Világszerte kiadták tudósoknak azt az üzenetet, amit 2002 első félévében szeretnének sugározni az ûrbe, hogy teszteljék a dekódolásának egyszerûségét. Az eddigi csillagközi adásoktól eltérően ezt az üzenetet úgy alkották meg, hogy ellenálljon a nagyobb interferenciáknak és megszakításoknak a sugárzás során.
Hamarosan megkezdik Kína Shenzhou (magyarul mágikus jármû) névre hallgató ûrhajójának harmadik próba kilövését. Ha az emberi irányította ûrhajó prototípusa ezúttal is sikeres lesz a teszteken, akkor akár már 2003-ban nekivághat egy kínai legénység a világûrnek. A prototípus, a Shenzhou-3 természetesen pilóta nélkül indul majd útnak egy Long March 2F hordozórakétán a kínai Gansu tartomány Jihuan Mûhold Központjából jövő hónap vége felé. A Shenzhou program 1999 novemberében kezdődött, ekkor állt pályára az első prototípus, majd 2001. januárjában a második. A harmadik próbaút tavaly augusztusban lett volna, ám az utolsó pillanatban lefújták a hordozórakéta hibája miatt, ezért az ûrprogram féléves hátránnyal küzd, ezért is fontos a mostani kilövés sikere. Egyre valószínûbb, hogy Kína szeretné a pályán való találkozási és dokkolási technikákat fejleszteni, így valószínûsíthető hogy szándékukban áll összerakni az ISS mintájára egy kisebb ûrállomást is. Ha a tervek valóra vállnak Kína lesz a harmadik nemzet, aki önerőből juttat embert az ûrbe.
A NASA új vezetője, az egykori haditengerészeti államtitkár Sean O'Keefe bejelentette, szeretné ha az ûrhivatal együtt dolgozna a Pentagonnal mind a kutatás, mind a fejlesztések terén. O'Keefe szándékát a NASA nehéz anyagi helyzetével és a technológiák felhasználásának egyre inkább összemosódásával magyarázta. "Nehéz különbséget tenni a tisztán katonai és a civil vagy kereskedelmi célú alkalmazások között" - mondta. Jövő hónapban kerül a költségvetési tervezet a kongresszus elé. O'Keefe szeretné megmenteni a legveszteségesebbnek tartott ûrállomást, szerinte a 60 milliárdos hiány menedzselhető, ám semmiképpen sem vonhat el tőkét más programoktól. Valószínûleg első lépésben az ûrsiklók repüléseit csökkentik, majd a Mars expedíciók átgondolása következik. "El kell gondolkoznunk miért is mennénk oda, vagy bármelyik másik helyre" -tette hozzá.
Sven Gustaffson svéd feltaláló egy olyan pedállal rukkolt elő, ami egyesíti a gáz és fékpedálokat. Bár az ötlet bizarrnak tûnik a Svéd Nemzeti Útfelügyelet használhatónak találta ez egyesített pedált a próbautak során, és hivatalosan is elfogadta azt. Az újítást azzal indokolták, hogy a vészhelyzetekben tovább tart a fékezési manőver, míg átlépünk egyik pedálról a másikra az legalább 0,2 másodpercet vesz igénybe, ez 90 km/h-s sebességnél 5 métert jelent. Gyorsításnál csupán a boka mozog, lefelé nyomva a pedált, fékezésnél az egész mechanizmust befelé kell nyomni, mint a normál pedálok esetében. Ez utóbbi mozdulat esetén a gyorsítás megszûnik. A találmányt a Volvo teszteli személyautóiban, buszaiban és teherautóiban, közúton azonban még legalább három évig nem találkozhatunk az újítással.
Számos tudós szorgalmazza egy rádióteleszkóp felállítását a Hold távolabbi oldalán abban a reményben, hogy a világegyetem olyan hullámhosszaira hangolódhatnánk, amit ez idáig még soha sem hallhattunk.
Alexander Prokhorov orosz tudós, a lézer egyik feltalálója kedd délután, 85 éves korában halt meg tüdőgyulladásban. 1964-ben megosztva kapott Nobel díjat Nikolai Basov kollégájával és Charles Townes amerikai tudóssal a kvantumelektronika területén tanusított munkásságukért. Prokhorov az Orosz Tudományos Akadémia vezető munkatársa volt, számos állami elismerésben részesült.
1916-ban született Ausztráliában, kommunista szimpatizáns családja 1923-ban költözött a Szovjetunióba. A második világháború után kezdte el Basovval kutatni a koherens mikrohullámok természetét, mely a lézer feltalálásához vezetett. Élete utolsó napjaiig dolgozott, irodájában számos kézzel irt jegyzetet találtak; soha nem használt számítógépet, állítása szerint az zavarná a gondolkozásban. Napjainkban az élet számos területén - mint a sebészet, vagy a CD lemezek - találkozhatunk eredményeivel.
Egy mindössze egy hónapja felfedezett aszteroida felettébb közelről vette szemügyre bolygónkat. Bár az összeütközés veszélye nem fenyegetett, csillagászok újra arra figyelmeztetnek, hogy milyen sok objektum bolyong a világûrben, ami katasztrofális következményekkel járhat.
Azok, akik szeretik a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus vonulatát, valószínûleg ismerik Arthur C. Clark "2001. Ûrodisszeia" címû regényét, amelyből film is készült. Mindkét alkotás 1968-ban látott napvilágot, tehát immár 33 éve. A regénybéli 2001-ben az ûrutazás mindennapos dolog. Rendszeres ûrrepülőgépjárat közlekedik a Föld és a körülötte keringő Ciolkovszkij-féle ûrállomások között, amelyekről komppal lehet eljutni a holdi bázisokra. Az út során természetesen stuárdeszek gondoskodnak az utasok kényelméről, a film hősei pedig éppen az első Jupiter-expedícióra készülnek. De hogy is telt a 2001-es év valójában a világûrben?
A NASA kutatói azt vizsgálják vajon használható lenne-e az elektromágnesesség a rakéták ûrbe juttatásához, ami nemcsak nagy technikai vívmány lenne, de drámaian csökkennének a kilövés költségeit is.
Amerikai kutatók olyan kamerát mutattak be, ami felismeri a hazugságot az emberi arc hőmérsékletváltozása alapján, ezáltal jó eséllyel növelve a repülőterek és más magas biztonsági szintû intézmények védettségét.