Gnoszticizmus-Az õsi kereszténység
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Amúgy Fehér-Csoki is sokszor átmegy bohózatba, ami sokat von annak az értékébõl, amit ki akar fejezni.
A keresztény hívõk száma kb kettõ milliárd. A maradék öt sült hülye??
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Csak azért küldtem hogy egy rövid ideig jól érezhesd magad, és kibírd a mai napot.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Na? jó volt mi? <#nezze>#nezze>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Van egy jó módszer humortalan embereknek: Ha jó sokat írsz, sokkal nagyobb valószínûséggel kerül bele vicces dolog, még akkor is ha te magad észre se veszed.
Ne küldd el elhamarkodottan a hozzászólásadat! Így te is lehetsz vicces, legalábbis a karakterek számával növelheted az esélyeidet.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Nagyon össze vagy zavarodva. Majd szólok ha vicc jön, ok?
Nevess te is uwwu
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Ez diszkrimináció. Ráadásul esztelen, mert a kettõ simán lehet ugyan az ha van lélekvándorlás.
(JÓ LESZ ÍGY UWWU?)
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Ez a három hónappal ezelõtti hozzászólás pl roppant érdekes, szorosan kapcsolódik a topik témájához, véletlenül sem trollkodás.
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
Rám nézve nem kínos a dolog, mert nem vagyok hívõ, de kb annyi értelme van ennek, mintha kétnaponta beírnám az NWO topikba, hogy hahahahaha zsidók hahahahah illuminati hahahahaha gyíkemberek hahahaha mindenki hülye.
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Az a baj hogy nincs humorérzéked, és szerintem nem is vagy hajlandó értelmezni a mondandóját.
Csak azért elküldeni valakit mert rád nézve néha kínos amit mond, nem szép dolog. A te hozzáállásod sok dologhoz elég bizarr, bírnod kellene a kritikát ha az a hobbid hogy szándékosan rázós utakon jársz.
Mellesleg a viccesen kritizálnak szerintem sokkal könnyebb elviselni, úgyhogy nem értem mi bajod. Ami a 3-4 bólogató haverodon túl van az már nem is érdekel?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
4. fejezet: Elmélkedés a manicheusokról
Az úgynevezett manichaeus filozófiának sok formája volt; a halhatatlanságot és a változhatatlanságot a halhatatlan változékonyság egy furcsa nemével támadta meg. Olyan ez, mint a legenda a varázslóról, aki önmagát tudta kígyóvá vagy felhõvé változtatni. Az egészen ott ül a felelõtlenség névtelen jegye, amely annyira hozzátartozik Ázsia metafizikájához és erkölcseihez. A manichaeizmus is éppen Ázsiából indult ki. Bármilyen alakot is öltött, valahogyan mindig megõrizte azt az alapfelfogását, hogy a természet rossz, vagy legalább is a rossz a természetben gyökerezik. A lényeges pont az, hogy a rossz gyökerei a természetbe nyúlnak, tehát megvannak a jogai a természetben. A rossznak éppen annyi a létjogosultsága, mint a jónak. Amint már említettem, ez a nézet sok formában jelent meg. Néha dualizmusként lépett fel, amely a rosszat a jó egyenlõjogú partnerévé teszi, úgyhogy egyiket sem lehet betolakodónak nevezni. Még gyakrabban általános eszme volt, amely kijelentette, hogy démonok hozták létre az anyagi világot s ha vannak is jó szellemek, azoknak csak a szellemvilággal van összeköttetésük. Késõbb a kálvinizmus formájában jelentkezett. Ez elismeri, hogy csakugyan Isten teremtette a világot, de a rosszat bizonyos értelemben éppen úgy õ alkotta, mint a jót, tehát éppen úgy teremtett rossz emberi akaratot is, mint rossz világot. Eszerint, ha egy ember úgy határoz, hogy lelkét kárhozatba dönti, nem keresztezi Isten szándékait, hanem inkább megvalósítja. Ebben a két alakban: a korai gnoszticizmusban és a kései kálvinizmusban legjobban látjuk a manichaeizmus felületi különbözõségét és alapvetõ egységét. A régi manichaeusok azt tanították, hogy a világ teremtése, amelyet közönségesen Istennek tulajdonítanak, a Sátán mûve volt. Az újak, a kálvinisták azt tanítják, hogy a kárhozat megteremtése, amelyet közönségesen a Sátánnak tulajdonítanak, Isten mûve volt. A régiek visszanéztek arra az elsõ napra, amikor szerintük az ördög úgy cselekedett, mint Isten; az újak elõre néztek az utolsó napra, amikor szerintük Isten úgy cselekszik majd, mint az ördög. De mind a kettõnek az volt a nézete, hogy a föld teremtõje, akár ördögnek nevezik, akár Istennek, eredetileg a gonosz teremtõje is volt.
Egy perc alatt megállapíthatjuk, hogy a mai modern emberek közt sok a manichaeus, ezért egyesek majd osztják ezt a véleményt, egyesek csodálkoznak rajta, egyesek pedig azon csodálkoznak, hogy egyáltalán valami ellenvetésünk van ellenük. Hogy a középkori nagy vitát megérthessük, egy szót kell szólnunk az erre vonatkozó katolikus tanításról, amely éppen annyira modern, mint amennyire középkori is. A Szentírás szavában: „Isten körülnézett és látta, hogy minden jó”, van egy hihetetlenül finom igazság, amelyet a közönséges pesszimista modernkedõ nem ér fel vagy túlságosan siet ahhoz, hogy felfoghassa. Ez az ige kimondja, hogy nincsenek rossz dolgok, a dolgokat csak rosszul is fel lehet használni. Vagy ha jobban tetszik: nincsenek rossz dolgok, csak rossz gondolatok; különösen pedig rossz szándékok. Csak kálvinisták hihetik igazán, hogy a pokol útja jószándékkal van kikövezve. Éppen ez az egyetlen dolog, amivel nem lehet kikövezni. Viszont nagyon is könnyen lehetnek az embernek jó célok érdekében rossz szándékai és lehetséges, hogy önmagukban jó dolgokat, mint a világ és a test, rosszá torzít a gonosz szándék, amelynek neve ördög. De még az ördög sem teheti magukat a dolgokat rosszá: azok olyanok maradnak, mint a teremtés elsõ napján. Csak az ég munkája volt anyagi természetû; az alkotta az anyagi világot. A pokol mûve teljesen a szellem birodalmában marad.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
Tamás nem a hitre, hanem kizárólag az észre támaszkodik gondolatmenetében. Célja nem a keresztény Isten létezésének, hanem az abszolút való szükségszerûségének a bizonyítása. Elsõként felteszi a kérdést, hogy Isten léte nyilvánvaló-e? Mivel arra a következtetésre jut, hogy nem (lásd itt), ezután arra keresi a választ, hogy bizonyítható-e? Megállapítja, hogy a világból következtethetünk Istenre, mint a világ okára. "Bármely okozatból kiindulva pedig bizonyítható, hogy sajátos oka létezik, még akkor is, ha az okozat
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
“Well, if crime fighters fight crime and fire fighters fight fire, what do freedom fighters fight?”
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Mehetszt a sittre köcsögnek😊)
Nuku haverság többé.😉
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
Csodálkoztam is, hogy ott a helyén, és ilyet ír ki😊)
Igazam van?
Egy gonosz tettet, vagy annak sokaságát csakis az emberek követhetnek el. Vagy az Istenek is?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"