Kérlek Cifu ezt ki ne töröld,történelem orának is beillik,szal a topik témáját abszolute kimeriti,thx.
Ha civilek is vannak a városban, az tényleg kínos. De ha "csak" meg kell takarítani a várost, arra vannak hatásos eszközök, mint pl. az aeroszol vagy más néven vákum bombák...
"Szóval, kedves K.András, ha lehetséges ne itt oszd azt a magasröptû eszedet, mert nemigazán vevõ itt az elnyújtott írásjeleidre és céltalan ferdítéseidre senki."
Nem akartam de legyen,vegyük tételesen,aztán megnézem mit tudsz te!!!
"Az afganisztáni háborúban az amik mellett résztvettek még a helyi tálibellenes afgánok, õk alkották a szárazföldi éket (város ostromok stb), nem tudom láttad e a felvételeket az afgán harckocsikról... "
Lehet nem láttad a linket amit beraktam(jo lett volna mert le van irva mit történt ott),szal kénytelen vagyok mégegyszer a figyelmedbe ajánlani: DAz Afganisztán elleni légi hadmûvelet
Mielött az oldal szakmaiságát kezdenéd feszegetni elárulom,ez a A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM honlapja!!!
"Olyan nincs, hogy légierõvel nyernek háborút. Olyan van, hogy a légierõ nagyban hozzájárult a gyõzelemhez. Te amúgy valami tapasztalt veterán vagy, nem ?"
Igen :),képzeld SFOR-os kiképzötiszt voltam!!!Társaimmal együtt mi képeztük ki azokat a katonákat, akik aztán az amcsik álltal szétbombázott hidak helyére ponton hidakat telepitettek!!!És te voltál e katona???
De hogy a kérdésre is válaszoljak megmutatom hogyan lehet háborut nyerni egy önmagában semmit nem érö légierövel:
A NATO Jugoszlávia elleni légi tevékenysége.
A légi hadmûvelet elõkészítése
A katonai elõkészítés - az Öböl-háborúban jól bevált séma szerint - fõleg két területen folyt: egyrészt a felderítés, másrészt az erõk összevonása területén.
Az amerikaiak már a boszniai háború idõszakában, azt követõen pedig a felderítés minden mód- és eszközrendszerével - amiben vezetõ szerepet játszott a mûholdas és a légi felderítés - egyre pontosabban tisztázták a jugoszláv hadsereg (elsõsorban a légvédelem), valamint a fontosabb objektumok helyzetét és a NATO illetékes parancsnokságaihoz eljuttatták mindazon adatokat, amelyek a légi hadmûvelet megtervezéséhez és végrehajtásához szükségesek. Az elõzetes légi felderítés sikeréhez hozzájárult az is, hogy a jugoszláv kormány betartotta a Holbrukkal kötött megállapodást: vadászgépei nem támadták a NATO felderítõ gépeit. Az amerikaiak már ezen tevékenységhez igénybe vették a magyar légteret is: pl. az E-3 AWACS különleges repülõgépek már ekkor rendszeresen járõröztek a magyar légtérben is. Az alapos felderítés ellenére a NATO-gépek késõbb sok megtévesztõ, hamis vagy más, kiürített célpontra is mértek csapásokat.
A csoportosítás létrehozásához már kijelölték és egységes irányítás alá vonták a légi hadmûveletben részt vevõ erõket-eszközöket, úgynevezett "Task force" jellegû csoportosítást hoztak létre. Ezek közé tartoztak:
az olaszországi légibázisokon települt repülõegységek egy része (köztük 82 amerikai repülõgép, valamint az ide áttelepített francia, holland és belga repülõgépek),
az Adriai- és a Földközi-tengereken levõ hadihajók egy része - köztük az amerikai Eisenhower repülõgép-hordozó (rajta 12 F-14; 36 F/A-18 és egyéb, összesen 90 repülõgép és helikopter) - és néhány más hadihajó, melyek szárnyas rakétákkal is fel voltak szerelve. Ezekhez csatlakozott késõbb a Theodore Roosewelt amerikai repülõ-géphordozó is,
a francia Foch reho; (18 Super Etender repülõgép) és késõbb a brit Invincible raho (24 db AV-8 Harrier repülõgép),
a németországi és az angliai repülõtereken levõ amerikai egységek kijelölt részei (93 repülõgép) és a német légierõ 48 Tornadó harci gépe közül 14. Ezek a német Tornadók az olaszországi Piacenzából felszállva amerikai HARM rakétákkal rombolták a jugoszláv légvédelem lokátorállomásait,
az USA területén levõ B-52; B-18 és B-2 hadászati bombázó-, rakétahordozó repülõgépek közül néhány (ezek bevetése 18 órás repülést jelentett oda-vissza, többszöri légi utántöltéssel).
Az így létrejött Allied Force (Szövetséges Erõ) fedõnevû csoportosításban 13 NATO-tagállam légierejébõl az induláskor összesen kb. 600 repülõgép, ezen belül mintegy 430 harci repülõgép állt rendelkezésre, a légi csapásokat azonban 90%-ban amerikai gépek végezték, a többi részvétele csak jelképes vagy nem harci jellegû volt.
Az összes harcirepülõgép-állományon belül az induláskor 214 volt a csapásmérõ (ebbõl 112 amerikai). Ez a szám a hadmûvelet végére 535-re emelkedett (323 amerikai).
A légi hadmûveletet az amerikai Michael Short altábornagy, a NATO dél-európai légierejének parancsnoka vezette Nápolyból. A tevékenység közvetlen irányítását az 5. SZHLP végezte Vicenzából.
A fenti erõkkel szemben Jugoszláviának mindössze kb. 180 katonai repülõgépe volt, köztük csupán 18 volt a korszerûnek mondható MIG-29 vadászrepülõgép.
A légi hadmûvelet lefolyása
A könnyebb áttekintés céljából a légi hadmûvelet végrehajtását illetõen két, egymással összemosódó fázist különböztetünk meg:
I. fázis (03. 24-03. 27.) Alapvetõ célja a jugoszláv légvédelem szétverése és az abszolút légi uralom kivívása: szárnyas rakéták és vadászbombázók csapásai a jugoszláv légvédelmi rendszerre (vadászrepülõterek, légvédelmirakéta-állások, lokátorállomások, vezetési pontok).
A légi támadó tevékenység március 24-én este indult. A legelsõ csapásokat szárnyas rakétákkal mérték, melyeket az amerikai hadihajókról, illetve B-52-es repülõgépekrõl indítottak. Az elsõ ilyen rakéták 19.00-kor csapódtak be a Belgrád környéki légvédelmi állásokra és repülõterekre. Ezt követõen mintegy 130 amerikai repülõgépet vetettek be (ebbõl kb. 80 volt a csapásmérõ) zömmel az avianói légibázisról és ezekhez mintegy jelképesen csatlakozott néhány olasz, francia, holland, belga és német repülõgép. Az Avianóból bevetett amerikai F-16-osok egy része a magyar légteret is használta. Ezek a csapások Belgrád környékére, Szerbia déli felére és Koszovóra, csaknem kizárólag a légvédelmi rendszer ellen összpontosultak. Csapást mértek egyebek között a legnagyobb jugoszláv katonai repülõtérre Botajnicánál (Belgrádtól 10 km-re). De találat ért még néhány laktanyát, hadiipari üzemet, az áramellátó hálózat egy erõmûvét is Belgrád közelében.
Az elsõ éjjelen három hullámban kb. 40 célpontra mintegy 100 szárnyas rakétát és 80 csapásmérõ repülõgépet vetettek be és több száz bomba, illetve irányított lövedék csapódott be, zömmel a szerb légvédelmi állásokra, vadász-repülõterekre, lokátorállomásokra és távközlési centrumokra. Ezek kizárólag katonai célpontok voltak, döntõ többségben nem Koszovó, hanem Szerbia területén.
25-én este és éjjel az elõzõnél is erõsebb tömeges légi csapást indítottak, melybe a fentieken túl bekapcsolódott a térségbe vezényelt 12 F-117 "lopakodó", valamint egy-egy B-1B és B-2 hadászati rakétahordozó is. Ez utóbbiak az USA területérõl szálltak fel és oda is tértek vissza. E két típust korábban soha nem alkalmazták (még az Öböl-háborúban sem), harci alkalmazásuk itt is csak próbajellegû volt. Az angliai Fairford légibázisról felszállva 8 amerikai B-52H típusú nehézbombázó vett részt a kezdeti csapásokban AGM-86C típusú szárnyas rakétákkal. Az elsõ két éjjelen 400 szárnyas rakétával 60 célpontot támadtak, ezek zömmel a jugoszláv légvédelem állásai, repülõterei és harcálláspontjai voltak - ami a jugoszláv légvédelmet teljesen és véglegesen harcképtelenné tette. Ugyanakkor a szárnyas rakéták teljesen lerombolták a szerb belügyminisztérium épületét is.
26-án - elsõ ízben nappal - kora délután indították a tömeges légi csapást, ismét az amerikai hadihajókról és a B-52-ek fedélzetérõl indított szárnyas rakétákkal, majd a harcászati repülõgépek bombázták immár Belgrád külvárosait és a pristinai katonai célpontokat is. A bombázásokat kiterjesztették Jugoszlávia teljes területére.
II. fázis március 27-én hajnaltól kezdõdött és június 10-ig tartott. Célja: a légvédelem maradványainak (egyes önjáró rakéták - KUB - és gépágyús ütegek) megsemmisítése mellett a jugoszláv szárazföldi hadsereg és a katonai infrastruktúra lehetõ legnagyobb mértékû megbénítása. A támadó tevékenységet kiterjesztették a jugoszláv 3. hadsereg és a belügyi csapatok Koszovóban levõ szárazföldi erõi csapatösszevonásaira és állásaira: harckocsikra, tüzérségi állásokra, laktanyákra, üzemanyag- és lõszerraktárakra stb. A harckocsik és PSZH-k ellen egyre gyakrabban vetették be az A-10 Thunderbolt-II. típusú "tankölõ" repülõgépeket. Mindezek fõ célja - amit nyíltan ki is mondtak -: képtelenné tenni a jugoszláv fegyveres erõket, hogy átfogó támadást indíthassanak az UCK ellen (vagyis az USA és a NATO egyértelmûen a lázadókat támogatta a törvényes jugoszláv állammal szemben).
A tevékenység lényege e szakaszban a jugoszláv fegyveres erõk átfogó pusztítása. Ezzel egy idõben a NATO-légierõ áttért a több hullámban végzett támadásról a szinte folyamatos támadó tevékenységre. Közben a NATO-légierõ kijelölt csoportosítása újabb erõsítéseket kapott: Nagy-Britannia további Harrier és Tornadó harci repülõgépeket vezényelt a NATO-csoportosításhoz; az USA területérõl B-52 nehézbombázókat telepítettek át Angliába és azok a továbbiakban innen kerültek bevetésre - Magyarország légterén át is.
Március 27-28-án a NATO-gépek több mint 500 repülõgép-bevetéssel támadtak, ezen belül a legerõsebb hullám 27-én hajnalban volt 249 repülõgéppel. Április elsõ napjaiban fõleg repülõtereket, közlekedési csomópontokat, hidakat, üzemanyag-raktárakat, átjátszóállomásokat támadtak. Bombázták Belgrádot, Krajlevot, Vrosevácot, Prizrent, Djakovicát és Pec várost, valamint a Pristina melletti Slatin repülõterét és lerombolták az ahhoz közeli TV-adóállomást is.
Április 11-én bejelentették, hogy az USA további 82 harci repülõgépet, köztük újabb 13 F-117 "lopakodót" irányít a térségbe; Nagy-Britannia az Adriai-tengerre küldi az Invincible repülõgép-anyahajót (részt vett a falklandi háborúban is), fedélzetén 24 AV-8 Harrier harci repülõgéppel. Ezzel kb. 700-ra nõtt a hadmûveletben részt vevõ csoportosítás gépeinek száma, amelybõl már kb. 600 volt a harci repülõgép.
Április 15-ig összesen több mint 180 szárnyas rakétát lõttek ki, 6 ezer repülõgép-bevetést, kb. 100, pilóta nélküli felderítõ repülõgép-bevetést hajtottak végre, ez utóbbiak egy részét a taszári repülõtérrõl. A NATO elismerte, hogy ezekbõl a szerbek 3 darabot lelõttek.
Április 14-én megkezdték a Koszovó területén levõ jugoszláv fegyveres erõk szisztematikus pusztítását. Ezek során a háború végéig csak Koszovó területén megsemmisítettek 122 harckocsit, 220 PSZH-t, 454 tüzérségi löveget és aknavetõt.
A támadó repülõgépek a lézer- és elektrooptikai vezérlésû ("intelligens") bombák és rakéták mellett egyebek között GBU-87 típusú kazettás bombákat is alkalmaztak. Belgrádi jelentés szerint április 25-ig a légi támadások legsúlyosabban a fõváros, Belgrád déli negyedét, Rakovicát sújtották, amely Jugoszlávia legjelentõsebb ipari övezete. Eddig 50 gyár és 20 híd semmisült meg Szerbiában, továbbá 250 iskolaépület is megrongálódott. A polgári halottak száma több mint 1000 fõ, a sebesülteké kb. 4500 fõ. A katonai halottak és sebesültek számáról egyik fél sem közölt adatokat.
A NATO-légierõ az elsõ öt hét alatt összesen 11 410 repülõgép-bevetést végzett, ebbõl 4000 volt a csapásmérõ, 3500 pedig harci járõrözõ (légtérbiztosító) és egyéb feladattal. A 17 szerb repülõtér közül 9-et értek támadások, valamint 31 távközlési centrumot, a legtöbb olajfinomítót, sok hidat, köztük 7 Duna-hidat romboltak le.
A 450 jugoszláv repülõgépbõl több mint 70 db-ot megsemmisítettek a repülõtereken, köztük 23 db MIG-21 és 4 db MIG-29 vadászgépet.
Május 1-jén már 650 harci repülõgép állt a csoportosítás rendelkezésére. Május 2-án és 3-án (48 óra alatt) a NATO több mint 600 repülõgép-bevetést hajtott végre. Ezzel az összes harci bevetés meghaladta a 12 ezret. Ebbõl kb. 4500 volt támadó, a többi pedig légtérbiztosító, felderítõ és egyéb jellegû bevetés.
Amíg május 1-jén 150 csapásmérõ bevetést végeztek, ez a szám a hónap végére elérte a napi átlag 250 csapásmérõ gép bevetését. Május 2-3-án újabb 12 hidat rongáltak meg, 8 átjátszó létesítményt romboltak le. Május 2-án rombolták a jugoszláv honvédelmi minisztérium és a hadsereg-fõparancsnokság épületeit is. Ezt követõen a légi támadások súlypontja egyre inkább a Koszovóban levõ szerb egységekre helyezõdött: harckocsikat és tüzérségi állásokat, lõszerraktárakat, üzemanyag-raktárakat és fõleg a koszovói albán felkelõk (UCK) ellen harcoló szerb csapatokat támadták. Május 3-án a jugoszláv légvédelem lelõtt egy F-16-os amerikai gépet Sabac körzetében, katapultált pilótáját az amerikai helikopterek kimentették. Nincs közlés arról, hogy a gépet milyen fegyverrel lõtték le.
Május 6-ától az amerikaiak 20 KC-135 légi utántöltõ repülõgépet telepítettek Ferihegyre. Ezek az Avianóból bevetett harci gépek, illetve az Angliából felszállt és részben Magyarország légterén átrepülõ F-111 és B-52 gépek légi utántöltését látták el. Május 10-tõl Taszárra telepítettek 24 F/A-18D Hornet vadászbombázót és néhány A-10-es gépet. Az elõbbiek a tengerészgyalogság 31. repülõcsoportjának két századát képezték, Dél-Karolinából érkeztek Taszárra. Harci bevetésüket május 26-tól kezdték és a háború végéig összesen 210 repülõgép-bevetést hajtottak végre. Ez minõségi változást jelentett Magyarországra nézve: eddig csak légterünkön keresztül, most már a területünkrõl is támadták szomszédunkat. Ezekkel az erõsítésekkel együtt május közepén már az ezret is meghaladta a Jugoszlávia elleni légi akciókban részt vevõ NATO-gépek száma. Ennek kb. 70%-a amerikai volt. Ekkor már napi átlagban 600 repülõgép-bevetést végeztek, aminek kb. negyede, 150 volt a csapásmérõ, a többi a támadó gépeket kísérõ és biztosító vadász-, valamint felderítõ-, elektronikai zavaró, légi utántöltõ és egyéb repülõgép volt.
Albániába, közel a koszovói határhoz, 22 AH-64 A/D Apache harci helikoptert telepítettek elsõsorban a jugoszláv harckocsik megsemmisítésére (pontosabban a tervezett szárazföldi hadmûvelet támogatására), de ezek tényleges bevetésére nem került sor, mivel a NATO szárazföldi támadása - szerencsére - elmaradt.
Május 14-én az addigi legerõsebb légi csapást hajtották végre: 2-3 óra alatt 679 repülõgép-bevetéssel támadták a jugoszláv szárazföldi hadsereg erõit: páncélos- és tüzérségi egységeit, katonai táborokat, laktanyákat (NATO-adatok szerint ez idõben még mindig kb. 40 ezer fõs jugoszláv katonai és rendõri erõ állomásozott Koszovóban.
Valószínûleg a szerbiai lakosság megtörésére (hogy lázadjon fel a Milosevics-rendszer ellen) május 26-tól nagy erõvel támadták, rombolták a lakossági infrastruktúrát, az áram- és ivóvízellátó rendszereket. Kísérleti jelleggel úgynevezett grafitbombákat is bevetetettek, melyek nagy területen szétszórt grafitpora és grafitszálacskái rövidzárlatokat okoztak az elektromos berendezésekben, egyszerre több millió embert hagytak áram nélkül.
A légi hadmûvelet két hónapjában - március 24-tõl május 25-ig - nyugati hírforrások szerint megsemmisítették:
a telepített légvédelmi rendszer (lokátorállomások, rakétaállások) 75%-át,
az önjáró (manõverképes) légvédelmi rakétakomplexumok 12%-át,
a MIG-29 vadászrepülõgépek 70%-át,
a teljes katonai repülõgép-állomány 34%-át (kb. 100 repülõgép),
a nehézfegyverzet kb. 32%-át (150 harckocsi; 160 PSZH és tüzérségi löveg),
a 14 rádiólokátor-állomás közül 9-et,
a lõszerraktárak 50%-át,
40 rádió adó/vagy átjátszó állomást,
a 7 üzemanyag-tároló komplexumból 4-et és mindkét olajfinomítót,
a harcálláspontok (katonai vezetési pontok) közül 14-et,
a Koszovóban állomásozó jugoszláv katonai és rendõri élõerõ 31-32%-át.
Továbbá leromboltak 11 vasúti és 29 közúti hidat, közöttük 7 Duna-hidat (Bogojevo 1; Bácskapalánka 1; Újvidék 4; Szendrõ 1; a Dunán csak 2 híd maradt meg). Megrongáltak 115 kórházat és orvosi rendelõintézetet. A továbbiakban május végéig lerombolták egyebek között a jugoszláv rádió Belgrádtól délre levõ stublini adóközpontját.
Megjegyzendõ, hogy a jugoszláv repülõgépek zömét nem légi harcban, hanem a repülõterek támadása során semmisítették meg. Légi harcban 4 MIG-29-es lelövésérõl van konkrét adat. Ezek közül kettõt amerikai F-15 vadászgép, egyet pedig holland F-16-os vadászgép lõtt le AIM-120 típusú rakétával.
Május 29-én és 30-án erõs bombázást hajtottak végre Újvidék ellen, harmadszorra támadták és a földig rombolták pl. az újvidéki TV épületét, pedig az már a második támadáskor totálkáros lett. Május végéig a szövetség légiereje már közel 25 ezer repülést teljesített. Az angolok egy raj Tornadó repülõgépet telepítettek át németországi bázisukról Korzikára, hogy õk is fokozhassák a támadások erejét.
Ez után két szõnyegbombázás következett a Vietnamban gyakorolt módszer szerint. Június 8-ra virradó éjjel egy B-52-es, nagy magasságból, 50 db 240 kg-os bombával "szórta meg" a Belgrád peremén fekvõ, már lerombolt olajfinomítót és környékét, ami a polgári lakosságot sújtotta. Ugyancsak 8-án egy másik B-52-es az elõbbihez hasonló szõnyegbombázást hajtott végre egy koszovói fennsíkon összevont két szerb zászlóalj ellen, ami 25-30 hektáros területen kb. 800 katona halálát okozta.
A tizenegy hét (78 hadmûveleti nap) alatt a több mint 1000 NATO-repülõgép összesen 37 ezer bevetést hajtott végre, ezek kb. egy harmada - 14.000 volt a csapásmérõ, melynek eredményeként megsemmisítették:
a harci repülõgépek és a föld-levegõ rakétakomplexumok 80%-át (köztük 11 MIG-29 és 21 MIG-21 repülõgépet),
a lõszergyártó képesség kétharmadát,
a nyersolaj-feldolgozó kapacitás 100%-át,
az üzemanyag-tartalékok 40%-át,
a tüzérségi lövegek több mint 50%-át,
a páncélozott szállító harcjármûvek több mint egyharmadát,
a repülõgépipar 70%-át,
az egyéb hadiipar kb. 50%-át.
A nagy eszközbevetéssel végrehajtott intenzív légi hadmûvelet az alaphelyzetet nem tudta megváltoztatni. Végül is kompromisszum jött létre: a jugoszláv kormány beleegyezett, hogy kivonja fegyveres erõit Koszovó területérõl és hozzájárulását adja, hogy helyüket nemzetközi fegyveres erõ foglalja el - ha a NATO beszünteti a bombázásokat. Ennek alapján a NATO június 10-én felfüggesztette a légi támadásokat, Jugoszlávia pedig megkezdte erõi kivonását, amivel párhuzamosan több nyugati állam és Oroszország kijelölt békefenntartó csapatai (KFOR) megkezdték a bevonulást Koszovóba. A megállapodást június 9-én este írták alá Jugoszlávia és a NATO képviselõi. Június 20-án a NATO hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a Jugoszlávia elleni légi hadjáratot.
A jugoszláv légvédelem helyzete és tevékenysége
A jugoszláv légvédelem mindvégig szinte teljesen tehetetlen volt. Összesen 1 F-16 és 1 F-117 vadászbombázót és 3 pilóta nélküli felderítõgépet lõttek le. Késõbbi sajtóhír szerint a 8. vre. csoporthoz tartozó F-117-es lopakodó repülõgépet egy MIG-21-es vadászgép lõtte le március 27-én 20.38-kor 2 infravörös, önrávezetésû AA-8 Aspied típusú légiharc-rakétával, Belgrádtól 40 km-re nyugatra. Az amerikai mentõ-helikopterek mindkét gép katapultált pilótáját épségben kimentették.
Ugyanakkor a jugoszláv hadsereg részérõl a légvédelem szenvedte el a legnagyobb veszteséget. Ennek okai négy csoportba foglalhatók:
1.) A jugoszláv légvédelem - mind felépítését, mind fegyverzetét és felkészültségét tekintve - elavult. Gerincét a szovjet eredetû SA-2 (SZ-75) Dvina; SA-3 (SZ-125) Nyeva és az önjáró SA-KUB rakéták, valamint a 18 MIG-29 és 83 MIG-21 vadászgépek képezték. Személyzetüknek harci tapasztalata nem volt éppúgy, mint a légvédelem vezetõ szerveinél szolgálóknak sem.
2.) A felderítés minden fajtájával szerzett adatok alapján a NATO pontosan ismerte a jugoszláv légvédelem minden eleme (repülõterek, lokátorállomások, rakéta-indítóállások, harcálláspontok) telepítési helyét, a felderítõ, a célkövetõ és a tûzvezetõ állomások frekvenciáit és más adatait. Mindezek alapján pontosan meg tudták tervezni azok támadását és megsemmisítését.
3.) A legelsõ szárnyasrakéta-csapások, majd a vadászbombázók elsõ támadásai is a légvédelmet érték, súlyos veszteséget okozva azoknak, még mielõtt akcióba léphettek volna. Így pl. a jugoszláv vadászgépek zömét nem légi harcban, hanem még a repülõtereiken semmisítették meg.
4.) Közvetlenül a támadás megindítása elõtt és a támadások idején is olyan erõs rádióelektronikai lefogást, bénítást alkalmaztak, ami lehetetlenné tette a föld-levegõ rakéták sikeres indítását, célravezetését, a vadászirányítást és a harcálláspontok mûködését, a légvédelem központi irányítását. Jellemzõ pl., hogy a légvédelmi harcvezetési központok összes számítógépét már a kezdeteknél megbénították.
A légvédelemtõl - ezen belül elsõsorban az önjáró gépágyús rendszerektõl (ZSZU-4 Silka stb.) és a kézi légvédelmi rakétáktól (Sztrela; Igla stb.) - mégis tartottak, mert kezdetben csak éjjel és 4000 m feletti magasságban támadtak. Ez persze a találatok pontosságának, a támadások hatásfokának rovására ment. A két B-52-es szõnyegbombázást is nagy magasságból hajtották végre.
A légi támadások elsõ napján a jugoszláv légvédelem harcba vetette a MIG-29-es vadászgépek egy részét. Ezeket azonban az amerikai vadászrepülõk, az F-15-ök és az anyahajókról felszállt F-14-esek szinte "lesöpörték az égrõl". Ennek fõleg három oka volt:
ellentétben az amerikai vadászpilótákkal, a jugoszláv pilótáknak nem volt harci tapasztalatuk és a kiképzésük, manõverezési gyakorlottságuk is sokkal alacsonyabb szintû volt;
a MIG-29-esek fedélzeti elektronikája (célfelderítés, rávezetés stb.) és a nagy távolságból szembetámadással történõ megsemmisítési lehetõsége is alulmaradt a NATO-gépekkel szemben;
a jugoszláv vadászgépeknek nem voltak meg azok a légihelyzet-felderítési, azonosítási és célravezetési lehetõségeik, amiket az amerikai vadászgépeknek az E-3 AWACS és az E-2C repülõgépek folyamatosan biztosítottak.
Hírek szerint az elsõ napokban (éjjeleken) a jugoszlávok igen sok, vállról indítható légvédelmi rakétát lõttek fel és valószínûleg légvédelmi gépágyúkkal is tüzet nyitottak, de ezek a 4000 m felett támadó gépeket nem érték el.
Március 27-én és 28-án összesen 17 föld-levegõ (SA-2; SA-3; SA-6) rakétát indítottak, minden bizonnyal eredmény nélkül, mert a célkövetõ és rávezetõ rendszereiket a NATO elektronikai lefogó tevékenysége teljesen megbénította. A támadó légierõ és a jugoszláv légvédelem tevékenységi eredményeinek összevetésébõl semmilyen következtetést nem szabad levonni a modern háborúra vonatkozóan, mert itt össze nem mérhetõ ellenfelek ütköztek egymással.
Az 1 db F-117 lopakodó repülõgép lelövése eloszlatta azt a - még az Öböl-háborúból eredõ - mítoszt, hogy ezeket a lopakodókat egyáltalán nem lehet felderíteni és megsemmisíteni. Persze továbbra is tény, hogy nagyon nehéz és csak elvétve fordulhat elõ. A térség kedvezõtlen idõjárása sok esetben korlátozta az intelligens - azaz lézer- vagy elektrooptikai rávezetésû - fegyverfajták eredményes alkalmazását. Ilyen nagy pontosságú fegyverfajta volt az elsõ napokban alkalmazott összes rakéta és bomba 90%-a, az egész hadmûveletre vonatkozóan pedig a 35%-a.
A veszteségekrõl: A március 24-tõl június 10-ig (tehát 78 napig) tartó légi hadmûveletben egyetlen NATO-katona sem esett áldozatul. Ez egyedülálló és örvendetes, de csak azzal magyarázható, hogy a világ leghatalmasabb, legfejlettebb hadigépezete támadt rá egy kis országra, amely jelentéktelen nagyságrendû, ráadásul csaknem teljesen elavult légierõvel és légvédelemmel rendelkezett.
A jugoszláv légvédelem, de a páncélos- és tüzércsapatok is, a veszteségeket a csapások alóli kivonással próbálták enyhíteni: a szinte folyamatos manõvereztetéssel, állandó mozgatással (emiatt a NATO-repülõgépek sok üresen hagyott állásra is mértek csapásokat), valamint a nehézfegyverzet elrejtésével különbözõ raktárakban, óvóhelyeken, alagutakban stb.
A jugoszláv személyi veszteségekrõl szóló adatok egyrészt nagyon hiányosak, másrészt azokat erõs fenntartásokkal kell fogadni. Mindkét félnek érdeke ugyanis azokat bagatellizálni. A NATO-nak azért, hogy bizonygassák a légi csapások végrehajtási módjának humánus voltát (különösen a polgári áldozatokra vonatkozóan), a jugoszláv kormánynak pedig azért, hogy lekicsinyeljék a NATO-légierõ képességeit és a légi csapások eredményességét. Egyéni megítélésem szerint - ismerve az alkalmazott fegyverfajták hatásadatait - ennek a légi háborúnak több ezer halottja és sok ezer sebesültje van; túlnyomó többségükben katonák - elsõsorban a légvédelem és a 3. hadsereg személyi állományából.
Szoval ki beszél össze vissza,és ki nem???Ki beszél a levegöbe,ki az aki csak elferditeni probálja a tényeket?TE!!!!
Kiváncsi vagyok,ehhez mit tudsz hozzátenni,de bármit is az már csak kapálozás lesz,mert lemostalak a szinröl!!!
A védekezésrõl jut eszembe. Mivel a városi harcra tulajdonképpen még nincs meg a hatásos ellenszer (hacsak nem az atom, vagy a szõnyegbombázás), simán meg lehetne fogni egy "jól felszerelt várossal" bármekkora hadsereget. Például fogunk egy 2-300 ezer lélekszámú várost, rakunk bele 50++ ezer teljesen felfegyverzett katonát (több heti hideg élelem, gépfegyverek, mesterlövészpuskák, páncéltörõ fegyverek stb). Egy ilyen "erõd" leküzdhetetlen akadályt jelentene bármilyen modern hadsereg számára is, ráadásul még ha ott hagyjuk a civil lakosságot is..
Bár az amik ezt ha jól emlékszem úgy csinálták, hogy elfoglalták a kikötõt, repteret és egyéb stratégailag fontos objekumot, aztán szevasz.
Mindenki tudja,hogy teljes gyõzelmet MA egy fegyvernemmel nem lehet megnyerni...
Egy fejlett hadseregben az egységek szinte teljesen egymásra vannak utálva,gyakran egyik a másik nélkül tehetetlen...Természetesen vannak kivételek pl. néhány speciális egység kik néhány hónapig v. mittudomén meddig képesek ÖNÁLLÓAN tevékenykedni...stb,stb...
De ezt mindenki tudja,azért nem értem minek e vita...
"Olyan nincs, hogy légierõvel nyernek háborút." - Ezzel vitatkoznék. Izrael nemegy elene indított villámháborút nyert meg olyan szinten a légierejére támaszkodva hogy minden más elhanyagolható volt mellette. De tény hogy ez nagyon ritka. Egyrészt így csak területet védeni lehet, idegen területet nem lehet elfoglalni és tartani szárazföldi csapatok nélkül. Meg nem lehet rejtõzködõ, gerillataktikát használó ellenfelet sem legyõzni, ezért nem lehet nyerni Irakban, vagy nem lehetett Afganisztánban sem csak a légierõre támaszkodva.
Szerintem talán egyfelõl a vitát kellene eröltetni a vitatkozás helyett (hangnem!), másfelõl tényleg az lesz a vége, hogy nagytakarítást kell végezek a topicban...
Az a problémám ezzel a "színvonalas" kis vitával, hogy teleszemetelünk egy olyan topicot, amit nem kellene.
K.András, te meg tényleg tanulj már meg vitázni és szöveget érteni, mert az úgy nem megy, hogy én leírok valamit te meg mindenféle hülye értelmezést adsz neki...
Ezenfelül a stílusodon sem ártana mit csiszolni, az ilyen jellegû beszólásokat sehol sem preferálják.
De azért lásd, kivel van dolgod.
"Ember,lent van a link afganisztáni háborut a légierö nyerte meg,az öböl háborut szintén,a jugoszláv válságot is a légierö oldotta meg tehát nem példa nélküli, hogy légierövel nyernek háborut,söt a mai világban légierö nélkül nem nagyon lehet háborut nyerni!!!Jo lenne ezt bevésnéd!"
Az afganisztáni háborúban az amik mellett résztvettek még a helyi tálibellenes afgánok, õk alkották a szárazföldi éket (város ostromok stb), nem tudom láttad e a felvételeket az afgán harckocsikról...
Azt hiszem az elsõ Öböl háborúban is résztvett a légierõ mellett jelentõs száraföldi egység (M1A1, M60A3 harckocsik, gyalogság stb). De ha nem így volt akkor cáfolj meg...
Olyan nincs, hogy légierõvel nyernek háborút. Olyan van, hogy a légierõ nagyban hozzájárult a gyõzelemhez. Te amúgy valami tapasztalt veterán vagy, nem ?
Az a probléma, hogy kitalálsz egykét faszságot (pl hogy légierõ nélkül lehet háborút nyerni), aztán ezt úgy állítod be, mintha mi mondtuk volna, és szépen megcáfolod... Grat, a gumiszoba arra van.
"Na ez mán nagyon LOL,alapvetö dolgokkal nem vagy tisztában,pl hogy amerika nem attol a világ vezetö hatalma mert neki van a legnagyobb hadserege,ugyanis nem neki van a legnagyobb,de övé a legkorszerübb és ütöképesebb,valszeg azért mert a világ bármely pontján képesek csapást mérni,biztos nem katonák gyalogolnak oda és mérik a csapást,talán kitalálod mivel lehet ezt megtenni...Igen bingo,a légierö..."
Tehát az USA-nak van a legjobb hadserege, amibe beletartozik az összes fegyvernem, kezdve a légierõtõl a gyalogságig. Ennyit írtál azért, hogy bizonyítsd az igazamat... lol.
"Alig pár sorral lejebb irtad,hogy nem tudod, hogy segitenek e olaj nélkül erre irom a példát és te kitalálod, hogy téged igazoltalak?Nem, csak felvilágositottalak,akkor tudtalak volna igazolni ha lett volna állitásod,de mivel te olyat még véletlen sem állitottál, hogy segitenek olaj nélkül igy igazolni sem igazolhatalak..."
Olyanról amúgy hogy írónia, hallottál, nem ?
"EZ NEKED NEM NEHÉZ KÖRÜLMÉNY???EMBER NEKED FOGALMAD NINCSEN MIRÖL BESZÉLSZ,CSAK MONDOD A HÜLYESÉGED SZÜNTELEN,AZT SEM TUDOD HOGY ESZIK E VAGY ISSZÁK A KATONASÁGOT!!!"
Hallottuk K.Andrást, aki mellesleg egy háborús veterán és ott volt Csecsenföldtõl egész az iraki konfliktusig. Vagy csak otthon nyomja a red alertet a gép elött ?
A nehéz körülmény itt az ellenséges légelhárítást / légvédelmet fedi, nem pedig a szörnyen magas hegyeket és nagy távokat. Vagy úgy gondoltad, hogy kifogy a gépekbõl az üzemanyag és lezuhannak ? A kis idézett szövegeidben rengeteg ellenségtõl eredõ "nehézséget" olvasni.
"Ezzel meg teljesen lenulláztad az idáig leirt nézeteidet,hiszen idáig azt irogattad,hogy semmit nem ér a légierö most meg azt mondod mennyit számit!!!???Nem veszed észre ,hogy ez full ellentmondás?Egy paradoxon,egy olyan amin jo esetben csak nevetni szoktam,de most nem teszem ezt mert nincsen tul jo kedvem.Ennyi.ha nem tetszik sajnálom,de ez van!!!Veled befejeztem mert egyik szavad üti a másikat,aztán meg az elsö válasznál besértödsz mint egy kisgyerek..."
Ahogy már más is megjegyezte, itt alapvetõ értelmezési problémák vannak, amiknek az orvoslása az általános iskola 2-3. osztályába tartoznak, így nem is kívánok ezzel idõt vesztegetni.
# 2898 .: Azt nem értem, hogy miért kellene nélkülözni a légierõt ? :) Érdemes lenne pár kommentet visszaolvasni, hogy ténylegesen mirõl is van szó.
Szóval, kedves K.András, ha lehetséges ne itt oszd azt a magasröptû eszedet, mert nemigazán vevõ itt az elnyújtott írásjeleidre és céltalan ferdítéseidre senki.
(egy errejáró admin pedig törölhetné a színvonalas flémet)
LOL te nem vagy semmi,inkább tényleg menjél mert csak flamelsz,érvet te itt még nem irtál egy db-t sem,bezzeg osztályozni egyböl nekiálltál,aztán sértegetni is,nem fogom felvenni a stilusod nekem elég,hogy a többiek látják te mit csinálsz,égeted magad szépen...
Az egyik azt mondja , hogy akinek komoly légiereje van annak valószínûleg van egy komoly szárazföldi hadserege is .
A másik azt mondja , hogy önmagában egy komoly légierõ nem sokat ér .
Egy kicsit még györtröm az agyam mert még mindig nem értem min megy a vita ... Sajnos én már csak ilyen pontagyú vagyok . :)))
nem belédkötök csak te nemtudsz felhozni rendes érveket és olyan hülyeségeket irsz hogy már nekem fáj... tanulj meg rendesen vitatkozni és utána ygere vissza...
3ast adok?
bazz te tényleg nem fogod fel amit irtam, ugorj neki mégegyszer észlény...
jééézus, hogy valaki ennyire zokni legyen agyilag hogy 3 egymásután rakott szó értelmét se tudja megérteni...
Ha érveket nem tudsz már irni,akkor menjél szépen alukálni...belémkötsz lehülyézel 3-ast adsz és te ugatsz a modoromrol?Bagoly mondja verébnek. LOL!!!!
Nem ua,mintha azt mondaná hogy szart sem ér önmagában egy ferrari,én meg azt mondom hogy ha van ferrarim akkor benzinre is van pénzem,ergo ha van komoly légieröm akkor valoszinü nem csak légieröm van,tudom kicsit érdekes példa de kb ez a lényege...
a két ország nem egyenrangu nem a két haderõnem ezen mit nehéz felfogni? egy büdös szóval nem modnt a az általad bevágott idézetben hogy sokat érne a légierõ, ezt te nézted be de csunyán..., szövegértés általános iskola 3. osztály...
Hmm , távol áljon tõlem , hogy belepofázzak ebbe a magas röptû vitába , de mintha nagyjából ugyanazt mondanátok ...
Jujj ez már fáj!
Speciel csak légierövel szétkapták kabult,rotterdamot 7 és fél perc alatt anno,szal valoban képes vagy a légierö bevetésével szinte mindenre!!!Aki ezt nem tudja felfogni az tuti nem volt katona!Elég csak arra gondolni hogy miröl szol a háboru,a gyilkolásrol,régebben mentek és kardokkal ölték egymást,aztán fegyverekkel,ma meg repülökkel!!!Nehéz ezt megérteni???
De te nem érted amit én mondok!!!
Te ezt mondod:
"AZT PRÓBÁLOM MAGÁNAK KIFEJEZNI, HOGY LÉGIERÕ ÖNMAGÁBAN KUTYASZART SEM ÉR!"
Én meg azt mondom ,hogy egy hadsereg légierö nélkül szart sem ér!!És nem pedig forditva irom le,kitekerve,eltekintve attol a ténytöl,hogy akinek komoly légiereje van,annak valoszinü megvannak a kiszolgálo egységei,katonái, komoly felszerelései!!!Igy már érthetö én mit magyarázok???
Most pedig azt irja,hogy idézem:
"hogy hiba például venni a légierõ szerepét a mai konfliktusokban, mert akárhogy is vesszük, nem egyenrangú felekrõl van szó. "
Ha egy jo hadsereg többet ér,ha egy légierö onmagában nem számit,akkor miért ne lennének egyenranguak?Na itt az ellentmondás,lehet belemagyarázni sokmindent de ez a két mondat üti egymást és nem én irtam...
LOL,elöbb irtam itt volt jugoszlávia,afganisztán,az öböl háboru..Ezeket mind légierövel nyerték meg,a szárazföldi csapatok pedig ahhoz kellenek hogy a szétlött városokban a rendet és a megmaradt ellenfeleket felszámolják lefegyverezzék,de ha elötte az állásokat nem rombolják le,akkor 1 millio katonával sem mész be sehova!!!
Te azthiszed, hogy red alert módon csak légierõvel meg lehet fingatni még egy Burkina Faso országot is? Tévedsz! Soha nem lesz úgy tiéd a hatalom, hogy csak szétbombázol egy országot. Nem véletlen, hogy Jugo-ban, Afganisztánban, stb is elég sok földi veszteség is volt, mert ugye a földön is folyik a harc, és ezt te nem nagyon tudod megérteni.
"Én úgy gondolom (habár ebben a témában már egyszer kifejtettem a véleményemet), hogy hiba például venni a légierõ szerepét a mai konfliktusokban, mert akárhogy is vesszük, nem egyenrangú felekrõl van szó. Egyik oldalon a világ legerõsebb légiereje és hadserege, másik oldalon a harmadik világ elavult, poros és némely esetben mûködésképtelen szovjet technikája. Szerintem a légierõ igencsak nagy veszteségekkel számolhatna ha pl. az EU-t akarná bombázni..."
Ezzel meg teljesen lenulláztad az idáig leirt nézeteidet,hiszen idáig azt irogattad,hogy semmit nem ér a légierö most meg azt mondod mennyit számit!!!???Nem veszed észre ,hogy ez full ellentmondás?Egy paradoxon,egy olyan amin jo esetben csak nevetni szoktam,de most nem teszem ezt mert nincsen tul jo kedvem.Ennyi.ha nem tetszik sajnálom,de ez van!!!Veled befejeztem mert egyik szavad üti a másikat,aztán meg az elsö válasznál besértödsz mint egy kisgyerek...
szeirntem neked komoly értelmezési gondjaid vannak, olvasd el mégegyszer amit irtál és ne probáld félremagyarázni a másik irományát...
Ide figyelj Yetike,most utoljára irok neked,mert képtelenség veled értelmesen vitakozni,te csak lufikat eregetsz ráadásul még ezt is rosszul csinálod.
"Azzal én is egyetértek, hogy a légierõ egy nagy harcértékkel bíró fegyvernem, aminek a harcértéke az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett, de bármennyire is fájó, pusztán a légierõ korántsem elég egy háború megvívásához és megnyeréséhez..."
Ember,lent van a link afganisztáni háborut a légierö nyerte meg,az öböl háborut szintén,a jugoszláv válságot is a légierö oldotta meg tehát nem példa nélküli, hogy légierövel nyernek háborut,söt a mai világban légierö nélkül nem nagyon lehet háborut nyerni!!!Jo lenne ezt bevésnéd!
"Egy jó hadsereg többet ér."
Na ez mán nagyon LOL,alapvetö dolgokkal nem vagy tisztában,pl hogy amerika nem attol a világ vezetö hatalma mert neki van a legnagyobb hadserege,ugyanis nem neki van a legnagyobb,de övé a legkorszerübb és ütöképesebb,valszeg azért mert a világ bármely pontján képesek csapást mérni,biztos nem katonák gyalogolnak oda és mérik a csapást,talán kitalálod mivel lehet ezt megtenni...Igen bingo,a légierö...
"A Crecy csatánál pont volt esõ is ha jól tudom, ezért is mentek tönkre a genovai íjászok szaruíves számszeríjai, de az angol "hosszúíjászok" tiszafából készül íjainak nem ártott (olyan mértékben). És habár nem volt mindig jellemzõ, de azt a csatát bezony az angol íjászok döntötték el :)."
Ez a példa meg azért nem volt jo,mert ma ijászokkal semmit nem fogsz tenni,max indulsz az olimpián...Ellenben a repzik fejlödtek tovább és nem váltotta fel semmi,nem ugy mint a nyilaidat amit leváltottak a löfegyverek...
"Azt javaslom, fogd vissza magad, engem pedig ne oktass ki ebben az alpári hangnemben. "
Azt javaslom te fogd vissza magad,ha nem tudsz valamit és felvilágositanak azt nem kell sértésnék venni,inkább nyisd ki a szemed és olvass!
"Most engem igazoltál azt ugye tudod ?"
Alig pár sorral lejebb irtad,hogy nem tudod, hogy segitenek e olaj nélkül erre irom a példát és te kitalálod, hogy téged igazoltalak?Nem, csak felvilágositottalak,akkor tudtalak volna igazolni ha lett volna állitásod,de mivel te olyat még véletlen sem állitottál, hogy segitenek olaj nélkül igy igazolni sem igazolhatalak...
"Többek között ezért fejleszti Magyarország a repülõgép parkját. De szerintem ez tiszta sor..."
Örülök, hogy legalább ez tiszta.
"Amit leírtál, az szerinted "nehéz körülmény"...? "
LOL,elolvastad az irást amit alatt belinkeltem???Idézzek mi a nehéz körülmény???Tessék:
"1.
A nagy távolságok: Kabul és Kandahár körzetének távolsága légvonalban: az Arab-tengertõl 1100–1200 km, a Perzsa-öböltõl, valamint a kuwaiti amerikai repülõterektõl 1700–1800 km, a Földközi-tenger keleti medencéjétõl 3000–3500 km, Diego García szigetétõl 4500–5000 km. Ezért az ALCM és SLCM szárnyas rakétáknak hosszú repülési idõre, a vadászbombázóknak ezenkívül bevetésenként többszöri légi utántöltésre volt szükségük.
2.
A környezet. Az amerikai és angol repülgépek – bárhonnan indultak is – csak az Afganisztánnal szomszédos országok légterein keresztül közelíthették meg célpontjaikat. Ezek közül viszont egyedül csak Pakisztán járult hozzá (hallgatólagosan és bizonyos politikai-gazdasági ellenszolgáltatások fejében) az amerikai és angol harci gépek átrepüléséhez. A többi szomszédos állam csak humanitárius szállító gépek átrepülését engedélyezte.
3.
A terepviszonyok. A magas (nem ritkán 6–7000 méteres) hegyek, szûk és mély völgyek nagyon megnehezítették a legkedvezõbb magasságokon és irányokból való rárepülést a célpontokra, valamint a precíziós önrávezetésû rakéták és bombák célba juttatását – de magát a célobjektumok légi felderítését is.
4.
A felderítés nehézségei. Az amerikaiak – a fentiek miatt is – csak kevés és hiányos felderítési adathoz jutottak hozzá. Egyébként is a tálib katonai csoportokat és menetoszlopokat nagyon nehéz volt megkülönböztetni a civil menekülõk folyamatos áradatától (ugyanazon ruházat, egyazon jármûvek stb.). Ezért a késõbb ledobott amerikai és angol különleges kommandós csoportok egyik fõ feladata volt a légi csapások célpontjainak felderítése, azonosítása, sõt – esetenként – kézi lézeres célmegjelölés a támadó gépek számára. (Ezek a csoportok állandó és közvetlen összeköttetésben voltak a légierõvel). A harctevékenységek kezdõ napján (október 7.) az amerikaiak egy újabb speciális felderítõ mesterséges holdat bocsátottak fel a meglevõ rendszer kiegészítésére – az ügynöki felderítést viszont Afganisztánban nem tudták kiépíteni.
5.
Az irányítás nehézségei. Az amerikaiaknak az egész térségben nem volt földi telepítésû repülésirányító és koordinációs központjuk, sem földi lokátorállomásuk. A több országra és tengerre kiterjedõ teljes légtér szemmel tartását, a repülések koordinálását, a támadó gépek (esetenként kis kötelékek) célra vezetését kizárólag a levegõben járõrözõ E–3 AWACS repülõgépekrõl kellett végezni. A térségbe sok ilyen gépet vezényeltek az USA-ból. Viszont az USA teljes légterében még mindig érvényben van a merényletek után bevezetett nagyon szigorú légtér-ellenõrzés, ezért – segítségképpen – a NATO saját E–3 AWACS gépeibõl 5 db-ot Európából az USA-ba küldött október 8-án. "
EZ NEKED NEM NEHÉZ KÖRÜLMÉNY???EMBER NEKED FOGALMAD NINCSEN MIRÖL BESZÉLSZ,CSAK MONDOD A HÜLYESÉGED SZÜNTELEN,AZT SEM TUDOD HOGY ESZIK E VAGY ISSZÁK A KATONASÁGOT!!!
"Én úgy gondolom (habár ebben a témában már egyszer kifejtettem a véleményemet), hogy hiba például venni a légierõ szerepét a mai konfliktusokban, mert akárhogy is vesszük, nem egyenrangú felekrõl van szó. Egyik oldalon a világ legerõsebb légiereje és hadserege, másik oldalon a harmadik világ elavult, poros és némely esetben mûködésképtelen szovjet technikája. Szerintem a légierõ igencsak nagy veszteségekkel számolhatna ha pl. az EU-t akarná bombázni..."
Ezzel meg teljesen lenulláztad az idáig leirt nézeteidet,hiszen idáig azt irogattad,hogy semmit nem ér a légierö most meg azt mondod mennyit számit!!!???Nem veszed észre ,hogy ez full ellentmondás?Egy paradoxon,egy olyan amin jo esetben csak nevetni szoktam,de most nem teszem ezt mert nincsen tul jo kedvem.Ennyi.ha nem tetszik sajnálom,de ez van!!!Veled befejeztem mert egyik szavad üti a másikat,aztán meg az elsö válasznál besértödsz mint egy kisgyerek...
# 2876 .: Azzal én is egyetértek, hogy a légierõ egy nagy harcértékkel bíró fegyvernem, aminek a harcértéke az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett, de bármennyire is fájó, pusztán a légierõ korántsem elég egy háború megvívásához és megnyeréséhez...
"de akkor hadd kérdezzem már meg,miröl megy a vita ha nem arrol?Ugyanis ti azt irjátok magában a légierö semmit nem ér,ezzel pedig a harcértékéröl beszélsz,"
Arról folyik a vita, hogy milyen harcértéket képvisel hazánk jövendõbeli légiflottillája, és szükség van e ennek növelésére. Ajánlom a vita végigolvasását.
" jo légierö önmagában többet ér mint bármi a világon"
Egy jó hadsereg többet ér.
# 2877 .:
"kivéve, mikor a csatatérre esõ zúdult - ilyenkor az íjak semmit nem értek, pontatlanná váltak és a látótávolság is csokkent"
A Crecy csatánál pont volt esõ is ha jól tudom, ezért is mentek tönkre a genovai íjászok szaruíves számszeríjai, de az angol "hosszúíjászok" tiszafából készül íjainak nem ártott (olyan mértékben). És habár nem volt mindig jellemzõ, de azt a csatát bezony az angol íjászok döntötték el :).
# 2880 .: Azt javaslom, fogd vissza magad, engem pedig ne oktass ki ebben az alpári hangnemben.
"már azt is tudod ,hogy ha egy országnak nincsenek olajtartartalékai akkor is számithat segitségre"
Most engem igazoltál azt ugye tudod ?
"Nem,nem azért akarnak gépet vetetni mert nekik az a hobbijuk, hogy gépeket vetetnek "szegény" országokkal inkább azért vetetnek velünk gépet,mert aki saját védelmére nem költ,az hogyan várhatna el bárkitöl is bármilyen segitséget???"
A NATO egy katonai szervezet, és azok az országok melyek tagjainak mondják magukat kötelesek egy bizonyos harcértékû hadsereggel bírni saját védelmük érdekében és esetleges NATO akciókban való részvétel miatt.
Többek között ezért fejleszti Magyarország a repülõgép parkját. De szerintem ez tiszta sor...
# 2885 .: HA közel jut...
# 2887 .: Amit leírtál, az szerinted "nehéz körülmény"...?
Én úgy gondolom (habár ebben a témában már egyszer kifejtettem a véleményemet), hogy hiba például venni a légierõ szerepét a mai konfliktusokban, mert akárhogy is vesszük, nem egyenrangú felekrõl van szó. Egyik oldalon a világ legerõsebb légiereje és hadserege, másik oldalon a harmadik világ elavult, poros és némely esetben mûködésképtelen szovjet technikája. Szerintem a légierõ igencsak nagy veszteségekkel számolhatna ha pl. az EU-t akarná bombázni...
Okés nem mindig van igaza az embernek,de ebben szerintem nekem van igazam.Afganisztán meg pont rossz példa,ugyanis a nehéz körülmények ellenére 1 db amcsi repülöt nem tudtak leszedni:
"Légvédelem Afganisztánban
A táliboknak a mi fogalmaink szerinti szervezett, kiépített és egységes irányítás alatt levõ légvédelmi rendszere nem volt. Légvédelmi fegyverzetük még a szovjet megszállás idejébõl származott.
Vadászrepülõk: A szovjetek mintegy 30 db MiG–21-es vadászgépet adtak az akkori afgán kormánynak, de hogy ezekbõl mennyi és milyen állapotban maradt mára, azt nem lehet tudni. Nincs adat arra, hogy az amerikai gépekkel szemben akár egy is felszállt volna közülük. Valószínûleg a még meglevõk is mind elpusztultak a repülõtereket ért csapások következtében.
Légvédelmi tüzérség: Ugyancsak szovjet fegyverek voltak: 12,7 és 14,5 mm-es géppuskák, 23–27–57 mm-es gépágyuk (köztük az önjáró, négycsövû ZSzU–23–4 Silka légvédelmi gépágyuk), 85 és 100 mm-es légvédelmi ágyúk. Ezek állapota és holléte sem ismert. Az amerikai pilóták gyenge, szórványos légvédelmi tüzérségi tüzet észleltek fõleg Kabul és Kandahár körzetébõl, ezek teljesen hatástalanok voltak.
Légvédelmi rakéták: Ezek voltak a legveszélyesebbek. A szovjet SA–7 Sztrela, SA–13 és az amerikai FIM–92A Stinger típusú, vállról indítható légvédelmi rakétákkal rendelkeztek. (Ez utóbbiból kb. 200–300 db-bal az amerikaiak szerelték fel és képezték ki a szovjetek ellen harcoló tálibokat.)
Lokátorállomásaik: Ugyancsak régi szovjet típusúak voltak, de hogy mennyi és milyen típus, arról nincs adat. Mindenesetre a híradások lokátorok elleni csapásokról is beszámoltak.
A fenti bizonytalanságok ellenére az amerikai légierõ részérõl a harctevékenységek kezdetén a fõ cél a légvédelem megsemmisítése volt. E mellett az amerikaiak fõleg két módszerrel semlegesítették a tálib légvédelmet:
a légi támadás elsõ hullámában távolról indított ALCM és SLCM szárnyas rakétákkal a repülõterekre, a légvédelmi tüzérségi állásokra és a lokátorállomásokra mértek csapásokat;
az elsõ napokban a támadó repülõgépek kizáróleg éjjel tevékenykedtek, a vadászbombázók 4000 m fölötti magasságban, a nehézbombázók pedig 8–10.000 m-es magasságokban. Ezzel elérték, hogy a tálibok légvédelme egyetlen támadó repülõgépet sem tudott lelõni.
Baleset következtében az amerikaiak két repülõgépet vesztettek. Egy B–1B típusú nehézbombázó-rakétahordozó repülõgép Diego García sziget közelében az Indiai-óceánba zuhant, személyzetét kimentették a tengerbõl. Egy KC–130 típusú légi utántöltõ repülõgép Pakisztán északi részén hegynek ütközött, 7 fõs személyzete életét vesztette. "
Itt a teljes irás,olvasd el aztán beszélhetünk...
Ebböl az irásbol is kitünik,mekkora szerepe van a légierönek,és hogy az egyik legfontosabb elem!!! Az Afganisztán elleni légi hadmûvelet
Azt hiszem, ideje lenne kicsit visszavenned, mert nem mindig van igazad. Pl. a légierõ egy erõs, szervezett légvédelem ellen tehetetlen. Lásd Afganiszrtán, ahol az amcsiknak egyszerûen nem volt mit bombázni, hiába a precíziós fegyverek, ha a célpont folyton mozgásban van. Nincs olyan, hogy ez vagy az a fegyvernem egyedül eldönti a háborút, mindig összehangoltan több fegyvernem viszi döntésre a dolgokat.
"Nemhiszem, hogy bármilyen fokban is tartanunk kellene egy esetleges támadástól bármely szomszédos ország felõl. Amennyiben mégis bekövetkezne ez, úgy vagy az ENSZ, vagy az USA, vagy a NATO kapásból ugrik és 'rendberakja' a dolgokat (bár nem tudom, hogy egy olajtartalékokkal nem rendelkezõ terület esetében ez hogy áll)"
Hallottál már koszovoi válságrol??Esetleg Bosznia-Hercegovinárol?Ennyire nem lehetsz fiatal!Akkor mostmár tudod ,hogy nem is régen volt-van a szomszédba egy nagy-nagy káosz,semmilyen biztositékot nem láttunk arra nézve,hogy a magyar kisebbséget nem fogják e letarolni-legyilkolni ahogyan a koszovoi albánokat,ráadásul még ma sem lehet jonak nevezni a helyzetet.Ezzel nem mondom azt,hogy meg fognak támadni minket,de jobb a biztonság...
Menjünk tovább,biztos arrol is hallottál hogy szerbiának nincsenek olajmezöi igy olajat sem tudnának adni a beavatkozás és rendteremtés fejében,és lám mégis jöttek a csunya amcsik és megprobáltak rendet rakni,az most mind1 sikerült e,jöttek segitettek olaj nélkül!Tehát már azt is tudod ,hogy ha egy országnak nincsenek olajtartartalékai akkor is számithat segitségre,természetesen minden országban nem lehet rendet tartani,ezért kéri nato az uj államoktol vegyenek repülöket lehetöleg olyat ami kompatibilis a nato gépekkel.Nem,nem azért akarnak gépet vetetni mert nekik az a hobbijuk, hogy gépeket vetetnek "szegény" országokkal inkább azért vetetnek velünk gépet,mert aki saját védelmére nem költ,az hogyan várhatna el bárkitöl is bármilyen segitséget???Természetesen az éremnek két oldala van,tehát ha mi meg tudjuk teremteni a védelmünket azzal felszabadulhat egy két nato gép is,amit aztán olyan helyeken lehet szolgálatba állitani ahol esetleg nem volt védelem esetleg válság van,ergo nem csak a saját de az ö védelmüket is erösitjük,diohéjban ennyi.
jah, ilyen példa van jópár: waterloonál napoleon azért (is) vesztett, mert sokkal erõsebbek voltak az ágyui az angolokénál - ugyanis abban az évszakban mocsarassá vált a terület, nem tudta õket mozgatni, ellenben az angolok tudták tologatni a könnyebb cuccot
ráadásul a szuper francia robbanógránátok sem értek semmit: belecuppantak a sárba, és ahelyett hogy a sokezer repeszdarab hatalmas pusztítást végzett volna az angolok soraiban, helyette csak bugyborékolt egyet :)
aha, és szerinted 12 gripennek hány napba telne akár egy kisváros lerombolása is? vedd észre, hogy én nem a légierõ ellen szolok, hanem hogy ok, ennyi gép kell, ennyi pénzbe kerül, de nem kell rá ennél többet költeni, hanem más dolgokba fektetve a pénzt hatékonyabban lehet növelni a harcértéket
"Tehát én azt mondom, a gyalogos íjászok a nyerõek..."
... kivéve, mikor a csatatérre esõ zúdult - ilyenkor az íjak semmit nem értek, pontatlanná váltak és a látótávolság is csokkent...
igazából a középkorban egy sereg sem engedhette meg, hogy csak egy fegyvernemre alapozzon: szükség volt a gyors reagálású lovasságra és a gyalogságra, akik feladata az íjászok védelme is volt...
"Ha nem tévedek a Második Világháború 1939-1945 ben volt, tehát kb 60 évvel ezelött, nem gondolod hogy egy picit elavult dolog egy több mint fél évszázados eseményre alapozni...?"
Nem,a repzik ugyanugy tudnak repülni ma is,csak több bombát visznek,pontosabbak és joval távolabbra repülnek, ergo nem csökkent a szerepe hanem tovább nött!!!
De akkor menjünk tovább,azt mondod nem arrol megy a vita hogy milyen harcértéket képvisel,de akkor hadd kérdezzem már meg,miröl megy a vita ha nem arrol?Ugyanis ti azt irjátok magában a légierö semmit nem ér,ezzel pedig a harcértékéröl beszélsz,ráadásul ez pont forditva van,a jo légierö önmagában többet ér mint bármi a világon!Szerintem neked sem ártana átlapozni egy-két könyvet :)))
Lehet, hogy Neked kéne tanulnod, mert pl 1346-ban Crecynél a francia nehézlovasság szenvedett csúnyácska vereséget az angol íjászoktól (valami 1500 francia és 4 angol halott (!!!). Tehát én azt mondom, a gyalogos íjászok a nyerõek...
Ha nem tévedek a Második Világháború 1939-1945 ben volt, tehát kb 60 évvel ezelött, nem gondolod hogy egy picit elavult dolog egy több mint fél évszázados eseményre alapozni...?
Azonfelül a kérdés egyáltalán nem azt feszegeti, hogy a légierõ milyen harcértéket képvisel manapság, hanem azt, hogy van e értelme, hogy Magyarország a 12+2 Grippennél komolyabb harcértékû "légiflottát (inkább flottillát :)" tartson szolgálatban.
A kérdésedre a válasz amúgy : A légierõ önmagában semmit nem számít.
Asszem neked kéne végre levenned a szemellenzöt,lehet nem tudsz rola,de a második világháboruban a legnagyobb szerepe a légierönek volt,a németek is biztos azért gyártottak le 15 ezer DB Junkers Ju 88-at,mert a légierö semmit nem számit önmagában,meg azért dölt romba 1940 májusában 7 és fél perc alatt(!!!) Rotterdam mert a német légierö önmagában semmit nem ért stbstbstb.Itt volna az ideje a tanulásnak.
Informatika és tudomány
vedd észre, hogy én nem a légierõ ellen szolok, hanem hogy ok, ennyi gép kell, ennyi pénzbe kerül, de nem kell rá ennél többet költeni, hanem más dolgokba fektetve a pénzt hatékonyabban lehet növelni a harcértéket