Hát nem tudom, azért nem lehetett egy leányálom "csatázni" ezekkel a puskákkal. Sétálni bele a dobszó mellett az ágyú tűzbe meg az ellenséges puskatűzbe. Ha lőtávba érsz, akkor meg töltögetheted a puskákat meg lövöldözhetsz az ellenség felé, utána meg szaladhatsz oda szuronnyal, háát. Érdekes, hogy a géppuska megjelenése mennyire átrendezte ezt a "színes ruhákban menetelünk a dobszóra" dolgot.
Nem mintha az első világháború rohamai bizalomgerjesztőbbek lennének.
Y Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.30. 23:45:48
Ez azért elég impresszív. Miért nem alkalmazták tömegesen? Drága volt?
Igen, erre mondtam azt, hogy ha csatársort kellett leküzdeni, akkor nem baj az egy méter jobbra, vagy balra eltérés. Inkább lőjenek 4 sortüzet, míg az ellenfél 2-t. Ha meg tisztekre kellett pontosan célozna akkor megoldható volt az is.
Igen én eleve a mai lőtér meg elöltős szabályokkal hasonlítottam össze, hogy ahhoz képest katasztrófa.
Ha pusztán azt nézem, hogy mekkora előny... szerintem nem éri meg. Gyakorlatilag a puskavessző előkotrását ússza meg, nyer talán 5 másodpercet, ami ahhoz képest, hogy 3 lövést egyébként simán leadhattak percenként, nem olyan sok. Cserébe viszont a pontosságnak lőttek (amikor mondják neki a találatokat, olyanokat hallok hogy az egyik magasságban jó, csak 1 méterre!! jobbra van, a másik meg kicsit balra felfelé...).
Ehhez képest normálisan töltve, eredeti töltetekkel mellalakot simán lehet megbízhatóan hozni hasonló távolságról vagy messzebbről.
Egyébként meg Kurfürst felsoroltál egy rakás hibát, ami mind a biztonságos élménylövészetre, vagy esetleg sportlövészetre lenne kizáró ok. Ők csak az egyébként valóban ismert brit skirmisher töltő módszert tesztelték le, hogy sikerül-e nekik is.
Annyira nem volt vészes a lőkép, ha azt vesszük, hogy a tempó volt a lényeg. 100 yardon mind a hat lövése az 5 fős soron belül csapódott be. Tehát tényleg gyorsabban lehetett így tölteni és még el is találta a sort. Gondolom ha lesállásból tisztekre vadásztak, ők is szépen töltötték meg és 2-300 yardról lőttek pontosan.
Amúgy az egész baleset veszélyesdi ott bukik meg, hogy ha a fegyver el fog sülni töltés közben, akkor az megtörténhet a hagyományos töltési folyamat alatt is. Tehát a kezét lövi meg, amikor épp betöltötte a golyót, vagy a tisztítóléccel lövi szét a kezét, ilyesmi.
Az tény, hogy ha szájba lövi magát, vagy orrba (mert nem kellett bekapni a csövet ahhoz, hogy odaköpje a golyót), az súlyosabb sérülés mintha a kezét.
Valószínűleg azért poroz élősszőr, mert addig is hűl a cső, kialszik a parázs ha van,
és ugyanezért nem tolja bele papírostól a töltetet, mert a papír a puskaporral ellentétben sokkal lassabban ég el, és a csőfalra felkenődő papír már tényleg hagyhat maga után parázsló részeket.
A csőbomba meg úgy jön létre szerintem ha a golyókimenetele van akadályozva és nem a lejutása, ha beleejtem a golyót majd az félúton megáll, majd kétszer odaverem a földhöz és még mindig félúton van akkor egy gyengébb lövés lesz belőle.
A cső bomba szerintem akkor keletkezne ha a golyó félig megy le, és még valami akadályozó dolog bekerül elé így nem tudja elhagyni a csövet és bumm .
Ha nem kell sietni akkor a töltővesztő rögtön megmondja ha baj van, mert nem megy le a fenekéig, viszont lehet, hogy ezzel lehet az igazi csőbombát gyártani ha a félúton rekedt golyót megpróbálja le nyomni az aljára, de az úgy beszorul, hogy csak 3/4-ig megy le és "egy életem egy halálomra" vagy egyéb indokból elsüti és felrobban a cső.
Háborús filmeken az ágyúkon legtöbbször ott himbálódzik egy vödör amibe a vizet teszik és az ebbe mártott pucoló fával lövés után biztosítsák, hogy töltés előtt ne maradjon benne parázs.
A II.vh-ús hajó ágyúknál meg volt egy ember aki belenézett a csőbe és vizuálisan is megerősíti, hogy nincs probléma mehet be a következő töltet.
Egy olasz faszi találta ki, az osztrákok használták viszonylag nagy számban és a franciák nyírták ki a kezezőket.
Windbüchse vagy szél puska volt a neve. Amennyire én tudom a tusa lényegében egy nyomásálló acéltartály volt, amit kézi pumpával töltöttek fel sűrített levegővel, és ha jól tudom, több golyót is befogadott illetve adogatott. Lényegében ismétlő (lég) puska volt és talán 100 lövésre elég szusz volt benne. Viszont a nyomás folyamatosan gyengült.
Ettől függetlenül ritka troll fegyver volt, megértem valahol a franciákat...
Ez nem a gyors tűzelésről szól, hanem az izommemoriáról. Ahhoz hogy ilyen tempoba lőjj több tizezerszer kell töltőfogást végezned. Nem az cél, hogy egy perc alatt 30 zulut lőjj le az a cél, hogy ha harba kerülsz automatizmusok irányítsanak, ne az eszed, mert az lassú a túléléleshez. Aki 25-30l ővést lő az már például nem használ tudatosan irányzékot. Csak látja a tűskét, de nem nézi. A célt nézi. Nehéz elmondani, több köze van a japán kardviváshoz, mint céllövészethez. Tegnap egy amerikai mesterlövész is a mushin szót használta a DQ-n.
Félig-meddig off, de érdekes. Az US ARMY életre hívott egy World of Tanks klónt, a célja pedig jövőbeni lehetséges harcjármű és harci robot elképzelések tesztelése, a tesztelési fázisba való beemelése. A játék (?) neve Operation Overwatch.
Ha már így képben vagy. Nem tudod hogy működtek a sűrített levegős puskák? Állítólag a britek azon nyomban kinyírták az új hazában akinél ilyet találtak. A kora "snipere" volt és nagyon halk. Minek hívják ezeket? MEg egyáltalán hogy hoztak létre olyan nyomású levegőt, ami ember ölésre alkalmas volt.
Igen, ha rendesen rátolod a töltetre akkor nincs ilyen gond, szépen ráfekszik a töltetre, a nyomás szép fokozatosan épül fel ahogy elég a lőpor a csőben. Mellesleg tisztességesen le is folytottad a töltetet és valamennyi koszt is levakartál a csőből ahogy ment le a cucc. Hogy lement-e a golyó a végéig (vagy hogy éppen van-e már töltet) abból lehet látni hogy mennyi látszik a töltővesszőből, a feketelőporos töltetek elég szépek volumere is, hadi muskétáknál 100 grain és a fölött volt az előírás...
Az ilyen tölteteknél már van kosz is rendesen, így lehet az első pár lövés után már lehet hogy földhöz döngölős módszer már azért sem működik, mert egy idő után a kosz miatt már nem tud eléggé szabadon mozogni a golyó. Ez persze a sima csövű muskétákra igaz, ott kisebb a golyó átmérője mint a csőnél,könnyebb tölteni és kevésbé érzékeny a koszolódásra.
Huzagolt csöveknél (korabeli vadászpuskák, pl. amcsi "hosszúpuskák", amit az angolok rettenetesen utáltak, mert a sima csövű hadimuskétával ellentétben iszonyat pontos volt nagy távolságon is, cserébe macerásabb tölteni) eleve kizárt, hogy működne a módszer, mert ott eleve annyira szorosan illeszkedik a huzagokba a tapasz + a golyó kombó, hogy a töltővessző rásegítése nélkül soha nem menne (néha még azzal sem , ezért kell kihúzni lövésenként )
Mai standardok szerint kb. nagyjábol onnantól kezdve szar az egész, hogy letépi a töltényről a papírt.
Manapság eleve nem porozzuk fel a serpenyőt, csak a töltési folyamat legvégén, addig a gyújtólyukat is el kell tömíteni. Az első lépésként felporzs persze a korabeli drillnek teljesen megfelel meg praktikus is tűzgyorsaság szempontjából.
Hasonlóan, a lőport beleönti a csőbe "történelmileg korrekt", de manapság elöltöltősön előtte kihúzzák vagy kifújják a csövet, mert egyébként bennmaradhat égő/parázsló lőpor a csőben ami begyújthatja azt a port, amit épp leöntöttél... Nem ritka hogy lövés után is füstölög egy darabig a fegyver. De ez mondjuk még a szuperbiztonságossá tett modern része a dolognak.
Az igazi para az, hogy a szépen rácuppan a csőre az egész buksijával, és úgy köpi bele a golyót, miközben a teljes lőportöltet már a csőben, esetleg lehet valahol parázs, serpenyő felporozva, kakas félállásban*.. itt azért nem árt fohászkodni előtte egy kicsit.
A módszerben az agy földbe döngöléssel golyótöltés sem teljesen tuti, ha mégsem robbantja le a fejedet de nem megy le a golyó a csőfari (pl. mert pl. az előző lövések égésterméke szépen ráégett a cső belsejére, a fekete lőpor elég sok trutymót hagy maga után), balszerencsés esetben valahol félúton akár megállhat és nem helyezkedik rá a puskaporra. Jobb esetben alig megy ki (kovás hadimuskéta hajlamos rá, bazi nagy golyóhoz bazi nagy, válltörő töltetek vannak, hogy biztosan kimenjen mert amúgy a fele gáznyomás a golyó és a cső mellett "hasznosul") összevissza kóvályog a levegőben, mert nincs/elmegy mellette a gáznyomás, esetleg annyira, hogy ki sem lövő a lövedéket.
Peches esetben a muskéta megtöltése helyett egy méretes csőbombát csináltál (erre inkább szűk illeszkedésű huzagolt puskánál van inkább azért esély, de simacsövű muskátánál is el tudom képzelni a csőfarnál a sokadik lövés és sok felhalmozódott trutymó után) és a golyó mögött hirtelen feltorlódik egy addigra már kellően magasra felépült gáznyomás és szétveti az egész csövet az arcodba, meg a melletted állók arcába.
De ha minden jól megy akkor is jó eséllyel nagyon szarul töltötted a muskétát, nem nyomtad rá a golyót a töltetre a töltővesszővel, nem folytottad le a papírral. Épp az lenne a lényeg hogy papírfolytás szépen lezárja valamennyire azt a méretes rést, ami a sima cső és a golyó között van (ha nem lenne, csak töltővesszővel lehetne tölteni, és gyorsan el is koszolódna a cső) és viszonylag egyenletes gáznyomással, konszisztensen kilőtt golyókat eredményezzen.
Annyit elhiszek, hogy ha nagyon kiélezett helyzet volt, akkor néha csinálták a katonák (a videó alatt van ilyenre forrás is), de egyébként nem csak veszélyes, hanem a lövészet szempontjából hülyeség is az eljárás. A sima csövű muskéta még jól megtöltve is max olyan 50-80 méterig tudsz emberalakon találatot elérni, utána hirtelen elkezd egyre kóvályogni a csőben már eleve ide-oda pattogó golyó. Kovás gyújtánál eleve olyan 70-80% az esély hogy rendesen elműködjön és a felporzóserpenyőben fellobanó láng beindítsa a csőben töltetet, a maradék 20-30%-ban meg vagy nem sül el, vagy csak baromi lassan - ezt sem fogod segíteni azzal, ha a lazán töltött lőpor és golyó valahol kotyog a csőben.
* a kovás, perkussziós lakatnak félállása van töltéshez, de az távolról sem biztonsági állás. Annyit tud, hogy a ravasz rókával nem tudod elsütni. Kivéve ha mondjuk kikopott vagy szarul van összreakva, akkor van hogy teljes állásban sem marad meg hátul. A földhöz ütögetés, ilyenek ellen pláne nem véd semmit. Lsd. csőbombás rész.
Ez például a klasszikus oka, miért ne nézzünk soha a fegyver csövébe:
meg jobb félni, mint megijedni, stb. =)
Szerintem a videón látható módon szinte kizárt, hogy elsüljön a fegyver, miközben beleköpi a golyót, de ettől még a lőtéren térdenlőnének azért is, ha körbefordulsz egy kitárazott, bebiztosított fegyverrel, miközben az ujjad a sátorvason kívül van.
Erre két gondolatom van. Az egyik, hogy akkoriban, amikor az ellenfél kb. 50-100 lépés távolságból 1-2 sortüzet lőtt a lövész sorba, majd szuronyrohamba fejlődött a legkisebb gondja volt a katonának a balesetveszély. Inkább megpróbált minél gyorsabban lőni.
A másik meg az, hogy ha jól tudom ezeknél a puskáknál a félig hátrahúzott kakassal nem lehet még elsütni a fegyvert.
"Most hammers follow Marin le Bourgeoys's design, and have a "half-cocked" position, which is the "safe" position since pulling the trigger from this position does not cause the gun to fire. From this position, the frizzen can be opened, and powder can be placed in the pan. Then the frizzen is closed, and the hammer is pulled back into the "full cocked" position, from which it is fired." Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.10.30. 18:17:38
Ma viszont azonnal ballisztikus pályára állítanának ha egy lőtéren megpróbálod ugyanezt... :D Iszonyat veszélyes amit csinál. Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.30. 17:49:35
Ez valóban gamechanger technika volt annak idején:
Pillanatig sem mondom hogy nem nagy teljesítmény ha normálisan végre van hajtva, csak jellemzően nem drillnek hanem valami SMLE exclusive special abilityként hypeolják a szigetlakók, miközben olyan fogások vannak rajta amit a sima közkatona vagy nem tud végrehajtani. Ettől függetlenül kb. minden SMLE videó arról szól hogy mennyire faja az SMLE, mert azzal lehet mad minute-t lőne, a többivel meg persze nem. Sőt, van olyan jó mint egy öntöltő. Erre vonatkozott a komment. ;)
A pakisztáni (?) fazon pl. a videón tolja bele a puskába a póttárakat, csak olyat a katonák nem kaptak, 5 lőszeres töltőlécekkel (kétszer egymás után) töltögették a peremes lőszert. Egyszerűen bármilyen valós harci helyzetben egyszerűen nem praktikus (hacsak nem a zulu háborúk újrajátszására készülsz). Ha másért nem azért mert kb. 2 perc alatt előtted az összes lőszered.
Az ilyen laborszagú ki tud gyorsabban lőni versenyt a századelőn egyébként elég népszerű volt, a franciák demózták az akkor (mellesleg tényleg gamechanger) 75 milis tábori ágyújukat vele, ha jól emlékszem sikerült vele percenként 70+ lövést is leadni.. a gyakorlatban persze nincsen 20 lőszeradogató ágyunként és senki sem szeret egy perc gyorstüzelés után egy szétégett csövű és mindenhol eresztő hidraulikájú ágyút kidobni.
Nem erted a mad minute lenyeget. Ez nen valami harcfeladat hanem lokesseget fegyverkezelesi jartasagot pontossagot nagyon hatekonyan mero drill. min. 15 loves 273 mre. 15 szor bontod a fogast a fegyveren celzol losz. es minden alkalommal ugyan oda kell fognod kulonben melle megy. Nem lehetsz feszult mert lassu leszel. Gyarsan kell ujratolteni. legzes stb. Nem egy egyszeru feladat. Aki ezt 30 loves felett lovi felemetesen jo lovesz.
Gondolom azért is van annyi SMLE-s gyorstüzelős videó, de még inkább azért, mert ha valaki vesz egy öreg SMLE-t, általában leküzdhetetlen kényszert érez arra, hogy a "Mad Minute" szvsz totálisan értelmetlen baromságot kipróbálja és a próbálkozását videón is megossza. ;)
Ja SMLE-vel konnyebb, mert ott nem log bele a hatrahuzott zar az arcodba es hatul van a foggantyu.
Oswald ezt hasznalta:
Mindkettőnél nyílt irányzékot használnak, nem véletlenül. Az alsónál kíváncsi lennék a szórásképre, szerintem 50 méteren már mellalakon kívül van a legtöbb... ;)
Nekem biztosan el kell vennem a tavcsorol a szemem, ha ujra akarom tolteni, illetve utana ujra meg kell keresni a celt, ami mozog
Sportlövőknél, vadászoknál és katonáknál is szokás úgy működtetni a forgó-toló zárat, hogy (jobb kezes lövőnél) nem váltasz fogást a bal kézzel, az arcot marad a pofadéknak támasztva, ha távcső van, akkor a távcsőbe nézel végig, és közben a jobb kézzel működteted a zárat.
Oktatnak egyaltalan klasszikus mesterloveszeknek gyors ismetlest? Vadaszaton lehet ertelme. Ha egy diszno rafordul az emberre, akkor kellhet egy gyors es pontos masodik loves.
Mesterlövészeknél nem jellemző a gyors második lövés - ha igen, akkor ott már inkább öntöltő fegyvert preferálnak.
Vadászoknál ha rádfordul a vaddisznó, és te talajon vagy (ie.: cserkelsz), akkor feltehetően nem távcsőbe nézve fogod a második lövést leadni. ;)
Nem is akarok a technikai reszleteken tul menni. A 3 loves per 5.6 mp az a Warren bizottsag jelentesebol van (ala Wiki), ennel hitelesebbet nem talaltam.
Inkabb csak elgondolkodtam rajta. Nekem biztosan el kell vennem a tavcsorol a szemem, ha ujra akarom tolteni, illetve utana ujra meg kell keresni a celt, ami mozog. Itt a viszonylag kis tavolsag csak ront a helyzeten.
A Carcanonak elvileg nincs nagy hatralokese, viszont viszonylag lassu a lovedek is, tehat gondosabban kell celozni, nagyobb eloretartassal kell szamolni.
Kennedy biztosan ket lovest kapott, egy a hatan ment be es a torkan jott ki, a masik szetrobbantotta a koponyat, ami beteritette a mogotte jovo autot is.
Az elotte ulo kormanyzot elvileg az elso loves talalta el vagy volt egy harmadik is.
Pont most olvastam a Britt DMR tenderrol, ahol a SCAR heavy azert esett ki mert tul konnyu volt es emiatt nagyon elmozdult. A lovesznek tul hosszu ido kellett ,hogy ujra megtalalja a celt. Oswaldnak meg toltenie is kellett, tovabba egeszen biztos nem fekve, feltamasztott fegyverrel lott. Szoval nekem ez eleg bizonytalan igy.
Oktatnak egyaltalan klasszikus mesterloveszeknek gyors ismetlest? Vadaszaton lehet ertelme. Ha egy diszno rafordul az emberre, akkor kellhet egy gyors es pontos masodik loves.
Megfelelő technikával messze nem lehetetlen ennyi lövést leadni, sőt, kétszer annyit is.
Ez az egész posztod elméleti feltételezésekre épül.
Először is a három lövést csak a három ott talált hüvely támasztja alá, a célt egy vagy két lövedék találta el (még ebben sincs egyetértés), ahogy az általad említett 5,6 másodpercről sincs egyértelmű bizonyíték.
Hogy lehetséges-e? Igen. De élek a gyanúval, hogy ha valóban 3 lövést adott le, akkor kb. az elsőnek volt reális esélye a találatra, nagyon talán a másodikra. Ha három lövést adott le, és mind a három talált, akkor az viszont nem 5,6 másodperc alatt történt. Szerintem.
Viszont az összeesküvés-elméleteket nem szeretem a topik keretein belül, szóval előre szólok, hogy a nem technikai vonatkozású posztokat törölni / jutalmazni fogom...
Csak hogy legyen egy kis pezsges :-)
A Trump altal nyilvanossagra hozott adatok nem cafoljak, hogy egyedul L.H.Oswald volt Kennedy merenyloje.
Oswald legtobbszor elegsegeset es csak egyszer kozepeset lott a tengereszgyalogsagnal.
Egy tavcsoves forgo tolozaras puskaval leadott 3 celzott lovest 5.6 mp alatt egy alatta ferden mozgo autora, allva, jobbra kihajolva egy ablakbol es talalt is.
Lehetseges ez?
Szerintem a Csehek és az Amcsik is továbbértékesítenék...
... kérdés hogy hová?
Többször bele futottam, hogy a szinkron volt rossz. Van mikor a számokat nem sikerül lefordítani angolról, mert félre hallják. Aztán YT-on meg jól mondja az eredeti angol szinkron.
Nem lehet, hogy megvennék, felújítanák és tovább értékesítenék harmadik félnek? A cseheknek elég komoly beszállítói múltjuk van az arab világban. Lehet Egyiptom lenne a végcél. Mostanában úgy szórják a pénzt mintha nem lenne holnap.
A 60 mm-es M1 bazooka valóban gyenge volt a T-34 ellen, a háború elején pedig csak az volt az amcsiknál ott a sok budget cut miatt. A másik kijelentés tényleg erősnek tűnik.
A Pancír a Tung. felskálázott változata, viszont nem csapatlégvédelmi rendszer a teherautós változata, nincs ABV védelme, bár ebből is van lánctalpas alvázos változata, de abból tudtommal még senki nem rendelt.
Elvileg ez lehetne elvi szinten a Tor váltótípusa, de minek szórakozna ezzel a hds., amikor a Tor-M2-őt fogadják mostanában?
A Buk leváltása a fenti gondolatmentben hibás, mert teljesen más szinten van, hds. szintű légvédelem és most már ABM képessége is van. (Már a Buk-M1 is képes volt M3 sebességű BM leszedésére. a finnek átvételi lövészetés elsőre lelőttek ilyen célt.)
Bármi is történjen ezred vagy ho. szinten a kezdetben tukmált Buk-M1 is olyan, hogy az sem dobnám ki, nemhogy az Buk-M2-őt vagy Buk-M3-at...
A Tor vonala korábbi, mint a Pacír, aminek hds. számára alkalmas változata senkit sem érdekel. A jármű kialakításával is vannak bajok súlypont szinten szerintem.
Érdekes, hogy a végén megjegyzed, hogy mi van Szíriában. Pont azért, mert azok honi légvédelmisek.
Ha majd elolvasod cirka 2 hónap múlva a művet, akkor szerintem tisztábban látsz majd. :) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.29. 10:23:42
Viszont kissé megváltoztatom a kérdést, mert benéztem valamit:
Eddig abban a hitben voltam, hogy a Pancir és a Tunguszka ugyan azt a rakétát használja, de most jövök rá, hogy előbbi valójában 57E6 -ot használ. Ez utóbbi viszont kisebb tömege ellenére lőtávolságban és hatómagasságban (elvileg 20 illetve 15 km) talán felül is múlja a Tor- t.
Na most, ha a 2K22 57E6 -ot használna 9K311 helyett (előbbi csak picivel nehezebb utóbbinál), akkor ki lehetne váltani vele a Tor- t, nem?
Sőt, tovább folytatva a gondolatmenetet: 57E6 -ra átfegyverzett Tunguszkák és Sz-300V teljes egészében le tudta volna fedni azt a területet amit a Tunguszka + Tor + Buk + Sz-300V fed le. Ebben az esetben pedig a Tor és a Buk olyan felesleges párhuzamosság mint a Mi-35, Mi-28, Ka-52 vagy a MiG-29, Szu-27/3X egyidejű beszerzése, nem?
Szíriába is Pancirt és Sz-300/400 -at vittek végül is, s ha jól tudom a honi légvedelem sem rendelkezik Tor és Buk kategóriás eszközökkel.
(persze a különböző eszközök erőforrásbeli korlátozás miatt lehet, hogy megéri ez a párhuzamosság, ha pl érdemesebb 2 üteg Buk -al lefedni egy olyan területet amire egy üteg Sz-300V valamilyen anyagi/logisztikai/gyártásbeli bottleneck miatt, de ehhez még több információ kéne)
Ha 120cm-nek tételezzük fel a az antenna oldalának hosszát, akkor...
120cm / 48 elem = 2.5 cm/elem (ez a félhullámhossz)
antenna becsült hullámhossza 5cm ami 6GHz (G/H sáv - régi C sáv)
antenna nyaláb átmérője pedig 102 / 48 = 2.1 fok
Hamár SHORAD, amerikai Tunguzka klón Abrams alvázon, 2x30mm-es gépágyúval, 2x6db Rapier, RBS-70 vagy Crotale rakétával az 1980-as évek vége előtt - ez lett volna a Line-of-Sight, Forward, Heavy (LOS-F-H) SHORAD rendszer:
Az Sgt York elkaszálása után indult a program, LOS-F-H-ból több, mint 500 darabot szándékoztak megrendelni, majd jött a hidegháború vége, és inkább a sokkal olcsóbb M6 Linebacker valósult meg... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.29. 07:44:07
Soha nem láttam Tor-M2-őn kivül bármit mozgás kötben indítani. Még IR SHORADot sem.
M6 Linebacker:
Oké, ezen túl én se találtam egyetlen egyet sem. ^_^
Háhá, ez szép kanyar, de a következőt tudni kell ehhez....
Az ezred szintű lv. a hh. alatt:
4 db Sikla + 4 db Sztrela-1/10 ezredenként. Ezek a zl-aknak voltak szétdobva 2-2 db-ot kaptak a támadó zl.-ak a tartalék zl. semmit. Ennel leváltása lett volna a cél 6 db 2K22M-mel, 3-3 db a támadó zl-nál, a védekezőnél semmi.
A 9K331 Tor-M1 az Osza váltótípusa, gl. ho.-ok ho. szintű légvédelme. 20 db/ ho mindkét esetben. Ezeket is szétdobták volna az ezredek és azok. zl.-i között, minden támadó zl. kapott volna 2 db-ot.
Az Osza repcsik elleni HMZ-je papíron 10,5 km, amivel a Tung-ot felülmúlja távolságban, hatómagasságban meg végképp, mert az Osza is jó volt 5 km-es magasság tájáig és a 10,5 km a görög nyilatkozatok szerint nagyon túl van biztosítva, még repcsik ellen is nagyobb ennél. A 2K22M Tugn. HMZ ennél lényegsen kisebb, kb. 8km ferde lőtáv max. 3,5 km magasságig. A Tor-M1 HMZ távolságban kb. 12 km távolság max. 6 km magasság. Már ez is totál agyonveri a Tunguszkát nemhogy a Tor-M2....
A MAKSZ 2007 kiállításon mutatták e a rendszer újabb generációját a 9K332 Tor-M2 változatot, ami 2012-től kezdve állt hadrendbe. Az M2 változat kinézetre szinte teljesen azonos az M1-gyel, a fő eltérést a körkörös keresőradar antennája illetve a plusz egy széles sugarú rakéta irányító antenna megjelenése jelentik. Az M2 változat emiatt immáron 4 db célcsatornás lett. További változtatás, hogy újfajta rakéta típus jelent meg a 9M331 mellett a kisebb méretű 9M338 típusú rakétából egy cellába 4 db helyett már 8 db tárazható be, valószínűleg vegyesen is lehetséges a 9M331-gyel. Ezzel 4+4 db 9M331 vagy 4 db 9M331 +8 db 9M338 vagy 16 db 9M338 rakétával rendelkezik egy jármű. A rendszer megsemmisítési zónája a nagyobb rakétával magasságban már eléri a 10 km-et, távolságban 15 km-et. A Tor-M2 már menetből is képes tüzelni kis sebesség és jó minőségű szilárd útburkolat esetén. Minden korábbi csapatlégvédelmi jármű esetén tüzeléshez és rakéta rávezetéshez a járművel meg kell állni.
A Tunguzka fejlesztéséről Hpasp asszem már linket egy igen hosszú anyagot, amit nem olvastam,* de lényege az, hogy n+1-szer változott a koncepció és szegénybe ott rúgtak bele, ahol tudtak. Pl. a kétlépcsős rakéta booster fokozatát utálták, merhogy a védendő csapatok fejére esett volna. A Tung. rakéta azért érdekes, mert bár kétlépcsős, de a második lépcsőnek nincs hajtóműve.
*Holnap majd feltöltöm. A fentiek tőmondatok, a HT összefoglalóban a csapatlégvédelem cirka 100 oldalon van tagalva. ;)
1. Az AESA antennás kép linkjét be tudnád tenni más formában? (valamiért nekem most nem jeleníti meg a képet)
2. El tudnád magyarázni, hogy miért indokolt a TOR létezése? Bár elég elegáns rendszer, ha a wikipediának lehet hinni a TOR 9K331 -es rakétájának a teljesítménye lőtávolság és maximális célmagassáb tekintetében nagyon közel van a Tunguszka 9K311 -eséhez. Nem lenne ésszerűbb csak az egyiket használni?
Csak tippelek, de jót tett a rendszernek a hajós üzemre való felkészítés, mert valószínűleg kapott egy amolyan hajóbillegést kiegyensúlyozó ketyerét, amit a szárazföldön is lehet kamatoztatni.
Amúgy a lánctalpnak itt jön ki az előnye, mert képes kisimítani a kisebb úthibákat, egy gumikerekeshez képest.
Aztamocskos. Szemre bőven 1 fok alatti a tűnyaláb, ha jól látom. Elég durva teljesíménysűrsűge lehet. A 40 km/h-s sebesség sem kutya ahhoz képest, hogy minden más radaros SHORAD állóhelyzetből képes csak tüzelni tudtommal vagy nagon elméleti képességük van tükörsima aszfaltom 10-20 km/h-ig. Soha nem láttam Tor-M2-őn kivül bármit mozgás kötben indítani. Még IR SHORADot sem. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.28. 22:56:10
Ez az oldal tényleg valami olyasmi, amit olvasnak az emberek? Eddig nem láttam semmi olyat linkelve, ahol nem tolták volna fullba a kretént. Atomenergia, HT, egyre megy...
igazából a bmp-t-nél se páncélozták agyon azt a részt, bár teljesen más a torony kialakítás ott, de igen, lévén ezeket tűztámogatásra, és gondolom városi harcra terveznék, így férne rá némi plusz védelem, sőt
egyébként maga a kategória szerintem nem egy elvetélt ötlet, mi lehet az oka, hogy nyugaton egyáltalán nem jelenik meg ez a kategória?
Ami látványosan hiányzik, az egy APS. Igen, a BMP-T sem bír vele, de mindent összevetve nagyon hiányzik az összképből.
Plusz számomra irgalmatlanul alulpáncélozott. Itt ugye a személyzet két tagja a torony alatt foglal helyet, márpedig nincs rendes páncélvédelmük...
érdekesség, bmpt ukránul
t-64 teknő, módosított bmp-2 torony, 2db 30 mm-es gépágyú és 2db 7.62mm-es géppuska, egy 30mm-es gránátvető és 4 db Konkurs vagy Berrier 212 páncélelhárító raketta
kíváncsi vagyok, hogy a demón kívül lesz e belőle valami, elvileg lehetne, mert nem egy bonyolult szerkezet
Nem lett volna pazarlás, ha megrendelik. Csak menet közben az érdekek ütköztetésénél az X-47-et támogató csoport alul maradt a küzdelemben. A technológia megmaradt, pl. hordozóról való drónindítást, automatikus leszállás, stb.
Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra?
Az alkalmazott doktrínától függ. Jelenleg a páncélosok elvi elsődleges feladata az ellenséges páncélosok elleni harc - lévén komolyabb mobil pct. eszköz nincs rajta kívül rendszerben.
Ettől függetlenül általánosságot tekintve egy harckocsi az alapja a páncélozott harci egységeknek kvázi mindenhol.
Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV?
Mit? Ha páncéltörés a cél, akkor olyan lövészpáncélos kell, amely komolyabb pct. rakétával van felszerelve. Továbbá a harckocsi egyben tűztámogatási feladatot is ellát. Egy géppuskafészket vagy megerősített fedezéket HE vagy HEAT-MP lőszerrel egy lövésből le tud bontani - ugyanez 30mm-es gépágyúval kevésbé egyszerű feladat...
Nem véletlen, hogy a komolyabb hadseregekben a harckocsi az alap, és nem a lövészpáncélos...
Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.
Egy rendesen felszerelt PUMA ára közelít egy új Leo2A7-éhez, ha mindennel felszereld, amit egy modern harcjárműnél elvárásnak tekinthetünk (ideértve az aktív védelmi rendszereket is). Egy PUMA nem éli túl, ha szemből megkínálja egy T-72-es (hacsak az APS nem képes megfogni a beérkező lövedéket). Egy Leo2A7 igen.
Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?
A történet tömören:
Az US NAVY akkori döntéshozói a 2000-es években elkezdtek egy lopakodóképes UCAV könnyűbombázó lehetőségét pedzegetni. A programhoz először demonstrálni kell viszont, hogy megoldják a hordozófedélzeti nagy méretű drónok indítását, leszállását, fedélzeten való kezelését. Ez volt az X-47A és X-47B program alapvető célja. A program következő lépcsőfoka egy lopakodó UCAV verzió, amely képes harctéri felderítésre és teljes értékű csapásmérésre (a fegyverterhelése 10 000 font, vagyis ~4,5 tonna).
A 2010-es évek elején-közepén viszont elkezdték a programot támadni. Alapvetően kettős okból. először is az X-47C feladatát alapvetően az F-35C-nek kellene ellátnia, ha az X-47C megvalósul, a haditengerészet esetleg visszavághatja még jobban az F-35C megrendelést, ami eléggé fájna a már így is agyon csonkított F-35 programnak. Tehát az F-35 program támogatóinak a szemében az X-47 program egy nagy-nagy szálka.
A másik támadás a pilótákból lett főtisztek felől érkezett, akik az ember vezette gépek szekerét akarták tolni. Ők nem úgy képzelik el a katonai repülés jövőjét, hogy "az F-35 lesz az utolsó ember vezette harci gép". Ők szeretnék minél előbb útjára indítani az F-35-ösnél is jobb képességű következő vadászgép fejlesztést, ez a leginkább F/A-XX néven ismert program jelenleg. A program hivatalosan "optionally manned", vagyis ember vezette és ember nélkül is működni képes gép létrehozását célozza, ám itt alapvetően nem az utóbbi a lényeg (vagyis hogy teljes értékű harci gépet építsenek, amelynek a fedélzetén nincs pilóta), hanem az előbbi, vagyis hogy legyen ember vezette változat. Az X-47 erre is veszélyt jelent, hiszen ha elkezdődik a program, akkor az F/A-XX legalább egyik indoka a létezésre kérdőjelessé válik, hiszen lesz lopakodó ember nélküli csapásmérő gépe az US NAVY-nek.
Az UCAV program támogatói védekezni kényszerültek, és a menekülőpálya az lett, hogy akkor megpróbálják a már elért eredményeket megmenteni egy olyan programmal, amely később felhasználható lesz felderítő / csapásmérő gépként. Ez az MQ-25 Stingray program. Ki is pécézték a légi utántöltés kérdéskörét, ugyanis jelenleg a Hornet gépek jó része kénytelen tankerként működni, hála annak, hogy az US NAVY kivonta a korábbi hordozófedélzeti tankergépeit. Az eredeti MQ-25 RFP (~Igénylista) alapja az volt, hogy a légi utántöltés az elsődleges feladat, de közben később felhasználható legyen felderítő / csapásmérő gépnek is. Egy tankergépnek nem létfontosságú a lopakodó képesség, az RFP-ben mégis kiemelt fontosságúként volt megemlítve. Na ezt herélték ki nemrég, úgy, hogy a döntéshozatalban az elsődleges súlyú kérdés a légi utántöltés képessége lesz, a többi elhanyagolható.
A NorthropGrumman itt sokallt be. Az X-47A/B/C program egy felderítő/csapásmérő gépnek készült. Augusztusban előkerültek olyan lesifotók, amelyek az X-47B két szárny alatti tartállyal (vagy buddy-tankkal, amivel után lehet tölteni) volt felszerelve. Feltehetően a tesztek megmutatták, hogy ez nem járható út (az X-47 program sose számolt külső függesztménnyel, hiszen az a gép lopakodó képességét csúnyán tönkreteszi... Szóval az MQ-25 tenderen nem sok esélye lenne komoly áttervezés nélkül, amire nincs idő...
Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?
Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra? Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV? Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.
NorthropGrumman aktív önvédelmi rendszer szabadalom önirányító hit-to-kill mini rakétákkal:
A szabadalom erre található. A szövege nagyon általános, például a rakéta irányítórendszerét nagyon általánosan kezeli, bármilyen RF, IR vagy hasonló érzékelőt felhasználva.
Informatika és tudomány
, ezért kell kihúzni lövésenként 
)
