A kép érdekessége annyi hogy ténylegesen ebből indult a legútobbi tank torony mizéria,de csak nagyon nehezen lehetett találni ,(nekem) ,bármit is az eszközről magáról.
Mostanra viszont már csak egy érdekesség,semmi több...
mint ezek...
Igen, valószínüleg több ilyen is van,már csak a festések miatt is.
A képen egy "zsákmányolt" példány van,amit elhagytak ha minden igaz.
Mondjuk a videóhoz képest a lenti képen eltűnt róla a Kornet és az M2. :)
A hírben is szerepel, egy katonai egységtől lopták el őket (3db-ot találtak, egy felrobbant a szétdarabolás közben, két másik sértetlen), és adták el ócskavasnak. Tippre a robbanófej működött el. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.11. 08:11:02
Mondjuk, hogy honnan a frászból kapartak elő egy 50+ éves rakétát számomra homályos. Az is, hogy hogyan maradt benne harci rész vagy nafta. Vagy ezek a zsenik a szilárd gyorsító rakétát vágták fel? Mondjuk rakéta üzemanyag tutira nem lehetett benne, mert az ennyi idő alatt szétmarta volna rég a rakétát...
Molni Észak-Koreáról beszélt, Észak-Koreai partjai közelében cirkálnak a Dél-Koreai, Japán és Amerikai AEGIS rombolók, utóbbi kettő BMD képes, tehát elfoghatják emelkedő szakaszban a rakétát.
Egyebkent kosz a valaszt, de tovabbra is eleg ketertelmu, hogy akkor most jelent barmifele problemat nekik egy Eszak-Korea szintu raketa levadaszasa, meg mielott Japan/Guam fole erne?
Nincs felháborodás egyszerűen a nyugat mint szó rémisztően képlékeny, kinek mi és milyen kontexusban. Határra nézve sokaknak pl az EUval kezdődik a nyugat és nem tőlünk nyugatra mint pl neked.
"Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. "
Ezt így én nem is értem. Egyrészt nem bombázás, hanem preciziós bombázás. És ezt azért teheti meg mert megvan rá a pénzügyi lehetősége, rendelkezik a szükséges technologiával és emelett persze azért teszi meg mert megvan rá a politikai akarat. Igen ahol fontos a polgárok akik adott esetben/jellemzően katonák védelme ott ez fontos.
"Akkor ezt a pénzt eü.-re költené."
Szerintem tartósan csak spec esetekben elképzelhető állam katonaság nélkül. Így ez nem elképzelhető. De minden relatív és pont ezért érdemes lehet hasonlítgatni. pl "nyugat" Franciák, Olaszok, Németek... pl 1.3-2.3%át költik a GDPnek a hadseregre és 10-12%át EÜre. Eközben hamár K-NY Oroszok a GDP 5.3%ot költik a hadseregükre és 7.1%át EÜre.
btw várható élethosszra a felsorolt 3 EUs ország Top 10ben van, nyi országok 90%a Top30ba belefér. Oroszok a 110ek a listán...
"Szoval a palya elejen lehet nagyobb eselyuk elkapni, mert az ismert."
-1-Egy Satan, Yars, Topol... hatótávja akora, hogy indítható Oroszország közepéről is. THAAD hatótávja meg ugye 200-300km.
-2-De pl US felé indíthatóak a fentiek Europa felé, Északi sark felé, Csendes oceán át... Innen, hogy szeded le felszálló ágban? Nincs Oroszország északi határainál, Ki részénél kiépült thaad ütegek 100ai.
-3-Erre pedig még rájön a boomer vonal ami így borejekkel aztán tényleg bárhonnan indíthat.
"Az amerikai raketavedelmet az oroszok ellen mereteztek"
Elképesztően jól működik az orosz agitprop, hogy ez a hülyeséget (is) vég nélkül benyelik. Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.08.10. 17:37:05
Oroszorszaggal szemben meg van az az elonyuk, hogy ha a celpont nem is behatarolhato (illetve Guam eseten az, de lehet mas is a cel), de a kiindulasi pont nagyon is az. Szoval a palya elejen lehet nagyobb eselyuk elkapni, mert az ismert.
Egyebkent kosz a valaszt, de tovabbra is eleg ketertelmu, hogy akkor most jelent barmifele problemat nekik egy Eszak-Korea szintu raketa levadaszasa, meg mielott Japan/Guam fole erne?
Az amerikai rakétavédelem összetett dolog, és alapvetően nem képes az Oroszországból induló ICBM/SLBM rakétáktól megvédeni az Egyesült Államokat. Egy részüket képes lehet megsemmisíteni, de a védelmi rakéták és a beérkező robbanófejek mennyisége nincs arányban.
Guam két rendszerre támaszkodhat, az US NAVY AEGIS BMD-re és az US ARMY THAAD-ra. A 3300km-es távolság alapján IRMB-nek minősülő célt kellene elfogniuk, a THAAD-ot idén tesztelték először ilyen célpont ellen, igaz már két tesztet is végeztek, mindkettő sikeres volt.
Az AEGIS BMD esetén az SM-3 Block IIA illetve SM-6 képessége szükséges a cél elfogására, ezt már tesztelték sikeresen, de csak rövidebb hatótávolságú MRBM ellen, IRBM ellen még soha. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.10. 15:49:16
Milyen rakéta védelemet méreteztek az orszok ellen....??????
Egészen a '2000-es évekig a jenki ABM képességet a Patriot ABM képessége adta M3-4 sebességű célokig úgy, hogy azok paramétere 0 vagy szinte 0 volt, tehát az osztály önvédeleme volt a cél és lehetségse, nem a tőle mondjuk 30 km-re grasszáló hk. hadosztályé. Ezért (is) szerepeltek 1991-ben úgy ahogy...
Aztán mikor rájöttek, hogy ez van, akkor indul a THAAD és PAC-3 fejlesztése is. A PAC-3 szovjet/orosz terminológiával valahol hadosztály és hadsereg szintű légvédelmet jelent. A Patriot FDC-től akár 30 km-re is széttelepülhetek az indítók 15-20 km-es paraméterű célok ellen is van esély használni a PAC-3-at. A THAAD szovjet/orosz terminológiával front szintű ABM rendszer. Iszonyatosan drága és brutális rendszer, az elfogási pont akár 200 km távolságban is lehet. Ez azt jelenti, hogy a kisméretű BM-eket akár 400-600 km-ről is már észlelni kell emelkedő fázisban amint előbukkanak a horizont mögül.
A ballisztikus rakétavédelem nagy területek esetén lehetetlen, mert képtelen vagy minden lefedni és, ha nem kellően sok rakéta oszályod van, akkor a cél paramétere* rohadt nagy lesz. Hála istennek Guam egy kis sziget. Gyakorlatilag néhány fokos íven belöl érkeznek a rakéták minimális paraméterrel. A THAAD max. célsebessége messze a 3000-4000 km-es BM-ekén túl van tudtommal.
Végszükség esetén odamegy egy AB vagy Tico ladik, ahol 10 km/s táján van a legkoszerűbb SM6-tal a max. célsebesség, amivel az 5500 km-es hadászati/start BM is leszedhető.
*Paraméternek hívja az orosz terminológia azt, hogy mennyivel egy SAM osztály mellett repül el vagy csapódik be egy BM.
Van barmi eselye hogy egy EK raketa elerje Guamot? Az amerikai raketavedelmet az oroszok ellen mereteztek, szoval en laikuskent meg akkor se latom eselyet, ha a vartnal sokkal megbizhatobban mukodne az a raketa, es nem robbanna fel feluton, es esetleg 1nel tobb raketat is ki tudnanak loni.
Te is tudod,hogy ez nem ennyire egyszerű. Nem tudjuk hány rakétája van. mondjuk ha nukit lőnek a szigetre, akkor szöszi tényleg kiírtja őket.
Ugyan akkor Dél Koreánk is fájna észak elverése, ez meg az egész világgazdaságnak. Megszállni meg nem tudnák őket.
Semmi, szájkarate. A saját népe és a kétbites nyugati idóták felé parádézik. Kizárt, hogy ne tundá az a dagad geci, hogy pusztán akarat kérdése lenne az, hogy múzeumba való haderejét lesikálja a RoK egyedül nemhogy az USA. A Sivatagi Vihar egyoldalú mészárlása kutyafüle lenne ahhoz képest, amit előadna a nyugat az ÉK-i haderő ellen.
Guamra tett THAAD amúgy is leszedné a bejövő rakétát... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.10. 14:25:14
Északiaknak mi hasznuk származna Guam megtámadásából? A hírek szerint a hónap közepéig készítik el a rakétatámadási tervet, utána a főmuftin múlik, hogy áldását adja-e az akcióra.
Több hónapos történet, de hátha valakinek kimaradt:
Csehország le szeretné váltani a BMP-2-eseit (milyen elmaradottak, az előrelátó Honvédség másfél évtizede már eldöntötte, hogy a BMP(-1) túl nehéz, és nincs létjogosultsága - ezért átfegyverezték a BMP-t használó erőket BTR-80A-ra...), mégpedig egy hatásos lövészpáncélosra. A BAe nagyon teper, hogy megnyerje a tendert, rögtön két változatban is bemutatták a CV90 cseh variánsát, a CV90 CZ a "hagyományos" CV9030 / CV9035 toronnyal, de aktív védelmi rendszerrel és két pct. rakétával felszerelt változatban, illetve a CV90 CZr-t, amely az MCT-30 személyzet nélküli toronyot kapja meg. Mindkét torony elsődleges fegyvernek a Bushmaster II/III 30/35mm-es gépágyúját kapja meg, de persze a vásárló igényei szerint lehet legózni azt, mit szeretnének.
"A complete suit of plate armour made from well-tempered steel would weigh around 15–25 kg.[2] The wearer remained highly agile and could jump, run and otherwise move freely as the weight of the armour was spread evenly throughout the body. The armour was articulated and covered a man's entire body completely from neck to toe. In the 15th and 16th centuries plate armored soldiers were the nucleus of every army. Large bodies of men-at-arms numbering thousands or even more than ten thousand men (approximately 60% to 70% of French armies were men at arms and the percentage was also big in other countries) were fighting on foot wearing full plate next to archers and crossbowmen."
Egyébként elképzelhető, hogy csak a lóra felszállásra időnként alkalmaztak darukat, vagy csigákat. Aki pattant már fel felnőtt lóra, az tudja, hogy azért elég nagyot kell lendülni és a lábat is rendesen fel kell dobni. Nem találtam videót hirtelen arról, hogy ilyen teljes lemezvértben hogy szállnak fel segítség nélkül lóra, de ettől még impressziv:
Dehogynem, az MR-123 természetesen elsődlegesen CIWS-ként szolgált, az első változata még egyszerre csak egy, aztán a kései változatai már egyszerre négy, egy irányban lévő célt tudott követni, de tűzet vezetni egy rendszer egyszerre csak egy célra tudott, ezért vannak teleszórva MR-123 'Vympel' radarokkal a nagyobb hadihajók, a Slava-osztályon három, a Kirov-osztályon 4db látható, mindkét esetben két-két AK-630-as mellé tartozott egy-egy:
A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.08. 21:49:51
Egy kis érdekesség, haditengerészet, MR-123 tűzvezető rendszer a Tarantul-osztályon, amely egy 76mm-es (AK-176) és két 30mm-es (AK-630) löveget irányított.
Tarantul I.
A rendszer radarja
A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.
A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere
M1 Abrams képek
- link
Centurion cut in half
- videó
Leopard 1
- videó
Tény, nem is nagyon volt nekik a szovjetekkel összehasonlítva, ami volt (Chaparral, VADS) azt is kivonták. Szuperszonikus gépek ellen ott a Patriot, közeli fenyegetésként tényleg inkább drónok vagy helik jöhetnek szóba. Mondjuk a drónok elterjedésével lehet, indokoltnak tartják, azok ellen viszont nem kell gyors cucc, inkább a detektálás lehet gond.
Most a rakéta vagy a gépágyú részét kritizálod? :)
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
Az ADATS egy rakétával akarta megoldani a két feladatkört, ezért volt bukás.
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
A GDLS kihozott egy koncepciót az US ARMY SHORAD-problémájára, gyakorlatilag a korábban már bemutatott Boeing Avenger továbbfejlesztés tornyát rakták a Stryker-re, és elnevezték Stryker Mobile SHORAD Launcher-nek (Stryker MSL). A torony 4db Hellfire és 2-3db AIM-9X Block 2 Siderwinder rakétát tart tűzkész állapotban, de állítólag a fejlesztési tervben van egy 30mm-es gépágyú integrálása is:
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Pár napja láttam egy videót ahol a középkori páncél és mai hátizsákos katona mozgását nézték meg gyakorló téren, de az istennek sem találom. Nem ismeri valaki ezt a videót véletlenül?
Korábban már utaltak rá ( #83333 ), szívás. Csak hát most már nincs sok opciójuk... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.08. 10:39:51
India.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
Lengyel Leo 2 A4 belseje 360°-os panorámakép töltő helyéről nézve link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
Igazából még lenne egy megoldás kideríteni, hol van a toronyforgató motor. Ha a testben van akkor macerás lenne letakarni a fogaskoszorút így a belső képeken látszana elég jól. Ha a motor a toronyban van akkor viszont jól takarható és takarni is szokták.
Az orosz mondjuk be is rovátkolta és számozta a toronykoszorút, az irányzónál meg vágott egy lukat a leolvasáshoz. Igy kaptak egy baszott nagy szögmérőt. Ezzel és a bölcsőn lévő szintezőlibellával lőhették a ruszki tankok - a tankosok által közutálatnak örvendő - megosztott irányzású feladatokat, ők tán egyszerűen csak fedettnek mondták. :)
Ha tudnék, már prezentáltam volna. :)
Itt van például ez a kép:
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
A kérdés az, hogy a toronyra vagy a testre rögzíted a forgató motort.
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? :)
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 16:22:17
Nem meglepő módon nyugat alatt a tőlünk nyugatra lévő Eu.-i országokat értem - példálóztam is velük - valamint az amikat. Gondolom nem most találkoztál először ezzel, szóval nem értem a felháborodást.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
Más szóval szerinted a képen valójában az összeszerelt toronygyűrűt látjuk.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
Szerintem a fogazott gyűrű - amit a testhez rögzítenek - maga az alsó csapágyfészek. Erre ültetik rá a tornyot a felső csapágyfészekkel.
A tornyot a fogas gyűrűn belül látható - a toronyhoz csavarozott - gyűrű nem engedi leesni a testről.
Éééés ha már forgatjuk a tornyot, ha nem lenne rögzítve a torony, vagy ha csak a tömege tartaná ott, ugyan mi tartana ellen amikor azt a nem_is_olyan_könnyű tornyot megpörgetik majd megállítják?
Ha minden igaz így néz ki a luk torony nélkül:
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
"A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén."
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti.
A "régi" OTV plate carrier és SAPI betéteknek 7,62x51 M80 páncéltörő lövedékből három találatnak kellett kibírnia.
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka.... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 12:04:37
Tudni, hogy mi ellen vagy meddig védenek ezek a "kerámiabetétes" testpáncélok?
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow
Felborult, visszaborították, torony a helyén. linky
Azért ne menjünk már le olyan szintre, hogy a torony a levegőben maradna, több komolyságot ha kérhetem. :)
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... :) Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené.
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem.
Szerintem elsőre maradjuk az eredeti kérdenél, mely szerint nem elsősorban hanem csak a torony tömege tartja a helyén. :)
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan?
Köszi, tegnap mint említettem, vagy egy-másfél órán át az ilyeneket nézegettem.
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. :)
Informatika és tudomány
