Elég buta lehet szegény katona, hogy ilyen kalapáccsal akar beverni egy cölöpöt :) Egy téglával jobb lenne, és nem hinném, hogy a porig bombázott irakban ne lenne :)
A legtöbb AK-ra igaz, hogy ha beledobod a vízbe, majd egy nap múlva kiveszed, és nem tisztogatod le rendesen, akkor szépen meg fog jeleni rajta a rozsda. Szó se róla, kevesebb karbantartást igényel, de attól még ezt is karban kell tartani.
Léghûtéses (az angol nyelvû oldalakon néha látni is, hogy air-cooled), mert a csövet a levegõ hûti, amennyire hûti, és nem víz vagy más közeg... :))
Egyes esetekben (pl. PK géppuska) próbálkoztak olyasmivel, hogy fém hûtõlamellák voltak a csövön, de az sem ér túl sokat, mivel a levegõt mozgatni kellene igazából a jó hûtési faktorhoz, ami ugye nem olyan egyszerû megoldani (a harctéren elég hülyén nézne ki, ha valaki egy nagy fújtatóval vagy akkus ventilátorral állna a géppuska mellett:))). A legelterjedtebb megoldás tehát vagy a cserecsõ, vagy a csõ olyan vastaggá tétele, hogy jobban viselje el a hõhatásokat (pl. M2HB).
Én már évek óta tervezem, hogy meglátogatok pár európai hadtörténeti múzeumot, de sose jön össze (lustaság, pénz, idõ, és a többi akadályozó tényezõ:))...
hat gyerkocok...nem reg jottem le a HSM BELFAST-rol. Komolnyan mondom csucs!!!Allitom az egyik legjobb "muzeum" Londonban :D
az azzá tehetõt véletlenül félre írtam elnézést!
na nem egészen fegyver de talán azzá tehetõ a kesernyés gumisra gondolok az alutokosra állítólag a dobfalvastagsága 1mm.és állítolag a 35j -os változat is ugyanilyen felépítésû.csak azt kéne tudnom hogy pontosan milyen a tüzfalra vagy mire a töltény felfekvése állítolag nyított tûzfala van pontosan mit jelent ez?ez elvileg lehetséges hogy a dob fala kibírja, mert a nyomás a töltény aljára és természetesen a csõ felé esik, az adaptertöltény pedig elnyeli a dobfalra ható nyomást elvileg így mûködik a dolog legalábbis az én elméletem szerint:) elméletben kibírná ezt a nyomást a szerkezet?A kérdés RÖVIDEN a nagyobb energijáuhoz .22-es flöporral töltött patront használnak létezik hogy annak is ugyanannyi a falvastagsága mint a kisebb teljesítményûnek?mert mintha ugy olvastam volna(?)
Az az eset még az elsõ M16-os sorozattal történt meg vietnamban, ezért is hozták ki nagyon hamar az M16A1-et. Azóta azért javítottak rajta (M16A2/A3/A4), de a legfontosabbon, a zárszerkezet érzékenységén a koszra és a tokszerkezet idõvel kialakuló "lötyögésén" nem tudtak segíteni.
Nem is csoda, hogy nagyon hamar le akarják cserélni...
A belga FN fegyvergyártó cég az 1970-es évek végén kezdett bele egy könnyû szakasz-szintû támogató kézifegyver tervezésébe, amely az 5,56x45mm-es NATO lõszerre épül. 1982-ben már készen is voltak az FN Minimi-re keresztelt könnyû géppuskával, és megkezdõdött a rendszeresítése is a belga hadseregben. A fegyver képességeit látva az amerikai hadsereg is rövid idõn belül (1984-ben) úgy döntött, hogy szüksége van erre a fegyverre, hogy betöltse az ûrt az M16 és az M60 között, ám rövid idõ múlva az M60-at is teljesen felváltáltotta (az US ARMY-ról van szó, az US Marine Corps ekkor még az M60E3-al veszõdött). A rendszeresítésekor az M249 megjelölést, illetve a SAW (Squad Automatic Weapon - kb. Szakasz Automata Fegyver) rövidítést kapta, és kis mértékben különbözik a Minimi-tõl (a legfeltünõbb különbség a csõ hátsó része feletti mûanyag "hõvédõ" rész).
M249 30-as M16-os tárakkal.
Az FN Minimi gépfegyvere könnyû (alapváltozata 7,1kg súlyú), gázelvételes rendszerû, szétesõ tagú hevederbõl vagy STANAG (NATO-szabvány) tárakból, pl. M16 tárból tüzelhet. A gázdugatyú a csõ alatt található, és a "tradicionális" forgó zárszerkezettel rendelkezik, amely nyugalmi állapotban nyitva van, ezzel is a csõ hûtését szolgálva (ugyanakkor emiatt könnyebben kerülhet kosz a zárszerkezetbe is). A csõ könnyen cserélhetõ amennyiben túlhevült, és fogókarja miatt nincs szükség hõvédõ kesztyûre, mint az M60 esetén.
Töltésnél a hevedert felülrõl kell befûzni, és a felhajtható porvédõ lemez (amely a zártól igyekszik távol tartani a szennyezõdéseket) lehajtva zárja a tárfészket és egyben megvezeti a hevedert is, amely balról van bevezetve, és általában egy 200 behevederezett lõszert tartalmaz. Alternatív lõszerellátásra a tok bal oldalán egy enyhén lefele álló tárfészek van, amely a szabvány STANAG tárakat képes befogadni, sõt, a 100 lövedéket befogadni képes C-MAG tárakal is lehet "etetni" ily módon. Ha a fegyverbe tárat helyezünk, a porvédõ fedél kissé megemelkedik és zárja a hevederbevezetést, így akadályozva meg, hogy egyszerre két módon is megpróbálják megeteti a fegyvert. A fegyver effektív lõtávolsága 800 méter (háromlábú állványról), elméleti tûzgyorsasága hevederbõl tüzelve ~750 lövés/perc, míg tárból tüzelve ~1000 lövés/perc (a heveder mozgatása energiát vesz el a fegyver mûködésekor, és ezért alacsonyabb a tûzgyorsaság).
A "Para".
Az eredeti alapváltozat után több alváltozata is készült, az elsõ az ejtõernyõs deszantfegyver, a FN Minimi Para (ez lehet még simerõs a CS-bõl), amely betolható váltámasszal és rövidebb csõvel készült, kifejezetten az ejtõernyõs illetve egyéb deszant-alakulatoknak - persze a rövidebb csõ miatt a Para pontossága némi csorbát szenvedett az alaptipushoz képest.
Az FN Minimi SPW
Ennek alapján jött létre az FN Minimi SPW (Special Purpose Weapon - Speciális Feladatú Fegyver), amely a különleges osztagoknak lett kifejlesztve. A váltámasza azonos a Para verzióval, csöve viszont annál valamivel hosszabb (de rövidebb, mint az alapváltozaté), a fegyver tetejére egy Picatinny sín került, amire a legkülönfélébb optikai célzóberendezéseket lehet felszerelni (a Red Dot irányzékoktól az éjjelátó távcsövekig), az elõágyra pedig egy pisztolymarkolat került, illetve a súlycsökkentés miatt elhagyták a tárfészket, így csak hevederrel lehet használni. Az amerikai speciális erõk parancsnoksága (US Special Forces Command - US SOCOM) az SPW alapján elkészítet változata az Mk.46 model 0, amely merev váltámasszal, és a csõ körüli RIS (Rail Interface System) rendszerrel rendelkezik, amelyre különféle segédeszközöket (pl. lézercélzó, fegyverlámpa, elülsõ pisztolymarkolat, stb.) lehet rögzíteni.
Mk.46 Mod 0 egy US NAVY lõkiképzésen.
Az M249 SAW igen rugalmasan alkalmazható, mivel a fegyverkezelõ nem igényli plusz egy ember segítségét (ami a legtöbb közepes géppuskánál igencsak elkél), sokkal mozgékonyabb és hatékonyabban tud a csapattal együtt mozogni támadások esetén. A fegyver rövid távolságon belül használható kézbõl, illetve nagyobb távolságokra/védekezésnél kétlábú állványra lehet letámasztani. A fegyver kezelõje általános használat esetén rövid (~3-as) sorozatokkal operál, a maximális hatékonyság érdekében (szórásképet és lõszerfelhasználást tekintve, illetve a csõ túlhevülését elkerülendõ). A gyakorlati használat közben (a fentiek figyelembe vételével) az átlagos tûzgyorsaság ~75 lövés/perc. A lövész standard lõszerkészlete 3 doboz, vagyis összesen 600 lõszer.
Háromlábú- vagy jármûre szerelt állványról már valódi géppuskaként is használható, ez esetben azonban a cserecsövet (vagy csöveket) célszerû kéznél tartani.
az ák-t nem nagyon kell este beledobod a vízbe reggel kiveszed és megy, ez fegyver!!!!!!!!
inkább karban kéne tartani cserélgetés helyett...lol :D
hát igen egy fegyver sem tökéletes az m-16 fõleg nem állítólag savmegkötöként mészkõport??adagoltak a lõporhoz ezért sokszor besült meg egyébként is elég érzékeny szerkezet az amerikaiak sorra cserélik le ak-ra a sivatagban.
Ne becsüld le a dolog mértékét, ez nem annyi, hogy mostantól átvesszük a NATO térképeket, és azokat használjuk...
Amúgy emlékszem valami olyasmire, hogy az elsõ komolyabb Lengyel-Amerikai hadgyakorlaton közös térképeket használtak. Csak persze a lengyelek nem egészen úgy olvasták ezeket le, ahogy kellett volna. Szóval a terepen az amik mentek az egyik irányba, a lengyelek meg a másikba... :D
Szvsz a CS rögtön érdekesebb játék lenne, ha az AWM-et csak gugolva lehetne használni. Egyfelõl sokkal életszerûbb lenne (persze az igazi a lefekvés lenne, de az csak a DoD-ban van...), másfelõl megszünne az idegesítõ "bakugrásból-AWM-el-sorozatban-fejbe" effekt...
Amúgy eddig a legnagyobb ûrméretû fegyver, amivel lõttem, az a .300 Winchester, nos az azért már ütött rendesen álló helyzetbõl, de egyébként még az is semmi egy 12-es sörétes puskához képest. Feltételezésem szerint egy .50-es mesterlövészpuska kb. akkorát rúghat (a fegyver tömegétõl is függ)...
A Magyar Honvédség (MH) hadtápfõnökségének ünnepségén Juhász Ferenc honvédelmi miniszter jelenlétében hivatalosan bejelentették: a Magyar Honvédség térképrendszer-váltást hajt végre. Az új rendszerû térképek illeszkednek a NATO-ban rendszeresített megoldásokhoz, hazánk felzárkózása a NATO-követelményeihez ebben a vonatkozásban is megtörténik.
A Magyar Honvédségnél rendszeresített térképészeti anyagok NATO-elvek szerinti átalakításáról, az alkalmazásba vétellel kapcsolatos feladatokról a MH Térképész Szolgálat fõnöke, Szabó Gyula mérnök ezredes adott tájékoztatást, a Magyar Topográfiai Program minimális programjának megvalósulásáról, az új térképészeti anyagok mûszaki jellemzõirõl Buga László mérnök ezredes, a HM Térképészeti Közhasznú Társaság www.topomap.hu, www.topoterkep.hu, www.humap.hu ügyvezetõ igazgatója számolt be, a térképrendszer-váltás logisztikai feladatait Anda Árpád ezredes, a MH hadtápfõnöke ismertette.
A tájékoztató részvevõi analóg és digitális térképészeti anyagokkal ismerkedhettek, majd az alkalomra készített térképszelvények nyomtatása közben a nyomdai gépteremben a miniszter a haderõnemi parancsnokoknak és a sajtó munkatársainak dedikálta a frissen nyomtatott térkép-mintákat.
A július 1-én végrehajtott térképrendszer váltással az 1:50 000 méretarányú katonai topográfiai térképek és az 1:250 000 méretarányú hadmûveleti együttmûködési térképek WGS 84/UTM koordináta rendszerû, földi és légi változatai már teljes mértékben megfelelnek a NATO-követelményeknek, ellentétben a rendszerbõl a váltás napján kivont Gauss–Krüger-rendszerû térképekkel. Ez a váltás volt a legfontosabb jellemzõje az átalakításnak. A NATO-csatlakozáskor alkalmazott átmeneti megoldás, az UTM-hálóval való felülnyomás nem volt véglegesnek tekinthetõ, az új vetületû térképrendszer kialakítását a Térképész Szolgálat irányításával a HM Térképészeti Kht. végzi. A munkálatok során minden, a geodéziai koordinátákat tartalmazó, eddig használt anyagot át kellett dolgozni.
A munkát két ütemben végzik: 2003. december 31-ig elkészültek az 1:50 000 és az 1:250 000 méretarányú topográfiai, illetve együttmûködési térképek, valamint az 1:10 000 méretarányú település-ortofoto térképek és a WGS-84-rendszerû geodéziai pontjegyzék. Rendszerbe állításuk június 30-án megtörtént. Minden honvédségi alakulat megkapta a normáknak megfelelõ mennyiségû térképet, egyúttal bevonták a régi anyagot. – A második ütemben készülnek el a katonai topográfiai térképek a hátralévõ 1:25 000, 1:100 000 és 1:200 000 méretarányokban.
Lehget azzal lõni futtában is csak valszeg a bokádat vagy a térdkalácsodat lövöd át vele és nem a célt:)+ állonvág a tusa:)
amcsik valszeg még 5 évig maradnak irakban, szal látunk még szép új fegyvereket akcióban :)
Az is érdekes lenne, ha az AWM / AWP párossal úgy lehetne lõni, mint a valóságban, tehát állványról, letámasztva, nem pedig futtában, vagy ugrás közben.
Hm, hallottam róla, hogy a tengerészgyalogosoknál elég erõs a bajtársi szellem, de nem hittem, hogy ennyire. Vagy különben miért ölelgeti az a manus a géppuskást? Esetleg rokonok?
A folyamatos sorozatlövéskor a csõ jelentõsen felhevûl, ez a probléma. Ha a csõ túlhevül, akkor elsõ eshetõség, hogy a töltényûrbe kerülõ lõszer a hõtõl magától el fog sülni, a második, hogy elöbb-utóbb olyan mértékben károsodhat a csõ, hogy a végén a lövedék akár bele is szorulhat. Az elsõ VH idején még a vízhûtés volt a legelterjedtebb, de a csapatokkal eggyüt mozgó könnyû- (pl. M249) és közepes (pl. M60) géppuskák esetén a legkézenfekvõbb ötlet a cserélhetõ csövek megoldása. Vagyis a katona visz magával egy cserecsövet, és ha a fegyverben lévõ csõ már túl forró, akkor gyorsan kicseréli, és folytatja a tüzelést. Ha a cserecsõ is túlhevült, akkor ismét visszacserélheti a csövet (bár aligha hülhetett le tulzottan).
Nehézgéppuskák esetén (pl. M2) a csõ általában vastagabb, hogy több hõt tudjon elnyelni, ez azonban a könnyû- és közepes géppuskáknál nem járható út (túl nehéz lenne a fegyver).
Az M240G esetén is olyan 200 lövedék folyamatos ellövése után kell csövet cserélni.
Egyébként ebbõl is látható mekkora vicc a filmekben sokszor látható 'folyamatosan lövök perceken át' c. akciórész, hiszen a kézifegyverek többsége nem erre van tervezve, és a valóságban már vörösen izzana a csõ ennyi (folyamatos) lövés után... :)
ezeket mér kell 100-200 lovés után cserélni? egyszerüen nem hiszem el hogy ilyenre csinálják, hisz ez igy használhatatlan
Az M240G nél hány lövés után kell cserélni a csõvet?
H&K MP5K: Géppisztoly
H&K MP53: Gépkarabély (az angolszász rendszerben hol SMG, hol Assault Rifle...)
0.45 MAC 10: Géppisztoly
Tommy Gun: Géppisztoly
Colt Commando: Gépkarabély
AKM: Gépkarabély (mind a -47, mind a -74)
FN P90: Géppisztoly
Type-85: Géppisztoly (ha a kínai Type 85 SMG-rõl van szó)
Amúgy még nevezik Assault Rifle-nek is a gépkarabélyokat (csak hogy egyszerû legyen :)).
Kösz, az lesz.
Végigszaladnánk akkor, hogy melyik géppisztoly melyik karabély?
H&K MP5K
H&K MP53
0.45 MAC 10
Tommy Gun
Colt Commando
AKM
FN P90
Type-85
Azért, mert a CS amióta fizetõs játék lett (1.0) a dobozos verzióban fantázianevekkel ruházták fel a fegyvereket (csak nézd végig a fegyverneveket...), az esetleges névlicenc-problémák elkerülése végett. Ha emlékeim nem csalnak, az 1.5 (vagy az 1.6?) körül a dobozos és a letölthetõ változatban egyesítették az elnevezéseket, így aztán a FAMAS-ból Clarion 5.56 lett...
Az M60 a II. Világháborús T44 utódja, és mint ahogy szinte minden, a második világháború után tervezett géppuskára, erre is rányomta bélyegét a német MG42. Az M60 tervezõi pedig alaposan tanulmányozták a német fegyvereket, adogatórendszere megegyezik az MG42-vel, zárszerkezete pedig a német ejtõernyos-deszantfegyver (bár talán helyesebb egyszemélyes golyószórónak nevezni), az FG42-rol származik. Lõszere az "új" szabvány NATO lõszer, a 7,62x51mm lett. Az acéllemezbõl sajtolt tokhoz mûanyag markolat és tus tartozott, majd az elõágy is teljesen mûanyagból készült - ez akkoriban eléggé forradalmi volt.
A fegyver az 1950-es évek elején került a csapatokhoz, de ott számtalan probléma merült fel vele kapcsolatban. Kezelése, karbantartása bonyolult volt, a tüzelés közben felhevült csövet ki kellet cserélni - ám ehhez a fél fegyvert szét kellet szerelni, mivel a csõhöz csatlakozott a kétlábú állvány (bipod) és a gázelvezetõ csõ (és hõvédõ kesztyû nélkül hozzányúlni nem ajánlott). A csõcserére pedig szükség van, a folyamatos tüzelésnél 200 lövés után csövet kellett cserélni, nincs mese. Így most információm hirtelen nincs, de kiváncsi lennék, hogy oldották meg az UH-1 helikopterek oldallövészei ezt (a feltételezésem az, hogy sehogy: volt 200 lõszerük, és nem siettek ellõni...).
Egy jól ismert kép...
Érdemes megfigyelni a kétlábú álvány rögzítését...
Az M60 gázelvételes rendszerû, kizárólag hevederbõl tüzelhet (az általánosan használt hevederben 100 lõszer található), beépített kétlábú álvánnyal rendelkezik, de felszerelhetõ háromlábú állványra, illetve jármûvek tartóállványára. Csak sorozatlövésre képes, tûzgyorsasága nem állítható, állandóan kb. 550 lövés/perc (elméleti szinten), általános tûzfedezet közben a gyakorlati tûzgyorsaság kb. 100 lövés/perc, effektív lõtávolsága pedig mintegy 1100 méter.
Kezelõszemélyzete gyakran csak "The Pig" vagyis a disznó néven illete, mivel megbízhatattlansága mellet ráadásul elég sérülékeny is volt, elõfordult jópárszor olyan eset is, hogy egyszerûen eltört az elsütûbillentyu...
Ennek ellenére nagyon széles körben használták, a harctér szinte minden részén, a gyalogság mellet feltünt harckocsikon, páncélzott szállító jármuveken, jeep-eken, repülõgépeken, helikoptereken, és mindenféle méretû hajón.
A harctéri (nem túl hízelgõ) tapasztalatok alapján elkészült a 80-as években az M60E3, ami sokkal könnyebb lett (az M60 üresen 10,9kg, az M60E3 már "csak" 8,61kg), a kétlábú állványt az elõágyhoz rögzítették, javították a gázelvezetõ rendszert, és a csövet ellátták egy fogóval, így gyorsabban és kesztyû nélkül lehetett cserélni a forró csövet. Apró probléma, hogy az újítások miatt az M60E3 csak rosszabb lett, az új csövet 100 lövéses sorozat után azonnal cserélni kellett, a gyakorlati tapasztalatok szerint a folyamatos tûzkiváltás esetén úgy a 200-adik lövés után egész egyszerûen tönkremegy a csõ...
Az M60 továbbra is igen népszerû a 'military' fegyverõrültek körében,
egyes amerikai államokban bizonyos feltételek (Class III. engedély), szigorú szabályok mellett tartható is.
A fegyveres erõk végül a problémákra egész gyakorlatiasan válaszoltak: egész egyszerûen kidobták a kukába az új M60E3-asokat (érdekesség: beszerzési áruk mintegy 6000$ volt a '90-es években), és a nem túl fiatal (az M60-al egyidõs, tehát 1950-es) FN MAG géppuskát rendszeresítették M240 néven. A gyalogsági verziója M240D/M240G jellel lett csapatszolgálatba állítva, az utóbbi eredeti kissé könnyített verziója (nincs védõrács a csõ körül). Ugyan e fegyver még így is nehezebb, mint az M60E3 (olyan 11kg a lecsatolható kétlábú állvánnyal), de nagyságrendekkel megbízhatóbb, és a tûzgyorsasága állítható két szinten ("low": ~650 lövés/perc, "high": ~950 lövés/perc). Az M60 bár populárisnak beállított fegyver, a gyakorlatban egyáltalán nem szerepelt jól, és akkor még finoman fogalmaztam. Ettõl függetlenül az M60 még néhány helyen (pl. US Coast Guard) használatban van, de jövõje megpecsételõdött. Az USMC-nek az M240G lett a raj szintû tûztámogató fegyvere, az ARMY inkább az M249-re helyezte a hangsúlyt, de arról majd holnap...
Amerikai Tengerészgyalogosok lõkiképzésen, háromlábú állványra szerelt M240G géppuskákkal.
Miért Clarion a neve a CS-ban?
Olykor fogalmazhatnál érthetõen is :)
A FAMAS és FAMAS G2-õt természetesen elsõsorban a francia sereg, és a francia idegenlégió használja. A Galil legfõbb vonásai az AK-47-rõl lettek átemelve, viszont sok téren továbbfejlesztették, így több szempontból (elsõsorban ergonómialilag) felülmúlja azt.
na meg a clariont melyik nép használja a francia idegen légió,az idf a másiik uj fegyver - az galil kis kaliberû
az ak-47 vagy az ak74-bõl fejlesztették ki vajon?
Az én olvasatomban ez csõágy.
Az AK-47 a magyar terminológia szerint gépkarabély (köztes lõszert tüzelõ automata kézifegyver), de nagyon sûrûn nevezik géppisztolynak, helytelenül (noha a köznyelvben nagyon elterjedten).
Oké.
The Remington M24 is the standard sniping rifle of the US Army. This bolt-action rifle's stock is made of synthetic material with an aluminum bedding lock and comes with an adjustable buttplate.
Akkor az AK-47 nem géppisztoly, hanem? Gépkarabély? Vagy mi?
A machine pistol akkor géppisztoly lesz.
Az a Glock 18 a játékban, de a valóságban nem képes rögzített sorozatot lõni, csak folyamatost. Csak persze úgy kicsit sérülne a játékegyensúly (közelrõl kb. fél másodperc alatt belepumpálod a tárból a 18 lõszert a célpontba - hát az durvább lenne, mint az XM1014...)
Az angolszász (pontosabban a világviszonylatban etalonnak tekintett amerikai) felosztás nem azonos a magyar meghatározásokkal. A magyar meghatározás szerint géppisztoly a pisztolytöltényt tüzelõ automata gépfegyver, csõhossztól, méretétõl függetlenül (tehát a Glock 18C és a HK UMP .45 is géppisztoly), noha legtöbbször (olykor még szakirodalomban is) még az AK-47-est is géppisztolynak nevezik. A Sub-Machine Gun esetén a csõhossz a kulcsszó - vagyis ott az AK-74 rövid csövû deszantváltozata (AKM-74S) is SMG-nek minõsül.
Beretta 93R és Glock18C nem full automatic pistol inkább???
Azt is használják rá, amennyire én tudom, mindkettõ helyes és mindkettõt használják.
A fordításhoz:
A Machine Pistol-ra a géppisztoly a helyes fordítás, a 'gyorstüzelõ' jelzõt általában nem sorozatlövõ fegyverekre használják (pl. gyorstüzelõ ágyú).
recoil-operated self loader: szvsz simán lehetne fordítani "öntöltõnek", de sokat segítene, ha felvázonáld, hogy mivel kapcsolatban, milyen fegyverre, vagy milyen szövegkörnyezetben használják. Lehet, hogy "tömegzáras rendszerû öntöltõ (fegyver)" sülne ki a végén.
Single action/double action: ha szakmailag helyesen akarod csinálni, akkor hagyd meg angol nyelvüként, aki ért hozzá, ebbe nem köthet bele, még a szakirodalom is így szokta nevezni. Az más kérdés, hogy ha egy laikus fog ránézni, az valószinüleg csóválni fogja a fejét, és értetlenkedni, miért nincs ez lefordítva....
(ez azt takarja, hogy a lövés kiváltásakor a kakast elõszõr megfeszíti az elsütõbillentyû meghúzása (ez a Double), vagy a kakas már megvan feszítve az elsütéskor, és csak kioldja az elsütõbillentyû (ez a Single). Értelemszerûen a Double action esetén az elsütéshez nagyobb erõvel kell húzni a ravaszt, éppen ezért a pontos lövés leadásához általában elõre megfeszítik a kakast).
(az M60 ismertetõt írom, csak reggel 9 körül elment a netem, és csak most jött vissza...)
Igen vannak pisztolyok (tudtommal) amik képesek sorozatok leadására.
van valakinek tapasztalata vagy tud róla hogy mennyire megbízhatóan süthetõek el a 4 és 6mm-es flóbert patronok?
a keserû féle mondjuk aluminium felépítésû VACKOT, vajon max hány joule-ig lehetne feltuningolni, (bár az 1mm dobfalvastagság miatt ez is mellõzve lesz.) HOGY ÉRJEN IS VALAMIT.LÁTTAM MÁR DURVA dolgokat hogy stresszhelyzetben egy kigyurt állat mit bír ki hát nem tom hány j lenne elég.
MÁS amugy a counter strike-ban van a terroristák kezdõ pisztolya glock17 azthiszem jobb klick aztán mint egy sörétes 3-mat lõ ki egyszerre.hoogy lehet ez valóságban is létezne ilyen egy pisztoly 3 golyót repít ki egyszerre????
v
"rotating bolt for positive lock-up" ->"forgó zárfejes reteszelésû" lesz ez már biztosnak látszik.
Beretta 93R és Glock18C nem full automatic pistol inkább???
Mp5 tényleg SMG én néztem be:) de a magyarban csak a géppisztoly jelzõt használják tudtommal...
Fordítási javaslatok:
machine-pistol: géppisztoly feltétlenül
recoil-operated self loader: visszarúgó öntöltõ? vagy automata öntöltõ
single action/ double action ezt szerintem teljes egészében átvette a magyar terminológia nem nagyon fordítható szépen... Dupla cselekvésû vagy egyszeri cselekvésû fegyver??? ahhh szerintem ez marad ugyanolyan...
Rotating Bol: Hát IMO ha olvastad a Winnetou-t Shaterhand-nek volt egy fegyvere és azt Henry Féle karabélynak hívták... De inkább ez a klasszikus winchester töltõmechanizmus...
Thx. Kis probléma van, hogy nekem forditani kell, és nincs sokkal több helyem, mint amennyit az eredeti szöveg foglal. Ezek szerint nem létezik magyar megfelelõ a ezekre?
Pl. a géppisztolyt nem komálom, mert félrevezetõ, nálunk az SMG-re használják inkább, nem? Hallottam valami "gyorstüzelõ pisztoly"-t rá, az nagyon gáz?
Bucser szépen kifejtette a lényeget, csak egyetlen hozzáfûznivalóm lenne: a 'Machine Pistol' jelzõ inkább a kis méretû géppisztolyokra (pl.: Micro UZI, Steyr TMP) és a sorozatlövésre alkalmas pisztolyokra (pl. Glock 18C, Beretta 93R) szokták használni manapság.
machine-pistol=géppisztoly (pl MP5 osztály vagy az UZI is géppisztoly)
recoil-operated self loader= Az égésgázok (vagyis azok által keletkezett hátralökõerõ) által mûködtetett automata öntöltõ
Single/Double Action: There are two "action" types for revolvers and autopistols, single-action and double-action. Single-action guns are manually cocked before they are fired. Double-action types are fired by just pulling the trigger, usually after manually cocking the gun for the first shot. Many target shooters prefer the single-action pistol because of the finer trigger pulls.
rotating bolt for positive lockup: Rotating bolt tulajdonképpen a Shotgunokban és vadászpuskákban használt töltõmechanizmus...
Itt egy kép a felépítésérõl a benelli oldaláról:
A positive Lockup pedig egy lövés utáni esemény a fegyveren... De nem sikerült kihámoznom,, hogy pontosan mi az... Egyébként szerintem ilyen szakszótár csak egynyelvûben van...
Hi All!
Nem tud valamelyikõtõk fegyverekkel kapcsolatos szakmai angol-magyar szótárról?
Olyan fogalmaknak kéne a pontos magyar megfelelõje, mint:
-recoil operated self-loader
-machine pistol
-fold-down front grip
-single/double-action
-rotating bolt for positive lock-up
és még sok más.
Cifu lesz M60 & M249? plz
Azért az a roma igazoltatás nem olyan rossz dolog. Egyébként közbiztonság 0, de amikor tölem húztak, a kis cigányt 3 hét alatt elõkerítették + az egyik társát. Mondjuk ne térjünk rá arra, hogy biroság mennyire erkölcstelenül járt el velem, aki spec a sértett volt. Szal itt nem csak a rendõrséggel van a baj hanem az egész jogrendszerrel. A problémát kicsit feljebb kell keresni. SZVSZ
az hogy ketten vannak ilyenkor semmit nem számit, mivel a jogszabályok is figyelembe veszik, hogy egymásnak falaznak, és egy tanunak számolják
más kérdés hogy igy is 1:1 az arány...
meg a probléma ott van mikor a keresztezodésben a rendõr elõtt 90-el elhuz egy fasz kis tinidszér aki vagánykodik a kis szar autojával, a rendõr meg utána sem fordul, ráadásul a városunk legforgalmasabb részén ahol rengeteg a gyalogos.... szánalmas ez a rendõrség, csak itt furikáznak fel le a belvárosban a kopaszfejukkel és semmi hasznuk (kedvenc hobbijuk a romák igazoltatása)
na mindegy ez nem ide vág, de idehaza nincs rendõrség.
Szerintem nem azért van usaban sok lovoldozés mert a rendõrõk lovoldozhetnek, ennek más okai vannak.
Kanadában is lohetnek a rendõrõk és mégis sokkal biztonságosabb mint az USA...majd minden sarkon egy járor auto még éjszaka is, igy lehet az hogy pl montreal az egyik legbiztonságossab északamerikai város....
Tudtommal nem a rendõrséget perelheted, hanem az államot, de végül is lényegtelen, hogy 6-8 év múlva kitõl kapsz kártérítést, és hova jársz 20-szor tárgyalásra, fizeted az ügyvédet, stb.
Igen igen ezt is tettem egy esetben, az nem volt ennyire sarkos mint írtam, mert nem vették el a papírjaim... én egyedül voltam õk ketten, így mikor szembesítés volt a két rendõr egymásnak falazott és kimosakodták megukat, majdnem hánytam tõlük olyannyira pofátlanul nyomták, de megúsztam egy szóbeli figyelmesztetéssel és még örültem...
Ilyen esetben te utána szépen feljelented, és simán ráhúzod a vizes lepedõt. Végig kell csinálni, és akkor valóban õ lesz a vesztes, plusz te még pe is perelheted a rendõrséget.
Teljesen átlagos brit 'Bobby'-k a Heathrow reptéren. HK G36SF-ekkel
Anglia egy más világ, más gondolkodásmód. Angliában pl. az utakon szinte nem is látsz közlekedési táblát, még a teherautókra, buszokra sem vonatkozik sebességkorlátozás lakott területen kívûl. Mégsincs annyi gondjuk a gyorshajtókkal.
Egyébként a 'bobby'-knál az utóbbi idõben egyre általánosabb az oldalfegyver viselése, frekventált helyeken (repterek, vonatállomások, stb.) pedig 2001 óta komolyabb fegyverekkel felszerelve állnak (lásd kép). Sõt! Az angol rendõröknél rendesen elterjedt a vipera, mint szolgálati eszkör (utcai rendõrökrõl van szó!), mivel sok helyzetben a gumibotnál hatásosabb már maga a látványa is. Ettõl függetlenül angliában a rendõrök megbecsülése igen magas, de persze rendõrviccek ott is vannak. :)
Az egyesült államok megint más helyzet, ott a legtöbb államban még mindig lehet szinte bárkinek fegyvere, sõt, egyes államokban még automata fegyvere is...
Ami a magyar helyzetett illeti, az egyszerûen katasztrófa. Egyfelõl a személyi állomány folyamatosan leépítésekkel küzd (a területi rendõrörsön évek óta létszámhiány van, és nem voltak képesek pótolni még úgy sem, hogy automatikusan lakást kapott volna az új rendõr), így pedig értelemszerûen nehéz a szelektálás, hogy megszabaduljanak a kínosabb munkatársaktól. Ami a kiképzést illeti, abban igazat adok, a rendõrök fegyveres kiképzésére jobban oda kellene figyelni. De az nevetséges, hogy a mai helyzetben a rendõrnek van jobban megkötve jogilag a keze...
Informatika és tudomány
(ökörködök csak)
