Miben különöbözik egy F-16 markánsan mondjuk egy Tornadotól, mint célpont egy Sz-400 számára? Semmiben. RCS hasonló, sebesség hasonló, mindkettő repülhet alacsonyan?
CM? Miben más számára egy BGM-109 egy Taurushoz képest?
Miben más az, hogy egy HARM-ot vagy ALARM-ot (ez már nincs hadrendben) kell lelőni?
Miben más számára a Kirovon, hogy akkor AGM-84-et vagy Exocetet lő le? Mindkettő szubszonikus stb.
Addot RCS, távolság, célsebesség, stb.-re tervezik a rendszert és abba vagy belesik egy célpont, vagy nem.
Nem lesz egyik vagy másik mágikusan lelőhetetlen csak azért, mert nem made in USA...
A HARM is remekül lőtt már szét jenki Patriot RS-t, ahogy francia radart Líbiában és B-52 farokgépágyú radarját is, meg Nyeva SzNR-t és Kubot SzURN-t is..
Azért vesznek Sz-400-at, mert a maga nemében páratlan rendszer. Nincs ekkora HMZ-vel bíró mobil/telepíthető nyugati lévédelmi rendszer, a lekorszerűbb Patriot HMZ-je sincs közelében a 40N6-nak. (Mondjuk olyat sem látott még senki, de majd lesz.) A 250 km-es HMZ is kellően erőteljes területvédelemre. A 380 km-es HMZ-nek 40N6-tal nincs értelme A-50 nélkül, mert lényegében szinte nincs cépont, amire indíthatna a horizont miatt az Sz-400, mert ekkora távolságban 11 km magasság táján van radarhorizont. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 11:26:11
Remek. Csak halkan kérdem meg, hogy akkor szerinted az korábbi jenki gépekben van backdoor és az orosz cuccokban szerinted van? Ha már ilyan bulváros marhaságokban "gondolkodunk"...
Akkor a kérdés már csak az, hogy forráskódban elméletileg lehetséges-e elrejteni esetleges backdoorokat vagy olyan feltételrendszert, amit egy USA-vl való esetleges konfliktusban meghülyítene a csillagos sávos lobogó fénye avagy sem.
A forráskód jelentősége a másik oldalról az oké, szellemi tőke és harcászati sebezhetőség, oké, hogy minden csicska 2 gépet rendelő vásárló nem kapja meg. Ettől függetlenül azért britek szerintem jogosan balhéztak, elvégre tényleg gurítottak bele elég pénzt ahhoz, hogy tényleg magukénak tudják a gépet.
A probléma mondjuk elméleti, tekintve hogy igazából nemcsak forráskódot, de még működő gépeket se nagyon kapnak jó ideje. :D Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.17. 10:48:35
Ha már F-35. Lassan egy hetes történet, de a POGO szépen összegezte a problémáját annak, hogy a Lot1-Lot9 között megrendelt F-35-ösök a jelenlegi szituáció szerint nem kapnak olyan felújítást, amely alapján a gépek elérik a Block 3F szintet, ami ugye a teljes harci bevethetőséget takarja. A pontos számok és a leszállított gépek pontos Block verzióját nem ismerjük, de alapvetően arról van szó, hogy a Block 1A, Block 1B és Block 2A szinten lévő gépek nem képesek fegyvert indítani, erősen korlátozott a sebességük és manőverezőképességük, továbbá sok fedélzeti rendszerük nem működik (sisakkijelző, szenzor-fúzió, stb.).
A Block 2B szinten lévő gépek már korlátozottan, de bírnak bevethető fegyverekkel (AIM-120C5/C7, GBU-12 LGB és GBU-31/32 JDAM) és átléphetik a hangsebességet, de például az F-35B-k max. 5,5G-s manővereket hajthatnak végre.
A számok alapján 108db F-35A, és 81 F-35B/C érintett. Az első 108-ból 45 gépnél komolyabb átépítésre lenne szükség. A probléma annyi, hogy ez jelentős extra költséggel jár, és jelenleg nincs a program költségvetésében keret rá, illetve a gyártósorok sincsenek felkészülve arra, hogy ezeket az átépítéseket megvalósítsák a jelenlegi gyártási ütemterv felett.
A különféle haderőnemekre vár a döntés, hogy mit csinálnak a már leszállított és átvett, ám a Block 3F szintet el nem érő gépekkel. Korábban már voltak olyan hangok, amelyek a Block 2B és 3i szinten "ragadt" gépeket kiképző gépeknek tekintenék, és a pilótaképzésre használnák.
A téma azért roppant kényes, mert most vár döntésre az FY18-FY20 közöttre szánt csomag-vásárlás, amely 440 db F-35-ös megrendeléséről szól. Ezt mindkét nagy amerikai párt már jóváhagyta, noha mind a GAO, mind a POGO (mindkettő az állami költekezést elemző független iroda) figyelmeztetett arra, hogy ez egy hibás döntés mind pénzügyi, mint katonai szempontból, hiszen az F-35 még mindig nincs teljes harci bevethetőség szintjén...
Hasonlóak bármilyen más ország hasonló kategóriás fegyvereihez. Nincs értelme kihangsúlyozni, hogy jenki ellen. Pont úgy elcsapj a Taurus CM-et is, ahogy a BGM-109-et, holott a kettő között 20+ év van... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 10:39:16
Azt állítottad, hogy digitálisan kibelezik, és saját rendszert raknak bele. Ez így nem igaz. Az izraeli F-35-ösökben is ugyan az az avionikai, számítástechnika és szoftver lesz, mint az amerikai, brit, holland, stb. F-35-ösökben.
Annyi a történet, hogy az izraeli légierő saját EW rendszert akar a saját gépeibe, ami nem annyira egyszerű történet, de végül is megegyeztek, hogy a Lockheed segít az EW hardware részét integrálni fizikailag a gépbe, és egyben lehetőséget kap Izrael ahhoz, hogy saját szoftvermodult fejlesszen az F-35 szoftveréhez. Előbbivel egyedül vannak, utóbbit például a britek kapták meg lehetőségnek a saját fegyverrendszereik integrálásához.
Feltételezhetően pont azért, mert HA (és ez persze egy igen nagy kérdőjel) van backdoor a rendszerben, akkor az a forráskód alapján kiderülhetne... de ha nincs is, forráskód hiányában akkor is csak tudnak saját fejlesztést létrehozni amerikai támogatás nélkül.
A másik oldalról pedig egy ilyen rendszernél a forráskód már kvázi a legfontosabb "kincs". A forráskód alapján lehet meghatározni, hogy például a tűzvezető rendszer milyen tényezőket vesz figyelembe a veszélyforrások kategorizálásánál, sorrendjének felállításakor - ennek ismeretében olyan eszközöket, harceljárásokat lehet kifejleszteni, amely az ismert hibákat kihasználva jelentősen csökkentik a gép harcértékét, harci túlélési képességeit.
Ez annyira bevett, hogy szinte magától értetődik. A franciák sem adják ki a Rafale szoftverének forráskódját az egyiptomiaknak vagy az oroszok sem adják ki az Sz-400 szoftverének forráskódját a kínaiaknak, irániak, stb.
Ha az adott fegyverre építed a saját katonai képességeidet (és az F-35 esetében gyakorlatilag majdnem az összes amerikai haderőnem erre építkezik), akkor nem egészséges, ha ezt aláásod azzal, hogy másnak betekintést engedsz bele.
A britek és az izraeliek azért balhéztak ezen, mert úgy vélték, hogy ők vannak olyan kapcsolatban az USA-val, és a britek esetében fizettek ők eleget ahhoz a programba, hogy ez ne legyen kérdéses. Tévedtek...
Mégse kapta meg a teljes szoftverbázist, ahogy a britek sem. Lehetőséget kaptak, hogy saját szoftver-modulokat építsenek be, így integrálják például az izraeli EW rendszert, vagy a brit fegyvereket.
Ez azért költői túlzás. Csak az izraeli EW rendszerek lesznek beleépítve, és ezeket integrálják a saját gépeikhez. Marad az eredeti számítógép, avionika és szoftver.
A kettő azért nem teljesen független egymástól.
Ha jól tudom ahogy az angolok, úgy az izraeliek sem kapják meg a teljes forráskódját a szoftvernek... (ami miatt anno az angolok kiakadtak...)
Feltételezhetően pont azért, mert HA (és ez persze egy igen nagy kérdőjel) van backdoor a rendszerben, akkor az a forráskód alapján kiderülhetne... de ha nincs is, forráskód hiányában akkor is csak tudnak saját fejlesztést létrehozni amerikai támogatás nélkül.
"egy softwares beépített hátsó kapun egyszeruen kikapcsolják a gépet a Pentagonból"
Ez nekem már bulváros. Milyen kapcsolaton keresztül? Minek? A világpolitika szerintem nem így működik, hogy ha rossz vagy akkor kiveszem az elemet a játékodból.
A világpolitika pontosan így működik. A fegyverrendszer önmagában nem üzemképes hosszútávon attól, hogy megvetted, alkatrészek, lőszerek, ismeretanyag f stb. kell ahhoz hogy hatékony maradjon. Külpolitikai nyomásgyakorló eszköz lehet és az USA hajlamos ezzel élni is.
Az iráni F-14-esek mennyi alkatrészt és fegyvert is kaptak, miután az USA-nak kedvezőtlen belpolitikai fordulat következett be az országban (értsd: az angolszász bábkormány megbukott)
"Oroszországgal nagyon kevés államnak van konfliktusa és ilyen szempontból sokkal megbízhatóbb partner, mint az USA."
Ezt megint nem értem. Orosz o. nem megy mindenhova "hittéríteni" mint az amik, de főleg azért mert nem tud. Az ukrán balhé mennyivel jobb, mint egy afgán vagy iraki? Nem mellesleg, ha fordul a politikai akarat, akkor pont olyan szemetek lesznek, mint bármelyik másik nagyhatalom.
Pedig pont leírtad a lényeget, egyrészt nincsen meg igazán a képesség sem, meg annyira az akarat sem. Oroszország ráadásul alapvetően egy izolációs politikát választó hatalom, nincs szükségük rá hogy terjeszkedjenek (lsd. térkép). Persze ha külpolitikai balhé van az Oroszok nyilván ugyanúgy meghúzzák a gyeplőt mint bárki más, ebből a szempontból semmivel sem jobbak, csak épp a balhéra kisebb az esély a kisebb, korlátozottabb nemzetközi szerepvállalásaik miatt. Az ukrán balhét, amit egyébként mindenki Oroszország belügyének tekint (ahogyan az is, effektíve korábbi orosz területeket csatol vissza, jellemzően orosz népességgel) ne hasonlítsuk már össze az olyan nyersanyagháborúkkal, mint Irak vagy Afganisztán.
Az is szempont lehet, hogy Erdogan alatt Törökország szépen kezd eltávolodni a nyugatos, atatürki irányvonaltól egy tipizált muszlim típusú katonai féldiktatúria irányába és ezért az USA részéről, illetve az általa felfegyverzett, rivális közel keleti államok részéről biztosan kevesebb jóindulatra számíthat a jövőben.
"az SZ 400 fejlesztése során épp az USA haditechnika ellen lett kitalálva."
Ezt mire alapozod? Szerintem egy kínai, eu.-i, vagy orosz gépet pont ugyan úgy tud leszedni. Hogy lehet specializálódni.
Józan észre. Persze lehet olyan elméletet is felállítani, miszerint igazából semmilyen érdemi különbség nincs a nyugati rendszerekhez képest és az oroszok a saját rendszereik fejlesztésénél egyszerűen figyelmen kívül hadják, hogy a legvalószínűbb fenyegetések (NATO/US eszközök) harcászati- és célparaméterein működjön a legjobban a rendszerük. Persze ez nem jelenti azt, hogy pl. orosz típusok ellen ne lenne hatékony.
Specializálódni szerintem úgy lehet, hogy elemzed a nyugati típusok paramétereit (radarképét különböző szögekből, hőképét stb. jellemző bevetési profilját), standoff fegyvereit, a jellemző telepítési helyszínt és időjárási körülményeket és ahhoz igazítod a saját felderítési és elfogó rendszeredet, pl. a radarrendszer hullámhosszának az erre való optimalizálásával, amely pl. kevésbé érzékeny a magaslatok vagy pl. a tenger hullámai általi interferenciára, vagy az adott típusú ECR zavarásra. Ez persze csak egy nagyon általános elmélet.
Nincs olyan, hogy "amerikai technika" ellen. Célparaméterek vannak és céljellemzők. Ha egy piréz és jenki CM profilja ugyanaz, akkor mindkettő ellen jó..
Ha jól értem azt állítod, hogy az amerikai haditechnikai eszközöknek nincsenek jellemző cél- és felderítési paraméterei és jellemzői....
Nincs olyan, hogy "amerikai technika" ellen. Célparaméterek vannak és céljellemzők. Ha egy piréz és jenki CM profilja ugyanaz, akkor mindkettő ellen jó..
"egy softwares beépített hátsó kapun egyszeruen kikapcsolják a gépet a Pentagonból"
Ez nekem már bulváros. Milyen kapcsolaton keresztül? Minek? A világpolitika szerintem nem így működik, hogy ha rossz vagy akkor kiveszem az elemet a játékodból.
"Oroszországgal nagyon kevés államnak van konfliktusa és ilyen szempontból sokkal megbízhatóbb partner, mint az USA."
Ezt megint nem értem. Orosz o. nem megy mindenhova "hittéríteni" mint az amik, de főleg azért mert nem tud. Az ukrán balhé mennyivel jobb, mint egy afgán vagy iraki? Nem mellesleg, ha fordul a politikai akarat, akkor pont olyan szemetek lesznek, mint bármelyik másik nagyhatalom.
"az SZ 400 fejlesztése során épp az USA haditechnika ellen lett kitalálva."
Ezt mire alapozod? Szerintem egy kínai, eu.-i, vagy orosz gépet pont ugyan úgy tud leszedni. Hogy lehet specializálódni.
Pl Ha jól tudom az izraelieknek az általuk vásárolt F-35-el elso dolga lesz hogy digitálisan kibelezik és mennek bele az izraeli rendszerek.
Ez azért költői túlzás. Csak az izraeli EW rendszerek lesznek beleépítve, és ezeket integrálják a saját gépeikhez. Marad az eredeti számítógép, avionika és szoftver.
Ha jól tudom ahogy az angolok, úgy az izraeliek sem kapják meg a teljes forráskódját a szoftvernek... (ami miatt anno az angolok kiakadtak...) Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.17. 08:16:51
Az hogy nem jenki és nem függ az amerikai politikai akarattól és támogatási/utánpótlástól.
Pl Ha jól tudom az izraelieknek az általuk vásárolt F-35-el elso dolga lesz hogy digitálisan kibelezik és mennek bele az izraeli rendszerek. Így biztos nem lesz olyan hogy egy softwares beépített hátsó kapun egyszeruen kikapcsolják a gépet a Pentagonból, és olyan sem, hogy hirtelen nincs alkatrész a főegységekhez, ha nem úgy ugrálsz, ahogy Washington akarja.
Oroszországgal nagyon kevés államnak van konfliktusa és ilyen szempontból sokkal megbízhatóbb partner, mint az USA. Gondolom az sem utolsó szempont, hogy az SZ 400 fejlesztése során épp az USA haditechnika ellen lett kitalálva.
Mind Szaud-Arábia, mind Törökország hozzáfér, hozzáférhet olyan amerikai vagy európai légvédelmi rendszerhez, amely az Sz-400-hoz fogható, bizonyos szempontból jobb is annál. Ha viszont az adott ország katonailag akar megegyezni Oroszországgal, akkor relatíve kevés olyan fegyverrendszert tud kínálni Oroszország, amely valóban vonzó lehet számukra. Az Sz-400 képességei alapján belefér ebbe a kalapba, így ezért kerülhetett eladásra.
A döntésnek technikai szinten több ára van viszont, például kétlem, hogy könnyen bele lehet integrálni a meglévő (nyugati / NATO) alapú légvédelmi rendszerbe az Sz-400-ast (adatkapcsolat, IFF, stb.).
Palinkót kéne megkérdezni, hogy pontosan mit is ábrázol a kép. :)
A felirat alapján (3. iss) a nemzetközi űrállomás pályáját látjuk, a kör tippre a kommunikációs hatótávot / direkt rálátását mutatja.
Ezzel az elmélettel annyi a gond, hogy az űrállomás pályája térképre vetítve inkább színusz-hullámnak tűnik (lásd itt), az 51,6°-os pályaszög miatt. Palinko képén viszont inkább egy nap-szinkron (SSO) pályát látunk, amely észak-dél irányban kerüli meg a Földet. Az SSO pálya sok kémműhold által használt. Szóval igazából nem tudom megfejteni a képet... :D
Mi ebben az S-400-ban olyan jó hogy " mindenki " meg akarja venni ( Szaud-Arábia , Törökország stb ? Ezek Nato vagy USA szövetséges államok miért nem vesznek valami amerikai hasonló fegyverrendszert ?
A műhold akkora területet láthat, mint az Ausztrália melletti nagy kör ?
A kijelző nincs kalibrálva vagy direkt van elállítva, mert a szélek lemaradtak.
- kép
Erősen csodálkoznék, ha a gőzturbinákat, kazánokat, csővezetékeket így bő 20 évvel az utolsó útja után még mindig megfelelő állapotban lennének komolyabb felújítás nélkül. Végül is szó szerint tekintve arra, amit mondott, igaza lehet - egy alapos modernizáció és újjáépítés esetén... :)
Lehet csak fel akart vágni a túravezető, de azt mondta, hogy folyamatosan figyelik az állapotát a hajónak és ha szükség lenne rá, egy modernizáció után újra hadra fogható, szóval szerinte nem selejtezték le teljesen. Meglepett engem is, mert erre emlékeztem amit írtál.
Úgy tűnik a Raytheon-nál már cikinek érzik a 2D-s, "régi" kijelzőket, mikor már a számítógépes játékokban évtizedek óta 3D-s megjelenítés van, szóval fejlesztenek egy új grafikai felületet (gondolom első sorban a Patriothoz), hogy a kezelők ne érezzék magukat a 90-es években...
De nem arról volt szó, hogy csak az Iowa és a Wisconsin maradt a reaktiválható egység, a New Jersey-t pedig törölték a Haditengerészeti járművek listájáról? Hogy maradt aktiválható?
Hello srácok ma egy aktiválható Iowa osztályú csatahajón voltam, mivel gondoltam rátok, próbáltam haditechnikai részletességgel lefotózni (értsd minden biszbaszt) persze ettől még nyilván pont az nem lesz benne ami Téged érdekel :-D. Azért remélem értékelitek majd
Most erre lehet sok példát felhozni oda és vissza, minden esetre az ilyeneket olvasva kicsit megbocsátóbb lettem az indiai Arjun-hoz hasonló esetekkel szemben. :)
Igen, mikroelektornikában és hajógyártásban... A hk-hoz meg eszméletlen kompakt és brutál erős hajtáslánc kell. DK ipara nem "all around". Akkor a T-50 is menne egyedül...
Úgy tűnik a megfelelő erőforrások és erőátviteli rendszerek gyártása azért még Dél-Koreában is problémát jelentenek.
A K2 'Fekete Párduc' harckocsi eredetileg dél-koreai erőforrást és sebességváltót kapott volna, előbbit a Doosan (Hyundai Rotem) gyártotta volna az MTU terveit felhasználva, utóbbit az S&T Dynamics gyártotta, volna. 2012-ben az első 100db harckocsi leszállítása azért csúszott két évet, mert a Doosan nem készült el a motorral, az S&T Dynamics még kevésbé a sebességváltóval - így német MTU diesel-motorok és Renk sebességváltók kerültek a harckocsikba, így lett az első széria legyártva.
Sebaj, majd a második nekirugaszkodás... Ami 106 harckocsi lett volna, tavaly év végétől. Csakhogy a harckocsik koreai gyártmányú sebességváltója a tesztek szerint nem ütik meg az elvárt várható élettartamot. A Doosan erőforrás a jelek szerint bevált, de a sebességváltó nem. A nagyobbik probléma, hogy hiába van (feltehetően) többé-kevésbé kész a 106 harckocsi, sebességváltó nélkül max. védműként használhatóak. Szóval leadtak egy rendelést a Renk-nek, hogy hát enschuldigung, kéne még egy rakat váltó. Csakhogy a Renknél sem úgy működik, hogy oké, négyes sor, második polc középen, hanem hát kell egy jó két év, amíg teljesíteni tudják. Szóval várhatóan csak 2019-re tudják átadni a teljes második szériát.
Ami a történetben azért félelmetes, hogy még egy Dél-Korea, amely a világ egyik vezető technológiai nagyhatalma, is efféle blamába belefuthat...
Sokkal drágább. Az M995-ből egy darab az US ARMY-nak közel két dollárjába kerül. Az M193 FMJ cirka 0,3 dollár.
A másik probléma az ár. Az, hogy létezik wolfram-karbid magvas pct. lőszer, az szép dolog, de minden baka ilyet tárazzon be?
A jobb, ami többre képes, az mindig drágább lesz.
A .30-06 M2 AP felépítése tényleg primitív, és ugye csak acél magvas. Évtizedek óta vannak wolfram-karbid magvas pct. lövedékkel szerelt lőszerek, az US ARMY-nál is. Ezek pontos hatásossága viszont általam nem ismert a kellő mélységben. Úgy tudom, hogy a 7.62x51mm-es kaliberben létezik olyan pct. lőszer, amely képes lehet átütni az E-SAPI panelt is. De 5.56x45mm-esben nincs ilyenről tudomásom.
A másik probléma az ár. Az, hogy létezik wolfram-karbid magvas pct. lőszer, az szép dolog, de minden baka ilyet tárazzon be? Az egy picit drága mulatság lenne.
Szerintem 5.56mm és 7.62mm kaliberekben az AP lövedékek felépítése elég primitív. A kemény mag egy nagyon széles henger, majdnem olyan széles mint a lövedék. Ha keskenyebbre csinálnák akkor elvileg javulnia kellene az átütési képességnek.
A testpáncél alatt nem tudom mit értesz. Ha a ballisztikai mellényt, akkor az US ARMY-nál most az Improved Outer Tactical Vest (IOTV) mellények vannak használatban, E-SAPI betétekkel (elől-hátul 1-1 és két kisebb oldalt a vese magasságában). A mellény magában 9x19mm-es FMJ lőszert képes megfogni. Az E-SAPI-val védett területeken (a mellény és a betét együtt) 3db .30-06-os M2 AP lőszert kell megállítson.
A gond ahogy fade2black is írta az, hogy az M2 AP torkolati energiája ~4200 joule körül mozog. Na most akármilyen trükkös 5.56x45mm-es AP lövedékkel próbálkoznak, ezt a szintet nem tudják elérni. Pont ezért vakarom a fejem, amikor mégis azzal jön az US ARMY, hogy nem létfontosságú a kalibercsere, mert új AP lőszerekkel kezelni tudják a helyzetet...
Hol? USben jóval komolyabb mint a 200$os Kínai, de Oroszoknál is terjed. Máshol nem tudom.
Leginkább semmit. Cifu leírta, ott tartunk hogy .338 Lapua Magnum kéne. Ami sorozatlövésre alkalmatlan.
Most milyen testpéncélok vannak a talpasoknak?
És mit tudnak átütni az AP lövedékek? 5.56, 7.62 (7.62x39mm, 7.62x51mm, 7.62x54mmR)
(bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
A legtöbb harcjármű nem f&f rakétát indít. A többség SACLOS / ACLOS irányítású, esetleg félaktív. Pár kivétel van csak, mint a Spike, NAG vagy a Kornet-EM. Utóbbi nincs hadrendben tudomásom szerint.
- látszik, hogy a rendszer elvileg azonosítani tudja, hogy honnan érkezik a fenyegetés, és abba az irányba fordítja a tornyot (az nem derül ki, hogy milyen távolról kezdi érzékelni a fenyegetést);
- látszik az újratöltés is;
- az nem látszik, hogy ha a kicsit bénán megrajzolt BMP helyett egy RPG-30-al lőnek, akkor mi lett volna a történet vége :)
- az sem látszik, hogy mi lett volna, ha a BMP mondjuk nem egy rakétát indít, hanem kettőt :) Meg esetleg indítás után egyből visszatolat a domb mögé, és nem marad ott még fél percig, amíg a Merkava szépen ráfordítja a tornyát (bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
- egyébként a Merkavákban elvileg Rheinmetall eredetű simacsövű ágyú van, nem huzagolt, ahogy a videón szerepel.
Y Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 16:48:03
1.: Nem, ők az 1899-es Hágait írták alá, amelybe átemelték ezt a pontot.
Elvileg emiatt van, hogy a hadi fegyverekbe nem hasznalnak a vadaszloszerekben hasznalatos gombasodo lovedekeket, csak teljes kopenyeset.
Papiron az nato .223 (M-16) lovedeke ezt teljesiti, de amugy ugy terveztek, hogy a testbe becsapodva szetessen es tobb, nagyobb sebcsatornat vagjon. Reklamalt erre a tobbi allam? (nem nagyon hallottam rola.)
Az oroszok jobban 'betartottak' papiron, ert az 5.45 lovedeke teljes kopenyes es egyben is marad, de kialakitasa miatt (ureges a hegye, hatul a sulypont) a testbe csapodva keresztbe fordul es pont ugy viselkedik, mint egy vadaszloszer (dum-dum golyo).
1, Én is úgy tudom, hogy az amcsik nem írták alá, de ha igen akkor is ki lehet lépni.
2, Én pont azt látom, hogy egyre kevésbé fontos a repesz védelem. Egyre kisebbek a mellények. Egyre inkább Plate carrier közeliek. A soft armour kopik ki. Gondolom most éppen nem szempont és a könnyű gyalogság könnyűségét meg ismerjük.
3, Ez tény. Ahogy a nem repesz képzőknél is.
Esetleg még az okos (?) távcsövek, amivel a pontosságon lehet javítani.
a) ez egy nemzetközi egyezmény, melyet mindenki eltérően értelmez, csak akkor kikényszeríthető, ha a nagyhatalmak állnak szemben a kishatalmakkal (fordítva nem működik);
b) papíron csak az aláíró, illetve az egyezményt elfogadó feleket ('civilizált nemzetek') kötelezi, így például az USA-t, Kínát nem (legalábbis az iratokból nem derül ki, hogy ők aláírták vagy elfogadták volna);
c) van egy csomó kivétel az egyezményben, egyrészt az egyezmény csak az egymás közötti háborúban alkalmazandó, így, ha az aláíró állam valami nem aláíró ('barbár') állammal háborúzik, akkor nem alkalmazandó, vagy, ha eredendően az aláíró ('civilizált') államok ölik egymást, de valamelyik félhez egy nem aláíró ('barbár') állam is csatlakozik, akkor megint nem alkalmazandó;
d) az egyezmény alapján a 400 gramm tömeg alatti robbanó és éghető (anyaggal töltött) lövedékekre vonatkozik, itt el lehet veszni annak értelmezésében, hogy mi tekinthető ilyen lövedéknek.
Az egyezmény szövege amúgy érdekes, az aláíró felek alapvetően abban állapodtak meg, hogy a civilizáció előrehaladta megkívánja, hogy a háború okozta szenvedést csökkentsék. Emiatt az aláíró felek célja kizárólag az lehet, hogy egymás haderejét gyengítsék, melyhez elegendő az, ha 'kivonják' a harcokból az ellenséges katonákat (gondolom megsebesítik őket, nem megölik). Ezen célt azonban szükségtelenül meghaladja az, ha olyan eszközöket vetnek be, amely a harcokból kivont katonák szenvedését megnöveli, vagy a halálukat elkerülhetetlenné teszi (értsd 400 gramm alatti robbanó - éghető lövedékek alkalmazása).
1.: 10mm alatt űrméretnél tilos robbanós és/vagy expandáló lövedéket használni a Szentpétervári egyezmény alapján. Lehet, hogy ma elavult, és esszenciájában nem tartják be, de attól még szigorúan véve senki sem törekedett a megszegésére.
2.: A ballisztikai mellény alapvetően repeszálló feladatnak megfelel a nem plate-el védett részen is.
3.: Az, hogy a repeszek hol sebeznek, függ a becsapódás helyétől és szögétől.
Mi a megoldás erre? Már a 7.62x51 / 7.62x54R kaliber sem éppen sorozatlövésre van kitalálva, legalábbis nem karabély méretű fegyverből. Azok a mellények a védőpanelekkel pedig ezeket is megfogják. A sima baka is .338 Lapua Magnum kaliberű fegyver kap, amely ~1,5x akkora torkolati energiával rendelkezik, mint a fenti puskakaliberek? Oké, de akkor is max. öntöltő fegyverként kerülhet szóba, automata fegyverként kizárt...
Sztem ami változásokat kéne, hogy hozzon az az, hogy a jelenlegi 5.45/5.56/7.62t már a Kínai 200$os Body armorok is védenek és rohamosan terjednek. Amikor az US, Orosz katona 3at belelő a szabadságharcos/terroristába aztán az visszalő az azért kellemetlen.
Negyven éves konstrukciójú fegyvereknél azért ne felejtsük el, hogy a fegyverek maguk is többnyire 40 évesek, elhasználódnak idővel, nem is annyira a harcászati-technikai jellemzőkkel van a baj mert teszik a dolgukat.
A németeknél lásd Marder, G3 stb. Igazából vígan ellennének vele. A FAMAS, AUG szintén nem mai gyerek és ha már úgyis újat gyártanak, érdemes elgondolkodni esetleg egy új konstrukció rendszeresítésén.
Más kérdés hogy szerintem kézifegyverekkel terén pont nem érdemes, mert nincs igazán újdonság, pláne nem egy korai AR-15 klónra. A G36 csere számomra a full érthetetlen kategória, max tényleg annyi értelme van hogy most kicsi a Bundeswehr és a franciák is cserélnek épp, ilyenkor lenne érdemes (mellesleg mintha a G36 / AR15 tárak eleve kompatibilisek, nem?)
Az General Dynamics bemutatta elképzelését az MQ-25 Stingray tenderre. Az javaslatuk az Avenger drónra épül, de annál nagyobb, a főfutók is a testbe húzódnak be, és a szárny alatt két függesztési pontra lehet a buddy-tanking rendszer felszerelni. A NAVY elvárása ~6,8 tonna üzemanyag áttankolási képessége 500 tengeri mérföldre a hordozótól. A gép ugyanakkor már előre láthatóan többfeladatú lesz - alapértelmezésben lesz rajta egy EO/IR érzékelőtorony, és a NAVY kérte a tenderezőket, hogy a drónt lehessen radarral felszerelni.
Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
A kézifegyver fejlesztés nem igazán tud újat mutatni, vagy kitörni a 40-60as években megalkotott alapvető konstrukcióktól (Stoner féle AR-15, illetve a Kalasnyikov féle AK-47 és társai). Az ígéretes újításokkal (pl. G11) sajnos nem lett igazán semmi, még egy kaliber váltást sem sikerült megugrani, például az 5.56-ról a 6.5-ös Grendelre (bár itt megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e áttérni erre vagy más kaliberre).
Én azt hittem egyébként, hogy az új, modern fejlesztések (SCAR, ACR, Cz-805 Bren stb.) elviszik a boltot az AR-15 és klónjai elől, de nem igazán ez a tendencia. Az US SOCOM például korábban rendszeresíteni akarta a SCAR MK16-ot (5.56-os verzió), de aztán megköszönték és visszaadták a fegyvereket azzal, hogy szép-szép, de a korábban használt M4-esekhez képest sokkal többet nem tud, ami indokolná a kiadásokat (a 7.62-es SCAR-H-t viszont rendszeresítették).
Sőt, az ukránok pl. most tesztelik a saját fejlesztésű AR-15 klónjukat (WAC-47), ami még működésében is a 60-es évek M-16-osát idézi (direct impingement -
DI - rendszerű, ezt még az igényesebb AR-15 klónok is kukázták már és gas piston rendszert használnak).
WAC-47
Szóval még az ukránok is kidobják az egyébként kiváló AK-74-eseiket egy DI elven működő AR-15 klónért, remek (bár ennek lehet politikai okai is vannak).
Az AUG, F2000-errel szerintem az a baj, hogy a bullpup-ok kezdenek visszaszorulni, pl. a Franciaország is lecserélte a FAMASt a HK416F-re, pedig a tenderen részt vett a horvátok bullpup rendszerű üdvöskéje, a VHS-2 is.
FAMAS vs. HK416
Y Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 01:30:31
Azé' ennyire szőrszálhasogatóan ne menjünk le kutyába... :D
A fű zöld, az ég kék, a zágyúgolyó meg gyorsabb mint a raketta. Most komolyan, milyen gyakori lehet az az eset amikor a ki látja meg a másikat játékban az a szűk két másodperc lesz a döntő? A mai rendszerben lévő járművek 99%-ban akkor veszik észre az érkező rakétát amikor az csapódik. Akkor is ha 10+ másodpercig közeledik. Mindamellett, hogy a cél észlelésétől a tűzkiváltásig eltelő időnek csak a kezelőtől eredően van egy olyan szórása ahol ez a 2 másodperc nem feltétlenül értelmezhető. Nem látom realitását annak, hogy egy tankra kilőnek egy rakettát, az meg visszalő abban a reményben, hogy az ágyúgolyó majd gyorsabban ér oda. De mond ha te reálisnak látod.
Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
Nekem azért nem világos az egész, mert pont a németek voltak azok, akik vagy 4 évtizedig elvoltak a G3-al, és azt mondták, hogy csak akkor cserélnek, ha egyértelműen jobb az elődnél. Megcsinálták a G11-et, de drága volt, jöttek a politikusok, dobták. Oké, ezt az US ARMY már vagy háromszor eljátszotta (ACR, AICW, XM8), de akkor sem hinném, hogy valóban nyújt annyival többet a HK416, HK433 vagy bármelyik tenderező a G36-nál, ami miatt alátámasztott a fegyvercsere.
Ha legalább más kaliberű lenne a tender. Ha innováció kerülne elő, lásd US ARMY LSAT programja a hüvely nélküli / teleszkópos lőszerrel.
De nem. Ugyan az a kaliber...
Kár, hogy csak 5 percig lehet szerkeszteni, és már akkor se fogadja el a szerkesztést, ha 5 percen belül megnyitod, csak az 5 perc leteltével nyomsz rá a küldésre, pár typo-t javítottam volna :)
Írsz priviben mi bántja annyira a szemedet, és kijavítom. :Đ
A formázást javítottam, gondolom így szeretted volna (center tag-ok). Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.12. 20:21:22
Ez aktív védelemtől majdnem teljesen független. Aki hamarabb veszi észre a célt az nyer, akár rakéta akár gépágyú akár ágyú.
A majdnem itt annyi, hogy a távolság növelésével a rakéta van előnyben (általában) a gépágyús megoldás viszont pont ezt nem engedi.
Bele lehet menni a harcászati részletekbe is, de igazából már a lövészeti/technikai része is messze túl van azon a szinten amin én valaha is okos voltam. Vagy legalább szép. :D Szóval tőlem a témában ne várj többet mint hasraütés, tippelgetés meg ámélkodás. ;)
Kár, hogy csak 5 percig lehet szerkeszteni, és már akkor se fogadja el a szerkesztést, ha 5 percen belül megnyitod, csak az 5 perc leteltével nyomsz rá a küldésre, pár typo-t javítottam volna :)
Az AR-15, illetve a klónjai egyre inkább a reneszánszukat élik.
A KSK a korábbi G36-ait HK416 A7-re cseréli (1.745 db fegyver).
HK416 A7, elvileg a színben és a biztosítóban van eltérés a HK416 A5-höz képest (nem 90 fokban áll, hanem 45-ben)
Egy német tartományi rendőrség több száz SIG MCX-et rendszeresít az MP5-ösök cseréjére. Az MCX annyiban kakukktojás, hogy felépítésében lényegesen eltér az AR-15-től (a rúgó nem a válltámaszban folytatódik, így az behajtható).
SIG MCX
Kérdés, hogy a mostani Bundeswehr tenderen a G36-os leváltására melyik fegyvert hozzák ki győztesen. A résztvevők a HK433, HK416, Steyr-Rheinmetall RS-556 és a Sig MCX.
A HK-nak jó esélyei lennének a tenderen, bár ezt némileg árnyalja, hogy korábban a G36 miatt elég rendesen összerúgták a port a német védelmi minisztériummal. A német védelmi minisztérium a HK-val szemben veszített (a nap végén egy bírósági ítélet mondta ki, hogy a G36 az eredeti előírásoknak megfelelt, amely a HK-t igazolta), most lenne lehetősége visszavágni neki azzal, hogy a tenderen konkurens terméket választ.
A HK pozícióját erősíti még azonban, hogy technikailag elég potens termékeket tett le az asztalra. Egyrészt ott a HK416, amely elég jól sikerült és elég népszerű is lett, azonban az újabb trendeknek megfelelően (illetve, mert elvileg a német minisztérium jelezte, hogy a HK416 túl drága nekik) kifejlesztette a HK433-at is, amely a HK416 és a G36 ötvözeteként minden szempontból jobb, mint a HK416 (így például olcsóbbnak ígérik, megbízhatóbbnak, ergonomikusan is jobb, stb.).
Másrészt a politikai is beleszólhat a dologba, mivel a francia hadsereg nem olyan rég a HK416F rendszeresítése mellett döntött (a FAMASt cserélve), és most a britek EU-ból való kilépésével a francia-német tengely nagyon szeretne együttműködni, így például a haditechnikai fejlesztéseket is racionalizálni (minél több közösen használt eszköz, a párhuzamos fejlesztések megszüntetése, stb.).
Emiatt kézenfekvő lenne, ha a németek - a franciákhoz hasonlóan - a HK416-ot rendszeresítenék.
Y Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.12. 20:21:02
Én úgy gondoltam, hogy amikor elkezdik bontani gépágyúval egy olyan HK oldalát amit reaktív páncél véd APS-el kiegészítve és sok idő nincs, mert már gyün is a rakéta akkor amolyan utolsó mentsvárként talán a torony odaforgatás esetleg testtel együtt még segíthet valamit.
HK alatti járgányoknál, meg marad a kereszt vetés.
Pro és kontra.
Ha tovább gondoljuk az APS-t, akkor az érzékelő meg tudja határozni az indító jármű helyzetét hozzávetőleg, tehát az sem lehetetlen, hogy már a löveget is rá irányítja (ez egyébként ugye a Shtora-1 esetében félig megvalósul, hiszen a beérkező veszélyforrás irányába fordul a torony, csak a függőleges vektor nincs meg). Az irányzónak a feladata persze, ha van elég hidegvére, hogy a végső finomhangolást végrehajtsa. Esetleg a rendszert úgy programozni, hogy automatikusan megpróbálja azonosítani az irányban lévő veszélyforrásokat (alak-felismerés) és akár automatikusan tüzet is nyithat rá.
A HK alatti járműveknél még mindig ott van a rácspáncélzat, mint opció... Oké, a gpá találatok eleve vagy a páncélzatot is lebontották már, vagy kárt tettek benne, de a lehetőség adott, hogy megvédje a járművet a pct. rakétától...
A gond a szememben a reakcióidő és a harctéri tényező.
Ha a gpá. + löveg vagy pct. rakéta kombós jármű fedezte fel előbb a célpontot, akkor van a megoldásnak rációja. Jó esetben az előtt sikerül a célpontot harcképtelenné tenni, mielőtt el tudná sütni a fő fegyverét.
Ha a célpont vette előbb észre a BMP-T szintű járművet, vagy egyszerre veszik észre egymást, akkor ő van helyzeti előnyben, hiszen a gépágyú csapás és a pct. rakéta célba éréséig akár kétszer is lőhet szvsz.
Plusz tegyük hozzá, hogy a BMP-T (és T-14) szintű járművek hátrányban vannak a passzív védelem terén, tehát találat esetén könnyebben kaphatnak be olyan sérülést, ami valódi harcképtelenséget okoz.
Nem ilyenkor kellene egy padlogaz+kodgyertya kombot elebgedni? Ha van 1-2 mp elokeszites, meg lehet ido is a focsapas kivedesere.
Amugy anno igen elterjedten hasznaltak a belovogeppuska koncepciot hsn lovegeknel, es harckocsiknal is. Egy modern tuzvezeto rendszerrel kombinalva 1000 m folott is meg lehet kuldeni egy sorozatot, akar akkor, amikor a fo csomag mar uton van.
A mesterlövész kilövi az optikát, mint a pinty-re hoztam fel a páncéllemezes takarást, mint lehetőséget.
Azt nem tudom, hogy az APS tud-e ilyen kis kalibert is érzékelni, de ha igen akkor repeszfelhőt nem indít csak jelzi az irányt és az adott irányban bevédi a sérülékeny érzékelőket egy darab lemezzel ami kibírja .50cal-t.
--------------------------------------------
kiskorúbézoltán #84858
Én úgy gondoltam, hogy amikor elkezdik bontani gépágyúval egy olyan HK oldalát amit reaktív páncél véd APS-el kiegészítve és sok idő nincs, mert már gyün is a rakéta akkor amolyan utolsó mentsvárként talán a torony odaforgatás esetleg testtel együtt még segíthet valamit.
HK alatti járgányoknál, meg marad a kereszt vetés.
Ááá... azt én se gondolom, hogy direkt az aktív rendszer elemeit céloznák meg. Inkább úgy tudnám elképzelni, hogy úgy általában a járművet célozzák meg. Innentől matek és ballisztika és harcászati elv kérdése a dolog.
Hasamra ütök.
Azt mondom, hogy ha az esetek 75%-ban működjön a dolog. Onnantól ha megvan az aktív rendszer mérete, elhelyezkedése és sérülékenysége (közvetlen találat kell vagy elég a 30-as repesze is. stb) akkor nagyjából meghatározható, hány találatnak kell érnie a járművet. A cél mérete, távolsága stb adja, hogy ennyi találathoz hány lövés kell gyakorlatilag. Nagyon nagy vonalakban talán így meg lehetne határozni, hogy életképes lehet-e a kombinált gá. rakétás lövészet aktív védelemmel rendelkező cél ellen.
Vagy legalábbis a'szem. :)
Az se tartana sokból kivitelezni, hogy ha az APS egy nagy sebességű tárgyat érzékel a torony irányába, akkor az optikákat és érzékelőket arra a 1-2-3 másodpercre bezárnak, a legtöbb kereső optikán van ilyen páncéllemez védelem amúgy is vagy kifordítsa ..ect.
Azért azok a védőlemezek jellemzően csak a kézifegyverek tüzével szemben védenek, már egy nehézgéppuska is esélyesen átüti / tönkreteszi őket. Ez ellen alapvetően a redundanciával védekeznek, adott esetben az irányzó a parancsnok EO/IR periszkópjának a képével is tud dolgozni, értelemszerűen a löveggel párhuzamosított üzemmódban.
Igen, ha nem fölülről támad a rakéta vagy olyan a fej páncél viszonya, hogy a páncél képes megfogni akkor működhet. Bár jellemzően csak a harckocsiknak van olyan homlokpáncélja mi képes egy járműfedélzeti méretű rakéta robbanófejét megállítani és ugye még ott a lehetőség, hogy nem a beforgatott tornyot éri a találat. A többi járműnél nem nagyon van jelentősége a forgásnak.
A BMP-T elemzéseknél nem egy helyen olvastam, hogy a koncepció részben az egyre fejlettebb ERA / NERA és APS rendszerek ellen is készült. Aztán lehet, hogy ez már utólagos belemagyarázat... :)
A gondolatmenet terén azért tétel, hogy el is kell találni az APS érzékelőit és/vagy effektorait, hogy a rakéta beérkezésekor már ne legyen védelmi képesség. Azért ezt már 1km távolságból is nehezen hiszem el, hogy egy mozgó célponton tenyérnyi felületeket ilyen pontosan képes eltalálni...
Informatika és tudomány
