Sürgõsen kéne valami oldal a Francia Idegenlégióról, ami fõleg információkkal szolgál, illetve háttéranyaggal. SOK SOK INFÓ KELL a francia idegenlégióról.
Egy GI õrt áll egy elektromos állomás mellet Irakban.
Ennek a témának ebben a topicban ITT van vége. Ha esetleg a téma még valakinek fáj, akkor tegye azt meg a "Terror" topicba, helyel-közzel oda tartozik...
a módszerek külömbözõek, és ilyen helyzetben általában már a cél szentesíti az eszközt...
szvsz ha olyan helyzetben lennél valszinû teis ezt tennéd...
igy van, mongyuk én meg abban sem látok semmi kvietnivalót hogy "szegény" palesztinok meg akarják védeni a saját "országukat" ezt mégis felhántorgatják neki :)
Amennyiben a nagy Románia Párt vezetõi egy terrorista szervezet vezetõi, akik a terrorcselekményeket nemcsak megtervezik és megszervezik, de elismerik (sõt! propagálják), és a saját népüket erre kondicionálják, akkor ez teljesen reális és érthetõ lépés.
De már említettem, hogy egyfelõl kegyetlenül nem ebbe a topicba tartozó téma, másfelõl az Izraeli-Palesztin konfliktus nem fekete-fehér. Mind a Palesztinok (és a hátuk mögött álló (budosó?) arab államok), mint az Izraelik sok-sok olyan dolgot csináltak, ami bõven belefér a kritizálható kategóriába. Ám ami azt illeti, az, hogy egy terrorszervezet vezetõjét (vezetõit) az Izraeliek látványosan elteszik láb alól, abban én legalábbis semmi kivetnivalót nem találok.
Itt vannak apróbb problémák, pl. szerintük 2002-ben 92 repülõgépünk volt. Nos még a helikoptereket beleszámítva is soknak tünik nekem (hátha még a bevethetõ egységeket nézzük...).
1.: Izrael-t az ENSZ kvázi felügyeletével hozták létre.
2.: Izraelt ellenséges arab országok veszik körbe, akikkel már többször is háborúba keveredett, és amelyek többsége nem ismeri el Izraelt, illetve támogatja a Palesztin szélsõségesek harcát Izrael ellen.
3.: Izrael a Palesztin szélsõségesek ellen harcol jelenleg, nem szomszédos országok ellen (Palesztina jelenleg még nem teljes jogú és elismert ország).
AK-ról jutott eszembe:
"Sokan nem tudják, hogy a fegyver elsõ éles harci helyzetbeni bevetése 1956 õszén Magyarországon történt, amikor a Vörös Hadsereg bevonult hazánk területére" Kaliber 1998/8
A "komoly hatás" az kétségtelen , nem is vitatom , de ha visszaolvasol , valaki azt írta hogy csak egy sima koppintás , ami azért erõs elferdítése a dolgoknak ! :)
Én csak azt írtam, hogy komoly hatása volt rá az MP-44-nek. Jó lenne látni azt a korábbi fegyverterveket, amiket Kalasnyikov eredetileg még a lábadozása alatt készített, és amiket elutasítottak. :)
Bocsi a késõi válaszért , de ba voltam havazva . :(
Szóval :
"csak az AK-nál a zártömb a gázdugatyú része,"
A zár nem a zárkeret része (nálad : zárvezetõ) , külön alkatrész , lásd : #2417 , a legalsó , bunkós végû , kis kütyü a zárszerkezet (gondolom ez lenne a zártömb) , a hosszú kütyü fölötte a zárkeret a gázdugattyúval (na ez az , ami össze van építve) , legfölül a helyretolószerkezet (ez most ugye lényegtelen)
1, "elsûtéskor a zárvezetõ tolja hátra a zártömböt"
2, "Mikor a zár mozgása megáll, a zárvezetõ tovább mozog elõre kb. 20mm-et."
Gondolom elsõre csak elírtad , úgyhogy ezt hanyagolom utólagos engedelmeddel . :)
#2418/2-re , ebben igazad van de szerintem tekinthetjük a G3 megoldásának az elõdjének , bár valóban nem ugyan az , sajnos rosszul emlékeztem . Ennek ellenére még mindig azt mondom : az AK szerkezetének nem sok köze van az MP-44-hez , egyedül a gázdugattyú a közös pont , de sok korabeli fegyvernél (jellemzõen golyószóróknál) így oldották meg a dolgot , tehát nem hiszem , hogy az AK egyszerû Mp-44 "koppintás" lenne ahogy írta itt valami szakember . :)
A Gripen magyarországi megismertetését / bevezetését célzó program részeként, egy magyar szakértõkbõl álló csoport látogatást tett a héten Svédországban. A 16 fõs csoport a Honvédelmi Minisztérium, az Egyesített Vezérkar, a Légierõ Parancsnokság, a Logisztikai Parancsnokság, valamint a Kecskeméti Repülõbázis képviselõibõl állt.
A látogatás célja az volt, hogy a csoport tagjai pontos ismereteket szerezzenek a Gripen-rendszerrõl, és annak mûködésérõl. A tanfolyam továbbá részét képezte a Gripen-rendszer zökkenõmentes integrálási folyamatának a magyar védelmi struktúrába.
- A tanfolyam fontos lépés a Gripen megismertetésében / bevezetésében a magyar légierõ struktúrájába(n). A tanfolyam igen sok információt szolgáltatott a Gripen-rendszerrel kapcsolatban. Örömünkre szolgált, hogy felkereshettük a Svéd Fegyveres Erõket, az FMV-t, a Svéd Légierõt, valamint a Saab vállalatot, - így Buczkó
Imre, a MH Légierõ Parancsnokság parancsnok-helyettese.
A tanfolyam idején a csoport megismerkedett a Svéd Légierõ felépítésével, ideértve a csapatszárnyak felépítését is, és informálódott a következõ mûszaki területekkel kapcsolatban:
- EWSS - Electronic Warfare Support System (elektronikus hadviselést támogató rendszer)
- DMGS - Digital Map Generating System (digitális
térkép-létrehozó rendszer)
- RFPS - Radio Frequency Planning System (rádió-frekvenciás tervezõ rendszer)
- MMT - Multi Mission Trainer (több küldetést szimuláló eszköz)
- MSS - Mission Support System (küldetés-támogató rendszer)
A továbbiakban bevezették a magyar partnereket a Gripen karbantartási - földi kiszolgáló berendezések és azonosítás -, ellátási, valamint karbantartási jelentés rendszerét magába foglaló mûszaki kérdésekbe is.
A látogatás fontos eleme annak az integrálási folyamatnak, amelynek keretében bevezetik a Gripen-eket a MH Légierõ egységeiben, és Svédország átadja Magyarországnak a Gripen-repülõgépekkel, rendszerrel és támogatási filozófiával kapcsolatos tudást. További kérdésekkel, illetve a látogatás alkalmával készült fényképek hozzáférhetõségével kapcsolatban, kérjük, forduljanak az FMV-hez: Ulf Lindström, kommunikációs igazgató, mobiltelefon: + 46 70 982 63 96. E mail: [email protected]
Mindig akkor áll az ember feje fölött a család, hogy "mikor megyünk már", mikor éppen vad viták folynak... :)
1.: Én a mûködési elvet említettem, nem a zár reteszelését. A mûködési elv alapja pedig azonos, csak az AK-nál a zártömb a gázdugatyú része, míg az STG-nél két külön alkatrész. Erre írtam, hogy "szovjetesítette", vagyis legegyszerûsítette.
2.: Én eddig nem hallotam arról, hogy görgõkkel reteszelték volna a zártömböt az STG-nél (sõt! eddig úgy tudtam, hogy az elsõ görgõs reteszelésû fegyver a Cetme/G3 gépkarabély volt), ezt a keresztirányú csapos megoldást olvastan a legtöbb helyen. Van valami forrás vagy weblap, amely errõl értekezik? Legalább tisztázódna a helyzet.
Az én (egyik) forrásom Kis Á. Péter: A Gépkarabély és Használata c. könyv (Zrinyi kiadó, kiadási év nem szerepel a könyvben), ebben ezt írja:
"...Az elõrefutó zár a tárból a legfölsõ törltényt a töltényûrbe tolja, a csõfarnak ütközik és megáll. Mikor a zár mozgása megáll, a zárvezetõ tovább mozog elõre kb. 20mm-et. A két alkatrész ferde felületei találkoznak és a zárvezetõ a zártömb végét lenyomja a zárófészekbe. A zártömb ebben a helyzetben a tok alján, egy keresztirányú csapnak támaszkodik és a csõfart biztonságosan lezárja... (itt a tûzváltó és biztosító szerkezetrõl van szó)... (Elsütéskor) Mikor a csõtorkolat felé haladó lövedék elhagyja a csõ gázátömlõ furatát, egy kevés lõporgáz a gázhengerbe jut, és hátralöki a gázhengerbe benyúló gázdugattyút és a hozzáépített zárvezetõt. Mikor a dugattyú elhagyja a gázhenger fölsõ felületén található gázelvezetõ nyílást, a lõporgáz kiszökik a szabadba. A zárvezetõ kb. 20mm hátramozgása során a lövedék elhagyja a csõtorkolatot, a csõben a gáznyomás a légköri nyomás szintjére szûllyed. A 20mm-es hátramozgás után a zárvezetõ ék alakú horga a zártömb ék alakú kiképzésével találkozik. A ferde felületek elcsúsznak egymáson, a zártömb vége felemelkedik, megtörténik a kireteszelés..."
AK (jobbat nem találtam) :
Egy kép a zárról :
:DDD
Egy változatban , itt az enyém :
Elsütéskor , tehát amikor reteszelve van a zár , a zárkeret (gondolom ez lenne a "zárvezetõ") mellsõ helyzetben van a reteszelõgörgõket "kinyomva" a tokon kiképzett fészkükbe , amik így szilárdan megtámasztják a zárt . Hmm ? :)
Tehát : adott egy görgõs zárrendszer és egy forgó zárrendszer , mi a közös vonás ? A gázgugattyús rész ugyanaz , de én a zárról beszéltem !
Tessék, itt egy szészedett STG-44. A fegyver fölött látható a gázdugatyú, és a hozzá épített zárvezetõ, elsûtéskor a zárvezetõ tolja hátra a zártömböt, amely addig egy keresztirányú csapnak támaszkodik, és így zárja le a csõfart.
"Mármint a görgõs késleltetésû tömegzárnak a gázdugatyús rendszernek" :DDD
Csak most esett le , a zárrendszert hasonlítod az azt mûködtetõ rendszerrel . :)))
A gázdugattyús rendszeren kívül még mi az ami hasonló ?
Mármint a görgõs késleltetésû tömegzárnak a gázdugatyús rendszernek? Semmi. Az elöbbi a G3-ban (vagyis a Spanyol CETME rohampuskában) jelent meg.
Az STG-44 és az AK-47 mûködési elve viszont csaknem teljesen megegyezik.
Esetleg a külsõ hasonlóság miatt gondoljátok , hogy az AK az MP-44 oroszosított változata ?
Egy változat : a lõszer miatt szilárd reteszelést kellett alkalmazniuk és ennek egyik megoldása az ún. görgõzár .
Érdekes módon a G36 közelebb áll az AK családhoz mint az AK család az MP-44-hez . :)))
Talán a német mérnököket kéne kérdezni . :)))
Akkoriban nem csak az STG-44 volt gázdugattyús .
A kérdés még áll , ha úgy könnyebb akkor úgy kérdezem , mi köze van egymáshoz a két rendszernek ? :)
Magyarázd már el, hogy az STG-44 (és elõdjei, mint MKb.42(H), MP-43, MP-44) hogyan lett görgõzáras, mert érdekelne :)))
Az STG-44 gázdugatyús mûködési rendszerû...
Cvd
"A német M44(?) koppintása az egész"
Cifu
"Kalasnyikov átvette az STG-44 mûködési elvét, de "szovjetesítette", vagyis megbízhatóvá és könnyen gyárthatóvá tette az AK-47-el."
Magyarázzátok el pls , hogyan lett a német görgõzáras rendszerbõl orosz forgózáras , érdekelne a dolog !
Való igaz, hogy Kalasnyikovra nagy hatást gyakorolt az MP-44 (késõbb már Sturmgewehr-44 vagyis STG-44 nevet kapta), de az oroszoknak 1943-ban volt már köztes lõszerük, a 7,62x39, amit 1945-ben az SzKSz öntöltõ puska használt, a németek is kb. ekkor készültek el a 7,92x33-as lõszerrel, amit már az MP-43, az MP-44 elõdje használt. Vagyis a lõszer meg volt, csak a megfelelõ fegyver hiányzott hozzá. Kalasnyikov átvette az STG-44 mûködési elvét, de "szovjetesítette", vagyis megbízhatóvá és könnyen gyárthatóvá tette az AK-47-el.
Viszont a "komolyabb" kidolgozás csalóka lehet - a németek ekkor már komoly gyártási problémákkal küzdöttek, hiába készült sajtolt lemezbõl a tok, ha még így is 5,22kg-ot nyomott az STG-44, míg az elsõ, még forgácsolt tokkal készült AK-47 sorozat is csak 4,3kg volt.
Úgy tudom hogy az AK-47 megszületését tényleg így terjesztették az oroszok, a valóság viszont teljesen más. A német M44(?) koppintása az egész, csak a német eredeti nagyságrendekkel komolyabb kidolgozással rendelkezett. Pl. a kezdetektõl sajtolt lemezbõl készítették, míg a ruszkik sokáig tömbacélból esztergálták ki.
Hmm... Azért érdemes összevetni a Saddam - féle helyzetet a jelenlegivel. Nem mintha bármiben is pártfogolnám az elozot, de ott legalább valamilyen fokú rend volt...
Most mivan ? Véget nem éro háború, felkelések, rothadó hullákkal kiterített országút...
Informatika és tudomány
