Jah szerintem egy tized eurofighterre nem lenne pénzünk. És most a tört számra gondoltam ...
Nézd, ha arról lenne szó, hogy mit szeretnénk, akkor azt mondom, hogy jó lenne két ezred Eurofighter, két ezred Szu-35, meg két szállítóezred An-124-esekkel. Helikopterek terén meg egy ezred Ka-52, valamint szállítóegységnek két ezred MH-60 és MH-47 :)))
No meg az, hogy az adott esetben a politikai viszonyok ne legyenek feszültek. De lásd miféle országoknak adtak még el "meleg" árút:
M1A1 "Abrams": Egyiptom 555db-ot kapott ill. licencben gyártott AH-64A/D "Apache": Egyiptom (AH-64A/D, ezek közül 35db "Apache Longbow"), Egyesült Arab Emirátusok (AH-64D, ebbõl 30db "Apache Longbow"), Szingapúr (20db AH-64D "Apache Longbow"), Szaud-Arábia (AH-64A) F-16C/D "Falcon": Egyesült Arab Emirátusok (80db legújabb F-16C/D Block 60), Szingapúr (20db F-16C/D Block 40), Omán (12db F-16C/D Block 40)
És a fenti országoknál az ehez szükséges fegyverek is ott vannak (AGM-114 "Hellfire Longbow", AIM-120C, stb.). Szóval ezek után az, hogy Magyarország vesz kb. 40-50db AIM-120C-5 rakétát, nem igazán fog akadályba ütközni :)
A 14db gép, illetve a földi kiszolgáló eszközök, és a hajózó valamint a földi személyzet kiképzése. A fegyverzet külön tétel, amennyire hallotam, AIM-120C-5 és AIM-9M légiharcrakéták, AGM-65D Maverick rakéták valamint GBU-10 vagy GBU-12 lézerirányítású légibombák, és hozzá Litening konténerek lesznek a repertoárban. Persze mindenbõl minimális mennyiség, vagyis elvileg két garnitúra gépenként.
Csúnya dolog a kritika, de a 8,5 tonnás fegyverterhelés, vagy a "...radarirányítású 27 mm-es Mauser gépágyú..." némi mosolyt csalt az arcomra. Ám be kell látnom, hogy az én ismertetõmhöz képest sokkal összeszedettebb, átláthatób. :)
Ez a nyolcvankétmillió (gépenként) csak a 14 gép, vagy minden egyéb felszerelés is benne van? És az ötvenötmillió?
(Mondjuk mindenképpen soknak tûnik...)
A svédektõl mi csak lizingeljük a Gripeneket (12db együléses és 2db kétüléses JAS-39EBS HU változatot, amely a JAS-39A és B változat C/D szintre "feljavított" verziója), majd tíz év lizing után (elvileg 2016-ban) maradékáron megvesszük õket.
JAS-39 "Gripen"
Svédország eléggé egyedi poltikai/katonai helyzetben van, mivel az ország politikailag és katonailag is semleges, és fegyverzet terén a (csaknem) teljes önellátásra rendezkedett be a II. VH. után, így a svédek saját harckocsival (Strv. 103 "S" - bár közelebb áll a rohamlövegekhez, mint a harckocsihoz :)), saját vadászgéppel (Saab 35 "Draken" majd AJ37/JA37 "Viggen"), saját tengeralatjáróval, stb. rendelkeztek, amit pedig nem maguk fejlesztettek, azt jobbára az egyesült államoktól vásárolt licencben gyártották. Egyszóval katonailag igyekeztek a nagyhatalmak szintjén mozogni (érdekesség: ez olyannyira igaz, hogy az 1940-es évek végén még svéd atomfegyver-program is indult, szuperszónikus bombázógéppel egyetemben, majd 1966-ban a svéd parlament végülis úgy határozott, hogy letesznek az atomprogramról)
Az 1970-es években kezdtek el az JA37 és az sk.60 (saab 105) leváltásán gondolkodni, és el is tervezték a "B3LA", amely a késõbbi Brazil-Olasz AMX-hez hasonló könnyû támadó-vadászgép illetve kiképzõgép lett volna. E programot végülis anyagi megfontolásból elvetették, és az amerikai F-16 és F/A-18 felé fordultak. Az új géppel kapcsolatban az volt az elvárás, hogy egyaránt lehessen használni légi célok ellen, szárazföldi csapattámogásra és felszini hadihajók leküzdésére. Az F-16-os 1980-as tesztjén azt kifogásolták, hogy majdnem 3 perc kellett a riadó után a felszállás megkezdéséig, míg a svéd elõírások 60 másodpercet határoztak meg, az F/A-18 pedig túl drága lett volna, mivel úgy számoltak, hogy legalább 240db gépre lenne szükség, hogy az összes "Viggen" vadász- és támadógépet leválthassák - ez pedig komoly pénzösszeg lett volna. A svéd légierõ tehát egy új, szuperszónikus gépet igényelt, amely könnyebb, mint a "Viggen", de annál jobb harcértékkel bír és nagyobb a hatótávolsága. Ez lett a JAS-39 "Gripen", a JAS jelölés a Vadász, Támadó és Felderítõ szavak svéd megfelelõjének rövidítésébõl származnak, utalva a gép többfunkciós mivoltára.
A tervezés 1979-ben kezdõdött meg, és több, egymástól jelentõsen eltérõ változatot is papírra vetettek, többek között egy F-16-szerû változatot és egy olyat is, amelynél a beömlõnyílás a gép hátára, a pilótafülke mögé került volna. A végsõ változat egy deltaszárnyú, Canard-rendszerû elrendezés volt, ahol a gép félszárnyai elött volt egy-egy vezérsík (canard-szárny). A svéd kormány 1982-ben zöld utat adott a svéd kezdeményezésnek, amelyet a Saab, az Ericsson, a Volvo és a Celsius cégek összefogásának eredménye lett. A gép elsõ felszállása 1988-ban történt és az elsõ tesztfázisa lezárása egészen 1996-ig tartott, ám ekkor már a svéd légierõ elkezdte átvenni az elsõ 30db gépet, az összesen megrendelt 204db-ból, amelybõl 28db kétüléses változat. Az elsõ két sorozat (batch 1: 30db + batch 2: 110db) JAS-39A és JAS-39B (kétüléses), míg a harmadik szállítmány, amelyet tavaly kezdtek átadni (batch 3: 64db) pedig a már jelentõsen fejlesztett JAS-39C és JAS-39D (kétüléses) változat. A tervek szerint a svéd légierõ a leépítések miatt csak a batch 2 és 3 gépeket fogja rendszerben tartani. 1998-ban Dél-Afrika 28db gép megvételét jelezte, rajtuk kívûl egyenlõre csak Magyarország és Csehország helyezi hadrendbe még a Gripent, 14-14 példány lizingelésével.
A JAS-39 többfeladatú, könnyû vadászgépnek készült, amelynek meg kellett felelnie a svéd légierõ speciális igényeinek - például az autópályáról való fel- és leszállás képességének megvalósításával. A gép maga a "Viggen"-hez hasonlóan kacsa elrendezésû, a hátsó deltaszárnyak elött egy-egy canard-vezérsík található, amelyek teljesen kitéríthetõek.
A Gripen meghajtásáról egy Volvo RM12 kétáramú gázturbinás sugárhajtómû gondoskodik, amely a General Electric F404 hajtómûvének svéd licence, és bizonyos mértékben átalakított, Gripenre szabott változata, amlyet teljesen digitális vezérléssel láttak el. Az elsõ sorozatok még nem rendelkeztek a légi utántöltés képességével, mert ezt elvetették a tervezés idõszakában azzal, hogy a szovjetúniót bizonyosan ingerelné e hosszútávú bevetésre szolgáló képesség. A 90-es években e nézetett elavultnak tekintették (meghát ugye a szovjetúnió is megszünt), ezért a JAS-39C/D gépek már behúzható utántöltõcsonkal lettek felszerelve, képessé téve a gépeket hosszabb idejû bevetésekre.
Egy kései Gripen kitolt üzemanyagutántöltõ csonkal.
A gép egyébként is teljesen "digitális", fly-by-wire rendszerû irányítással (vagyis a kormánymozdulatokat egy számítógép értékeli ki, és az adott helyzetnek megfelelõen ad parancsokat a vezérsíkokat mozgató hidraulikus rendszereknek) rendelkezik, és a batch 3 (JAS-39C/D) pilótafülkéjében hagyományos mûszert már alig találunk, helyüket három szines kijelzõ vette át, amelyeken az összes szükséges adat megjeleníthetõ. A légi és földi célok befogására az orrba épített Ericsson PS-05 radart használja, amely nagy méretû célokat (pl.: B-52, Boeing 747) akár 400km-rõl is képes követni, szárazföldi célokat kb. 90km-rõl, vadászgép méretû légi célokra kb. 120km-rõl. Rendelkezik továbbá egy elõrenézõ infravörös érzékelõvel is. A géphez kifejlesztettek egy sisakcélzót is, amely segítségével a pilótának közeli légiharcnál csak "rá kell néznie" a légi célpontra, és a számítógép azt befogja, így a célnak nem szükséges közvetlenül a gép elött lennie, elég ha a gép elsõ 120°-os régiójában tartózkodik - már amennyiben a gép légiharcrakétája erre képes (megjegyzés: erre a jelenlegi MiG-29 gégeink is képesek az R-73 rakétával). A pilóta egy Martin-Baker MK-10L katapultülésben ül, ami 0/0 képeséggel rendelkezik, tehát akár a földön, egyhelyben álló gépbõl is képes biztonsággal kimenteni a pilótát. A gépet elláták egy digitális adatbusszal, amely segítségével a Gripen-ek képesek egymás között megosztani az adatokat (radar-kép, befogot célpontok adatai, stb.), illetve elvileg képesek az Ericsson Erieye tipusú AWACS-géptõl adatokat fogadni. A JAS-39C/D (és a JAS-39EBS HU is) rendelkezik a Link 16 rendszerrel, amely közvetlen adatforgalmat tesz lehetõvé a NATO gépek között, megoszthatják egymással a gépek által begyûjtött adatot, célokat jelölhetnek ki, stb.
A JAS-39C mûszerfala, a mi JAS-39EBS HU gépeink is így fognak kinézni belülrõl.
A fegyverzet terén a Gripen viszonylag kis mérete értelemszerûen korlát. Az együléses változat rendelkezik egy 27mm-es BK-27 gépágyúval (ugyanilyen található az Eurofighteren), amelyhez 120db lõszert visz magával. A gép külsõ fegyverzetét 7 pillonra lehet felfüggeszteni, melybõl kettõ a félszárnyak végein kapott helyett és a légi közelharchoz szánt AIM-9L/M illetve IRIS-T rakétákat lehet rá felszerelni. Kettõ-kettõ található a félszárnyakon, egy pedig a törzs alatt, középen. Van még egy plusz pillon a jobb beömlõnyílás alatt, amelyre felderítõkonténert (Vinten Vicon 70 Series 72c), lézeres célmegjelelõ konténert (Zeiss Optronik Litening) vagy ECM podot lehet felszerelni. A JAS-39A/B rendszerbeállításakor, a 90-es évek közepén mindössze háromféle fegyverrel lehetett felszerelni a gépet, ez pedig az Rb-74 (a már erõsen korosodó AIM-9L svéd licencváltozata), az Rb-75 (AGM-65 Maverick) infravörös irányítású változata és az Rb-15F hajó elleni robotrepülõgépet. A fegyverek integrálása lassan halad, de már azóta képessé tették 227kg-os (500 fontos) légibombák hordozására (pl. Mk82, ezt akár dupla tartón is, ill. Gbu-10/12 lézerirányítású légibomba), BK m/90 kazettás bomba hordozására, AIM-120C közepes hatótávolságú légiharcrakéta indítására, KEPD350 manõverezõ robotrepülõgép/résztöltetszóró hordozására, Bofors ARAK 70 rakétakonténer (6db 70mm-es irányítattlan rakétával) felszerelésére és a közeljövõben képes lesz az IRIS-T rövid-hatótávolságú, infravörös önirányítású légiharcrakéta, illetve késõbb a METEOR középhatótávolságú radar önirányítású légiharcrakéta indítására is.
Adatok:
Hossz: 14.1 m
Szárnyfesztáv 8.4 m
Magasság: 4.5 m
Üres tömeg: 5700 kg
Normális felszállósúly: 8500 kg (légiharc-fegyverzet esetén)
Max. hasznos teher: 5300 kg
Belsõ üzemanyagmennyiség:3000 liter
Max. felszállósúly: 14000 kg
Max. átrepülési hatótávolság: 3000 km
Max. sebesség: Mach 1.15 (1400 km/h) tengerszinten, nagy magasságban Mach 2
Max. G túlterhelés: +9/-3
Max. tolóerõ: 54 kN, utánégetõvel 80.5 kN
És akkor jöjjön ami itt szóba kerülhet. Magyarország ügye a Gripennel. Személyes nézetem szerint maga a gép arra, hogy hazánk légterét megvédje, tökéletesen alkalmas, bár erre értelemszerûen éppen elég a 14db gép, tehát külföldi misszióra való felajánlást ennyi gépbõl nem igazán ildomos. Ami kevésbé lenyelhetõ, az a szerzõdés és az ár, amin ugyan azóta finomítottak, de még mindig igen magas árat fizetünk megitélésem szerint: 220 millárd forint lizingdíj + jelenlegi árakon 30 milliárd forint vételár a lízing lejártakor, mindezt 14db gépért (ez durván 82 millió $ gépenként, jelenlegi forint/$ árfolyamon, viszonyításképpen az Eurofighter árát olyan 55 millió $-ra taksálják). De ez már politika... :(((
Egy részletes magyar ismertetõ a Jas-39 rõl (egy kis összehasonlítással a vita tárgyát képezett F-16al).
Természetesen a hangsebesség mindig a magasságtól, azaz a légkör sûrûségétõl függ, így nem állandó. Ezért vezették be a Mach (nem Gilette) métékegységet.
Tegnap láttam a Naplót és benne volt a magyaroknak a svédektõl vásárolt grippenje. Nem igazán hallottam még a géprõl, felépítése elég jol néz ki, de nem tetszett hogy a hajtómû végé túlmegy a farkakon, ez a hõkövetõ rakétáknak eléggé kedvez nem?
Egy ismertetõt szivesen olvasnék rola Cifu, vagy Cat, ha nem gond...
4 milliárd euróért kötöttek üzleteket a légiipari seregszemlén
Üzleti szempontból is sikeresnek bizonyult a vasárnap zárult berlini ILA, Németország legnagyobb légiipari vására. Szakértõk szerint ez is jelzi, hogy a szektor ismét fellendülõben van.
Az eseményen összesen több, mint négy milliárd euró értékben kötöttek egymással üzletet a résztvevõk. Az EADS-hoz (Európai Légi- és Ûrutazási Konszern) például 30 darab Ariane-5 típusú hordozórakétára szóló megrendelés futott be, a polgári légi közlekedés üzletágában pedig az Airbus könyvelhette el a legnagyobb sikert. Az európai repülõgépgyártó-konszerntõl 900 millió euróért 15 gépet rendelt a Spirit Airline nevû amerikai légitársaság, számol be a Die Welt.
A 43 országból érkezett mintegy 1000 kiállító vállalatnak a 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy gazdaságilag is profitált a rendezvénybõl, kétharmaduk pedig az elkövetkezõ hetekben kötendõ üzletekben látta az ILA legnagyobb elõnyét.
Szakértõk szerint a berlini kiállítás sikere is arról tanúskodik, hogy a légi ipar a két éve tartó krízis végére ért. A résztvevõk fele a szektor helyzetét a "kedvezõ" vagy a "nagyon kedvezõ" jelzõvel illette a szervezõk által végzett felmérésben.
Nézd meg DonPhobos oldalát, ott is ki van fejtve, hogy csak a hangsebesség átlépésekor keletkezik hangrobbanás, a lökéshullám az más tészta, az minden hangsebesség feleti repülésnél keletkezik.
Ha a hangsebesség 2szeresével repülünk, akkor van még 1 hangrobbanás, amikor leelõzzük az elõttünk haladó hangunk hangját :)))?
Nem, a hangrobbanás csak a hang terjedési sebességének átlépése okoz.
Én ugytudom ez igy ebben a formában nem igaz - régen egy müsorban azt láttam hogy a hangsebesség kétszeresének átlépése ujabb lökéshullámot okoz, aminek a csóvája is nagyobb, a növekedés exponenciális. (lehet rosszul emlékszem, de most nincs idõm weben keresgélni :/)
Az iraki ellenvélemény ellenére is zavartalan a német-magyar katonai kapcsolat
A külföldi katonai szerepvállalásokról tárgyalt a német védelmi miniszter budapesti kollegájával. A két vezetõ egyaránt azon a véleményen van, hogy a jövõben is kiemelt figyelmet kell fordítani a balkáni és az afganisztáni katonai jelenlétre.
- Az elmúlt évtizedekben a Magyar Köztársaság legfontosabb partnere Németország volt, és ez a mai napig sem változott annak ellenére, hogy egy dologban az elmúlt esztendõkben másképpen ítéltük meg a helyzetet - mondta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, miután találkozott a Budapesten tartózkodó német védelmi miniszterrel.
Juhász Ferenc közölte: az iraki szerepvállalás kivételével közös az utunk egy egységes, erõs Európa, egy egységes, erõs NATO és egy egységes, erõs Európai Unió irányába. A honvédelmi miniszter hozzátette: ebben mindannyiunknak megvan a magunk felelõssége és feladata, nyilvánvalóan a Német Szövetségi Köztársaságé fajsúlyosabb.
A szaktárca vezetõje a Balkánnal kapcsolatban megjegyezte: a közelmúlti események is azt erõsítették, hogy fent kell tartani a katonai jelenlétet. A németek jelenleg 3 800, míg a magyarok háromszáz katonával járulnak hozzá a térség biztonságához. Irak esetében Juhász Ferenc rendkívül fontosnak tartja az ENSZ felhatalmazását, amely legitimitást ad a koalíció vagy esetlegesen a NATO jelenlétének a Közel-Keleten.
Peter Struck német védelmi miniszter háláját fejezte ki Magyarország afganisztáni támogatásáért, amely hozzájárul a regionális újjáépítési csoport mûködéséhez. Emellett sok sikert kívánt a magyar haderõreform véghezviteléhez. Juhász Ferenc elmondása szerint az elkövetkezendõ idõszakban is folytatódik a német-magyar szakmai együttmûködés annak ellenére, hogy a két ország hadserege más NATO-parancsnokság alá tartozik.
Ahogy Tikal is írta, a kémrepülõgépek feladata a "finom" adatszerzés, vagyis feltérképezni, hogy is néz ki mondjuk egy adott reptér, vagy katonai bázis és környéke.
A csapatkoordinálás más tészta, légi célok esetén az AWACS, földi célok esetén a JSTAR gépek végzik ezt a feladatot.
3 méter felbonto képességu lokátora infravoros kamerával is felszerelhetõ,
Ez a mondatod kavart meg, mert nehezem értelmezhetõ, azt hittem a fotókról beszélsz, mert csak azt van értelme digitalizálni, a radarjelek már önmagukban digitalizált adatok :)
Jó de igy is órákig tart mig visszatér a célterületrõl. Igy tényelges harci helyzetben csapatkordinálásra alkalmatlan. Mire visszaér gyakorlatilag elavultak az infok.
Ez utóbbin csodálkoznék, mivel az SR-71A is nedves filmre dolgozik, mint az U-2. Mikor reaktiváltálása után újra kivonták 1999-ben, az egyik indok éppen az volt, hogy a felvételeket csak a leszállás után lehet a gépbõl kinyerni. :)
Valóban rendelkezik egy adatbuszal, de úgy tudom csak a radarképet képes továbbítani.
az u-2 képeit leszállás után rögtön elohivják, és másfél ora mulva kétezer kép ál az elemzok rendelkezésére.
sr-71, oldalra nézõ több mint 200km mélységbe láto 3 méter felbonto képességu lokátora infravoros kamerával is felszerelhetõ, képeit még a gépen digitalizálja és akár egy másik gép képernyõjére is kuldheti (on line :D ).
"The HR-329 (H-cam) uses a high resolution, gyro-stabilized framing system with a 66-inch focal length and folded optical path. Traditionally, the H-cam operates at an angle to provide greater coverage. During Desert Storm, planners experimented with the camera aimed straight down. The detail and clarity impressed planners and amazed theater commanders. Commanders were disappointed, however, that the system could not cover a greater range and still maintain the same detail and clarity. Although the H-cam imagery is especially useful for targeting, battle damage and order-of-battle assessment, targets must be preselected and the technicians must process the film after the aircraft lands."
Az U-2 kamerája. Kár, hogy adatokat nem találtam róla.
nem tudom, top gunban olvastam, sr-71-rõl, ott az oldalra nézõt pluszként irja.
Én úgy tudom az SR-71A csak oldalirányba képes fényképeket készíteni, ugyanis erre tervezték, csak oldalranézõ kamerái és radarjai vannak, lefele nézõk nincsenek. Az A-12 rendekezett lefele nézõ optikával...
Csakhogy itt is kb. 100km-re lévõ célzónát fényképeznek (az oldalra nézõ kamerák miatt). A torzitás pont a sûrûbb légrétegekben jelentkezik, amely fölött az SR-71 is repül, így a légréteg vastagságát tekintve kb. azonos a felállás egy mûholdal...
Azt sose vitattam, hogy a repülõgéprõl mindig jobb képet lehet csinálni - de lefele nézve, és nem átlósan oldalra/le, ahogy az SR-71A is készíti a képeit.
Mondjuk ezzel a baj, hogy ugye a vitát csak egy SR-71A kép dönthetné el végérvényesen, ami ugye sajnos nincs a tulajdonunkban... :(
a 100km kicsit több mint a 24000m...itt még nem lehet olyan nagy a torzitás, bár nem értek hozzá. Repulorol még mindig jobb képet lehet csinálni szerintem.
Nem tudom milyen felbontasuak. Viszonyitani tudsz, mert be van racsozva es egy vonalkoz 1 km. Biztos van forgalom de nem olyan jo a felbontas, mint egy-ket kesobbi peldan.
Amugy mind a ket cifu te vagy ? Vagy ketten vagytok ?
Olvastam, de mint mondtam, kicsit hihetettlen, hogy ilyen távolságból ilyen jó minõségû képet lenne képes készíteni. Ezt egy optikus ismerõs állította anno a mûholdképekkel kapcsolatban, hogy már 100km magasból is lehetettlen 5-10cm-nél jobb felbontóképességû képet készíteni, mivel a légköri torzítás már igen jelentõs. Nem tudom, igaza van-e, de ez alapján komoly mérnöki bravúr lenne az SR-71A 3-4cm-e...
"The OBC, while not the quickest, provides the clearest, most in depth, and highest resolution imagery available from any sensor that can be deployed on the U-2 aircraft," said Davis.
But, being able to provide this high-resolution image requires a unique roll of film that weighs nearly 100 pounds and requires at least two people to load.
"Each roll of OBC film is 5 inches wide and 10,500 feet long with each frame of imagery measuring more than 6 feet long," said Davis. "With an entire roll of film, the camera can take about 1,600 frames in one mission. Each frame covers roughly 110 square nautical miles in a panoramic horizon-to-horizon format. Basically, a roll of film can shoot an area the size of Colorado."
top gun (gál jozsef): két kamerája 150 km széles földdarabrol készit stereo hatásu képet... állitolag szakértok véleménye szerint 24000 méter magasbol olyan képet készit hogy megszámolod a cipõfüzök számát...
nyilván kis tulzás van benne (bár nem tudhatjuk), de a 3-4 cm-es felbontás borzasztoan jo és elég is a jo felderitéshez... :)
Ezzel viszont már teljesen egyetértek. Az U-2/TR-1A messze jobb felbontóképességgel rendelkezik, mint az SR-71A...
Ha valóban igaz, tényleg döbbenetes lenne a felbontása (egy golflabda olyan 4,2cm átmérõjû), bár megjegyzem, hogy jelzi, hogy csak jelentõsen elütõ (zöld) háttér elött látja meg, ami mutatja, hogy szó sincs óraleolvasásról :)))
De szerintem amit ír, az két külön rendszer, ugyanis van egy "low-resolution" és egy "high-resolution" rendszere. Azt nem hinném, hogy képes lenne 110.000 négyzetmérföldet lefotózni óránként - ráadásul ilyen brutális felbontásban...
az ora leolvasás nyilván "tulzás", de én 3.8-4.5 cm-es felbontást is találtam szolgálati magasságon...ez már elég ahhoz hogy megmondjam hol áll az autod plusz megmondjam milyen tipusu.
mellesleg az u-2 nek 4800mm-es a camerája, az viszont már tényleg elég jo.
Az igaz, hogy 1800mm-es objektív is van rajta, csak azt felejted el, hogy olyan 24-25km magasból, rézsutosan akár 100-150km-re lévõ tárgyakat fényképeztek vele. Pontos adatot nem találtam a neten, 3-5cm-es felbontástól 30-50cm-esig láttam adatokat, de ezek is csak feltételezések.
Az, hogy az órádat leolvassa, legalább olyan 1cm-es felbontás kellene, ami nagyon durva lenne ilyen távolságból/magasságból...
Nem tudom, a saját megitélésem az, hogy reálisan inkább néhányszor tíz centi lehetett a felbontása (20-50cm), felderítésre, információszerzésre ez is igen jó.
egy sr-71 pilota oldalán olvastam:
How good are the cameras on the aircraft? They can photograph a golf ball on the green from 80,000 feet. The cameras can survey 110,000 square miles of the Earth's surface per hour
szerintem ez elég jo :)
ööö, melyiket?
nem tudom, azt olvastam két darab 1200mm vagy 1800mm-es fokusztávolságu obejktiv megy bele, és ezzel még az orád tipuisát is megmondják, nem csak azt hogy milyen a kocsid.
A hivatalos adat "nagyobb, mint 85.000 láb" (25.915 méter), de ennél biztosan ment magasabban, mert az FAA jelentések szerint érzékeltél 90.000 láb magasban is (27.439 méter). A szóbeszédek szerint gond nélkül képes volt akár 100.000 láb magasan (30.488 méter) is repülni. Ezt több SR-71 oldalon is olvastam, nekem hitelesnek tûnik.
Nah most olvastam el a kis leírást. Mégegyszer kösz!
Tegnap láttam a Spektrumon egy mûsort a ma használatos különleges amerikai harci gépekrõl, vagy vmi ilyesmi, és azt mondták benne hogy a legnagyobb magasság 27000 m volt amit elért, nem 30000.
Meg lenne egy pár kérdésem.
1 mach hány km/h?
A hangsebesség átlépése hány km/h-nál van?
Ha a hangsebesség 2szeresével repülünk, akkor van még 1 hangrobbanás, amikor leelõzzük az elõttünk haladó hangunk hangját :)))?
A nemrégiben bekövetkezett észak-koreai vonatbaleset robbanásának kihatása. Elõtte-utána. Hát elég durva terülten tarolt. Én ennél jóval kisebb robbanást képzeltem.
nekem anno vhol volt egy 35 megás jpeg bagdad felülnézeti képem, olyan 10000x10000 körüli méretü volt, és iszonyat részletes, még 2002ben készült, ha nem ismeritek megpróbálom megkeresni a vinyomon
Jah, ha érdekel még ilyen, akkor nézz el a SPOT honlapjára, õ a másik civil "kémmühold". :)
A 2001. szeptember 11.-ei terrortámadások: Manhatten Pentagon
A képek egyébként az IKONOS kereskedelmi felhasználású mûholdról készültek és ezek 1 méter felbontásúak. Gondolom a katonai mûholdak azért ezt meghaladják. Jah az Ikonosról ti is rendelhettek képet a szomszédságról :)
Informatika és tudomány
...
thx
