Majd igyekszek keresni valamit, egyelőre itt egy vid, kevesebb mint egy perc: , csak annyit nézz meg rajta, hogy a torony alja milyen mélyen van bent a testben. Mármint az a része ami ilyen szempontból teherviselőnek lehet tekinteni, szóval nem a kosár. :) Aztán ha van időd nézz meg pár videnyót ahol ugyanezzel a csörömppel száguldoznak, ugratnak. Esetleg mindeközben lőnek is.
Bocsi, de most csak ennyire van időm. Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32
Más vizek: Az US ARMY tendert írt ki max. 50 000 darab 7,62x51mm-es gépkarabélyhoz / katonai puskához. A tender célja alapvetően az, hogy olyan fegyvert adjanak a katonák kezébe, amely képes a katonai (kerámiabetétes) ballisztikai mellényeket átütni, lévén nemrég beismerték, hogy az M16/M4 a rendszeresített 5,56x45mm-es lőszerrel képtelen arra, hogy ezt megtegye...
Fél órája még azért panaszkodtam, hogy megint hétfő van, erre most tessék, ma máris tanultam valami nagyon is érdekeset!
Köszi ambasa!
Tehát akkor a műszaki rajzok szerint legalábbis a T-szériában a szovjet/orosz harckocsiknál igenis rögzített a torony. Érdekes a T-72 megoldása is, hiszen a toronykoszorú úgy van megtervezve, hogy a belső 'persely' (ábrán 5-össel jelölve), amely oldható kötéssel van a toronyhoz rögzítve (és feltehetően több darabból áll) egy egy peremmel kapaszkodik a külső perselyen (ábrán 2-essel jelölve) kiképzett másik peremhez, amely megakadályozza, hogy a torony függőlegesen elmozduljon. Persze ehhez az is kell, hogy felül (1-es) és alul (7-es) egy-egy tömítés bent tartsa a kenőzsírt és kint tartsa a koszt... :)
Ügyes megoldás, el kell ismerni...
Közben például találtam ilyet a Tigris I. esetén:
Lehet látni, hogy a toronykoszorú egy hatalmas golyós csapágy, és maguk a csapágygolyók viselik a torony súlyát
(jobb oldalt felül a golyók behelyezésére szolgáló nyílás látható),
pedig nekünk úgy tanították, hogy a csapágyak nem szereti a tengely irányú erőhatásokat :)
Metszet ábrája egy kései Tiger 1 toronygyűrűnek
Most viszont akkor revizionálni kell a korábban írtakat. Mert hát tegnap azért én is vagy egy órát szántam arra, hogy utánanézzek, és például ilyen Quora bejegyzésekben határozottan írják, hogy csak a gravitáció tartja a helyén a tornyot. Most már kezdek kételkedni abban, hogy itt a nyugati mérnökök tényleg a gravitációra hagynák a dolgot... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 07:11:26
Azért mert valami merev, oldható kötéssel van rögzítve, az nem jelenti hogy az ott lévő kötőelemek elviselnek egy extrém nagy nyíró, vagy húzó igénybevételt.
Tudtommal a csatahajók fő lövegtornyain nem volt. (A másodlagoson már szerintem igen, hiszen a pl. A Bismarck fő lövegtornyai hiányoznak, de a másodlagos tüzérség lövegtornyai megvannak.) A harckocsikon szerintem van, a T-34-en és a T-55-ön biztos, hogy van. El tudom képzelni, hogy van az a tömeg és az a hosszú megvezetés, amely ezt feleslegessé teszi, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a feltételek fennállnak egy harckocsi szerkezetében.
A Bismarck másodlagos tüzérségének mind a hat 120 tonnás cirkáló lövegtornya, amely a helyén maradt a főtüzérséggel szemben, vagyis valamilyen rögzítettséggel kellett rendelkeznie, akkor egy harckocsi jóval könnyebb és kevésbé megvezetett tornyát miért is nem kell rögzíteni?
Azért az SMS Derfflinger esetéhez tegyük szépen hozzá, hogy 20 évig (!) feküdt a tengerben a kiemelése előtt fejjel lefele... :)
Élek a gyanúval, hogy azért ott nagyon, nagyon sok minden összegyógyult már :) Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 22:06:57
Mint említettem, akadnak kivételek, például a T-34(-76?) tornyának megoldása ilyen:
Lehet látni, hogy itt az alsó és a felső toronygyűrűt egy belső "kapocs" bizonyos szintig egyben tartja,
rámutatnék ugyanakkor a vastagságára (vékonyságára...)
Na most a modern harckocsiknál van egy kis probléma, az, hogy már egy II.Vh-s harckocsi tornya is 10 tonna feletti, a II.Vh után pedig egyre több és több lett, egy Abrams vagy Leo szintű harckocsinál 25 tonna körüli. Ami sok. Ennek a rögzítése okoz problémákat, hiszen ha az a 25 tonna megmozdul, akkor bizony baj van.
Bevallom a legtöbb helyen én azt olvastam, hogy csak a gravitáció tartja őket a helyükön. Miért nem esik le egyből, amikor fejre áll vagy oldalra dől? Mert a toronygyűrű nem simán felfekszik, hanem van egy pereme, amely miatt csak akkor tud kimozdulni a helyéből, ha teljesen függőleges irányból próbálod meg leemelni / vagy teljesen függőleges irányban kellene fejjel lefele állnia. Ami nem sűrűn szokott előfordulni - kivéve, ha például egy daruval akarod leemelni a harckocsi tornyát. Vagy egy komolyabb IED nem robban be:
Ez az Abrams futott több tüzérségi gránátból álló IED-re, lehet látni, hogy a belsejében nem történt másodlagos robbanás, tehát nem az vitte le a tornyát... Info még erről az esetről
Itt érdemes még egy picit elgondolkodni azon, hogy amikor belső robbanástól leszakad egy harckocsi tornya (ugye láttunk sok ilyet), akkor hogy is van az? Ha a torony rögzítése megoldott, akkor a leggyengébb pontokon kéne felszakadnia a páncélzatnak inkább - ez esélyesen vagy a test lenne, vagy pedig a torony búvónyílásainak ajtajai. Ehelyett viszont a komplett torony vesz repülőtanfolyamot...
Természetesen meggyőzhető vagyok arról, hogy tévedek, csak kérem akkor valami ábrát, képet, hogy hogy a fenébe rögzítik egy modern harckocsi tornyát a testhez... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 22:04:09
Ebben lehet valami...
A képen a Derfflinger látható a kiemelés után (Scapa Flowban az ön elsüllyesztés során felborult, de a Britek kiemelték)
U.ez volt az Oklahoma esetében is. Ott is helyükön maradtak a tornyok
Egyébként, én is furcsáltam a csatahajók lövegtornyának rögzítetlenségét, és megkérdeztem egy olyan szakértőt aki már könyvet is írt a témában és megerősítette ezt az álláspontot. Én azt tapasztaltam, hogy általában azoknak a csathajóknak hullottak ki a lövegtornyai, amelyek (a felrobbantak kivéve) általában több ezer méter mélyen fekszenek, vagyis volt idejük a tenger alatti útjukon többször átfordulni, és a torony így leszakadhatott arról a belső hüvelyről, amelyen állt, vagy kicsúszhatott a a torony aknából. Amelyek pár száz méteren vannak, azok úgy látszik csak egy fordulatot tettek és beékelődtek.
Ettől függetlenül, azért vegyük már azt is figyelembe, hogy egy csatahajó lövegei csak pozitív tartományban adnak le tüzet, míg egy harckocsié negatívba is, amely a lövéskor egy elemelő erőhatást/nyomatékot ad.
TG
Cső mozgatása...? A barbettánál megnézted, hogy hány emelet mélységű....?
Nem emlékszem rá miért kell. Talán a hullámzás, talán a cső mozgatása, de lehet a torony forgatásához. De akkor is meglepődtél te is meg Cifu is. Én is, de az kevésbé meglepő. Hk.-nál szerintem muszáj rögzítened. Nem olyan ritka, hogy tetőre tegyenek egy csörömpöt.
Ez az olasz GDP-s hasonlat szerintem sántít. Tény hogy ennyi pénzből nem várhatunk csodát és ha akarná, akkor Német o. egyedül lenyomhatná őket. De az oroszoknál nem annyi a kenyér meg a munkaerő, mint a digóknál, bár lehet a korrupció ezt kiegyenlíti. Valamint Orosz o. kvázi diktatúra, kb annyit költ a seregre amennyit akar.
Janáj már megelőzött. Tényleg harmadszor futunk neki, kétszer már betettem számos képet szerkezeti rajzott, harmadszor nem fogom az időmet rád pazarolni. De, feltéve, de nem megengedve, tegyük fel, hogy igazad van,és az Abrams tornyát csak a súlya tartja, vajon a BTR-ét is, vagy ha ott kell rögzíteni, akkor mekkora az a tömeg, ahol már nem kell, amely megtartja önmagát A T-55-ét még igen, de a T-72-ét már nem vagy hogy is van ez?
Egyébként az M1-ről szóló rövidfilmben pl. benne volt a torony elfordulás elleni rögzítőjének a beszerelése, vagy a hajtóműtér tűzjelző szenzorainak a beépítése, benne volt a toronyforgató motor beépítése, vagy ha nem láttad, akkor azok sincsenek benne?
Ez miért paradox? Mattis gondolom nem hülye. Az amiknál az Army a hadsereg. Az USMC "csak" egy partra szálló erő. Ennek ellenére tudtommal gyatrábban felszerelt, bár ez az utóbbi időben csökken.
Az oroszoknak szerintem szinte nulla az expedíciós képességük. Így akihez el tudnak jutni, azt kb le is tudják nyomni a 72-ekkel. Amúgy sokkal többet ér 100 db T-72-es, mint 100 db nem működő/legénység nélküli Leo. :-)
A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén. Még az angolok és a franciák is inkább bombáztak Líbiában, mint hogy partra szálljanak. Mondjuk lehet ott meg a háború utáni rendezés került volna sokba. De szuperszónikus bombázókról sivatagot bombázni szerintem vicc.
Csatahajókon semmiféle rogzízés nem volt, honnan szeded ezt ? Egyetlen Acémonstrumos írást sem olvastál zolitól...??? Mi a francnak kéne, mikor a csathajókon több ezer tonna volt egy torony tömege...? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.06. 20:26:28
Ennek kb harmadszorra futunk neki. Emlékeim szerint az összes hk. rögzített és ha tetőre teszik, akkor sem esik ki a torony. A csatahajókon is rögzítés volt, de azoknál nem bírta el a torony súlyát, ezért boruláskor kieshettek.
Én meg úgy tudom, hogy pont ellenkezőleg. Nincs olyan harcjármű aminek a tornyát csak a tömege tartaná a helyén. Vagy ha van is akkor nagyon kivételes, de szerintem nincs ilyen.
Más is ezt nem érti, pedig csak fel kellene rajzolni az erőket...
A torony súlypontja, a súlyerő és az alátámasztási pont majdnem egy egyenesen vannak. Ez azt jelenti, hogy instabil egyensúlyi a helyzet és kb. a torony elfordulása, a súrlódás és min. alakváltozás az, ami a helyén tartja még éppen. Ha elkezdenéd feszegetni, akkor van rá esély, hogy kijönne.
Minden toronynál (hadihajó, harckocsi, lövészpáncélos, statikus erőd, stb.) általános, hogy csak a gravitáció tartja a helyén. Kivételek csak a nagyon kicsi és könnyű tornyoknál voltak/vannak tudomásom szerint (ahol előfordulhatott esetleg, hogy a lendület miatt "leugrik" a torony a toronygyűrűről), de ezt leszámítva csak elvétve voltak/vannak rögzítve. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 18:22:33
A harckocsiknál mennyire jellemző az, hogy a torony saját tömege tartja azokat a helyén? Van ezalól kivétel?
A oroszoknál él az, amit Newton mondott. Óriások vállán állva...
Ha nem lett volna a szovjet örökség és nem lenne atomhatalom, akkor Oo. kb. egy hatalmas másodrendű ország lenne, mint Kína volt 1980-90 között, csak atomfegyverek és korszerűnek mondtható fegyverexport nélkül. Mert olasz GDP-ből előzmény nélkül ezek nem léteznének...
Oo hatalmas, de nyugati szemmel nézve fejletlen lenne. Nem annyira szélsőséges, de kb. olyan, mint Venezuela a gazdasűga. Főleg nyersanyagexportból él, a hozzáadott érték jóval kevesebb, mint az igazán fejlett országokban. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.06. 14:14:06
Az olasz nagyságrendű orosz gdp-ből (persze ez mindig az olaj- és gázár függvénye elsősorban, na az most nem épp kedvező számukra) nehéz csodát művelni, nézd meg az olasz hadsereget és hadiipart. Oroszország nem véletlenül a még a SzU által létrehozott dolgok fejlesztgetéséből él elsősorban. Szerintem nem a hatékonysággal van elsősorban gond, nincs elég lóvé. Kína jóval többet tud költeni már egy ideje, ahhoz képest megszenvednek egy korszerű hajtómű kifejlesztésével is (jó, ahhoz az oroszoknak megvolt a SZU-tól örökölt tudás).
Lehet paradox módon hangzik, de Mattis jelenleg leginkább az US ARMY-t "buffolja". Az US ARMY létszámát akarják a leginkább növelni, a korábban tartalékba helyezett vagy feloszlatott BCT-ket újra feltámasztják, gyakorlatilag az elmúlt fél évben minden program, ami az US ARMY páncélozottságát vagy tűzerejét növeli, szinte akadály nélkül futott végig a Pentagon útvesztőjén.
Amúgy meg az oroszoknak szerintem pont elég a T-72-es. A nuki miatt senki sem köt beléjük. Akinek meg neki mernek/tudnak menni, az ellen elég ez is.
A nukleáris elrettentő erő pontosan az, ami. Elrettentő erő. Ettől még érdeket érvényesíteni kisebb (proxy) háborúkban bizony a hagyományos fegyverekkel lehet, lásd még Koreai-háború, Szuezi válság, Vietnami háború, Afganisztán, Öböl-háborúk...
Persze, egy T-72B3 nagyon hatékony eszköz, de csak addig, amíg az ellenfélnek nincs a TOW-2-nél jobb pct. eszköze (ebből a szempontból a T-72B/BA már csúnyán túlhaladott). Nem véletlen, hogy a T-72B3 "csak" a kötelezőkben jobb a T-72B-nél, normálisabb tűzvezetés, korszerű ERA, új rádiók, de például nincs független parancsnoki EO/IR periszkóp vagy rendes APS...
Ők nem "maximum nulla áldozattal" tolják.
Senki sem számol "maximum nulla áldozattal", tény, hogy a nyugati hadseregeknél elvárás az áldozatok minimalizálása, de ezt az oroszok is igyekeznek magukévá tenni - lásd T-14 leginkább ilyen téren lép nagyot előre, sőt, ebből a szempontból jobb, mint bármelyik nyugati harckocsi...
Szerintetek Mattis kinevezésével szebb idők jönnek majd a bőrnyakúakra? Tudtommal ők mindig a "szakadtkák" az amiknál.
Nem kötözködés, de nehéz elmenni rajtad. Többször bizonyítottad,hogy nem vagy keleti vagy nyugati irányban elfogult. Majd utána bedobsz ilyen egy hét Párizs, meg egy század Griffet. Pedig szerintem ezt te sem gondolod komolyan.
Szerintem amúgy egyik szánalmasabb mint a másik. Az oroszoknál kvázi diktatúra van és erőltetett fegyverkezés alatt is nevetséges hatásfokkal dolgoznak. A nyugat meg arany áron kifejlesztett cuccokat nem használ és vagy nem vesz meg.
Amúgy meg az oroszoknak szerintem pont elég a T-72-es. A nuki miatt senki sem köt beléjük. Akinek meg neki mernek/tudnak menni, az ellen elég ez is. Ők nem "maximum nulla áldozattal" tolják.
Álljon már meg a nászmenet, tökmindegy, hogy egy 10 milliós ország mennyit költ, Izraelt leszámítva senki nem bír orosszal összemérhető erőhöz ekkora lakosságnál. A TuAF kréjmje önmagában elég komoly kihívás lenne. A NATO bármikor összeránt 400-500 db korszerű gépet a jenkik nélkül. A SEAD képességek terén vannak inkább gondok, na meg jenki nélkül nincs SOJ...
Érdekes szituáció... Az US ARMY betiltotta az összes DJI drón használatát a seregen belül. A DJI a világ legnagyobb dróngyártó cége, ám kínai. A DJI sose tagadta, hogy ha a kínai kormány(ügykönségek) jogilag alátámasztottan információt kértek tőle, például a felhasználókról, akkor azt kiszolgáltatták - lévén ez kötelességük.
Ám állítják, hogy arra képtelenek, hogy például kövessék a drónok pontos helyzetét, vagy akár a drón kamerája képét élőben láthassák - ez az, amitől most az US ARMY is tart. Az US ARMY által hozott betiltás érinti még a DJI drónokhoz köthető telefon appokat is, és minden egyebet, ami a DJI-hez köthető. A dolog fonákja, hogy nincs igazán komoly alternatívája a DJI drónoknak - a francia Parrot drónjaiból nincs komolyabb távolságra képes, az amerikai GoPro-nak csak egy új drónja van, a Karma, de kétséges, hogy az mindenben megfelel a DJI drónok kiváltására.
A DJI drónok nem csak az US ARMY-ban, de szinte mindenhol népszerűek felderítési célra, mivel igen olcsóak (legalábbis katonai szemmel), és függően a helyzettől, ideálisan használhatóak akár több km-es távolságból is....
Aminek kb. semmi értelme szintjén, mert a T-72B3 a T-90-től messze van, ehhez képest kb. 2/3-ad annyiba kerül. Erről asszem már volt szó.
De megoldják... A Borej-osztálynál is félig megépített Akula-osztályok orrát "kölcsönözték", például. Én pont azt látom, hogy volt egy időszak, amikor a 100+ dolláros olajáron felbuzdulva iszonyatosan költekezni kezdtek, aztán rájöttek, hogy 50 dolláros olajárnál ezt nem tudják finanszírozni. Hát akkor felújítják a régi eszközöket...
Így lesz a 2200 T-14-es helyett 120 T-14 és 900 T-72B3.... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.05. 17:35:04
A marketing sok mindent elbír: Lockheed LCS-re vizionált General Dynamics 10MJ torkolati energiájú EM ágyú és feladatkörei:
Egy kis érdekesség az orosz haditengerészet nukleáris tengóiról:
A Kazan idén márciusban, vízre bocsátása után
Ugye most bocsátották vízre a második Yasen-osztályú egységet, a Kazan-t. Ez már egy fejlesztett változat (Projekt 885M), de figyelemre méltó, hogy 7 évvel az első egység, a Szeverodvinszk után bocsátották vízre, továbbá azt, hogy a hírek szerint legalább 3,5 milliárd dollárba fájt az orosz haditengerészetnek (viszonyításképpen: egy Virginia-osztályú egység olyan 2,7 milliárd dollár...).
A nagyobb probléma, hogy a többi, nevezetesen 10 db Akula, 3 db Sierra, 4 db Victor III. vadásztengó és 8 db Oscar II igencsak öregszik - a legifjabb Akula-t 2001-ben adták át, vagyis már 16 éves...
Ezen tengók élettartama általában 30 éves koruking tartana (de akad, amelynek eredetileg 20-at adtak meg), és bár 2023-ig további öt Yasen-osztályú egység átadását tervezik, a régi egységek nagyjavítása nélkül nem tudják megoldani a harcképes egységek számának csökkenését.
-A nyolc Oscar II.-őt felújítják, új típusjelölésük 949AM lesz, és 72db 3M-55 Onix és/vagy 3M-54 Klub robotrepülőgépet kapnak a P-700 Granit-ok helyett. Kettőn már elkezdték a munkálatokat.
-A Sierra-I egységekből az egyik eddig is aktív állományban volt, a másodikat elviekben idén fogják (mindkét egység 30 éves). Mindkét Sierra-I és mindkét Sierra-II egységet 945M szintre újítják fel a tervek szerint.
-A Viktor-III-ak sorsa kérdéses, az egyiket nemrég újították fel, két további aktív egység van még, ezek az egységem már 25-27 évesek, tehát elvben élettartamuk vége felé járnak.
-Az Akula-k közül 5db van éppen felújítás alatt, egy felújításra vár, 3 aktív felújítás után, egy aktív, de nem volt felújításon, illetve plusz egy lízingbe van adva Indiának 2022-ig.
Amint látható, gyakorlatilag a régi egységek felújításával próbálják kezelni a helyzetet, feltehetően a Yasen-osztály érkezésével az Viktor III-ak kifutnak, talán az Akula-k közül is a régebbiek. Érdekes, hogy a négy Sierra osztály komolyabb felújításon esik át, kérdéses mennyivel tolják ki az élettartamukat.
A probléma az, hogy ezek a régi egységek szinte mind az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején készült el. Még ha kapnak is plusz 10-15 évet, akkor is csak elodázzák a problémát, márpedig az orosz hadiipar (és gazdaság) nem nagyon lesz képes ~20 egységet pótolni ilyen rövid idő alatt. A Yasen-eket évi egy gyártási ütemre lőtték most be, ha ezt tartják tovább 2023 után, akkor 2030-ig 7 egységet képesek pótolni, de így kb. 13 egység mínusz a jelenlegihez képest.
Cirka 690 Apache van az US ARMY-nál, ennek mintegy negyede AH-64E Guardian (alias AH-64D Block III), a többi AH-64D Block II és Block I, az AH-64D-k felújítása 64E szintre folyamatosan halad, azt tervezik, hogy 2019/2020 körülre már új gyártású Apache AH-64E is lesz a listában.
A Longbow-os kérdésedre: továbbra is rendszerben van a Longbow radar, leginkább az AH-64D-ken látni, ezek a képek például most áprilisiak egy AH-64D Block II-ről:
A Longbow radar lecserélése egy modernebb, AESA radarra régóta téma, de jelenleg nem prioritás.
Az AGM-114L hadrendben van (az AGM-114R mellett), de az US ARMY középtávon le akarja cserélni egy olyan rakétára (Joint Air-to-Ground Missile / JAGM), amelynek két (vagy három) érzékelője van, az egyik a félaktív lézer rávezetés, a második egy aktív radar, míg a harmadik az infravörös képalkotó önrávezetés, de utóbbit lehúzták a programból. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.04. 12:13:05
A játékok érdekessége, hogy bár a Tank Biathlon kapja a legnagyobb médiafigyelmet, de mindenféle egyéb verseny is van gyalogosoknak, tüzérségnek, stb....
Vagy lehetett az is, hogy a Szu-22 felé tartó Sidewinder találkozott a Szuhojról véletlenül a kellő pillanatokban kiszórt egyik infracsalival, tehát lehetett egyszerű "karambol" is. Tudom hogy nem túl nagy az esélye de a LOTTÓ-ötösre is kicsi az esély, időnként mégis előfordul (csak nem velem :-( ....)
Az AIM-9X-nek semmi köze a Sidewinderhez (AIM-9A...P), csak a márkanevet vették át, így simán lehet hogy belefutottak valami gyerekbetegségbe.
Másrészt egy mérés - nem mérés.
(lehetett akár pilóta hiba is, out of envelope launch)
Egész pontosan a Block II szériáról van szó amit 2011-től gyártottak de a NAVY-nek de 2013-ban leálltak vele a nem kielégítő teszt eredmények miatt. forrás
..vagy a rakéta abból az első sorozatból volt aminek leállították a gyártását és az átvételét pont a nem kielégítő reszteredmények miatt.
Én csak azt dobtam fel amit te is írsz, hogy simán lehet disznó mázli. Pláne, hogy nem váratlan támadás volt emlékeim szerint. Előbb az amik is flare-eztek, csak az okosok húzogatták a cica bjszát.
Más szóval vagy extrém szerencsés a szír pilóta, vagy extrém profi, vagy valami új cuccot pakoltak a flare szórójába, avagy esetleg az AIM-9X nincs rendesen felkészítve a szabvány, hétköznapi flare-ekre, minden jóakarat ellenére...
Az első kettő nem túl valószínű, a második kettő elég zavaró...
Pont ez az AIM-9X-es esetén a legnagyobb kérdőjel. Elvileg olyan szűk időintervallumban kéne szórni az elvi esélyhez is AIM-9X esetén, hogy a távolságmérés nélküli MAWS-szal is kevés vagy. Akkor kell, amikor képes vagy telíteni a képalkotást is, de még elég időd van eltávolodni a flare felhőtől. Ez egy néhány tizedmásodpeces tartomány úgy, hogy ha a rakétaindítást szabad szemmel kvázi nem látni, egy pillanatra villan fel talán a hajtómű, az AIM-9X harcászati szempontból füstmentes. 200 méterről sem látni a füstöt tiszta égháttérben
Érdekesség: a jelenleg tengeren lévő amerikai hordozó- és partraszálló flottacsoportok hozzávetőleges helyzete 2017 július 31.-én:
A teljes képhez hozzá kell tenni, hogy a Burke Flight IIA óta nincs a Burke-ökön se Harpoon indító (a helyük megvan, de az indítók nem kerültek beépítésre - költségcsökkentés miatt). :)
Tehát SSM esetében jelenleg a VLS indítóból indítható megoldások játszanak....
Ezt nem is kérdőjeleztem meg, egyszerűen csak rámutattam, hogyha Tomahawk kap Anti-Ship képességet akkor sok ok nem szól Harpoon mellett.
NSM, LRSAM HIHILO profilban tudnak 500kmet, Tomahawk meg LO-HI-LO profilban 1700km+t. LO-HI-LOban egy 410KGs NSM 125KGs harci résszel sztem nem repül nem 1700kmet, nem 500kmet max 250kmet.... Jelentős difi.
Márészt és ez legalább annyira fontos innen Tomahawk univerzális.
Az egyik, hogy ki lehet kerülni a radarcsalikat (chaff). A modern hadihajókon mind van csaliszóró, ezek két alapvető alkalmazásban lehetnek, az egyik szerint plusz céljelet generálnak, tehát a rakétának választania kell, hogy a csalifelhőt vagy felhőket és a hajó jele közül melyikbe csapódik - de a modernebb rakétákat / robotrepülőgépeket erre fel szokták készíteni. Ez abból a szempontból előnyös, hogy közben a CIWS rendszerek működhetnek, hiszen a csalik nem akadályozzák a rálátást a közeledő rakétákra.
A másik opció, hogy egy chaff "falat" hoznak létre, amely elfedi a hajót, így a közeledő rakéta ezen csak "átrepül", és közben lehet, hogy már nem képes újra ráfogni a hajóra, vagyis elrepül mellette. A harmadik opció, hogy az átellenes oldalra hoznak létre chaff-falat, amelybe beleolvadhat a rakéta felől nézve a hajó.
Az ilyen chaff-fal elleni manőver is fentről támadás, hiszen általában csak a hajó egyik oldala mellé küldenek chaff-ot, és jobban megkülönböztethető a hajó jele ily módon.
Végül pedig a fentről támadás előnye, hogy a legtöbb korai CIWS nem kezelte jól a fentről érkező veszélyforrásokat....
A NAVY eredetileg akart egy nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgép-programot, illetve volt is, de folyamatosan le lett húzva a költségvetési táblából. Helyette az USAF-al közös LRASM-t erőltette a Pentagon, ami ugye meg is valósul (lesz VLS-ből indítható változat is), plusz a NAVY szeretett volna egy saját Harpoon-utódot (ami kevesebb, mint fele akkora tömegű, mint az LRASM, és konténerből is indítható), ez a jelek szerint az NSM lesz.
A Tomahawk képességbővítés pontos mikéntje érdekes kérdés, mert mind az LRASM, mint az NSM hi-hi-lo profilban 500km feletti hatótávolsággal bírhat, ami hajó elleni viszonylatban egész jó már. Márpedig a Tomahawk leginkább hatótávolságban tud csak többet nyújtani, mint az LRASM és az NSM (még a harci fej terén is csak akkorát visz, mint az LRASM, vagyis 450kg-osat - az NSM össztömege ennyi, annak 125kg-os harci feje van). Én élek a gyanúval, hogy itt első sorban a rajban való támadás lehetőségét szeretnék bővíteni....
btw ha Tomahk megkapja ahogy kell az antiShip képességet mi értelme a Harpoonnak és pofozgatásának.
Először is, a Tomahawk egy plusz képességet kap, a meglévő robotrepülőgépek, tehát képességbővülést jelent.
A Harpoon marad kisebb hatótávolságú eszköznek, illetve a Tomahawk eleve olyan nagy, hogy csak a nagyobb VLS-ekbe fér bele (mondjuk az más kérdés, hogy az US NAVY-nél jelenleg nincs is olyan nagyobb felszíni egység, amelynek nem a nagyobb VLS-e lenne).
Harmadszor, a Harpoon-t már nem pofozgatják, le akarják cserélni, erre most a legesélyesebb ugye a norvég NSM.
Itt a fórumon volt róla szó, hogy hajók ellen minél gyorsabb rakéták kellenek, amik át tudnak csúszni és / vagy túlterhelni a védelmet. Valamint hogy az amik ellen sokáig fentről akartak támadni, mert arról védtelenek voltak. Nem így van?
Talán mert a légierőnek nincs TH. platformja. De csak tipp.
Svéd ország nem annyira NATO tag, de legyen végül is ő volt a fogadó ország. A két szó amit keresel, az a "még" és az "is" a mondatomban. Az hogy átvágnak az osztrákok felett nettó bunkóság. Tuti átengedték volna őket. Keresztbe kasul rohangálnak katonai gépek a világban.
Nekem ez jött le, neked nem. Persze, hogy el kell fogni őket, csak nem tartom nagy teljesítménynek. Ennyi. Szerencséjükre az osztrákok ingerszegények az utóbbi 70 évben.
Bár mind a kettő légtérsértés, azért az osztrák-ami viszony nem pont egy svéd-orosz és ezt te is tudod.
Informatika és tudomány
, csak annyit nézz meg rajta, hogy a torony alja milyen mélyen van bent a testben. Mármint az a része ami ilyen szempontból teherviselőnek lehet tekinteni, szóval nem a kosár. :) Aztán ha van időd nézz meg pár videnyót ahol ugyanezzel a csörömppel száguldoznak, ugratnak. Esetleg mindeközben lőnek is.
