Higgs és a tehetetlenség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#427
"Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig."
Ezt te irtad, de önmagadról.
Ezt te irtad, de önmagadról.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#426
Hát hogy idehánytál afelõl semmi kétség, de hogy nincs jelentõsége az is tuti.
Aki kevés még ahhoz is hogy értelmezze a tudomány állításait mindig is azt gondolta amit az imént leírtál. Aztán úgy az embereknek úgy 20-as évei elején csábítóvá válik a gondolat, hogy nem is a képességeivel van a gond, hanem a tudománnyal. Elekzd utánanézni dolgoknak, keresi a hibát, és mivel ugye félreérti, a dolgokat talál is, merthogy nem áll össze a kép a kis fejében. De ezek többnyire nem igazi hiányosságok, csak a nemtanulás következménye.
Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig. Mondjuk legalább ezeket az embereket zavarja hogy hülyék, nagyon sok hülyét ez nem izgat, úgyhogy had gratuláljak, hogy a jobbik féléhez csatlakoztál!
Aki kevés még ahhoz is hogy értelmezze a tudomány állításait mindig is azt gondolta amit az imént leírtál. Aztán úgy az embereknek úgy 20-as évei elején csábítóvá válik a gondolat, hogy nem is a képességeivel van a gond, hanem a tudománnyal. Elekzd utánanézni dolgoknak, keresi a hibát, és mivel ugye félreérti, a dolgokat talál is, merthogy nem áll össze a kép a kis fejében. De ezek többnyire nem igazi hiányosságok, csak a nemtanulás következménye.
Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig. Mondjuk legalább ezeket az embereket zavarja hogy hülyék, nagyon sok hülyét ez nem izgat, úgyhogy had gratuláljak, hogy a jobbik féléhez csatlakoztál!
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#425
Tehát szerintem azért nincs szükség a Higgs bozonra a tehetetlenség indoklásához, mert a tehetetlenség a test tömegvonzása önmagára, ami a gravitáció véges terjedési sebessége miatt lehetséges.
A tömegvonzásnak meg azért nincs szüksége anyagi részecskére, mert azt egy tudati töltés okozza, amely szellemesen tömeg töltésnek nevezhetõ.
Ahogyan az elektromágnességet is egy "elektromos"-nak nevezett tudati töltés okozza.
A fény pedig a tudati elektromos, és tömeg töltések oszcillációja, köze nincs a vákuumhoz, amely csak a fantáziátlan tudomány merész leleménye.
A tömegvonzásnak meg azért nincs szüksége anyagi részecskére, mert azt egy tudati töltés okozza, amely szellemesen tömeg töltésnek nevezhetõ.
Ahogyan az elektromágnességet is egy "elektromos"-nak nevezett tudati töltés okozza.
A fény pedig a tudati elektromos, és tömeg töltések oszcillációja, köze nincs a vákuumhoz, amely csak a fantáziátlan tudomány merész leleménye.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#424
(Még kacagni se tudsz, csak mint egy fogatlan hiéna: muhaha...)
Oké, megtudták, hogy nem vagyok okos, mert ha okos lennék, akkor nem ide irogatnék, veled társalogva.
De azt is megtudták, hogy a tudomány jelenleg az ezotéria legsikeresebb válfaja. Ami már megérett a paradigmaváltásra, vagyis voltaképpen arra, hogy megtagadva jelenlegi bárgyuságait, egy magasabb szintre lépjen.
Ehhez néhány követ én is az orra elé hánytam, és fogok is még.
Oké, megtudták, hogy nem vagyok okos, mert ha okos lennék, akkor nem ide irogatnék, veled társalogva.
De azt is megtudták, hogy a tudomány jelenleg az ezotéria legsikeresebb válfaja. Ami már megérett a paradigmaváltásra, vagyis voltaképpen arra, hogy megtagadva jelenlegi bárgyuságait, egy magasabb szintre lépjen.
Ehhez néhány követ én is az orra elé hánytam, és fogok is még.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#423
Nem, ez a topik arról szól, hogy te okosnak képzeled magad, és megtudták páran, hogy nem vagy az.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#422
Hasznos? MUHAHA
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#421
Látod, hogy engem is szórakoztat a trollkodásod, sõt hasznosnak is gondolom. Bíztatlak is, hogy csináld, sõt, hogy még hatékonyabban, mert néha egészen ellustulsz. Hiszen ez nekem alkalom arra, hogy hasznos dolgokról is írjak.
Az meg, hogy ezt a tudományos rovatot gamerek nyitották, szintén nem okoz lelki tusát, hiszen cukrászok is nyithatnak ilyesmit, ha akarnak. Nyilván nem a fagylalt miatt.
Szerintem nagyon jó, és a tudománynak fontos dolgokról irok, a te trollkodásod pedig erre alkalmat ad, ami szintén jó! Folytasd is, sõt kissé erõteljesebben, hiszen ezzel mutatod akaratlanul is a tudomány azon arculatát, amely benne leginkább visszataszító. Segítesz önmagára ismerni, és megváltozni.
Ám ez a topik elsõsorban a Higgs bozonról és a tehetetlenségrõl szól.
Én tehát inkább arról irnék. Tedd azt te is.
Az meg, hogy ezt a tudományos rovatot gamerek nyitották, szintén nem okoz lelki tusát, hiszen cukrászok is nyithatnak ilyesmit, ha akarnak. Nyilván nem a fagylalt miatt.
Szerintem nagyon jó, és a tudománynak fontos dolgokról irok, a te trollkodásod pedig erre alkalmat ad, ami szintén jó! Folytasd is, sõt kissé erõteljesebben, hiszen ezzel mutatod akaratlanul is a tudomány azon arculatát, amely benne leginkább visszataszító. Segítesz önmagára ismerni, és megváltozni.
Ám ez a topik elsõsorban a Higgs bozonról és a tehetetlenségrõl szól.
Én tehát inkább arról irnék. Tedd azt te is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#420
Nem gondolom úgy.
A trollkodás bûn, de nekem tetszik, nem ítélem el, szórakoztat, azt is lehet jól csinálni, ennyi.
Te komolyan azt hiszed, hogy bármi jelentõsége van annak, hogy egy játékosoknak célzott oldal "tudományos" rovatába lököd a süket dumát?
Tudósost játszani sokféleképp lehet, miért pont így?
Egyébként nem kell a mellébeszélés. A mondókádnak semmi értelme nincs, a napnál is világosabb, hogy azt szeretnéd elhitetni valakikkel magadon kívül hogy kompetens vagy a témában. Na most ez még itt se fog összejönni, ahová gémerek járnak. Menj még lentebb pár szintet, javaslom az óvodát, ott talán hisznek majd abban hogy tudós vagy, és tátott szájjal hallgatják a halandzsádat a kicsik, bár ennek sem sok esélye van.
A trollkodás bûn, de nekem tetszik, nem ítélem el, szórakoztat, azt is lehet jól csinálni, ennyi.
Te komolyan azt hiszed, hogy bármi jelentõsége van annak, hogy egy játékosoknak célzott oldal "tudományos" rovatába lököd a süket dumát?
Tudósost játszani sokféleképp lehet, miért pont így?
Egyébként nem kell a mellébeszélés. A mondókádnak semmi értelme nincs, a napnál is világosabb, hogy azt szeretnéd elhitetni valakikkel magadon kívül hogy kompetens vagy a témában. Na most ez még itt se fog összejönni, ahová gémerek járnak. Menj még lentebb pár szintet, javaslom az óvodát, ott talán hisznek majd abban hogy tudós vagy, és tátott szájjal hallgatják a halandzsádat a kicsik, bár ennek sem sok esélye van.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#419
Kedves uwu
Azért sajnállak téged, mert lehet, hogy úgy gondolod: nagy szolgálatot teszel trollkodásoddal a tudománynak! Aki emiatt felment majd tégedet a trollozás bûne alól, és kijelöl bennfentesének, hálából szolgálataidért?
Tévedsz!
A tudománynak sokkal inkább vagy terhére, mint pl. nekem, aki inkább hálás vagyok neked.
Mert ha te nem lennél, én csak néhány unalmas bejelentést tehettem volna, ami után minden szépen elcsendesik, és marad a régiben. Nem lett volna szükségem arra, hogy annak rendje mondja szerinte minõsítsem, és ébresszem az alvó tudományt.
Így viszont sokkal kellemetlenebb helyzetbe hoztad!
Persze, ha egy alvó tudományt felébresztenek, irtó dühös tud lenni- akkor bizony nekem is tele lenne a gatyám! De ennek egyelõre hála- nyoma sincs.
Sõt, talán még meg is barátkozunk vele, hiszen nekem se célom, hogy egész életemben komolytalankodjak, mint itt...
Mert én nagyon is tudok viselkedni, de csak a megfelelõ társaságban.
Ami az illeti, már pontosítottam, hogy a vektorok eloszlásáról van szó.
És a továbbiakban errõl meséltem volna, mert igen érdekes.
Annyira viszont én is vagyok látnok, hogy érzékeljem- itt hiába fitogtatok. Most szüneteltetem is, oké? Kivel fogsz majd tusakodni? Önmagaddal? Látod: takarékoskodnod kellene neked is velem! Mert elfogyhatok, és akkor a nagy sötétségedben kivel világítasz?
Azért sajnállak téged, mert lehet, hogy úgy gondolod: nagy szolgálatot teszel trollkodásoddal a tudománynak! Aki emiatt felment majd tégedet a trollozás bûne alól, és kijelöl bennfentesének, hálából szolgálataidért?
Tévedsz!
A tudománynak sokkal inkább vagy terhére, mint pl. nekem, aki inkább hálás vagyok neked.
Mert ha te nem lennél, én csak néhány unalmas bejelentést tehettem volna, ami után minden szépen elcsendesik, és marad a régiben. Nem lett volna szükségem arra, hogy annak rendje mondja szerinte minõsítsem, és ébresszem az alvó tudományt.
Így viszont sokkal kellemetlenebb helyzetbe hoztad!
Persze, ha egy alvó tudományt felébresztenek, irtó dühös tud lenni- akkor bizony nekem is tele lenne a gatyám! De ennek egyelõre hála- nyoma sincs.
Sõt, talán még meg is barátkozunk vele, hiszen nekem se célom, hogy egész életemben komolytalankodjak, mint itt...
Mert én nagyon is tudok viselkedni, de csak a megfelelõ társaságban.
Ami az illeti, már pontosítottam, hogy a vektorok eloszlásáról van szó.
És a továbbiakban errõl meséltem volna, mert igen érdekes.
Annyira viszont én is vagyok látnok, hogy érzékeljem- itt hiába fitogtatok. Most szüneteltetem is, oké? Kivel fogsz majd tusakodni? Önmagaddal? Látod: takarékoskodnod kellene neked is velem! Mert elfogyhatok, és akkor a nagy sötétségedben kivel világítasz?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#418
Mi van új volt a kifejezés? XD
Ha tudósost játszol, meg kell tanulnod egy csomó szót, mert különben nehéz lesz térdig érõ szélben kaszálni a lekvárt. Szerencsére a szavak jelentése mellékes a te tudományodba, úgyhogy azzal ne is foglalkozz, csak így tovább!
Ha ezt elhanyagolnád, nem tudnál beszélni a skaláráramlás magnetogravitációs hipertermoelasztikus abszorbciós duálintegrálásról, pedig az aztán nagyon fontos, és mit se tud róla a tudomány.
De szerencsére itt vagy te, hogy ezt megoszd magaddal, sajnos másokkal úgyse tudod, de a jelek szerint az emberiség eme fenenagy tudás nélkül is elvan.
Ha tudósost játszol, meg kell tanulnod egy csomó szót, mert különben nehéz lesz térdig érõ szélben kaszálni a lekvárt. Szerencsére a szavak jelentése mellékes a te tudományodba, úgyhogy azzal ne is foglalkozz, csak így tovább!
Ha ezt elhanyagolnád, nem tudnál beszélni a skaláráramlás magnetogravitációs hipertermoelasztikus abszorbciós duálintegrálásról, pedig az aztán nagyon fontos, és mit se tud róla a tudomány.
De szerencsére itt vagy te, hogy ezt megoszd magaddal, sajnos másokkal úgyse tudod, de a jelek szerint az emberiség eme fenenagy tudás nélkül is elvan.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#417
Nem felesleges kitüntetni a merõleges vektorokat, mert megérdemlik! Sokkal inkább, mint a párhuzamosak, de azért azok is megérdemlik.
A többi meg pont ilyen.
A térdszalagrendet viszont csak az azonos hosszúságúak kapják. Amelyek szinte egyformák, csak irányukban különböznek, és ezáltal alkotnak gömbi teret.
Ilyen az, amikor a meghatározatlanság alkot valamit. Ilyen a kvantum fizika is, csak rossz helyen keresgél.
Majd ha ellipszis térrõl fogok beszélni, akkor elõveszem a paralelle- pipedonomaimat is, hogy megcsodálhasd õket!
A többi meg pont ilyen.
A térdszalagrendet viszont csak az azonos hosszúságúak kapják. Amelyek szinte egyformák, csak irányukban különböznek, és ezáltal alkotnak gömbi teret.
Ilyen az, amikor a meghatározatlanság alkot valamit. Ilyen a kvantum fizika is, csak rossz helyen keresgél.
Majd ha ellipszis térrõl fogok beszélni, akkor elõveszem a paralelle- pipedonomaimat is, hogy megcsodálhasd õket!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#416
immovable meg az, mint a rosebniben a fanyar mustár. Virsli nélkül ugyan élvezhetelen, de ha az is van, fölséges!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#414
Egy vektormûveletben a gömb térfogat is helyvektorokból számítható. Ez teszi lehetõvé, hogy benne a vektoráramlást (inkább szétoszlást), és áramsûrûséget feltételezzünk, és hogy más ilyen töltésekkel való analógiák, sõt azok kombinációi is felépíthetõk legyenek.
A gravitációs erõtér pedig vektortér, így arra feltétlenül csakis ezt kell használni.
Ezt elhanyagolva ugyanis elhanyagolható az is, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelõ, söt örvényes is lehet! Ezt elhanyagolva a tehetetlenség is csak egy parttalan, értelmezhetetlen jelenség, nem különben a relatív tömeg.
Amelyek jelenleg a fizika misztériumai.
Irtam már valahol, hogy te, meg a többi troll kincset értek nekem! Nélkületek soha nem tudnám bemutatni ilyen hatékonyan a jelenlegi fizika ellentmondásait, és bárgyuságait, amelyet teljes melbedobással védtek.
Közben azonban egyre több értelmesen gondolkodó is megismerheti azokat. És ez az, ami a számomra fontos!
A te személyes problémád pedig az, hogy miközben már egyre többen látják, hogy vesztésre állsz, mint becsületes troll, mégis kénytelen vagy végigjárni ezt a kanosszát.
De hangsúlyozom: én megértelek, és nekem sokat jelentesz!
A gravitációs erõtér pedig vektortér, így arra feltétlenül csakis ezt kell használni.
Ezt elhanyagolva ugyanis elhanyagolható az is, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelõ, söt örvényes is lehet! Ezt elhanyagolva a tehetetlenség is csak egy parttalan, értelmezhetetlen jelenség, nem különben a relatív tömeg.
Amelyek jelenleg a fizika misztériumai.
Irtam már valahol, hogy te, meg a többi troll kincset értek nekem! Nélkületek soha nem tudnám bemutatni ilyen hatékonyan a jelenlegi fizika ellentmondásait, és bárgyuságait, amelyet teljes melbedobással védtek.
Közben azonban egyre több értelmesen gondolkodó is megismerheti azokat. És ez az, ami a számomra fontos!
A te személyes problémád pedig az, hogy miközben már egyre többen látják, hogy vesztésre állsz, mint becsületes troll, mégis kénytelen vagy végigjárni ezt a kanosszát.
De hangsúlyozom: én megértelek, és nekem sokat jelentesz!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#413
Egyébként indokolatlanul megfeledkezel a többi potenciális vektorról amivel még jobban lehetne kavarni a kakát.
Felesleges így kitüntetni a merõleges vektorokat. Végtelen vektorhármas létezik még amik által kifeszített paralelepipedonnak ugyanakkora a térfogata mint egy r^3 kockáé. És ha nem ortogonális rendszerben gondolkodsz, ezek még inkább elõtérbe kerülnek, legalább is néhányat közülük könnyebb megtalálni.
Felesleges így kitüntetni a merõleges vektorokat. Végtelen vektorhármas létezik még amik által kifeszített paralelepipedonnak ugyanakkora a térfogata mint egy r^3 kockáé. És ha nem ortogonális rendszerben gondolkodsz, ezek még inkább elõtérbe kerülnek, legalább is néhányat közülük könnyebb megtalálni.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#412
Örülök hogy tetszik a vegyes szorzat, mikor megtudtam hogy mi az, én is épp úgy örültem neki mint most te.
Amire "használod" a mûveletet az egy kicsit se logikus.
Egy gömb térfogata a sugarától függ.
Ha beszoroznád egy kismacskával, aztán elosztanád egy kismacskával akkor is ugyan ez lenen az eredmény, mégse nõne a kismacskák jelentõsége se a fizikában, se a matekban.
Nem érdemes ám számításhoz olyan információt felhasználni amitõl nem függ az eredmény.
Amire "használod" a mûveletet az egy kicsit se logikus.
Egy gömb térfogata a sugarától függ.
Ha beszoroznád egy kismacskával, aztán elosztanád egy kismacskával akkor is ugyan ez lenen az eredmény, mégse nõne a kismacskák jelentõsége se a fizikában, se a matekban.
Nem érdemes ám számításhoz olyan információt felhasználni amitõl nem függ az eredmény.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#411
"De hogyan tovább?" kérdezed.
Hát felépítem a gravitáció vektoriális világát. Ami nemcsak a tömegtöltésre, de bármely másikra (pl. elektromos) is hasonló! És amikor az megvan, készítek egy új fényelméletet, amely nem elektomos töltés-vákuum szerkezetû, hanem a tömeg, és elektromos, vagy bármely más tudati töltések oszcillációja. Ezzel kihúzom a talajt a kvantum fizika alól, és építek egy új "Töltés Fizikát", ami egészen más világképet sugall majd kozmologiai szempontból is, mert minõségben is különbözõ "multi- univerzumokat" jelent.
Ebbõl fakad egy új gravitáció elmélet, ami nemcsak a tömegvonzást, hanem a tehetetlenséget, sõt a relativitás elmélet egyes elemeit is megmagyarázza, a korábbi és a késõbbi gravitációs gyorsulási vektormezõk egymásra hatása révén.
Ami azok (a gravitáció) véges terjedési sebessége miatt alakulhat így. (Amely tényezõ csak nemrég vált ismertté, s így sem Newton, sem mások nem használhatták még fel.)
Összességben egy teljesen új fizika készül, természetesen megfelelõbb matematikai alapokkal.
Nem szóltam még az árapályról, a csillagászatról.
Nagyjából egy komplex paradigmaváltás a természettudományokban.
Mindez persze megviselné a köszvényes vállaimat, ezért tátogok itt olyan meredten, mint egy gólyától ringatott békafióka.
Hátha valakit mégis érdekel?
Hát felépítem a gravitáció vektoriális világát. Ami nemcsak a tömegtöltésre, de bármely másikra (pl. elektromos) is hasonló! És amikor az megvan, készítek egy új fényelméletet, amely nem elektomos töltés-vákuum szerkezetû, hanem a tömeg, és elektromos, vagy bármely más tudati töltések oszcillációja. Ezzel kihúzom a talajt a kvantum fizika alól, és építek egy új "Töltés Fizikát", ami egészen más világképet sugall majd kozmologiai szempontból is, mert minõségben is különbözõ "multi- univerzumokat" jelent.
Ebbõl fakad egy új gravitáció elmélet, ami nemcsak a tömegvonzást, hanem a tehetetlenséget, sõt a relativitás elmélet egyes elemeit is megmagyarázza, a korábbi és a késõbbi gravitációs gyorsulási vektormezõk egymásra hatása révén.
Ami azok (a gravitáció) véges terjedési sebessége miatt alakulhat így. (Amely tényezõ csak nemrég vált ismertté, s így sem Newton, sem mások nem használhatták még fel.)
Összességben egy teljesen új fizika készül, természetesen megfelelõbb matematikai alapokkal.
Nem szóltam még az árapályról, a csillagászatról.
Nagyjából egy komplex paradigmaváltás a természettudományokban.
Mindez persze megviselné a köszvényes vállaimat, ezért tátogok itt olyan meredten, mint egy gólyától ringatott békafióka.
Hátha valakit mégis érdekel?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#410
Köszi a kérdésed.
Nagyon érdekes kérdés, hogy egy skalár mennyiség hogyan jöhet ki három vektor szorzatából? Pedig így van. Mint ismeretes, a vektorok vegyes szorzata az skalár eredményû.
Kettõ merõleges vektor vektoriális szorzata ad egy felületvektort, amely párhuzamos a harmadikkal (természetesen maga a felület azokra merõleges.)
A két párhuzamos vektor szorzata pedig skalár mennyiség, amelynek elõjele a szorzási sorrendtõl függ.
Ha ezeknek a vektoroknak csak a hossza ismert (azonos), de az irányuk, és a szorzási sorrendjük ismeretlen, vagyis határozatlanok, akkor gömbi teret alkotnak.
Vagyis bármely vektoriális gömbi tér azonos hosszóságú, de határozatlan irányú és szorzási sorrendû vektorok vegyes szorzata.
(Így kellene kezdõdjön bármely fizikai tér meghatározása.)
És ennek megfelelõen a tömegvonzási gyorsulás, az erõtér vektoriális formában így kellene, hogy kinézzen:
E= G'*(ró)*R3... m/s^2 (jelentésüket korábban ismertettem már)
Ami egy lineáris, vektoriális képlet, szingularitás nélkül, mert (ró), és (R3) mindenütt definiálhatók.
Ehelyett van jelenleg a:
E=G*m/r^2...m^2/s képlet, ami skaláris, a nevezõben egy skaláris sugár (r) négyzetével. Ami tehát egy alma a négyzeten, amit mindenkivel megetetnek. Pedig r=0 helyen szinguláris, mint a Big Bang is. (Ami azért rokon lelkû, mert kezdetben ugyanúgy szinguláris).
A szingularitás a jelenlegi fizika éltetõ ereje! Hiszen magát a tömeget is csupán "forrásnak" tekintik, ami ily módon örökké csak sugároz, soha semmit nem nyel el! Ezért nyilván akkora nagy hasa kell hogy legyen, mint egy végtelen gömböcnek.
Mindezeket a sületlenségeket pedig a fizika békésen legelészve fogyaszja évszázadok óta, és ajánlja mindenkinek, akik köszönik szépen, és lenyelik.
(Ne törödj velem, meg a stilusommal, és ahol tanult emberekkel érintkezel, meg se említsd. Máshol meg minek?)
Nagyon érdekes kérdés, hogy egy skalár mennyiség hogyan jöhet ki három vektor szorzatából? Pedig így van. Mint ismeretes, a vektorok vegyes szorzata az skalár eredményû.
Kettõ merõleges vektor vektoriális szorzata ad egy felületvektort, amely párhuzamos a harmadikkal (természetesen maga a felület azokra merõleges.)
A két párhuzamos vektor szorzata pedig skalár mennyiség, amelynek elõjele a szorzási sorrendtõl függ.
Ha ezeknek a vektoroknak csak a hossza ismert (azonos), de az irányuk, és a szorzási sorrendjük ismeretlen, vagyis határozatlanok, akkor gömbi teret alkotnak.
Vagyis bármely vektoriális gömbi tér azonos hosszóságú, de határozatlan irányú és szorzási sorrendû vektorok vegyes szorzata.
(Így kellene kezdõdjön bármely fizikai tér meghatározása.)
És ennek megfelelõen a tömegvonzási gyorsulás, az erõtér vektoriális formában így kellene, hogy kinézzen:
E= G'*(ró)*R3... m/s^2 (jelentésüket korábban ismertettem már)
Ami egy lineáris, vektoriális képlet, szingularitás nélkül, mert (ró), és (R3) mindenütt definiálhatók.
Ehelyett van jelenleg a:
E=G*m/r^2...m^2/s képlet, ami skaláris, a nevezõben egy skaláris sugár (r) négyzetével. Ami tehát egy alma a négyzeten, amit mindenkivel megetetnek. Pedig r=0 helyen szinguláris, mint a Big Bang is. (Ami azért rokon lelkû, mert kezdetben ugyanúgy szinguláris).
A szingularitás a jelenlegi fizika éltetõ ereje! Hiszen magát a tömeget is csupán "forrásnak" tekintik, ami ily módon örökké csak sugároz, soha semmit nem nyel el! Ezért nyilván akkora nagy hasa kell hogy legyen, mint egy végtelen gömböcnek.
Mindezeket a sületlenségeket pedig a fizika békésen legelészve fogyaszja évszázadok óta, és ajánlja mindenkinek, akik köszönik szépen, és lenyelik.
(Ne törödj velem, meg a stilusommal, és ahol tanult emberekkel érintkezel, meg se említsd. Máshol meg minek?)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#409
Oké, tegyük fel, h igazad van, és te most megjósoltál több jelenséget. De hogyan tovább? Mihez kezdesz az R1, R2, R3 vektoraiddal?
#408
Nem nagyon értem amiket írsz.... Most akkor a térfogat legyen vektormennyiség? aminek véletlensszerû aziránya?......
#407
A fizika minden problémája akkor kezdõdött, amikor valaki a matematikában így irta föl a gömbi tér térfogatát, hogy:
V=4*(PI)/3*r^3
és nem pedig így:
V=4*(PI)/3*(R1xR2*R3)
Vagyis három azonos hosszúságú, határozatlan irányú, és sorrendû, egymásra merõleges helyvektor vegyes szorzataként.
Ettõl kezdve egyenes út vezetett:
- a tehetetlenség tehetetlenségéhez,
- az elektromágneses- vákuum fényelmélethez
- a relativitáshoz és így tovább.
A matematika az, ami minden piaci logikájával együtt nem tud jó utat kijelölni a társtudományoknak.
Fizika: ezennel fel vagy mentve! (észtornából...)
V=4*(PI)/3*r^3
és nem pedig így:
V=4*(PI)/3*(R1xR2*R3)
Vagyis három azonos hosszúságú, határozatlan irányú, és sorrendû, egymásra merõleges helyvektor vegyes szorzataként.
Ettõl kezdve egyenes út vezetett:
- a tehetetlenség tehetetlenségéhez,
- az elektromágneses- vákuum fényelmélethez
- a relativitáshoz és így tovább.
A matematika az, ami minden piaci logikájával együtt nem tud jó utat kijelölni a társtudományoknak.
Fizika: ezennel fel vagy mentve! (észtornából...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#406
Örülök hogy látsz némi fantáziát benne.
Én dimenziónak csak a "hosszúságot" tartom. A tér csak az egyik tulajdonsága, amely a hosszúság meghatározatlanságából származik..
Így a téridõ is számomra csak két dimenzió.
Ha pedig megnézzük a Minkovsky teret, az is valójában két, sõt egyetlen hosszdimenzió, amelynek egyik összetevõ tulajdonsága az idõbõl képzett. Hogy miért nevezik térnek? De tényleg miért? Miért nem Klauzál tér, pl?
No mindegy.
A Számvektor Algebra egyik fontos tényezõje, hogy a szám csak elsõ fokon ismerhetõ meg, mint önmaga. Nagyobb fokszámon tulajdonságaira, részeire bomlik, illetve azok csak tulajdonságok, részek.
Ezért nem mondhatod X^3-1=0 esetén, hogy x^3=1*1*1.
Hanem X^3=i1*i2*i3 harmadfokú egységvektorok.
Mert maga a matematika megalapozatlan, azért megalapozatlan a fizika is!
Minthogy a matemetika azt mondja, hogy a térfogat =r^3, azért mondja a fizika is, hogy a tömegvonzás képletben r/r^3=1/r^2 -nek egyszerûsíthetõ, és boldog, hogy irhatott egy egyszerûsített sületlenséget, amellyel megfosztotta a valóságot a valóságtól.
Mert az R3/(R1xR2*R3) soha nem lehetne egyenlõ r/r^3- el úgy, ahogyan ma azt a fizika elképzeli...
Tehát nem (csak) a fizikában van ma a hiba, hanem az a matematikánál kezdõdik, amely a lúdtalpas logikára hivatkozva ignorálja a filozófiát.
Az uwu féle egysíkú gondolkodás mindent az Occam borotvájával próbál egyszerûsíteni, lesímitani.
Elmehetnének mindkettem hajóasztalos-inasnak, de nem vennék õket föl.
Mert még azok is meghagyják azokat a bütyköket, amelyek a szerkezeteket erõsítik.
uwu80: írd le 100-szor:
1. r/r^3 nem egyenlõ R1/(R1xR2*R3) - al!
(hosszúságuk azonos)
és így tovább!
Ha Einstein következetes lett volna, akkor ma sem a negatív tér, sem a negatív sûrûség, sem az antigravitáció nem lenne titok.
De ez a hiba már a Newton utáni fizikusokkal kezdõdött. Látszólag apró kis mulasztás:
r/V= 1/r^2
Ennyi.
Hülyeség: meg van véve!!! Kiáltottak fel a nemzedékek.
Dehoy ez évszázadokon keresztül, az már kissé felháborító.
Én dimenziónak csak a "hosszúságot" tartom. A tér csak az egyik tulajdonsága, amely a hosszúság meghatározatlanságából származik..
Így a téridõ is számomra csak két dimenzió.
Ha pedig megnézzük a Minkovsky teret, az is valójában két, sõt egyetlen hosszdimenzió, amelynek egyik összetevõ tulajdonsága az idõbõl képzett. Hogy miért nevezik térnek? De tényleg miért? Miért nem Klauzál tér, pl?
No mindegy.
A Számvektor Algebra egyik fontos tényezõje, hogy a szám csak elsõ fokon ismerhetõ meg, mint önmaga. Nagyobb fokszámon tulajdonságaira, részeire bomlik, illetve azok csak tulajdonságok, részek.
Ezért nem mondhatod X^3-1=0 esetén, hogy x^3=1*1*1.
Hanem X^3=i1*i2*i3 harmadfokú egységvektorok.
Mert maga a matematika megalapozatlan, azért megalapozatlan a fizika is!
Minthogy a matemetika azt mondja, hogy a térfogat =r^3, azért mondja a fizika is, hogy a tömegvonzás képletben r/r^3=1/r^2 -nek egyszerûsíthetõ, és boldog, hogy irhatott egy egyszerûsített sületlenséget, amellyel megfosztotta a valóságot a valóságtól.
Mert az R3/(R1xR2*R3) soha nem lehetne egyenlõ r/r^3- el úgy, ahogyan ma azt a fizika elképzeli...
Tehát nem (csak) a fizikában van ma a hiba, hanem az a matematikánál kezdõdik, amely a lúdtalpas logikára hivatkozva ignorálja a filozófiát.
Az uwu féle egysíkú gondolkodás mindent az Occam borotvájával próbál egyszerûsíteni, lesímitani.
Elmehetnének mindkettem hajóasztalos-inasnak, de nem vennék õket föl.
Mert még azok is meghagyják azokat a bütyköket, amelyek a szerkezeteket erõsítik.
uwu80: írd le 100-szor:
1. r/r^3 nem egyenlõ R1/(R1xR2*R3) - al!
(hosszúságuk azonos)
és így tovább!
Ha Einstein következetes lett volna, akkor ma sem a negatív tér, sem a negatív sûrûség, sem az antigravitáció nem lenne titok.
De ez a hiba már a Newton utáni fizikusokkal kezdõdött. Látszólag apró kis mulasztás:
r/V= 1/r^2
Ennyi.
Hülyeség: meg van véve!!! Kiáltottak fel a nemzedékek.
Dehoy ez évszázadokon keresztül, az már kissé felháborító.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#405
uwu80- te kiváló minõségben hozod önmagad, a becsületes trollt.
Amit pedig én is meg kellene, hogy tanuljak, hogy a felszínen tarthassam a gondolataimat a hozzád hasonló tudósokkal szemben...
Ezért mindig is félek, nehogy valaha egyetérts velem! Az azért nem lenne jó- mert így vagy kiválló kontraszt, a jelenlegi "tudományos nem gondolkodás" legmegfelelõbb szimbóluma.
Kiemeled a gondolataim újszerûségét, szépséget és igazát.
Dehát akkor óh, ah, ah - mi ketten együtt létrehozhatjuk a TUDOMÁNYT!
Amihez Te is nélkülözhetetlen vagy, mégpedig pont olyannak, amilyen vagy!
Mert te jelképezed a mai tudományt. Amit nem lehet megújítani, csak eldobni.
Amit pedig én is meg kellene, hogy tanuljak, hogy a felszínen tarthassam a gondolataimat a hozzád hasonló tudósokkal szemben...
Ezért mindig is félek, nehogy valaha egyetérts velem! Az azért nem lenne jó- mert így vagy kiválló kontraszt, a jelenlegi "tudományos nem gondolkodás" legmegfelelõbb szimbóluma.
Kiemeled a gondolataim újszerûségét, szépséget és igazát.
Dehát akkor óh, ah, ah - mi ketten együtt létrehozhatjuk a TUDOMÁNYT!
Amihez Te is nélkülözhetetlen vagy, mégpedig pont olyannak, amilyen vagy!
Mert te jelképezed a mai tudományt. Amit nem lehet megújítani, csak eldobni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#404
"Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne (excel)"
Azért választottam az árapály megoldásra egy diff. egyenletet.
Arra feladatra pedig amikor az excelt használtam megfelelt.
Többet ér egy jó becslés, mint bármely pontatlan számítás, hibás alapokon 15 tizedesjegyig.
Azért választottam az árapály megoldásra egy diff. egyenletet.
Arra feladatra pedig amikor az excelt használtam megfelelt.
Többet ér egy jó becslés, mint bármely pontatlan számítás, hibás alapokon 15 tizedesjegyig.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#403
Kedves Forrai!
Nagyon jók a meglátásaid.. És valóban. Nagyon sok azonosság van a gondolatain között..
Még valahol a vektoros megközelítésedet is elfogadhatónak tartom. Bár ezzel kapcsolatban Einstein ügyesebben fogalmazott.. Se skalár, se vektor hanem egyszerre akármelyik vagy mindkettõ, azaz tenzor.
Így igazából praktikusan azzal számolunk amelyik változat a "megfelelõbb" az adott célra.
A topic szûkebb témájához visszatérve hagy tegyem hozzá az elõzõekhez, hogy
a Mikro Energiájú Fotonok árama a téridõ görbülettel együtt alkalmazva maga a Higgs..
A MEF is bozonok hallmaza.. A MEF-el egyaránt megokolható a tehetetlenség és a gravitáló erõ-tömeg.
Tetejében a topic nyitása után betett számításokból egyértelmûen látható, hogy ezeknek a bozonoknak a hatása számszerûen azonos a mérésekkel kapott hatásokhoz. Úgy a tehetetlenség mint a gravitáció tekintetében.
Ami szintén érdekesség, hogy a MEF bozonok áramlása szintén fénysebességgel haladó téridõ görbületek sokasága. Azaz ha velük számoljuk egy külsõ pontbéli téridõ görbület értékét, mint az idõegység alatt áthaladt MEF-ek okozta szuperpozíciót, akkor kiderül, hogy a Higgs minden elvárt tulajdonságát már eddig is ismertük.. Csak legfeljebb másnak neveztük az egyes részeit..
Ha pedig azt nézzük, hogy a MEF bozonok és a Higgs bozonok azonossága mennyire szembe tûnõ, akkor az LHC-beni Higgs vadászat nagyon rossz helyen és fõleg nagyon rossz módszerrel keresi a MEF bozonjai..
Nagyon jók a meglátásaid.. És valóban. Nagyon sok azonosság van a gondolatain között..
Még valahol a vektoros megközelítésedet is elfogadhatónak tartom. Bár ezzel kapcsolatban Einstein ügyesebben fogalmazott.. Se skalár, se vektor hanem egyszerre akármelyik vagy mindkettõ, azaz tenzor.
Így igazából praktikusan azzal számolunk amelyik változat a "megfelelõbb" az adott célra.
A topic szûkebb témájához visszatérve hagy tegyem hozzá az elõzõekhez, hogy
a Mikro Energiájú Fotonok árama a téridõ görbülettel együtt alkalmazva maga a Higgs..
A MEF is bozonok hallmaza.. A MEF-el egyaránt megokolható a tehetetlenség és a gravitáló erõ-tömeg.
Tetejében a topic nyitása után betett számításokból egyértelmûen látható, hogy ezeknek a bozonoknak a hatása számszerûen azonos a mérésekkel kapott hatásokhoz. Úgy a tehetetlenség mint a gravitáció tekintetében.
Ami szintén érdekesség, hogy a MEF bozonok áramlása szintén fénysebességgel haladó téridõ görbületek sokasága. Azaz ha velük számoljuk egy külsõ pontbéli téridõ görbület értékét, mint az idõegység alatt áthaladt MEF-ek okozta szuperpozíciót, akkor kiderül, hogy a Higgs minden elvárt tulajdonságát már eddig is ismertük.. Csak legfeljebb másnak neveztük az egyes részeit..
Ha pedig azt nézzük, hogy a MEF bozonok és a Higgs bozonok azonossága mennyire szembe tûnõ, akkor az LHC-beni Higgs vadászat nagyon rossz helyen és fõleg nagyon rossz módszerrel keresi a MEF bozonjai..
#402
Az excel alapvetõen egy rendszerezett adatbázis kezelõ program.
Természetesen lehet vele látványos dolgokat csinálni, de ha fizikával akarsz foglalkozni valami komolyabb programra lenne szükséged.
Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne.
Természetesen lehet vele látványos dolgokat csinálni, de ha fizikával akarsz foglalkozni valami komolyabb programra lenne szükséged.
Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#401
Na tessék errõl beszéltem.
Megint térdig érõ szélben kaszálod a lekvárt. Halandzsázol össze vissza.
Logikusabban is halandzsázhatnál. A merõleges helyvektoraidból számolsz mindent, és állításid szerint se tudni pontosan mekkorák és milyen irányúak, Csak az R3-ról derült ki mit képzelsz hozzá, a többirõl fogalmad sincs, mégis felírtál velük egy "képletet".
És persze megfûszerezed egy kis versikélõs filozofálással. Ez nem fizika. Még áltudománynak is gyenge, egy ovist se tudnál megszívatni ezzel a sok lózunggal.
Tudom hogy most még többet fogsz írni, hogy te nem is vagy áltudós, és mindenkihülyetemegtudszmindentcsaknemértenekmeg.... ez szánalmas.
Megint térdig érõ szélben kaszálod a lekvárt. Halandzsázol össze vissza.
Logikusabban is halandzsázhatnál. A merõleges helyvektoraidból számolsz mindent, és állításid szerint se tudni pontosan mekkorák és milyen irányúak, Csak az R3-ról derült ki mit képzelsz hozzá, a többirõl fogalmad sincs, mégis felírtál velük egy "képletet".
És persze megfûszerezed egy kis versikélõs filozofálással. Ez nem fizika. Még áltudománynak is gyenge, egy ovist se tudnál megszívatni ezzel a sok lózunggal.
Tudom hogy most még többet fogsz írni, hogy te nem is vagy áltudós, és mindenkihülyetemegtudszmindentcsaknemértenekmeg.... ez szánalmas.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#400
Egyébként azt hittem, láttál már excel programot, abban a pít (nem Péter, és nem pipi, hanem 3,141...) jelölik így: PI(). Azt gondoltam, neked uwu ez nem probléma.
Nekem viszont probléma, hogyan lehet itt pl. görög, vagy bold stb. irásjeleket tenni. Néha bemásolom, de ha izgatott vagyok, akkor inkább (ró)-t írok.
Nekem viszont probléma, hogyan lehet itt pl. görög, vagy bold stb. irásjeleket tenni. Néha bemásolom, de ha izgatott vagyok, akkor inkább (ró)-t írok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#399
Nem, és nem!
Ezt a szituációt már nem lehet irónia és malaciózmis nélkül kibírni!
Hol vannak a vizes törülközõim?
Hózentrágeremet egy lóért!
Ezt a szituációt már nem lehet irónia és malaciózmis nélkül kibírni!
Hol vannak a vizes törülközõim?
Hózentrágeremet egy lóért!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#398
Amikor ma egy fizika tanár azt irja táblára, hogy a=G*m/r^2, és elmondja a tágra csukott szemmel alvó gyerekeknek, hogy a gravitáció távolság négyzetével fordítottan arányos, akkor még csak elszorul a szûm <#confused>, mert arra gondolok: ezek a gyerekek semmit nem fognak érteni a gravitációból, és a világból éppen úgy!
Ha pedig ugyanezt egy fizikus teszi, az nekem azt jelenti: nincs fogalma a gravitációról, hogy annak struktúrája, folyamatai vannak! Ezért valamit el kezd keresni, bármit: most a Higs bozont, késõbb valami mást.
Közben jöhet egy kõgolyóbis, ami az árapály nélkül pontosan nem számítható. Mert ugyebár az egyik ürhajó sem ugyanannyit gyorsul a Föld mellett, mint a másik. Hát akkor csináljunk egy képletet, amibe benne van a fénysebesség is, mert az mindenhol jól jön!
Az meg kész ünneplendõ telitalálat, hogy a világegyetem a sötét tömegek miatt tágul. Hej te réka (=heuréka)! Hej, bojárka (=nem tudom, de szörnyû átok lehet)!
Mindez már nagyon nem nevetséges! Mindez már nem hagyható szó nélkül <#ejnye1>!
Ha pedig ugyanezt egy fizikus teszi, az nekem azt jelenti: nincs fogalma a gravitációról, hogy annak struktúrája, folyamatai vannak! Ezért valamit el kezd keresni, bármit: most a Higs bozont, késõbb valami mást.
Közben jöhet egy kõgolyóbis, ami az árapály nélkül pontosan nem számítható. Mert ugyebár az egyik ürhajó sem ugyanannyit gyorsul a Föld mellett, mint a másik. Hát akkor csináljunk egy képletet, amibe benne van a fénysebesség is, mert az mindenhol jól jön!
Az meg kész ünneplendõ telitalálat, hogy a világegyetem a sötét tömegek miatt tágul. Hej te réka (=heuréka)! Hej, bojárka (=nem tudom, de szörnyû átok lehet)!
Mindez már nagyon nem nevetséges! Mindez már nem hagyható szó nélkül <#ejnye1>!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#397
Azonban mégis úgy használják, mintha azt jelentené!
Amikor a fórumokon kifogásoltam, hogy ez nem vektoriális, akkor azt irták, szorozzam be i-vel, és majd vektor lesz.
Az R1; R2; R3 merõleges helyvektorok, már többször irtam.
A felírásban most az R3 határozott: a vizsgálati (távoli) pontra mutat. Ezt kell irnom a számlálóba, és a nevezõbe is, mint skalár szorzó.
Az R1; R2 egymásra és az R3-ra is merõleges helyvektorok csak részben határozottak. Még a vektoriális szorzatuk sorrendje, így a szorzatuk elõjele sem ismert, csupán feltételes!.
Pontosan emiatt alkot a nevezõben lévõ vegyes vektorszorzat egy skaláris gömbi teret. Ez a "vonatkoztatási gömbi tér" éppen a helyvektorok részleges meghatározatlanságának a következménye!
A gömbi tér tehát kétszeres határozatlanságot jelent a gravitáció esetén!
A TÉR, mint határozatlanság? Hogy a négydimenziós téridõ csupán kétdimenziós: hosszúság, és idõ+ határozatlanság? Ezen még filózok, mert nem mond ellent pl. a Lorenz transzformációnak sem.
Ha tovább vizsgáljuk, akkor az R1xR2=A egy felületvektor, amely az R3-al párhuzamos. Elõjele a szorzat sorrendjétõl függ.
Ami egyfelõl felveti a "negatív tér" V=+/-(4*PI()/3* (R1xR2*R3), és a negatív sûrûség (ró)=M/V lehetõségét is! Vagyis ott vagyunk a keresett antigravitációnál, amit nem veszünk észre a tehetetlenségünktõl. Mert az ugyanaz.
Másfelõl viszont az A felületvektor egy vektoráramlást is sugall, amely rajta halad keresztül. Ugyebár minél távolabb vagyunk, a felületvektor négyzetesen nagyobb. Így ugyanazon gyorsulási vektor áramlás sûrûsége, amit most már joggal feltételezhetünk, négyzetesen csökken. És nem is gondolhatunk másra, minthogy ugyanott nem csak ki, hanem beáramlás is történik, vektoráramkör záródik, amelynek alaphelyzetben az egyenlege nulla.
Hogyan lehet azt állítani, hogy a tömeg csupán csak "forrás"?
A technikumban (ahol szintén nem tanultam), az ábrázoló geometria tanárunk (nagy darab, magas ember, nagyon jó tanár) gyakran felugrott a fa pódiumon, és azt mondta: "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!" Ami nekem annyira tetszett, hogy gyakran l'art pour l'art" is mondtam marhaságokat.)
Egyszóval: a gravitációt annak rendje mondja szerint még senki nem vizsgálta!
Úgy léptünk be a modern fizika csillogó világába, hogy lyukas hátul középen a gatyánk...Idõvel valakik röhögni fognak emiatt rajtunk.
Amikor a fórumokon kifogásoltam, hogy ez nem vektoriális, akkor azt irták, szorozzam be i-vel, és majd vektor lesz.
Az R1; R2; R3 merõleges helyvektorok, már többször irtam.
A felírásban most az R3 határozott: a vizsgálati (távoli) pontra mutat. Ezt kell irnom a számlálóba, és a nevezõbe is, mint skalár szorzó.
Az R1; R2 egymásra és az R3-ra is merõleges helyvektorok csak részben határozottak. Még a vektoriális szorzatuk sorrendje, így a szorzatuk elõjele sem ismert, csupán feltételes!.
Pontosan emiatt alkot a nevezõben lévõ vegyes vektorszorzat egy skaláris gömbi teret. Ez a "vonatkoztatási gömbi tér" éppen a helyvektorok részleges meghatározatlanságának a következménye!
A gömbi tér tehát kétszeres határozatlanságot jelent a gravitáció esetén!
A TÉR, mint határozatlanság? Hogy a négydimenziós téridõ csupán kétdimenziós: hosszúság, és idõ+ határozatlanság? Ezen még filózok, mert nem mond ellent pl. a Lorenz transzformációnak sem.
Ha tovább vizsgáljuk, akkor az R1xR2=A egy felületvektor, amely az R3-al párhuzamos. Elõjele a szorzat sorrendjétõl függ.
Ami egyfelõl felveti a "negatív tér" V=+/-(4*PI()/3* (R1xR2*R3), és a negatív sûrûség (ró)=M/V lehetõségét is! Vagyis ott vagyunk a keresett antigravitációnál, amit nem veszünk észre a tehetetlenségünktõl. Mert az ugyanaz.
Másfelõl viszont az A felületvektor egy vektoráramlást is sugall, amely rajta halad keresztül. Ugyebár minél távolabb vagyunk, a felületvektor négyzetesen nagyobb. Így ugyanazon gyorsulási vektor áramlás sûrûsége, amit most már joggal feltételezhetünk, négyzetesen csökken. És nem is gondolhatunk másra, minthogy ugyanott nem csak ki, hanem beáramlás is történik, vektoráramkör záródik, amelynek alaphelyzetben az egyenlege nulla.
Hogyan lehet azt állítani, hogy a tömeg csupán csak "forrás"?
A technikumban (ahol szintén nem tanultam), az ábrázoló geometria tanárunk (nagy darab, magas ember, nagyon jó tanár) gyakran felugrott a fa pódiumon, és azt mondta: "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!" Ami nekem annyira tetszett, hogy gyakran l'art pour l'art" is mondtam marhaságokat.)
Egyszóval: a gravitációt annak rendje mondja szerint még senki nem vizsgálta!
Úgy léptünk be a modern fizika csillogó világába, hogy lyukas hátul középen a gatyánk...Idõvel valakik röhögni fognak emiatt rajtunk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#396
Az a baj, hogy a Newtonféle képlet nem azt jelenti mint amit állítasz róla.
Õ nem komplex modellt alkotott a világra, csak egy jelenséget magyarázott.
Nem kell vektornak lennie. A "térerõsség" független az iránytól, csak a távolság függvénye. Nem is lenne értelme kitüntetni egy irányt.
Talán ha figyelnél arra amit állít nem értenéd félre.
Õ nem állított többet csak annyit, hogy két test közti vonzóerõnek a nagysága annyi, és az igaz is. Egyébként ha definiálod a mási ktest helyzetét egy irányvektorral, és beszorzod, ugyanazt kapod mint amit bonyolutabb modellekben használnak.
Einsteinnél már vektortérként szerepel a gravitációs mezõ, úgyhogy nem értem miért molyolsz ezen. Õ már a térszerkezetet modellezte.
Egyébként meg kiegészítésre szorulnak a képleteid.
() jel, R1, R2, R3 és .... nincs megmondva micsoda.
De gondolom ugyanolyan halandzsa mint a szöveg mellé.
Õ nem komplex modellt alkotott a világra, csak egy jelenséget magyarázott.
Nem kell vektornak lennie. A "térerõsség" független az iránytól, csak a távolság függvénye. Nem is lenne értelme kitüntetni egy irányt.
Talán ha figyelnél arra amit állít nem értenéd félre.
Õ nem állított többet csak annyit, hogy két test közti vonzóerõnek a nagysága annyi, és az igaz is. Egyébként ha definiálod a mási ktest helyzetét egy irányvektorral, és beszorzod, ugyanazt kapod mint amit bonyolutabb modellekben használnak.
Einsteinnél már vektortérként szerepel a gravitációs mezõ, úgyhogy nem értem miért molyolsz ezen. Õ már a térszerkezetet modellezte.
Egyébként meg kiegészítésre szorulnak a képleteid.
() jel, R1, R2, R3 és .... nincs megmondva micsoda.
De gondolom ugyanolyan halandzsa mint a szöveg mellé.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#395
Megfigyelhetõ, hogy a tudományokban, a matematikában, a fizikában stb. mindenki a képletek egyszerûsítésére törekszik, és boldog, ha sikerül létrehoznia a minimalizált egyszarvút.
Miközben az élet éppen ellenkezõleg, az egyszerûbõl, mint valamiféle fraktálbögyölõböl csinál csodálatos, bonyolult szövevényû, szépséges (és randa) alkotásokat.
Ezért nem csupán az lenne a tudomány dolga, hogy megtalálja a minimum bögyölõt, hanem inkább hogy annak minden lehetõségét kibontsa!
Az elõbbi hozzászólásom is erre példa!
Miközben az élet éppen ellenkezõleg, az egyszerûbõl, mint valamiféle fraktálbögyölõböl csinál csodálatos, bonyolult szövevényû, szépséges (és randa) alkotásokat.
Ezért nem csupán az lenne a tudomány dolga, hogy megtalálja a minimum bögyölõt, hanem inkább hogy annak minden lehetõségét kibontsa!
Az elõbbi hozzászólásom is erre példa!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#394
Ide valóban kevés képletet írok, de ha lenne róla statisztika, akkor az nálam sem mutatna rosszul. Valaha egy matematikus akivel a hatványösszegekrõl beszéltem, azt mondta: "van érzékem a formulákhoz". Ami nagyon igaz.
Én ugyanis gyakran nem egyszerûsíteni, hanem inkább bõvíteni probálom õket, amitõl más értelmet is nyernek!
Hogy mindjárt példa képletet is irjak:
A gravitációs térerõsség általános felírása:
E=G*M/R^2
Ami egy faramuci, valójában értelmetlen, nem vektoriális képlet.
Ugyanez felbõvítve:
E=4*PI()/3*G*m*R3/(4*PI()/3*R1xR2*R3)= G'(ró)*R3....m/s^2
Ahol G'=4*PI()/3*G amit "vonatkoztatási gömbi tér gravállandó"-nak nevezhetnék, röviden: gömbi gravállandó
(ró)=M/V a "vonatkoztatási gömbi tér sûrûsége"
V=4*PI()/3*(R1xR2*R3) a "vonatkoztatási gömbi tér skalár térfogata".
Szóval:
E=G'*(ró)*R3
Ez egy egyszerû, vektoriális, lineáris egyenlet, amely fizikailag zsigerileg másképpen, és logikusabban értelmezhetõ, mint a másik, ami jóformán sehogy. A különbség egy egész fizikai világkép.
Ez a jól látható különbség a jelenlegi piaci fizika, és a FIZIKA között.
Nem csekély különbség uwu, tanult barátom.
Én ugyanis gyakran nem egyszerûsíteni, hanem inkább bõvíteni probálom õket, amitõl más értelmet is nyernek!
Hogy mindjárt példa képletet is irjak:
A gravitációs térerõsség általános felírása:
E=G*M/R^2
Ami egy faramuci, valójában értelmetlen, nem vektoriális képlet.
Ugyanez felbõvítve:
E=4*PI()/3*G*m*R3/(4*PI()/3*R1xR2*R3)= G'(ró)*R3....m/s^2
Ahol G'=4*PI()/3*G amit "vonatkoztatási gömbi tér gravállandó"-nak nevezhetnék, röviden: gömbi gravállandó
(ró)=M/V a "vonatkoztatási gömbi tér sûrûsége"
V=4*PI()/3*(R1xR2*R3) a "vonatkoztatási gömbi tér skalár térfogata".
Szóval:
E=G'*(ró)*R3
Ez egy egyszerû, vektoriális, lineáris egyenlet, amely fizikailag zsigerileg másképpen, és logikusabban értelmezhetõ, mint a másik, ami jóformán sehogy. A különbség egy egész fizikai világkép.
Ez a jól látható különbség a jelenlegi piaci fizika, és a FIZIKA között.
Nem csekély különbség uwu, tanult barátom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#393
Jaj, itt van!
Már szinte a mumusomnak grundolom! (Magamban csak így is nevezem: uwumumus).
Négy "u" egymás után, talán nincs is ilyen rettenes magyar szó több!
Már szinte a mumusomnak grundolom! (Magamban csak így is nevezem: uwumumus).
Négy "u" egymás után, talán nincs is ilyen rettenes magyar szó több!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#392
Különben még azt sem mondtam el, mi a köze a fénynek a tehetetlenségnek?
(Remélem sikerül ugyanolyan velõsen leírni, mint az elõbb.)
Maxwell fényelméletében a vákuum szerepel, mint az elektromos töltés partnere annak oszcillációjában. Mert nélküle az nem történhetne meg.
Azonban a vákuum egy nagyhasú, botladozó partner egy olyan kecses fénytáncban, amelyet a szépséges, ifjú elektromos töltés lejt a világegyetem táncparketjén.
Egy hozzávaló, daliás partnert kellene találni hozzá, aki leginkább a tömegtöltés lehetne, és amelynek ehhez az elektromos töltéssel kompatibilis tulajdonságokkal kellene, hogy birnia, hogy a becsületükre szolgáló, igen gyakori közösülésük rendben megtörténhessen!
Aki lehetne a tömegtöltés is! Akirõl azonban a tudûsok azt hiresztelik, hogy valójában nempotens, mert csak forrás, pedig, az elektromos töltés nyelõ is!
(meg is érdemelnék, hogy bebizonyítsa nekik, miért nincs igazuk, hadd ne mondjam, hogyan...)
Utána kellett tehát járnom ennek a félrertésnek, és hát kiderült: hogy a hiedelmük nem igaz, a tömegtöltés is nyelõ! Tehát nemcsak kibocsát, hanem be is fogad vektorokat! Így jöhet létre az a mezõ, amelyben a tehetelenség is, mint tömegvonzás létrejöhet, és ugyanolyan periódikusan változó, duális (elektromos-mágneses, tömegvonzási- tehetelenségi) térerõt okoz mint az elektromos!
Így már igazán egymáshoz való, fényes párt alkothatnak, a sületlen vákuum nélkül.
És ha még azt is sejtetném, hogy nemcsak egy ilyen fénypár lehetséges, amelyek talán más univerzumi táncparketten lejtenek...
Nem ez már túl korai: az uwu(n) még megszólna miatta!
(Remélem sikerül ugyanolyan velõsen leírni, mint az elõbb.)
Maxwell fényelméletében a vákuum szerepel, mint az elektromos töltés partnere annak oszcillációjában. Mert nélküle az nem történhetne meg.
Azonban a vákuum egy nagyhasú, botladozó partner egy olyan kecses fénytáncban, amelyet a szépséges, ifjú elektromos töltés lejt a világegyetem táncparketjén.
Egy hozzávaló, daliás partnert kellene találni hozzá, aki leginkább a tömegtöltés lehetne, és amelynek ehhez az elektromos töltéssel kompatibilis tulajdonságokkal kellene, hogy birnia, hogy a becsületükre szolgáló, igen gyakori közösülésük rendben megtörténhessen!
Aki lehetne a tömegtöltés is! Akirõl azonban a tudûsok azt hiresztelik, hogy valójában nempotens, mert csak forrás, pedig, az elektromos töltés nyelõ is!
(meg is érdemelnék, hogy bebizonyítsa nekik, miért nincs igazuk, hadd ne mondjam, hogyan...)
Utána kellett tehát járnom ennek a félrertésnek, és hát kiderült: hogy a hiedelmük nem igaz, a tömegtöltés is nyelõ! Tehát nemcsak kibocsát, hanem be is fogad vektorokat! Így jöhet létre az a mezõ, amelyben a tehetelenség is, mint tömegvonzás létrejöhet, és ugyanolyan periódikusan változó, duális (elektromos-mágneses, tömegvonzási- tehetelenségi) térerõt okoz mint az elektromos!
Így már igazán egymáshoz való, fényes párt alkothatnak, a sületlen vákuum nélkül.
És ha még azt is sejtetném, hogy nemcsak egy ilyen fénypár lehetséges, amelyek talán más univerzumi táncparketten lejtenek...
Nem ez már túl korai: az uwu(n) még megszólna miatta!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#391
Kár.
Egyébként nem hízelegni akarok, de te sokkal kifinomultabb áltudós vagy mint Gézoo. Õ még az egyenlõségjellel is harcban áll. A két oldalt egyenlõnek mondja szóban, de behelyettesítve az azonosságai nem azonosságok. Te legalább nem írsz képleteket csak érintõlegesen, maga a törvényszerûség nálad csak szavakban létezik, így ilyen hibát te nem követsz el.
Egyébként nem hízelegni akarok, de te sokkal kifinomultabb áltudós vagy mint Gézoo. Õ még az egyenlõségjellel is harcban áll. A két oldalt egyenlõnek mondja szóban, de behelyettesítve az azonosságai nem azonosságok. Te legalább nem írsz képleteket csak érintõlegesen, maga a törvényszerûség nálad csak szavakban létezik, így ilyen hibát te nem követsz el.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#390
Szerintem mind a kettõnké igaz! Mert ha nem így lenne, akkor is inkább ketté osztanánk a világot, pontosan a felibe. És pénzfeldobással döntenénk el, hogy melyikünk melyiket kapja, ahol a saját elveit nyomba érvényesíthetné, kellõ szigorral!
Tégedet uwu, inkább a Gézoora hagynálak, mert már nem bírok veled!
Te ellenálnál még a tehetetlenségnek is!
Úgyhogy hiába úszitasz, mi a gézooval kiegyezünk!
Tégedet uwu, inkább a Gézoora hagynálak, mert már nem bírok veled!
Te ellenálnál még a tehetetlenségnek is!
Úgyhogy hiába úszitasz, mi a gézooval kiegyezünk!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#389
Forrai és Gézoo! Jaj de jó hogy mindketten itt vagtok!
Ugyan boxoljátok már le melyikõtök fizikája az igazi!
Fontos lenne a tudomány szempontjából. Amelyikõtök fizikája gyõz, az vitázhat velem. Nagyszerû lesz.
Ugyan boxoljátok már le melyikõtök fizikája az igazi!
Fontos lenne a tudomány szempontjából. Amelyikõtök fizikája gyõz, az vitázhat velem. Nagyszerû lesz.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#388
Polárka, tudod- alkalom szüli a hozzászólást.
A tehetetlenséget a fizika úgy hagyta, ahogyan azt Newton idõ hiányban, két pénzhamisitási ügy között nem fejezhette be! És ezzel nagyon elégedett a fizika ma is.
Így most itt állunk tehetetlenség nélkül, tehetetlenül, és próbáljuk vakarni a híg, de bozontosnak vélt agyvizünket.
Pedig:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
....
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Büntetésül százszor kell leírni!)
Ez egy igen egyszerû, vektoralgebrai jelenség, ami most csak azért feltünõbb, (és még csak nekem), mert ma már ismert az, hogy a gravitáció véges sebességgel terjed.
Mert ha ezt Newton is tudta volna, akkor õ pillanatokon belül, elõbb megértette volna, hogy a tehetetlenség: egy korábbi gravitációs mezõ ráhatása a jelenlegire.
Nem tudta ezt Maxwell sem, sõt Einstein se talán. Valóban, csak nemrégen ismert ez a tény, és kell a fizikának egy kis idõ, hogy a szellemi tehetetlenségét leküzdje!
Nekem viszont, részben a képzetlenségem miatt is sokkal kisebb a szellemi tömegem, meg a szellemsûrûségem, s így a szellemi tehetetlenségem is, mint a fizikának, ami nehezen mozdulhat csak.
Ha mondhatnám: extra nagy szellemi sûrûségtelenségem van- talán az egyik legnagyobb!!! Kész szellemi vákuum!
Ezért mondom én elsõnek:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Továbbá, hogy a relatív tömeg is annak a hatása, de errõl még egy szót se!)
Ezzel a fizikát a régi-új alapokra állítottam, a Nobel díjat pedig kérem aranytálcán.
Az átadásra majd bizonyára méltón felöltözöm, van ugyanis egy 50 éves, alig használt, fekete öltönyöm, amit csak érettségin, és Nobel díj átadáskor szoktam viselni. Természetesen barna zoknival, mert zöld a szemem.
A tehetetlenséget a fizika úgy hagyta, ahogyan azt Newton idõ hiányban, két pénzhamisitási ügy között nem fejezhette be! És ezzel nagyon elégedett a fizika ma is.
Így most itt állunk tehetetlenség nélkül, tehetetlenül, és próbáljuk vakarni a híg, de bozontosnak vélt agyvizünket.
Pedig:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
....
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Büntetésül százszor kell leírni!)
Ez egy igen egyszerû, vektoralgebrai jelenség, ami most csak azért feltünõbb, (és még csak nekem), mert ma már ismert az, hogy a gravitáció véges sebességgel terjed.
Mert ha ezt Newton is tudta volna, akkor õ pillanatokon belül, elõbb megértette volna, hogy a tehetetlenség: egy korábbi gravitációs mezõ ráhatása a jelenlegire.
Nem tudta ezt Maxwell sem, sõt Einstein se talán. Valóban, csak nemrégen ismert ez a tény, és kell a fizikának egy kis idõ, hogy a szellemi tehetetlenségét leküzdje!
Nekem viszont, részben a képzetlenségem miatt is sokkal kisebb a szellemi tömegem, meg a szellemsûrûségem, s így a szellemi tehetetlenségem is, mint a fizikának, ami nehezen mozdulhat csak.
Ha mondhatnám: extra nagy szellemi sûrûségtelenségem van- talán az egyik legnagyobb!!! Kész szellemi vákuum!
Ezért mondom én elsõnek:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Továbbá, hogy a relatív tömeg is annak a hatása, de errõl még egy szót se!)
Ezzel a fizikát a régi-új alapokra állítottam, a Nobel díjat pedig kérem aranytálcán.
Az átadásra majd bizonyára méltón felöltözöm, van ugyanis egy 50 éves, alig használt, fekete öltönyöm, amit csak érettségin, és Nobel díj átadáskor szoktam viselni. Természetesen barna zoknival, mert zöld a szemem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#387
ajjajj.. gézu ujra tamad.. a szkeptikusról kivágtak, vagy mi?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#386
Egy gondolat.. szüli a következõt..
A forrásához relatívan fénysebesség alatti sebességû neutrínók a detektorhoz relatívan fénysebességnél nagyobb sebességgel érkeztek..
Mondhatni újságírói kacsa, csúztatás, tévedés, de egyik sem.
LHC-ben két éves sokszorosan megismételt mérési sorozatok végeredményét publikálták.
Akkor mi ebben a hírben az újdonság?
Talán csak annyi, hogy elõször bizonyították/igazolták kísérletileg, hogy csak a forrásához relatív mozgásnak van (a jelen ismereteink szerint) felsõ sebesség korlátja.
Így, ha az a forrás eleve nagy relatív sebességgel mozog a detektorhoz relatívan, akkor ..
akkor a sebesség összegzõ függvény csõdöt mond..
Na igen. Eleve arra született ez a sebesség összegzõ függvény, hogy amikor összeadunk két relatív sebességet, akkor az összegzés eredménye
[ v'=c²*(vb-va)/(c²-vb*va)]
ne lehessen c-nél nagyobb értékû.
Ezt sokan úgy értelmezték, hogy szentírás.. Ezen függvény "miatt nem lehet" nagyobb a relatív sebesség a fénysebességnél.
Nos, már bizonyos, tévedtek.
Tehát marad az eddig igazolt alaptétel: A fénysebesség csak a forrásához relatívan értelmezendõ a maximális relatív sebességként..
Na jó, jó... De mi lesz a "trónfosztás" után?
Röviden szólva: Semmi különös.. A villamosok továbbra is úgy járnak, mint a kísérleti igazolás elõtt..
Legfeljebb eggyel több dologról tudtuk meg azt, hogy attól, hogy le lehet rosszul is írni a mozgását, azért elõbb vagy utóbb csak akad alaki aki jól is leírja azt a mozgást.
Persze a fentebb említett gondolatok.. Ha a gravitációt le lehet írni a téridõ görbületnek olyan gradienseként is amelyik fénysebességgel haladó, akkor ilyen alapon a fotonok is leírhatók fénysebességgel haladó téridõ görbületekként.
És miért ne írnánk le a fotonokat ugyanazon alakú differenciálhányadosokkal mint a gravitációs erõhatást okozó téridõ gradienst?
Hiszen csupán a hatásaikban, helyesebben a hatásaik eredményeiben van különbség.
Amely különbség sem a függvények alakjában, hanem csupán a diffenrenciáljaik eredményében van.
A fotonnak nevezett jelenség téridõ gradiense "elõrefelé lejt" a gravitáció "fotonja" okozta gradiens "hátrafelé lejt"..
Azaz a haladó téridõ görbület "puklija" a természetbõl ismert anyaghullámok alakjainak analógiájára lehet olyan, amelyiken a surfboard elõrefelé siklik, és lehet olyan is amelyiken a hullám mozgásával ellentétes irányban..
No persze, attól, hogy így is le lehet írni a fotonokat és a gravitációt is, egyetlen függvénnyel, még nem következik az, hogy a foton vagy a graviton az csupán téridõ görbület lenne..
Azaz így az sem következik, hogy a foton vagy a graviton csupán differenciálhányadosok különbözete lenne..
Mert nem azok.. Csupán ezekkel a differenciálhányados különbözetekkel is leírhatók.
A forrásához relatívan fénysebesség alatti sebességû neutrínók a detektorhoz relatívan fénysebességnél nagyobb sebességgel érkeztek..
Mondhatni újságírói kacsa, csúztatás, tévedés, de egyik sem.
LHC-ben két éves sokszorosan megismételt mérési sorozatok végeredményét publikálták.
Akkor mi ebben a hírben az újdonság?
Talán csak annyi, hogy elõször bizonyították/igazolták kísérletileg, hogy csak a forrásához relatív mozgásnak van (a jelen ismereteink szerint) felsõ sebesség korlátja.
Így, ha az a forrás eleve nagy relatív sebességgel mozog a detektorhoz relatívan, akkor ..
akkor a sebesség összegzõ függvény csõdöt mond..
Na igen. Eleve arra született ez a sebesség összegzõ függvény, hogy amikor összeadunk két relatív sebességet, akkor az összegzés eredménye
[ v'=c²*(vb-va)/(c²-vb*va)]
ne lehessen c-nél nagyobb értékû.
Ezt sokan úgy értelmezték, hogy szentírás.. Ezen függvény "miatt nem lehet" nagyobb a relatív sebesség a fénysebességnél.
Nos, már bizonyos, tévedtek.
Tehát marad az eddig igazolt alaptétel: A fénysebesség csak a forrásához relatívan értelmezendõ a maximális relatív sebességként..
Na jó, jó... De mi lesz a "trónfosztás" után?
Röviden szólva: Semmi különös.. A villamosok továbbra is úgy járnak, mint a kísérleti igazolás elõtt..
Legfeljebb eggyel több dologról tudtuk meg azt, hogy attól, hogy le lehet rosszul is írni a mozgását, azért elõbb vagy utóbb csak akad alaki aki jól is leírja azt a mozgást.
Persze a fentebb említett gondolatok.. Ha a gravitációt le lehet írni a téridõ görbületnek olyan gradienseként is amelyik fénysebességgel haladó, akkor ilyen alapon a fotonok is leírhatók fénysebességgel haladó téridõ görbületekként.
És miért ne írnánk le a fotonokat ugyanazon alakú differenciálhányadosokkal mint a gravitációs erõhatást okozó téridõ gradienst?
Hiszen csupán a hatásaikban, helyesebben a hatásaik eredményeiben van különbség.
Amely különbség sem a függvények alakjában, hanem csupán a diffenrenciáljaik eredményében van.
A fotonnak nevezett jelenség téridõ gradiense "elõrefelé lejt" a gravitáció "fotonja" okozta gradiens "hátrafelé lejt"..
Azaz a haladó téridõ görbület "puklija" a természetbõl ismert anyaghullámok alakjainak analógiájára lehet olyan, amelyiken a surfboard elõrefelé siklik, és lehet olyan is amelyiken a hullám mozgásával ellentétes irányban..
No persze, attól, hogy így is le lehet írni a fotonokat és a gravitációt is, egyetlen függvénnyel, még nem következik az, hogy a foton vagy a graviton az csupán téridõ görbület lenne..
Azaz így az sem következik, hogy a foton vagy a graviton csupán differenciálhányadosok különbözete lenne..
Mert nem azok.. Csupán ezekkel a differenciálhányados különbözetekkel is leírhatók.
#385
Látom forrai is "alkotott" megint. <#pias>
#384
Ez rossz megkülönböztetés és megint csak filózgatás.
Ha szted probléma az, h a fény a két idõpontban ismert két pozíciója közt hol van, akkor a kocsival miért ne lenne problémád? A kocsidnak miért kéne az úton haladnia? Mert te úgy gondolod és ezt fogadod el? Akárhol lehetett a két pont között (én min. a Marsra tippelnék).
Ugyanezen feltételezés alkalmazható a fényre is ennyi erõvel. És alkalmazták is és számoltak is vele és érdekes módon a jelenségekre megfelelõ, számszerû magyarázatokat is találtak ezen feltételezéssel.
(Megj.: A kvantummech. szerint pl. egy részecske minden lehetséges úton végighaladhat bizonyos valószínûségi vektorral a két pont között, viszont ezek nagy része a fáziskülönbségek révén kioltják egymást és a legrövidebb útra érvényes vektor fog dominálni. Tehát nagyban úgy fog tûnni, mintha valóban egyenes vonal mentén haladt volna a részecske.)
"de csak feltételezéssel tartható igaznak a sebesség út/idõ összefüggése."
Nos amire te helytelen szavakkal, kifejezésekkel utalsz az a sebesség (velocity) elmozdulás/idõ összefüggés. Az út/idõ a gyorsaság (speed). Mivel a sebességre, mint vektorra ez az adott definíció, vagyis a szó jelentésének értelmezése, így az nem lehet hibás (legfeljebb te eddig úgy hitted, h mást jelent a fizikában a sebesség kifejezés). Meg van szépen fogalmazva, h mit, milyen mennyiséget kell rajta érteni és senki nem állítja azt, h a két megfigyelt pont között nem lehetett a megfigyelt tárgy máshol, mint a legrövidebb úton a két pont között.
Tehát, amit te problémának akarsz beállítani, az 1általán nem az, csak rávilágít, h mindent csak bizonyos pontosságon belül ismerünk és azok alapján alkotunk újabb mennyiségeket. De ez 1általán nem zárja ki, h valós összefüggésekre derüljön fény a további analízis során.
"És mint közismert, a kristályrácsokban zeg-zugos mozgást végez, ezért a közegen áthaladási sebessége mindig frekvencia és anyag függõen, de minden esetben kisebb mint a vákuumban való pont-pont közötti vélelmezett sebessége."
Az hogy mi közismert és mi nem, annak semmi köze ahhoz, h hol tart tudomány. Mit szólnál, ha azt mondanám, h (mint köztudott) nem végez zeg-zugos mozgást, hanem ahogyan hullámként halad elõre az anyag töltéseit megmozgatja, azok elnyelik, majd oszcillálásuk során újragenerálják és ez a folyamat okoz késleltetést?
Ha szted probléma az, h a fény a két idõpontban ismert két pozíciója közt hol van, akkor a kocsival miért ne lenne problémád? A kocsidnak miért kéne az úton haladnia? Mert te úgy gondolod és ezt fogadod el? Akárhol lehetett a két pont között (én min. a Marsra tippelnék).
Ugyanezen feltételezés alkalmazható a fényre is ennyi erõvel. És alkalmazták is és számoltak is vele és érdekes módon a jelenségekre megfelelõ, számszerû magyarázatokat is találtak ezen feltételezéssel.
(Megj.: A kvantummech. szerint pl. egy részecske minden lehetséges úton végighaladhat bizonyos valószínûségi vektorral a két pont között, viszont ezek nagy része a fáziskülönbségek révén kioltják egymást és a legrövidebb útra érvényes vektor fog dominálni. Tehát nagyban úgy fog tûnni, mintha valóban egyenes vonal mentén haladt volna a részecske.)
"de csak feltételezéssel tartható igaznak a sebesség út/idõ összefüggése."
Nos amire te helytelen szavakkal, kifejezésekkel utalsz az a sebesség (velocity) elmozdulás/idõ összefüggés. Az út/idõ a gyorsaság (speed). Mivel a sebességre, mint vektorra ez az adott definíció, vagyis a szó jelentésének értelmezése, így az nem lehet hibás (legfeljebb te eddig úgy hitted, h mást jelent a fizikában a sebesség kifejezés). Meg van szépen fogalmazva, h mit, milyen mennyiséget kell rajta érteni és senki nem állítja azt, h a két megfigyelt pont között nem lehetett a megfigyelt tárgy máshol, mint a legrövidebb úton a két pont között.
Tehát, amit te problémának akarsz beállítani, az 1általán nem az, csak rávilágít, h mindent csak bizonyos pontosságon belül ismerünk és azok alapján alkotunk újabb mennyiségeket. De ez 1általán nem zárja ki, h valós összefüggésekre derüljön fény a további analízis során.
"És mint közismert, a kristályrácsokban zeg-zugos mozgást végez, ezért a közegen áthaladási sebessége mindig frekvencia és anyag függõen, de minden esetben kisebb mint a vákuumban való pont-pont közötti vélelmezett sebessége."
Az hogy mi közismert és mi nem, annak semmi köze ahhoz, h hol tart tudomány. Mit szólnál, ha azt mondanám, h (mint köztudott) nem végez zeg-zugos mozgást, hanem ahogyan hullámként halad elõre az anyag töltéseit megmozgatja, azok elnyelik, majd oszcillálásuk során újragenerálják és ez a folyamat okoz késleltetést?
#383
OK.
#382
Most vagy két napig nem retardálkodok, vagy legalább is máshol.
Ám utána folytatjuk, oké?
Ám utána folytatjuk, oké?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#381
Nem érted. Ha értenéd, nem írnál ekkora hülyeségeket.
Még azt se sikerült felfognod hogy egy több száz éve alkalmazott közelítést milyen feltételekkel lehet használni. Amit mellesleg általánosba tanítanak. És csak értetlenkedsz, meg meg akarod változtatni a fizikát. És hiába hívjuk fel a figyelmed, hogy melyik részt nem veszed figyelembe, csak retardáltkodsz tovább.
Még azt se sikerült felfognod hogy egy több száz éve alkalmazott közelítést milyen feltételekkel lehet használni. Amit mellesleg általánosba tanítanak. És csak értetlenkedsz, meg meg akarod változtatni a fizikát. És hiába hívjuk fel a figyelmed, hogy melyik részt nem veszed figyelembe, csak retardáltkodsz tovább.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#380
Ebben is egyetértek: régen nem értettem a fizikát, pont úgy, ahogyan Te most se.
Most kezdem érteni, és sajnálkozni miatta.
Most kezdem érteni, és sajnálkozni miatta.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#379
Azt ne mond, hogy régen értetted a fizikát!
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#378
Ebben a sorrendben, ahogy írod!
Ám én nem a tudományt akarom megmenteni, hanem az embereket attól, hogy olyanok legyenek, mint én voltam.
Mielõtt megjött az eszem.
Ám én nem a tudományt akarom megmenteni, hanem az embereket attól, hogy olyanok legyenek, mint én voltam.
Mielõtt megjött az eszem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!