Pneumatikus utazás Elon Musk-tól
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#106
Te valamit nagyon rosszul számoltál szerintem. Az 1 mm-es falvastagságú acélhordót úgy rántja össze néhány mbar vákuum, hogy az csak nyekken. A vasúti tartlykocsit kopogtast meg, több mm vastag. A videót meg láttad...
Eddig az idézet.
Nah, ha pár millibart nem bír, ki, akkor egyszer zárj le egyet légmentesen, aztán várd meg a legközelebbi idõjárási frontot, és bámulhatod, ahogy tönkremegy, mert még az is okozhat pár 10 millibar nyomásváltozást. Mégsem történik meg, pedig szerencsétlen acélhordó még fél milliméter vastag fallal sem büszkélkedhet... Ha meg felállítod, töltesz bele vizet, akkor is kapsz vagy 100 millibar nyomásváltozást, és természetesen ettõl sem lesz semmi baja a hordónak! Igaz, hogy ez nem vákuum, de az acél kb. ugyanakkora nyomó- és húzószilárdsággal rendelkezik.
Az acél fentebbi szilárdságai ~400 MPa, a légköri nyomás négyezerszerese. Ez azonban nem használható ki teljes egészében, mert már jóval kisebbtõl is maradandó változást szenved el az anyag, és további csökkenést eredményez az, amit biztonsági ráhagyásnak neveznek. 100 MPa-lal számolni egy nagyon jó minõségû acélt jelent. Rajzolok:
|________|
Valahogy így néz ki egy hosszában félbevágott henger, felülnézetbõl. Amit a falnak ki kell bírni, az az átmérõ szélességében ható légköri nyomás (teljes vákuum esetén). Azzal nem kell foglalkozni, hogy ez valójában íves felületen hat, végül így adódik össze. A hordó két falának kell ezt kibírnia, ami képletben:
2*s=d*(1 Atm)/(nyomószilárdság)
Eddig az idézet.
Nah, ha pár millibart nem bír, ki, akkor egyszer zárj le egyet légmentesen, aztán várd meg a legközelebbi idõjárási frontot, és bámulhatod, ahogy tönkremegy, mert még az is okozhat pár 10 millibar nyomásváltozást. Mégsem történik meg, pedig szerencsétlen acélhordó még fél milliméter vastag fallal sem büszkélkedhet... Ha meg felállítod, töltesz bele vizet, akkor is kapsz vagy 100 millibar nyomásváltozást, és természetesen ettõl sem lesz semmi baja a hordónak! Igaz, hogy ez nem vákuum, de az acél kb. ugyanakkora nyomó- és húzószilárdsággal rendelkezik.
Az acél fentebbi szilárdságai ~400 MPa, a légköri nyomás négyezerszerese. Ez azonban nem használható ki teljes egészében, mert már jóval kisebbtõl is maradandó változást szenved el az anyag, és további csökkenést eredményez az, amit biztonsági ráhagyásnak neveznek. 100 MPa-lal számolni egy nagyon jó minõségû acélt jelent. Rajzolok:
|________|
Valahogy így néz ki egy hosszában félbevágott henger, felülnézetbõl. Amit a falnak ki kell bírni, az az átmérõ szélességében ható légköri nyomás (teljes vákuum esetén). Azzal nem kell foglalkozni, hogy ez valójában íves felületen hat, végül így adódik össze. A hordó két falának kell ezt kibírnia, ami képletben:
2*s=d*(1 Atm)/(nyomószilárdság)
#105
Ez már csak egy benyalás a divatos zöldenergia felé, aminek semmilyen gazdasági alapja sincs.
Jaja.
Jaja.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#104
"Tehát, ha ez igaz, akkor a kérdés továbbra is fenn áll, melyik olcsóbb, egy 1 milliárd dolláros "csõ", vagy egy 14 milliárd dolláros erõmû (persze jó lenne tudni, hogy egy ilyen összegû erõmû mennyit termel."
A szélerõmû mindenképp drágábban termel, mert összességében többet áll, mint mûködik. Ráadásul sokban függ a mûködési hatásfoka a földrajzi elhelyezésétõl is, nálunk ezért a tengerparton szokásos 30-40%-os hatásfok helyett kb. 17% az átlag.
Szóval, ha egy 14 milliárdos erõmû 95%-ban ad áramot, az mégiscsak megbízhatóbb és gazdaságosabb, mint egy 17%-os hatásfokú szélerõmû. Még ha ez utóbbi csak 1 milliárdba került csak.
A fogyasztónak sem mindegy, mert ha mondjuk áramhiány miatt leolvad a hûtõje, nem fogja érdekelni, hogy "Bocs, de épp nincs szél!", hanem szitkozódik majd.
A szélerõmû mindenképp drágábban termel, mert összességében többet áll, mint mûködik. Ráadásul sokban függ a mûködési hatásfoka a földrajzi elhelyezésétõl is, nálunk ezért a tengerparton szokásos 30-40%-os hatásfok helyett kb. 17% az átlag.
Szóval, ha egy 14 milliárdos erõmû 95%-ban ad áramot, az mégiscsak megbízhatóbb és gazdaságosabb, mint egy 17%-os hatásfokú szélerõmû. Még ha ez utóbbi csak 1 milliárdba került csak.
A fogyasztónak sem mindegy, mert ha mondjuk áramhiány miatt leolvad a hûtõje, nem fogja érdekelni, hogy "Bocs, de épp nincs szél!", hanem szitkozódik majd.
#103
Magyarul ez csak egy propagandaanyag. Az illetõ bõ lére eresztve felvázolta az elképzeléseit, de semmilyen hatás, vagy gazdasági, megvalósíthatósági tanulmányt nem írt hozzá.
Így az egész alig különbözik a sci-fi írók novelláitól, csak éppen kevésbé olvasmányos.
Az meg hogy mibõl fedezik a rendszer energiaigényét, tulajdonképp lényegtelen, van rá jól bejáratott módszer, illetve profi energiaszolgáltató. A napelemes saját erõmû már tényleg szükségtelen sallang. Ez már csak egy benyalás a divatos zöldenergia felé, aminek semmilyen gazdasági alapja sincs.
Így az egész alig különbözik a sci-fi írók novelláitól, csak éppen kevésbé olvasmányos.
Az meg hogy mibõl fedezik a rendszer energiaigényét, tulajdonképp lényegtelen, van rá jól bejáratott módszer, illetve profi energiaszolgáltató. A napelemes saját erõmû már tényleg szükségtelen sallang. Ez már csak egy benyalás a divatos zöldenergia felé, aminek semmilyen gazdasági alapja sincs.
#102
2 napnál több, de kb. a célokat vázolja fel és azt, hogy mit akar. A technológia egyes részeire minimális kitér, csak épp pont a legkritikusabbakat mismásolja el, amik a rendszer üzemeltethetõség alapjaiban kérdõjelezik meg.
A kapacitást csak pont és pont között nézte meg. Azt meg leszarja, hogy mi van, akik a pontok közötti távot tennék meg és nem L.A-SF. A rendszer teljesen rugalmatlan.
A rendszer semelyik fõ eleme nincs kifejlesztve és tesztelve, de az egész úgy van megírva, mintha már csak meg kellene építeni. A költségbecslésben egy gramm fejlesztési költséget sem olvastam. Az engedélyezésre sem emlékszem, de ha nincs, akkor az sem lesz piskóta...
A kapacitást csak pont és pont között nézte meg. Azt meg leszarja, hogy mi van, akik a pontok közötti távot tennék meg és nem L.A-SF. A rendszer teljesen rugalmatlan.
A rendszer semelyik fõ eleme nincs kifejlesztve és tesztelve, de az egész úgy van megírva, mintha már csak meg kellene építeni. A költségbecslésben egy gramm fejlesztési költséget sem olvastam. Az engedélyezésre sem emlékszem, de ha nincs, akkor az sem lesz piskóta...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#101
Teljesen mindegy, hogy milyen szélerõmû, minden szélerõmû teljesítménysûrûségnek van egy elméleti maximális felsõ korlátja, amit a szélsebesség és az elméleti max. hatásfok lõ be. Hiába csinálsz hatalmas szélerõmûvet, a befoglaló méretbe esõ fajlagos teljesítmény alig nõ. A legtöbb ember sajnos nem ismeri ezt, ezért bekajálja azt, hogy milyen fúdefaszák ezek az erõmûvek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#100
Ilyen 50 oldalas PR anyagokat én is szoktam irogatni. Ezek tényleg csak PR anyagok. Egy rendszer fejlesztésének megkezdéséhez, csak hogy minden lényeges aspektusra kitérjen az ember legalább általános szinten kb 10x ennyit kell írni. Ha egy olyan terjedelmû anyagba minden érintett szakterület letudja írni az álláspontját, abból már kiderül, hogy megvalósítható-e a dolog.
Ez csak egy 2 nap alatt összedobható kis iromány, és ennyit is ér.
Kb 7 Mrd-bõl akar egy 1200 km-es pályával rendelkezõ teljesen új közlekedési rendszert összehozni, amibõl még egy csavar sincs meg?!
Na ne fárasszuk egymást.;)
Ez csak egy 2 nap alatt összedobható kis iromány, és ennyit is ér.
Kb 7 Mrd-bõl akar egy 1200 km-es pályával rendelkezõ teljesen új közlekedési rendszert összehozni, amibõl még egy csavar sincs meg?!
Na ne fárasszuk egymást.;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#99
ez mind oké, ki is tér rá a cikk, de gondolom átfutottad a cikket te is, ez nem hagyományos lapátos szélerõmû lesz.
persze ettõl még valószínüleg ez sem fogja elérni a névleges teljesítményét, szerintük 500 megawattot fog tudni átlagosan, tehát annyit mint egy paksi blokk.
Tehát, ha ez igaz, akkor a kérdés továbbra is fenn áll, melyik olcsóbb, egy 1 milliárd dolláros "csõ", vagy egy 14 milliárd dolláros erõmû (persze jó lenne tudni, hogy egy ilyen összegû erõmû mennyit termel.
sollar wind
persze ettõl még valószínüleg ez sem fogja elérni a névleges teljesítményét, szerintük 500 megawattot fog tudni átlagosan, tehát annyit mint egy paksi blokk.
Tehát, ha ez igaz, akkor a kérdés továbbra is fenn áll, melyik olcsóbb, egy 1 milliárd dolláros "csõ", vagy egy 14 milliárd dolláros erõmû (persze jó lenne tudni, hogy egy ilyen összegû erõmû mennyit termel.
sollar wind
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#98
Te valamit nagyon rosszul számoltál szerintem. Az 1 mm-es falvastagságú acélhordót úgy rántja össze néhány mbar vákuum, hogy az csak nyekken. A vasúti tartlykocsit kopogtast meg, több mm vastag. A videót meg láttad...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#97
A szélerõmûvel redelkezésre állása a legjobb helyeken is 0,3-0,4, de ezek a tengerre telepítették, ahol az építés eszméletlen drága. Az átlag szélerõmû rendelkezésre állása 0,2, ha van, nálunk 0,1 táján van. Tehát hiába nagy a névleges telejesítmény, évesz szinten ezt 10%-ban adja le. Az atomerõmnél ez a szám 0,95 táján van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#96
Az 1000 Pa az a százada az 1 barnak.
A kérdésedre: az acél talán pár 100 MPa nyomószilárdsággal bír. A biztonsági ráhagyás miatt számoljunk 100-zal. Ekkor vákuum esetén a csõ falának a vastagsága legalább a sugár ezredrésze kell legyen. 1500 mm átmérõ esetén ez 0,75 mm falvastagságot jelent.
A HyperLoop-hoz kb 2 mm falvastagság kell, ha acélról van szó. Az, hogy század-ezred bar nyomású légkör van a csõben, az nem oszt, nem szoroz. 3,5 m átmérõ esetén méterenként 300 kg acélról van szó.
Ja, a jármûnek is hasonló vastagság kell!
A kérdésedre: az acél talán pár 100 MPa nyomószilárdsággal bír. A biztonsági ráhagyás miatt számoljunk 100-zal. Ekkor vákuum esetén a csõ falának a vastagsága legalább a sugár ezredrésze kell legyen. 1500 mm átmérõ esetén ez 0,75 mm falvastagságot jelent.
A HyperLoop-hoz kb 2 mm falvastagság kell, ha acélról van szó. Az, hogy század-ezred bar nyomású légkör van a csõben, az nem oszt, nem szoroz. 3,5 m átmérõ esetén méterenként 300 kg acélról van szó.
Ja, a jármûnek is hasonló vastagság kell!
#95
Jogosak az észrevételek azonban én mégis azt mondom nem kell helybõl lesöpörni az asztalról és érdemes lenne megvizsgálni a hasonló elven de barátibb paraméterekkel ( nagyobb csõnyomás, alacsonyabb sebesség ) mûködõ rendszert is.
Ilyen összeroppanós tartálybalesetet ( a következményét ) én is láttam anno :-)
A végére egy kis pontosítás, semmiképpen sem kötekedésként:
"Akkor szerinted majdnem 1000 milibaros vákummot mi bír ki. Mert a 100-1000 Pa nyomás kvázi ezt jelenti. Jó sok anyag kell bele."
Hátha olvassa a fórumot valamilyen vegyipari gépész kollega is, õ egész pontosan meg tudná mondani, hogy mondjuk egy 1500 átmérõjû csõhöz milyen falvastagság kell hogy az az atmoszferikus nyomás tizedét ill. a századát stabilan tarthassa.
atmoszferikus nyomás ~ 1 bar = 100000Pa
1000millibar nyomás az pontosan 1 bar, ami az atmoszferikus.
1000Pa nyomás az atmoszferikus tizede, 100 pedig a százada ennek. A vegyiparban léteznek vákuumtartó csövek/edények; nyilván nem véletlenül gondolkoznak csak aránylag kisebb átmérõjû kapszulában.
Ha tévedek javítsatok ki :-)
Ilyen összeroppanós tartálybalesetet ( a következményét ) én is láttam anno :-)
A végére egy kis pontosítás, semmiképpen sem kötekedésként:
"Akkor szerinted majdnem 1000 milibaros vákummot mi bír ki. Mert a 100-1000 Pa nyomás kvázi ezt jelenti. Jó sok anyag kell bele."
Hátha olvassa a fórumot valamilyen vegyipari gépész kollega is, õ egész pontosan meg tudná mondani, hogy mondjuk egy 1500 átmérõjû csõhöz milyen falvastagság kell hogy az az atmoszferikus nyomás tizedét ill. a századát stabilan tarthassa.
atmoszferikus nyomás ~ 1 bar = 100000Pa
1000millibar nyomás az pontosan 1 bar, ami az atmoszferikus.
1000Pa nyomás az atmoszferikus tizede, 100 pedig a százada ennek. A vegyiparban léteznek vákuumtartó csövek/edények; nyilván nem véletlenül gondolkoznak csak aránylag kisebb átmérõjû kapszulában.
Ha tévedek javítsatok ki :-)
Az nem úgy volt...
#94
"A sima vasút az édes anyaföldrer fektethetõ megfelelõ elõkészítéssel. Ez az egész meg oszlopokon fut. Mi a frásztól lenne ez olcsó...? Nem csak a csõnek, de az egész tartószerkezetnek földrengésállónak kell lennie. Nekem ez sokkal durvább követelménynek tûnik, mint a vasút."
BTW ugye tudsz róla, hogy léteznek olyan autópályák, amik erdõk felett haladnak át?
BTW ugye tudsz róla, hogy léteznek olyan autópályák, amik erdõk felett haladnak át?
#93
viszonyításként:
"Az erõmû megépítésének 900 millió dolláros költsége elsõre soknak tûnhet, de az USA-ban éppen most építenek egy atomreaktort 14 milliárd dollárból, amihez képest ez aprópénz."
a fejlesztési költség is gondolom kevesebb volt, mint az atomenergia esetén
"Az erõmû megépítésének 900 millió dolláros költsége elsõre soknak tûnhet, de az USA-ban éppen most építenek egy atomreaktort 14 milliárd dollárból, amihez képest ez aprópénz."
a fejlesztési költség is gondolom kevesebb volt, mint az atomenergia esetén
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#92
Filléres szélerõmû nincs, az csak egy legenda.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#91
Ja igen, a fejlesztési költség is totál kimaradt az egészbõl. Feltette, hogy csak le kell gyártani és össze kell szerelni mindent.
Elsõ körben valami kísérleti renszert fel kellene építeni...
Elsõ körben valami kísérleti renszert fel kellene építeni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#90
én az árán vakargattam a fejemet, mert ott van egyszer Mr Zseni, aki azt mondja, 10* olcsóbb mint a vasút (lássuk be, kik vagyunk mi, hogy megkérdõjelezzük õt). Viszont sok újszerû/prototipus megoldást vonultat fel a rendszer, hogy lehet mégis ilyen olcsó, vagy igaza volt valakinek abban, hogy kint is ekkor a különbség az állam közeli cégek ajánlata és a lelkes piaci szereplõ ára között?
Tényleg, a gigawattos ám de filléres szélerõmûvet olvastad? vélemény?
Utolsó bekezdés
Tényleg, a gigawattos ám de filléres szélerõmûvet olvastad? vélemény?
Utolsó bekezdés
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#89
Én nagyjából végigfutottam. A biztonsági és üzembiztonsági kockázatokat a tanulmány egy kézlegyintéssel intézi el kb. Sehol nem jeleneik meg az, hogy micsoda energiaköltsége van annak, hogy ezt te folyamatosan vákuum alatt tartsad és ha egyszer is ki kell hermetizálni, akkor mennyi idõ alatt érded el az üzemi állapotot...
Ezen felül csak két pont közötti vagy nagyon kevés megálló kapcsolatra alkalmas. A váltás hogyan oldódik meg a javasolt leágazásoknál? Mert pl. nem emlékszem, hogy ezzel foglalkozott volna. Egy vonat nagy sebességnél is átmehet a váltón. Ez a valami hogyan fog irányát váltani...? Igen, a csõpostában van váltó, de ott nem több tonnás vackokat szállítasz és nem közel hangsebességgel...
Legfeljebb kétszer gyorsabb egy vonatnál, de sokkal sokkal rugalmatlanabb a rendszer. Nem csak a mûszaki követelmények miatt, hanem ezért is rossz ötlet. Folyamatos mûködésre van kitalálva. Apró hiba, hogy terhelés elszolás nem folytonos, mert az emberek nappal szeretnek utazni. Este is folyamatosan forog majd a rendszer, ha alacsony a kihasználtság?
És, ha örgeszik a rendszer? Minden hibahely kiváltásnál le kell állítani az egészet. A vasútnál meg tervez be kitérõket és a forgalom fenntartása mellett lehet javítani szakaszokat. Ez is lehetetlen.
Az építési költségbecslés is elég fura. A sima vasút az édes anyaföldrer fektethetõ megfelelõ elõkészítéssel. Ez az egész meg oszlopokon fut. Mi a frásztól lenne ez olcsó...? Nem csak a csõnek, de az egész tartószerkezetnek földrengésállónak kell lennie. Nekem ez sokkal durvább követelménynek tûnik, mint a vasút.
stb.
A merészség részt megint nem érted. Repülni kezdetben veszélyes volt, de a technológia mûködött és megvoltak a korlátai. BTW a transzkontinentális repülés korszaka meg csak az '50-es évek végén jött el, addig maradt a hajó vagy vasút hosszú távon is...
A villanymotorban meg semmi merész nem volt. A villanymotor megalkotásakor már évszázadok óta alkalmaztak forgógépeket. Az erõforrás változott meg.
Ennek az egész rendszernek a baja az hogy csõ és vákuum kell. Tudod te, hogy pl. milyen csõ kell ahhoz, ami kibírja ezt a vákuumot...? Néhány milibáros de legfeljebb 10-20 milibár vákummnál a vasúti tartálykocsik úgy omlanak össze, hogy ihaj, pedig nem papírvékonyak és acélból vannak.
http://www.youtube.com/v/Zz95_VvTxZM&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
Akkor szerinted majdnem 1000 milibaros vákummot mi bír ki. Mert a 100-1000 Pa nyomás kvázi ezt jelenti. Jó sok anyag kell bele.
Ezen felül csak két pont közötti vagy nagyon kevés megálló kapcsolatra alkalmas. A váltás hogyan oldódik meg a javasolt leágazásoknál? Mert pl. nem emlékszem, hogy ezzel foglalkozott volna. Egy vonat nagy sebességnél is átmehet a váltón. Ez a valami hogyan fog irányát váltani...? Igen, a csõpostában van váltó, de ott nem több tonnás vackokat szállítasz és nem közel hangsebességgel...
Legfeljebb kétszer gyorsabb egy vonatnál, de sokkal sokkal rugalmatlanabb a rendszer. Nem csak a mûszaki követelmények miatt, hanem ezért is rossz ötlet. Folyamatos mûködésre van kitalálva. Apró hiba, hogy terhelés elszolás nem folytonos, mert az emberek nappal szeretnek utazni. Este is folyamatosan forog majd a rendszer, ha alacsony a kihasználtság?
És, ha örgeszik a rendszer? Minden hibahely kiváltásnál le kell állítani az egészet. A vasútnál meg tervez be kitérõket és a forgalom fenntartása mellett lehet javítani szakaszokat. Ez is lehetetlen.
Az építési költségbecslés is elég fura. A sima vasút az édes anyaföldrer fektethetõ megfelelõ elõkészítéssel. Ez az egész meg oszlopokon fut. Mi a frásztól lenne ez olcsó...? Nem csak a csõnek, de az egész tartószerkezetnek földrengésállónak kell lennie. Nekem ez sokkal durvább követelménynek tûnik, mint a vasút.
stb.
A merészség részt megint nem érted. Repülni kezdetben veszélyes volt, de a technológia mûködött és megvoltak a korlátai. BTW a transzkontinentális repülés korszaka meg csak az '50-es évek végén jött el, addig maradt a hajó vagy vasút hosszú távon is...
A villanymotorban meg semmi merész nem volt. A villanymotor megalkotásakor már évszázadok óta alkalmaztak forgógépeket. Az erõforrás változott meg.
Ennek az egész rendszernek a baja az hogy csõ és vákuum kell. Tudod te, hogy pl. milyen csõ kell ahhoz, ami kibírja ezt a vákuumot...? Néhány milibáros de legfeljebb 10-20 milibár vákummnál a vasúti tartálykocsik úgy omlanak össze, hogy ihaj, pedig nem papírvékonyak és acélból vannak.
Akkor szerinted majdnem 1000 milibaros vákummot mi bír ki. Mert a 100-1000 Pa nyomás kvázi ezt jelenti. Jó sok anyag kell bele.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#88
Kedves Nexus6,
A tanulmány itt olvasható, nemcsak "kacskarajzok" vannak.
http://www.spacex.com/sites/spacex/files/hyperloop_alpha-20130812.pdf
A levegõ be- és kivezetéssel a 17-18. oldalon foglalkozik; nem mondom hogy nem merész az ötlet, de nem is lehetetlen.
A maga idejében a gõzgép, a repülés és a villanymotor is merész dolog volt.
A tanulmány itt olvasható, nemcsak "kacskarajzok" vannak.
http://www.spacex.com/sites/spacex/files/hyperloop_alpha-20130812.pdf
A levegõ be- és kivezetéssel a 17-18. oldalon foglalkozik; nem mondom hogy nem merész az ötlet, de nem is lehetetlen.
A maga idejében a gõzgép, a repülés és a villanymotor is merész dolog volt.
Az nem úgy volt...
#87
Az utazás elõtt meg aláíratnak veled egy nyilatkozatot, hogy minden kártérítési igényedrõl lemondasz?
Bármi miatt, ha közben le kell állnod, majd elindulnod a sivatag közepén, azt hogy oldod meg? Vagy sehogy?
Egyszerûen indulás után jön az SMS, hogy: Sajnálattal közöljük, hogy mûszaki hiba lépett fel. Emiatt, kérjük kedves utasainkat, hogy búcsúzzanak el szeretteiktõl, még 10 perc az ütközésig. Köszönjük hogy a Hyperloop társaságot választották. Nyugodjanak békében!
<#nyes>
Bármi miatt, ha közben le kell állnod, majd elindulnod a sivatag közepén, azt hogy oldod meg? Vagy sehogy?
Egyszerûen indulás után jön az SMS, hogy: Sajnálattal közöljük, hogy mûszaki hiba lépett fel. Emiatt, kérjük kedves utasainkat, hogy búcsúzzanak el szeretteiktõl, még 10 perc az ütközésig. Köszönjük hogy a Hyperloop társaságot választották. Nyugodjanak békében!
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#86
Nem fékeznek, csak a végén. De ez a baj az egésszel. Az, hogy két pontot köt össze. A vonat költséghatékonyan képes bárhol megállni, ha úgy kívánja az érdek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#85
Nemmondod, hogy megvalósítható!?
Oszt mennyi pénzbõl? Meg mennyi fejlesztési idõ után?
Kb 15 évre tippelek.
Mert pl....
Az a különbség egy vasúti pálya, meg eközött, hogy a vasúti pálya egy sinpár, ami nem igazán van dinamikus kapcsolatban a környezetével, úgymond. Az az: ha otthagyják, nagy valószínûséggel ugyan olyan állapotban lesz hónapok múlva is. A fölötte lógó vezeték dettó.
Ennél a csõnél viszont belül gyak légüres tér van, ha folyamatosan nem szivattyúzzák ki belõle a levegõt akkor elõbb utóbb, a tömítéstõl függõen belül is levegõ lesz. Szal milyen, sûrûn lesznek a szivattyú állomások? Ha csak a két végén, akkor az is elképzelhetõ, hogy ugyan a két végén szívják ezerrel, és az állomások környékén meg is lesz az 1/1000 atmoszféra, a közepén meg az 1, bármit is csinálnak. Szal pár km-enként azért kell egy szittyózó állomás, ami folyamatosan fogyasztja az energiát.
A vasút nem nagyon öregszik, persze mondjuk 10-20 évenként cserélni szokták a vágányt, de ennél meddig bírják vajon a tömítések? 5 évig? Akkor lebontják az egész csõszakaszt, csere, közben leáll, elterelik a jármûvet? Na az sem kétfillér. Ez is valszeg drágább mint a gyorsvasút.
Aztán ahogy mondják nincs ingyen ebéd. 1200 km/h-ra felgyorsítani valamit az elég sok energia, még ilyen ritka légkörben is, pláne, hogy szerintem a lökéshullám miatt jelentõsen növexik a légellenálláa az alacsonyabb sebességhez képest.
"A költséghatékonyság állítólag abban rejlik, hogy a Hyperloop mûködtetéséhez szükséges energia nagy részét nappanelekbõl nyernék, hasonlóakból, mint amiket Musk egyik cége, a Tesla Motors elektromos autóinak töltõállomásainál használnak."
Aham, mármint a pénztárgépek mûködtetésére, a világításra, de a kokakólahûtõpult már valszeg több energiát fogyaszt, mint amit a tetõn levõ néhány négyzetméter napelem ad.
Szal a kocsik töltéséhez, meg ott a jó öreg fosszilis, atom, meg vízi energia a villanytermelésre.
Itt dettó ez a helyzet.
Aerodinamikailag ezeken a kacskarajzokon kívül valaki vizsgálta már, hogy egy ilyen csõben, ha ekkora sebességgel megy valami az milyen hatásokat kelt? Milyen lökéshullámok verõdnek vissza a falról? Milyen az ideális alakja a szerkezetnek?
Mert az jól hangzik, hogy elöl beszív lefeelé/oldalra meg tapossa a levegõt, hogy légpárnát csináljon, de ettõl még nem kerül hátra a levegõ, szal éppen hogy növeli a súrlódást, az ellenállást, gyak egy légdugót hoz maga körül létre ez a dolog.
Honnan vesz ez a kompresszor az energiát?
Ha csak a pálya elején van nagy teljesítményû gyorsító lineáris motor, akkor ha közben fékezni kell azt hogy csinálják, majd hogy indulnak újra?
Ha meg végig nagyteljesítményû lineáris motorok vannak az nem két fillér lesz a Shanghai-i 30 km-es maglev vasút 1,2 Mrd$ volt.
Szal kb 50 Mrd $ az egész 1200 km.
Na hát abból Musk már a Marsra menne.
Oszt mennyi pénzbõl? Meg mennyi fejlesztési idõ után?
Kb 15 évre tippelek.
Mert pl....
Az a különbség egy vasúti pálya, meg eközött, hogy a vasúti pálya egy sinpár, ami nem igazán van dinamikus kapcsolatban a környezetével, úgymond. Az az: ha otthagyják, nagy valószínûséggel ugyan olyan állapotban lesz hónapok múlva is. A fölötte lógó vezeték dettó.
Ennél a csõnél viszont belül gyak légüres tér van, ha folyamatosan nem szivattyúzzák ki belõle a levegõt akkor elõbb utóbb, a tömítéstõl függõen belül is levegõ lesz. Szal milyen, sûrûn lesznek a szivattyú állomások? Ha csak a két végén, akkor az is elképzelhetõ, hogy ugyan a két végén szívják ezerrel, és az állomások környékén meg is lesz az 1/1000 atmoszféra, a közepén meg az 1, bármit is csinálnak. Szal pár km-enként azért kell egy szittyózó állomás, ami folyamatosan fogyasztja az energiát.
A vasút nem nagyon öregszik, persze mondjuk 10-20 évenként cserélni szokták a vágányt, de ennél meddig bírják vajon a tömítések? 5 évig? Akkor lebontják az egész csõszakaszt, csere, közben leáll, elterelik a jármûvet? Na az sem kétfillér. Ez is valszeg drágább mint a gyorsvasút.
Aztán ahogy mondják nincs ingyen ebéd. 1200 km/h-ra felgyorsítani valamit az elég sok energia, még ilyen ritka légkörben is, pláne, hogy szerintem a lökéshullám miatt jelentõsen növexik a légellenálláa az alacsonyabb sebességhez képest.
"A költséghatékonyság állítólag abban rejlik, hogy a Hyperloop mûködtetéséhez szükséges energia nagy részét nappanelekbõl nyernék, hasonlóakból, mint amiket Musk egyik cége, a Tesla Motors elektromos autóinak töltõállomásainál használnak."
Aham, mármint a pénztárgépek mûködtetésére, a világításra, de a kokakólahûtõpult már valszeg több energiát fogyaszt, mint amit a tetõn levõ néhány négyzetméter napelem ad.
Szal a kocsik töltéséhez, meg ott a jó öreg fosszilis, atom, meg vízi energia a villanytermelésre.
Itt dettó ez a helyzet.
Aerodinamikailag ezeken a kacskarajzokon kívül valaki vizsgálta már, hogy egy ilyen csõben, ha ekkora sebességgel megy valami az milyen hatásokat kelt? Milyen lökéshullámok verõdnek vissza a falról? Milyen az ideális alakja a szerkezetnek?
Mert az jól hangzik, hogy elöl beszív lefeelé/oldalra meg tapossa a levegõt, hogy légpárnát csináljon, de ettõl még nem kerül hátra a levegõ, szal éppen hogy növeli a súrlódást, az ellenállást, gyak egy légdugót hoz maga körül létre ez a dolog.
Honnan vesz ez a kompresszor az energiát?
Ha csak a pálya elején van nagy teljesítményû gyorsító lineáris motor, akkor ha közben fékezni kell azt hogy csinálják, majd hogy indulnak újra?
Ha meg végig nagyteljesítményû lineáris motorok vannak az nem két fillér lesz a Shanghai-i 30 km-es maglev vasút 1,2 Mrd$ volt.
Szal kb 50 Mrd $ az egész 1200 km.
Na hát abból Musk már a Marsra menne.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#84
1-2 kg volt az a kis vacak?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
2-3X-os sebességért, és ugy hogy nem tudja vinni a konténereket szerintem nem éri meg :S
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#82
Nem csavarral, hanem egy 1-2kg-os rugó kapta telibe a sisakját pár centire a bal szeme fölött, közel 200km/h-ás sebesség mellett.
#6: Utazósebesség esetén lehet, hogy akörül van, nem merik nagyobb sebességgel hajtani a vonatot, ehhez jó hosszú egyenes pályaszakasz is kéne, ami nem sok van. De, a TGV pár éve, az 500km/h-ás sebességet bõven átlépte teszteléskor.
Videó
#6: Utazósebesség esetén lehet, hogy akörül van, nem merik nagyobb sebességgel hajtani a vonatot, ehhez jó hosszú egyenes pályaszakasz is kéne, ami nem sok van. De, a TGV pár éve, az 500km/h-ás sebességet bõven átlépte teszteléskor.
Videó
#81
ja, a különbség annyi, hogy ez a kütyü már évtizedek óta megvalósítható, míg a lift nem, legalább a cikket elolvashattad volna :(
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#80
Hát ez egy legalább olyan elmés, ámde mérnöki szempontból horror elgondolás, mint az un. ûrlift.
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#79
No akkor gyengébbek kedvéért:
Feltételezem, lehet gyorsabban mozgó és nagyobb átmérõre tervezett takarítóeszközt is készíteni, ehhez a hálózathoz illeszkedõen. S igazad van, a ez csak funkcionalitásában hasonlít a csõgörényre.
Mindezzel együtt nem tartom valószínûnek a rendszer megépülését.
Feltételezem, lehet gyorsabban mozgó és nagyobb átmérõre tervezett takarítóeszközt is készíteni, ehhez a hálózathoz illeszkedõen. S igazad van, a ez csak funkcionalitásában hasonlít a csõgörényre.
Mindezzel együtt nem tartom valószínûnek a rendszer megépülését.
#78
1200 km/h tartásához brutálisan nagy teljesítmény kell a légellenállás miatt. Nézd meg, hogy egy áramvonalas vadászgép mekkora méretû, mekkora hasznos terhelése van. Légiharc fegyverzet nélkül max. gázon - ez nem utánégetõ - kb. 30-60 percet bírnak teljes tüzelõanyag készlettel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#77
Még egy kérdés a hozzáértõkhöz: Mi szükség van a vákuumra? Ha elöl beszív, hátul kifúj, akkor mûködne vákuum nélkül, vagy kisebb nyomáson is nem?
#76
Bocs, de a Csatorna alagút is "csak" egy nagyon hosszú alagút. Ez felvet mûszaki problémákat is, de attól még nem különleges, csak nagy. Egyes szakaszai kifejezetten primitívek, hiszen nem város és beépített terület alatt kell fúrni. Ahol volt megfelelõen vastag és puha kõzetréteg ott volt, ahol 250 métert haladtak naponta. Város alatt semmilyen alagutat nem fúrnak ilyen gyorsan. Okkakl...
Ez pont olyan, mint a Yamato vs. többi csatahajó. Attól, mert a Yamato nagy volt még nem volt fejlett...
A teljes vízzárás nem létezik, nem viccbõl tartják folyamatosan karban. Minden földalatti létesítménynél az elviselhetõ és kezelhetõ szintû talajvízszivárgást akarják elérni.
Ez pont olyan, mint a Yamato vs. többi csatahajó. Attól, mert a Yamato nagy volt még nem volt fejlett...
A teljes vízzárás nem létezik, nem viccbõl tartják folyamatosan karban. Minden földalatti létesítménynél az elviselhetõ és kezelhetõ szintû talajvízszivárgást akarják elérni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#75
Minden új közlekedési módnak az a legnagyobb kérdése, hogy hogyan illeszkedik majd a meglévõ rendszerekhez. Pl a mágnesvasút esetén hiába nagy a sebesség, ha az állomást nem lehet bevinni a városba, csak a város szélén építhetõ meg. Ilyenkor a nagyobb sebesség általi elõny elvész. A TGV és a társai azért tudtak elterjedni és azért gazdaságosak, mert tudják használni a már meglévõ infrastruktúrákat is.
Ennél a jármûnél elõször el kellene dönteni, hogy mire akarjuk használni. A teherszállítás mindig megdrágítja a tervezést és az építkezést, késõbb meg lehet nem is lesz rá igény. Hiszen melyik teheráru akar 1300 km/h sebességgel utazni? A németek is több új nagysebességû vasútvonalat terveztek 300 km/h sebességre és alkalmassá tették teherszállításra is. Ez a költségeket jelentõsen meg is növelte.De késõbb kiderült, nincs kapacitás a tehervonatok számára, az éjszakák kellenek a karbantartásra.
A TGV elõtt volt egy ambíciózus terv, az Aerotrain. Most én hasonlónak látom a jelenlegi helyzetet. Akit érdekel, itt elolvashatja, hogy a légpárnás aerotrain végül miért nem vált be: Aerotrain
Ennél a jármûnél elõször el kellene dönteni, hogy mire akarjuk használni. A teherszállítás mindig megdrágítja a tervezést és az építkezést, késõbb meg lehet nem is lesz rá igény. Hiszen melyik teheráru akar 1300 km/h sebességgel utazni? A németek is több új nagysebességû vasútvonalat terveztek 300 km/h sebességre és alkalmassá tették teherszállításra is. Ez a költségeket jelentõsen meg is növelte.De késõbb kiderült, nincs kapacitás a tehervonatok számára, az éjszakák kellenek a karbantartásra.
A TGV elõtt volt egy ambíciózus terv, az Aerotrain. Most én hasonlónak látom a jelenlegi helyzetet. Akit érdekel, itt elolvashatja, hogy a légpárnás aerotrain végül miért nem vált be: Aerotrain
#74
Mert látjuk azokat az alapvetõ problémákat, amik elkaszálják a tervet.
A '60-as évek ûrversenyéhez mérni a helyzetet meg elég nagy butaság. Akkor már tudtak rakéta hajtómûvet készíteni. A kérdés az volt, hogy olyat is, ami értelmes terhet gyorsíthat -e a Holdig.
Ennek a valaminek alapvetõ problémája, hogy mûszaki fogalmak szerint marha erõs vákuum van benne. (Az ûrhöz képest meg nagy 0.) Ez önmagában olyan biztonsági és mûszaki követelményekkel kapcsolatos problémákat vet fel, ahol nem az a feladat, hogy egy meglevõt kell továbbfejleszteni. Eleve elkaszálják az egészet, hacsak ha nem fogadsz el bizonyos dolgokat, amik viszont elfogadhatatlanok. És akkor még a gazdaságosság fel sem merült.
A TGV "csak" egy nagyon gyors vonat, de pont úgy síneken fut, mint ahogy a Flying Scotchman tette vagy világ legyorsabb gõzmozdonya, ami elérte a 200 km/h-t is. Csak a teljesítménye és az aerodinamikája jobb és az egész rendszer nagyobb sebességre van felkészítve, tehát más a mûszaki specifikáció és elvtárt színvonal. A TGV attól még "csak egy vonat".
A '60-as évek ûrversenyéhez mérni a helyzetet meg elég nagy butaság. Akkor már tudtak rakéta hajtómûvet készíteni. A kérdés az volt, hogy olyat is, ami értelmes terhet gyorsíthat -e a Holdig.
Ennek a valaminek alapvetõ problémája, hogy mûszaki fogalmak szerint marha erõs vákuum van benne. (Az ûrhöz képest meg nagy 0.) Ez önmagában olyan biztonsági és mûszaki követelményekkel kapcsolatos problémákat vet fel, ahol nem az a feladat, hogy egy meglevõt kell továbbfejleszteni. Eleve elkaszálják az egészet, hacsak ha nem fogadsz el bizonyos dolgokat, amik viszont elfogadhatatlanok. És akkor még a gazdaságosság fel sem merült.
A TGV "csak" egy nagyon gyors vonat, de pont úgy síneken fut, mint ahogy a Flying Scotchman tette vagy világ legyorsabb gõzmozdonya, ami elérte a 200 km/h-t is. Csak a teljesítménye és az aerodinamikája jobb és az egész rendszer nagyobb sebességre van felkészítve, tehát más a mûszaki specifikáció és elvtárt színvonal. A TGV attól még "csak egy vonat".
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#73
Igen. Tudod, hogy mennyi a görény mozgási sebessége? Max. 2 m/s. Tehát mire egy ilyen valamit kitakarítasz csak egyszer is kész anyagi csõd.
Távvezetékeket itthon egyébként, ha nincs valami különleges dolog, akkor 5-10 évente görényeznek, de ez nem mindig csak tisztító. Intelligens görényes állapot felmérést a vezeték korától és a korábbi kiértékelt görényezés során fellelt hibahelyektõl is függ.
A másik, hogy a legnagyobb gázvezetékek is "csak" 48-56 colosak. Egy ilyen csõvasúthoz meg legalább 100 col kellene....
Távvezetékeket itthon egyébként, ha nincs valami különleges dolog, akkor 5-10 évente görényeznek, de ez nem mindig csak tisztító. Intelligens görényes állapot felmérést a vezeték korától és a korábbi kiértékelt görényezés során fellelt hibahelyektõl is függ.
A másik, hogy a legnagyobb gázvezetékek is "csak" 48-56 colosak. Egy ilyen csõvasúthoz meg legalább 100 col kellene....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
És lett belõle valami? Ja, hogy semmi. Egyébként meg a hangsebesség relatív fogalom, mert közegre van értelmezve. Létezik olyan torpedó, ami kavitációs buborékban utazik úgymond, de az is jó, ja 300 km/h-ra képes és irgalmatlan zajos.
A 8 Mach meg teljesen agyament. 60-100 km magasságban és irdatlan ritka levegõben is hõálló acélból meg titánból készült gép bírja ki a belépõ éleken a hõterhelés.
A 8 Mach meg teljesen agyament. 60-100 km magasságban és irdatlan ritka levegõben is hõálló acélból meg titánból készült gép bírja ki a belépõ éleken a hõterhelés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#71
Ez a másik fele. Tehát ki tudnám számolni az üres csõ feltöltõdést egy irányból, csak a kapszula által jelentett fojtással a szoftver már nem tudna mit kezdeni.
Szerintem az ötlet eleve rossz. Kétszer gyorsabb sebességért túl sok kopromisszum kell. Hiába lassabb egy konvencionális szuperexpressz, ha a kapacitása sokoszorosa ennek a vacaknak és csak két sínpár kell neki, nem vákuumcsõ meg minden szirszar.
Szerintem az ötlet eleve rossz. Kétszer gyorsabb sebességért túl sok kopromisszum kell. Hiába lassabb egy konvencionális szuperexpressz, ha a kapacitása sokoszorosa ennek a vacaknak és csak két sínpár kell neki, nem vákuumcsõ meg minden szirszar.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
A felallas es a jarmuvon jarkalas lehetosege arra jo, hogy az emberek nem erzik magukat bezarva. Ettol persze a tobbseg meg ulni fog, de onnantol a klausztrofobok sem erzik magukat egy ulesbe kotozve. Tovabba baj eseten a jarmuvon belul is tudnak mozogni, tehat kevesbe erzik kiszolgaltatva magukat. Az, hogy ebbol mi az erzes es mi a valosag mar mas kerdes.
"átfutották-e a tervezetet?"
En pl. igen, de a jarmu elejen a kompresszort tovabbra sem ertem. Miert lenne ra szukseg, ha a 'menetszel' is kepes annyi levegot besuriteni, hogy a jarmu a legparnan lebegjen. Az egyetlen technika problema, hogy a linearis motornal nagyon pontos tavolsagot kell tartani a meghajto felulet es a jarmu alja kozott. Ezt idealis esetben ugy lehetne elkerulni, hogy a csik allo helyzetben van, tehat oldaliranybol kell pontosan beallni, de a palya feletti magassag valtozhat a sebesseg es az epp aktualis legnyomas fuggvenyeben. Ez az elrendezes a vizszintes iranyu palyantartast is megoldana, tovabba a vilagitas/legkondi kivetelevel semmilyen fogyaszto nem lenne a jarmuvekben. Ezek tapellatasat pedig a meghajto linearis motor magneses terebol is el lehet venni egy megfelelo legmagos trafoval. Az agt-s uzemmodot leszallas utanra pedig azert tartom jonak, mert akkor a palya egy reszen (akar az allomasokon kivul is) mehetne sima felszini modban, persze max. 120 km/h koruli tempoval.
ps: Ram kompresszio eseten raadasul a jarmu orra akar atlatszo anyagbol is lehet, tehat lehetne jegyet venni a legelso sorba is. (a megsporolt gepeszeti resz tomegerol nem is beszelve)
"átfutották-e a tervezetet?"
En pl. igen, de a jarmu elejen a kompresszort tovabbra sem ertem. Miert lenne ra szukseg, ha a 'menetszel' is kepes annyi levegot besuriteni, hogy a jarmu a legparnan lebegjen. Az egyetlen technika problema, hogy a linearis motornal nagyon pontos tavolsagot kell tartani a meghajto felulet es a jarmu alja kozott. Ezt idealis esetben ugy lehetne elkerulni, hogy a csik allo helyzetben van, tehat oldaliranybol kell pontosan beallni, de a palya feletti magassag valtozhat a sebesseg es az epp aktualis legnyomas fuggvenyeben. Ez az elrendezes a vizszintes iranyu palyantartast is megoldana, tovabba a vilagitas/legkondi kivetelevel semmilyen fogyaszto nem lenne a jarmuvekben. Ezek tapellatasat pedig a meghajto linearis motor magneses terebol is el lehet venni egy megfelelo legmagos trafoval. Az agt-s uzemmodot leszallas utanra pedig azert tartom jonak, mert akkor a palya egy reszen (akar az allomasokon kivul is) mehetne sima felszini modban, persze max. 120 km/h koruli tempoval.
ps: Ram kompresszio eseten raadasul a jarmu orra akar atlatszo anyagbol is lehet, tehat lehetne jegyet venni a legelso sorba is. (a megsporolt gepeszeti resz tomegerol nem is beszelve)
#69
Nos, ha félórás a menetidõ, azt egy taxiban is kibírod anélkül, hogy "felállnál". Aki meg nem bír ki fél órát pisi-kaki nélkül, az ne utazzon zárt csõben. :DDD (bár ez is megoldható)
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#68
azért halkan megkérdezném, hogy azok akik érvekkel/ötletekkel/ellenérvekkel szóval nagyjából bárhogy állást foglalnak a témában, azok átfutották-e a tervezetet?
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#67
Szerintem ahhoz, hogy ez gazdasagos es az emberek altal hasznalt legyen, erdemes lenne:
-akkora meretben megepiteni, hogy beferjenek a szabvany kontenerek
-fel tudjanak allni es jarkalni az utasok, mint egy vonaton
-vagy tenyleg a fold ala, vagy atlatszo csobe helyezni
-a csoveket akkorara kesziteni, hogy a jarmubol kiszallo utasok elferjenek a jarmu es a fal kozott (a jarmuvekre pedig befele nyilo ajtok kerulnenek, mint a repulokre)
-biztonsagi megoldasokat telepiteni: amennyiben egy jarmu leer a cso aljara (tehat megall valami miatt), akkor biztonsagi szelepeket nyitna ki amik legkori nyomas ala helyeznek a csovet es minden csodarabban lenne egy legmentesen lezart es csak egyszer nyithato veszkijarat (lasd aluminium sorosdobozok nyitasa)
-a kompresszort en lecserelnem egy sima ram kompresszorra, tehat a jarmu mozgasi energiaja es orranak kialakitasa suritene a ritkitott legkort a jarmu ala felfuggesztesnek (kis sebessegnel pedig gumikerekeken gurulna/allna), igy a jarmube nem kellene jelentos energiaforras, csak a palyat kellene meghajtnai (a linearis motort)
A fenti modositasok mellett a rendszer relativ energiaigenye tovabb csokkenne, bar a jarmuvek nagyobbak lennenek, tehat kisebb lenne a hasznos tomeg, viszont sokkal biztonsagosabbnak erezne mindenki es lehetne teherszallitasra is hasznalni. A csobol kierve pedig sima linearis motoros agv-kent viselkednenek a jarmuvek, tehat a palyaudvarokat meg lehetne epiteni a mar ismert modokon.
(agv: http://en.wikipedia.org/wiki/Automated_guideway_transit)
-akkora meretben megepiteni, hogy beferjenek a szabvany kontenerek
-fel tudjanak allni es jarkalni az utasok, mint egy vonaton
-vagy tenyleg a fold ala, vagy atlatszo csobe helyezni
-a csoveket akkorara kesziteni, hogy a jarmubol kiszallo utasok elferjenek a jarmu es a fal kozott (a jarmuvekre pedig befele nyilo ajtok kerulnenek, mint a repulokre)
-biztonsagi megoldasokat telepiteni: amennyiben egy jarmu leer a cso aljara (tehat megall valami miatt), akkor biztonsagi szelepeket nyitna ki amik legkori nyomas ala helyeznek a csovet es minden csodarabban lenne egy legmentesen lezart es csak egyszer nyithato veszkijarat (lasd aluminium sorosdobozok nyitasa)
-a kompresszort en lecserelnem egy sima ram kompresszorra, tehat a jarmu mozgasi energiaja es orranak kialakitasa suritene a ritkitott legkort a jarmu ala felfuggesztesnek (kis sebessegnel pedig gumikerekeken gurulna/allna), igy a jarmube nem kellene jelentos energiaforras, csak a palyat kellene meghajtnai (a linearis motort)
A fenti modositasok mellett a rendszer relativ energiaigenye tovabb csokkenne, bar a jarmuvek nagyobbak lennenek, tehat kisebb lenne a hasznos tomeg, viszont sokkal biztonsagosabbnak erezne mindenki es lehetne teherszallitasra is hasznalni. A csobol kierve pedig sima linearis motoros agv-kent viselkednenek a jarmuvek, tehat a palyaudvarokat meg lehetne epiteni a mar ismert modokon.
(agv: http://en.wikipedia.org/wiki/Automated_guideway_transit)
#66
Szerintem így is olcsóbban - és gyorsabban - kihozzák mint mi a 4-es metrót :-D
Az nem úgy volt...
#65
Azért ilyen negatívak , mert csõlátású maradi gyökerek. Nincs ebben semmi probléma... az itteni fórumozók szarták a világot az univerzum közepére, és õk sosem tévednek mert hát kettessel átvergõdtek valami fõiskolai izén.. (azért kettessel mert erre volt kenõpénzük).
ATGV pályáját is karban kell tartani, és ott is maradhat a sínpályán egy pár dekás fémtárgy.. csak nem okozhat az is katasztrófát? Ó de igen.. ahogy a TGV sínpályájára könnyedén felsétálhat egy hülye öngyilkosjelölt hogy elcsapassa magát vele, ide meg másszon be ha tud!
ATGV pályáját is karban kell tartani, és ott is maradhat a sínpályán egy pár dekás fémtárgy.. csak nem okozhat az is katasztrófát? Ó de igen.. ahogy a TGV sínpályájára könnyedén felsétálhat egy hülye öngyilkosjelölt hogy elcsapassa magát vele, ide meg másszon be ha tud!
#64
Há igen, mióta van alagút az öreg kontinens és a sziget között a tenger feneke alatt, azóta azt mondom bármi lehetséges, csak pénzkérdés. Ha meg akarják csinálni, hát simán megcsinálják. Eljön az idõ, megcsinálják sima vákuum-algútakként, amikben nyomástartó, mágnesesen lebegõ központilag vezérelt gépkocsikkal lehet hangsebesség felett döngetni. Csak pízkérdés. Ugyanis a mostani tengeri alagút is tökéletesen szigetelve van lég és vízmentesen, oda gyenge vákuumot rittyenteni nem egy vaszizdasz ugyebár. A többi már csak akarat és pénz.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#63
Én azt sajnálom hogy a hatvanas években nem létezett még SG fórum.
Szívesen elolvastam volna, hogyan fújja le néhány kedves fórumozó például a TGV tervét... :-)
Komolyra fordítva - nem értem miért vagytok ilyen negatívak, legyen szó bármilyen technikai újításról. És mi lennénk ennyire büszkék a magyar innovációra? Nem is csoda, hgoy az összes komoly, magyar elmétõl származó innováció külföldön talált táptalajra.
Szívesen elolvastam volna, hogyan fújja le néhány kedves fórumozó például a TGV tervét... :-)
Komolyra fordítva - nem értem miért vagytok ilyen negatívak, legyen szó bármilyen technikai újításról. És mi lennénk ennyire büszkék a magyar innovációra? Nem is csoda, hgoy az összes komoly, magyar elmétõl származó innováció külföldön talált táptalajra.
Az nem úgy volt...
#62
Max. kettõt építenek, ha egyáltalán megépítik a rendszert, mert ennél több gazdaságtalan. A Csatorna alagútnak is két használati alagútja van, meg egy szerviz, de ott máshonnan nem lehet hozzáférni a két fõ alagúthoz. Ennél viszont igen, hisz a felszínre tervezik.
#61
Földrengés esetén azért ebben akkor sem szeretnék bent ülni, ha a csövek történetesen nem a föld alatt vannak.
#60
Ha lenne valami ebbõl, valószínûleg nem két csövet építenének, hanem többet, épp a karbantarthatóság miatt. Az idegen test a csõbe kerül probléma nem újkeletû, a csõvezetékeket ezért szokták speciális eszközzel, az úgynevezett csõgörénnyel tisztítani. Ennek tartozéka a vicces nevû görényfogadó állomás.
#59
Részint a SpaceX kezdi lenyomni a jó kis zsíros állami megrendeléseket méregdrágán teljesítõ szektor árszínvonalát, részint, ami ennél is fontosabb, tesz a jelen technikai szinten viszonylag kockázatmentesen megvalósítható, újra felhasználható hordozórakéta kifejlesztéséért. A pálya nagy játékosai nyilván rég elmehettek volna ebbe az irányba, csak ugye egyszerûbb döntéshozókat megvenni a meglévõ drága technológia további használatára, mint mûszaki fejlesztésbe kezdeni. Úgy tûnik, a pénz csak eszköz, nem cél. A mûszaki-technikai lehetõségeken belül megvalósítható célok elérése áll a fókuszban, nem a pénzért rakétásdit szélhámoskodás, ami ha sosem repül, az sem baj.
Talán a HyperLoop is alapvetõen csak fricska akar lenni a hetven milliárdos állami projekttel szemben, jelzés, hogy itt is szemléletváltásra volna szükség.
Talán a HyperLoop is alapvetõen csak fricska akar lenni a hetven milliárdos állami projekttel szemben, jelzés, hogy itt is szemléletváltásra volna szükség.
#58
A csövet is kell karbantartani, egy emberke bent felejt egy pár dekás fémtárgyat 1200km/h-nál ütközöl vele, szerinted mi lesz?
Nézd meg Massa balesetét, pedig õ csak 100 valahány km-h-val ütközött egy csavarral.
Nézd meg Massa balesetét, pedig õ csak 100 valahány km-h-val ütközött egy csavarral.
Mi ebben az újdonság? Csak az alagút precizitásán múlik.
A 8-szoros hangsebességgel közlekedõ tengeralattjáróról (terveirõl) is jelentek meg írások 8-10 éve.
A 8-szoros hangsebességgel közlekedõ tengeralattjáróról (terveirõl) is jelentek meg írások 8-10 éve.
Oldal 1 / 3Következő →