol érzékelhetõ, "holt" terei vannak! Így mi sem tudhatunk róluk, igazi "sötét tömegek".
Ez ugyan lehetne jó bizonyiték a sötét tömegekre, de nem igaz, mert két méterrel arrébb akkor más és más csillagokat érzékelnénk. Márpedig a Föld kering, mi pedig ugyanazokat látjuk. Tehát a fény és a gravitáció nem terjedhetnek diszkrét csomagokként. Hasonló ez, mint az Olbers paradoxon.
Ha viszont folytonosak (mert ez a tapasztalat), akkor mégsem létezhetnek emiatt "sötét tömegek", és nyilván vektormezõrõl, folytonos vizsgálati szempontról van szó.
Nagyjából olyan vita ez, mint amit a reneszánsz festõk folytattak: melyik sportág a nemesebb: a festészet, vagy a szobrászat?
Leonardo a festészetet, Michelangelo a szobrászatot tartotta nagyobbnak. Végül azonban az is elkezdett festeni, elragadva még az idõsebb Leonardótol is a festõi ecsetet. Nyilván õ, vagy más is úgy látta, hogy akkor és ott valamiért a festészet szükségesebb?
Így van ez itt is.
Ebben az ügyben itt és most nem a diszkrét, hanem a folytonos szemlélet a fontosabb!
Aki pedig azt mondja, hogy mindez csak filozófálás, az igazat mond.
De aki azt mondja, hogy ez offtopik, az már nem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#525
"Meg azt is, honnan jött az E=m*c^2"
Innen: E=m*c² ahogyan Lebegyev, majd én levezettük..
Úgy indul, hogy:
"Kezdjük azzal, hogy egy L hosszúságú hasáb, amelynek A az alapjának területe:
V=L*A térfogatú..
Nyilván ahhoz, hogy ebbõl a V térfogatból az összes foton elérhesse az A felületet, t=L/c idõ kell.. (miután c=L/t vagy másként L=c*t)
Azaz az A felületen ébredõ F erõt megmérve p=F*A nyomást mérünk.. azaz a fotonok okozta nyomás nagyságát megmérjük, akkor ebbõl ki tudjuk számolni az egyes fotonok impulzusát, energiáját..
Errõl szól a jelzett levezetés. "
Innen: E=m*c² ahogyan Lebegyev, majd én levezettük..
Úgy indul, hogy:
"Kezdjük azzal, hogy egy L hosszúságú hasáb, amelynek A az alapjának területe:
V=L*A térfogatú..
Nyilván ahhoz, hogy ebbõl a V térfogatból az összes foton elérhesse az A felületet, t=L/c idõ kell.. (miután c=L/t vagy másként L=c*t)
Azaz az A felületen ébredõ F erõt megmérve p=F*A nyomást mérünk.. azaz a fotonok okozta nyomás nagyságát megmérjük, akkor ebbõl ki tudjuk számolni az egyes fotonok impulzusát, energiáját..
Errõl szól a jelzett levezetés. "
#524
"Ha a fény, és a gravitáció pusztán valamiféle részecskeként, vagy energia csomagként röpdösne a vákuumban, akkor az "sugárzásként" holt tereket nyitna, ahol ezek a részecskék nem érzéklõdnek, és amely holt terek tágulnak. Így lehet, hogy a csillagok nagy részét nem is láthatnánk (ami jó igazolása lenne a sötét tömegeknek). Azonban különbözõ léptékeket tekintve mégse lenne igaz, ahogyan a sötét tömeg se."
Ezt kifejthetnéd.. Miért ne lehetne igaz? Hiszen ezt látjuk. Szuper vákuumon átküldünk egy fotont. Elõtte látjuk a kisugárzót, mögötte látjuk a befogadón létrejövõ hatását, de a kettõ között semmi..
Se mágneses, se elektromos térerõsség amik egymásba átalakulhatnának.. Semmi..
Ezt kifejthetnéd.. Miért ne lehetne igaz? Hiszen ezt látjuk. Szuper vákuumon átküldünk egy fotont. Elõtte látjuk a kisugárzót, mögötte látjuk a befogadón létrejövõ hatását, de a kettõ között semmi..
Se mágneses, se elektromos térerõsség amik egymásba átalakulhatnának.. Semmi..
#523
Ha a fény, és a gravitáció pusztán valamiféle részecskeként, vagy energia csomagként röpdösne a vákuumban, akkor az "sugárzásként" holt tereket nyitna, ahol ezek a részecskék nem érzéklõdnek, és amely holt terek tágulnak. Így lehet, hogy a csillagok nagy részét nem is láthatnánk (ami jó igazolása lenne a sötét tömegeknek). Azonban különbözõ léptékeket tekintve mégse lenne igaz, ahogyan a sötét tömeg se.
Akkor viszont nem marad más hátra, minthogy azt higyük, hogy az útjuk során tovább osztódnak. Tehát kétszeres távolságon négyfelé! De akkor inkább nevezhetõk vektoroknak, vagy folytonos mezõknek, ami pont így viselkedik, és nem diszkrét elemeknek, mint a foton, és a gravitron.
Én nem tudom elképzelni se azokat, sem a vákuumot, amiben terjednek szerinted.
A különbséget ebben látom, mert a képleted amúgy talán jó lehetne mind a kettõre.
- Azt mondod: impulzus...
- Én meg azt kérdezem: hát az meg miféle szerzet?
- Azt mondod: a tömeg és a sebesség szorzata.
- Én meg azt kérdem: hát azok meg mifélék?
- Meg azt is, honnan jött az E=m*c^2
- Azt mondod, az nem igaz?
Kopogtatnak, nyitom az ajtót- belép az atombomba, megemeli a kalapját, bemutatkozik: Kéremszépen én az Atombomba vagyok, de valaki azt mondta rám, hogy nincs is E=m*c^2.
Ühüm -bühüm...<#rinya>
Akkor viszont nem marad más hátra, minthogy azt higyük, hogy az útjuk során tovább osztódnak. Tehát kétszeres távolságon négyfelé! De akkor inkább nevezhetõk vektoroknak, vagy folytonos mezõknek, ami pont így viselkedik, és nem diszkrét elemeknek, mint a foton, és a gravitron.
Én nem tudom elképzelni se azokat, sem a vákuumot, amiben terjednek szerinted.
A különbséget ebben látom, mert a képleted amúgy talán jó lehetne mind a kettõre.
- Azt mondod: impulzus...
- Én meg azt kérdezem: hát az meg miféle szerzet?
- Azt mondod: a tömeg és a sebesség szorzata.
- Én meg azt kérdem: hát azok meg mifélék?
- Meg azt is, honnan jött az E=m*c^2
- Azt mondod, az nem igaz?
Kopogtatnak, nyitom az ajtót- belép az atombomba, megemeli a kalapját, bemutatkozik: Kéremszépen én az Atombomba vagyok, de valaki azt mondta rám, hogy nincs is E=m*c^2.
Ühüm -bühüm...<#rinya>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#522
Gézoo
Abban teljesen egyetértünk eddig, hogy a tehetetlenséget nem valamiféle Higgs bozon okozza, hanem valamely a klasszikus fizikában ismert hatás.
Abban is egyetértünk, hogy amit a fizika e tárgyban eredményként felmutatott Newton óta, és jelenleg tesz kutatás címén, az lehervasztó.
Hogy pedig ennek milyen hatása van a fizika többi ágára, és más tudományágakra, arról nem is beszélek.
Abban teljesen egyetértünk eddig, hogy a tehetetlenséget nem valamiféle Higgs bozon okozza, hanem valamely a klasszikus fizikában ismert hatás.
Abban is egyetértünk, hogy amit a fizika e tárgyban eredményként felmutatott Newton óta, és jelenleg tesz kutatás címén, az lehervasztó.
Hogy pedig ennek milyen hatása van a fizika többi ágára, és más tudományágakra, arról nem is beszélek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#521
Az a "parányi jó, ami benne volt", óriási jóvá-rosszá nõtte ki magát, attól függõen, ki mire, és hogyan használja?
Most jön számotokra az unalom:
Leonardo "Utolsó Vacsora" képén két kés látható.
- Az asztal jobb oldalán, Simon elõtt, épségben, egyenesen, az egyik, amelyik láthatóan a "jó kés".
- A másik, a "gonosz" kés Péter kezében (állitólag, mert nem az õ kezében van): ami azonban jól láthatóan, csudával határos módom kettétört még a levegõben- hiszen a vége kajla! Isten tehetett csak ilyen csodát, hogy talán megakadályozzon azzal egy gonosz cselekedetett, amely Judás ellen irányult? Hogy az hamarosan megcselekedhesse rögtön utána a saját gonosztettét?
Leonardo ezen képe a jóról- gonoszról szólt, hiába próbálnak mást abba belemagyarázni!
Mi viszont mindenfélét látunk abban a képben, csak azt nem, amire õ gondolt. Erre nagyon hajlamosak vagyunk a tudományban is! Ami persze szintén szolgálhat jóra, és gonoszra.
Hát ezért kellett elviselnetek ezt a történetet. (Ami rajta van a honlapomon)
Most jön számotokra az unalom:
Leonardo "Utolsó Vacsora" képén két kés látható.
- Az asztal jobb oldalán, Simon elõtt, épségben, egyenesen, az egyik, amelyik láthatóan a "jó kés".
- A másik, a "gonosz" kés Péter kezében (állitólag, mert nem az õ kezében van): ami azonban jól láthatóan, csudával határos módom kettétört még a levegõben- hiszen a vége kajla! Isten tehetett csak ilyen csodát, hogy talán megakadályozzon azzal egy gonosz cselekedetett, amely Judás ellen irányult? Hogy az hamarosan megcselekedhesse rögtön utána a saját gonosztettét?
Leonardo ezen képe a jóról- gonoszról szólt, hiába próbálnak mást abba belemagyarázni!
Mi viszont mindenfélét látunk abban a képben, csak azt nem, amire õ gondolt. Erre nagyon hajlamosak vagyunk a tudományban is! Ami persze szintén szolgálhat jóra, és gonoszra.
Hát ezért kellett elviselnetek ezt a történetet. (Ami rajta van a honlapomon)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#520
Bizony uwu.
Gézoo-t én nagyon okosnak tartom, magamat meg szintén. Sõt néha a legokosabbak közé sorolom magunkat!
Neked pedig ünnepélyes csöndben, tátott szájjal (késõbb bezárhatod, ha eszel) kellene reánk figyelj, és nem hülyézni, ahogyan teszed!
Mert fontos dolgokról beszélünk...
Gézoo-t én nagyon okosnak tartom, magamat meg szintén. Sõt néha a legokosabbak közé sorolom magunkat!
Neked pedig ünnepélyes csöndben, tátott szájjal (késõbb bezárhatod, ha eszel) kellene reánk figyelj, és nem hülyézni, ahogyan teszed!
Mert fontos dolgokról beszélünk...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#519
Ha annyira zavar hogy hülye vagy, nem ám az a módja a helyzet tompításának, hogy okosnak tartott embereket lehülyézel. Tanulni kellene.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#518
A gradinst skalártéren lehet értelmezni, és egy olyan vektorteret jelent ami megmutatja a skalártér változásait.
Az idõnek így aztán nehéz lenne gradienst számolni, merthogy nem egy másik térben elhelyezett skalármennyiség, hanem egy másik dimenzió.
Gradiense a hõmérsékletnek, páratartalomnak, meg hasonlóknak van, amikbõl hozzá lehet rendelni egy-egy skalár értéket a tér minden pontjához.
Csak gondoltam szólok, mielõtt nagyon belelovalod magad, hogy okos vagy. XD
Rohadtul bírom mikor okoskodva halandzsáztok, és ti se tudjátok miket mondtok. ÉS a közbe a tudósokat hülyézitek bekker, ez a hihetetlen.
Az idõnek így aztán nehéz lenne gradienst számolni, merthogy nem egy másik térben elhelyezett skalármennyiség, hanem egy másik dimenzió.
Gradiense a hõmérsékletnek, páratartalomnak, meg hasonlóknak van, amikbõl hozzá lehet rendelni egy-egy skalár értéket a tér minden pontjához.
Csak gondoltam szólok, mielõtt nagyon belelovalod magad, hogy okos vagy. XD
Rohadtul bírom mikor okoskodva halandzsáztok, és ti se tudjátok miket mondtok. ÉS a közbe a tudósokat hülyézitek bekker, ez a hihetetlen.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#517
LOL
Nem tudom hogy mit képzelsz a gradiens szó jelentésérõl, de egész biztos nem azt mint amit valójában jelent.
Nem tudom hogy mit képzelsz a gradiens szó jelentésérõl, de egész biztos nem azt mint amit valójában jelent.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#516
Na jó, az idézett mondatomban kicsit elvetettem a sulykot.. Viszont ha azt látjuk, hogy Einstein túlbonyolította, a hívõi meg még tovább folytatták a hagyományt, elrontva azt a parányi jót ami összesen volt benne, akkor kinyílik a bicska a zsebben.
Hiszen, ha nem azt nézte volna a kortárs és az utókori tudós társadalom, hogy vagy vakon elhinni, vagy cáfolni.. hanem kiemelni a lényeget és azt hasznosítani, akkor ma nem a Higgs kergetése lenne a fõ téma, hanem például az, hogy az idõ gradienseket úgy is létre lehet hozni, hogy azokkal valóban lehessen "téridõ" ugrásokat végezni.
Hiszen, ha nem azt nézte volna a kortárs és az utókori tudós társadalom, hogy vagy vakon elhinni, vagy cáfolni.. hanem kiemelni a lényeget és azt hasznosítani, akkor ma nem a Higgs kergetése lenne a fõ téma, hanem például az, hogy az idõ gradienseket úgy is létre lehet hozni, hogy azokkal valóban lehessen "téridõ" ugrásokat végezni.
#515
Kétségkivül, a tudományban ma már annyi megválaszolatlan, vagy nem jól megválaszolt kérdés van, hogy joggal merül fel kivülállókban is a kétkedés, és készteti õket saját út keresésére.
Felmerül azonban a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan alapok, mint pl. a "tehetetlenség" a mai napig megoldatlanok? Hogy a választ ma már valamely részecske formájában keresik? De még sorolhatnám tovább, sõt néhányat le is irtam.
Minek a jele ez? Talán csalás, butaság, fantáziátlanság, vagy éppen az érdektelenség, vagy a megszokás csupán, amit tudati vakságnak, szellemi tehetetlenségnek is szoktam nevezni?
Természetemnél fogva én az emberek jóakaratát hiszem, ezért csak az utóbbi tényezõkre szoktam gondolni, persze néha erõsebb képi összhatást is megemlítve, az alábbi definicióval összhangban.
"A szellemi tehetetlenség a korábbi, és az új ismeretek egymásra hatása, amely a változás ellen hat"
Régóta ismert ez a meghatározás (ha nem is volt ilyen, rám jellemzõen tömören, és összefogottan leírva).
Mindenesetre meglehetõsen analog a fizikai tehetetlenség itt adott meghatározásával is.
Ilyenkor lehet elõny az is, ha valakinek a feje nincs megtömve annyira ismeretekkel, s emiatt kicsit tehetõsebb (Pontosabban kevésbé tehetetlen). Azonban csak akkor, ha kellõen motivált, és kreatív ahhoz, hogy az informatikai forradalom után elérhetõ milliárd információt megszûrje, a szükségeseket befogadja, feldolgozza, és szintézist tegyen.
Ezt hivom "emberközösségi tudatnak", amely billiószor nagyobb, mint egyetlen emberé, de amelyben minden eleme valamilyen szempontból meghatározó.
(Ami pedig nagyon érdekes, hogy ez a hatalmas tudat is tudatosan lett létrehozva. Akár hiszik, akár nem!)
Felmerül azonban a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan alapok, mint pl. a "tehetetlenség" a mai napig megoldatlanok? Hogy a választ ma már valamely részecske formájában keresik? De még sorolhatnám tovább, sõt néhányat le is irtam.
Minek a jele ez? Talán csalás, butaság, fantáziátlanság, vagy éppen az érdektelenség, vagy a megszokás csupán, amit tudati vakságnak, szellemi tehetetlenségnek is szoktam nevezni?
Természetemnél fogva én az emberek jóakaratát hiszem, ezért csak az utóbbi tényezõkre szoktam gondolni, persze néha erõsebb képi összhatást is megemlítve, az alábbi definicióval összhangban.
"A szellemi tehetetlenség a korábbi, és az új ismeretek egymásra hatása, amely a változás ellen hat"
Régóta ismert ez a meghatározás (ha nem is volt ilyen, rám jellemzõen tömören, és összefogottan leírva).
Mindenesetre meglehetõsen analog a fizikai tehetetlenség itt adott meghatározásával is.
Ilyenkor lehet elõny az is, ha valakinek a feje nincs megtömve annyira ismeretekkel, s emiatt kicsit tehetõsebb (Pontosabban kevésbé tehetetlen). Azonban csak akkor, ha kellõen motivált, és kreatív ahhoz, hogy az informatikai forradalom után elérhetõ milliárd információt megszûrje, a szükségeseket befogadja, feldolgozza, és szintézist tegyen.
Ezt hivom "emberközösségi tudatnak", amely billiószor nagyobb, mint egyetlen emberé, de amelyben minden eleme valamilyen szempontból meghatározó.
(Ami pedig nagyon érdekes, hogy ez a hatalmas tudat is tudatosan lett létrehozva. Akár hiszik, akár nem!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#514
"Szerencsére mi már tudjuk, hogy a relativitás mint modell nem más, mint a jeltovábbítási sebesség okozta mérési hiba kompenzálására készült függvényeket: hamisan, félrevezetõen, és mondjuk ki: gonosz-csaló módon kitekert félremagyarázására épített csalás."
Gézoo.
Ilyesmit még én se írok, pedig én sem kimélem a tudományt!
Amit az elõdök egy ismeretlen, új világra elsõként rátekintve esetleg még, pl. információ hiányában nem tudhattak jól, azt nem lehet így minõsíteni.
Sokkal inkább minõsíthetõk azok az utódaik, akik szervilista módon igazodtak, nem csiszolták a megtalált gyémántott tovább, és akiknél az üzleti érdek is inkább felfedezhetõ.
Éppen így Kolumbuszról is mondhatná valaki, hogy gonosz, csaló módon járt el, azt hazudva, hogy Indiát keresi, és találta meg!
Vagy én reám, hogy anyagi érdekbõl irtam a defeiniciót a tehetetlenségrõl.
Vagy végül rólad is, ha kiderül valamirõl, hogy tévedtél?
Gézoo.
Ilyesmit még én se írok, pedig én sem kimélem a tudományt!
Amit az elõdök egy ismeretlen, új világra elsõként rátekintve esetleg még, pl. információ hiányában nem tudhattak jól, azt nem lehet így minõsíteni.
Sokkal inkább minõsíthetõk azok az utódaik, akik szervilista módon igazodtak, nem csiszolták a megtalált gyémántott tovább, és akiknél az üzleti érdek is inkább felfedezhetõ.
Éppen így Kolumbuszról is mondhatná valaki, hogy gonosz, csaló módon járt el, azt hazudva, hogy Indiát keresi, és találta meg!
Vagy én reám, hogy anyagi érdekbõl irtam a defeiniciót a tehetetlenségrõl.
Vagy végül rólad is, ha kiderül valamirõl, hogy tévedtél?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#513
A gradiensnek két vége van, egy elõzõ, és egy utána jövõ.
Az idõgradiens is ilyen.
Vagyis a
"Tehetetlenség a saját test tömegvonzása önmagára, egy korábbi állapot, és a következõ egymásra hatása"
Most várom a te definiciód, hogy tiszta legyen as partvonal.
Mert a képlet, ahogyan irod te is, lehet ugyanaz: a képlet a gyakorlat, amellyel számolunk.
Az értelmezés viszont, ami az elmélet inkább, lehet százféle egy képletre is.
Itt pedig most értelmeznénk inkább, ami az elmélet.
Mikor elõször olvastam, csak az elsõ lap volt rajta, ami nehezen volt értelmezhetõ.
Most van rajta egy kommentár is látom, azt még nem olvastam.
Majd azután folytatom.
Az idõgradiens is ilyen.
Vagyis a
"Tehetetlenség a saját test tömegvonzása önmagára, egy korábbi állapot, és a következõ egymásra hatása"
Most várom a te definiciód, hogy tiszta legyen as partvonal.
Mert a képlet, ahogyan irod te is, lehet ugyanaz: a képlet a gyakorlat, amellyel számolunk.
Az értelmezés viszont, ami az elmélet inkább, lehet százféle egy képletre is.
Itt pedig most értelmeznénk inkább, ami az elmélet.
Mikor elõször olvastam, csak az elsõ lap volt rajta, ami nehezen volt értelmezhetõ.
Most van rajta egy kommentár is látom, azt még nem olvastam.
Majd azután folytatom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#512
Gyorsulás nélkül nincs erõhatás.. ( Azaz a gyorsulások igazából az idõ múlásának sebesség gradienseit okozó hatások. )
"merthogy ugyanazon vonatkozási rendszer részei."
Nos, nem ugyanazon.. Akkor lehetne ugyanazon, ha az idõ múlása azonos sebességû lenne és(!) nem gyorsulnának..
"Egyébként a képlet, amit levezettél, egy az egyben az Einstein féle 1/(1-(v/c)^2)^0,5 szorzó egyedi kibontása."
Amit a fényórában a virtuális fényutak arányaiként levezettem arról szól, hogy:
1. Az ezt a képletet használó minden elmélet a virtuális fénysebességek arányát alkalmazza akár tagadja, akár elismeri.
2. Lorentz és Einstein is a virtuális fénysebességekkel manipulálva egészen mást állítottak.
3. A jeltovábbító jelenség és a relatív jelenség aránya mekkora mértékû statikus mérési hibát okoz.
És ez a legutóbbi a lényeg.
"hogy ez miért van így?"
Pedig ez is benne van.. Egyszerû!
Az energia azon az oldalon ér többet ahol az idõegység rövidebb a másik oldalihoz viszonyítva.
Mert ebben az esetben ugyanakkora energia adagból nagyobb erõ-hõmérséklet-stb. jelenik meg.. Pontosan úgy mint kék és vörös eltolódásnál..
"merthogy ugyanazon vonatkozási rendszer részei."
Nos, nem ugyanazon.. Akkor lehetne ugyanazon, ha az idõ múlása azonos sebességû lenne és(!) nem gyorsulnának..
"Egyébként a képlet, amit levezettél, egy az egyben az Einstein féle 1/(1-(v/c)^2)^0,5 szorzó egyedi kibontása."
Amit a fényórában a virtuális fényutak arányaiként levezettem arról szól, hogy:
1. Az ezt a képletet használó minden elmélet a virtuális fénysebességek arányát alkalmazza akár tagadja, akár elismeri.
2. Lorentz és Einstein is a virtuális fénysebességekkel manipulálva egészen mást állítottak.
3. A jeltovábbító jelenség és a relatív jelenség aránya mekkora mértékû statikus mérési hibát okoz.
És ez a legutóbbi a lényeg.
"hogy ez miért van így?"
Pedig ez is benne van.. Egyszerû!
Az energia azon az oldalon ér többet ahol az idõegység rövidebb a másik oldalihoz viszonyítva.
Mert ebben az esetben ugyanakkora energia adagból nagyobb erõ-hõmérséklet-stb. jelenik meg.. Pontosan úgy mint kék és vörös eltolódásnál..
#511
"Gondold csak végig! Ha minden részecske saját maga az okozója a kisugárzással, éppen a kisugárzás pillanatában azoknak a jelenségeknek amiket tapasztalunk..."
Oké, oké végiggondoltam.
Azzal tökéletesen egyetértek veled, és magam is régóta hangoztatom, hogy ez a probléma a relativitás elméletének olyan viszonylata, ami mindeddig nem volt benne. Vagy pedig nem is relativitás elméleti, hanem klasszikus fizikai.
Mert a relativitás elméletének három féle viszonylata van, több alanyra. De olyan egy sincs, amikor csak egy fény, (vagy gravitáció) forrás, és egy megfigyelõ van, akik együtt haladnak! Sõt, a fény(gravitáció) forrása a megfigyelõ fenekébe van dugva, hiszen õ érzékeli a gyorsulást. Ez tehát egy negyedik eset lenne, amiben talán egyetértünk.
Csak abban van a különbség köztünk, amikor azt írod, hogy "éppen a kisugárzás pillanatában"!
Ezzel ugyanis azt állitod, hogy a fény, és a megfigyelõ relatív sebessége dv= c-v=c, merthogy ugyanazon vonatkozási rendszer részei. Vagyis a v=0, és v/c=0, továbbá (1+/-v/c)^2)^0,5=1, mert a saját vonatkoztatási rendszerében a megfigyelõ sebessége definició szerûen nulla (v=0), a fény meg c sebességû.
A saját térbeli koordináta rendszerben tehát a vizsgálatod értelmetlen.
Az egyetlen értelmes vizsgálati szituáció ilyenkor csak IDÕBELI lehet!
Hiszen te is irtál a téridõrõl! Abba pedig benne van az idõ is! De minek, ha soha se használjuk elemzésre?
Egyébként a képlet, amit levezettél, egy az egyben az Einstein féle 1/(1-(v/c)^2)^0,5 szorzó egyedi kibontása. Ezt levezethetem, ha akarod, akár itt is. Így a képleted akár minden excel nélkül is bizonyíthatóan PONTOS!
Egyuttal pedig nagyon szimpatikus is nekem, mert én is pont azt vallom, hogy a képleteket nem egyszerûsíteni, hanem éppen szétbontani kell! Mert akkor mutatják meg a struktúrájukat, igazi arcukat! Így hát összességében tetszik.
Ha azért volt olyan excel eredményed is benne, amelyik nem volt pontos, az csakis azért lehetett, mert a bevezetett k tényezõd éppen a fénysebesség felével (k=c/2) kellene, hogy egyenlõ legyen! De mert te ahhoz kerülõ uton, adott pontosságú fénysebességbõl jutottál, a visszaszámolt eredményed azért nem pontosan egyezõ! Törbe csaltad magad!
Egyébként megszámoltam: te vagy az elsõ, aki egy 33 értékes jegyû fizikai állandót mutatott be. El nem tudom képzelni, hogy jutottál hozzá: egy közönséges számítógép legfeljebb 15 értékes jegyet mutat a tizedes vesszõ után.
Egyéb érdekes dolgokat, jót és ellentmondót is látok, azokról is levelezhetnénk, de inkább külön.
Látod, rövid idõ alatt is elmélyültem a munkádban, amit nagyon értékesnek, és egyedinek tartok.
Azonban az nem válaszol azokra a kérdésekre, amire viszont én keresem a választ: hogy ez miért van így? Mi a mechanizmusa? Amelyekre a választ én a vektorelmétben keresem.
Oké, oké végiggondoltam.
Azzal tökéletesen egyetértek veled, és magam is régóta hangoztatom, hogy ez a probléma a relativitás elméletének olyan viszonylata, ami mindeddig nem volt benne. Vagy pedig nem is relativitás elméleti, hanem klasszikus fizikai.
Mert a relativitás elméletének három féle viszonylata van, több alanyra. De olyan egy sincs, amikor csak egy fény, (vagy gravitáció) forrás, és egy megfigyelõ van, akik együtt haladnak! Sõt, a fény(gravitáció) forrása a megfigyelõ fenekébe van dugva, hiszen õ érzékeli a gyorsulást. Ez tehát egy negyedik eset lenne, amiben talán egyetértünk.
Csak abban van a különbség köztünk, amikor azt írod, hogy "éppen a kisugárzás pillanatában"!
Ezzel ugyanis azt állitod, hogy a fény, és a megfigyelõ relatív sebessége dv= c-v=c, merthogy ugyanazon vonatkozási rendszer részei. Vagyis a v=0, és v/c=0, továbbá (1+/-v/c)^2)^0,5=1, mert a saját vonatkoztatási rendszerében a megfigyelõ sebessége definició szerûen nulla (v=0), a fény meg c sebességû.
A saját térbeli koordináta rendszerben tehát a vizsgálatod értelmetlen.
Az egyetlen értelmes vizsgálati szituáció ilyenkor csak IDÕBELI lehet!
Hiszen te is irtál a téridõrõl! Abba pedig benne van az idõ is! De minek, ha soha se használjuk elemzésre?
Egyébként a képlet, amit levezettél, egy az egyben az Einstein féle 1/(1-(v/c)^2)^0,5 szorzó egyedi kibontása. Ezt levezethetem, ha akarod, akár itt is. Így a képleted akár minden excel nélkül is bizonyíthatóan PONTOS!
Egyuttal pedig nagyon szimpatikus is nekem, mert én is pont azt vallom, hogy a képleteket nem egyszerûsíteni, hanem éppen szétbontani kell! Mert akkor mutatják meg a struktúrájukat, igazi arcukat! Így hát összességében tetszik.
Ha azért volt olyan excel eredményed is benne, amelyik nem volt pontos, az csakis azért lehetett, mert a bevezetett k tényezõd éppen a fénysebesség felével (k=c/2) kellene, hogy egyenlõ legyen! De mert te ahhoz kerülõ uton, adott pontosságú fénysebességbõl jutottál, a visszaszámolt eredményed azért nem pontosan egyezõ! Törbe csaltad magad!
Egyébként megszámoltam: te vagy az elsõ, aki egy 33 értékes jegyû fizikai állandót mutatott be. El nem tudom képzelni, hogy jutottál hozzá: egy közönséges számítógép legfeljebb 15 értékes jegyet mutat a tizedes vesszõ után.
Egyéb érdekes dolgokat, jót és ellentmondót is látok, azokról is levelezhetnénk, de inkább külön.
Látod, rövid idõ alatt is elmélyültem a munkádban, amit nagyon értékesnek, és egyedinek tartok.
Azonban az nem válaszol azokra a kérdésekre, amire viszont én keresem a választ: hogy ez miért van így? Mi a mechanizmusa? Amelyekre a választ én a vektorelmétben keresem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#510
Nagyon köszönöm. Még soha senki nem tapsolt nekem!
(elérzékenyülés= (ühüm- bühüm)^2 <#rinya>)
(elérzékenyülés= (ühüm- bühüm)^2 <#rinya>)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#508
Immovable
Ha egyszer nekem is tapsikolnál, nagyon elérzékenyülnék...
Ha egyszer nekem is tapsikolnál, nagyon elérzékenyülnék...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#507
Vedd észre, mindig felhozom. Mert jó ebbõl a felhozatal.
Te is mindig felhozod ezt a sûrûség keverést, nem tudom miért.
A fotocella meg rajta van a WIKI-n, olvasd el!
Nekem most nincs arra idõm, hát nem látod, hogy éppen feltalálok?
Érzéketlen fatuskó...
Te is mindig felhozod ezt a sûrûség keverést, nem tudom miért.
A fotocella meg rajta van a WIKI-n, olvasd el!
Nekem most nincs arra idõm, hát nem látod, hogy éppen feltalálok?
Érzéketlen fatuskó...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#505
Már korábban is felhoztad ezt.
Egyéb bakik mellet frankón összekeverted az optikai sûrûséget a testsûrûséggel, mit sem törõdve a mértékegységekkel XD
Ha már itt tartun elmesélhetnéd hogy mûködik a fotocella, mert ezek szerint a gyártók rosszul tudják, és valami mágiával mûködnek a termékeik.
Egyéb bakik mellet frankón összekeverted az optikai sûrûséget a testsûrûséggel, mit sem törõdve a mértékegységekkel XD
Ha már itt tartun elmesélhetnéd hogy mûködik a fotocella, mert ezek szerint a gyártók rosszul tudják, és valami mágiával mûködnek a termékeik.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#504
Gézoo
A MEF-re is felkészültem már, beszélhetünk róla, érdekes!
Az elsõ kérdésem azonban, hogy mi is a MEF, mert a honlapodon se irsz róla, legalább is én nem találtam azt az oldalt.
A MEF-re is felkészültem már, beszélhetünk róla, érdekes!
Az elsõ kérdésem azonban, hogy mi is a MEF, mert a honlapodon se irsz róla, legalább is én nem találtam azt az oldalt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#503
Idézet a WIKI-bõl
"Valójában a fénynek nincs szüksége közegre, hogy terjedjen, és a Doppler-effektus értelmezéséhez fény esetén a speciális relativitáselmélet használata szükséges."
Ezt vitatom (persze nem csak én)!
Azonban én nem az étert, hanem valamely fényatomokból álló közeget képzelek.
Amely fényatomok a tömeg és az elektromos (tudati) töltések oszcillációjából képzõdnek. (A tudati töltések alakítják a környezetet, pl. az erõtereket, és fontos tulajdonságuk, hogy cserélõdhetnek. Róluk a "Töltés Fizika" -még nem létezõ tárgy kellene, hogy szóljon!).
Tehát ebben a közegben terjed a fény, meg a gravitáció is. Ennek a közegnek a sûrûsége, hõmérséklete rugalmassági modulusa határozza meg a fény sebességét.
A mi univezumunk sûrûsége nukleon/m3 nagyságrendû, hõmérséklete ~ 2,0 K, a kompresszió modulusát, és fajhõjét is valahol becsültem. Ezekbõl adódik az univerzumunk fénysebessége.
Vagyis számomra a fény hullámjelenség, nem pedig valaminek, (pl.) fotonoknak a kisugárzása.
Ez egy alapvetõ kérdés, amit Gézoo esetében még nem értek tisztán!
Fotonokról írsz, magyarázd el, hogyan képzeled? Valami kibocsátja, azután szabadon száguld egy vákuum térben, ahol semmi nincs, ahogyan a WIKI-bõl idéztem?
Egyértelmû választ szeretnék, ahogyan úgy gondolom, én is adtam! (Ha valamiben mégsem egyértelmû az állításom, akkor kérem, jelezzétek, hogy pontosíthassam).
Ami pedig a közeg létezését illeti, mindenki az MM kísérletre hivatkozik, hogy az bizonyította, hogy nem lehetséges.
Ha az így lenne, egy huzatosabb szobában nem lehetne zenét hallgatni se, mert a rapp helyett macskanyávogást észlelnénk, nyekergéstõl - lombhullásig. (Érdekes, hogyha rappet hallgatok, nálam zárt ablakoknál is huzat van?)
"Valójában a fénynek nincs szüksége közegre, hogy terjedjen, és a Doppler-effektus értelmezéséhez fény esetén a speciális relativitáselmélet használata szükséges."
Ezt vitatom (persze nem csak én)!
Azonban én nem az étert, hanem valamely fényatomokból álló közeget képzelek.
Amely fényatomok a tömeg és az elektromos (tudati) töltések oszcillációjából képzõdnek. (A tudati töltések alakítják a környezetet, pl. az erõtereket, és fontos tulajdonságuk, hogy cserélõdhetnek. Róluk a "Töltés Fizika" -még nem létezõ tárgy kellene, hogy szóljon!).
Tehát ebben a közegben terjed a fény, meg a gravitáció is. Ennek a közegnek a sûrûsége, hõmérséklete rugalmassági modulusa határozza meg a fény sebességét.
A mi univezumunk sûrûsége nukleon/m3 nagyságrendû, hõmérséklete ~ 2,0 K, a kompresszió modulusát, és fajhõjét is valahol becsültem. Ezekbõl adódik az univerzumunk fénysebessége.
Vagyis számomra a fény hullámjelenség, nem pedig valaminek, (pl.) fotonoknak a kisugárzása.
Ez egy alapvetõ kérdés, amit Gézoo esetében még nem értek tisztán!
Fotonokról írsz, magyarázd el, hogyan képzeled? Valami kibocsátja, azután szabadon száguld egy vákuum térben, ahol semmi nincs, ahogyan a WIKI-bõl idéztem?
Egyértelmû választ szeretnék, ahogyan úgy gondolom, én is adtam! (Ha valamiben mégsem egyértelmû az állításom, akkor kérem, jelezzétek, hogy pontosíthassam).
Ami pedig a közeg létezését illeti, mindenki az MM kísérletre hivatkozik, hogy az bizonyította, hogy nem lehetséges.
Ha az így lenne, egy huzatosabb szobában nem lehetne zenét hallgatni se, mert a rapp helyett macskanyávogást észlelnénk, nyekergéstõl - lombhullásig. (Érdekes, hogyha rappet hallgatok, nálam zárt ablakoknál is huzat van?)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#502
Kérek én is!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#501
de szépen egymásra találtatok.. :DD popcorn bekészítve :D
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#500
Szia
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#499
oké.. akkor majd folytatjuk.. Most sajnos nekem mennem kell.
Jó pihid legyen! Szia!
Jó pihid legyen! Szia!
#498
Akirõl irsz, azzal sok mindenben egyetértek.
Azonban van különbség is: én nem fizikai, hanem tudati töltésekre gondolok, és nem csak kettõre, hanem akárhányra, ismeretlenekre, sõt ismeretlen világokra is.
Pont ezért nélkülözhetetlen a "Töltés Fizika".
Ugyanakkor bevallom, még én is látok még problémákat,ezért kissé korainak érzem a dialógusunk. De más szempontból persze nekem sürgõs is.
Azonban van különbség is: én nem fizikai, hanem tudati töltésekre gondolok, és nem csak kettõre, hanem akárhányra, ismeretlenekre, sõt ismeretlen világokra is.
Pont ezért nélkülözhetetlen a "Töltés Fizika".
Ugyanakkor bevallom, még én is látok még problémákat,ezért kissé korainak érzem a dialógusunk. De más szempontból persze nekem sürgõs is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#497
Különben tudod mikor nagyon szembe tûnõ a MEF téridõre gyakorolt hatása?
Amikor egy részecske közel fénysebességgel halad egy erõs grav mezõben..
Ugyanis akkor a mérésekkel azonos idõlassulás következik a MEF esetében.. A téridõ pedig az áltrel szerint nem torzul a mért értékben..
Amikor egy részecske közel fénysebességgel halad egy erõs grav mezõben..
Ugyanis akkor a mérésekkel azonos idõlassulás következik a MEF esetében.. A téridõ pedig az áltrel szerint nem torzul a mért értékben..
#496
Nos, a MEF a gravitáció oka-okozója.. is.
Olvastad a téridõ görbületen a részecskék MEF kisugárzása okán fellépõ energia nagyság eloszlást? Azaz a gravitációs erõ képzõdésének menetét?
Olvastad a téridõ görbületen a részecskék MEF kisugárzása okán fellépõ energia nagyság eloszlást? Azaz a gravitációs erõ képzõdésének menetét?
#495
Igen, éter.. Amit leírsz az maga az éter tökéletes definíciója.. Na errõl tudjuk, hogy sok minden lehet, de ez az egy nem.. (MM-kísérlet..)
A töltés fizika jeles képviselõje dr.Sz. vagy ahogy nick nevén Iszugyi..
Na ez a másik zsákutca.. amelyikrõl könnnyen igazolható, hogy nem lehetséges.
A töltés fizika jeles képviselõje dr.Sz. vagy ahogy nick nevén Iszugyi..
Na ez a másik zsákutca.. amelyikrõl könnnyen igazolható, hogy nem lehetséges.
#494
Ott ahol te mély vákuumot sejtesz, valójában nagyon sok minden van. Pl. a gravitáció, a tömegvonzás. Vagy szerinted az egy üresnek gondolt palackban megszûnik?
Az én elméletem lehetõséget biztosít a gravitációnak, hogy bármely körülmények között ugyanazon fényatomokon, a fénysebességgel terjedjen.
A te felfogásodban semmiféle ésszerû indokot erre nem látok. Bármely sugárzás olyan sebességû, ahogy akarja.
Az én elméletem lehetõséget biztosít a gravitációnak, hogy bármely körülmények között ugyanazon fényatomokon, a fénysebességgel terjedjen.
A te felfogásodban semmiféle ésszerû indokot erre nem látok. Bármely sugárzás olyan sebességû, ahogy akarja.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#493
Tovább megyek: soha nem is volt benne foton, hiszen ezt magyarázom.
Amit te vákuumnak gondolsz, azt töltik ki ilyen villodzó megfoghatatlan fényatomok. Erre mondom, hogy nincs is vákuum.
A fénysugár pedig ezeken terjed.
Ezek fizikai paraméterei (sûrûség, "rugalmassági modulus", hõmérséklet) határozzák meg a terjedési (nem haladási!) sebességét.
Érkezésekor pedig választás történik, milyen formában jelenjen meg.
De nem maga röpköd az üres világürben, az nagyon unalmas.
Hogy pedig ilyen fényatom létezhessen, kell, hogy a tömegtöltésnek nemcsak tömegvonzási, de tehetetlenségi tulajdonságai is legyenek. Mégpedig kétféle, merõben különbözõ: a gyorsulás- lassulás, és a forgás.
Amit te vákuumnak gondolsz, azt töltik ki ilyen villodzó megfoghatatlan fényatomok. Erre mondom, hogy nincs is vákuum.
A fénysugár pedig ezeken terjed.
Ezek fizikai paraméterei (sûrûség, "rugalmassági modulus", hõmérséklet) határozzák meg a terjedési (nem haladási!) sebességét.
Érkezésekor pedig választás történik, milyen formában jelenjen meg.
De nem maga röpköd az üres világürben, az nagyon unalmas.
Hogy pedig ilyen fényatom létezhessen, kell, hogy a tömegtöltésnek nemcsak tömegvonzási, de tehetetlenségi tulajdonságai is legyenek. Mégpedig kétféle, merõben különbözõ: a gyorsulás- lassulás, és a forgás.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#492
Sajnos, a fény terjedése, mint jelenség, nem azonos azzal, ami azt biztosítja, és amit fényatomnak nevezek. Muszáj ezt különválasztanom.
Számomra egyébként nem léteznek fizikai, csak tudati töltetek, amelyek a környezetüket átalakítják adott terv szerint. Most az elektromos, késõbb a tömegtöltés mondja meg, mi legyen.
Így is gondolom, hogy kell, hogy létezzen egy "Töltés- Fizika" Amely ezekrõl a tltésekrõl szól, amelyek azután fizikai részecskéket alakítanak.
A tömeg töltés univerzumunk majdnem minden részecskéjébe benne van.
Számomra egyébként nem léteznek fizikai, csak tudati töltetek, amelyek a környezetüket átalakítják adott terv szerint. Most az elektromos, késõbb a tömegtöltés mondja meg, mi legyen.
Így is gondolom, hogy kell, hogy létezzen egy "Töltés- Fizika" Amely ezekrõl a tltésekrõl szól, amelyek azután fizikai részecskéket alakítanak.
A tömeg töltés univerzumunk majdnem minden részecskéjébe benne van.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#491
Node kedves Forrai!
Mérési tapasztalat az, hogy a vákuumot úgy ki tudjuk üríteni, hogy még egy árva foton sem marad benne..
Mérési tapasztalat az, hogy a vákuumot úgy ki tudjuk üríteni, hogy még egy árva foton sem marad benne..
#490
Most már világos a vonal: két különbözõ oldalon állunk, de ez nem baj.
- Ha jól értem, te úgy képzeled, hogy valami repûl a vákuumon át (ami üresség), amit fotonnak nevezel. (Így van?)
- Én meg úgy képzelem, hogy semmi nem repül át, de van egy speciális közeg, a fényatomból, ami a hatást csupán közvetití, azonban maga nem mozog. És érkezési pontján tömeg, vagy elektromos tulajdonságot vehet fel.
- Ha jól értem, te úgy képzeled, hogy valami repûl a vákuumon át (ami üresség), amit fotonnak nevezel. (Így van?)
- Én meg úgy képzelem, hogy semmi nem repül át, de van egy speciális közeg, a fényatomból, ami a hatást csupán közvetití, azonban maga nem mozog. És érkezési pontján tömeg, vagy elektromos tulajdonságot vehet fel.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#489
Engem a "fényatom" kifejezés kicsit irritál.. Az atom-fele miatt.. Egyébként a Higgs alkotta mezõ, vagy a MEF alkotta mezõ, ugyanaz amit te a fényatommal kitöltött térnek nevezel.
A lényeg ugyanaz, mindegy, hogy hogyan nevezzük.
Az viszont érdekes, hogy a kisugárzással és az így létrehozott tulajdonképpen vektortérrel létrehozott mezõ milyen jól kezelhetõ vektorosan vagy akár tenzorosan.
A lényeg ugyanaz, mindegy, hogy hogyan nevezzük.
Az viszont érdekes, hogy a kisugárzással és az így létrehozott tulajdonképpen vektortérrel létrehozott mezõ milyen jól kezelhetõ vektorosan vagy akár tenzorosan.
#488
"Miután fénysebességgel halad"...irod
Én meg azt állitom, hogy terjed, és zsigerbõl se mondanám már, hogy halad valami mint fény...
Ez azért nagy különbség, ezt kellene tisztáznunk.
Mert szerintem nem csak az igaz, hogy nincs tulajdonsága a vákuumnak, amiben azt hiszem, egyetértünk. Hanem azt is mondom, hogy vákuum egyáltalán nincs, mert mindenütt van valami, amit fényatomnak hivok.
Ami a tömeg és az elektromos töltések oszcillálása, átalakulása egymásba.
Egyébként többféle fényatom is lehetséges, amelyekben pl. a mi tömegünk nem értelmezhetõ, és amelyek más univerzumok alapját képezhetik. Azonban olyan, hogy vákuum: nincs.
Én meg azt állitom, hogy terjed, és zsigerbõl se mondanám már, hogy halad valami mint fény...
Ez azért nagy különbség, ezt kellene tisztáznunk.
Mert szerintem nem csak az igaz, hogy nincs tulajdonsága a vákuumnak, amiben azt hiszem, egyetértünk. Hanem azt is mondom, hogy vákuum egyáltalán nincs, mert mindenütt van valami, amit fényatomnak hivok.
Ami a tömeg és az elektromos töltések oszcillálása, átalakulása egymásba.
Egyébként többféle fényatom is lehetséges, amelyekben pl. a mi tömegünk nem értelmezhetõ, és amelyek más univerzumok alapját képezhetik. Azonban olyan, hogy vákuum: nincs.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#487
Sok sok, nagyon kicsi energiájú fotont.. Vagy ahogy elneveztem a Mikro Energiájú Fotonokat..
Olyan parányi egy-egy MEF energiája, hogy évmilliárdok alatt akkor sem csökken látványos módon a részecskék energia készlete, ha egyedül lennének..
De miután a térben elõbb vagy utóbb a MEF elér egy másik részecskéhez.. Így az átlagos energia szint állandó..
Persze ez azzal jár, a galaktikus anyageloszlások figyelembe vételével, hogy a MEF 90%-a folyton úton van a téren át..
Azaz ezzel kvázi a ható tömeg 90%-a folyton "láthatatlan" ..
Olyan parányi egy-egy MEF energiája, hogy évmilliárdok alatt akkor sem csökken látványos módon a részecskék energia készlete, ha egyedül lennének..
De miután a térben elõbb vagy utóbb a MEF elér egy másik részecskéhez.. Így az átlagos energia szint állandó..
Persze ez azzal jár, a galaktikus anyageloszlások figyelembe vételével, hogy a MEF 90%-a folyton úton van a téren át..
Azaz ezzel kvázi a ható tömeg 90%-a folyton "láthatatlan" ..
#486
Jó, de mit sugároz ki a részecske?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#485
Arról már nem is szólva, hogy a téridõ humbug része egy sima idõlassulás gradiens sorrá egyszerûsödik.. Ahol a lassítást egy egy testen- vagy ha úgy tetszik téridõ pontban, maguk a kisugárzott fotonok-gravitonok okozzák..
Majdhogynem egy szimpla Stefan–Boltzmann-törvénnyé egyszerûsödik a téridõ fizika..
Majdhogynem egy szimpla Stefan–Boltzmann-törvénnyé egyszerûsödik a téridõ fizika..
#484
Hiszen a téridõ görbületen mi mozgatja, miként ébredõ erõ gyorsítja a tömegeket?
A MEF sugárzás elve erre is ad mérhetõ és a valós mérésekkel azonos eredményt..
Pedig Einstein még csak meg sem próbálta leírni az erõ és a téridõ kapcsolatát..
A MEF sugárzás elve erre is ad mérhetõ és a valós mérésekkel azonos eredményt..
Pedig Einstein még csak meg sem próbálta leírni az erõ és a téridõ kapcsolatát..
#483
Oké-oké.. Gondolod csak végig! Ha minden részecske saját maga az okozója a kisugárzással, éppen a kisugárzás pillanatában azoknak a jelenségeknek amiket tapasztalunk..
Akkor még a hullám elvekre sincs szükség ahhoz, hogy minden jelenséget nem csak hogy megmagyarázzunk, hanem a legmodernebb, legpontosabb méréseinkkel azonos értéket kapjunk..
Sõt mi több! Értelemmel és tartalommal töltsük meg a téridõ fogalmat..
Persze nem olyan bugyuta tartalommal mint az Einstein relativitásáról hiszik, hanem valós, számítható tartalommal..
Akkor még a hullám elvekre sincs szükség ahhoz, hogy minden jelenséget nem csak hogy megmagyarázzunk, hanem a legmodernebb, legpontosabb méréseinkkel azonos értéket kapjunk..
Sõt mi több! Értelemmel és tartalommal töltsük meg a téridõ fogalmat..
Persze nem olyan bugyuta tartalommal mint az Einstein relativitásáról hiszik, hanem valós, számítható tartalommal..
#482
Abban is egyetértek, és itt pont ezt pointirozom ki gyakran, hogy ma már a tudománynak sok mindent lehetne, és kellene tudnia (mint pl. a tehetetlenség...).
Ahelyett azonban, hogy ezeket a hiányosságait igyekezne pótolni, ifjúi hévvel veti reá magát mindenféle fantazmagóriára, és szórakoztat minket, mint egy thriller.
Nyilván úgy véli, hogy dicsõbb megbuknia a lehetetlent hajkurászva, mint elérni az elérhetõt?
Tapasztalatom szerint egyébként ebben igaza van, amiben viszont már a tisztelt nagyközönség is hibás, aki a pénzéért elsõsorban talán jól szeretne szórakozni?
Ahelyett azonban, hogy ezeket a hiányosságait igyekezne pótolni, ifjúi hévvel veti reá magát mindenféle fantazmagóriára, és szórakoztat minket, mint egy thriller.
Nyilván úgy véli, hogy dicsõbb megbuknia a lehetetlent hajkurászva, mint elérni az elérhetõt?
Tapasztalatom szerint egyébként ebben igaza van, amiben viszont már a tisztelt nagyközönség is hibás, aki a pénzéért elsõsorban talán jól szeretne szórakozni?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#481
Ezen a hozzászólásodon még gondolkodni fogok. (Tudod 2 év alatt itt elszoktam a gondolkodástól.)
Én a dolgokat sok tekintetben másképpen látom, néhányban viszont hasonlóan, mint te.
Elõbb amit hasonlóan:
A vákuumnak szerintem sincs tulajdonsága. A vákuum most egy olyan jolly joker, amelybe behelyettesíthetõ minden, amit a fizika nem ért.
Amelynek ma már több tulajdonsága van, mint bármely anyagnak: mondhatni õ lett a leganyagibb anyag. Ha viszont a tulajdonságok, amelyekkel illetik, nem az övé, akkor kié?
És itt jön a kérdés:vajon Maxwell fényelmélete ma is jó? Persze, használható. Ahogyan a geocentrikus világképp is használható volt.
Szerintem azonban Maxwell fényelmélete kimondva vagy kimondatlanul az ismeretlen vákuumra kellett, hogy támaszkodjon, mert nem talált jobb támaszt.
Mert az elektromos töltés csak egy szinuszosan változó elektromos és mágneses erõteret tud létrehozni, amely nulla és a maximum között változik.
El is nevezték elektromágneses (EM) sugárzásnak. (Itt feltételesen még a "sugárzást" használom én is, pedig ez hullám jelenség.)
De akkor honnan jön, és hová tûnik a fény másodpercenként milliószor? Hát a vákuumba! Mert a vákuum viszont elnyelheti és visszadhatja, akárhányszor is.
Ezért hivom én Maxwell elméletét "vákuum- elektromágneses" elméletnek, (V-EM) hozzáadva a vákuumot is, ami nélkül az nem mûködhetne. (A fizika ezt a tényezõt nem emeli ki)
Pedig mások is keresni kezdték azt a szubsztanciát, ami jobb lehetne, mint a vákuum: az lett volna az éter? Akkor azt úgy hívhatnánk: éter -elektromágneses sugárzás (É-EM)
Mindezek ellenére a fény egy fontos paramétere: a Poynting teljesítménysûrûség vektor igen furcsa alakú, sin^2 görbe, amely periódusonként nulla- maximum, nyilván a kiegészítõ vákuum- tárolásnak megfelelõen. Mert anélkül sérülne az energiamegmaradás elve.
Nem sérülne viszont akkor, ha lenne egy pont ugyanúgy, csak cos^2 alapján változó másik töltés is, amellyel oszcillálva a Poyting teljesítménysûrûség vektor is állandó lehetne! (Mert sin^2+cos^2=1, vagyis állandó.)
Ez esetben nem lenne szükség a vákuumra sehol!
És mi lenne alkalmasabb erre a szerepre, mint egy tömegtöltés, amivé az elektromos átalakulhatna?
Igen ám, de a mai fizikában a tömegtöltés is olyan, mint egy hadirokkant: féllábú: csak forrás, és csak tömegvonzó. Így örököltük ezt Newtontól, és így sajnos alkalmatlan az elektromos töltés partneréül! Amely képes létrehozni 90o térbeli eltéréssel a mágnesességet is!
De vajon valóban igaz, hogy a tömegtöltés csak forrás, és a tehetetlenséghez nincs köze?
Nos: ez nem igaz! Mert a tömegtöltés szerintem nemcsak forrás, hanem nyelõ, sõt örvényes is. Ezáltal létre tudja hozni maga körül a tehetetlenséget, s így az elektromos töltés tökéletes oszcilláló párja lehet. Amellyel együtt kis külön "univerzumot" képezhet, amelyet fényatomnak hívok, és amely az univerzumunk minden szegletét kitölti. Ez tehát egy "gravinerciális- elektromágneses" sugárzás (GI-EM). (A "sugárzással" még nem számolok le, mert megszokták)
Amely közegen át tehát a fény nem sugárzik, hanem terjed, ha valahonnan elindul.
És ha valahová megérkezik, mint hatás, akkor azt az arcát mutatja, amire kiváncsiak vagyunk.
Ha napelemet, vagy napkollektort, akkor is különbséget tesz.
Én tehát a fényatomokra tippelek, mint a fényt, mint hullámjelenséget továbbító közegre. Ettõl kezdve pedig rengeteg, a hangtanra vonatkozó analógia tehetõ, amelyeket vizsgáltam is.
És természetesen a fénysebesség is analóg a hangsebességgel.
Így van köze szerintem az elhanyagolt gravitáció elméletnek a fényelmélethez, és minden máshoz is, amit modern fizikának nevezünk. Ha pedig sikerül megtalálni is a Higgs bozontot, akkor mindennek vége...
Én a dolgokat sok tekintetben másképpen látom, néhányban viszont hasonlóan, mint te.
Elõbb amit hasonlóan:
A vákuumnak szerintem sincs tulajdonsága. A vákuum most egy olyan jolly joker, amelybe behelyettesíthetõ minden, amit a fizika nem ért.
Amelynek ma már több tulajdonsága van, mint bármely anyagnak: mondhatni õ lett a leganyagibb anyag. Ha viszont a tulajdonságok, amelyekkel illetik, nem az övé, akkor kié?
És itt jön a kérdés:vajon Maxwell fényelmélete ma is jó? Persze, használható. Ahogyan a geocentrikus világképp is használható volt.
Szerintem azonban Maxwell fényelmélete kimondva vagy kimondatlanul az ismeretlen vákuumra kellett, hogy támaszkodjon, mert nem talált jobb támaszt.
Mert az elektromos töltés csak egy szinuszosan változó elektromos és mágneses erõteret tud létrehozni, amely nulla és a maximum között változik.
El is nevezték elektromágneses (EM) sugárzásnak. (Itt feltételesen még a "sugárzást" használom én is, pedig ez hullám jelenség.)
De akkor honnan jön, és hová tûnik a fény másodpercenként milliószor? Hát a vákuumba! Mert a vákuum viszont elnyelheti és visszadhatja, akárhányszor is.
Ezért hivom én Maxwell elméletét "vákuum- elektromágneses" elméletnek, (V-EM) hozzáadva a vákuumot is, ami nélkül az nem mûködhetne. (A fizika ezt a tényezõt nem emeli ki)
Pedig mások is keresni kezdték azt a szubsztanciát, ami jobb lehetne, mint a vákuum: az lett volna az éter? Akkor azt úgy hívhatnánk: éter -elektromágneses sugárzás (É-EM)
Mindezek ellenére a fény egy fontos paramétere: a Poynting teljesítménysûrûség vektor igen furcsa alakú, sin^2 görbe, amely periódusonként nulla- maximum, nyilván a kiegészítõ vákuum- tárolásnak megfelelõen. Mert anélkül sérülne az energiamegmaradás elve.
Nem sérülne viszont akkor, ha lenne egy pont ugyanúgy, csak cos^2 alapján változó másik töltés is, amellyel oszcillálva a Poyting teljesítménysûrûség vektor is állandó lehetne! (Mert sin^2+cos^2=1, vagyis állandó.)
Ez esetben nem lenne szükség a vákuumra sehol!
És mi lenne alkalmasabb erre a szerepre, mint egy tömegtöltés, amivé az elektromos átalakulhatna?
Igen ám, de a mai fizikában a tömegtöltés is olyan, mint egy hadirokkant: féllábú: csak forrás, és csak tömegvonzó. Így örököltük ezt Newtontól, és így sajnos alkalmatlan az elektromos töltés partneréül! Amely képes létrehozni 90o térbeli eltéréssel a mágnesességet is!
De vajon valóban igaz, hogy a tömegtöltés csak forrás, és a tehetetlenséghez nincs köze?
Nos: ez nem igaz! Mert a tömegtöltés szerintem nemcsak forrás, hanem nyelõ, sõt örvényes is. Ezáltal létre tudja hozni maga körül a tehetetlenséget, s így az elektromos töltés tökéletes oszcilláló párja lehet. Amellyel együtt kis külön "univerzumot" képezhet, amelyet fényatomnak hívok, és amely az univerzumunk minden szegletét kitölti. Ez tehát egy "gravinerciális- elektromágneses" sugárzás (GI-EM). (A "sugárzással" még nem számolok le, mert megszokták)
Amely közegen át tehát a fény nem sugárzik, hanem terjed, ha valahonnan elindul.
És ha valahová megérkezik, mint hatás, akkor azt az arcát mutatja, amire kiváncsiak vagyunk.
Ha napelemet, vagy napkollektort, akkor is különbséget tesz.
Én tehát a fényatomokra tippelek, mint a fényt, mint hullámjelenséget továbbító közegre. Ettõl kezdve pedig rengeteg, a hangtanra vonatkozó analógia tehetõ, amelyeket vizsgáltam is.
És természetesen a fénysebesség is analóg a hangsebességgel.
Így van köze szerintem az elhanyagolt gravitáció elméletnek a fényelmélethez, és minden máshoz is, amit modern fizikának nevezünk. Ha pedig sikerül megtalálni is a Higgs bozontot, akkor mindennek vége...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#480
"Azt állítod tehát, hogy az anyagáramlás: az sugárzás."
Nos, nem ezt írtam.. Azt nevezzük anyag áramlásnak ami a sugárzást létrehozza vagy azt amit a sugárzás okoz..
A kettõ között nem tekintjük anyagnak, mert az anyagra jellemzõ egyetlen tulajdonságot sem tapasztalunk..
És csak azt tekintjük anyagnak, ami mutatja az anyagokra jellemzõ tulajdonságokat..
"De hát akkor mi a fény?" Na ez egy nagyon jó kérdés.. Valami olyan, amirõl igazából éppen a fénysebessége miatt nem lehet információnk..
Miután fénysebességgel halad, ezért a róla szintén fénysebességgel elinduló hatások soha nem érik el a megfigyelõt. Azaz a megfigyelõ számára nem mutatja az anyagok jellemzõit..
Ettõl még lehet, hogy anyag.. Csupán számunkra nem látszik anyagnak..
Nos, Maxwell.. Dettó, mint az eldobott kõ.. Minden anyag mutatja a hatásokat, de az anyag mentes vákuum nem mutatja, akkor ez a tulajdonság nem a vákum tulajdonsága, hanem az összes anyag közös jellemzõje..
Gondolok erre:
Az üres vákuumnak sem dielektromos állandója sem permeabilitása nincs..
Mindkettõt kizárólag az anyagtól pontosan egy méteres távolságon ébredõ erõkbõl vezette le Maxwell..
Nyilván a fénysebességnek sincs a vákuumhoz semmi köze, hiszen mindkét összetevõ csupán anyagi jellemzõ.. a vákuumhoz egyiknek sincs semmi köze sem..
Ezért még csak utalást sem vélhetünk a vákuumbeli fénysebesség értékére a szorzatuk gyökébõl..
Azaz megint csak "másra kenjük" .. éppen úgy mint az okozott hatások elnevezését az ismeretlen okozóra,..
Persze ha lenne egy olyan függvény ami megmutatja, hogy a vákuumban megtett út hosszától miként függ a fény sebessége..
Na akkor elmondható lenne, hogy van valami köze a vákuum tulajdonságainak a fény sebességéhez..
De ilyen függvény nincs.. egyenlõre egyáltalán nincs olyan tudományosan elfogadott függvény ami összefüggést határozna meg az anyag mentes vákuum és a fénysebesség között..
Pedig-pedig, az LHC korában az lenne a minimum, hogy egy ilyen alapvetõ összefüggést, függvényt ismerjünk..
Nos, nem ezt írtam.. Azt nevezzük anyag áramlásnak ami a sugárzást létrehozza vagy azt amit a sugárzás okoz..
A kettõ között nem tekintjük anyagnak, mert az anyagra jellemzõ egyetlen tulajdonságot sem tapasztalunk..
És csak azt tekintjük anyagnak, ami mutatja az anyagokra jellemzõ tulajdonságokat..
"De hát akkor mi a fény?" Na ez egy nagyon jó kérdés.. Valami olyan, amirõl igazából éppen a fénysebessége miatt nem lehet információnk..
Miután fénysebességgel halad, ezért a róla szintén fénysebességgel elinduló hatások soha nem érik el a megfigyelõt. Azaz a megfigyelõ számára nem mutatja az anyagok jellemzõit..
Ettõl még lehet, hogy anyag.. Csupán számunkra nem látszik anyagnak..
Nos, Maxwell.. Dettó, mint az eldobott kõ.. Minden anyag mutatja a hatásokat, de az anyag mentes vákuum nem mutatja, akkor ez a tulajdonság nem a vákum tulajdonsága, hanem az összes anyag közös jellemzõje..
Gondolok erre:
Az üres vákuumnak sem dielektromos állandója sem permeabilitása nincs..
Mindkettõt kizárólag az anyagtól pontosan egy méteres távolságon ébredõ erõkbõl vezette le Maxwell..
Nyilván a fénysebességnek sincs a vákuumhoz semmi köze, hiszen mindkét összetevõ csupán anyagi jellemzõ.. a vákuumhoz egyiknek sincs semmi köze sem..
Ezért még csak utalást sem vélhetünk a vákuumbeli fénysebesség értékére a szorzatuk gyökébõl..
Azaz megint csak "másra kenjük" .. éppen úgy mint az okozott hatások elnevezését az ismeretlen okozóra,..
Persze ha lenne egy olyan függvény ami megmutatja, hogy a vákuumban megtett út hosszától miként függ a fény sebessége..
Na akkor elmondható lenne, hogy van valami köze a vákuum tulajdonságainak a fény sebességéhez..
De ilyen függvény nincs.. egyenlõre egyáltalán nincs olyan tudományosan elfogadott függvény ami összefüggést határozna meg az anyag mentes vákuum és a fénysebesség között..
Pedig-pedig, az LHC korában az lenne a minimum, hogy egy ilyen alapvetõ összefüggést, függvényt ismerjünk..
#479
"TITITA TITUTU TIIIPATITITUUU, TUTUTU TUTUTU TUTUTU TUTUTUUU TUTUTITITUUU"
Ez meg neked jár!
Ez meg neked jár!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#478
Persze, persze MUHAHA.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"