Gnoszticizmus-Az õsi kereszténység
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Köszi!!!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
De, hogy válaszoljak: én nem, de az Úr igen. <#confused>#confused>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Mire gondolsz?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Amúgy elég átlátszó ez a jézusos dolog, azt mondja hogy ne ítélj, hogy ne ítéltess, de õ pont ezt teszi! A saját szabályait sem tartja be, milyen dolog ez?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Az i.e. IV. évezred környékérõl nincsenek jól dokumentált, megfejtett Kárpát-medencei nyelvemlékek. Így aztán közvetett bizonyítékokra kell támaszkodnunk. Az elsõ ilyen bizonyíték néhány hittétel. Ugye mindenki tudja: Kézai, a Bibliához nyúl, midõn õsi eredetet keres az Árpádoknak.
Valóban így lenne?
Sebestyén László mutatott rá Kézai Simon védelmében, hogy krónikáink— elsõsorban persze Kézai mûvének — “bibliai ihletettségû”-nek tekintett része nem a Bibliából származik, sõt helyenként mintegy kiigazítja azt. Idézzük most pontosan az Õ észrevételeit:
“Mit mond Kézai? (A hun-magyar krónikából vett minden idézetem — az iránta való tisztelet-adásból is — kivétel nélkül Szabó Károly fordításából való) »..az özönvíz után a kétszázegyedik esztendõben a Jafet magvából eredt Menroth óriás, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni, a toronyba menekülve a bosszuló ítéletet elkerülhessék.«
Györffy György (...) a Menroth név említését Kézai tévedésének tartja. A Menroth név — mondja Györffy — a magyarok felett korábban uralkodó kazár kagán neve, s a hun történet írója a régi gesta (õsgesta) Menrothjához írta mindazt, amit a hasonló nevû Nimródról a Bibliában talált.
Kézai nem tévedett. Többrõl és másról van szó.
Bizonyításul egy magyar szerzõ, Krausz Sámuel lenyûgözõen érdekes gondolatmenetét követem. Megállapításai abban összegezhetõk, hogy a huntörténet írója babiloni pogány mítoszokból merített, mert a Biblia szerint Nimród nem lehet Jafet fia, a pogány hagyományban pedig igenis az. Hieronymus egyházatyánál nincs is meg az a részlet, hogy a bábeli toronyépítést Nemrot kezdte volna meg, de a pogány forrásokban ez hitelesen fellelhetõ...
Berossus káld történetíró ezt így adja elõ: »Midõn Belás, Jupiter fia meghalt, Nemrót a népével Senaár mezejére jött, ahol kijelölt egy várost és fölötte nagy tornyot alapított a víztõl való megmenekülésnek százharmincegyedik esztendejében és uralkodott 56 évig és a tornyot fölépítette a hegyek magasságáig és nagyságáig.«
Az összefüggés Berossus tudósítása és Kézai Menroth-ról (a név többféle formában található: Menproth, Nemprot, stb.) szóló mondatai között nyilvánvaló, nemcsak mert Nemrotot tünteti fel toronyépítõnek, hanem azért is, mert pontosan datálja a torony építését a vízözön után. (Krausz Sámuel még a meglepõen csekély 70 év eltérést is eltünteti egy logikus számegybevetéssel.)
Berossus Nemrottal kapcsolatban sokat beszél a szkítákról is, a Tanais folyó nevet szintén említi. E kapcsolatot Epiphanius egyházatya így világítja meg: »a hellének ezt a Nemrotot tartják Zoroasternek, aki tovább költözvén a keleti részek felé Baktriának alapítója lõn.« Ugyanezt mondja Isidorus Hispalensis (De Asia XIV.3.) »Elõször Perzsiában keletkezett a magika mesterség, ahová ugyanis az óriás Nemrót a nyelvek összezavarodása után elment volt.« Idézzük Kézait: »...Vissza kell térnünk Menroth óriásra, ki a nyelvek megkezõdött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ezidõben Persie tartományának neveznek, és ott Eneth-tõl két fiat nemze, Hunort tudniillik és Magort, kiktõl a hunok vagy magyarok származtak.«
Eviláthról tudnunk kell, hogy a görög-római világban létezett egy Kis- és egy Nagy-Eviláth. Az ókorban ezt az országot Hunniának nevezték, Kosmos Indikopleustes 510-ben beutazta Dél-Arábiát, Abessziniát és Indiát s Keresztény topográfia c. mûvében egy helyütt ezt írja: »India és Hunnia, vagyis Eviláth.« (A könyv 1527-ben jelent meg Baselben.)
(...) Tehát a pogány források tanúsága, hogy Nemrot volt a szkíta vallás megalapítója, s õ a szkíta vidék és Asszíria elsõ királya...
Szücs Jenõ állításával szemben — miszerint Kézai egyenes bibliai népgenezist ad —, a bábeli torony építésének Gesta-beli indokolására kell felhívnunk a figyelmet:
A Biblia szerint a tornyot a dicsõség és a hírnév kedvéért kezdték építeni. Pap létére Kézai mégis a pogány hagyományban megõrzõdött valóságos okot mondja: »minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni...« (...)
Az elmondottakból érthetõ meg az, hogy Kézai (s nyomában a Pozsonyi és Budai Krónika) mit sem törõdve Nemrot (Biblia szerinti) hamita voltával a jafetita szkíták õsének teszi meg õt. Ez nem ellentmondás, nem tudatlanság, hanem a monda egészébõl merített igazság." (Sebestyén 1975. 24-26. o.)
Tovább is van: Molnár Géza: Kitalált (magyar) ókor
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Mivel szaporodik?
És mit eszik?
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Mi lehet az oka, hogy azok a népek, akik Noéig vezetik vissza származásvonalukat, mégsem Noét jelölik meg õsüknek, hanem annak valamelyik "leszármazottját", "útitársát"? Pl: a magyarok Nimródot, a zsidók Sém-et.
Miért nem Noét választották mindannyian, s akkor apai ágon közös õsre tehetnének szert, s hasonlíthatnák magukat a magyarokhoz, és viszont?
Csakhogy az a fránya genetika, valahogy megint keresztbe tett. De régen nem voltak ilyen bizonyítékok, akkor miért volt ennyire lényeges, ki kitõl származik, ki kinek az õse, ki melyik vérvonalat viszi, viheti tovább?
Hát nem csak a Noé-féle eredet van? Akik vele menekültek az ár elõl, tényleg fiai voltak? S mely bûnös némbereket menekítettek át ezek feleségeikként? Talán nem Sém itt a lényeg, hanem annak felesége. Ezért fontosabb azoknál az anyai ág?
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Dr. E.W. Thwing kutató, aki a Noéról szóló beszámolók utáni nyomozása
során hosszú évekig élt Kínában, megjegyzi: „A kínaiaknak nagy
árvízrõl szóló feljegyzéseik és hagyományaik vannak. És érdekes tény,
hogy a mai kínai „hajó” szó, az nagyon régi képszó és a „csónak” és a
„nyolc száj” jeleibõl tevõdik össze, ami arra utal, hogy az elsõ hajón
nyolcan utaztak.”
„Amikor az õsi történetekrõl és hagyományokról beszámoló könyveket
olvasgattam,” folytatja, „feljegyzéseket találtam az õselõdrõl, Nuwah-
ról. Érdekes, hogy „nu” asszonyt jelent, „wah” pedig virágosat./3/
Úgy látszott nõnek tartották ezt az õst. A képírás alaposabb vizsgálatából
azonban az derült ki, hogy két kis jegyet tettek a szó mellé, ami azt jelenti,
hogy a szó hangzása és nem a jelentése a fontos, ami férfi õsre mutat,
aki hajón menekült meg az istenek haragjától.
Az õsi kínai történetírás is támogatja a Kína létrejöttének Noéval való
kapcsolatát. Megemlíti, hogy Jung-hu volt az oka annak, hogy a világ
özönvíz által pusztult el, de Nu-wah volt az, aki az újjáépítést végezte.
Három regealak, három férfi követte Nu-wah-t és bár különbözõ feljegyzések
hõsöknek vagy uralkodóknak írják le õket, mégis kitöltik az ûrt az
õs és az elsõ kínai uralkodó családok: a Hsia, Shang és a Chou ház közt.
Feltételezhetjük-e hát, hogy a kínaiak Nu-wah-ja és a Biblia Noéja egy és
ugyanaz a férfi?
Részlet René Noorbergen: Az elveszett fajok titkai c. könyvbõl.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Mit láthatott az a szerencsétlen Kám, hogy õt magát, s minden leszármazottját (így a magyarságot is) örök átokkal kellett sújtani a megsértõdött Noénak?
Valami túlságosan súlyos dolog lehetett, férfi férfi elõtt nem szégyenkezik meztelensége miatt, ahogy nõ nõ elõtt szintén nem. Ez abban a korban sem lehetett másként, fõleg ha figyelembe vesszük a kor higiénés körülményeit, lehetõségeit is.
De mi van, ha ez a Noé (Noah) nõnemû volt? A magyar nyelv mintha még utalna is erre, ha elfogadjuk õsnyelvnek.
Véleményed?
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak