Ez én is olvastam. Semmit nem ír a konkrét esetről, az AIM-9P teszt benne az egyetlen érdekes. A forrás eleve azért vicces, mert egy hete még arról volt szó, hogy két AIM-9X ment, most meg az egyik már AMRAAM...
Látni semmiből nem látható, tehát ha a megfogalmazásba kötsz bele jogos.
A kinézet alapján feltehetően a Type 055 bír egyfelől a Type 052D osztályon látható Type 346A AESA radarral (ezek vannak az elülső felépítményen). Ahol rezeg a léc, az a hátsó felépítményen látható SMART-L szerű radar, amely feltehetően PESA.
Ünnepélyesen "átadták" az első Type 055 osztályú rombolót a kínai haditengerészetnek. Valójában a hajó még feltehetően egy-másfél év múlva állhat hadrendbe, de legalább kikerültek róla az első hivatalos fotók.
Hivatalos
Kevésbé hivatalos
CGI
A hajóegység valójában közelebb van a cirkálóhoz, a becslések szerint 11-13 ezer tonnás vízkiszorítással fog bírni, 180 méter hosszú és 20 méter széles. A hajó egy 130mm-es löveggel, egy Type 1130-as (a GAU-8-asra épülő, 30mm-es Goalkeeper-hez hasonló) CIWS-el, egy HQ-10 (SeaRAM-szerű, 21 rakétás) CIWS-el, illetve 112-128 darab VLS kontérrel bír. Utóbbiak érdekessége, hogy nagyobbak, mint a nyugati VLS-ek, cirka 9 méteres hosszukkal a legnagyobb hadihajóra telepített VLS-ek per pillanat az orosz dedikált 3M-54 Klub VLS-ekkel együtt. A VLS-ekbe kerülhet HQ-9 nagy hatótávolságú légvédelmi rakéta, HQ-16 közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta, TU9 rakéta-torpedó, YJ-83 hajó elleni robotrepülőgép és YJ-18 szárazföldi célok elleni robotrepülőgép (a Klub másolata).
A hajó láthatóan nagy méretű AESA radarokkal bír (a pletykák szerint 4x L sávban és 4x S-sávban működővel), az orrán szonárdóm látható, a tat részen pedig vontatott szonár lehet az ajtók mögött. A tat részen két hangárt látni, két közepes méretű helikopter számára.
Eddig négy Type 055 romboló építését kezdték meg, nem tudni, hogy pontosan hány gyártását rendelték meg. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.28. 15:03:21
"Ezeket a gépeket azért nem olyan tömegben gyártják, mint mondjuk az autókat (és tényleg kézi erővel csinálnak mindent). Meg elég drágák is hozzá, hogy ne az összeszerelő munkaerőn spóroljanak."
Az első mondatodban majdnem teljesen igazad van, de a kompozit-elemek gyártása az azért már nem teljesen manuális munka, meg persze a nagy tömegben gyártott apró alkatrészek (csavar, alátét, szegecs és hasonlók) gyártása is már régen automata gépeken történik, de az ellenőrzés és beépítés még tényleg mindig manuális.
A másodikban nincs igazad, minden cégnél van olyan beosztású pénzügyes, akinek a feladata a költséghatékonyság növelése, és előfordul hogy (néha túlságosan is) hatékonyan tudja befolyásolni a folyamatokat . Mint már írtam, nem mindig volt jó vége az ilyen "szakember" hatékony működésének a repiparban (pont a repülőgépes területen, műszakiként magamban mindig is idézőjelbe tettem az ilyen beosztás szükségességét és főleg a túlzott hatékonyságát, csak persze sose kérdeztek meg ez ügyben - és a repülőgépgyárak meg a javító cégek is profitért dolgoznak!!).
A kommunista Arzenál sorozatban sütöttek el hasonlót harci gázok kapcsán, mondván miért humánusabbak a gránátok a gázokhoz képest, mikor utóbbiak hatására csak megfullad a katona, az előbbi viszont széttrancsírozza. Utoljára szerkesztette: robgros, 2017.06.28. 10:21:18
Viccesen kicsi a mérete.
Az optika és a technológia tesztelése a cél, feltehetően max. pár kW teljesítményű. A célnak megfelel.
Akkor a leváló köpenyes az ember barát, mert egyből szublimál? :-)
Miért, a lángszóró, az expandáló lövedék és a többi nem ilyen példa? :)
Viccesen kicsi a mérete. Szerintem mire ez beérik, addigra nem lesz harci heli. :-)
Embertelen. :-) Akkor a leváló köpenyes az ember barát, mert egyből szublimál? :-)
Ha jól értelmezem ez a US ARMY "légi" lézerfegyvere. Mivel merevszárnyú gépe nincs, ezért a forgószárnyasokra szeretnének lézert. Hogy mire? Hát első körben jó lesz, ha csak a drónok, ellenséges optikák ellen lehet használni. Aztán jöhet a második kör, ahol már rakétákat lőhet le, vagy akár nem páncélozott földi tárgyakat tehet tönkre (pl. egy rakétaindítót). A végső cél persze az, hogy bármilyen földi célpont ellen használhassák (elég ciki, szinte biztos, hogy jönni fognak azzal, hogy embertelen fegyver, hiszen elevenen lehet ropogósra sütni az ellenfél katonáit).
Most a cél az, hogy megvizsgálják mire kell ügyelni - az optika igényel-e külön védelmet, kell-e valami belső rugalmas vagy aktív felfüggesztés, hogy negálja a helikopter rezonanciáját, stb.
Az összeszerelés manuális. A főelemek gyártása viszont nagyon sokszor emberi kéz érintése nélkül történik legyen az kompozit vagy akár fém alkatrész, de ma már 3D nyomtatás is van.
A gyártás és szerelés két nagyon különböző dolog. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.28. 08:59:10
Ezeket a gépeket azért nem olyan tömegben gyártják, mint mondjuk az autókat (és tényleg kézi erővel csinálnak mindent). Meg elég drágák is hozzá, hogy ne az összeszerelő munkaerőn spóroljanak.
Teljesen egyet értek veled abban hogy fontos cucc az ülés. És bár fontos a költség csökkentés, ők pont annyiért adják a vackaikat amennyiért akarják, mert nincs nyugati konkurencia.
Nem szeretném osztani az észt, mert lehet tökösebb a hölgy mint én, de azért elhúzhatnának a vérbe onnan. Meg valamit alá tehetne annak a dragunak lövés előtt.
Egy meg nem nevezett teljesítményű SSL (szilárdtest-lézer) egy Apache külső pilonján. Alapvetően még csak a tesztelés fázisában vannak, azt vizsgálják, hogy mennyire zavaró a helikopter testének vibrációja és a főrotor légárama a lézernek:
JanáJ #83056
válasz
privát
ma, 13:51
Szerintem éles volt az, csak nem eléggé. Csavarozó Tibor meg nem nézte. Szerintem über gáz, hogy nem derült ki. Főleg mert itt nem "csak" egy életet ment, hanem a pilótához tartozó pénzt és időt is.
"@millerius: Minden tiszteletem mellett, de szerintem nincs igazad. Szerintem a nyugati model jobb, ahol betanított droidként kell dolgoznia az összeszerelőnek. A hiba ott volt, hogy nem vagy nem jól ellenőrizték a késeket. Az anyagiakon felül is pazarlás lenne egy olyan embert a sorra ültetni aki átlátja a mit miértet. Szerintem nem is lenne alkalmas a sor mellett ülni az ő kvalitásaival. Ellenben javításnál meg hibakeresésnél kincset érhet."
A katapultülés az sajnálatosan egy olyan utolsó lehetőség, egyszer használható életmentő berendezés, aminek minden példányát nem lehet működés szempontjából letesztelni mint egy repülőgép fedélzeti berendezéseit vagy rendszereit. Csak akkor lehet jobb a droid-módszer, ha tökéletes működést eredményez, ehhez pedig nagyon precíz szerelési utasítást, munkahelyi technológiát kell készíteni. Ha leírják, hogy x alkatrésznek ellenőrizd pl. a ferde oldalát, annak borotvaélesnek kell lennie, ha éles akkor építsd be y pozícióban a rajz z pontjára, ha nem éles akkor azonnal értesítsd a főnöködet!! Lehet persze magyarázni, hogy "éles volt az csak nem eléggé", szerintem meg pont annyira volt életlen, hogy alkalmatlan volt a funkciójának tökéletes ellátására!! Szerintem a "majdnem jól működött" még egy autó légzsákjánál sem elégséges, nemhogy egy katapultülésnél. Ráadásul a technológia betartásához nem árt ellenőrizni, hogy egy ilyen cégnél dolgozó (esetleg arab vagy hindu droid, mert ugye az a költséghatékony) tud-e kellőképpen olvasni és szöveget értelmezni az adott nyelven!! Ha ezekből csak egyetlen pont nem jön össze tökéletesen, akkor vészhelyzetben egy pilóta életmentés helyett meg fog halni, most is csak azért élte túl mert a földön kattintott. Ha ez magasabban történik, akkor a rajta lógó katapultülés plusz súlya miatt sokkal jobban felgyorsult volna a zuhanása (az ejtőernyő az csak a pilóta súlyára van méretezve!), és a kitüntetést nem a kórházban kapja, hanem csak a koporsójára tűzhették volna. Nem lett volna túl jó reklám egy katapultüléseket gyártó és abból élő cégnek, akármilyen költséghatékony is a droid-módszer. A rep-iparban a túlzásba vitt költséghatékonyság sajnos néha életveszélyt és halált/tömeghalált tud okozni, ez már többször is bebizonyosodott.
Ha már téma volt a Fitzgerald esete, egy kis visszaemlékezés:
USS San Francisco (SSN-711) // 2005
Talán a legismertebb baleset a közelmúltból. A Los Angeles-osztályú tengeralattjáró éppen teljes sebességgel haladt 160 méteres mélységben, amikor nekiütközött egy tenger alatti hegységnek. A balesetben 98 tengerész sérült meg, egyikük nem sokkal később bele is halt a fejsérülésébe. A vizsgálat szerint a kapitány és a fő navigátor mikor útvonalat választott, nem járt el kellő elővigyázatossággal, mert noha a tenger alatti hegység nem szerepelt a térképeiken, az szerepelt rajta, hogy a vízfelszín erre felé sokszor "többszínű", amely többek között efféle jelenségekre is magyarázat lehet.
A tengeralattjáró orr része súlyosan sérült, megsemmisítve az orr-szonárt és kvázi teljesen tönkretéve az elülső merülési tartályokat (problémát jelentett a tengeralattjáró felszínen tartása is a baleset után). Végül mintegy 79 millió dolláros költséggel a kivonás előtt álló USS Honolulu orrát építették át a San Francisco-ra, az átépítés mögötti döntést azzal indokolták, hogy a San Francisco nemrég esett át üzemanyag-feltöltésen, és 2017 decemberéig szolgálatban lehet, míg a négy évvel fiatalabb USS Honolulu újratöltése 170 millió dollárba került volna...
A hajó kapitánya (aki amúgy 20 éves szolgálati idővel és makulátlan előmenetellel bírt) a vizsgálat után el lett bocsátva. A hajó 2009-ben került vissza az aktív szolgálatba.
USS Montpelier (SSN-765) vs. USS San Jacinto (CG-56) // 2012
2012 októberében a USS Harry S. Truman hordozó ASW gyakorlaton vett részt az USS San Jacinto nevű Tico-osztályú cirkálóval és a USS Gravely nevű Burke-osztályú rombolóval. A gyakorlaton az USS Montpelier játszotta az ellenséges tengeralattjárót. Már ott balul kezdődött a dolog, hogy a hadihajók lassú és csendesen mozgó célpontra készültek, míg a tengeralattjáró parancsnoka agresszív támadást vázolt fel beosztottjainak. A gyakorlat megindítása után a két hadihajó jóval lemaradva a hordozó mögött haladt két oldalt, miközben helikopterjeikkel dolgoztak (a nagy sebesség, amelyet a hordozó diktált nem tette lehetővé a vontatott szonár alkalmazását).
A Montpelier sikeresen átúszott a Gravely alatt, majd periszkóp mélységbe emelkedett, hogy "lefotózza" a hordozót. A szonár jelzése szerint a San Jacinto távolodott tőlük, így, noha elég közel volt, a parancsnok úgy vélte, hogy nem jelent számára veszélyt. A Tico-osztályú cirkáló valójában azért lassított, hogy leszállhasson rá feltöltésre az SH-60-as helikoptere, majd útjára bocsátva azt 180°-os fordulatot tett, és nagy sebességgel a hordozó után indult. A hajó őrszemélyzete csak mintegy 30-40 méterre a hajó orrától meglátta a periszkópot, mire a cirkáló parancsoka "teljes erővel hátra" parancsot adott ki, de ilyen kis távon belül még lassítani se nagyon lehet. A cirkáló a szonár dómjával ütközött, amely teljesen megsemmisült, a tengeralattjáró pedig elvesztette a felső oldalkormányát:
A USS Montpelier visszatér a kikötőbe - feltünő a hiányzó felső oldalkormány...
A hibáért alapvetően a kapitányt tették felelőssé (ami ismét egy addig hibátlanul teljesítő tiszt volt), illetve okozatnak tekinthető, hogy a tengeralattjáró fő szonárkezelője alig pár órát aludt csak a balesetet megelőző napban.
A Montpelier javítása mintegy 70 millió dollárba, a San Jacinto javítása 11 millió dollárba fájt. Mellékesen a Harry S. Truman a San Jacinto nélkül indulhatott el a Perzsa-öbölbe, ahova a következő feladata szólította.
USS Port Royal (CG-73) // 2009:
A Port Royal éppen egy nagyjavításon eset át Hawaii-n, mikor kihajózott a fedélzeti rendszerek "shakedown" (~lerázó) útjára. Ennek keretében teljes sebességgel való manőverezés, helikopter indítás és fogadás illetve a fedélzeti rendszerek tesztjét folytatták le. A kihajózáskor már konstatálták, hogy a mélységmérő nem működik. Menet közben a navigációs rendszert GPS-ről lézer-giróra (inerciális rendszer) állították át, amely 2,4km-es eltérést okozott a helyzetmeghatározásban (erről figyelmeztető hangjelzést kapott a személyzet, amely viszont nem vett tudomást róla). A 10m-es merülésű hajó először egy cirka 7 méteres homokpadra, majd innen egy ~5-7 méteres korallzátonyra futott, de úgy, hogy nem csak saját erőből, de vontatóhajók segítségével sem tudott leevickélni róla. Végül több száz tonnányi ellátmányt és üzemanyagot (illetve a személyzet nagy részét) átpakolva más hajókra sikerült nagy nehezen levontatni a korallzátonyról.
A Port Royal hajócsavarjai, illetve ami maradt belőlük a zátonyra futás után
A vizsgálat meglehetősen kínos problémákat hozott a felszínre. A hajó úgy futott ki, hogy több fontos hajózási fedélzeti rendszere nem működött, a kapitány 4,5 órát aludt mindössze az előző 24 órában, sőt, az előző 72 órában mindössze 15 órát. A kapitány, amely 5 év után először kapott újra hajót. A személyzet egy része is tapasztalatlan volt, amelyet nem segített elő, hogy a híd és a CiC (parancsoki központ) között sem volt rendes kommunikáció (a CiC azt hitte, hogy a Hawaii partoktól még több, mint 1 km-re vannak, miközben a valóságban alig pár száz méterre voltak, ám emiatt a hídon szolgálók nem jeleztek, noha ismerniük kellett a partmenti vizeket). A tapasztalt őrszolgálati személyzet, akiknek feltehetően feltűnt volna az, hogy túl közel vannak a partokhoz, éppen a kantinban szolgáltak fel, mivel a beosztásukat erre módosították.
A hajó javítása mintegy 40 millió dollárba fájt, további 8,5 millió dollárt fizetett a NAVY Hawaii kormányzatának, amelynek részeként megpróbálták a megrongált koralltelepeket pótolni. A kapitányt kényszerű leszerelésre ítélték.
USS Hartford (SSN-768) and USS New Orleans (LPD-18) // 2009:
Talán az egyik legfélelmetesebb baleset két US NAVY hadihajó között történt, ám bárki más is lehetett volna az áldozat. A szűk szoroson a tengeralattjáró kifelé, a partraszálló hajó befelé haladt, mikor összeütköztek. A tengeralattjáró periszkópmélységben haladt, és az ütközéskor 85°-ban megdőlt oldalra. A tengeralattjáró tornya súlyosan megrongálódott, a fedélzetén 15 fő sérült meg. A New Orleans egyik üzemanyagtartálya megsérült, és 95 000 liter diesel-olaj a tengerbe ömlött (megj.: A New Orleans első útja előtt is komoly figyelmet kapott, mivel a NAVY nem volt hajlandó átvenni, olyan szörnyű minőségben gyártották le (nem működő szellőzés, működésképtelen liftek, megbízhatattlan meghajtás, és még több, mint 2600 hiba szerepelt a visszautasításban), majd a javítások után nagy nehezen mégis átvették).
Az USS Hartford az ütközés után
A New Orleans oldalán miután befoltozták a lyukat, vissza is térhetett az USS Boxer harccsoportjába.
A Hartford viszont súlyosan megrongálódott, a tornya csaknem letört, a javítás költsége több, mint 100 millió dollárra rúgott.
A vizsgálat szerint a USS Hartford személyzete katasztrófális hibákat vétett szorosban való áthaladáskor. A szonár operátor éppen a közelben lévőkkel beszélgetett, a felügyelő tisztje és a kapitány sem volt a hídon. A hídon lévő rangidős tiszt nem nézet bele a periszkópba, a navigátor pedig éppen testedzést csinált, miközben az iPod-ja a fülében volt.
A félelmetes az egészben az, hogy a vizsgálat szerint ez a fajta lazaság pedig bevett volt. Öt tengerész volt a fedélzeten, akiknél sűrűn előfordult, hogy egyszerűen elaludtak a posztjukon (ebből kettő volt éppen a szoroson való áthaladáskor szolgálatban), ám ezért nem kaptak semmiféle megrovást a tisztektől.
A hajó irányátásához két fő szükséges, ám sokszor előfordult, hogy az egyikük ilyen-olyan okból elhagyta a posztját, egyetlen emberre hagyva az irányítást. A szonártisztek és a rádiósok pedig hosszabb időre is elhagyták posztjukat szolgálati időben, sőt, a rádiós szobába hangszórókat szereltek fel, amelyből zene szólhatott munka közben.
A személyzet a saját védelmében arra hivatkozott, hogy 63 napja voltak tengeren, és a Perzsa-öböl iszonyatosan sekély és zajos, folyamatos teendőket adva a tiszteknek, akik végre lazítani akartak, így a hazaúton.
A Hartford kapitányát elbocsátották, a személyzetből több embert is lefokoztak illetve egyéb megrovásban részesítettek.
Csak abba érdemes belegondolni, hogy a Hormuz-szoros a világ egyik legforgalmasabb tengeri hajózási útvonala, ahol menetrend szerint közlekednek gigászi olajtankerek. Ha az egyik olyan kapja el a Hartford-ot, akkor nem csak a tornyát találta volna meg... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.27. 15:46:36
Szerintem éles volt az, csak nem eléggé. Csavarozó Tibor meg nem nézte. Szerintem über gáz, hogy nem derült ki. Főleg mert itt nem "csak" egy életet ment, hanem a pilótához tartozó pénzt és időt is.
@millerius: Minden tiszteletem mellett, de szerintem nincs igazad. Szerintem a nyugati model jobb, ahol betanított droidként kell dolgoznia az összeszerelőnek. A hiba ott volt, hogy nem vagy nem jól ellenőrizték a késeket. Az anyagiakon felül is pazarlás lenne egy olyan embert a sorra ültetni aki átlátja a mit miértet. Szerintem nem is lenne alkalmas a sor mellett ülni az ő kvalitásaival. Ellenben javításnál meg hibakeresésnél kincset érhet.
A repülőgépeket - és azok alkatrészeit, berendezéseit is - mind a mai napig emberek szerelik össze. Csak az nem mindegy, hogy profi szakemberek, akik a kezükön átmenő minden egyes kis alkatrész szerepét pontosan ismerik (így ellenőrizni is tudják azok alkalmasságát, üzemképességét és probléma esetén selejteznek, jelzik a bajt), vagy egyszerű betanított melósok, akik x számmal jelzett alkatrészt a papír szerinti y helyre illesztik, de fogalmuk sincs hogy mi mire való, így persze az alkalmasságát sem képesek megítélni. A világ sajnos errefelé megy, mert a profi képzett szakember ára sokkal drágább mint A nevű villáskulcsé és B nevű csavarhúzóé (régen a rabszolgák a szerszámuk nevét viselték, ma még ennél azért "kicsit" előrébb vagyunk, de a tendencia nem jó!), a pénzügyi "hatékonyság" követelménye pedig mindent felülír!!
Azért szokott lenni összeszerelési ábra amin jellezően van megvenezés. Egy vágó eszköz beépítésnél, nevezzék bárhogy is nem feltűnő, hogy ÉLETLEN...? Ez olyan, mintha egy forgógép nem forogna...
Szerintem aki beépíti - már ha ez még ember - az nem is ért hozzá, meg ez egy szemrevételezéssel nem is látható dolog.
Ami nekem fura, hogy azt olvastam régi - de nem használt - üléseket kaptunk. Szóval meglepő, hogy pont mi jártunk pórul. Még szerencse, hogy megpróbálta letenni.
Nem tudom, hogy mennyire nyilvános, ami történt akkor. Mintha a jetplanes vagy korábbi blogján a szerzőnek megjelent volna. Röviden, életlen késeket építettek be. Ami felvet bizonyos kérdéseket...
1. Aki összerakta az nem tudta, hogy mit épít be, csak dorid módjára pakolta be az alkatrészt? Nem tűnt fel neki, hogy a kés életlen?
2. Nem tűnt fel a minőségbiztosítás során sem...?
3. Nem tűnt fel itthon az időszakos karbantartások során sem itthon sem máshol senkinek - asszem nem csak magyar gépeken találták meg a hibát - , hogy életlen a kés?
Nem beszéltem típus hibáról. De tudomásom szerint még a civil életben is rögzítik, hogy milyen alkatrészekből és kik pakolják össze a végterméket, pont az ilyen hibák esetére.
@ximix: Igen, beton "kockák" vannak és a neten örökké megy az oltogatás, hogy miért nem aszfaltozzák le. Most a jetplansen felmerült, hogy az nem szereti a meleget. Bár ha a sivatagban van aszfaltos futó, akkor csak megoldható. 2015-ben tudtommal a első futó mögötti dupla "takaró lemezzel" volt gond, ez csukódott rossz ütemben és megszorította a futó szárat. Amit nem értek, hogy szerintem a csehek is ilyen keleti betonos pályáról dolgoznak. Náluk nem volt gond?
Régebben azt hiszem talán itt is volt róla szó, hogy az a betonkifutó a régi M7-re hasonlít, ami beton lapokból épült, és az orrfutónál valami alkatrész ezt a rázkódást nem jól viseli amitől ajtó és a kerék összeakad, vagy valami ilyesmi .
A 2015-ös Griff ülés gond vajon megoldódott? Ilyenkor gondolom átnézik azt a sorozatot, amibe a rossz kések (?) kerültek és cserélik őket. CSak mert szuper lehet az érzés, hogy vacakol a futó, de ha pattintani kell akkor meg nem biztos, hogy működik az ülés.
Jetplansen van erről cikk. Vajon a cseheknél miért nincs gond a beton pályából? A rossz futó csukás hogy függhet össze a betonnal?
Kb. Csak lehet, hogy túl későn...
És túl drágán...
Pont ez a lényege a fél-autonóm rendszernek. A pilótának annyi a dolga, hogy megjelöli a célkörzetet, és utasítja a drónt, hogy hajrá deríts fel / semmisítsd meg az adott célpontot. A többi a drón dolga, legalábbis amit ki tudok olvasni belőle.
Nem élesek, hanem töltet nélküli "díszelgő" változatok.
Ellenben nem értem, hogy egy egyszemélyes gép hogy tudja kihasználni az UAV előnyeit. Járőrben?
Pl. SEAD-ba nem ő fog bemerészkedni az ellenséges légvédelem hatókörzetébe, hanem előre küldi a Valkyrie-okat, amelyek megfelelő távolságból kioldják az SDB II.-ket, majd megfordulnak és visszajönnek. A Valkyrie-okon lehetnek válasz-jeladók, és így mesterséges célok lehetnek. Előre lehet őket küldeni SIGINT és/vagy EO felderítésre, és ha sikerül a kritikus célpontokat azonosítaniuk, indulhatnak a Stand-off fegyverek a vadászgépről / bombázóról. Szóval forgatókönyv, hogy hol és hogyan lehetne használni őket, éppenséggel akad egypár...
Te ennyiből látod, hogy éles-e az ERA? Én nem biztos hogy oda álltam volna fotózni. Max egy cigire. :-)
Az UAV-ra: Vicces mennyivel más egy ember nélküli repülő. Végre nem kell vacakolni a pilótával. Ellenben nem értem, hogy egy egyszemélyes gép hogy tudja kihasználni az UAV előnyeit. Járőrben?
Kratos UTAP-22 MAKO UAV demó repülés. Egy olyan UAV, amely fél-önállóan képes repülni, a videóban például automatikusan követi a "vezérgépet" (AV-8B).
A felfegyverzett következő lépés a XQ-222 Valkyrie, amely várhatóan 2018-ban fog először a levegőbe emelkedni. A Valkyrie cirka 1500kg felszálló tömegű, 227kg (500 font) hasznos terhet vihet, ami lehet SDB vagy felderítő rendszer, EW modul, stb; a hatósugara ~2500km, de ha "feláldozható" módban használják, akkor akár 5000km is. Az ára 2-3 millió dollár per darab várhatóan.
GTA @ Fehéroroszország:
Érdemes a képeken megfigyelni, hogy teljesen acél lánctalpról van szó, nincsenek gumipogácsák:
New incident on the front line in the zone of the Nagorno-Karabakh conflict. What is interesting, "Osa" struck again Israeli "Spike"?
From the official statement of Azeri Defense Ministry
"May 15 servicemen of Armenian Armed Forces brought to a new position on the front line of defense in the Fuzuli, Khojavend direction of the front anti-aircraft missile system" Osa ", trying to take control of the air space", - said the agency. In his version, "SAM" OSA ", was completely incapacitated by fire, and the staff is killed."
From the Armenian side
"May 15 around 16:30 (local time at 15:30 MSK), the enemy launched another provocation in the eastern direction of the contact line, firing a guided missile military target." As a result of the impact of "partially damaged one unit of military equipment", casualties there, the defense ministry reported.
Jó kis cikk, az US MiG-jeiről... In 1985 we had 26 MiGs -- MiG-21s and MiG-23s. We had had MiG-17s originally but phased them out early, and by the end of the program we still had more MiG-21s than anything else.
Kíváncsi lennék, hogy ennyivel nagyobb magasságból indítva az Sz-300/400 kinematkai HMZ mennyvel nő meg.
Fura, hogy vissza tették az erára a V alakú terelőt
Jótékony hatással van arra, hogy az esetleg felcsapódó sár és kosz ne a sofőr képébe csapódjon. ;)
Szemből a hasa csupasz. Kicsi az esélye, hogy pont ott kapják el?
Egyáltalán nem, szvsz egyszerűen nincs túl jó megoldásuk erre. Ha kiegészítő téglákat raknak rá, mint pl. a Chally2 esetében, akkor a terepjáró képessége szenvedi meg (a Chally 2 esetében is azért kerültek fel, mert városi hadviselésre készültek ugye Irakban).
Fura, hogy vissza tették az erára a V alakú terelőt. Szemből a hasa csupasz. Kicsi az esélye, hogy pont ott kapják el?
A motor cseh V-84, a páncélzatát "saját" DYNA nevű ERA-val erősítették meg (ami hasonló az ukrán "Duplet"-hez, feltehetően onnan vették az ötletet), és a légvédelmi géppuska belső távirányítású lett, illetve az optikát / irányzékot lecserélték (de hogy mire, azt nem részletezték). Más változtatásról nem nagyon olvasni. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.24. 16:23:21
DK-nak nem tenne jót, ha egyesülnének. Sok hitel miatt a devizájuk is 0 értékkel bírna. Nagyon sok idő lenne mire infrastruktúra, szállítás és egyéb fontos dolgok felállnának.
Azért piacnak nem lenne rossz. Egy felszabadítás után úgy dolgoznának, mint a kisangyal - a hiteleket törleszthetnék az idők végezetéig. Megerősödne a térségben (és a világon) Nyugat jelenléte is.
A rezsimet legkézenfekvőbben legyőzni szabotázzsal, a kulcsember(ek) likvidálásával lehetne, egy trilaterális megegyezést követően. (Ámerika, Kína, Oroszo.) Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.06.23. 15:49:26
Nade kívülről ez a diktatúra nem fog megbukni. Mégis kinek lenne érdeke kivakarni ÉK a középkorból? Semmi nincs ott, amiért érdemes lenne felszabadítani őket. Hidegháborús ütközőpont volt semmi több.
Dél-Korea egyedül is úgy kenné el a szájukat, hogy abba csak úgy nyekkennének...
A Sivatagi Vihar idején jóval kisebb volt a technikai különbség Irak és a Koalíció egészét, vagy akár a USA-t névzve is.
A észak-koreai haderő nagy része ma a világon múzeumban van és nem aktív szolgálatot teljesít. A legkorszerűbb eszközeik is kb. 30 éve számítottak annak vagy akkor volt másodvonalas VSz/szovjet techika...
A Sivatagi Vihar idején látott mészárlás fejlettebb és még egyoldalúbb kiadását látnád még az USA részvétele nélkül is. Döbbeneteset változott az helyzet kb. 25-30 év alatt. 1988-1992 táján fel sem merül, hogy a RoK képes lenne önmagát önerőből megvédeni. Akkor a légerő F-4D/E és F-5A/E gépeket használt, másodvonalas export légiharc rakétákkal PGM sehol. Harcjármű? M113, meg M48 különféle változatai. A légvédelem volt kicsit korszerűbb ÉK-i szemmel néve a HAWK-kkal.
Mi van ma? F-15K KF-16C Block 50/52 szintű gépek, SEAD, PDG képességel, amit akarsz?
ÉK legkoszerűbb vadászgépe MiG-29 9.12 és talán van egy markonyi 9.13. '80-as évek eleji Szu-25 és minden más kínai fostaliga J-7, J-6 és J-5 (ha ezek egyáltalán röpképesek), meg H-5, ami '50-es évek eleji könnyűbombázó volt. MIG-23ML = huladék.
Harckocsi? K1 és K2, Mistral és egyéb korszerű légvédelmi rendszerek. A K1 valahol egy '80-as évek beli M1A1 és M1IP szintje között volt, a K2 meg M1A1 és M1A2 között. Északi oldalon meg T-55/62 szaros másolatai. Vicc az egész.
Hiba tűnik papíron nagy tűzerejűnek a északi haderő, a tűzerő minősége egy rakás szar, helyzetképalkotó képességűk valahol a '60-as évek szintjén van a XXI. század hálózati alapú hadviselés korában.
Egy háború összetett dolog, nem csak a katonák száma és a fegyverzet mennyisége, illetve minősége számít, hanem az is, hogy a logisztika hogy képes támogatni a saját oldalt. Étel és lőszer nélkül egy több millió sereg is béna kacsa lehet csak. A Koreai-háború idején Északot támogatta a Szovjetunió és Kína, Délt meg a fél nyugati világ. Egy mostani háborúban az Egyesült Államok feltehetően bekapcsolódna, és innen kezdve a kérdés az, hogy Kína és/vagy Oroszország mit reagál erre (és még ott van Pakisztán és India kérdése is).
Még az érdekelne, ha Észak megint próbálkozna támadással, hogy az uralma alatt egyesítsék a félszigetet, akkor miféle következményekre lehet számítani? Nagyjából megismétlődik az 50-es évekbeli helyzet, vagy ezúttal az északiak sokkal rosszabbul jönnének ki az összecsapásokból?
Rövid-hatótávolságú rakéták terén (Scud-kategória) jól állnak, a Nodong folyékony-hajtóanyagú rakétáik ~1300km-es hatótávval bírnak, az újabb szilárd hajtóanyagú, tengeralattjáróról indított KN-11 rakéta 500-1500km közötti hatótávolsággal bírhat (500km-nél nagyobbat még nem bizonyított, egyes elemzők 2000km-et is írnak rá). Az ebből kifejlesztett KN-15 szárazföldi mobil járműről indítható változat 1200-2000km-es hatótávval bírhat, és idén mutatták be..
Amit már lassan másfél évtizede hajszolnak, az a nagyobb, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták (amivel pl. Hawaii-t elérhetik), illetve az inter-kontinentális (amivel akár a kontinentális Egyesült Államokat is elérhetik) ballisztikus rakéták. Van egy KN-17 jelű, folyékony hajtóanyagú, két fokozatú rakéta, amit idén kezdtek el tesztelni (három kudarc, egy sikeres indítás eddig), ez kb. 3500-5000km-es hatótávolságot érhet el.
Az elemzések egy része arra mutat rá, hogy néhány rakétateszt láthatóan nagyobb, feltehetően több fokozatú, folyékony hajtóanyagú rakétával történt 2016-ban, ami egy ICBM-et takarhat, a rakétát KN-08 jelöléssel illetik nyugaton. Mindkét ilyen rakétának tulajdonított indítás kudarc volt.
Hogy meddig juthatnak el? Alapvetően a technológiai fejlettségük meg lenne több fokozatú rakétákhoz, de a megbízhatósággal küzdenek keményen. Az országban uralkodó állapotok miatt e téren csodát aligha lehet várni, de tény, hogy a képességük megvan, hogy előbb-utóbb használható ICBM-et építsenek. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.23. 12:54:56
A tájfunokból nem is terveznek többet reaktiválni?
A jelenlegi tervek szerint a két tartalékban lévő egység, a TK-17 Arkangelszk és a TK-20 Szeversztál szétbontásra kerül, előbbi 2018-ban, utóbbi 2020-ban.
Már bontogatják szét őket... Kettővel végeztek. A Typhoon osztály kb. teszt egységként szolgál tudtommal, a Bulava is erről ment. Az osztálynak annyi, a Delták szolgálnak tovább.
Anno voltak olyan képek, hogy a partra vetett nuki tengók reaktor részét egyszerűen kivágták, a többi meg ott rohadt úgy, hogy a WC-ben még ott volt a kéztörlő. :-) Azóta viszont elég sok szivart elbontottak.
Köszönöm! Elég mellbevágó :) Az biztos hogy irgalmatlan pénz ezt fenntartani, és mivel nincs már hidegháború, ez az orosz flotta nem fogja megbénítani az atlanti óceáni forgalmat. A tájfunokból nem is terveznek többet reaktiválni? Bár gondolom a Borej osztály költséghatékonyabb mint a régi vasak. Gondolom a kivontak tárolása orosz módszer szerint megy, kikötötték valahova aztán hullámozzál, majd jövünk :)
Cifu, tudnál adni egy listát valahonnan hogy milyen és mennyi hajója van Orosz Haditengerészetnek? Köszönöm!
Igen, ezért kérdés, hogy mekkora munka (olvasd: mennyi pénz) lenne kijavítani a rombolót. De a hajó javítása még mindig olcsóbb, mint egy új egység. Mást viszont nem nagyon tehet a NAVY. Ahogy korábban írtam, még egy Tico-t sem tudna reaktiválni, mert az első szériás Tico-kat már leszerelték, a szétbontásra várnak. Az összes Burke még él és virul, egyet sem tettek tartalékba, a korábbi romboló osztályokat (olvasd: Spruance-osztály) meg már szétbontották vagy elsüllyesztették, de egyébként se igazán cserélhetőek egy Burke-el.
Szóval a NAVY opciói kimerülnek abban, hogy kijavítja a hajót (legesélyesebb), vagy kivonja és megpróbálja a törvényhozás torkán lenyomni, hogy kibővítsék a Burke gyártását plusz egy egységgel (amelyet amúgy is most akarnak felpörgetni, tehát kétséges, hogy be tudják-e vállalni). A harmadik opció, hogy csere nélkül kivonják elég valószínűtlen, sem a NAVY nem vágyik rá, se a törvényhozás akkor, amikor pont 355 hajós flottáról álmodoznak. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.23. 10:34:13
Informatika és tudomány
A Port Royal hajócsavarjai, illetve ami maradt belőlük a zátonyra futás után
