Tök jó, hogy amikor forrásokat keresek valamihez (most éppen a hajófedélzeti ECM / ESM rendszerekhez), akkor érdekes, de teljesen más dolgokba botlok - ami az eredeti céltól messzire eltérít... :)
Nézek utána a hajófedélzeti ECM / ESM rendszereknek, amely ugyebár két dolog, először is a beérkező rádiójelek észleléséről, azok értelmezéséről, kategorizálásáról, illetve ha ellenségesnek van minősítve, akkor ellen-tevékenységről szól. Az ECM antennák egy jó része un. Rotman-lencsével (Rotman-lens) oldja meg a zavaró jelek széles spektrumban való szórását. Ha jól értelmezem, a Rotman-lencse egy (megfelelően méretezve és megtervezve) viszonylag szerény (akár 1dB) jelveszteség árán képes fázisvezérelt antennákat "kiszolgálni", méghozzá fázisvezérlő vagy különálló jelgenerátorok nélkül.
Egy Rotman-lencsés antenna-csoport működési felépítése
A Rotman-lencse fázisvezérlésének elve
Hogy ez miért érdekes? Mert a képalkotásban is kísérleteznek a használatával. A kutatásokról például ezen az oldalon vagy ezen az oldalon lehet olvasni.
Az érdekesség, hogy a képalkotásban ez teljesen új lehetőségeket nyújthat, gyakorlatilag folyamatos képalkotást tesz lehetővé rádióhullámok által. Nyilván ez jelenleg első sorban inkább az önvezető járműveknél hozhat hasznot, de a katonai alkalmazását sem nehéz elképzelni - nyilván nem a nagy, hanem inkább a kis távolságú célfelderítés és célazonosítás terén.
Több NYÁK lapból álló, kis méretű 3D-s Rotman-lencsés képalkotó rendszer
Ez pedig az általa létrehozott kép a különféle távolságokban elhelyezett, különféle RCS méretű tárgyakról
Egy másik kísérlet valós felállása
Ez pedig a rotman-lencsés érzékelő általa alkotott kép
Persze hogy van, a svéd-amerikai Excalibur, igaz a pontos mennyiségről nincs info-m (érdekes egyébként, hogy a Wiki-n nincsenek felsorolva a használók között).
Az Excalibur az US ARMY-nál 2007 óta rendszerben van, használják is bőszen.
Lézeres megvilágítású nincs, az USA alapvetően az elmúlt ~20 évet a GPS bűvöletében élte le, mostanság kezdenek ismét mozgolódni az alternatív megoldások körül.
Ennek az egész szitunak a problémája és rémítő volta az elmúlt 5-10+év történései és az atom. DPRK tüzérségi csapást mér ROK területre wtf. DPRK elsűlyeszti a cheonant wtf.
Atom elött is hülye volt és baromira nem érdekelte, hogy a fenti közül bármelyik súlyos incidens, casus belli lehet, miközben hadereje akár csak egy ROKhoz képest is "pöcs". Akkor mi lesz itt most, hogy rendelkezik atommal és ROK, Japán... már most lőtávon belűl van?
Hasonló mindha egy őrült muszlim "találna" egy atomtáskát. Tuti megnyomná az első nyi városban a gombot mert nem érdekelnék a következmények, illetve hisz a "40 szűzben"... és tényleg mit léphetne ez ellen a "nyugat"? Mik lennének a következmények?
A RoK Armynak van PGM-es lőszere? A jenkinek a Copperhead óta bármi, ami nem lézeres megvilágítást igényel? Mert, ha igen, akkor elég vicces? Vagy egy clusteres ATACMS belövés is elég fincsi...
Annyiból "alap", hogy rendelkezésre áll. Nyilván valahol olyan arányról beszélhetünk, hogy 100 "buta" gránátra jut 1 precíziós vagy résztöltetes gránát, de legalább van, és adott esetben az első tűzcsapásoknál már bevethetik őket.
ROKra írta az 1800+db önjáró tüzérséget, félreolvastam én is elsőre.
@Sequoyah: Nem nagyon lehet Szöúlt szétlőni. "Lehet 10 percig lőni büntetlenül", de 10 perces időtávban akármi van megy a tüzérségi ellencsapás, mindezt úgy, hogy a DPRK tüzérség nagyját határ közelébe kellett tolni. 30+ percen belűl pedig már minden vélt és valós célpontra löttek 2 szalvót.
Szerintem az É. Koreai hadsereg nincs az MN 1986-os technológiai szintjén. (a korabeli Dunai front szintjéről meg csak nem is álmodhat - MN+DHDSCS)
Ennyi, nincs is mit tovább ragozni rajta... Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.16. 20:09:45
Viszont amit a puszta számok nem árulnak el, az a tüzérségi eszközök fejlettsége, az őket támogató eszközök hiánya / megléte, illetve az alkalmazott lőszerek típusa.
Hiába van 1800db önjáró lövege, ha nincs hozzájuk precíziós lőszer, akkor biza marad a jó öreg tűzzónás szórás, ha le szeretnének nyomni valamit. A nyugati technika azért elégszik meg kevesebb csővel, mert egy precíziós lövedék egy pontosan ismert cél koordinátájára zuhan, így annak elpusztítására elég egy lövés is - irányítatlan malacokkal pár tucat alatt nem áll meg egy tűzcsapás, hogy bizonyosan el tudd pusztítani. Pláne maximálishoz közeli lőtávolságnál...
Aztán jön a támogató eszközpark, vagy annak hiánya. Egy tüzérségi radar aranyat ér - kiszámolja, hogy honnan jön az ellentől a gránát, még az előtt, hogy becsapódna. Vagyis rögtön mehet a válaszcsapás...
A támogató eszközpark közé tartozik a tüzérségi megfigyelés is - észak e téren leginkább az előretolt kémeiben bízhat, Dél-Korea viszont drónokkal rendelkezik ugyanerre a célra, vagyis rögtön a becsapódáskor élőben tudják, hogy az adott csapás sikeres volt-e, ha nem, akkor mennyivel kell módosítani a lőelemeket...
Ami miatt szintén érdekes lehet a konfliktus az a tüzérségi eszközök rendkívüli mennyisége. És itt nem csak az északi ezres-tízezres nagyságrendű vontatott tüzérségről beszélek. Ha lehet hinni a wikinek, Dél-Koreának csak 155 -ös önjáró lövegekből több, mint 1800 db van hadrendben. Ez kétszer annyi, mint az USA -nak.
Csak úgy belegondolok hogy a D.Koreaiak pl. felállítanak a DMZ-től délre néhány tucat GLSDB üteget (MLRS és SDB kombinációja) meg felküldenek néhány tucat UAV-t.
Innentől kezdve a DMZ-től É.ra 150 km-en belül ha valaki csak egy görbét mer fingani kap egy SDB-t a nyakába..
Elég hamar vége lenne az ágyúzásnak meg úgy általában minden mozgolódásnak... Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.08.16. 18:00:52
Szóval az eddigiekből leszűrheted: ha a kis dagadék akárcsak próbálkozna is az én vagyok a kemény gyerek stílussal, már maga a Dél-koreai haderő -némi segédlettel esetleg- úgy szétkapná az északiakat, mint Blöki a lábtörlőt :)
Dehogy lőhető... Elolvastad azt, ami linkeltem? Mezei lövegekkel valahol 30-35 km a határ, afelett 155 m-re már rakéta póthajtás kell. Ezen felül nem Szöül külvárosában vannak a felhőkarcolók. Az az elemzés pont arra világítá rá, hogy az csak egy mítosz, hogy Szöül belvárosa ágyúzható lenne. A peremkerületek is éppenhogy. Pesze van még ott más város is. Viszont ezzel "milliókat" leölni nem lehet.
Nézzed meg, hogy Berlin ostromát mennyien élték túl, mind civil mind katonai oldalról, pedig rommá lőtték az egészet és utána ment még a támadás is. Igen, néhány ezer vagy tízezer ember meghalna és milliárd USD kár lenne, de az USA-ban egy combosabb hurrikán vagy megatornádó nagyobb kárt okoz, mint ez...
Ezen felül kettőt találhatsz, hogy mit kapna szét első körben a RoKAF... Az egész esemény közben szeritned a másik oldal malmozna? Amint átéképik a DMZ-t és nincsenek bunkerban, akkor a mezei RoK és US Army tüzérség darabokra szedné őket, mert tudod tüzérségi radar és insta válaszcsapás képessége ott megvan, mert nem 50-60 évvel ezelőtti szarokkal harcolnak...
Ráadásul a meglevő katoni erőt pazarolnák el nem katonai célokra... Persze egy diktátor észjárásával ennek lehet értelme... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.16. 16:49:58
En a legnagyobb veszelynek Szoul szetloveset latom. A DMZ hatararol mar sima lovegekkel is loheto, de nem tudom hogy mi a maximalis hatar amit tisztan kene tartani.
Van valami forgatokonyv az ilyen szempontbol veszelyes haderok kiiktatasara/tavol tartasara, meg mielott felhokarcolok dolnenek romba? Egyaltalan mik itt az eselyei a ket felnek?
Az USMC bejelentette az igényét 50 184 db M27 IAR gépkarabélyra (aka HK416). Mindezt az után, hogy márciusban még 11 000 IAR-ra adtak le kérdést, azóta hirtelen megugrott a mennyiség... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.16. 16:23:38
Yep, Az MP.net-en voltak Planeman-nek zseniális kis elemzései!
Érdekesség: Az Uralvagonzavod körül finoman szólva sem normális a levegő. A cég, amelynek mintegy 30 000 alkalmazottja van, és az Orosz nehézipar ékessége, konkrétan egy éve még 276 milliárd rubel ( ~4 milliárd dollár ) adósságban úszott, és ki tudja ma hol áll. Gyakorlatilag tavaly a Gazprombank húzta ki a csődhelyzetből, miután a korábbi hitelező Alfa-Bank csődeljárást indított a cég ellen.
Az adósság egy része elég érdekesen jött össze, például 2012-től ki tudja miért, de az Uralvagonzavod a rugókat gyártó Beloretszk iparvállalattól (akivel korábban közvetlen üzleti kapcsolatban állt) egy köztes kereskedőn keresztül kezdte el beszerezni. A köztes cég semmilyen más tevékenységet nem végzett, mindössze a Beloretszk és az Uralvagonzavod közötti üzleti kapcsolatba állt bele. Majd 2016 januárjában a köztes vállalat ügyvezetője eltűnt, a cég tulajdonost váltott, majd csődbe ment. Csakhogy úgy, hogy közben a Beloretszk felé 65,5 millió rubeles tartozást halmozott fel. Az Uralvagonzavod felszólította a Beloretszk-et, hogy folytassa a rugók beszállítását, immár ismét közvetlenül, miközben a Beloretszk az elmaradt kifizetéseket próbálta behajtani - részben az Uralvagonzavodon. A Beloretszk elzárkózott a további szállítmányok átadásától, amíg az elmaradt kifizetések rendezésre nem kerülnek - ezután azonban a céget fenyegeti kezdték, illetve állami vizsgálatok kezdődtek ellene. A vége a huzavonának az lett, hogy a Beloretszk ismét egy köztes cégen keresztül szállíthatott az Uralvagonzavodnak...
Az ilyen példákon keresztül lehet látni, hogy az Uralvagonzavod milyen belső problémáktól küzd - érdekesség, hogy 2016-ban az állami Rostec giga-vállalat irányítása alá került, elnöki utasításra... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.16. 16:01:10
A militaryphotos oldalán volt asszem a fórum, csak az évekkel ezelőtt bezárt.
Planeman nevezetű blogger csinált ilyen elemzést kb. 8-10 éve afféle mítoszoszlatóként. Olvastam azt az indexes írást, szerintem elég sok tévedés van benne finomam szólva...
A médiában mindig azzal jönnek (ebben is persze, naná, index), hogy ÉK rommá tudná lőni Szöult a tüzérségével "milliók halálát okozva" meg ilyenek. Ezt nagyon erős túlzásnak érzem, már csak azért is, mert csak a KOKSAN-ok hatótávja éri el igazából Szöult a DMZ északi oldaláról, meg pár MLRS-é. De asszem ki is volt itt a topikban ez már elemezve, volt pár éve egy nagyon alapos cikk. Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.08.16. 15:32:21
Igen. A '80-as évekebn is csak akkor lett volna komoly esélye a RoK + USA ellen, ha Kína is beszáll (akkor még az eszközpark is igen homogén lett volna, szarok mindkettőnél...) és az USA erőit leköti mondjuk egy európai háború (tegyük fel nincs atomháború).
A konfliktus kezdete után az áttelepült USAF és Navy egységek legyaultak volna ott is mindent. MiG-17/19, MiG-21/J-7, Il-28 másolat és egy markonyi MIG-23ML és Szu-25 volt, ami korszerű volt 1989 táján, meg egy század MiG-29...
Ezzel szemben USA oldalon, F-15, F-18, F-14 vadászok, EF-111 + EA-6 B SOJ, AWACS és csapásmérő oldalon PGM-es F-111F és A-6E TRAM, meg egész potens F-111D/E, A-10A és F-16A meg F-16C Block 25 és a többi gép.
Már akkor is ordító eltérés volt a két oldal között...
Szóval a kis köpcösnek nagyon segghülyének vagy szuicid hajlamúnak kell lennie, ha neki akar rontani valamicske győzelmi eséllyel a délieknek, vagy ki akarja hívni az USA-t :)
Orosz fegyverekkel tápolnak kb. 10 éve, Dél-Amerikai viszonylatban nem is rosszak. Ugyanakkor a gazdasági állapotok ott is nyomokat hagytak, így nehéz megítélni mi a pontos bevethető egységek állapota.
Én abból indulok ki, hogy sem az USA sem a RoK-nak nem célja elfoglalni ÉK-t. Amint megindulna a DMZ-től délre az északi sereg a légierő és a RoK Army különösebb erőlködés nélkül kockázná fel őket. Nagyon, de nagyon limitált útvonalakon lehet előrenyomulni. Képzeld el miféle irtást végeznének a stand off fegyverek, amik lényegében büntetlenül alkalmazhatóak lennének.
A konfliktus első napján nem élné túl a DMZ körüli Nyeva és Volhov vonal, a Tomahawk salvo és más stand off fegyverek úcs csapják el, mint teherautó a kiscicát. Onnantól fogva meg 5-6 km magasságban a légierő azt csinál, ami jólesik. Na nem mintha DPRK-nak valaha lett volna normális csapatlégvédelme az USA-val összemérve, aminek nagy része szart sem érne, mert eleve azok HMZ-je felett repülnek. Se Sztrela-10, se Osza, se Kub. A temérdek AAA és kőkorszaki MANPAD a '80-as években USA SOJ support nélkül esetleg még vitézkedhetett volna a F-4DSK/ESK és F-5A/E ellen amik kismagasságból üzemeltek, de kb. ennyi.
Ma a RoK is F-15E-ről eregetné a clusteres JSOW-t meg PGM-mel kapján szét a pontcélokat. Egyszerűen semmi szükség nincs az US Army-ra. Egy támadást képes megállítani a RoK Army a RoAF + USAF-fel sőt, szerintem már USAF nélkül is, csak picit tovább tartana és picivel nagyobb veszteséggel.
Nincs olyan katonai forgatókönyv ami képes lenne kihozni ÉK-t győztesnek. Olyan szinten van a hadereje, hogy azt 1991-ben is laposra verte volna az USA és a RoK együtt, nemhogy ma. 1991 óta semmiféle komolynak vehető előrelépés nem történt északon. Lehet, hogy vannak kicsit jobb MANPAD-ok, meg reszelgettek ezt-azt ezerésves szarjaikon, de nézzünk már délre...
K1A1 vs T-55/62 leszármazottak, J-7/MIG-21 vagy a maroknyi MiG-29 9.12 vs AMRAAM shooter gépek. Vicc az egész. Ez kb. olyan, mint Pz II-vel nekimenni egy ISz-2-nek. Légierő terén akkora a szakadék, hogy példát sem lehet mondani rá...
Apró probléma, hogy ha a levegőből szétbombázod az országot, akkor éhen fognak halni. Ha szárazföldön támadsz, és nem lesz gyors lefolyású a háború, akkor szintén éhen halnak.
Ráadásul ott van a Kína-faktor, mert ha indirekt is segítik az északiakat, akkor az nagyon kiszámíthatatlan helyzetet teremthet.
Most akkor az 5 helyett szerinted menni idő kellett? A harcok megkezdése előtt nem volt ennyire egyértelmű, hogy ilyen könnyű menet lesz.
Pont a szárazföldi erő a kérdés, mert légit szinte korlátlanul tudnak áttolni. Kérdés mi a tököt lehet kezdeni velük. Az egész ország egy nagy hk csapda. :-) E mellett 50 éve bunkereket ásnak. És szerintem szerintem a déliek sem szeretnének az északi kiskatonák vérében fürdeni. A levegőből bobázgatás meg sok idő. Persze millió egy változó kimaradt.
A néphadseregnél a 70M gumis gázálarcot rendszeresítették, ez védelmi képesség terén még rendben volt, a teljes fejet befedte, de a kis méretű okulárok miatt erős csőlátást okoztak, plusz erősen tud párásodni belülről.
A 75M un. "népgázálarc", vagy polgárvédelmi gázálarc, mivel a teljes lakosságnak megfelelő mennyiségű, vegyi/biológiai/atom támadásnál valóban hasznos gázálarcot nem tudtak biztosítani, ezért egy olcsó, egyszerű gázálarcot kezdtek el gyártani és "teríteni". A vászonból készült gázálarctest nem védte a teljes fejet, alapvetően por, füst, egyszerűbb légutakat támadó vegyi gázok ellen védelmet nyújt, de ennél többre nem képes.
A Sivatagi Pajzs felvonulása, amivel már eleve szarrá verhették volna a támadó iraki erőket október végére készen volt. A Sivatagi Vihar ultimátum ideje jan 16 volt. Valójában korábban is támadhattak volna és azzal is ronggyá verték volna Irakot.
DK-ben az USA jelenlét azétr változott az elmúlt 30 évben. USAF is kisebb erővel van jelen mennyiségileg, mint 1989-ben, az más kérdés, hogy ennek ellenére a tűzerő nagyobb.
2. US 7th Air Force HQ -
a. 8th TFW – Kunsan, Republic of Korea:
1. 35th TFS: 24 F-16A
2. 80th TFS: 24 F-16A
b. 51st TFW:
1. 25th TFS – Suwon, ROK: 18 A-10
2. 36th TFS – Osan, ROK: 24 F-16C
3. 497th TFS – Taegu, ROK: 24 F-4E (deactivated 1/89)
c. 5th Tactical Air Control Group – Osan, ROK:
1. 19th Tactical Air Support Squadron: 12 OV-10A
Note: moved to Suwon in 8/89, re-equipped with OA-10A
3. US 13th Air Force HQ – Clark AFB, Philippines:
a. 3rd TFW – Clark AFB, Philippines:
1. 3rd TFS: 24 F-4E
2. 90th TFS: 24 F-4E/G
3. 26th Aggressor Squadron: 24 F-5E (some sources indicate these were F-16s by 1989)
Ebből a Fülöp-Szigeteken levő bázis ma már nem is létezik.
Kadenán már csak két F-15 század van.
Koreában már csak két reptér aktív Osan és Kunsan, Suwonról és Tageu-ról kimentek. A két wing most is azonos, az 51th wingnek elvileg a típusai ugyanazok, csak fejlettebb változatok, ahogy a 8th wingé is. Misawán a 432 wing viszont úgy látom nem létezik F-16-tal.
A US Army-ról is vannak benne adatok, azt is megnézheted a mával összevetve. Talán már nincs is állandó US Army erő RoK-ban, mert egyedül is lazán szétcsapnák északot.
Alapvető kérdés, hogy mégis mit értesz támadás alatt?
Egy szárazföldi lerohanást a'la Öböl-háború I. és II.? Légi csapásmérések, a'la Szíria és a Szerb légiháború?
A légtér megszerzése aligha lehet probléma, a probléma a szárazföldi hadműveletek terén van. Dél-Korea elég erős és komoly haderővel bír, hogy adott esetben ne kelljen külső segítséget megvárni a hadműveletekkel, de a teljes front szélességét képtelen lennének megoldani egyszerűen.
Ha az US ARMY / USMC fel akarna vonulni, akkor "gyorsan" mozgatható egységek per pillanat az USS America (15. MEU), amely a Fülöp-szigeteknél tartózkodik és az USS Bonhomme Richard (31. MEU, egyébként pár napja az ő egyik MV-22-ese zuhant le, 3 MIA-t hagyva), amely az Ausztrál partoknál gyakorlatozik. Viszont az előbbinél nincs Abrams-raj, alapvetően légi mozgatható egység, utóbbi partraszálló (tehát Abrams, LAV-25 és társai). Az US ARMY gyorsan mozgatható egységei most lettek Európába küldve, tehát vagy azokat viszik át, vagy a hátországban aktiválnak pár BCT-t, de ez alsó hangon is legalább egy hónapot venne igénybe a szállítással együtt, bármelyiket is választják.
Mi volt a Néphadseregben rendszeresített 75 M gázálarc legfőbb problémája?
Gondolat kísérlet: Ha É Koreát meg akarják / kell támadni, akkor mennyi idő kellhet a felvonuláshoz? Iraknál valami 5 hónap rémlik. De Dél K.-ban igen jelentős déli és ami erők vannak. Légierőt kb korlátlanul tudnak áttolni. Meg lehet nem is kellene plusz szárazföldi erő, mert elég ami ott van. De kérdezhetném úgy is, hogy mire mennének, ha most kellene támadni?
Kellett egy kis idő, amíg leeset. Nagyon reggel van még.... :D
Ezért mondtam, hogy hatásvadász a cím. Lesz egy kis verseny, tendereztetés, de majd akkor fogok én ebben hinni, ha már USAF logós, USAF lajtsromszámos gépek fognak a betonon állni. :)
A másik csodás hír (most nem állok neki keresgélni) a rádióból ért, a honvédelmi fejlesztésekről szólva megemlítették, hogy felderítő / kiképző gépek megvételét tervezi a légierő, és ezzel újra meglesz az alapja a hazai pilótaképzésnek. A haditechnikai fejlesztések között említve volt még a helikopterállomány, a szállítási kapacitás bővítése (ez egyébként jelenthet bérelt szállítási kapacitást is) illetve a légvédelem és a légvédelmi radarok, valamint az egyéni harceszközök. A csörömpök és a tüzérség látványosan hiányzott a felsorolásból...
A oroszok akkor is csináltak olyat, hogy a leszállófedélzet felett 120 méterre lebegő heli elektronikusan zavarták a rádióforgalmat. Több ilyen eset és forró pillanat után asszem kötöttek egy egyezményt vagy hallgatólagos megállapítást, hogy az ilyenekről leszoknak.
Az alapvető különbség, hogy a Szu-24 egy pilóta vezette gép, a QOM-1 pedig egy pilóta nélküli gép. Természetesen anyagi kárt okoz a lelövése, de emberéletben nem tesznek kárt. A modern hadviselésnek már ilyen árnyalatokat is figyelembe kell venni. :)
A Hornet / Super Hornet radarral észlelheti a drónt, amely alapvetően nem lopakodó kiképzésű, így úgy vélem, hogy 30-40km-ről már felderíthető. Mivel viszont egy hordozóról beszélünk, esélyesen van fent eleve egy E-2C Hawkeye, tehát én úgy gondolom, alsó hangon is 50-80km-ről észlelhették. Természetesen közel repülni hozzá lehetséges, ám ezzel veszélyezteted a vadászgépet is, és végképpen nem "professzionális" eljárás, ugyebár.
A hidegháborúban sem lőtték le az amcsi hadihajók mellett méterekre elhúzó szovjet repcsiket, helikoptereket. Persze volt, amikor a májerkodó szovjet pilótának sikerült lezuhannia a Tu-16-ossal a USS Essex melletti sokadik alacsony elhúzás után elkapta a vízfelszínt (úgy emlékszem itt is volt már a videó).
Gondolom ugyanolyan légijárműnek tekintik mint egy ember vezette gépet. A többi hajójuk mellett elhúzó Szu-24 -eseket sem szokták lelőni.
Egy Hornetről mennyire nehéz kiszúrni egy ilyen gépet? Ha nagy sebességgel elhúznak mellette azzal mennyire tudnák befenyíteni őket?
Ilyenkor lenne jó egy 5-10kW-os, vagy akár 30kW-os lézer. Megvakítja a drón kameráját, onnan kezdve (feltehetően, mint a hasonló drónok) még haza tud menni és le tud szállni, de felderítő munkát és komolyabb manővereket biztonságosan nem tehet.
Persze ha a megvakítás után belerepül a hordozóba, akkor véleményes a dolog... :)
Mégse lőnek. Egyensúlyozik a két fél, hogy mi fér bele, és mi nem. Az USA bizonyítottan sértette meg drónokkal Irán légterét, amiért Irán le is lőtt legalább egy amerikai drónt.
A mostani eset vitatható, de a QOM-1 fegyvertelen felderítő drón, és ezt az amerikaiak is tudják. Ha lelövik, akkor az iráni propagandának adnak egy kis olajat, mert mondhatják, hogy egy fegyvertelen drónra lőnek. Ha nem csinálnak semmit, akkor is jó, mert ezt is el lehet adni propagandának.
Na jó. Hatásvadász cím, ami nem feltétlen fedi a valóságot (kötve hiszem, hogy az USAF pl. Szíria felett bevetne ilyen gépet). Az, hogy próbálják felpörgetni a tesztelési fázist, édeskevés...
Egyébként a jelek szerint Irán rájött, hogy macerálhatja (viszonylag) nyugodtan az amerikai hordozókat. Augusztus 8.-án az USS Nimitz egyik F/A-18E vadászgépe készült leszállni, amikor egy iráni QOM-1 drón repült bele a leszállópályába, és meg kellett szakítania a leszállást.
A QOM-1 egy közepes méretű, dugattyús motoros-légcsavaros drón
A második eset most vasárnap este történt, egy hasonló drón navigációs fények nélkül mintegy 300 méterre megközelítette ismét az USS Nimitz-et, miközben annak a fedélzetéről repülőgép indítás és fogadás zajlott. Az US NAVY a jelek szerint egyenlőre nem tesz többet, mint panasszal él az irániak "nem professzionális" viselkedése miatt...
Én csak HPASP anyagaiból próbálok tanulni, de technikai akadálya szvsz nincs. De egyébként miért nem próbálod ki a SAMSIM-ben? :)
Tegnap este megpróbáltam, mondom legalább fényezem magam egy kicsit. Na a helyzet az, hogy a jelek szerint én nem ütöm meg a jól kiképzett személyzet szintjét :D Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.15. 07:02:28
Egy igen elméleti kérdés. Kváziszimultán célleküzdés közeli célok esetén lehetséges az Sz-200-zal? Én eddig úgy tudom, hogy Sz-200-nál lehetséges az ismételt célbefogás, ha valami okból a rávezetőállomás elvesztte a célt.
Mi történik akkor, ha ezt szándékosan csinálják? Mondjuk jön 6 db B-52 egy irányból és vele szemben áll egy kétosztályos Vega osztálycsoport. Indít két rakétát az osztály és mikor a rakéta vagy rakéták már a célpont felé száguldanak és mondjuk 100-120 km távolság táján vannak, akkor indít mégegyet ugyanarra a célra és így tovább. Az első rakéta elcsapja a célt és a következő is afelé tart, amikor lekapcsolják a célmegvilágítást és új célt világítanak meg, amikor a második rakéta a céloktól akár 60-100 km-re is lehet, de kinematikailag alig tér el. Ez esetben képes lenne a Vega elcsapni a második célt úgy, hogy eredetileg más célra ment a rakéta?
Még a kőkorszaki Volhov is képes volt AVR-el indítáás utáni célmegvilágításra, addig az AVR adta az inputot neki, akkor ez alapján ez lehetetlen lenne a Sz-200-zal? Ok, értem, ehhez baromire képzett személyzet kell meg jó időzés, de elvi szinten technikai akadálya volt ennek?
Az indiai T-90-esek lerobbantak az oroszországi "tankbiatlonon".
Igen, monopulse volt a tűzvezető radar és a szövegek alapján igen jó volt a földháttérben való működése is.
Az R440 képességei:
Változatok:
Crotale 1000 Széria / R440 (1969/1971):
Alap változat Hotchkiss P4R járművekre vagy vontatott alvázra illetve konténerre építve. A rendszerek (ACU és TELAR) között fizikai kábelkapcsolat. A standard felállás 1 ACU + 2-3 TELAR. Az R440 rakéta 85kg-os indulótömeggel bírt, max. sebessége 730m/s, amit 2,5 másodperc alatt ért el, a rakéta effektív lőtávolsága 8,5km. A rakéták zárt konténerben várták az indítást, egy TELAR 2x2 konténerrel rendelkezett.
Crotale 2000 Széria (1973):
Továbbfejlesztett célazonosítás és követés egy, a radarral párhuzamosított TV csatornával. IFF képesség integrálása.
Crotale 3000 Series (1978):
A TV képalkotó csatorna automatizálva lett célkövetés terén.
R460/Shahine/SICA (1980):
Szaud-Arábia számára készített export verzió, a hordozójármű AMX-30 alvázra épített, egy rendszer egy ACU és két TELAR-ból állt, egy TELAR 2x3 tűzkész rakétakonténerrel bírt. Az ACU és a TELAR között adatkapcsolatot építettek ki, így nem volt szükség a kábelekre, és teljesen mobil lehetett a rendszer, amit eredendően a páncélos egységek közellégvédelmére szántak. Az R460 rakéta az R440 továbbfejlesztése, tömege 100kg-ra, égésvégi sebessége 840m/s-re nőtt.
Crotale 4000 Széria (1983):
A szaudi adatkapcsolat továbbfejlesztése, így a TELAR és az ACU-k között 3km-es távolság, két ACU között 10km-es távolságig működő adatkapcsolatot kaptak. Új számítógépek, fejlesztett ECCM és a képalkotó TV csatorna mellé egy hőképalkotó csatorna is került.
Crotale 5000 Széria (1985):
A francia Crotale rendszerek modernizációja, a TELAR új optikai célkövető rendszerrel és új radarral rendelkezik, amely 18km-es hatótávolsággal bír.
Crotale NG (1990):
Új rakéta, a VT-1, amely max. 35G-s manőverre képes, sebessége 1150 m/s lesz, effektív hatótávolsága 11km, és új, 8m-es 'kill zone'-al rendelkező robbanófejet kap. A TELAR teljesen új, kismillió változata készül (vontatott, gumikerekes és lánctalpas alvázra is kerül), alaphelyzetben 2x4 rakétakonténere van éis kap egy keresőradart is, így teljesen önálló működést lehetővé téve.
Crotale Mk.3 (2008):
Tovább fejlesztett rakéta, 16km-es effektív lőtáv és 9km-es célmagasság. Új Shikra 3D keresőradar, amely a Thales SMART-S Mk.2 egyik folyománya. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.12. 09:42:10
Kicsivel kisebb HMZ-je volt, a rakéta max. G-t nem ismerem. Másban mitől lenne szerény? Az Osza egy istenetelenül komplikált antenna-rendszerrel bír(t), ami után Usztyinov (?) közölte, hogy akkor ezt tessék elfelejteni, mert ez így nem lesz jó. Ekkor jöttek a fázisvezérelte antennák és megoldották a problméát, hogy ne kellenek annyi antennával szarozni.
Az Osza korszakos előnye abban volt, hogy igen szűk nagylábban világította meg a célt, tehát SEAD-elni a HARM-ig szinte lehetetlen volt, csak a célbavett gép tudott volna reálisan AGM-45-öt indítani. A Crotoala is keskeny nyalábbal dolgozik és, ha ráadásul jól értem, akkor CW-s, tehát földháttérben is megy a móka és a CW-t. Gondolom monopulzus antennával. Ez a '70-es évek végén elég decens volt.
Gyakorlatilag csak addig kell az első (IR alapú) fázis, amíg a rakéta a radarnyalábba kerül, mindenhol 'all-weather'-nek írják, tehát feltehetően az eső / köd nem akadályozza számottevően a működését.
Olvasgatom a Crotale-ről a különféle anyagokat, és alapvetően pozitívan nyilatkoznak róla. A megrendelő Dél-Afrika volt, náluk Cactus néven futott, és a saját SHORAD rendszerük kifejlesztésééig használták a legnagyobb megelégedéssel. Nyilván egy OSzA-hoz képest a tudása szerény volt, de alapvetően olcsó és hatékony volt, a tengerészeti változata (8 rakétával) pedig megfelelt a szegény ember korai SeaRAM-jának.
Pár fokos tűnyalábba kivezetni az indítás után a rakétát. (ami ugye nem statikus, hanem követi a cél manővereit közben)
Oszán egy rakat antenna végzi ugyanezt. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.11. 21:39:18
Nem ismerem a szóbanforgó rendszert, és itt nem is fogok tudni utána olvasni, szóval csak tippelek:
Monopulzus parabola követi a célt, pár fokos tűnyalábbal.
Rakétát infra képe alapján indítás után parancsközlő távirányítással kivezetik a tűnyalábba.
Innentől a mono-impulzus antenna két jelet vesz, a célét, és a rakétáét. Amíg a nyalábban vannak mindketten, (3 pont) addig irányukat is nagypontossággal méri. Célt követi az antenna tengelyével, a rakétának meg szögkülönbségi jelet küld. (álá KRUG) Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.11. 21:19:39
A Dvina és Volhov esetén egyszerű. Kereszt alakban legyez két antenna és az átfedő 10x10 vagy 7,5x7,5 fokos területen érézkel csak a rávezetőállomás. A radar követi a rakétát és a célpontot is. Ha a céljról nincs jel csak zavarás, akkor távolság infó elvesztve és csak irány van. Jellemzően ekkora van hárompont rávezetés. A zavarás irányát tudod mérni, arra fordul a rávezetőállomás. A rakétát meg a zavarás iránya és a rávezetőállomást összekötő vonalra kormányozza a rendszer.
Otthon majd átbújom a kézikönyvedet meg HPASP írásait, így most nem teljesen világos, hogy a 3 pont módszer hogy is működhet egy radar esetében.
Az IR lényege szvsz pont az, hogy a radarnyaláb közepére vezesse a rakétát (figyeli merre tér el, és ez alapján korrekciós parancsot ad). A Crotale képes 2,5 másodperces közzel két rakétás salvo-t indítani - ez kb. stimmel a rakéta égésidejével, tehát arról lehet szó, hogy az első fázisban nem szükséges a radar a rávezetéshez, az IR érzékelő adatai alapján számolja ki a számítógép a korrekciós manővert, amit továbbít neki.
A baj utána van, mert ugye a rakéta a maximális hatásos lőtávolságáig 19 másodperces repülési idővel bír... hiába van a két rakéta között 2,5 másodperc, egyetlen tűzvezető radar esetén nem tudok rájönni, hogy is működhet ez.
Az Sz-75-nél a három pont azt jelenti, hogy a rávezetőállomás, a rakéta és a célpont egy egyenesen vannak. Ott radarral mérnek mindent.
Itt a radar követi a célt, az IR meg a rakétát. Gondolom én. A problémám azzal van, miután kiégett a rakéta hajtóműve. Nem értem, hogy minek kell az IR.
Most a Crotale rávezetése egész pontosan hogyan is működik?
A rakéta ugyebár parancs-közléses, magyarul távirányítású. Odáig értem, hogy az elején a radar a célt követi, és egy párhuzamosított IR érzékelő figyeli, hogy a rakéta mennyire tér el ettől. Viszont a második fázis radar-irányítását nem értem. A radar elviekben egy célt tud követni, tehát vagy a célt követi, vagy a rakétát. Második radar nincs. Ugrál a cél és a rakéta között?
Informatika és tudomány
