Plusz egy lereszelt orrú lövedék esetén a külballisztika is drasztikusan megváltozik, szóval ha az ellenfél nincs közvetlen elötte, akkor már a cél eltalálása sem olyan egyszerû...
A lövedékreszelgetésben SZVSZ az az igazi probléma , hogy ha bent is marad a köpeny nem veszed észre (hacsak nem nézel bele a csõbe minden lövés után) mert a lövés minden jelensége megvan (hang,becsapódás,stb) , a baj a következõ lövésnél lesz .
A nagy sebességû (karabély- vagy puska) lövedékek esetén a sebesítõ hatás három elembõl áll: szövetroncsolás, ideiglenes üregképzõdés és hidrostatikai sokk. A mai napig vita folyik az egyes tényezõk közötti összefüggésekrõl és a tényezõk erõsorrendjérõl.
Szövetroncsolás: A lövedék az útjába esõ testszövetet összezúzza, az izmokban, csontokban, belsõ szervekben több-kevesebb traumát okoz. Sok esetben a lövedék útjába esõ csontok - vagy maga a lövedék - szilánkosodnak és a szilánkok másodlagos lövedékként további traumát okoznak. A lövedék útját egy maradandó üreg, a sebcsatorna jelzi. Szövetroncsoló hatás szempontjából a lõtt sebeket három kategóriába lehet osztani. A központi idegrendszert érõ trauma hatása azonnali cselekvésképtelenség. Létfontosságú szerveket (szívet vagy ütõeret) érõ találat rövid idõ alatt nagy vérveszteséget okoz, de ez nem jelent azonnali hatást, néhány másodperctõl néhány percig tarthat a teljes cselekvésképtelenség elérése - vagyis a halál vagy eszméletvesztés. Nem létfontosságú szervet érõ találat is lehet halálos, például gyomorlövés esetén akár órákig is korlátozottan harcképes maradhat egy illetõ, ha sikerül megõriznije lélekjelenlétét.
A szövetroncsoló hatást több módszerrel lehet fokozni. Az angolok a múlt század végén az indiai Dum-Dum fegyvergyárban olyan lövedékekett kezdtek gyártani, melynek csúcsát nem fedi a keményfém burkolat, a fegyvergyár neve után a köznyelv máig dumdum golyónak. A testbe hatolva a lövedék orra belapul, gomba formájú, átmérõje akár a duplájára is nõhet, sõt, a köpeny és az ólommag még szilánkosodhat is. Így nagyobb a valószínûsége annak, hogy a lövedék vagy a szilánkok létfontosságú szervet érnek, vagy komoly vérzést okoznak. A harctéri sebesültek szenvedésének csökkentése érdekében az ilyen típusú lõszer harctéri használatát tiltja a hágai/szentpétervári egyezmény, de a rendõrségi és magánhasználatot esek a helyi törvények és rendeletek szabálmyozzák - a vadászlõszerek viszont szinte kizárólag deformálódó lõszert használnak.
A hágai egyezményt betû szerint minden ország betartja ugyan, de szellemét véletlenül vagy szántszándékkal több ország megsértette vagy sérti ma is: olyan lõszereket használnak, melyek nem deformálódnak, mégis nagyon súlyos sebet okoznak. A NATO 5,56x45 mm-es és az orosz 5,45x39 mm-es lõszerek kis ûrméretûek, ennek ellenére hatásos lõtávolságukon belül sokkal súlyosabb szövetroncsoló hatást váltanak ki, mint amire a ballisztikai jellemzõkbõl következtetni lehetne - súlyosabbat, mint sok teljes erejû puskalõszer. Mindkét lövedék súlypontja hátul van, repülés közben stabilitásuk minimális. A testbe csapódva azonnal elvesztik stabilitásukat, bukdácsolni kezdenek, energiájuk nagy részét leadják a testszöveteknek. Az orosz lövedék orra üres, ez fokozza a bukdácsolási hajlamot. Az amerikai lövedék a testbe csapódva szilánkosodik. A szilánkok másodlagos lövedékekként több sebcsatornát vágnak, növekszik valamely létfontosságú szerv sérülésének esélye.
Filmekben és kalandregényekben gyakran esik szó házilag készített deformálódó lõszerrõl: a lövedék orrát megreszelik vagy valamilyen szerszámmal levágják - ez azonban lehet, hogy a fegyver használójára üt vissza. A gyárban készült deformálódó lövedék köpenyének orr-része nyitott - innen töltik be az ólommagot. A katonai lövedék köpenyének fenékrésze nyitott - ebbe hátulról töltik be a magot. A reszelt végû lövedék köpenye mindkét végén nyitott és könnyen leválhat még a fegyver csövében. A következõ töltény elsütésekor a lövedék nem tudja elhagyni a csövet, a töltényûri nyomás olyan magasra emelkedhet, hogy a fegyver felrobban a lövész kezében.
Ideiglenes üregképzõdés: A testbe csapódó lövedék energiája a környezõ testszöveteket mozgásra, rezgésre kényszeríti. A rezgés következtében a lövedék útja mentén egy ideiglenes üreg keletkezik, mely a lövedék átmérõjének 30-40-szerese is Lehet. Az üreg néhány ezredmásodperc alatt többször is alakot és méretet változtat, tágul és összeszûkül, mielõtt visszatérne nyugalmi állapotába. A gyors alakváltozások a lövedék közvetlen útjától távol is csontot törnek, szerveket, ereket és idegeket roncsolnak. Az üregben keletkezõ negatív légnyomás a seb környékérõl baktériumokat, ruhafoszlányokat, földet és egyéb szennyezõdést szippant be és komoly fertõzésveszélyt jelent.
Ballisztikai zselatinnal és nedves agyaggal folytatott kísérletekkel az üreg mérhetõ és tanulmányozható. Nagy sebességû fényképezõgépekkel rögzített állatkísérletek is azt mutatják, hogy a meglõtt testrész térfogata néhány ezredmásodperc alatt többször megnõ, majd visszatér eredeti állapotába. Ennek ellenére az ideiglenes üregképzõdés traumaokozó - különösen szerv- és érroncsoló - hatása nem egyértelmû és vitathatatlan. Az élõ szervezet rendkívül rugalmas és ellenálló. A belsõ szervek nem különösebben merevek, könnyen változtatják alakjukat. Az erek fala rugalmas, vastag, erõs. Aki nyúzott már vadat, az tudja, milyen nehéz egy ütõeret átvágni. Egyes szakemberek szerint ideiglenes üregképzõdés tarumaokozó hatása - a kétségtelenül látványos alakváltozások ellenére - minimális. Nincs kétség viszont afelõl, hogy az ideiglenes üregképzõdés és szilánkosodás együttesen mekkora traumát okoz. A szilánkok másodlagos sebcsatornákat vágnak és az ideiglenes üregképzõdés az így meggyengített szövetekben jelentõs szövetleválást, roncsolódást okoz.
Hidrostatikai sokk: A hidrostatikai sokk a nagy víztaxtalmú testszövetekben és a véredényekben keletkezik, melyekben a lövedék által leadott energia hullámszerûen terjed és jelentõs pillanatnyi túlnyomást okoz. A nyomásváltozás rendkívül rövid ideig, csak egymilliomod másodpercig tart, de a nyomáskülönbség elérheti a 100 atmoszférát is. A vérnyomás a normálisnak 10-szeresére vagy annál is magasabbra szökhet. Egy egyszerû, szemléletes kísérlet is bizonyítja, hogy a hidrostatikai sokk milyen jelentõs traumaokozó tényezõ. Egy üres mûanyag palack két oldalán egy lövedék egy-egy
szabályos kis lyukat üt. Ha megtöltjük vízzel, a palack szétrobban, mivel a víz nem tud hova tágulni, és szétfeszíti a palack falát. Logikusnak tûnik, hogy hasonló folyamat megy végbe az élõ testben is, melynek fõ alkotórésze víz.
Az élõ testben azonban a folyadék nem szabadon, hanem mikroszkopikus sejtekben van, melyek fala hihetetlenül erõs. A vér vastag falú erekben kering, melyek csak egyirányú áramlást engednek. Csak a májban és lépben van jelentõs mennyiségû szabad vér - de ezeknek a szerveknek (különösen a májnak) a sérülése önmagában is halálos lehet, és utólag nehéz megállapítani, hogy a vérveszteség mellett a hidrostatikai sokk milyen szerepet játszott a halál beálltában.
És pár kép (magyarázat: temporal cavity - ideiglenes üregképzõdés, permamanet cavity - maradandó üreg, vagyis sebcsatorna):
9x19mm-es (9mm-es para) FMJ lövedék útja a ballisztikus zselatinban.
5,45x39mm-es (AK-74) lövedékének útja a ballisztikus zselatinban. Megfigyelhetõ, hogy a lövedék szabályosan megfordul a testben, valamint a nagy ideiglenes üregképzõdés.
5,56x45mm-es M885 lövedék (M16A2) útja a ballisztikus zselatinban. Látható, hogy a lövedék gyakorlatilag szétszakadt darabokra, nagy kiterjedésû belsõ sebet okozva.
Hát én kételkedem benne, elég, ha arra gondolok, hogy a legtöbb helyen 1000 méterben állapítják meg a PK-család effektív lõtávolságát. 1000 méter felett inkább 12,7mm-es fegyvereket szoktak használni (mint az amerikai M2 vagy az orosz NSVT), de azok is olyan 1200-1500 méteres effektív lõtávolsággal rendelkeznek földi célpont ellen.
Persze ha a célpont egy dísszemlére felált ezred... :))
Nem akarok beleszólni, de a T-84 a 9M119-et aligha fogja indítani, inkább a 9M119M-et, ami már lézer-, és nem rádióirányítású.
Az ábráról én azt tudonám elmondani, hogy enyhény kétkedéssel fogadom, hogy egy T-84-es bármelyik APFSDS lövedéke 3km-rõl képes lenne az M1A1(HA) vagy M1A2 tornyának frontpáncélzatát átütni...
Ahogy azt is, hogy a PKT 1600 méterrõl még eredményesen használható lenne gyalogság ellen...
Hivatalosan már rendszerben állnak, de ugyanúgy, ahogy "rendszerben" állt az Eurofighter is. Vagyis az elsõ gépek már a katonai egységeknél vannak, papíron harcképesek, gyakorlatilag azonban még csak "ismerkedés" szintjén vannak, és csak kb. 2005 elején fognak valódi katonai erõt képviselni.
Az Ausztrálok Tiger ARH helijei 2005-ben állnak rendszerbe, de feltehetõen ott is egy kis "átfutás".
1991ben szállt fel az elsõ Tigre, 2002. márciusában kezdõdött meg a sorozat gyártás, Franciaország elsõ HAP Tigre-je pedig 2003. márciusában repült elõször.
Franciaország 80 Tiger - t rendelt (70 támogató + 10 tank elhárító), amiknek a leszállítása 2003. szeptemberétõl kezdõdik. Németország is 80 támogató Tiger-t rendelt, amiknek a leszállítása 2003. végén kezdõdik. A két ország amúgy 120 - 120 Tiger-t tervez szolgálatba állítani.
1998-ban. Darabszámot nem találtam. De itt a link, még nem nyálaztam át részletesen. Ez fordítóprogrammal lett franciáról leforditva, szal, lehet h hibák vannak benne.
Vagy én értettem félre az elején . :DDD Na mindegy megvitattuk a dolgot :)
Egy ngpu. tényleg harmatgyenge , de ha azt nézed , hogy a hk-k nem mászkálnak magányosan , hanem min szd. kötelékben és akkor mindjárt 10-12 ngpu. osztja az észt a helikoptereknek , amik adott esetben lehetnek felfegyverzett (tehát nem eredetileg is támadó feladatkörre kialakított) hellikopterek is . Ha jó tudom a franciák és németek még mindig nem rendelkeznek harci helikopterekkel például .
Ebben egyetértünk, de szerintem én se írtam másképp (habár a repülõgépek esetében igencsak behatárolható a típus) :).
Az alap felvetésem annyiból állt, hogy a 12,7 mm toronygéppuska nemigazán fogja megvédeni a harckocsit a légitámadásoktól, mégha pontos találatot is ér el. Ha félreértelmezhetõen írtam a #3147 - t, akkor elnézést.
Az én értelmezésemben a kép az mutatja be , hogy az adott típus (feltételezve , hogy eredetileg egy szöveg/leírás illusztrációja volt) fegyvereinek mekkora a hatásos lõtávolsága hk-k , gyal. , hel-ek ill alacsonyan szálló rlg-ek ellen általánosságban . Ha csak a kategóriákat nézzük , nem az ábrázoláshoz használt konkrét(?) típusokat akkor SZVSZ kerekebb a kép , nem ?
Éltem az ésszerûség és a szabad értelmezés jogával :).
Egyrészt annyit jegyeztem meg, hogy a 12,7 mm toronygéppuska nemigazán hatásos a lent ábrázolt repülõmasinák ellen (és ebben szerintem igazam is van).
Szerintem úgy ésszerû a kép, ha a lent jelölt távolságok a hatásos lõtávolságot mutatják, tehát hogy ezeken a távolságokon belül még képes jóeséllyel megsemmisíteni egy harckocsit, vagy gyalogost vagy repülõgépet a jelzett fegyverrel. Annak úgy nem sok értelme lenne, ha a határok csak azt jeleznék, hogy itt még képes "megsebezni" az ellenfelet.
Ez esetben visszajutottunk a kezdõ problémához : mibõl gondolod , hogy a kép konkrétan , típusra (értsd : célpont típusa) vonatkoztatva az effektív lõtávolságot mutatja ?
Ha összefoglaljuk a dolgot akkor is max annyit tudunk mondani : van egy 2A46(M) lg-gel felszerelt ruszki hk-nk ami valamilyen löszerrel képes megs. egy M-1-est (mármint alap M-1 ugye , ha a lövegre ráfogjuk , hogy az egy M-168-as) ? Nekem kicsit sántít ez a dolog .
A vizsgált harckocsi az T-84.
Az elsõdleges fegyverzet egy 125 mm - es 2A46M típusjelzésû simacsövû harckocsi ágyú, ebbõl lehet kilõni :
- 7,62 mm koaxiális PKT géppuska
- 12,7 mm AA NSVT (légvédelmi) géppuska
A képen a repülõk kivételével be tudom azonosítani még a két alakot, õk sztem katonák , a harckocsikat pedig M1-esnek azonosítanám... de ez korántsem biztos.
Ebben a témában SZVSZ nem szokás célozgatni , ha konkrét dologról szóla a kép akkor pontosan megadnák a részleteket , másképp nem igazán látom értelmét .
Természetesen ez csak az én véleményem .
Ez esetben az A-10A (és a katonya) kivételével meg tudnád mondani milyen típusok vannak pontosan a képen ? Ill. azt , hogy milyen lõszerekrõl/lövedékekrõl van szó ?
tényleg, mindig is érdekelt hogy miért egy kiépített, megerõsített partszakaszon kellett partraszállni.vagy végig ki volt építve végmûvekkel a francia partvonal? nem lett volna jobb egy kamu partraszállást csinálni vhol, felvonulni nagyszámú erõvel, aztán mikor a németek átcsoportosítják a szárazföldi erõiket, egy másik szakaszon a készenlétbe állított fõerõ partraszáll? vagy hülyeséget mondok?
A legfelsõ kép mehetne a Cartoon Division-be:
- Náccságos kátona úr, tessék venni ezekbûl a príma skulókbúl! Hát tessék megnízni, micsoda minõsége van ennek, és óccsón adom e!
- Hmm, jó anyag. Adok egy százast tucatjáért, ha tudsz még lopni, én vevõ vagyok arra is.
Spektrumon ballisztikai doku megy. Milyen lõszer milyen sebet okoz stb.
Cserébe pár kép a BMP-2rõl.
Na szép, úgylátszik az emlékezõ tehetségem találatot kapott :). Természetesen a hidrostatikai sokkra gondoltam én is, nemtudom miért a hidrolízis maradt meg bennem.
Informatika és tudomány
, a harckocsikat pedig M1-esnek azonosítanám... de ez korántsem biztos.
