Yepp, ez jelenleg a fõ vesszõparipa, no meg az, hogy "viszonylag" kevés alkatrész cseréje (ie.: csõ, zárszerkezet, stb.) után bármely újabb AR-15 klón képes használni...
Akkor most jöhet a szokásos kérdés: ki milyen böngészõt/oprendszert használ? :)
Tuti anyag!
gyvalamit leszogezhetunk! Az angolok nem tudnak rendes lofegyvert kesziteni...
Szerintem a G36-al jarnanak a legjobban.
A jueszej uj lobby-ja meg cseppet sem lep meg..ezek mindig a mellett lobbyznak amibol a legtobb penz van...es nem az esz..
Ugye volt az 5.56-os mellet a nagy "duma" hogy konnyu..igy a katona sokat vihet magaval (en ezzel soha nem ertettem egyett..szerintem a 7.62 meg mindig a legjobb...nah de ez mind1 is), azutan most nagyobb kaliber melett lobbyznak...
Ebbol en ket dolgot tudok leszurni! Vagy meigint nagy let akarnak egyess fegyvercegek es erdekeltsegek leakasztani, vagy rajottek (es vagy) hogy megse eleg utos az a 5.56...
Az egész történet a II. VH után kezdõdött, mikor az angol királyi fegyvertár mérnökei egy új, hatásos automata kézifegyveren kezdtek dolgozni. Az 1940-es évek végére elkészült kísérleti fegyver az EM2 jelzést kapta, és valódi reformer volt: az elsõ katonai fegyver, amely „bullpup” elrendezésû volt (a tár és a zárszerkezet a pisztolymarkolat mögött, a tusban van elhelyezve), a hord fogantyúba pedig elhelyeztek egy optikai irányzóberendezést. A fegyver tokja acéllemezbõl készült, a pisztolymarkolat és az elõágy fából készült. Egy kisérleti .280-as (7mm-es) lõszert tüzelt, és minden ízében megfelelt a modern kor kihívásainak.
Az Enfield EM-2
Csakhogy jött a NATO szabványok ideje, ahol az új lõszer és az ígéretes fegyver alulmaradt, jött a 7,62x51mm-es lõszer, és a NATO-szabvány gépkarabély helyett a káosz. A britt hadsereg a belga FN gyár FN FAL gépkarabélyát rendszeresítette, ám az erõs lõszer miatt csak egyes lövésre képes változatban (vagyis gépkarabély helyett helyesebb automata puskának nevezni), L1A1 néven. Az L1A1 megbízhatóan szolgált három évtizedig, de a második NATO kézifegyverszabvány váltásnál újra elõkerültek a királyi fegyvertár mérnökei, akik módosították az EM2-õt, és egy új, 4.85x49mm-es lõszert dolgoztak ki. Ismét az USA nyomása volt a döntõ, és az 5,56x45mm-es lõszer vált új NATO-szabvánnyá. Az angol hadsereg nem kívánta azonban rendszeresíteni az M16-ost, és inkább az EM2 új lõszerre való átalakításába fogtak.
Az L85A1 szétszerelve
A fegyver belseje az AR-18 gépkarabély „másolata”, mûködése gázelvételes, forgózáras rendszerû, ahol a reteszelést nyolc reteszelõszemölcs végzi. A hordfogantyúba 4x nagyítású optikai célzórendszer került, amellyel igen jó eredményeket értek el, bár a nagyítása miatt pont a legáltalánosabb, közepes lõtávolságban csõlátást okoz (a Steyr AUG-nál ezt a kisebb, 1,5x nagyítással oldották meg). A fegyver elõagya és pisztolymarkolata mûanyagból készült, a tok maga egyszerû acéllemezbõl, sajtolással készült, a csõ és a töltényûr pedig krómozást kapott felületvédelemként. A fegyver egyik legnagyobb hibája a bullpup rendszerbõl adódik: az angol mérnökök „megfeledkeztek” a balkezes katonákról, a zárszerkezet jobbra veti ki a hüvelyeket, vagyis a fegyver csak és kizárólag jobb kézzel használható. Ez azonban nem csak a balkezes lövõket sújtja, hanem a jobbkezes katonákat is, hiszen adódhat olyan helyzet, amikor a jobb kezük valamiért megsérül, vagy használhatatlan – ekkor sem tudják fegyverüket balkezükkel használni, még kisebb átalakítással sem…
A bullpup rendszer miatt még egy probléma adódott, mivel a fegyver súlypontja eléggé hátul van, használatát szokni kell, hiszen könnyû vele a cél fölé lõni kapáslövésekkor. Ettõl függetlenül igen pontos fegyver, a tesztek szerint pontosabb volt, mint az M16A2.
A fegyver L85A1 néven került rendszeresítésre, és a gyakorlati rendszeresítésre a Falklandi-háború után, 1984-ben történt meg. Talán a háború kimenetele más lett volna, ha a fegyvert elõbb állítják rendszerbe, mivel amikor a fegyver a katonai egységekhez került, az elsõ gyakorlati tapasztalatok finoman szólva is negatívak voltak. A fegyver fém szerkezetei nagyon hajlamosak a rozsdásodásra, a csõ és a töltényûr krómozása rövid idõ alatt lekopik, a katonák rovarriasztó szere oldja a mûanyag részeket. A csõre felhelyezhetõ új szurony önmagában is egész sor galibát okozott, mivel a markolatrészét kellet ráhúzni a csõtorkolatra – emiatt a markolat egyfelõl gyorsan felhevült, másfelõl a kiáramló lõporgázok áramlását megváltoztatta, így a fegyver lõballisztikája némileg megváltozik, bár csak rövid ideig, mivel a lövések folyamán a szurony elõbb-utóbb egyszerûen leesik a csõrõl. Ám a legnagyobb probléma nem is ezek voltak, hanem az, hogy az L85A1-et eredetileg a 4,85x49mm-es lõszerre tervezték, és az 5,56x45mm-es lõszerre való áttervezés folyamán a tokszerkezetet nem erõsítették meg. Ennek következtében a tok elõször deformálódni kezd, ami miatt a zárszerkezet mûködése megbízhatatlanná válik, így egy ütésre (pl. a fegyvert véletlenül odaveri a falhoz a katona) megeshet, hogy a zárszerkezet nyitott állapotba kerül, és nyitva is marad – szabad utat nyitva a kosznak. Idõvel azonban az alakváltozások oda vezetnek, hogy hajszálrepedések keletkeznek a tokon, a végén akár el is törhet. A másik nagy problémát a rendszeresített tárak okozták, mivel gyenge anyagból készültek, és menetrend szerint adogatási problémák keletkeztek - még úgy is, hogy rendszerint csak 26 lõszerrel töltötték meg. Erre a hibára azonban szerencsére megoldást jelent az, hogy a fegyver a NATO-szabvány (STANAG) tárakat is képes fogadni, így „csak” annyi volt a katonák dolga, hogy gyorsan beszerezzenek pár M16 tárat, megoldva ezt a problémát.
A fegyvercsaládot SA-80-nak nevezték és magába foglalta az L85A1 gépkarabélyt, az L86A1 könnyû géppuskát, amely vastagabb csõvel és kétlábú állvánnyal készült, valamint az L98A1 változatot, amely csak egyes lövésre képes, és kiképzésre használták. A fegyvernek készült karabély változata is, rövidebb, 442mm-es csõvel, ám csak kis mennyiségben gyártották.
Angol katonák L85A1-eseikkel valahol a dzsungelben.
A fegyver hibái gyakorlatilag a kezdetektõl fogva közismertek voltak, olyannyira, hogy a brit nemzetközösség egyetlen tagállama sem volt hajlandó rendszeresíteni, Ausztrália és Új-Zéland pl. a Steyr AUG-ot vette meg, Kanada pedig az M16 hordfogantyú nélküli változatát (M16A3).
Az elsõ Öböl-háborúban a fegyver (nem túl nagy meglepetésre) alaposan leszerepelt, az angol katonák jó része inkább beszerzett egy M16A2-õt vagy zsákmányolt egy AKM-47-est, és cipelte magával plusz teherként L85A1-esét. Ami a SAS egységeket illeti, õk könnyû helyzetben voltak: kiharcolták maguknak, hogy a HK MP5 géppisztolyokat illetve M4A1 gépkarabélyokat kapjanak.
1997-ben az angol parlament is végre pontot akart tenni az ügy végére, és úgy döntöttek, hogy felújítják a fegyvereket. A munkát a Heckler&Koch cég kapta meg, amely ugyan német cég, de a HK G11 gépkarabély rendszeresítésének elmaradása után (és a horribilis fejlesztési költségeket nyögve) az 1990-es évek közepén az angol Royal Ordenance cég tulajdona lett, egészen 2002-ig, amikor egy német cég végülis kivásárolta. A HK szinte az egész zár- és elsütõ szerkezetett kicserélte a tárakkal egyetembe, és így létrejött az SA80A2 család. A teljes átalakítás/utángyártás mintegy 200.000 fegyvert érint, és a költségek mintegy 92 millió fontra (~150 millió euróra) rúgnak.
A 2002-es Afganisztáni és a 2003-as Iraki összecsapásokban a katonák visszajelzései vegyesek voltak: az L85A2 megbízhatósága jelentõsen nõtt, és csak egyetlen komolyabb általános hibajelenséget tapasztaltak, mégpedig a biztosítószerkezetben. Azonban a fegyver mégis erõsen elavult, ergonómiailag tökéletlen és töltve tömege eléri az 5kg-ot. A jövõje kérdéses, és az angol fegyveres erõk egyáltalán nincsenek könnyû helyzetben: az 5,56x45mm-es katonai fegyverek közül a HK G36 és az FN F2000 jöhet szóba, a G36 mellett szól, hogy máris használatba van a belügyi rendõri illetve terrorelhárító szerveknél, ugyanakkor az F2000 egy igen kompakt és elõremutató fegyver. Hogy a képlet azonban mégse legyen olyan egyszerû, ismét a tengerentúlról jön a veszedelem: az Egyesült Államokban erõs lobby küzd azért, hogy az új 6.8x43mm-es lõszer legyen az amerikai sereg választottja, márpedig ha révbe érnek, gyakorlatilag boritékolható a NATO harmadik szabványos kézi lõfegyver-lõszerének cseréje...
L85A2 és L86A2 valahol Irakban.
A world.guns.ru-ról nem lehet belinkelni képet...
újra...
nem katonai ruha volt, hanem egy japán egyetemi fejlesztés amit a tv-ben mutattak, és igaz hogy a ruha elõröl meg hátulról "átlátszó2 volt de oldalról nem és a kamerák is látszottak :)
a teljesen automata sörétes puskák elég masszív jószágok :)
A 007-es filmeket inkább ne hozzuk fel, mert röhögõgörcsben fogok elhunyni, ha bármit is komolyan kellene venni abból a filmbõl. A kedvencem az "álcás" Aston Martin-al az volt, amikor Bond bátyó az álcázott kocsija mögé bújik!!!
Az F2000 sörétes változata eléggé nevetségesnek tûnik, már a sokkal vastagabb csõ sem férne el a tokban, a zárszerkezetett pedig egy-az-egyben ki kellene cserélni.
mindesetre ehez új csõ, új ismétlõ rendszer és závárzat kellene. Lehet bele sem férne a puskába, mert a 12-es kaliberû sörétes lõszer sokkal nagyobb, mint egy 5.56-os puskalõszer.
Az szerintetek megvalósítható lenne, hogy egy FN-F2000-t egy csõ és egy tárcserével ismétlõ shotgunná alakítani? Splinter Cell 3 egyik bemutató videojában volt ilyen. Tudom az csak egy játék, de arra lennék kíváncsi, hogy elképzelhetõ lenne-e, vagy csupán a készítõk fantáziája szárnyal?
Katonai ruhában már csináltak majdnem láthatatlant, igaz csak prototípust. A muksó teste tele van fényérzékeny kis lemezkékkel, amik a színüket is tudják változtatni. Egyszerûen a ráesõ fényt érzékeli és az átellenes oldalon lévõ lemezkére továbbítja, ami olyanra változtatja a színét (mint James Bond Aston Martin V12-je :)).
Azok nem? :DDD
Igen ezt anno meg a nagy jueszejben is buszken mutogattak a tiviben is hogy jujj de jo fejek vagyunk :D
Bocs de még csak 2 hete regeltem nem tudhatok mindent :) Most így visszaolvasgatva a legelejétõl megtaláltam ugyanazt az érdekesen "letámasztott" izraeli tankot :D
ÕÕÕõõõõ... Milyen kommentet vártál? Anno már volt róla szó, meg is diskuráltuk a kissé érdekes hüvelykivetését (a fegyver jobb oldalán, a csõ vonalában látható "alagút"-ból elõre-jobbra vetõdnek ki).
[magyarázat]: A Merkava harckocsi egyes egyedül Izraelben van rendszeresítve. Szinte a zsidó állam jelképe, és szerintem neked sem kell elmagyarázni, hogy egy arab országban mi lenne, ha Izraeli hk.-k császkálnának az utcákon.
A poénmorzsa, amit a képre írtál amúgy nagyon jó, csak az "iraki kép" miatt nekünk más miatt lett vicces. :)
Szerintem "picit" állna a bál a közel-keleten, ha irakba Izraeli Merkava harckocsik dzsalnának... :)))
A kép jóval az Iraki hadjárat elött készült, valahol Izraelben vagy a megszált területek valamelykén...
Iraki kép:
- Kolléga! A tankja kicsit mintha rendellenes szögben állna.
- Csak letámaszottam, így kisebb helyet foglal.
(azért nem semmi, hogy a csöve megtámasztotta :D)
Nem látod a fától az erdõt :)))
Az M16-nak, G36-nak, stb. valóban vannak ilyen változatai, de egy katona nem viheti magával az összeset, és ha a cserszabatos részeken kivüli alkatrészeket viszi, hogy majd amikor kell, átalakítja a megfelelõ változatra, akkor meg cipelhet vagy 20 kilót, és átalakítani az egyikbõl a másikba a hosszú percekbe telhet még nyugodt körülmények között is :))
Az AUG esetén csak a csõ, ill. esetleg az optikai irányzék és a tár az eltérés. Az egész cókmók nincs 8kg (plusz a tárak). És a csõcsere kb. 10 másodperc, harci körülmények között...
Az AUG bizony valóban univerzális, és tényleg többfeladatú, úgy, hogy mind a mai napig egyetlen más kézifegyver sem rendelkezik hasonló képességekkel...
FN F2000 (Igen a Splinter Cellben Sam Fishernek ilyen fegyvere van :))
Azért ez a fegyver is elég kompakt mind nyílt terepre, mind városi vagy épületharcra. Az M4-nél több mint 14 centivel rövidebb, viszont a csöve 3 cm-el hosszabb.
Dehogynem, pont ilyen univerzális fegyver az M16, a G36, a SIG-540, Galil. Közös jellemzõjük, hogy végülis mégsem lettek univerzálisak, nem tudják egyszerre kiváltani a géppisztoly, gépkarabély, golyószóró, géppuska kategóriát. A lényeg, hogy tervezéskor mindet univerzálisnak szánták, ami kiváltja az összes automata kézifegyverkategóriát. Eddig egyiknek sem jött össze, csak többé-kevésbé. Ellenben mindnek van "Commando", aza rövid csövû, kihajtható váltámaszos változata, "nehéz csövû = heavy barrel" változat a géppuska kiváltására 100-as tárral, hagyományos rohamkarabély, mesterlövész, stb.
Korábban már írtam, hogy az OICW "kicsit" csúszik, leghamarabb 2010-ben kerülhet szolgálatba, de lehet, hogy sose fog, és helyette az XM25 lesz a támogatófegyver, amely végülis az OICW gránátvetõ része átalakítva 25mm-esre...
Nemrég modernizálták õket. Elég komikus, hogy az "õsellenség" német HK céget bízták meg a fegyver hibáinak kijavításával. Ez lett az L85A2/SA80A2
Amúgy néhány "horrorsztori":
-Az L85 mûanyag burkolatát oldja az angol katonák rovarüzõ szere.
-A szurony ha fentmarad eléggé kellemetlenné válhat, lévén, hogy a szurony markolatát kellett a fegyvercsõre rátûzni. Pár lövés után a markolat olyanyira felforrósodott, hogy megfogni nem lehet.
-Ha a zárszerkezet kicsit megkopott, olykor magától kinyilik, "szabaddá" téve a zárszerkezet a kosznak.
-A fegyver tömege töltve, SUSAT optikával 5kg(!!!)
Amúgy állítólag ha tökéletesen mûködik, nagyon pontos fegyver, pontosabb, mint az M16A2. Persze ott van az a bizonyos "ha".
Megj.: Azt se feledjük, hogy az irakban szolgáló amerikai katonák egy része is szivesebben használna AKM-47-et, mint az M16A2-õt...
A lényeg az "Universal". Moduláris felépítése miatt egyaránt jó épületharcra, várisi harcra, nyilt terepre és még könnyû géppuskának is használható. Nem nagyon van az AUG-on kívûl ilyen fegyver :D
Informatika és tudomány
