Higgs és a tehetetlenség

a szinerzet a frekvenciaval van kapcsolatban. tehat az uvegben is ugyanolyan szinu a feny mint a levegoben

Értelek.
A narancs az tisztázva ,a levegõ vissza alakítja.Akkor ez is olyan mint az inercia rendszer. Csak az üvegen belül mûködik,de ott nem látható mert nincs ilyen szín, de ha mégis látod akkor narancs színû.Minden világos.<#papakacsint>
Egy kicsit hasonlít a paradicsom evéshez.

"Én nem szeretem a paradicsomot,mert ha szeretném akkor meg enném, pedig utálom!"

Mellesleg részemrõl ez igaz is.

és túloldalon mégis milyen közeg van? csak nem levegõ újra? Akkor a szemünkbe nem ugyanúgy képzõdik le és kelti a színérzetet, mintha nem is lenne ott az üveg?

Igen igaz!
Mint azt valahol már egyszer írtam, fantaszta vagyok ,és nem fog lelki törést okozni ha nem nekem van (lesz)igazam.Amíg értelmesen lehet vitázni, védem az álláspontom, de megállok ha már nincs mit védeni.Most jelen pillanatban kicsit megállok erõt gyûjteni.<#nevetes1>

Biztos vagyok benne hogy jól számoltál, és nem a 47 a baj hanem a velejáró lustaság.<#ticking>Gondolom a megadott értékek csak spontán kitalált értékek,mert a végeredmény szerint ilyen hullám hosszon a megadott frekvencián nincs fény.A fényspektrum szineiDe az is elképzelhetõ hogy megint csak én nem látom át dolgot.
Nem bosszantásként írom tényleg, de ha egy közel narancs színû fény bemegy az egyik oldalon akkor milyen szín jön ki hanem narancs?Mert mint az tudjuk a valóságban narancs színû a kijövõ fénysugár is.(600nm)

Állítás:

A gravitációs erõtérben szabadon esõ test inerciális rendszerben nyugvónak tekintendõ, mert teljesíti az inerciális rendszerekre elõírt minden feltételt.

Ki ért ezzel egyet?

Tehát már megint nem tudsz mit felhozni. Szépen kérlek - újra - vezesd le nekem azt hogy c=1/√εμ !

Kösz a semmit. Esetleg ezeket is úgy használja Einstein, mint ahogyan Lebegyev az általad felvázolt levezetést?

Én nem olvasgatok áltrelt csak ism.terj. szinten, de ott még nem találkoztam azzal, h a rel. dopplernek bármi köze lenne a dologhoz (lásd). Viszont kétségeim vannak afelõl, h te tudnád mirõl beszélsz, miután még a specrellel sem vagy tisztában.

Fénysebességre nem. Sztem már írtam, h aszimptotikusan közelíthetõ csak. Az energiáját nem a gyorsulással szerzi, hanem már létrejöttekor ekkora energiát visz el az ütközésbõl (vhol még wikin is fenn van a diagramja). Kb. 0,99c.

A fizika modelleket alkot. Ha az ezekbõl kijövõ eredmények egyeznek a tapasztalatokkal, akkor jó a modell. Minden modellben vhonnan ki kell indulni, ezek pl. az alapfogalmak és axiómának (fizikában inkább posztulátum), amiket bizonyítás nélkül elfogadunk. Ezért is hülyeség azt elvárni, h bizonyított tényeken alapuljon, mert semmi sincsen, ami azokon alapulna. A specrelben adott 2 posztulátum és definiálva van, h mit ért idõn és helyen, ez hogyan határozható meg a gyakorlatban. Az ezekbõl matematikai számításokkal kihozott törvényszerûségek pedig jól egyeznek a kísérletekkel. Ergo ez egy jó modell. Az a gyakorlatban lényegtelen, h a posztulátumokat milyen 5letek, kísérletek... alapján szülték (azzal a filozófusok és azon belül is a tud.töri foglalkozik)

oh értem, hát akkor a korod miatt nem tudod kiszámolni (pedig azért annyira nem bonyolult, hogy egy 47 ne tudja kiszámolni). sebaj, megoldom én,

a sebessége az üvegben v2 = c/n2 = 2*10^8 m/s
hullámhossza l2 = l/n2 = 400 nm
frekije pedig marad f = c/l = c2/l2 = 500 THz

A freki azt adja meg, h hány periódus halad át másodpercenként. Ha a közeghatárhoz ér a fény és az 1. közegben adott frekije volt és a másikban, meg mondjuk kisebb. Akkor az azt jelentené, h a különbözetben levõ hullámperiódusoknak a közeghatáron kell, h legyenek (eltûnjenek?), vagyis ott folyamatosan 1re nagyobb lenne a torlódás. De nem ez a tapasztalat. Fordított helyzetben pedig minden másodpercben új zavarok kéne keletkezzenek.
Ha egyik közegbõl f számú zavar érkezik másodpercenként, akkor a másik közegben is ennyi zavar terjed tovább. kísérletileg | ezen gifen is látszik

47 éves.

Tényleg tudni akarod.Holnap után leszek 47.


Neked van igazad!
A képlet szerint mélyen az infra tartományban kellene lennie, de nem ott lesz.Azzal nincs baj amit írtam hiszen ez más elektromágneses hullámra igaz, csak nem a fény, közegben való haladására. A Fény az fény.Ez Van Régen voltam középiskolás.

ugye most csak viccelsz? ez nem tarthat fél percnél tovább... egyszerû középiskolai példa. hányadikos vagy, hogy ez gondot okoz?

Hogy õszinte legye semmi hangulatom számolgatni,de megpróbálom,De eltart egy darabig.

Így van helyesen!
Ha két különbözõ törésmutatójú közegbe ér a fény úgy sebessége csökken hullámhossza nõ és frekvenciája csökken

jó, akkor vegyünk egy példát konkrétan. a fény vákuumbeli sebessége legyen c = 3*10^8 m/s . legyen a EM hullám monokromatikus, vákuumbeli hullámhossza l = 600nm.
legyen az egyik közeg levegõ, n1 = 1 és a másik közeg üveg n2 = 1.5 törésmutatóval. tehát a fény levegõbõl (vagy ha úgytetszik vákuumból) lép át üvegbe.

azt mondd meg nekem, ha szerinted változik a hullámhossz és a frekvenica is, mekkora lesz a fény sebessége (v2), hullámhossza(l2) és frekvenciája (f2) az üvegben?

"hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia. "
Itt a hiba!Ha a hullámossz csökken NÕ a freki!

Talán azzal kellene kezdened hogy értelmesen leírod a mondandódat és nem a másikat vádolni.
Egy képlet, jelen esetben lambda= fénysebesség (nem sebesség)osztva a frekvenciával.Ha a sebesség csökken akkor nõ a frekvencia ,és fordítva.Valójában ha két különbözõ törésmutatójú közegbe érkezik a fény és ha a sebessége változik, változik a hullámhossz és a frekvencia is.Egyik sem független a másikától.De minden esetben a Fénysebesség a mérvadó hiszen csak így tudod kiszámítani a törés mutatót.

úgy látszik nem gézu az egyetlen, aki nem képes értelmezni a szöveges információt.
arról írtam, amikor a fénysugár egyik közegbõl átlép egy más törésmutatójú közegbe. akkor NEM változik meg a frekije. csak a sebessége és a hullámhossza. a hullámhosszat nem csak a frekvenciájából határozzuk meg, hanem még a sebességébõl is. ha a sebessége csökken egy optikailag sûrûbb közegben, és a hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia.

Elolvastam de megint csak az derült ki hogy nem én írok marhaságot.
Honnan veszed azt ha valaminek megváltozik bármilyen okból a hullámhossza akkor a frekije úgy marad?
A helyesbítéseddel nem helyesbítetted a #289 hsz."marhaságát" Egy elektromágneses sugárzásnak több jellemzõje közül az egyik, a hullámhossz amit frekvenciájából határozunk meg és fordítva.
És Te mit is írtál?

#292 "a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-rõl lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik."

"294#helyesbítés: ... hullámhossza lambda/n1-rõl lambda/n2-re változik..." gondolom a pontok után szintén "frekije pedig nem változik." következne.

szia!

kérlek olvasd el még egyszer pontosan a #292 -est és a #294-es helyesbítést. aztán ennek fényében írjál marhaságokat.

Tévedsz az érdekel de mivel mindent eldöntõ bizonyítékot (határozott mérési eredményt)egyik tábor sem tud felmutatni így elfogadom azt de fent tartom a magam nézetét.
A gratuláció viszont csak neked jár, mert megint sikerült bizonyítanod hogy neked nem a beszélgetés a fontos hanem a beszólás!

Tehát téged nem az érdekel, hogy mi van a relativitáselmélettel magával, hanem a véleményedet a témában egy isten háta mögötti szar oldal egy elbaszott szócikkére alapozod.

Engedd meg, hogy gratuláljak!

Szia!
Ha egy elektromágneses sugárzásnak bármilyen okból megváltozik a hullám hossza úgy meg fog változni a frekvenciája is, és fordítva.

Szia!

OK, elfogadom de nézzük csak át!

Tehát a müon keletkezik a légkör felsõ határában legyen mondjuk 10Km.Az tudjuk hogy a müon fény sebesség mellet Kb 660m tesz meg mielõtt elbomlik. De lehet e agyagot (tömeget) fénysebességre gyorsítani?Nem lesz akkor végtelen tömegû és nem kell-e hozzá végtelen energia.?Mekkora sebesség kell ahhoz hogy müon, az idõ dilatáció által áthidalja azt az utat,amíg eljut az észlelõ detektorig. És ez mekkora energia felvétellel jár ,mivel ugye gyorsul,és ahhoz energia kell. Lehet neked van igazad ,de amíg a link utolsó dõlt sora nem változik ilyenre ,

” A relativitáselmélet a 20-ik század egyik nagyon fontos fizikai vívmánya. A relativitáselmélet bizonyított tényekre, alapul.” addig fenn tartom álláspontomat.

ez nem nézet, hanem tény. fogalmad sincs mit mikor milyen vonatkoztatásban lehet használni. melyik elméletnek mik az értelmezési tartományai, használhatósága. összemosod a dolgokat, nem tudod melyik képlet mire való, mit jelent. ha valaki rákérdez, összevissza hablatyolsz, aztmonod nézze meg egy könyvben, stb. nem tudod melyik változó mit jelöl.

a müonos dolgoknál a müon élettartamánál van az idõdilatáció, és a müon mint inerciarendszer mozog, nagy sebességgel a megfigyelõhöz képest. specrel.
a doppler shiftnél nem inerciarendszer van, hanem gyorsuló renszer. ez általános relativitás, habár a speciális relativitásból levezetve, nem ugyanaz.

Amíg ezen a nézeteden nem változtatsz, addig kérlek, ne reagálj egyetlen posztomra se!
A kérésem okát, nyilvánvalóan megérted majd, ha tudni fogod az összefüggést a gravitációs rel.Doppler és az idõdilatáció között.

Így helyes..

nem, nem változik meg.

einsteintõl idézel, de fogalmad sincs mit. a dopplernek semmi köze az idõdilatációhoz.

"tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg."

Olvass figyelmesebben: "A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig."

Ha a fázisa megváltozik, akkor a haladási periódusideje is megváltozik,

a frekvencia pedig a periódusidõ reciproka, tehát a közegbe be vagy kilépéssel megváltozik a frekvencia is a fizikai definíció szerint.

helyesbítés: ... hullámhossza lambda/n1-rõl lambda/n2-re változik...

Még a kérdést sem érted, akkor mibõl gondolod, hogy írhatnál helyes választ?

"Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége."
Itt, ezen a ponton: "Ebbõl egyáltalán nem nyilvánvaló." igazoltad, hogy fogalmad sincs a kérdésrõl, de válaszolni szeretnél.. Na de mire? A kérdést nem értetted meg..

de hogy egészen pontos legyek, nehogy gézu belekössön: ha az EM hullám n1 törésmutatójú közegbõl n2 törésmutatójú közegbe lép, akkor a sebessége c/n1-rõl c/n2-re változik, ahol c a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-rõl lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik.

tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg.

"És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz..." - Einsteintõl vettem át, lásd ott.

"Az áltrelbõl a Föld okozta gravitáció túl kis mértékû, ahhoz h a müonok idõdilatációját megmagyarázza, nem tudtad?"
Nem tudtad, hogy arel.Doppler révén sok milliószoros értékkel hat a müonra?
Az pedig pontosan a tapasztalt idõdilatációt okozza.

úgy értem, ha egy bizonyos anyagól, egy másik anyagba lép, a frekvenciája nem változik ^^

sõt, a fény frekije minden anyagban állandó. ami változik, az a sebesség és a hullámhossz.

"A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig."
Sztem meg akkor tekinthetõ állandónak, ha útja során ugyanazon anyagon kell áthaladjon.

"Ezt a feltételt teljesítõ mérést a Föld felszínén csak folyékony levegõvel való hûtés mellett (a hõmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelõzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni."
Gondoltál rá, h esetleg ne tegyél semmit a fény útjába, ami megváltoztatná a frekvenciáját?

"Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége."
Ebbõl egyáltalán nem nyilvánvaló. És emiatt még le is merném fogadni, h ki sem tudod hozni a Maxwell egyenletekbõl a fény terjedési sebességét, mert akkor nem mondanál ilyen marhaságot (persze, ha érted is a levezetést). Érdekes, h itt leírod, h mitõl függ a fény sebessége, de a hsz-od 1. mondatában meg azt állítod, h más dolgoktól is függ.

Az áltrelbõl a Föld okozta gravitáció túl kis mértékû, ahhoz h a müonok idõdilatációját megmagyarázza, nem tudtad?
És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz...

Az az igen kis rész erõsen 0-hoz konvergál, ugyanis nem túl sok kozmikus eredetû proton és alfa-részecske kóricál a föld felszínnél.
Nem véletlen, h nem azok alapján mutatják ki a kozmikus sugárzást, hanem pl. a müonok alapján, azok kevésbé reagálnak, így nagyobb a behatolási mélységük a légkörben.

Érdekes, h pont ezt hoztad fel, mert épp a hétvégén mesélt egy rokonom Jánossy L. könyvérõl. Talán egyszer az is sorra kerül, h elolvassam, mivel ott vélhetõen korrektül és rendesen van megfogalmazva a beszélgetésben szóba került spec.rel. bevezetés.

Mivel a beszélgetés inkább csak filozofikusan érintette a témát, így néhány dolog nem derült ki világosan és nem is értek egyet néhány dologgal. Pl. azt állítja, h Einstein 1905-ös cikkében nem szerepelt azon posztulátum (Mivel németül nem tok, így az angol fordítást nézem). Pedig a §2-ben már az elején kimondja. "Stationary" system alatt pedig §1 alapján azt érti, h azon rendszerek, amelyekben a Newton tv-ek jól mûködnek, ezek pedig az inerciarendszerek.

Azt tudni kell, hogy a sárga pontok egy-egy mikro energiájú fotont szimulálnak. De sajnos minél több pontot kell kezelnie a proginak annál lassabbá válik a futása. Ezért úgy tûnhet, mintha lelassulnának.. a képernyõn lassulnak le amikorra közeledünk az 1500 darab MEF megjelenítéséhez.
Minden MEF a kiindulási koordinátájától ugyanazon "c" sebességgel halad az indulási térirányba. A háttéren halványan nyomot hagynak a MEF-ok, hogy követhetõ legyen a haladási irányuk. (Természetesen a valóságban semmilyen foton sem húz csíkot..)

Az elsõ animáción a forrás pontszerû, és a kilépés visszaható impulzusa hatására forog.. Szintén magától értetõdõ, hogy az ábrázoltnál sokkal "sûrûbben" feltételezhetõ a MEF-ok kilépése.
A másodikon azt láthatjuk, hogy mit láthatna az a megfigyelõ (ha láthatná a MEF-at) akkor ha v=0,99c relatív sebességgel mozog hozzá viszonyítva a forrás.
A harmadik animáción r sugáron álló középpont körül v=0,99c kerületi sebességû pontból kisugárzott ME fotonok periódikus sûrûsödései figyelhetõk meg.
A negyediken azt látjuk, hogy hogyan sûrûsödne a gyorsulás hatására 90-180-270-360 foknál "átforduló" spin hatására a ME foton felhõ. Itt már jól megfigyelhetõ a több százszoros sûrûsödési helyek kialakulása.
Az ötödiken az r sugárral a középpont körül v=0,99c kerületi sebesség mellett gyorsulás hatására létrejövõ sûrûsödés látható.
A hatodikon az ötödik animáció azon megjelenítése amikor a megfigyelõ relatív sebessége az r sugarú kör középpontjához viszonyítva v=0,99c azaz a relatív Doppler hatása a ME fotonokra szépen megfigyelhetõ az animáción.
Sajnálatos módin a pixeles felbontás miatt 1 pixelnél közelebbi "sûrûsödéskor" is csak egy pontban látszik a kettõ vagy több oda közelítõ ME foton. Ez csalóka képzetet kelthet. Ennek és a fentebb leírtaknak megfelelõen érdemes szemlélni az animációkat.
Ismételten hangsúlyozom, hogy ezek csak rajzok. Igaz, pontos számításokkal, de csak elképzelt helyzeteket ábrázoló nem túl tökéletes ábra sorozatok.
Bármikor ki lehet lépni a programból két egymás utáni ESC lenyomásával, egy-egy animációt meg lehet szakítani egyszeri ESC majd továbblépéshez más gomb lenyomásával. Bárkinek van kérdése, örömmel válaszolok rá.

Innen letölthetõ:
http://www.friweb.hu/gezoo/hullam.exe

A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig.

Ezt a feltételt teljesítõ mérést a Föld felszínén csak folyékony levegõvel való hûtés mellett (a hõmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelõzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni.

Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége.

Minden relatív mozgás a forrás és detektor között megváltoztatja a fázist, a frekvenciát és a megmért terjedési idõt. Ezzel a sebességet.

A gravitáció Einstein általános relativitása szerint fénysebességû sugárzással terjedõ hatás.

Kísérletileg igazolt, közismert hatás az, hogy minden fénysebességgel terjedõ hatás a relatív Dopplert mértékével nagyobb hatást fejt ki a sugárzás forrásához v relatív sebességgel mozgóra, mint a relatívan állóra.

Az müon pedig a Föld gravitációs mezejében a relativisztikus Doppler hatására:

dt=t'-t/(1- G*M*h/c²/R²)*gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))idõvel hosszabb életû, miután számára a gravitáció gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))-szeresen "sûrûbb".

Azaz nem az általános relativitás bizonyítéka,

hanem az általános relativitással egybevágóan az relatív Doppler egyik, sokadik igazolása..

Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkezõ müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínûleg nálunk is hasonló érték lehet.)
A kozmikus sugárzás igen kis része eléri a Föld felszínét és így semmi nem zárja ki hogy bárhol ,bármikor müonok keletkezzenek és azokat érzékeljenek.

Nem tudom olvastd e E Szabó László cikkét ezért még egyszer belinkelem.Ez az!
Csak annyit fûznék hozzá hogy egyet értek a tanár Úrral.

"Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd."
Ez nem igaz. Annyi áll a posztulátumban (a kísérleteknek megfelelõen), h a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanannyi. Az, hogy az a legnagyobb sebesség a specrel alapján újraértelmezett mecha törvényekbõl jön ki. Ugyanis ha vminek van nyugalmi tömege és azt gyorsítjuk, az energia egyre jobban a tömegnövekedésre fordítódik, vagyis a fénysebességet aszimptotikusan tudjuk így megközelíteni (kellenek a képletek, vagy elolvasol egy tankönyvet?). Mivel a fénynek nincsen nyugalmi tömege, ezért (szintén a mechából jön ki) csak fénysebességgel haladhat.
Erre jöttek azzal, ism.terjeszõben, h ez nem zárja ki azt, h mi lenne, ha átugornánk az egészet, tehát nem folytonos fv.-nyel leírhatóan változtatnánk a sebességet. Kérdés: Hol van/lehet ilyen jelenség? Valszeg a kvantumvilágban. Megfigyeltek már ilyet? Tudtommal nem. A tachionok hipotetikus részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabbak. De kimutatni még nem tudták a létezésüket. Tetszik-nem tetszik a haladáshoz új jelenségek kellenek, amik nem magyarázhatók a jelenlegi modellek szerint. Vagy olyan elmélet, ami az eddigi jelenségeket legalább olyan jól megjósolja és még többet is jósol, amiket le lehet ellenõrizni.

"Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idõ paradoxont csak azért hogy valamennyire hihetõ legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idõ paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idõ sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás."
Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihetõ legyen vmilyen állítás. Az 1értelmûségért feltette, h egyik koordináta-rendszerbõl a másikba való áttérés az elsõ koordinátáinak lineáris kombinációja lesz, majd megnézte az origók mozgását, a fény mozgását a posztulátum alapján és ezekbõl adódik a Lorentz-trafó. (Egy rendes TK-ban le van írva)
Nem értem minek hangsúlyozod ki szépirodalmi fogásszerûen a paradoxon szót. Paradoxon, azért mert naivan a mindennapi tapasztalatok alapján nem ezt várnánk, de várjunk csak! A mindennapi tapasztalatok a fénysebességet megközelítõ jelenségektõl származnak? Nem. Ezekre külön kísérleteket kellett összeállítani, h kimutatható legyen. Egyébként kérlek magyarázd el h ha nincsen idõdilatáció, akkor azon müonok, amik a laborban olyan rövid idõ alatt semmisülnek meg, h társaik, amelyek a légkörben keletkeznek ennyi idõ alatt nem tudnának csak néhány száz métert megtenni mégis hogyan mutathatók ki még a Föld felszínén is?
Az álló müon felezési ideje kisebb, mint a mozgóé és kész? Más törvények vonatkoznak rájuk, máshogy kell leírni õket egyik és másik esetben? Ekkor jönne Occam-borotvája és elfogadjuk a specrelt, mert az 1szerre magyarázza mind2-t.

"Õ ezt állítja:
1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban
2.Az anyag transzformálódik
3 Az idõ dilatál"
Einstein az az õ? Neki 2 posztulátuma volt, már leírtam egyszer, de még wikin is fenn van. Ezekkel átdolgozta a mecha-t és levezetett mindent, amit állít. A cikkei fent vannak a neten, de nem azokat célszerû olvasni, mert vannak, amik 1-1 TK-ban világosabban, érthetõbben, 1szerûbben vannak levezetve. Ezért is nem enciklopédia (en/huwiki) vagy korabeli tudományos cikk alapján célszerû tanulni, mert nem az a céljuk, h tanítsanak téged, ellenben egy kurzus anyagával, aminek pontosan ez a célja.

"Én azt állítom hogy különbözõ inercia rendszerek vannak.Ennyi"
Az, h léteznek inerciarendszerek, elég triviális és te nem is ezt próbáltad fejtegetni. Inerciarendszer egy fogalom, definiálva van alapfogalmakkal, h mit is kell rajta érteni.

"Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítõ számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerûbb, és mégis mûködik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem."
Nem kisegítõ számításról van szó, szeretném tudni, h ha Bélához képest megyek v sebességgel, akkor az õ adataihoz nekem milyen adataim tartoznak. Miközben ugyanazon jelenségekrõl, eseményekrõl beszélünk.
Az úgy érzem meg kevés, mert az emberek a Galilei-trafót érzik úgy, mégis az az érdekes, h a Lorentz-cel lehet a jelenségeket megmagyarázni és a Galilei-trafó csak ennek a közelítése kis sebességek esetén.
Ha evolúciósan akarnánk indokolni, akkor teljesen helyénvaló, h a G-trafót érezzük a nyilvánvalónak, hiszen kevesebb számolással jár és a mindennapi túléléshez szükséges dolgokhoz elég pontos, mert nem - legalábbis én nem - futunk a fénnyel összemérhetõ tempóban. Nem is érzékelünk érzékszerveinkkel semmilyen esemény lefolyását (csupán a hosszabb ideig fennálló következményeit), ami a fénysebességével összemérhetõ tempóban zajlik le.

"Ez mit és hogyan magyaráz? Pl. én nem látom, h milyen probléma volna a fénysebességen kibocsátott fénnyel a specrelben és milyen többi problémáról beszélsz?"
Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd.

Idézet WIKI
"Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (eredeti nyelven, németül: "Zur Elektrodynamik bewegter Körper") címet viselte. Ez a munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idõ, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a gravitáció. A speciális relativitás szolgált a Michelson-Morley kísérlet óta fennálló rejtély megoldására. A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelõ mozgásától. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.George Fitzgeraldnak már 1894-ben az volt a feltevése, hogy a Michelson-Morley eredmény megmagyarázható, ha a testek mozgásirányban megrövidülnek. Mégis a dolgozat alapvetõ egyenleteinek magvát, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének.

Einstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelõ számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a fénysebesség minden megfigyelõ számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idõ és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet késõbb nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettõl, mely minden megfigyelõt egyenértékûnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat."

Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idõ paradoxont csak azért hogy valamennyire hihetõ legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idõ paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idõ sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás.

"Ha jól látom, akkor lényegében annyit mondasz, h csak a mi Naprendszerünkben terjed a fény annyival, máshol pedig más sebességgel terjed. Erre sztem alkalmazható Occam borotvája, hiszen ha már azon feltételezésbõl, h mindenütt azonosak a fizika törvényei magyarázható egyelõre az ami a Naprendszeren túl megfigyelhetõ, akkor minek bonyolítsuk tovább a dolgot?" Õ ezt állítja:

1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban
2.Az anyag transzformálódik
3 Az idõ dilatál

Én azt állítom hogy különbözõ inercia rendszerek vannak.Ennyi

Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítõ számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerûbb, és mégis mûködik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem.