Nem csoda és nem is hamisítvány a torinói lepel?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#161
Anyag nem létezik?
Ezt a sületlenséget már olvastam valakitõl.
Ezt a sületlenséget már olvastam valakitõl.
#160
Szerintem létezett Jézus, de természetesen ember volt.
Szerintem nem zsidó volt de jól ismerte a zsidó vallást és annak próféciáját is, messiás várását is.
Hatással volt rá a korabeli zélóta mozgalom, de átlátta, hogy nem erõszakos módszerekkel is lehet eredményt elérni.
A késõbb kialakuló keresztény egyház (Pál mint korábbi zsidó rabbi talán csak arra gondolt, hogy a zsidók szent könyveit az új vallásba plántálással tudja megõrizi az utókornak) alaposan meggyomlálta (Niceai zsinat apokrifek betiltása, stb.), Jézus szerepét fölnagyítva Isten fiát azaz istent csinált belõle.
Jézus ismerhette Buddha és Zarathustra tanait is.
A neki tulajdonított szerep volt az ami valójában hatást gyakorolt a Világra.
Jézus valójában a megszemélyesített etika, amely felé törekedni kell de talán soha nem érhetõ el.
Mivel ösztönlények is vagyunk.
Szerintem nem zsidó volt de jól ismerte a zsidó vallást és annak próféciáját is, messiás várását is.
Hatással volt rá a korabeli zélóta mozgalom, de átlátta, hogy nem erõszakos módszerekkel is lehet eredményt elérni.
A késõbb kialakuló keresztény egyház (Pál mint korábbi zsidó rabbi talán csak arra gondolt, hogy a zsidók szent könyveit az új vallásba plántálással tudja megõrizi az utókornak) alaposan meggyomlálta (Niceai zsinat apokrifek betiltása, stb.), Jézus szerepét fölnagyítva Isten fiát azaz istent csinált belõle.
Jézus ismerhette Buddha és Zarathustra tanait is.
A neki tulajdonított szerep volt az ami valójában hatást gyakorolt a Világra.
Jézus valójában a megszemélyesített etika, amely felé törekedni kell de talán soha nem érhetõ el.
Mivel ösztönlények is vagyunk.
#159
Te úgy képzeled, hogy az anyagnak van kiterjedése, tömege.
Ezért azt mondod, hogy nem lehet az összeset belesûríteni egy nulla átmérõjû pontba.
Pedig lehet, mert az anyag nem létezik.
Ezért azt mondod, hogy nem lehet az összeset belesûríteni egy nulla átmérõjû pontba.
Pedig lehet, mert az anyag nem létezik.
#158
Igaz, megnéztem elég távol vannak ezzel foglakozó témák. Rövid leszek, nem kellene elmenni a kivagyiság irányába. Milyen elfogadott elméletre gondolsz?
#157
Érdekes lenne elgondolkodni azon akár keresztény hívõ valaki, akár hitetlen, hogy függetlenül attól létezett e Jézus, mekkora hatást gyakorolt és gyakorol az egész világra. És nem, nem az egyház által elkövetett szemét dolgokra gondolok.
#156
Hát, hogyan képzelem, és te hogyan képzeled?
#155
Átmehetünk egy másik topikba, mondd meg melyikbe.
De ha mindössze fölsorolni akarod a jelenleg elfogadott elméleteket akkor ne fáradj, ismerem õket.
Én gondolkodni szeretek.
Ha van új gondolatod oké, mehet.
De ha mindössze fölsorolni akarod a jelenleg elfogadott elméleteket akkor ne fáradj, ismerem õket.
Én gondolkodni szeretek.
Ha van új gondolatod oké, mehet.
#154
Nem a számítással van baj, hanem a szélsõértékhez hozzárendelt fizikai tartalommal.
Végtelen sûrûségi értéke mint határérték lehet egy egyenletnek, csak az anyagnak nincs végtelen sûrûségi értéke a valóságban.
Végtelen sûrûségi értéke mint határérték lehet egy egyenletnek, csak az anyagnak nincs végtelen sûrûségi értéke a valóságban.
#153
#152
Visszatérve a lepelhez.
Induljunk ki abból, hogy igaz a történet, a lepel pedig valódi.
(Az evolúció hívõk is mindig abból indulnak ki, amikor elméleteket gyártanak, hogy az evolúciós elmélet igaz)
Szóval Jézus meghalt, bevitték a barlangba, ráfektették a lepelre, majd a másik felét ráhajtották, ráterítették. (Nem csavarták bele, mert akkor tényleg nem lehetne rajta ilyen nyomot hagyni)
Ezután eltorlaszolták a barlangot egy nagy kõtömbbel.
Jöttek az idegen lények, angyalok, bármik. Félrerakták a követ, feltámasztották Jézust valamilyen számunkra ismeretlen technológiával, de közben a sugárzás beleégette a test alakját a lepelbe.
Szerintem van olyan jó magyarázat, mint az, hogy ismeretlen csalók ismeretlen technológiával hamisították a leplet.
Induljunk ki abból, hogy igaz a történet, a lepel pedig valódi.
(Az evolúció hívõk is mindig abból indulnak ki, amikor elméleteket gyártanak, hogy az evolúciós elmélet igaz)
Szóval Jézus meghalt, bevitték a barlangba, ráfektették a lepelre, majd a másik felét ráhajtották, ráterítették. (Nem csavarták bele, mert akkor tényleg nem lehetne rajta ilyen nyomot hagyni)
Ezután eltorlaszolták a barlangot egy nagy kõtömbbel.
Jöttek az idegen lények, angyalok, bármik. Félrerakták a követ, feltámasztották Jézust valamilyen számunkra ismeretlen technológiával, de közben a sugárzás beleégette a test alakját a lepelbe.
Szerintem van olyan jó magyarázat, mint az, hogy ismeretlen csalók ismeretlen technológiával hamisították a leplet.
#151
"Az anyag nem jut el a matematikai modellek határérték állapotáig..."
Az anyag, ahogy te elképzeled, nem létezik.
Az anyag, ahogy te elképzeled, nem létezik.
#150
A kvantumgravitáció egy próbálkozás az általános relativitáselmélet és a kvantumelmélet egyesítésére, az M-elmélet pedig egy általánosított húrelmélet (az összes "egyéb" húrelmélet egyesítése). Ne keverd a szezont a fazonnal.
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#149
Pedig végtelen, egydimenziós állapot jön ki az egyeltekbõl. Az, hogy te nem tudod elképzelni (én sem, senki sem) az nem jeleneti azt, hogy az számítás rossz. A képzelgések meg nem játszanak a tudományban, csak a kõkemény matematika. A világegyetemnek a _kora_ 13,7 milliárd év, javaslom legalább egy wikit nézz meg.
Ha ezt a beszélgetést folytatni szeretnéd, javaslom mennyünk át valamelyik másik topicba. Köszi.
Ha ezt a beszélgetést folytatni szeretnéd, javaslom mennyünk át valamelyik másik topicba. Köszi.
#148
De persze menjünk vissza a lepelhez.
A Pray kódex, a szemen lévõ pénz képe és annak felirata az eredetiségét erõsíti.
A Pray kódex, a szemen lévõ pénz képe és annak felirata az eredetiségét erõsíti.
#147
Olyan nincs.
A világ fizikai azaz valós világ.
A Világegyetem akármekkora lehet, de a sugara nagyobb mint 13,6 milliárd fényév.
Ennél többet jelenleg nem tudunk.
A kiterjedés nélküli végtelen sûrûségbõl pontból keletkezés mítosz.
Az anyag nem jut el a matematikai modellek határérték állapotáig, már elõtte valami mást csinál.
A világ fizikai azaz valós világ.
A Világegyetem akármekkora lehet, de a sugara nagyobb mint 13,6 milliárd fényév.
Ennél többet jelenleg nem tudunk.
A kiterjedés nélküli végtelen sûrûségbõl pontból keletkezés mítosz.
Az anyag nem jut el a matematikai modellek határérték állapotáig, már elõtte valami mást csinál.
#146
Az M-elmélet is a kvantumgravitációról szól.
#145
M-elmélet inkább
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#144
Sorry, befejeztem.
#143
Igen, a klasszikus értelmezés szerint a szingularitások nem "fizikaiak", így nem láthatunk mögé, ez a Kozmikus Cenzura elve. Viszont más elméleti számítások szerint, a szingularitás egyfajta a kvantumgravitációs hurok, ami úgynevezett "csupasz szingularitást" hoz létre, amibõl elütnének a végtelen értékek, és így a Kozmikus Cenzura is. De erre majd csak kvantumgravitáció fog választ adni.
A világegyetem 92 milliárd fényév átmérõjû!
A világegyetem 92 milliárd fényév átmérõjû!
#142
Hogy ment át a téma az õsrobbanásba? Köze van ennek Jézushoz? 😄
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#141
Valóban azt mondja, hogy a téridõ görbület végtelen.
Csakhogy ennek mi a fizikai tartalma?
Azt meg csak megjegyzem, hogy ha a Világegyetem sokszor nagyobb lenne, pl. ezer milliárd fényév sugarú és a mi Világegyetemünk mindössze egy ~14 milliárd fényév sugarú térrész benne akkor is mindent éppen így látnánk és tapasztalnánk benne.
Csakhogy ennek mi a fizikai tartalma?
Azt meg csak megjegyzem, hogy ha a Világegyetem sokszor nagyobb lenne, pl. ezer milliárd fényév sugarú és a mi Világegyetemünk mindössze egy ~14 milliárd fényév sugarú térrész benne akkor is mindent éppen így látnánk és tapasztalnánk benne.
#140
Még valami, felejtsük már el azt, hogy a világegyetem a semmibõl lett! Ilyet az õsrobbanás elmélete nem mond (vagy mutassátok meg hol olvastátok!). A világegyetem egy gravitációs szingularitásból keletkezett. Hasonlattal élve: egy hihetetlenül forró, és sûrû állapotból keletkezett. Ennyi.
#139
Nem minden kérdés értelmes, vannak értelmes és értelmetlen kérdések. Az értelmes kérdése az lenne, hogyan keletkezett a világegyetem? Egyenlõre nem tudjuk.
#138
A valamibõl úgy lenne a semmi, hogy elbomlik és nem marad utána semmi.
Ilyet nem figyelhetünk meg, az anyag és energiamegmaradás törvénye mindig érvényes marad, egyetlen kivétel sem volt még.
Semmibõl viszont még soha nem lett valami, de az elõzõbõl következik, hogy nem is lehet.
Ezért a "valami" a természetes állapot.
A valamit mindig megfigyelhetjük, a semmit viszont soha.
Minden lebontható fotonokra, ez csak energetikai kérdés. A foton viszont már nem tud tovább bomlani. Ami nem tud lebomlani az megmarad, létezése örök.
Ilyet nem figyelhetünk meg, az anyag és energiamegmaradás törvénye mindig érvényes marad, egyetlen kivétel sem volt még.
Semmibõl viszont még soha nem lett valami, de az elõzõbõl következik, hogy nem is lehet.
Ezért a "valami" a természetes állapot.
A valamit mindig megfigyelhetjük, a semmit viszont soha.
Minden lebontható fotonokra, ez csak energetikai kérdés. A foton viszont már nem tud tovább bomlani. Ami nem tud lebomlani az megmarad, létezése örök.
#137
Igen értem amit mondazs még is azt mondom sokan "hisznek" méghozzá "hittel" egy egy tudományos "valamiben". Az õsrobbanással kapcsolatban igazad van sok mindent megmagyaráz. De!
"Miért van inkább valami mint inkább semmi?"
És sorolhatnám azokat az egyszerû kérdések tömkelegét amire jelen pillanat a tudomány nem képes választ adni. Persze szerintem a vallás sem (mondjuk megpróbálja elvágni a "Gordiuszi csomó" csak hát az inkább még több kérdést vet fel).
"Miért van inkább valami mint inkább semmi?"
És sorolhatnám azokat az egyszerû kérdések tömkelegét amire jelen pillanat a tudomány nem képes választ adni. Persze szerintem a vallás sem (mondjuk megpróbálja elvágni a "Gordiuszi csomó" csak hát az inkább még több kérdést vet fel).
#136
Az nem hit, hanem hipotézis, esetleg meggyõzõdés, elgondolás. Ezeket valamiért mindig összekeverik a Hittel. Meg tudod mondani miért? A teremtés valóban semmilyen kérdésre sem tud választ adni, viszont az õsrobbanás az elemek gyakoriságától, a izotropiágig sok mindenre választ adhat.
#135
Off: Milyen bizonyításra gondolsz? Csak mert kísérleti, és megfigyelési bizonyítékok támasztják alá. Persze, ha arra gondolsz, hogy nem látta senki, akkor már a Gellerét hegy sem bizonyított, azt sem látta senki kialakulni. Szóval?
#134
Így van.
A Világ megismerésére a hit alkalmatlan, nem is arra való.
A hit a az emberi elme, a "lélek" megnyugtatására való.
A tudomány téved, amikor egy matematikai egyenlet szélsõértékét rávetíti a valóságra és ezt bizonyosnak hiszi mert így megnyugtatóan lezárta a problémát.
A matematikai eredményeknek egyébként sem mindegy, hogy milyen értelmezést adunk.
Nulla vagy negatív gyermekek sem léteznek, holott könnyû olyan matematikai feladatot kitalálni amelynek számítási eredménye erre az eredményre vezet.
A Világ megismerésére a hit alkalmatlan, nem is arra való.
A hit a az emberi elme, a "lélek" megnyugtatására való.
A tudomány téved, amikor egy matematikai egyenlet szélsõértékét rávetíti a valóságra és ezt bizonyosnak hiszi mert így megnyugtatóan lezárta a problémát.
A matematikai eredményeknek egyébként sem mindegy, hogy milyen értelmezést adunk.
Nulla vagy negatív gyermekek sem léteznek, holott könnyû olyan matematikai feladatot kitalálni amelynek számítási eredménye erre az eredményre vezet.
#133
A "robbant" szót jó magam is így használtam. Egyébként nem vagyok "olvasatlan" a témában és jelen tudományos állás szerint a "semmibõl" lett a világ. Persze a semmibe bele lehet magyarázni sokmindent.
Én csak arra akartam rávilágítani, hogy a tudósok közt és tudomány világában sem ismeretlen foglalom a "hit" csak õk nem Istenben hanem egy ötletben vagy egy elméletben hisznek.
Ha a tényeket nézzük és meg akarnám magyarázni, hogyan keletkezett a világ egy külsõ laikusnak szinte mindegy, hogy a teremtést vagy az õsrobbanást mondom a legfontosabb kérdésekre egyik elmélet sem tud válaszolni.
Én csak arra akartam rávilágítani, hogy a tudósok közt és tudomány világában sem ismeretlen foglalom a "hit" csak õk nem Istenben hanem egy ötletben vagy egy elméletben hisznek.
Ha a tényeket nézzük és meg akarnám magyarázni, hogyan keletkezett a világ egy külsõ laikusnak szinte mindegy, hogy a teremtést vagy az õsrobbanást mondom a legfontosabb kérdésekre egyik elmélet sem tud válaszolni.
#132
Hozzáteszem, hogy a hitet nem fogadom el a Világ megismerésének vagy megértésének részeként vagy eszközeként, legyen annak vallási vagy akár tudományos alapja.
A mítoszok a mesék és a vágyak birodalmának részei.
Színesítik emberi mivoltunkat, társadalmunkat de semmi több.
A mítoszok a mesék és a vágyak birodalmának részei.
Színesítik emberi mivoltunkat, társadalmunkat de semmi több.
#131
A hitet miért kellene cáfolni?
Aki hisz annak kellene bizonyítania, hogy a hite valóság.
De erre egy hívõ kísérletet sem tesz. Nem is tudná, hiszen õ maga mondja, hogy amit állít az nem bizonyítható mert az hit.
Ennek ellenére mint eszmerendszer kívülrõl megbontható.
A teológusok nyilván végtelen ciklusban vannak nekik nem fog sikerülni belülrõl.
Természetesen a tudományban is kialakulhatnak ilyen végtelen ciklusok amiket kívülrõl lehetne csak fölnyitni.
Ezeket nevezem tudományos mítoszoknak.
Ilyen például, hogy a világegyetem végtelen kis pontból keletkezett.
Ilyen, hogy a Világegyetem tere görbe és be vagyunk zárva egy magasabb dimenziójú világba amivel nem lehet kapcsolatunk.
Ilyen mítosz, hogy valamikor nem volt idõ és tér és az valamikor keletkezett.
Ezek is hitek, még ha a matematika is volt az eszköz ami ezekhez a hitekhez vitt bennünket.
Aki hisz annak kellene bizonyítania, hogy a hite valóság.
De erre egy hívõ kísérletet sem tesz. Nem is tudná, hiszen õ maga mondja, hogy amit állít az nem bizonyítható mert az hit.
Ennek ellenére mint eszmerendszer kívülrõl megbontható.
A teológusok nyilván végtelen ciklusban vannak nekik nem fog sikerülni belülrõl.
Természetesen a tudományban is kialakulhatnak ilyen végtelen ciklusok amiket kívülrõl lehetne csak fölnyitni.
Ezeket nevezem tudományos mítoszoknak.
Ilyen például, hogy a világegyetem végtelen kis pontból keletkezett.
Ilyen, hogy a Világegyetem tere görbe és be vagyunk zárva egy magasabb dimenziójú világba amivel nem lehet kapcsolatunk.
Ilyen mítosz, hogy valamikor nem volt idõ és tér és az valamikor keletkezett.
Ezek is hitek, még ha a matematika is volt az eszköz ami ezekhez a hitekhez vitt bennünket.
#130
Én el tudom képzelni -mert azért nekem is nagy a fantáziám bár nem akkora mint Pielnek, hogy valamilyen balzsam volt a testen, vagy olyasmit izzadt ki amikor betekerték ami rögzítette az alakot.
Több dolog szól a lepel eredetisége mellett szerintem mint ellene.
Több dolog szól a lepel eredetisége mellett szerintem mint ellene.
#129
"A tér-idõ szövete átszakadt két dimenzió között,..."
-Mekkora fantáziája van egyeseknek! :-)
-Mekkora fantáziája van egyeseknek! :-)
#128
Francokat...csomo emberrel talalkoztam mar az Ellensuly-kontinensrol...Turistanak hivtak magukat....<#hehe>
#127
Jo ejt! Itt meg csak 0:40 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#126
Doktor Kotász:
"A tudományban kételkedni bizonyítván az ostobaságról. Mert olyan dolgokról mond az illetõ tagadó véleményt, ami jóval meghaladja a tudását."
Piel: "Amit régen bármilyen okból törvényszerûségnek kiáltottak ki, ma már nem biztos, hogy megállja a helyét"
Doktor Kotász: "És ez miért baj?
Pont ez a tudomány erõssége."
Érzel egy kis ellentmondást? <#wink>
"A tudományban kételkedni bizonyítván az ostobaságról. Mert olyan dolgokról mond az illetõ tagadó véleményt, ami jóval meghaladja a tudását."
Piel: "Amit régen bármilyen okból törvényszerûségnek kiáltottak ki, ma már nem biztos, hogy megállja a helyét"
Doktor Kotász: "És ez miért baj?
Pont ez a tudomány erõssége."
Érzel egy kis ellentmondást? <#wink>
#125
A fenntartásokat nagyon helyesen teszed. Ha elméletekrõl van szó, az nem is tuti. Viszont Einstein sem borította szét Newton munkásságát, csak kiegészítette. A húrelmélet (ha igaznak bizonyul, amit én is kétlek) sem hinném, hogy sírba küldi az elõbbi kettõt, csak teljesebb magyarázatot ad.
Elköszönök mára, a további kellemes estét!
Elköszönök mára, a további kellemes estét!
#124
Azert, mert a tudomany nagyon konkret, sokszor kezzelfoghato kijelenteseket tesz, mig a vallasok tobbsege inkabb az elvont dolgokban konkret. Vagyis teljesen, logikailag abszolute nem nagyon lehet cafolni egy buddhista vagy katolikus kijelentest, azert is maradtak eddig fent.
A teknostartotta folddarabot hamar megcafoltak igy ma mar nem igazan hisznek benne. 😉
A teknostartotta folddarabot hamar megcafoltak igy ma mar nem igazan hisznek benne. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#123
A ma ismert fizikát felboríthatja a húrelmélet, bár elméleti síkon létezik. Einstein is azt az egységesítõ képletet kereste ami leírja a világunk törvényeit. A tökéletes világmindenség, Húrelmélet 3 percnél az érdekes. Most ne kezdjetek belekötni a mondataim szavaiba! <#wave> Aztán meg betûnként kell elmagyaráznom mindent... Mielõtt még bárki megkövezne! Tudom, hogy nincs a húrelmélet bizonyítva, de az eddigi törvényekkel szemben van egy egészséges fenntartásom. Ezt hadd tartsam meg magamnak!
#122
Érdekes módon, az õsrobbanás-elmélet is egy katolikus pap-tudós elméálete. Akkor hogy is van ez a vallás tudomány ellentét? Egyébként a teremtés és az evolúció nem feltétlen zárják ki egymást.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#121
Elbeszelunk egymas mellett.
Nem traktallak bonyolult filozofiaval, igy vegyunk mondjuk egy popularis filmet.
A matrix c. film valosagat nem tudod cafolni a tudomany onmagarol tett kijelenenteseivel vagy akar semmivel sem.
A szemelyeskedes elkerulese vegett: en nem hiszek a matrix vilagaban es nem tartom elkepzelhetonek sem.
Csupan arra utalok, hogy a tudomany is hiten alapszik, megha a (jelek szerint) a leglogikusabban osszerakott es a legelfogadottabb rendszeren is.
Nem traktallak bonyolult filozofiaval, igy vegyunk mondjuk egy popularis filmet.
A matrix c. film valosagat nem tudod cafolni a tudomany onmagarol tett kijelenenteseivel vagy akar semmivel sem.
A szemelyeskedes elkerulese vegett: en nem hiszek a matrix vilagaban es nem tartom elkepzelhetonek sem.
Csupan arra utalok, hogy a tudomany is hiten alapszik, megha a (jelek szerint) a leglogikusabban osszerakott es a legelfogadottabb rendszeren is.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#120
De a gondolkodásbeli megközelítése más a kettõnek, míg a vallásra cáfolat érkezik, nem gyengíti a hitet. Ha egy tudományos elméletre cáfolat érkezik, megkérdõjelezik annak létjogosultságát. Szerintem ez nagy különbség a kettõ között.
#119
És ez miért baj?
Pont ez a tudomány erõssége.
Pont ez a tudomány erõssége.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#118
Nem, az egyik mások kinyilatkoztatásán alapszik, míg a másik a kutatáson, megismerésen.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#117
Amit régen bármilyen okból törvényszerûségnek kiáltottak ki, ma már nem biztos, hogy megállja a helyét.
#116
A tudományt támadókról ez a véleményem, így ez nem érvhiányos személyeskedés volt, hanem puszta õszinteség.
Eleve a tudománynak az a lényege, hogy a saját "dogmáit" bármikor képes felülvizsgálmi lülsõ kényszer nélkül.
Eleve a tudománynak az a lényege, hogy a saját "dogmáit" bármikor képes felülvizsgálmi lülsõ kényszer nélkül.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#115
Mint irtam alabb egy bizonyos szinten mindketto hiten alapszik. Persze huzhatunk egy esszeru (de mar szubjektiv) hatart, hogy mit nevezunk bizonyiteknak vagy igazolasnak es akkor mar mindaz, amit az eppen kortars tudosok egysegesen allitanak, azt tobbsegeben biztosra vehetjuk ill. felfedezhetunk egy osszetett logikai rendszert, ami onmagat igazolja. Erre epulnek a termeszettudomanyok.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#114
Ugye te azokról az idõkrõl beszélsz, amikor a tudomány a vallás kezében volt? Az elsõ pontról ez az igazság. A második pont az nem igaz, a harmadik ponz pedig az anyag mozgására vonatkozik a természetben, és minden tudós a megkerülésérõl agyal.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#113
LOL felreertetted ezekszerint mindazt, amit irtam.
En abszolut ateista vagyok.
Pusztan filozofiai oldalrol kozelitettem meg a "bizonyitast" ill. ramutattam, hogy van "objektivebb" nezopont is vagyis szinte minden szubjektiv.
Te most szemelyeskedtel, mert mashogy ervelni nem tudtal. Probald meg. 😉
En abszolut ateista vagyok.
Pusztan filozofiai oldalrol kozelitettem meg a "bizonyitast" ill. ramutattam, hogy van "objektivebb" nezopont is vagyis szinte minden szubjektiv.
Te most szemelyeskedtel, mert mashogy ervelni nem tudtal. Probald meg. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#112
Azért én nem mernék ilyen sarkosan fogalmazni! Galilei tanai is felborították az addigi világképet! Az addigi világkép leírásban valamiért õ is kételkedett. Ebbõl fakadtak az új világnézetei!