kiváncsi lennék, hogy folyamatos menetelés, kialvatlanság, stressz után hulla fáradtan is képes lennél e "hogy a sajat eletem "vedelmeben" soha nem jutna eszembe hogy ne celzottan lojek..csak ugy vaktaban..badarsag..."és mondjuk nem fekvõ helyzetbõl lõni persze, hanem parancsra kellene megtisztítani egy épületet az ellenségtõl. de te biztosan képes lennél rá hogy berogyasztott térdekkel, vállhoz szorítva, célzott lövéseket adjál le.a félkézzel tüzelést azért csak képletesen értettem, ha nincs a fegyver elején a bal kéz, azért igencsak felhúz a csõ sorozatnál, de ha rajta van akkor könnyen koordinálható. közelre jó. egyébként minél nehezebb egy fegyver, annál kisebb a visszarúgása, olyankor csak tol, amit meg könnyebb korrigálni
Nem én úgy értettem, hogy melyik a világ legnagyobb kaliberû fegyvere. Ez lehet ágyú vagy akármi. Csak melyik a legnagyobb kaliberû fegyver, ami mûködik is.
Az M134 Minigun (látható: Terminator 2 és Predator c. filmekbe) eléggé nagydarab, több mint 120kg a visszarugása, plusz külsõ energiaforrás kell neki, szóval ugrott. Van kissebb is, az XM214, amely 5,56x45mm-es lõszert lõ, de ez is 15kg.
Nézd, azt lehet, hogy kigyúrt felsõtestel rendelkezel, de fél kézzel akkor sem fogsz pontosan lõni egy gépkarabélyal, de még egy pisztolyal sem. Ezt mint sportlövõ mondom. A kis .22-es pisztolyokkal is fél kézzel kell lõni versenyen, és bizony pár másodpercnyi kitartott kéz után kurva nehéznek tünik még az MCM pisztoly is. De még a legjobb edzésben lévõ sportlövõk is max. 2 lövést adnak le egymás után, majd leengedik a kezüket, pihentetik. Egy nagy kaliberû pisztoly esetén, mondjuk 9x19-essel egy kézzel pedig sokkal komolyabb a téma (ezért röhögök a filmeken is, amikor .50 Desert Eagle-el fél kézzel lõnek... A szemközti falat nem találnák el...) még egyes lövések leadásakor is, a duplázást meg akár el is lehet felejteni. Gépkarabély esetén pedig ez bizony csak fokozatosan érvényesül. Alapszabály, hogy a katona két kézzel lõ. Nem másért, minthogy így tud pontosabban célozni.
De mondjuk steweee kezébe adhatjuk az M230 Chain gun-t ami 30 mm-es lõszerrel dolgozik (csak sadist kedvéért :D). Amugy 57,5 kg a tömege csak a fegyvernek, akinek nem ismerõs nézze meg az Apacs elején csüngõ cseresznyemag köpködõt...
Hat a 30 milis meg is olne ha kezben tartana a fegyvert :D
Akkor már ne pitiánerkedjünk. Legyen valami 30mm-es forgó gépágyú (mintaterminárban hú ). Valaki mondjon egy típust, mert az ilyen jármûvekre szerelhetõ fegyverekben nem vagyok jártas.
Hat azert a mi lelkunkre is ra volt kotve, hogy pontosan lojunk ha lovunk!
Ad1 mert ha fejbelovod nem tanuskodhat ellened.
Ad2 mert nem lenne szerencses a 4.5 milliard forintos technikat kilyukasztgatni..
En azt irtam a 4452-sedre, hogy Nem katona mert a kikepzett (es itt mindegy, hogy elite, vagy csak jo vagy siman kikepzest kapott) katona nem lo "soha" csipobol, mert tudja, mert elmondtak neki hogy az elete mulhat rajta ha nem o ol eloszor!
Én egy besorozott kiskatonára gondoltam :)
Pl. amilyenek Vietnamban (US) vagy Afganisztánban szolgáltak (RU).
A mélységi felderítõk, Specnaz, Ranger, SAS egységek azért teljesen más kategóriába tartoznak.
Azt is elfelejtetted, hogy amiket leirtal a veglet, es a vegletekben nem ritka, hogy a katona eldobjja a fegyveret egy jobbert...
Voltal te katona vagy csak hiradasokbol mondod amit gondolsz?
Mert en tuodm magamrol hogy a sajat eletem "vedelmeben" soha nem jutna eszembe hogy ne celzottan lojek..csak ugy vaktaban..badarsag...
Igen amit a hirekben latni csipobol lovoldozo embereket (azok bizony nem katonak!..azok felregularis szervezetek a legtobb esetben...sokszor olyan emberekkel akik meg rendes kikepzest se kaptak), azok altalaban a vesztesek..azok akik elvesztik a haborut a jol kikepzett ellenfelukkel szemben, pl egy NATO erovel szemben!
Egy polgarhaborut meg ne tessek ide sorlni! Marmint a fegyvert eloiraszeruen, /annak a rendeltetese szeruen, ahogy "kitalaltak"/ hasznalok korebe...mint mondottam ez a veglet..es hidd el, a vegletekben a "katona" eldobja azt a fegyvert ami neki nem "jo", es szerez egy olyat ami igen...
Bocs ezekek nagyok lesznek, vegyuk ugy, hogy hatterkepek ;))
Valtamaszhoz:
Ezt meg csak ugy, mer szep kep ;)
hát ha látnál élõben, lehet hogy megváltozna a véleményed. egyébként én sem a hollywoodi akciófilmekre gondolok, hanem egy hosszan elhúzódó háborúra. nem csak a spec osztagok taktikáját kell figyelembe venni, hiszen õk a legprofibbak, legjobban felszereltek, és tegyük hozzá, hogy a különleges feladatok ellátásához különleges kiképzést kapnak, ami mondjuk annyit tesz, hogy a lehetõségeket maximálisan kihasználni, amit életet vagy halált jelenthet adott esetben. de semmi földöntúli képesség, az tényleg csak a filmekben van.és persze a bevetésre általában kipihenten mennek, hogy a maximumot nyújthassák. a fáradtság a katona egyik legnagyobb ellensége. viszont úgy általában véve egy háborúban a tökéletes felszereltségre és pihentségre nincs lehetõség, vagy csak az elején. és az átlagkatona nem választhatja meg hogy milyen fegyverrel szeretne harcolni, olyannal fog ami jut neki, és ott vetik be ahová a parancs szól. ha tusos AK-val kell bevenni egy épületet, akkor azzal fognak nekimenni.én annak idején aktívan figyeltem a csecsen, dagesztáni, boszniai háborús híradásokat, és meglehetõsen sok harctéri anyagot is belevágtak.na amikor már évek óta vki állandó életveszélyben él, folyamatosan kialvatlan, lefogyott, éhezik, stresszes, télen összefagy stb. de attól a háború megy tovább, harcolnia kell, akkor nincs olyan hogy "Szoros kotelekek, egymas segget fedezve hatolnak be, enyhen megrogyasztott terdekkel, erosen a vallhozszoritott fegyverekkel, folymatosan celratartva a pontos lovesek erdekeben" . inkább jellemzõ a fásultság és a közöny. sok felvételen a katonák állva, sétálva támadták az épületet, poroszkáltak a golyózáporban, és csípõbõl tüzeltek, ugyanis a folyamatosan vállhoz szorított célratartott fegyver óriási energiát vesz ki. a pontos célzásról meg annyit, hogy közelharcban pont az az automata fegyver elõnye, hogy lehet vele "kaszálni".ezt a II.VH óta tudják mennyire elõnyös.egy fáradt katona, fõleg nyáron amikor az izzadtság a szemébe folyik, nem éppen egy célzóbajnok. közelre viszont tökéletes ha jól megszórja a felbukkanó ellenséget. ezeket hajlamosak vagytok elfelejteni
(Azt azert megjegyeznem, hogy ezzel a behajtott valtamasszal is lehetne eppen loni ha akarna az ember..siman odafer az elsuto billentyuhoz az ember mutatoujja...van ott hely eleg(legalabbis AMD-65/5-nel van))
..es lottel is mar vele? vagy csak tartottad?
(Elarulom akkorat nem rug egy 7.62-es mint egy .50caliber...de celozni se tudsz vele "csipobol" az hotbiztos!...ha elveted veged..)
(Amugy mindazzal amit te lirtal (epuletharc) szoges ellentetben all amit tanitanak, es amit alkalmaznak epuletharcnal! Szoros kotelekek, egymas segget fedezve hatolnak be, enyhen megrogyasztott terdekkel, erosen a vallhozszoritott fegyverekkel, folymatosan celratartva a pontos lovesek erdekeben! Amit te irtal az a hollywood-i filmekben (x kateg), meg a meseben letezik csak...)
Viszont abban is biztos lehetsz, hogy nem AK-val vagy barmilyen 7.62-es ak klonnal (pl a szoban forgo AMR-69) fognak epuletharcba bocsajtkozni..
Arra ott van az MP5 sorozat, vagy az M4..max AK-74PSU-val..de ugye az nem 7.62-es.
nem csak a kompakt szállításról van azért szó, hiszen az épületharcnál számít a minél kisebb kompakt méret, és mondjuk egy ilyen kis vékony csõ ugyan sokat nem zavar, viszont ha behajtott állapotban van, egy meglepetésszerû támadásra nem is lehet reagálni.egyébként meg kár eltúlozni a visszarúgás erejét, én fél kézzel is könnyedén megtartok akármilyen gépkarabélyt, pisztolyt, általában a katonák is azért eléggé edzettek hogy ez ne jelentsen problémát nekik
Sehogy! Ugyanis az egy szetereotipia hogy behajtott valtamasszal kellene loni...
Olyat csak hollywoodban latsz meg a fejletlen orszagokban, pl a homokturoktol...rendes katona nem lo behajtott valtamasszal..
Annak 1 oka van hogy be lehet hajtani, kisebb a helyigeny, es konyebb igy a szallitas, pl deszantnal kevesbe zavar, vagy ejenel. (Kinyitni meg a valtamaszt AMD-nel, kb 1 mozdulatz es 1 masodperc...nem ido, nem akaly..ez tapasztalat!! AK-47-nel mal kicsit bonyoltabb az alulra csukhato tamasz..de az se tart tovabb 2 masodpercnel)
Videó egy sérült A10-esrõl.
Érti valaki, mit magyaráz a pilóta?
NEm hanem ha láttad a puskagránátnak hosszú csõ van az alján szerintem a végét letolják az elsütõszerkezetig és Az gánát aktiválása a csõ végében történik.... Ez az én fantáziám által kitalált elv...
már korábban is felmerült bennem, hogy a behajtható válltámasz esegén ha nincs kihajtva, akkor hogyan lehet meghúzni a ravaszt? egy jobbkezes embernek pont takar a fémcsõ! a másik kérdésem, hogy a csõre szerelt puskagránát kilövésének mi a mûködési elve? gondolom nem egy golyót kap indításhoz a seggébe. vagy igen?
A tervezettnél egy évvel korábban bezárja szombathelyi kiképzõközpontját a honvédség, az objektumot október végétõl civil szolgáltató õrzi. Az elõrehozott bezárással 300 millió forintot spórol meg a honvédség.
A tervezettnél korábban, még az idén bezárja a szombathelyi kiképzõközpontját a honvédség - közölte Szenes Zoltán vezérkari fõnök pénteken. Mivel a kormány egy évvel korábbra hozta az utolsó leszerelés idõpontját, már jövõre sem lesz szükség a szombathelyi kiképzõközpont munkájára. A szaktárca tervei szerint az önkéntes-hivatásos haderõre való átállással csak a tapolcai kiképzõközpontot tartják meg, ahol a szerzõdéses katonák felkészítése folyik majd. A tervezettnél egy évvel korábbi bezárással csaknem 300 millió forintot spórol meg a szaktárca.
A vezérkari fõnök úgy tudja: a szombathelyi laktanya hasznosítási tervei között szerepel egy büntetés-végrehajtási központ kialakítása. Ha ez megvalósul, a kiképzõközpontban dolgozó katonák közül csaknem százan vállalhatnának ott munkát.
Dömény Sándor ezredes, a szombathelyi kiképzõközpont parancsnoka korábban úgy nyilatkozott: "A laktanya kiürítése július elsejétõl gyorsult fel, a parancs szerint 2004. december 30-án hagyjuk el végleg a kiképzõközpontot, de az objektumot már október 25-tõl egy civil szolgáltató fogja õrizni." A szombathelyin kívül bezárják a szabadszállási kiképzõközpontot is. Az önkéntes-hivatásos haderõre való átállással már nem lesz szükség három kiképzõközpontra, mert egy központ is el tudja látni a feladatokat. Az volt a cél, hogy olyan kiképzõközpont jöjjön létre, ahol minden szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, például a lõtér, vagy a helységharc gyakorlására alkalmas kiképzõpálya.
Nemhiszem! Ez CSAK es kizarolag kikepzes kerdese az egesz...
Nekunk anno az ilyen szintu kikepzesre nem volt szuksegunk, mert mi "csak" oriztuk a gepeinket...
Mig egy melysegi felderitonek szinte bizonyos hogy megtanitjak hogy hogyan uralkodjon a verszemen..
"csak oda kell figyelni es nem vaktaban, verszemetkapva loni mint a birka."
Harcban nem hiszem, hogy egy besorozott katona szépen, odafigyelve a kettes lövésre, csak tuti célpontokra lõne. Szerintem éles helyzetben olyan stressz van, hogy lõnek össze-vissza mindenre ami mozog.
Igazad van, rosszul fogalmaztam, helyesen valahogy így szólna:
A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rögzített rövid sorozat tûzmód bevezetésének, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét.
Amúgy a legtöbb automata fegyver esetén lehetséges akár egyes lövés leadása is, ha az elsütõ szerkezet elég finoman jár, és elég képzett a lövõ. Láttam én is olyat, hogy sorozatra állított AMM-el egy ipse hol egyes lövéseket adott le, hogy ketes-hármas rövid sorozatokat. :)
"A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rövid sorozat bevezetését, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét"
Nem hat, mivel a doktrina szerint kulon tanitjak a sorozat modban a "kettesloves"-t!
Ezt tanusithatom loveszetrol, es igen konnynen kivitelezheto a loves megszakitas, ez tapasztalat, csak oda kell figyelni es nem vaktaban, verszemetkapva loni mint a birka.
(Nem tudom kinek milyen kikepzotisztje volt, de az enyem anno azt mondta, hogy szerinte (ez gondolom hosszu evek tapasztalata), a 200 meter vagy annal meszebb levo celokat, konnyebb leloni sorozatmodban, megszakitott kettes lovesekkel! ...es tenyleg lehet, ezt is tanusithatom..ugyanis 6 loszerbol (AMD-65/5), 3 kettes lovessel masodikra "boritottam" a buko celt!)
Nagyon komplikált motyónak néz ki , különösen ez az acélhuzalos megoldás hajmeresztõ számomra .
Azt hiszem még sokáig a 7,62-es AK-k lesznek a befutók nálam . :)))
Nos az AK-47/74 széria volt emlékeim szerint, most jöjjön valami újabb:
AN-94 (Avtomat Nikonova - 94) "Abakan"
A II VH. egyik tanulsága az volt, hogy a kézifegyverek terén az automata sorozatlövõ fegyverek sokkal használhatóbbak, mint a sima automata-öntöltõ puskák. Elvben legalábbis, a számok szerint ugyanis kijött, hogy a IIvh-ban 40.000-50.000 lövésre jutott egy (!!!) harci sebesülés - tehát a képlet egyszerû: ha többet lövünk, az esély is megnõ a találatra. A képlet azonban falsnak bizonyult, ezt különösen a vietnami háború bizonyította be. A kevésbé képzett katonák a harctéren ugyanis legtöbbször csaknem vaktában tüzeltek arra, amerre az ellenséget sejtették, sokszor csak a torkolattüzek irányába, így szinte csak pazarolták a lõszert a sorozatlövésre képes fegyvereikkel (ezt amúgy meg lehet figyelni a kevésbé fejlett régiókban: az afrikai és arab "harcosok" csakis sorozatlövést használnak, és sokszor még a fegyverfogásuk is olyan, hogy az utca végén lévõ házat sem lennének képesek eltalálni). A tapasztaltabb, kiképzettebb katonák ugyanakkor inkább az egyes lövést használták, és csak akkor nyitottak tüzet, amikor biztosak voltak abban, hogy a célpontott eltalálják. Természetesen ez a nyilt terepre volt igaz, rövid távolságokon, pl. épületharcnál a sorozatlövés továbbra is "nyerõ húzásnak" bizonyult. Ellenben már közepes távon (úgy 50 és 200 méter között) is értelmetlen a sorozatlövés, mivel a fegyver visszarugása miatt a 3-4 lövéstõl kezdve akkora a szórás, hogy szinte esély sincs a cél eltalálására. A tapasztalatok alapján az amerikai haderõ azonban úgy döntött, hogy az új M16A2 gépkarabélynál háromállású tûzváltót alkalmaz: biztosított, egyes lövés és rövid sorozat. Ez utóbbi egy 3 lövéses rövid sorozatot takart, és az elõnye abban rejlett, hogy találat esetén a célpontba nem egy, hanem 3 lövedék csapódik, megnövelve a pusztitóerõt. Az 1970-es, 80-as években éppen ezért elterjedt a rögzített sorozat használata, a legtöbb nyugati fegyver rendelkezett a rögzített sorozat lehetõségével. A rögzített sorozat azonban messze nem volt tökéletes megoldás, a legtöbb gépkarabély tûzgyorsasága 600-900 lövés/perc körül volt, és már a második lövésnél jelentkezett az elsõ lövés visszarugásának hatása, a harmadiknál pedig ez hatványozottan jelentkezett. Az elmozdulkás ugyan viszonylag kis mértékû, de 100 méteres lõtávnál már ez is elég, hogy a harmadik lövés akár 15-30 centivel is mellé menjen. A német HK cég a G11 gépkarabélyával úgy tünt, megtalálta a megoldást: rövid sorozatnál a fegyver elméleti tüzgyorsasága hála a hüvely nélküli lõszerének, elérhette a 2000 lövés/percet, vagyis a lövész vállát csak akkor érte el elsõ lövés energiája, amikor már a második lövedék is elhagyta a csövet. A G11 azonban a szemétdombra került, utódja, a G36 esetén pedig úgy döntöttek a német mérnökök, hogy lecsökkentik a rögzített sorozat lövésszámát kettõre - a harmadik lövéskor ugyanis a fegyver elmozdulása már úgy is jelentõs, akkor meg ne pazaroljuk a lõszert felkiáltással.
AN-94 "Abakan" gránátvetõvel ellátva
A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rövid sorozat bevezetését, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét. Gyennadij (vajon jól írom?) Nikonov mérnök vezetésével az Izhmash fegyverfejlesztõ vállalat azonban másképpen gondoltam. A szovjetúnióban az Afganisztáni tapasztalatok alapján úgy gondolták, hogy az AK-74 család leváltásra érett, és az 1990-es évek elejére tûzték ki a cserét, a program "Abakan" néven futott, ami egy kis szibériai város. A program kiirásának egyik pontja az egy célon kifejtendõ nagyobb pusztítóerõ igénye volt, de a rendszeresített 5.45x39mm-es lõszerrel. Nikonov gárdájának gyümölcse, az ASN gépkarabély, igen szellemesen oldotta meg ezt: a fegyver kapott egy rövid sorozat tûzállást, amelynél két lövés kiváltása történik meg - 1800 lövés/perc tûzgyorsasággal, vagyis a G11 megoldását "másolták", csak éppen nekik nem volt szükség ehez hüvely nélküli lõszerre, megoldották hagyományos lõszerrel is. Hogy ezt hogy érték el? Az AN-94 alapja a IIVH-ból ismert gázelvételes rendszer, a csõ felett (a tok alá bujtatva) található a gázelvezetõ csõ - de itt véget is ért a hasonlóság. A zárszerkezet különlegessége az, hogy a zártömb egy acélkábelel (ami egy csigán megfordul) kapcsolatban van egy rúddal, amely a töltésért felel. Amikor megtöltjük a fegyvert, a zár hátrahúzásával az acélkábelel mozgatott rúd elõremozog, és a tárból az elsõ lõszert a töltényûrbe tolja, majd az elõremozgó zár reteszeli a csövet. Elsütéskor a zár forgásra kényszerû (kissé hasonló módon, mint az AR-18-asok esetén), majd kireteszel, és hátramozog, ezzel együtt pedig a hüvelyvonó kihúzza és kiveti az ellõtt töltényhüvelyt. Eközben az acélkábel elõre mozgatja rudat, amely a második lõszert betolja a töltényûrbe, reteszel és egyben el is süti, miközben a zár maga még hátrafele mozog. A lövészt a két lövés energiája ezáltal egyszerre éri, de csak miután már a második lövedék is elhagyta a csövet. A visszafele mozgó zár miatt a rúd hátracsúszik és egyben kiveti a második hüvelyt, az elõremozgó zár pedig betolja a harmadik lövedéket a töltényûrbe (a pontos mûködésrõl ábrát nem találtam, csak a zárszerkezetrõl egy általános ábrát, de a szemem kifojt, akkor sem sikerült átlátnom hogy is mûködik pontosan ez az egész hóbelebanc - tehát ne kérdezzétek, mégis hogy képes a rúd és a zárszerkezet is egyaránt tölteni). Rövid sorozatra állított fegyvernél újabb tüzkiváltást ezek után csak úgy lehet elérni, ha az elsütõbillentyût elõrenegedjük, majd újra meghúzzuk. Sorozatlövésnél a zár reteszelése után újra megtörténik a lövéskiváltás, de ezek után már csak egy töltési/elsütési fázis van a zár hátra, majd elõremozgása alatt.
A fegyver nem az AK-sorozat ismert tûzváltó karját vitte tovább, hanem két szerkezet is van: egyfelõl a biztosító, amelynek két állása van: 'X' (biztosított) és 'O' (Ogon - tûz) és a tûzváltó kar, ennek állásai: 'AB' (avtomaticseszkij - automata), '2' (rövid sorozat) és '1', vagy más esetekben 'ОД' (Odinocsnij - egyes lövés). Rövid sorozatnál az elméleti tûzgyorsasága a már említett 1800lövés/perc, míg sorozatlövés esetén az elsõ két tûzkiváltás 1800lövés/perc-el történik, a továbbiak 600lövés/perc-el. A hírek szerint a rövid sorozat esetén olyan jó a fegyver szórása, hogy még 100 méterrõl is legtöbbször egymásba ér a két lövedék által ütött lyuk a lõlapon. Maga a fegyver mûanyag tokott kapott, a váltámasza jobbra behajtható, de (valószinüleg azért, hogy a behajtott váltámasz ne akadályoza a hüvely kivetését) az egész váltámasz jópár centivel lejjebb került, mint az várható lenne - a HK G36 esetén ezt úgy oldották meg, hogy a váltámasz azon részén, amely a kivetõnyílást fedné, egy "alagutat" készítettek, amelyen keresztûl a hüvely akadály nélkül áthaladhat. A lejjebb került váltámasz miatt azonban az elsütéskor jelentkezõ visszarugás felfelelé csavarja az egész fegyvert. A csõ krómozott, és 4 jobbraforgó huzagolással van ellátva (a huzagemelkedés 195mm). A csõ végére egy érdekes alakú csõszájfék került, amely egyfelõl hatásosabb, mint az AK-74-es csõszájféke, másfelõl nem olyan éles a lövés kiváltásakor a torkolattûz döreje. A csõ alatt egy rúd található, amelynek a végén egy rögzítõfület látunk, a rúd a csõ alá szerelhetõ gránátvetõ rögzítésére szolgál (legjellemzõbb a GP25 és a GP30 tipus), a fül pedig a fegyver rögzítésére, amennyiben BTR vagy BMP harcjármû tüzelõnyílásából használnák a fegyvert. A fegyver bár az AK-74 leváltására készült, bizonyos részei azonosak vele, nevezetesen a pisztolymarkolat, a tár, a tok bal oldalán lévõ optikai szereléksin (és az azokra szerelhetõ optikai irányzékok) illetve a tisztitókészlet.
A fegyvert 1993-ban mutatták be elõször, és hivatalosan is az AK-74 utódja lett. Természetesen ismét közbeszólt a pénzhiány: az AN-94 2003-ig csak az elit katonai és belügyi alakulatoknál került rendszeresítésre, az AK-74 család pedig továbbra az igáslova az orosz fegyveres erõknek. 2003-ban (a javuló orosz gazdaság miatt) bejelentették, hogy megkezdik a regurális erõk átfegyverzését is, noha ez kritikákat is kiváltott. A probléma az, hogy az AN-94 nemcsak drágább, mint az AK-74, de a 2-es rövid sorozaton kívûl semmiféle elõnyt nem tud felmutatni. Egyes lövés illetve sorozatlövés esetén a két fegyver nagyjából azonos teljesítményt nyújt, ám az AN-94-nek sokkal bonyolultabb a felépítése és a karbantartása. Emellé még hozzájön az is, hogy a kettes rövid sorozat csakis akkor válik a katona hasznára, ha rendesen ki van képezve rá, ez nem jelentet problémát az elit egységeknél, de a regurális erõk esetén már komoly problémát jelenthet - márpedig ha az egyszerû katonák nem profitálnak belõle, de ugyanakkor egy nehezebben karbantartható fegyvert kapnak, akkor mi értelme a cserének? Eközben a fejlõdés sem állt meg, az AK-74-hez való hosszabb, 45 lõszeres tár is használható a fegyverhez, de elkészült egy dupla vastagságú, négysoros tár is 60 lõszeres kapacitással - ahogy elkészült a fegyver 7,62x39mm-es lõszerrel szerelt változata is, bár ez inkább a nemzetközi piacra.
Reggelt!
Nem tudom ezt láttátok e már, de minden esetre "érdekes kis témák".
inglish lengvidzs rekommmended :)
Informatika és tudomány
)
). Valaki mondjon egy típust, mert az ilyen jármûvekre szerelhetõ fegyverekben nem vagyok jártas.
