Higgs és a tehetetlenség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#377
ó, te hõs. a tudomány megmentõje. szobrot halálod elõtt vagy csak utána építsenek neked?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#376
Én írom a verseket. Némelyik nem is rossz.
A probléma pont abban van, hogy azt amit én nem, mások állítólag megértik, és egy idõ után látni fogják még a nem létezõ sötét tömegeket is.
Pont emiatt tûröm a balsors minden nyûgét veletek, és klaviaturát ragadva próbálok ellentállni neki.
A probléma pont abban van, hogy azt amit én nem, mások állítólag megértik, és egy idõ után látni fogják még a nem létezõ sötét tömegeket is.
Pont emiatt tûröm a balsors minden nyûgét veletek, és klaviaturát ragadva próbálok ellentállni neki.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#375
Ez a feltételezés, miszerint a fizikusok a hibásak amiért te nem érted a fizikát, nem állja meg a helyét.
Már csak azért sem, mert mások bizony megértik.
Az akarásod nem bizonyít semmit. A képességek terén is lehet gond.
Egy kutyát se tudsz megtanítani verset mondani.
Már csak azért sem, mert mások bizony megértik.
Az akarásod nem bizonyít semmit. A képességek terén is lehet gond.
Egy kutyát se tudsz megtanítani verset mondani.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#374
Nincs igazad.
A fizikusok tehetnek róla, mert én igyekeznék megérteni.
van egy tézisem:
"Ha a tett halála az okoskodás,
akkor a tétlenségé a butáskodás"
Én pedig nem tétlenkedem.
Lehet az is, hogy nagy arcot növesztek, de jelenleg ezt kell tennem, mert enélkül rám se hederítenél.
Így meg azért néha a tárgyról is beszélhetünk, ami nekem nagy öröm.
A fizikusok tehetnek róla, mert én igyekeznék megérteni.
van egy tézisem:
"Ha a tett halála az okoskodás,
akkor a tétlenségé a butáskodás"
Én pedig nem tétlenkedem.
Lehet az is, hogy nagy arcot növesztek, de jelenleg ezt kell tennem, mert enélkül rám se hederítenél.
Így meg azért néha a tárgyról is beszélhetünk, ami nekem nagy öröm.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#373
Senki nem tehet róla, hogy nem érted a fizikát.
Természetesen jogodban áll értetlenkedni, de nagy arcot növeszteni a butáskodásra talán nem kéne.
Newton képletében eredetileg azért nem szerepel az irány, mert egy gömbfelületen a potenciál mindenhol ugyan akkora, és ha r távolságban van egy test, ugyanakkora erõ fog rá hatni akár merre is van. Ha konkrétan kell az iránya roppant bonyolult módon meg kell szorozni egy megfelelõ egységvektorral. A képleteket célszerû úgy értelmezni, ahogy alkották õket. Ha hozzáköltesz, vagy kicserélsz dolgokat, nyilván el lehet rontani.
Természetesen jogodban áll értetlenkedni, de nagy arcot növeszteni a butáskodásra talán nem kéne.
Newton képletében eredetileg azért nem szerepel az irány, mert egy gömbfelületen a potenciál mindenhol ugyan akkora, és ha r távolságban van egy test, ugyanakkora erõ fog rá hatni akár merre is van. Ha konkrétan kell az iránya roppant bonyolult módon meg kell szorozni egy megfelelõ egységvektorral. A képleteket célszerû úgy értelmezni, ahogy alkották õket. Ha hozzáköltesz, vagy kicserélsz dolgokat, nyilván el lehet rontani.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#372
Ha megnézed a topik címét, én arra válaszoltam, Te meg nem.
Mi a bajod ezzel tehát?
Belátva, hogy igazam van (ezt azért megemlíthetted volna), gyorsan kreáltál egy ismeretlen képletet, Nem baj- én is azt teszem.
Hiszen egyszerûsíteni könnyû, mert az olyan, mint a rombolás. Bõvíteni azonban figyelmesen kell, ahogyan épitkezeni is! A vektoralgebrában a skalár tér nem három skalár sugár szorzata, hanem három helyvektoré, amibõl kettõ határozatlan, mert nincs kijelölt iránya, és egy meg határozott!
Emiatt a határozatlanság miatt jelölõdik ki a gömbi tér. A Te és a többi felírásokban ennek ignorálása miatt csupán az értelem veszik el.
Így azután lehetetlen eljutni addig a felismerésig, hogy a tömeget egy folyamatosan, azonban véges sebességgel, dinamikusan megújuló vektormezõ reprezenálja, amelynek gyorsulása esetén, a korábi és a késõbbi egymásra hatása miatt lép fel a tehetetlenség, meg a tömeg energia egyenérték.
Hogy a tehetetlenség és a tömegvonzás: ugyanazon jelenségek, mert a tehetetlenség a test saját vonzása önmagára.
Ezért lehet végtelen számú kísérletet csinálni ennek az egyszerû ténynek a bizonyítására.
Továbbá röhejes, hogy a nevezõben legyen a sugár, ami nulla értéknél végtelent ad.
Az igazi változó nem a tömeg, hanem a sûrûsg,.
A tömeg: diszkrét metodika, a piacon jól használható.
A sûrûség: folytonos- ami a fizika, a vektorok alapja is.
A mai fizika abból a piaci felfogásból indul ki: hogy egy picula egy kiló hal.
Elmehetne pénztárosnak.
Eszedbe se jutott, hogy a tömeget súrüségre váltsd át.
Ugyanabból a téglából lehet építeni kutyaolt, és palotát is.
A Te bõvítésedddel ugyanannyira mész, mint a fizika.
Kutyaolat, és nem palotát építesz.
De ha szûkösen, persze az is jobb, mint a semmi.
Ja hozzáteszem: ez a töredéke csak a gravitáció fizika által történt félreértelmezésének.
Azonban én visszatérek elõbb a Hubble törvényre, mert az még a jelen ismeretek között is csapnivalóan értelmezett, illetve sehogy.
Mi a bajod ezzel tehát?
Belátva, hogy igazam van (ezt azért megemlíthetted volna), gyorsan kreáltál egy ismeretlen képletet, Nem baj- én is azt teszem.
Hiszen egyszerûsíteni könnyû, mert az olyan, mint a rombolás. Bõvíteni azonban figyelmesen kell, ahogyan épitkezeni is! A vektoralgebrában a skalár tér nem három skalár sugár szorzata, hanem három helyvektoré, amibõl kettõ határozatlan, mert nincs kijelölt iránya, és egy meg határozott!
Emiatt a határozatlanság miatt jelölõdik ki a gömbi tér. A Te és a többi felírásokban ennek ignorálása miatt csupán az értelem veszik el.
Így azután lehetetlen eljutni addig a felismerésig, hogy a tömeget egy folyamatosan, azonban véges sebességgel, dinamikusan megújuló vektormezõ reprezenálja, amelynek gyorsulása esetén, a korábi és a késõbbi egymásra hatása miatt lép fel a tehetetlenség, meg a tömeg energia egyenérték.
Hogy a tehetetlenség és a tömegvonzás: ugyanazon jelenségek, mert a tehetetlenség a test saját vonzása önmagára.
Ezért lehet végtelen számú kísérletet csinálni ennek az egyszerû ténynek a bizonyítására.
Továbbá röhejes, hogy a nevezõben legyen a sugár, ami nulla értéknél végtelent ad.
Az igazi változó nem a tömeg, hanem a sûrûsg,.
A tömeg: diszkrét metodika, a piacon jól használható.
A sûrûség: folytonos- ami a fizika, a vektorok alapja is.
A mai fizika abból a piaci felfogásból indul ki: hogy egy picula egy kiló hal.
Elmehetne pénztárosnak.
Eszedbe se jutott, hogy a tömeget súrüségre váltsd át.
Ugyanabból a téglából lehet építeni kutyaolt, és palotát is.
A Te bõvítésedddel ugyanannyira mész, mint a fizika.
Kutyaolat, és nem palotát építesz.
De ha szûkösen, persze az is jobb, mint a semmi.
Ja hozzáteszem: ez a töredéke csak a gravitáció fizika által történt félreértelmezésének.
Azonban én visszatérek elõbb a Hubble törvényre, mert az még a jelen ismeretek között is csapnivalóan értelmezett, illetve sehogy.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#371
nem, nem hibás, a nevezõben lehet skalár. a higgs bozont meg megintcsak minek kevered ide. newton nem beszélt higgs bozonról, ki állította, hogy szükség van itt a newton féle grav. képletben a higgs bozonra? asszem senki.
még egyszer felírom, immár remélhetõleg helyesen: a=-G*M*r/r^3.
tehát adott egy M tömegû tömegpont az r pontban, és egy elhanyagolható tömegû tömegpont az origóban. ekkor az origóban levõ tömegpont gyorsulása a. a newtoni grav. elmélet értelmében. mi ezzel a gondod?
még egyszer felírom, immár remélhetõleg helyesen: a=-G*M*r/r^3.
tehát adott egy M tömegû tömegpont az r pontban, és egy elhanyagolható tömegû tömegpont az origóban. ekkor az origóban levõ tömegpont gyorsulása a. a newtoni grav. elmélet értelmében. mi ezzel a gondod?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#370
Az általad beírt képlet látszólag már jobb, és irigylem a bold betûid is. Azonban az alkalmazott bõvítésed (*r/r), és a skalár r-ek szerepeltetése a nevezõben, a köbön, teljességgel hibásak, szabálytalanok.
Ha figyelve a vektoralgebrára végzed ezt a mûveletet, csakis ilyen képletet kaphatsz:
a=4*(PI)/(3*G*M* r1/4(PI)/3*(r2xr3*r1))=
=4*(PI)/3*G*(ró)*r1
Amelyben mindegyik r egy merõleges helyvektor, a nevezõ pedig egy skalár gömbi térfogat (V), amibõl M/V=(ró), ami skalár.
Ebben a képetben az elõjelet a három helyvektor iránya, és szorzási sorrendje szabja meg.
Más szabályos vektorális felírása nem létezik, ez pedig ismeretlen.
Gyorsulásnál a tehetetlenség a tömeget reprezentáló vektormezõ véges (fénysebességû) újraépülésébõl következik.
Hasonlóan az E=m*C^2 is.
Ezért nincs szükség a Higgs bozonra itt.
Viszont izesítõnek a májas hurkába lehet hogy, jó lesz.
Ha figyelve a vektoralgebrára végzed ezt a mûveletet, csakis ilyen képletet kaphatsz:
a=4*(PI)/(3*G*M* r1/4(PI)/3*(r2xr3*r1))=
=4*(PI)/3*G*(ró)*r1
Amelyben mindegyik r egy merõleges helyvektor, a nevezõ pedig egy skalár gömbi térfogat (V), amibõl M/V=(ró), ami skalár.
Ebben a képetben az elõjelet a három helyvektor iránya, és szorzási sorrendje szabja meg.
Más szabályos vektorális felírása nem létezik, ez pedig ismeretlen.
Gyorsulásnál a tehetetlenség a tömeget reprezentáló vektormezõ véges (fénysebességû) újraépülésébõl következik.
Hasonlóan az E=m*C^2 is.
Ezért nincs szükség a Higgs bozonra itt.
Viszont izesítõnek a májas hurkába lehet hogy, jó lesz.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#369
és még egy mínusz van elõtte. a vastagon szedett mennyiség jelzi a vektoriális jelleget, természetesen.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#368
hülyeséget beszélsz, az nem skalár, hanem vektor (egységet meg minek írod oda, az nem kell, úgy helytelen.):
a=G*M*r/r^3
a=G*M*r/r^3
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#367
Persze, kell itt is a "G":
a=4*(PI)/3*G*(ró)*R
ami számszerûen ugyanazt az eredményt adja, mint az ismert képlet, de az eredménye: vektor.
a=4*(PI)/3*G*(ró)*R
ami számszerûen ugyanazt az eredményt adja, mint az ismert képlet, de az eredménye: vektor.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#366
Ezért nincs szükség semmilyen "bozontosra" a tehetetlenség indoklásához. A mai fizika önmagában a példa, a magyarázat, és a bizonyítás egyuttal a tehetetlenségre.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#365
A probléma abban van, hogy a Newton tömegvonzási törvény csak "félkarú", és ezt nyilván az iránta való tiszteletbõl azóta is így hagyták, a tehetetlenség magyarázata nélkül.
Aminek másik oka lehet, hogy már maga a tömegvonzási gyorsulási képlet felírása is nevetséges, skalár formájú, amivel pedig mindenki elégedett.
a=G*M/r^2 m/s^2
Vektoriális alakban egészen másképp néz ki:
a=4(PI)/3 *(ró)*R
Ahol ró: vonatkoztatási térsûrûség,
R: helyvektor
Ebben a lineáris képletben tehát helyén van a vektor.
És vektoriális formában a tehetetlenség a test saját vonzásának önmagára való hatását jelenti, ami a gravitáció véges terjedési sebessége miatt lehet így.
Ebbõl származtatható egyébként az E=m*C^2 képlet is, ha a test sebessége a fényéhez(=gravitáció) közelít.
Az egész modern fizika a klasszikus fizika továbbfejlesztésén épülhetett volna.
Ám a vákuum- jó segédeszközzé vált, most már irreverzebilisen betölti a képzeletünket.
Ahogyan a fizika viszonyul a tárgyához, az egyszerûen lehervasztó! (Aki még jobban le szeretne hervadni, az nézzen be a "Fizika és a csillagászat közös témái" topikba.)
Sajnálom.
Aminek másik oka lehet, hogy már maga a tömegvonzási gyorsulási képlet felírása is nevetséges, skalár formájú, amivel pedig mindenki elégedett.
a=G*M/r^2 m/s^2
Vektoriális alakban egészen másképp néz ki:
a=4(PI)/3 *(ró)*R
Ahol ró: vonatkoztatási térsûrûség,
R: helyvektor
Ebben a lineáris képletben tehát helyén van a vektor.
És vektoriális formában a tehetetlenség a test saját vonzásának önmagára való hatását jelenti, ami a gravitáció véges terjedési sebessége miatt lehet így.
Ebbõl származtatható egyébként az E=m*C^2 képlet is, ha a test sebessége a fényéhez(=gravitáció) közelít.
Az egész modern fizika a klasszikus fizika továbbfejlesztésén épülhetett volna.
Ám a vákuum- jó segédeszközzé vált, most már irreverzebilisen betölti a képzeletünket.
Ahogyan a fizika viszonyul a tárgyához, az egyszerûen lehervasztó! (Aki még jobban le szeretne hervadni, az nézzen be a "Fizika és a csillagászat közös témái" topikba.)
Sajnálom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#364
persze, nyilván, és?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#363
Nos, igen. Amikor van lehetõség egy test esetében a pályájának több pontján való mérésre, megfigyelésre akkor egészen egyértelmû lehet a sebesség mérés..
Egy autós sebességét a trafipaxos rendõr könnyen megmérheti önmagához viszonyított elmozdulásként, de sem a nap körüli 108 000 km/h sebességet nem méri sem a galaxis magjával ~ 800 000 km/h sebességet.. és a mag körüli 900 000 km/h sebességet sem.
Pedig mindegyik irányú mozgást is folyamatosan végzi az autó a térben.
A fény esetében, amely egyébként sem az úton közlekedik, külön gond, hogy pályájának csak két pontján ismert a léte: Elinduláskor és beérkezéskor, közben nem ismert az, hogy merre, milyen úton közlekedett..
Így a fényre alkalmazzuk ugyan, de csak feltételezéssel tartható igaznak a sebesség út/idõ összefüggése.
Ugyanis csak feltételezhetjük, hogy az indulási és a végpontja közötti legrövidebb úton haladt.
És mint közismert, a kristályrácsokban zeg-zugos mozgást végez, ezért a közegen áthaladási sebessége mindig frekvencia és anyag függõen, de minden esetben kisebb mint a vákuumban való pont-pont közötti vélelmezett sebessége.
Egy autós sebességét a trafipaxos rendõr könnyen megmérheti önmagához viszonyított elmozdulásként, de sem a nap körüli 108 000 km/h sebességet nem méri sem a galaxis magjával ~ 800 000 km/h sebességet.. és a mag körüli 900 000 km/h sebességet sem.
Pedig mindegyik irányú mozgást is folyamatosan végzi az autó a térben.
A fény esetében, amely egyébként sem az úton közlekedik, külön gond, hogy pályájának csak két pontján ismert a léte: Elinduláskor és beérkezéskor, közben nem ismert az, hogy merre, milyen úton közlekedett..
Így a fényre alkalmazzuk ugyan, de csak feltételezéssel tartható igaznak a sebesség út/idõ összefüggése.
Ugyanis csak feltételezhetjük, hogy az indulási és a végpontja közötti legrövidebb úton haladt.
És mint közismert, a kristályrácsokban zeg-zugos mozgást végez, ezért a közegen áthaladási sebessége mindig frekvencia és anyag függõen, de minden esetben kisebb mint a vákuumban való pont-pont közötti vélelmezett sebessége.
#362
igen, nagyon bonyolut távolságot mérni, tényleg.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#361
Igazából nem leptek meg a reakciók.. Aki kicsit is érdeklõdõ, azok között nagyon sok Einstein hívõ van. A többség még a relativitást sem érti, nem hogy arra vetemedjen, hogy az eszét is használja..
Ha a fotonokat vizsgáljuk, azt mondjuk, hogy sebességük A és B pont közötti út hossza/idõ -bõl számolandó..
Csak ott a gond, hogy A és B pont közötti távolság sem egyértelmû, ha mozgásról van szó.
Ha a fotonokat vizsgáljuk, azt mondjuk, hogy sebességük A és B pont közötti út hossza/idõ -bõl számolandó..
Csak ott a gond, hogy A és B pont közötti távolság sem egyértelmû, ha mozgásról van szó.
#360
Itt egy másik metafizikai összehasonlítás a Jánossy-féle és einsteini értelmezésrõl. De bizonyára az egyik könyvének elolvasása többet mondana az egészrõl. Neten nem találtam egyiket sem.
Ez meg egy éteres levezetés. Aminek a specreles részét olvastam. Sztem bonyolultabb, mint az einsteini levezetés. Azt nem tudom
enwiki: Tests of SR
Ez meg egy éteres levezetés. Aminek a specreles részét olvastam. Sztem bonyolultabb, mint az einsteini levezetés. Azt nem tudom
enwiki: Tests of SR
#359
istenem, te már megint itt vagy? jelentkezzen, aki ezt elolvasta :DD én nem
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#358
Érdekes alapkérdés a sebesség.
Miután az úton lévõ fotonok sebessége változatlan azon okból, hogy utolérni nem érheti utol a forrásából nálánál késõbb indított hatás, így az einsteini elvvel ellentétben, a legpontosabban a fotonokhoz relatív sebesség az egyetlen olyan reálisan, precízen mérhetõ sebesség amelyre alapozni lehet minden relativitási elméletet.
Occam elvébõl kiindulva ha egy tehetetlenségi állapotban lévõ azaz mozgás állapot változás nélküli forrásból, a két egymást követõ fotont vagy foton csomagot egy irányba elindítunk, akkor
1. Minden a forráshoz viszonyítva nyugvó megfigyelõ számára állandó a fotonok közötti térbeli és idõbeli távolság.
2. Minden a forráshoz viszonyítva mozgó megfigyelõ számára a fotonok közötti távolság a fotonokhoz relatív sebessége függvényében változó értékû, ezzel miután a fotonok közötti c=távolság/idõ adja a fény sebességét a forráshoz nyugvó megfigyelõk mérései szerint,
a forráshoz relatívan mozgók számára a fény sebessége d=távolság/idõ
Azaz miután a Lorentz faktor értéke ß=c/d ahol d=gyök(c²-v²) amelyben v a megfigyelõnek a forráshoz relatív sebessége, így a forráshoz v relatív sebességgel mozgó számára a fénysebesség:
d = c/ß
Miután ezt a d=c/ß relatív sebesség okozza a relativisztikus Doppler hatást, ( az ok-okozati elv szerint,) így könnyen ellenõrizhetõ a relatív fotontávolság és a beérkezési frekvencia mérésével a fotonhoz relatív d sebesség értéke.
A forrásból c=f*λ összefüggés szerint elindított fotonok közötti távolság λ és a forráshoz relatívan nyugvó detektorban f frekvenciával érkeznek be akkor
a d relatív fénysebesség esetében d=f'*λ összefüggésnek kellene teljesülnie.
Ahol az f' a forráshoz relatívan v sebességgel mozgó detektor által mért foton beérkezési ütem.
Vagyis a λ állandósága alapján λ=c/f=d/f' azaz c/f = d/f' egyenlõségnek méréssel igazolhatóan teljesülnie kellene.
Azaz c/f = d/f' --> f'*c/f = d --> f'*c = f*d --> f' = f* d/c és miután
ß=c/d
c/f=d/f' --> c/f/c/d = d/f'/c/d --> f/d = f'/c --> f = f' * d/c --> / /(d/c)= *(c/d)
f'=f* c/d = f * ß mert a Lorentz faktor ß=c/d így:
a mérési tapasztalattal igazolt összefüggést f' = f * ß kaptuk meg.
Tehát a fotonokhoz relatív sebesség a mérésekkel igazoltan érvényes!
Merõleges esetben* a mindenkori értéke d = c/ß ahol ß=1/gyök(1- v²/c²) amelyben v a detektor és a foton forrás közötti relatív sebesség, c=299792458,108 m/s a forráshoz relatív fénysebesség.
Tehát az ok-okozati elvnek megfelelõen az einsteini relativitás fénysebességi posztulátuma a mérési tapasztalat szerint érvénytelen állítás.
Kizárólag a forrásához relatívan c a fotonok sebessége, minden a forrás a kisugárzás idõpontjábani mozgásállapotához relatív v sebességgel mozgó számára d a megfigyelõhöz relatív foton sebesség, merõleges esetben*.
A * merõleges eset: A kisugárzásra merõleges irányú sebességtenzor esetére értendõ.
Miután az úton lévõ fotonok sebessége változatlan azon okból, hogy utolérni nem érheti utol a forrásából nálánál késõbb indított hatás, így az einsteini elvvel ellentétben, a legpontosabban a fotonokhoz relatív sebesség az egyetlen olyan reálisan, precízen mérhetõ sebesség amelyre alapozni lehet minden relativitási elméletet.
Occam elvébõl kiindulva ha egy tehetetlenségi állapotban lévõ azaz mozgás állapot változás nélküli forrásból, a két egymást követõ fotont vagy foton csomagot egy irányba elindítunk, akkor
1. Minden a forráshoz viszonyítva nyugvó megfigyelõ számára állandó a fotonok közötti térbeli és idõbeli távolság.
2. Minden a forráshoz viszonyítva mozgó megfigyelõ számára a fotonok közötti távolság a fotonokhoz relatív sebessége függvényében változó értékû, ezzel miután a fotonok közötti c=távolság/idõ adja a fény sebességét a forráshoz nyugvó megfigyelõk mérései szerint,
a forráshoz relatívan mozgók számára a fény sebessége d=távolság/idõ
Azaz miután a Lorentz faktor értéke ß=c/d ahol d=gyök(c²-v²) amelyben v a megfigyelõnek a forráshoz relatív sebessége, így a forráshoz v relatív sebességgel mozgó számára a fénysebesség:
d = c/ß
Miután ezt a d=c/ß relatív sebesség okozza a relativisztikus Doppler hatást, ( az ok-okozati elv szerint,) így könnyen ellenõrizhetõ a relatív fotontávolság és a beérkezési frekvencia mérésével a fotonhoz relatív d sebesség értéke.
A forrásból c=f*λ összefüggés szerint elindított fotonok közötti távolság λ és a forráshoz relatívan nyugvó detektorban f frekvenciával érkeznek be akkor
a d relatív fénysebesség esetében d=f'*λ összefüggésnek kellene teljesülnie.
Ahol az f' a forráshoz relatívan v sebességgel mozgó detektor által mért foton beérkezési ütem.
Vagyis a λ állandósága alapján λ=c/f=d/f' azaz c/f = d/f' egyenlõségnek méréssel igazolhatóan teljesülnie kellene.
Azaz c/f = d/f' --> f'*c/f = d --> f'*c = f*d --> f' = f* d/c és miután
ß=c/d
c/f=d/f' --> c/f/c/d = d/f'/c/d --> f/d = f'/c --> f = f' * d/c --> / /(d/c)= *(c/d)
f'=f* c/d = f * ß mert a Lorentz faktor ß=c/d így:
a mérési tapasztalattal igazolt összefüggést f' = f * ß kaptuk meg.
Tehát a fotonokhoz relatív sebesség a mérésekkel igazoltan érvényes!
Merõleges esetben* a mindenkori értéke d = c/ß ahol ß=1/gyök(1- v²/c²) amelyben v a detektor és a foton forrás közötti relatív sebesség, c=299792458,108 m/s a forráshoz relatív fénysebesség.
Tehát az ok-okozati elvnek megfelelõen az einsteini relativitás fénysebességi posztulátuma a mérési tapasztalat szerint érvénytelen állítás.
Kizárólag a forrásához relatívan c a fotonok sebessége, minden a forrás a kisugárzás idõpontjábani mozgásállapotához relatív v sebességgel mozgó számára d a megfigyelõhöz relatív foton sebesség, merõleges esetben*.
A * merõleges eset: A kisugárzásra merõleges irányú sebességtenzor esetére értendõ.
#357
Engem meggyõztetek.
#356
Az átlagos gyorsuláshoz pedig a sebesség változását (Δv) kell osztani a hozzátartozó idõváltozással(Δt). Ha pedig Δt → 0, akkor a (idõ)pontbeli gyorsulást kapod.
#355
akkor elmondom a te konkrét számértékeiddel. X(t1)=10m/s és X(t2)=20m/s . a sebességváltozás 10m/s (20-10). tehát a a sebességváltozás dimenziója m/s . ugye a gyorsulás dimenziója meg m/s^2, ezért nem lehet a kettõ azonos.
az, hogy te a sebességváltozást hívod gyorsulásnak, a privát dolgod, de általában az egy teljesen más dolog.
az, hogy te a sebességváltozást hívod gyorsulásnak, a privát dolgod, de általában az egy teljesen más dolog.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#354
Félre értettük egymást!Én magára a folyamatra gondoltam,tehát ha egy test sebességét módosítom, (gyorsítom illetve lassítom) azt én sebesség változásnak hívom.
Tehát X(t1)=10m/s t2 legyen X(t2)=20m/s akkor evidens hogy megkapjuk a sebesség változást méghozzá gyorsulásként(+).De ha fordítva van akkor is megkapjuk a sebesség változást,csak lassulás ként.X(t1)=10m/s X(t2)=5m/s
Az viszont már más lapra tartozik, hogy ezen változásokat miként érték el, és hogy azokat hogyan számítjuk ki .Vagy nem jól látom?
"hogy ha X sebesség dimenziójú, akkor X(t2)-X(t1) is ugyanolyan dimenziójú, tehát ha X sebesség, akkor X(t2)-X(t1) nem lehet gyorsulás, mert az nem sebesség dimenziójú"Ezt még mindig nem értem.
Tehát X(t1)=10m/s t2 legyen X(t2)=20m/s akkor evidens hogy megkapjuk a sebesség változást méghozzá gyorsulásként(+).De ha fordítva van akkor is megkapjuk a sebesség változást,csak lassulás ként.X(t1)=10m/s X(t2)=5m/s
Az viszont már más lapra tartozik, hogy ezen változásokat miként érték el, és hogy azokat hogyan számítjuk ki .Vagy nem jól látom?
"hogy ha X sebesség dimenziójú, akkor X(t2)-X(t1) is ugyanolyan dimenziójú, tehát ha X sebesség, akkor X(t2)-X(t1) nem lehet gyorsulás, mert az nem sebesség dimenziójú"Ezt még mindig nem értem.
#353
semmi gond elmagyarázom. habár #346-ban polarka már leírta.
legyen X mennyiség (ahol X lehet sebesség is) értéke t1 idõpontban X(t1). t2 idõpontban legyen értéke X(t2). legyen t2>t1. ekkor az X változása t2-t1 idõ alatt X(t2)-X(t1). ugye az érthetõ, hogy ha X sebesség dimenziójú, akkor X(t2)-X(t1) is ugyanolyan dimenziójú, tehát ha X sebesség, akkor X(t2)-X(t1) nem lehet gyorsulás, mert az nem sebesség dimenziójú. szal nálunk ez a sebességváltozás, X(t2)-X(t1). ha X sebesség.
legyen X mennyiség (ahol X lehet sebesség is) értéke t1 idõpontban X(t1). t2 idõpontban legyen értéke X(t2). legyen t2>t1. ekkor az X változása t2-t1 idõ alatt X(t2)-X(t1). ugye az érthetõ, hogy ha X sebesség dimenziójú, akkor X(t2)-X(t1) is ugyanolyan dimenziójú, tehát ha X sebesség, akkor X(t2)-X(t1) nem lehet gyorsulás, mert az nem sebesség dimenziójú. szal nálunk ez a sebességváltozás, X(t2)-X(t1). ha X sebesség.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#352
Nem értem, nálatok akkor mi a sebesség változás, ha nem a gyorsulás illetve a lassulás?
#351
nemcsak nála ám, amúgy mindenkinél kb. mármint mindenkinél aki nem tökre dilettáns.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#350
Igen, ezt olvastam nálad korábban is. A sebesség változás nálad nem gyorsulás.
#349
Nah, én is kb. ezt becsültem. <#smile>
Csak nem tudtam csekkoltátok-e vhogyan az IP-jüket.
Csak nem tudtam csekkoltátok-e vhogyan az IP-jüket.
#348
nem 100%, én olyan 80% pluszmínusz 10%-ot adnék, 66%-os konfidencia mellett :D
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#347
Tutira?
#346
"Te vagy az a pali aki szerint a sebesség változás nem gyorsulás."
Ezt a tudást már ált. iskolában is átadják (lehet nem az orrodat kellett volna piszkáld akkor is) és nem ugyanazt jelenti a két fogalom.
a sebesség változása: Δv = v2-v1
gyorsulás: Δv/Δt
Ezt a tudást már ált. iskolában is átadják (lehet nem az orrodat kellett volna piszkáld akkor is) és nem ugyanazt jelenti a két fogalom.
a sebesség változása: Δv = v2-v1
gyorsulás: Δv/Δt
#345
õk nem õk, hanem õ. ugyanis albertus = gézoo = qetanolit.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#344
Elolvastam sok írásodat. Te vagy az a pali aki szerint a sebesség változás nem gyorsulás. Ezzel a """tudásoddal""" a Gézoo-t illetõen: "tehát az, ha felhívom Gézoo tárgyi tévedéseire a figyelmet" kizárt, hogy bármire felhívhasd a figyelmet.
#343
Értelek, tehát az, ha felhívom Gézoo tárgyi tévedéseire a figyelmet, az offolás. Továbbá az minek minõsül szted, h Gézoo 1etlen témát sem tárgyal ki korrektül, hanem amint konkrét kérdések merülnek fel elhallgat és másra tereli a témát? (Akárcsak Albertus tette és ahogyan most te is teszed. Nem politikusok vagytok véletlen? Olyan mesterien ûzitek a mellébeszélést.)
#342
Õ a fûtõ.. <#mf1> Bocs Gézoo a humorért! <#worship> Nem lehetett kihagyni!
#341
Én pedig azt nem értem, hogy miért nem tiltottak ki innen a folyamatos offolásaid miatt?
#340
"Egyébként már sokszor mondtuk, a tanszéken szállóige: "Nem elvetendõ, hanem kijavítandó" az Einstein féle relativitás."
Melyik egyetem, melyik tanszékérõl van szó? Ott dolgozol?
Melyik egyetem, melyik tanszékérõl van szó? Ott dolgozol?
#339
"Ha nem értem nincs is!"
Ez emberi tulajdonság, semmi köze nincs a "tudománytagadáshoz". Minden ember kizárólag a horizontjáig lát el, és ebbe beletartoznak azok a "tudósok" is akiknek a "tudományát" szerinted tagadják az emberek.
Ez emberi tulajdonság, semmi köze nincs a "tudománytagadáshoz". Minden ember kizárólag a horizontjáig lát el, és ebbe beletartoznak azok a "tudósok" is akiknek a "tudományát" szerinted tagadják az emberek.
#338
Én csak azt nem értem, h miért nem olvasnak el legalább néhány rendes TK-t a témában. Ha meg nem tudják melyikkel kezdjék, akkor miért nem kérdeznek? Én szívesen adok nekik linket. De nem, inkább baromságokat olvasnak és abból meg megy a filozofálgatás.
#337
Most akkor mely modellrõl beszélsz? EM hullám vagy részecske, jó volna, ha eldöntenéd.
Egyébként, az h közeghatáron fázist vált sehogyan sem indoklod, csak kijelented. Ami azért is hülyeség, mert a hullámtermészeténél fogva nincsen a határon fázisugrás, ahogy állítod. Továbbá pontosan ezen peremfeltétel vezet ahhoz, h a hullámegyenlet síkhullám megoldásából könnyen kihozható a visszaverõdés- és törés törvénye.
Mindez újabb bizonyíték arra, h te sosem foglalkoztál valójában a témával, csak felületes ismereteid alapján filózgatsz.
Egyébként, az h közeghatáron fázist vált sehogyan sem indoklod, csak kijelented. Ami azért is hülyeség, mert a hullámtermészeténél fogva nincsen a határon fázisugrás, ahogy állítod. Továbbá pontosan ezen peremfeltétel vezet ahhoz, h a hullámegyenlet síkhullám megoldásából könnyen kihozható a visszaverõdés- és törés törvénye.
Mindez újabb bizonyíték arra, h te sosem foglalkoztál valójában a témával, csak felületes ismereteid alapján filózgatsz.
#336
Olvasva a topikot annyi következtetés vonható le, hogy születõben van az modern kori tudománytagadás v2.. Pont mint a középkorban, csak itt a hatalomféltés helyet a megnemértés szüli.
Manapság olyan tudományos eredményekrõl hallani, ami meghaladja a józan paraszti ésszel történõ érthetõséget, sõt azon felül is nehezen érthetõ. Aki foglalkozik fizikával és nem érti, egy alapvetõ emberi tulajdonság keríti hatalmába. A tagadás - ezzel próbál kompetensnek tûnni, mindenáron. Ha nem értem nincs is!
Ez *urva jól kiolvasható itt is, pont mint forrai "mérnök-professzor" úr topikjaiban, vagy a tudományos cikkek alatt pl. wilcox õsrobbanás elmélet tagadása, vagy anno wanek nanotechnológiával kapcsolatos agressziója. :D
S ehhez nem is kell fizikusnak lenni!!
<#smile>
Manapság olyan tudományos eredményekrõl hallani, ami meghaladja a józan paraszti ésszel történõ érthetõséget, sõt azon felül is nehezen érthetõ. Aki foglalkozik fizikával és nem érti, egy alapvetõ emberi tulajdonság keríti hatalmába. A tagadás - ezzel próbál kompetensnek tûnni, mindenáron. Ha nem értem nincs is!
Ez *urva jól kiolvasható itt is, pont mint forrai "mérnök-professzor" úr topikjaiban, vagy a tudományos cikkek alatt pl. wilcox õsrobbanás elmélet tagadása, vagy anno wanek nanotechnológiával kapcsolatos agressziója. :D
S ehhez nem is kell fizikusnak lenni!!
<#smile>
#335
bagoly mondja. tehát hol találhatóak azoknak a bizonyos méréseknek a dokumentációja?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#334
Látom te semmiben nem vagy képben. Még abban sem, hogy ne offold a topic-ot!
#333
fotonok aramanak fazisvaltozasa... latom nem vagy kepben a fogalmakkal.
de akkor terjunk vissza az altrel-t cafolo meresekhez, amiket " sokan kimertek" . ezzel ados vagy, nem felejtettem am el...
de akkor terjunk vissza az altrel-t cafolo meresekhez, amiket " sokan kimertek" . ezzel ados vagy, nem felejtettem am el...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#332
Minden olyan közeghatáron áthaladáskor, amely során különbözõ terjedési sebességet okozó közegek között lép át az elektromágneses hullám, azaz a fotonok árama, fázis változást szenved a fotonáram. Ha pedig A közegbõl belép B közegbe majd B közegbõl ismét A közegbe a fotonáram, akkor ellentétes elõjelû fázisváltozások következnek be.
Na de kérem, ezt a vitát vigyétek át egy optikai topicba! Itt offtopic a téma!
Na de kérem, ezt a vitát vigyétek át egy optikai topicba! Itt offtopic a téma!
#331
dehat mondom, hogy a frekije nem valtozik es igy a szine sem
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#330
Akkor nem lehet az, hogy az üvegben haladó fénysugár ,ha a sebessége csökken,hullámhossza csökken frekvenciája nõ és így a színe nem változik?
#329
Gézoo! A gravitációs potenciál minden pontban más értékû, mert a távolság négyzetével fordítottan arányos a potenciál nagysága.. Ezért bármilyen csekély méretû testnek a két vége között erõhatás ébred.
A legkisebb távolságon lévõ testek is eltérõ szögben esnek sugárirányban, ezzel az erõhatás egymáshoz kényszeríti õket.
Tehát minden megfigyelés azt igazolja, hogy nem tekinthetõ inercia rendszernek a szabadon esõ test.
A legkisebb távolságon lévõ testek is eltérõ szögben esnek sugárirányban, ezzel az erõhatás egymáshoz kényszeríti õket.
Tehát minden megfigyelés azt igazolja, hogy nem tekinthetõ inercia rendszernek a szabadon esõ test.
#328
a megfogalmazas megint pongyola es kisse ertelmetlen, de ha ezt erted alatta:
a gravitacioz mezoben szabadon eso test inerciarendszernek tekintheto,
akkor helyesen gondolod. vegre valahara.
a gravitacioz mezoben szabadon eso test inerciarendszernek tekintheto,
akkor helyesen gondolod. vegre valahara.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant