... érdekes cucc, amolyan Sz-350 Vityáz szerűség...
... persze számomra legalábbis kérdéses hogy közepes távolságokon érkező légi célokra tényleg a TVM vezérléses rakétánál 3x annyiba kerülő aktívnak van-e értelme.
A piac szerint úgy tűnik, hogy nincs.
Mindenki a Patriotot veszi ahol vegyesen tölthetőek az indítók, és légi célokra megy a TVM rakéta 1m$/db-ért, és csak TBM-ekre puffogtatnak a 3m$-os aktív radaros rakétával.
Amit leírtál az mind szép és jó.
Főleg a családelvvel értek egyet. Remek lenne egy alvázzal megoldani szinte mindent. IFV-től vegyi felderítésen át műszaki mentőig bezárólag.
Egyetlen problémát látok: szinte soha nem vásároltak nagyjaink teljes komplex rendszert. Valamit mindig kihagytak spórolás vagy majd mi megoldjuk olcsóbban felkiáltással.
Főleg a rendszer támogató járműveit sarabolnák meg szerintem.
Azok nélkül pedig egyetlen dologra lesznek nagyon hatékonyan alkalmazhatók: az okos politikusok, majd kijárhatnak tapsikolhatni és fotózkodni a lőtérre. Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.12. 07:37:27
- az ágyú legyen jó, hatótáv és pontosság terén
- elektronikailag legyen stabil, gyors
- legyen könnyen beállítható, korrekciós menü, szóráskép . . .ect
- legyen távirányítható, fülkéből, közeli parancsnoki szekérről...ect. , így télen, rossz időben sem kell a naked gun mellett ácsorogni fölöslegesen
- legyen táras kb 5-6, a 2-3 emberes lövésenkénti a töltögetést elkel felejteni, az fölösleges rizikó és lassú,
Az, hogy milyen alvázon van szerintem másodlagos
A teherautó alvázzal sincs gond, Svéd Archer vagy a Francia Ceasar se rossz.
A lényeg, megérkezik az adott pontra, gyorsan és automatikusan feltalpal, már be van tárazva, koordinátákat megkapja, elküldi a malacokat, de mikor az utolsó elhagyta a csövet már csukja is össze magát és léc, tovább áll, aztán majd vagy menet közben újratöltik, vagy a kövi pozíció előtt.
Brrr.... A Donar és a Boxer AGM ugyanazt azt az AGM modult használja, a különbség az alváz (Ascod ill. Boxer). A 3. javaslatod ugyan ez, csak egy teherautó alvázon?
A kérdés eleve azért ezer kérdőjeles, mert végül is mi a kérdés? Hogy melyik önjáró ágyútarack megoldás mellett tennénk le a voksot? Ez általában nézve ott kezdődik, hogy milyen alvázat használ az adott ország, amire rá lehet szerelni - az AGM például ugye mehet szinte bármelyik lövészpáncélos és APC alvázra, ami képes a tömeget elvinni. A Boxer / Ascod megoldás akkor lenne jó, ha mondjuk lenne Boxer vagy ASCOD beszerzés amúgy lövészpáncélos / APC feladatkörre, és akkor a közös alváz eleve egyszerűbb logisztikát nyújtana.
Vannak persze célspecifikus megoldások lásd a brit AS-90 torony, amit különféle alvázakra lehet rápakolni, a lengyelek ezt használják a "saját" AHS Krab megoldásuknál. Aztán ott vannak a saját alvázas megoldások, a Dél-Koreai K-9 Thunder, amit nemrég a Finnek vettek meg, vagy a német Pzh2000. De ott van a Tatra alvázas Zuzana 2 is példának.
Hogy melyiket érné meg? Alapvetően szép lenne, ha a hazai honvédség is egyszer egy logikus lépést követne el, és meghatározna EGY komplex fejlesztési irányt, egy adott alvázra épülve, és arra húzná fel a lehető legtöbb feladatkört. Adott feltételek mellett én egy 8x8-as alvázat látnék szívesen. A Boxer is nagyon jó, én szívesen látnám magyar felségjelzéssel, AGM tornyos verzióval is - csak hát drága.
Nyilván azért ezek a platformok kerültek felsorolásra mivel többé -vagy kevésbé-, de univerzálisak, nehéztüzérségi képességgel /értsd; késöbb is bővíthetők , fejleszthetők, így vagy úgy
a KMW pedig a modul tüzérségi egysége miatt,illeszkedne koncepcionálisan.
Végülis ilyen tételbe már a Krab is játszhatna, - de nálam az már presztizsberuházás kategóriába esne
Kíváncsiságból kérdezném hogy az alábbi rendszerek közül ki melyikre voksolna (önjáró tüzérség):
1. Donar (general dynamics/ascod"+ kmw)
2. Boxer 155 (..kmw)
3. Rába pld.half-track alvázon AGM (kmw szintén, de "elvileg" létezik szlovák modul is)
4. UAE-s 8*8 Enigmán m777 (kb.Usa esetleg ellentételezős vonal) egyéb proto nem ismert
5. Tudtok jobbat
(a szimpla teherautós megoldásoktól pedig úgy általába nincsenek elragadtatva)
Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is,
ERP = PT + G
ERP is the effective radiated power.
PT is the radar's transmitter power into its antenna (dBm).
G is the main beam gain of the radar antenna (dB).
P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
P1 is the signal power arriving at the target (dBm).
P1 = PT + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
where D = the distance to the target (km) and F = frequency (MHz).
P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
P2 is the signal power reflected from the target back toward the radar (dBm).
where o = the target's radar cross-section (m2).
PA = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
PA is the signal power arriving at the radar's antenna (dBm).
PR=PA+G
PR is the received power (into the radar receiver) (dBm).
Jó lenne tudni az árát. Mondjuk 10-15km-re egymástól kellene 4-5 ilyen a körkörös lefedettségéért, és kis magasságban és a földön kb. senki sem tud meglepni... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 13:27:04
Bizony, az adóteljesítmény a felderítés effektív hatótávolsághoz viszonyított negyedik hatványával való viszonyulásának van pár érdekes következménye.
- nagy felderítési távolságokon (pár száz km) a radaroknak MW nagyságrendű teljesítmény kell (vagy szűk tűnyaláb) ahhoz hogy növeljék a hatásos felderítési távolságot.
- kis felderítési távolságokon (pár tíz km) viszont a radarok meglepően kis teljesítménnyel (pár W) is hatékonyak.
Ebből következik, hogy a...
- pár wattos mobil simán kommunikál a pár tíz kilométerre lévő mobil állomással. (zsebedben)
- átlag akárhány kW-os radar biztosan felderít bármilyen lopakodót 20~30km távolságban.
A TRML, a Sentinel, a Firefinder és a Squire radarok, illetve a HDC-MS érzékelői az Army Ground Based Air Defence System (AGBADS) részére küldik az adatokat, ez összegzi azokat, és minden FDC / NASAMS és Stinger tűzvezető rendszernek továbbítja az élő képet. A rendszerbe valamiért nem került integrálásra a Patriot. Nem tudom miért....
Kemény, különösen ha NASAMS védi a Patriot osztályt, és hálózatban működnek.
Hollandia 3. országként (USA és Németország után) rendszeresítette a Patriotot.
1983-ban 333m$-ért 4 osztályt vásároltak, 20 indítóállvánnyal, és 160db MIM-104A STD rakétával.
A kiképző osztályon kívül, három harci osztály állt rendszerbe (csak 1988-ban), mindhárman I-HAWK-ról váltottak.
No. 327 Squadron - Schwelentrup
No. 502 Squadron - Hoysinghausen
No. 503 Squadron - Reinsdorf
2004-ben 99m$-ért 32db MIM-104F PAC-3 ballisztikus rakéta elhárító rakétát vettek.
Alsó sor: Thales Squire felderítő radar (ebből négy is látható), Fennek felderítő jármű Stinger Weapon Platform verzióban, Stinger MANPADS, FLIR Ranger HDC-MS hőképalkotó rendszer
A GAU-8-as az kinetic penetrator. Kemény a lőszer és van sebessége. A kazettás bombák meg HEAT töltetekkel bírnak és felültről esnek rá a célpontra, nem 3-6 fokos szögben szemből. Nem faktor azok sebessége ellenben tetőpáncélt támadják.
A VSz légvédelmét bemutatja majd az írás. Pontosabban a szovjet mintát és azt, hogy ahhoz képest melyik VSz ország mennyire csóró volt, bár ezt asszem már elspoilereztem részben a HTKA.hu-n, de ha nem ismered a szervezeti felépítést, akkor sokat nem értesz a spolierből.
Az A-10A valóban nem volt egy komplex, robotpilóta sem volt benne, de emiatt egyáltalán nem volt egyszerű azért a szerkezet. Nagyon manuális volt minden rajta. A MiG-21-hez képest nagyon nem volt tömegcucc azért.
Ez az adott hajótól / hajózási társaságtól függ, de minden hajón vannak tűzoltó tömlők és berendezések, minden hajón vannak vízhatlanul zárható szekciók, és a szekciókból lehetséges (általában központi) szivattyúzás. Tehát a kárelhárítás a tankereknél is működik és működhet. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 10:00:27
Egy 10-20 fos legenyseg nem nagyon fog karelharitani. Szvsz az elso fustnel ugrottak a mentocsonakba. Egy tanker nagyon tud egni, es ha ures akkor meg robban is.
Köszönöm a választ!
Talán, ha a felépítményt találta el és kiütötte a kormányzást és a kárelhárítás irányítását meg okozott némi tűzet az lehetett a legveszélyesebb opció.
Bár ez csak szigorúan találgatás a részemről.
Tényleg az exocet új változatának van olyan képessége, hogy felugrik a végfázisban és felülről csapódik be? Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.10. 08:48:28
Én sem találtam megbízható forrást a témáról. Amennyire meg lehet ítélni, sok forrás a CTL (Constructive Total Loss - gyakorlatilag javíthatatlan / gazdasági totálkár) vagy DBR (Damaged Beyond Repair - javíthatatlan) alkalmazza az elveszett hajókra, és sokszor összevonják a CTL-t az elsüllyesztéssel. Noha 239 olajtankert ért valamilyen találat a "Tanker War" idején, ebből csak 55 (vagyis 23%) lett CTL vagy süllyedt el. Másik érdekesség, hogy 1982 május 30-án történt az első olajtanker elleni támadás iraki részről, de csak 1985 február 15-én történt az első olyan találat, ami után valóban el is süllyedt egy tanker három nap múlva (ez amúgy pont egy iraki exocet-találat volt).
Szvsz ez esetben a 25 a CTL / elsüllyesztett hajók száma lehet. Nekem ez is soknak tűnik (csaknem a fele az összes tanker veszteségnek, mindkét oldalon?), lehet, hogy nem csak a tankeret vették számba, hanem az összes teherhajót (itt megint példás probléma van a források között, mert akad, ahol egy kalap alá veszik az összes teherhajót).
A szám azért is nagyon magas, mert az Exocet ugyan igen jó találati aránnyal rendelkezett (kb. 90-93%-ban eltalálta a célpontot, és csak 2-3%-nál fordult elő, hogy nem robbant fel a robbanófej), de a nagy teherhajók és olajtankerek közül tudomásom szerint nem sok végzetét okozta - ahhoz túl kicsi volt a robbanófeje... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 08:14:19
A novemberi Aranysast olvasgatva a Super Frelon cikkben említik, hogy az iraki példányok exocet rakétákkal felszerelve 25 tartályhajót süllyesztettek el.
Ez valós szám lenne? Lehet, hogy a megrongáltakat is beleszámították? Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az angolban esetleg találat volt írva és a magyarra ferdítéskor lett rosszul fordítva.
Azért abban az időben se voltak már kicsik a tartályhajók. Kételkedem benne, hogy ennyi elsüllyedt volna.
Forrás nem volt írva az adatra.
Csak egy odavetett fél mondat volt.
Nem azt mondom, hogy anno kevesebb MANPAD volt, hanem hogy mostanra bárhol lehet. Bármelyik elmaradt helyére viszik a demokráciát, jöhet szembe egy rakéta, míg egy csapatlégvédelmi cuccra kevesebb az esély (szerintem).
Anno akkora heti veszteségek voltak tervezve, amit most számomra fel sem fogható. Ma már az is hír, ha lezuhan egy vadászgép miközben szállítja a demokráciát. (Líbia, Jugoszlávia). Mondjuk jónak mesélek róla. :-)
A kazettás bomba hogy nyírja ki azt amire a a 30 milis kevés szerinted? Mert teherautóra oké, de arra bármi jó.
Miért gáz az út vonala? II. VH-s felvételeken látni ilyet.
Mi a töka interdiction/BAI? :-)
Akartam kérdezni, de leírtad, elég soványan állt a keleti oldal csapat légvédelemmel. A korai A-10-es nem is tűnik egy bonyolult gépnek, gondolom nem volt bonyolultabb kiképezni rá valakit, mint egy MIG-21-re, értsd tömeg cucc volt.
Ma szerintem inkább az a necces, hogy bármelyik bokorban lehet egy MANPAD-os csóka.
1977-től a Magyar Néphadsereg 100km-es támadó sávjában 128db Sztrela-2M csóka (akarom mondani elftárs) volt tervezve.
1986-tól az élcsapat már Igla-1M -el szerelve.
Az A-10A önvédelmi képessége az Igla-1/Igla megjelenéséig az IR/EO ellen elégséges volt. Tonnányi flare és kis IR km. A Sztrela-1/10 fotokontraszt is kajálta a flare-t.
Mi lett volna a gond? Ha Kub van a közelben, mert az radaros és kinematikailag az A-10 kevés ellen, de hála istennek az HARM érzékeny és hadosztályonként max. 5 db célcsatorna kevés. A gond az Osza lett volna. Minden támadó zl. 2 db. 25G-s max túlterhelés és 10-12 km-es HMZ. Sok rakétával. Szerintem az az igazi A-10 mészáros. Csak a VSz államok ezen a téren igen soványak voltak, meg más téren is.
Járműoszolpot nem gépágyúval támad az ember, hanem kazettás bombával.
A végighúzás fizikailag alig lehetséges, mert az úttal egy irányban kell repülni, ami szintént nem túl bölcs dolog.
Az A-10 elsősorban CAS bevetésre készült, az interdiction/BAI más feleadata lett volna.
A GAU-8-nál pontosan cél kellett, hogy legyen a pontosság, mert mozgó pontcélokat kell vele kilőni. A szórása a célnak megfelel kb. 1,2 km-ig, afelett kezdődnek a gondok. Ott már tényleg nagyon hosszú tűzcsapások kellennek. Okkal van a gépen 1300 db feletti lőszerkészlet. Az, hogy a teszten összesen 174 db lőszert lőttek el mutatja, hogy teljes irrealitás az egész. Ma is CAS-on 1-3 másodperces sorozatokat lőnek. 1,5 km-es tűzmegnyitásnál is ezt tették volna. Ez már garantálta volna a találatok számát, de ekkora távolságból legfeljebb IFV-k ellen vagy hátulról és oldalról mehetett neki hk-nak.
Ha nem volt légvédelem, akkor persze a pilóta mehetet közel és hentelhetett.
A 80-as években a harcképtelenné tevés is bőven elég lett volna. Asszem harckocsizó vicc volt, hogy lehet hogy már csak a T-34-ekkel, de beletolják a nyugatot az óceánba. A GAU-nál tudtommal nem volt cél a pontosság, végighúzni egy járműoszlopon bőven elég.
Ne mostani fejjel gondolkozz, akkor nem adatot volna meg hogy HMZ-n kívülről puttyogjanak, szerintem ott II. VH-s húsdaráló lett volna. Abban egyet értek, hogy a GAU mítosza elszaladt, de ez az autós kártya szakértők szintje.
A magyar T-72-es teszt nincs meg valakinek? Amikor átvitte a BTR-80A 30 mm-ese oldalról, az milyen távolságból volt?
Nekem ugy jott le, hogy voltak kombinaciok, hogy melyik lovesz milyen tornyokat iranyitott. Kezdve azzal, hogy egy lovesz iranyitotta mindet, addig hogy csak egyet, de ilyen esetben a tobbiek is tudtak hasznalni a tobbit.
Ez is igaz, de egy mai hk. oldalpáncélja üti egy őrségi T-55/62 oldalpáncélját tudtommal. A légvédelmeről meg nem is szólva. :)
(A GAU-8 használat 25 éves orosz légvédelem ellen is öngyilkosság kategória.)
Pont erről van szó. Hogy a teszt hurráoptimista, mert a kis lőtáv iszonyatosan torz találati arányt és felhasznált lőszermennyiséget hoz ki, és a pct átütés rohadt magas.
1,5-2 km-ről még ezeket az ósdi hk-kat sem igen lőné ki az GAU-8. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 17:19:28
A baj nem csak az átütéssel van. A 750 méter képtelen alacsony tüzelési távolság. Még a Silka HMZ-be is vastagon belerepülsz...
A GAU-8 papíron 5 milrad pontosságú 80%-os érték mellett. Tehát 5 milrad körön belül esik 80%-a a lövedékeknek.
750 méteren ez 3,6 méteres kör
1000 méteren 4,8 méteres kör
1500 méteren 7,6 méteres kör
2000 méteren 9,6 méteres kör.
Látható, hogy 1,2-1,5 km felett bortalmasan kevés becsapódási pont lesz, ha a célzási pontosságot azonosnak feltételezed fel. A bibi az, hogy a távolsággal a pc. átütés is csökken.
A realitás az, hogy a harcképtelenné tudsz tenni korszerű hk-t, (30 éve korszerűt), de kilőni nemigen lehet nemhogy 1 km felett, de még 750 méteről sem.
A fentiek azt is jelentik, hogy a mesében lesz (és ezt a valóság is bizonyítja), hogy te 0,5 sec-es sorozatokat adsz le. 1 km felett, 2-3 másodperces burst-ök mennek és lehe reménykedni, hogy el is találd a pontcélt.
Azért az 1,2-2 km-es lőtávról lőni elég erős kijelentés.
30 milis pct. lőszerről beszélünk, cc. 1000 m/sec-el van a csőből kilőve, csodát ne nagyon várjunk tőle, ez a külballisztika kb. a második világháborús német MK 103 ballisztikája, az 100 méterről tudott olyan 100 milis páncélt átütni wolframmagos lőszerrel. A GAU 8 persze sokkal magasabb tűzgyorsaság, de 1, pláne 2 kilóméterről már szinte semmilyen picit is komolyabb páncélt nem fog tudni átvinni, max. PSZH-t de talán még az is necces. A szórásból eredő kevesebb találatról nem is szólva.
Lehet nem ártott volna az az atom. Talán még csóri kínaiak is jobban jártak volna. Ezt a nekirohanunk egy puskával az ellenségnek dolgot jobban átgondolhatták volna.
Köszi. Ez alapján, ha jól értem, akkor a optikai rendszer + számítógép és távirányítás volt. Viszont akkor ez alapján nekem az jön le, hogy nem lehetett az összes fegyvert egyszerre használni, mint a B-17-en. Cserébe félelmetesen pontos volt azzal összevetve, ahol szemmérték alapján ment a célzás...
A radar megjelenése előtt a távírányítású fegyvertornyok célzását és tűzvezetését hogyan oldották meg?
Amerikai és német légvédelmi éleslövészet:
Ennyire nem ismerem a konfliktust, de az, hogy Kína belép az egy politikai döntés. Kína fölé nem repülte be felderíteni tudtommal, kristálygömbje meg nincs senkinek. Az oldalra néző felderítő rendszerek évtizedekkel később jöttek. Ha előre is látják, akkor sincs meg csettintésre az erőforrás ahhoz, hogy ezt a hirtelen belépőt ledarálják.
A "nem forszíroszták" azért talán enyhe kifejezés, miután végigkergették őket a Jalu folyótól, már csak az volt a cél, hogy a status quo-t visszaállítsák. Persze voltak vérmesek, mint MacArthur, aki atomot dobott volna a komcsikra, de Truman lelőtte.
Korea azért ért úgy véget és ahogy, mert az ENSZ erők nem forszírozták egy ponton túl az északra nyomulást. Az utolsó 2 évben lényegében semmi sem történt, na de előtte... Volt lendület és dinamika a hadjáratban.
Mindez úgy, hogy Korea hegyes ország lényegében lószar infrastuktúrával bírt még akkor szinten is, és azt is jól lerombolták.
Tehát itt is nagy offenzív előkészület alatt szünet, de közöttük meg rush.
Szerintem nincs az haderő, ami 6-8 hétnél hosszabb lenne huzamosabb ideig nem nuki háborúban is tartósan hadsereg szintű háborút lefoglytatni, mert a szárazföldi haderő és a légierő cuccai szépen elkezdenek leamortizálódni az agreszív használattól.
A II. vh alatt is a németek a 1939-41 közötti hadjáratai is ezért voltak sikeresek, de kb. az összes végére kimertült a Wermacht, az erőinek harcértéke töredékér zuhant, de nem az emberanyag veszteség maitt, a technika állapota volt a szűk KM. A Barbarossa viszont sokkal tovább tartott, mint 6-8 hét. Meg jött a tél... Az eredmény ismert.
A II. vh alatt is hónapokig tartó szünet volt nagy hadműveletek között. Aztán, ha megindultak, akkor néha napi 50-60 km-et is nyomultak előre, de ez 2-3 hétnél tovább nem volt tartható a fenti és logisztikai okok miatt. Nem véletlenül nem tartott egyik A-I háború sem sokáig az elsőt leszámíva, ami viszont inkább fél-COIN jellegű volt tudtommal. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 11:02:23
Vietnamban a haboru egyes szakaszai voltak konvencionalisak, de azok igen hamar le lettek rendezve. Ilyen volt pl a Tet offenziva vagy Ke-Sahn ostroma, meg a mar emlitett eszaki offenziva a legvegen.
Nyilt osszecsapasban nagyon hamar kiesik a gyengebbik fel, de mindket oldalrol brutalisan zabalja az eroforrasokat. Nem veletlen, hogy a gyengebbik fel altalaban gerillahaborut folytat, mert azzal elhuzhatja a konfliktust es kimeritheti az ellenfelet.
Az Irak-Irani balhe szvsz azert huzodott el, mert nagyon kozel alltak eroforrasokban de minkettonek volt egy lassu de folyamatos utanpotlasa. Nyomtak egy nagy offenzivat mig ki nem fogytak a loszerbol, aztan lealltak mig ujratoltottek a keszleteket, kikepeztek a potlast. De sohasem volt az a szituacio, hogy az erosebb fel ne fulladt volna ki ido elott. Lehet egy hagyomanyos NATO-VSZ osszecsapas is valahogy igy alakult volna, ahogy a koreai haborunak is ez lett a vege. Mindket felnek megvolt a lehetosege, hogy beletoljon dupla annyi eroforrast es megprobalja kieroszakolni a dontest, de amig a masik fel is tudta emelni a tetet, addig nem volt ertelme mindent beleolni.
Valahol olvastam egy elemzest, hogy mi lett volna a III. Vh eredmenye: Valoszinuled az USA nyert volna, de csak azon az aron, hogy bevezeti a hadikommunizmust es felszamolja a kapitalizmust, amirol nagyon nehezen lehet lejonni utana. Utoljára szerkesztette: savaz, 2017.11.09. 10:49:32
A Délszláv válság elején a volt Jugoszlávia országai/népei ölték egymást és csak ez után jött a NATO.
Szerintem igazad van abban amit mondasz, ha modern, totális háborúról beszélünk. Ellenben többnyire nem erről van szó. Nézd meg az iraki erők futását az IS elől, hogy a kurdok milyen erőt képviselnek, pedig közel sem zöld sapkások. Ukrajnában mit művelnek az oroszok, vagy SA mit bénázik a papíron brutális seregével Jemen kapcsán. Ilyen Proxy háborúk mindig is lesznek. De ott van például Líbia bombázása, mikor elfogyott a britek bombája, akkor az amik finoman oda toltak párat.
Azért a közel keleten nem annyira érdekeli a feleket a megítélés...
... lásd Irak, és Szíria ahol csont nélkül bevetették, többször is.
Líbiának is volt, csak tán nem vetette be...
Nyilván ha erre esély van, akkor be kell építeni egy "buta" vezérlést pl. egy szimpla időzítőt, hogy haladj egyenesen x mp-ig, aztán engedd ki a lét. No ezt nem hekkeled meg, max lelövöd. Ha számítasz rá.
De szerintem a vegyi hadviselés mellőzésének inkább olyan okai vannak, hogy aki ilyent tesz, azt rögtön mindenki el fogja ítélni, esélye sincs jól kijönni belőle. Akkor sem ha győz, de ha veszít, akkor kb. rögtönítélő bíróság lesz...
Két hasonló technikai színvonalon álló ellenfél között simán elhúzódhat a háború a mai világban is. És ezek tapasztalatait igenis felhasználják a technológia csiszolására, erre talán a legjobb példa Izrael, aki folyamatosan háborúban áll és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejleszti is az eszközparkját: légvédelem, Merkava, kézifegyverek, stb.
"Én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy egy háborút egy ország ma azzal vív meg, amivel a 0. órában rendelkezik és amit más hatalom képes neki átadni és használni. (1973 Yom Kippúr mindkét oldalon.) Ezen túl nincs lehetőség semmire"
Szerintem meg ez attól függ, hogy az adott országban egyáltalán van e fegyver fejlesztés vagy nincs. A délszláv háború 4 éve alatt nem hiszem, hogy sok fejlesztés zajlott, míg pl. egy OEF alatt az Usa sok technikai eszköze esett át fejlesztésen a megélt tapasztalatok miatt. Irak-Irán konfliktusban sem azért nem volt nagy technikai bumm, mert nem szerették volna, hanem mert a komplett fegyverrendszerük valakitől származott, nem saját fejlesztés volt. De jó példa erre a mostani ukrán cirkusz, akik rendelkeznek némi hadiiparral, a maguk módján fejlesztik is a haderejüket. Nyilván nem csúcstechnika, de próbálják tartani a lépést.
Az első csecsen háború elején még rendelkeztek "légierővel" is, igaz azt az oroszok szétbombázták a grozniji reptéren már a harcok első heteiben valamikor.
Még a Dél Afrika-Angola meccset is ide vehetjük, ott komplett Kubai gépesített hadosztály + légierő kergette az Apartheid katonákat a bozótban.
Őket meg a Saaf Mirage vadászai...
"ha bárki tud hozni tucatnyi további nyílt kovencionális konfliktust példának, ahol min. több hadosztály mozgott légierő aktív résztévelével ami évekig húzódott el és 1953 utáni akkor meghajlok érvek előtt."
Nem több tucat, de az a kettő, amit hoztam, megfelel az általad leírt feltételeknek. Az utólagosan hozzátettnek, hogy mindkét fél rendelkezzen légierővel nyilván nem feltétlenül.
Vietnam szerintem egy az egyben klasszikus példája nagy létszámmal (500e fő) végrehajtott háborúnak. A csecsenföldi téma lehet akár "terrorizmus elleni harc" is, de tény, hogy részt vett benne több hadosztálynyi egység és volt légierő aktív részvétele. De ott az afganisztáni orosz háború is, ami több évig tartott vagy akár a délszláv háború is, ami 4 évig tartott és konvencionális erők vívták, légierő aktív részvételével. És mindegyik 1953 után volt, egyik sem hetek alatt oldódott meg.
Informatika és tudomány
