A B-2 feladata eredetileg az lett volna, hogy a Topol indítókat levadássza. A cirkálórakéták utólagos célpontkijelölése akkor még nem volt megoldva tudtommal (a célfelderítés gondolom a Lacrosse és hasonló műholdak segítségével történt volna).
Igen, a KEPD-350 és SS pont ez a kategória, de ilyen nincs a jenkiknek. Pont erről szólt a kommetem. :)
Európának viszont stratégiai CM-je nincs. (Az más kérdés, hogy kell-e...)
A fentiek egyike sem stealth... A norvég ASM tudtommal az, az lehetne egy ilyen fegyver alapja, csak kell szárazföldi változat is. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.30. 15:37:12
Jelenleg az egyetlen opció a AGM-154 JSOW hajtóművel ellátása lenne (terv volt is rá), de azóta se kértek belőle.
Elvben a közepes méretű, közepes hatótávú robotrepülőgépre a két legjobb példa európai: KEPD-350 és Storm Shadow. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.30. 15:30:54
Nem értem az USA-t sem, hogy mi a francnka szaroknak a drágább stealth repcsi platfrommal. Sokkal praktikusabb az, ha az eleve kisméretű siklóbomba vagy CM stealth kialakítású...
Lásd AGM-86. Mi a francnak szórakozzon low level bomberrel és repüljön be az ellenséges légtérben? Pakoljár rá fillérekért CM-et és voilá, a B-52 is pont olyan potens 2000 km-ről, mint egy B-1B...
Csak akkor van értelme a stealth strat. bombázónak, ha az AD SAM 100 km-es HMZ-n belül akarsz valami rejtélyes okból 14-15 km magasból tucatjával siklóbombát vagy kisméretű CM-et indítani. Apró hiba, hogy az utóbbiból nincs sem az oroszoknak sem a jenkiknek, nekem egy sem jut eszembe. A JASSM az bezony méretre AGM-86 kategória, az JSOW és SDB glide kittel viszont meg nem rendelkezik hajtóművel és sokkal kisebbek...
Azért vicces ez, mert a T-72B3 ellen kézzel lábbal tiltakoznak. Kurva drága és harcértéke állítólag közelében nincs T-90-hez.
Álmok vs. realitás.
Az 50-60 db Tu-160 lényegében kinyírja a PAK-DA-t, olyan drága.
Még mindig olcsóbb, mint a PAK-DA kifejlesztése, plusz mennyi idő lenne, amíg a PAK-DA eljutna a sorozatgyártásra kész állapotba a PAK-FA alapján? 10 év?
Azért vicces ez, mert a T-72B3 ellen kézzel lábbal tiltakoznak. Kurva drága és harcértéke állítólag közelében nincs T-90-hez.
Az 50-60 db Tu-160 lényegében kinyírja a PAK-DA-t, olyan drága.
Oo. még mindig messze erőn felül fegyverkezik és szerintem ráadásul hülyeségekre költi a pénzt...
Mivel TELAR, így én úgy vélem, hogy rávezető radar alapvetően.
Plusz alapvetően ez csak koncepció, lehet, hogy véglegesen oldalra kinyúló, "rendes" talpai lesznek... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.30. 14:44:27
Úgy tűnik, hogy a nagy ívű orosz fejlesztésekből nyesegettek egy keveset.
Pár figyelemre méltó példa:
Harckocsik: A T-14 'Armata'-ból nem lesz komolyabb megrendelés legalább 2020-ig, addig éves szinten 20-30 beszerzése várható. A kivénhedt harckocsik pótlására T-72B3-ak érkeznek majd.
IFV / APC: A Kurganyec-25 és a Boomerang beszerzése elmarad legalább 2019-ig. Itt még olyan kérdésekre kell választ adni, hogy milyen motorral lássák el a Kurganyec-et, illetve befejeződik-e a 45mm-es teleszkópikus lőszert használó gépágyú fejlesztése.
A régi BMP-2 és BMP-3 járművek felújítása, illetve újabb BMP-3-asok megrendelése várható. A BMP-3-asok küzül páron nemrég feltűntek a fehérorosz éjjellátók, tehát legalább e téren úgy látszik, valami elkezdődött.
Légvédelem: Kiemelt szerepet kap, jelenleg első sorban újabb Sz-400, TOR-M2 és BUK-M3 beszerzését takarja. Viszont felröppentek olyan hírek, hogy az Sz-500 beszerzése elmarad, de legalábbis csúszik.
Légierő: A PAK-DA program továbbra is csúszik, a tervek szerint a meglévő Tu-160-asokat felújítják, illetve új Tu-160M2 bombázókat vásárolnak (50-60 gépről beszélnek). A vadászgépek terén noha kis szériában elkezdődik a PAK-FA gyártása, a beszerzések első sorban a Szu-30, Szu-34, Szu-35 és kis számban talán MiG-35 körül fognak forogni. A Ka-52 és a Mi-28N helikopterek rendszeresítése is folyni fog tovább.
Haditengerészer: Eldőlt, hogy a 2025-ig tartó időszakban nem lesz se repülőgép-hordozó, se nukleáris-meghajtású romboló (a Lider-osztály, kvázi Kirov-utód) építés. Kisebb felszíni egységek gyártása és a tengeralattjárók (úgy hagyományos mint nukleáris meghajtásúaké) kap prioritást.
Nem egészen világon, hogy az állványon levő radar az kismagasságú CW felderítő radar vagy tűzvezető radar SARH vezérléshez. A jármű szélesebesség limitjére is kíváncsi lennék és hogy meilyen talajon képs letalpalni. Az Sz-300 76N6 NVO (Clam Shell) radarjának ehhez képes brutális lábai vannak. Bár azért itt a rakéták és a jármű alap összsúlya lehet, hogy nagyobb és alacsonyabban van a súlypont.
A futurisztikus négytengelyes alvázon alapvetően a BUK-M3 rendszereire alapozva hoztak létre a járművet, amely 6db tűzkész rakétával bír, és érdekessége a radar ötletes tartókonzolja. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.30. 14:20:34
Elvben. Gyakorlatilag mindenféle trükköket alkalmaznak ugye, az 5.56x45mm M855 szétszakad darabokra, ha testbe csapódik, több sebcsatornát nyitva, és megnehezítve az orvosi kezelést. A 7.62x39mm M43 és az 5.56x39mm 7N6 lövedék a stabilitás peremén repül, testbe csapódva forogni kezd, nagyobb sebcsatornát vágva...
Fletchette esetén azzal terveztek játszani, hogy széttörik, miután testbe csapódik, de nem sikerült tökéletes megoldást találni, hogy a páncélba csapódva megőrizze a szilárdságát, és csak utána essen szét.
És most ott tartasz, hogy akkor lesz egy jó páncéltörő lövedéked, de szánalmas sebzési szinttel. Ha nem létfontosságú szervet találsz el vele, a célpont harcképessége rövid távon nem fog látványosan csökkenni...
Szerintem a nyíllövedék tiltó listás. De ha nem, akkor sem hiszem, hogy megfelelő ölő hatása lenne. Egy hk-t kipucol, de egy emberen szerintem csak átszalad. De ha elkezd bukdácsolni, akkor is valahogy meg kellene oldani, hogy azt is megölje akin nincs mellény, ne csak átszaladjon rajta.
Hosszu tav Szerintem DE nyilovedek v. valami hasonlo.
Igen én is ezt akartam írni ...
1, 400m-re a parittya kő is elrepül, tehát itt nem a lőszer gyenge, inkább csak pontatlan.
2, Mivel a városharc nem kizárható, így a lőszer torkolati energiáját nem célszerű növelni.
3, A lőszer átütését viszont növelni kell.
Elméleti megoldás szerintem a torkolati energia meghagyásával, a lövedék keresztmetszetének csökkentése (nagyobb l/d arány) lásd harckocsi nyíllövedékek.
- növelhető a lövedék páncélátütése
- kevésbé lassul a lövedék -> laposabb a röppálya
- ugyanolyan hosszú fegyvercső
- fegyver ugyanúgy uralható
- DU lőszer gyalogságnak?
Az egesz loszer problema megint csak sunyi tarhalas az adofizetok fele.
Eszak-Koreaban a napi rizsadag 700g, nem golyoallo melleny a legfobb prioritas.
Afganisztanban kifejezetten jol szerepelt az uj 5.45 loszer.
Amerika.
Rovid tav melleny ellen jobb a kis kaliber konnyebb vele fejest lonni.
kozeptav A legjobban favorizalt uj loszer a .300 AAC meretei megegyeznek az 5.45 el csak a cso mas. Tarak stb jok hozza. A Grendel meg tobbivel az gond, hogy az AR nem szereti a palackalaku loszereket. A .300 szerelheto lenne olyan loszerrek mint a magyar fejlesztes es az at megy a mellenyen csak draga.
Hosszu tav Szerintem DE nyilovedek v. valami hasonlo.
A szovjeteknél ott volt a PKM és az SzVD nagy lőtávra. Alapvetően egy 22 emberes szakaszban volt 3 PKM, 2 SzVD és négy RPK-74, plusz egy AGSz-17 gránátvető, a többiek AK-74-essel bírtak, ebből haton volt GP-25. A szovjetek tapasztaltai szerint az AK-74 effektív cirka 300-400 méterig volt. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.30. 07:22:40
Nemrég volt egy meghallgatás, ott egy tábornok a 6,5 és 7mm közötti kalibert nevezte meg ideálisnak. Két potenciális aspiráns van, a 6,5mm Grendel (jobb a nagy lőtávra, illetve nagyobb torkolati energiája van, de a lőszer nagyobb átmérőjű, mint az 5,56x45mm, tehát teljesen új upper receiver szükséges) és a 6,8mm Remington SPC (ideálisabb városi, CQB környezetre, a lőszer méretre azonos az 5,56x45mm-es lőszerrel, így nem szükséges új tár és upper receiver).
Nekem csak az a problémám, hogy ami miatt az 5.56x45mm-es kalibert elégtelennek nevezték, az a 400m feletti lőtáv és a ballisztikai mellények elleni hatástalansága. Na most ezek kapcsán a 6,5mm-es Grendel ugyan jobb, mint az 5,56x45mm, de ugyanúgy nem tud egy védőpaneles ballisztikai mellényt átütni...
Nem is győztesen jöttek haza, de nem is a lőszer miatt. Amúgy ők is minden mozdítható optikát rábarkácsoltak a fegyverekre a nagy lőtávok miatt. Az amik is hamar előkaparták a DMR-eket. Ugyan akkor ez szerintem egy olyan szélsőség, mint a vietnámi dzsungel.
Anno a szovjetek épp akkor álltak át már az 5.45x39-re, amikor bevonultak Afganisztánba, nem tudok róla, hogy visszakövetelték a 7.62-est, mert 400 m-re kellene lőni (na persze azt tudtommal az AKM-mel sem nagyon lehet). Mondjuk náluk nem volt visszapofázás meg elégedetlenség lentről, se lobbizó fegyvergyártók, értelemszerűen. Meg gondolom volt szakaszonként vagy rajonként egy SzVD -s "sznájper" erre a célra.
Nem is lehet. Mindig "utánamegy" az elvárásoknak ez.
Fontos volt a sorozatlövés és a pontosság, de az M14 erre nem alkalmas? Ott az M16.
Az M16 túl hosszú ahhoz, hogy épületekben graszálj vele? Ott az M4.
Az M4 már elavult, nem elég ergonómikus és megbízhatóbb fegyver kellene? Ott lett volna az XM8.
Most jönnek azzal (sokadszorra), hogy az 5.56x45mm-es kaliber túl gyenge, mert Afganisztánban 400m-nél messzebb is kellene lőni, meg az ellenfél már akár olyan szintű ballisztikai védelemmel rendelkezhet, mint adott esetben az US ARMY / USMC. Erre az 5.56x45 tényleg nem ideális. De ha holnap rendszeresítenek egy 7.62x51mm-es karabélyt, és közben egy városi harcokkal telített hadszíntéren kellene helyt állniuk a következő háborúban, akkor amiatt sírnának...
Persze hogy rémálom, de más megoldás meg egyszerűen nincs, vagy kompromisszumoznak és nem lesz jó egyik feladatra sem igazán. Szóval talán a tárzsebet ki lehetne úgy alakítani, hogy egyikből 1 tárral másikból 2-vel férjen pont bele, kiképzés meg emígy is kell külön városi harcra. Persze sok halott súly cipelés, még ha járműben akkor is szívás az biztos. Mert lehet nem is fog kelleni a közelharci.
Úgy lehet élhetőbb megoldás lenne ha maroklőfegyvert váltaná valami összecsukható, kis helyen elférő mégis baromi gyors smg. A plate cserével meg akkor most mit lehet tenni? .50essel mégsem lövöldözhetnek mindenre. Utoljára szerkesztette: Palinko, 2017.05.29. 15:25:17
Logisztikai rémálom. Két fajta tárzseb, kétszer annyi tár, fegyver, kiképzés, stb. Sci-fi. És ha váltanak pl .308-ra, akkor az ellen egy plate cserével megússza. Ha meg nem plate-et talál, akkor bármi megsebesít annyira, hoy a földön maradj.
Valamelyik előadáson mesélték, hogy az egyik amcsi SF úgy halt meg, hogy az AK sorozattól hanyatt esett és így esés közben bement egy lövedék a mellény alá. Az első 1-2-3-sok lövedéket simán megfogta a plate.
De ezt a kettőt soha nem fogják 1 fegyverrel megoldani. Miért ne lehetne 2? Általánosnak egy .308 as valami, ha meg városba keverednek járműben váltanak fegyvert valami .45ACP SMG-re azt épületharcolnak.
Sorozatlövés szempontjából a 7.62x51mm NATO valóban sok.
Itt most megint az a kérdés, hogy mi a fontos. A nagy lőtáv személyvédelmi felszereléssel felszerelt ellenféllel szemben (nagy és nehéz lövedék, egyes lövés, max. rövid sorozatlövés), vagy épületharc (kicsi lövedék, nagy tűzgyorsaság).
Innen a fotelból szerintem a 7.62x51 is sok egy bokor ugrónak. De ha a .30.06 AP-t fogja a level IV, akkor szerintem hagyományos lőszerrel ez nem megugorható.
A fő "probléma", hogy a NIJ Level 4 szerinti védelemnél a .30-06 AP lövedéktől is meg kell óvnia a mellénynek. Tehát a cirka 4000 Joule torkolati energiával rendelkező keményfémmagvas lövedékektől...
Ilyesmiktől magyarul:
Na most ha ennél erősebb karabélylőszert szeretnének, az lassan közelíteni fog a kézi ágyú kategóriához...
Ismét verik a szöget az M4/M16 koporsójába. A legújabb indok az, hogy most már Észak-Korea is modern ballisztikai mellényekben masíroztatja legalábbis felvonulásokon a katonáit. Márpedig az 5.56x45mm-es lőszer túl gyenge, hogy az ilyen mellényeket átüsse.
A történet érdekessége, hogy DMR (Designated Marksman Rifle) feladatkörben évtizedek óta népszerű a 7.62x51mm-es kaliber, amely nagyobb hatásos lőtávot biztosít, de értelemszerűen kevésbé ideális épületharcra illetve azonos tömeg mellett kevesebb lőszert vihetnek magukkal.
HK G28 (alias HK 417)
Viszont eddig csak a DMR feladatkörben került elő a témakör.... Miközben most a hagyományos bokorugrók fegyvereiről lenne szó.
A kaliberek csökkenése úgy tűnik megállt, de az US ARMY nem akar új gépkarabélyt, amely nem nyújt nagyságrendileg többet, mint az M4/M16 (érdekes kérdés, hogy az HK XM8 / M8 esetén ez nem volt akkora téma, csak az ergonómia és a logisztika). Az USMC megelégedett az 5.56x45-el, de megbízhatóbb fegyvert akart, ez ugye az M27 IAR (alias HK 416).
Bőrnyakúak M27-esekkel lőgyakorlat közben
Viszont az előre jelezte a DoD beszerzési osztálya, hogy új kaliber és új fegyver rendszeresítése leghamarabb 7 év alatt végigvihető.
Egy meghallgatáson erre olyan megoldást vetítettek előre, hogy csak és kizárólag a valódi gyalogság kapna az új fegyverből. A "többiek" (hátország, irodisták, logisztika, aviation, stb.) maradna az M4/M16 családnál... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.29. 09:59:39
Hmm... Az US NAVY Harpoon-utód tenderéről Itt egy érdekes kis írás, mely szerint valójában sem a Boeing, sem a Lockheed nem esett ki - a menet közben megváltoztatott értékelési index alapján visszavonták a javaslatukat.
Sem a Boeing, sem a Lockheed nem értékelte azt, hogy visszavonták a hálózat-centrikus rendszerben való alkalmazást, vagyis hogy ne csak az indító jármű adhassa meg a pályamódosító parancsokat. Érdekesség, hogy elviekben az NSM-nek is képesnek kellene lennie erre. A legfőbb különbség egyébként az ár: a Boeing új Harpoon Block II-je 1,2 millió dollárba, az Kongsberg / Raytheon NSM 1,5 millió dollárba, míg a Lockheed LRASM 3 millió dollárba kerül az ajánlatban.
1. AIM-120 miss
2. AIM-7MH miss
3. AIM-120 kill MiG-29 number 18111 Major Nebojsa Nikolic ejected
4. AIM-120 kill MiG-29 number 18112 Major Iljo Arizanov ejected
5. AIM-120 kill MiG-29 number 18106 Maj Predrag Milutinovic ejected
6. AIM-120 miss
7. AIM-120 kill MiG-29 number 18114 Major Slobodan Peric ejected
8. AIM-120 kill MiG-29 number 18113 Cpt Zoran Radosavljevic was killed
9. AIM-120 kill MiG-29 number 18109 Lt Col Milenko Pavlovic killed
10. AIM-120 through fireball of MiG-29 number 18109
AIM-7MH
1 launched and missed
AIM-120
9 launched
2 miss (22%)
7 hit (78%)
6 MiG-29A kill 2 pilot kill (33%)
What it took to get a kill
OAF, AIM-120 shots per kill; 1.5
1952 - 1955 = T-34/85
1955 - 1985 = T-55
1985 - 2016 = T-72M1
2016 - végtelen = Jó kérdés. Én hagynám a T-72M1-et... (még csak emlegetés szintjén sincs szó új hk. beszerzésről)
Ráadásul ha az a kérdés, hogy melyik harckocsi típusból volt a legtöbb az MN állományában, akkor a dátumokat bizony javítani kell...
... szerintem;
1952 - 1955 = T-34/85
1955 - 1985 = T-55
1985 - 2016 = T-72M1
2016 - végtelen = Jó kérdés. Én hagynám a T-72M1-et... (még csak emlegetés szintjén sincs szó új hk. beszerzésről)
Az 1952-1955 időszakban T-34 lehetett itton, T-55 még nem volt. 2016-ban is pont ugyanaz a szutyok T-72M1 van, mint 70 éve, teát a többi futuirsztikus, azt teszel be, amit jónak látsz... A '80-as években vegyesen volt T-55AM és T-72M1, az utóbbiból csak Tatán volt emlékeim szerint.
Egy sajátos kéréssel, kérdéssel fordulok hozzátok. Egy magyar mod csomagot készítek egy szállítmányozós stratégiai játékhoz (Transport Fever), amibe szeretnék belerakni katonai vonatokat is.
Abban kérem segítségeteket, hogy az adott korszakhoz leginkább jellemző magyar harceszközt, katonai járművet tudjam párosítani. A játék felépítéséből adódik az, hogy egy teherkocsihoz az adott időszakban csak egy szállítmányt tudok párosítani. Az időszakokat valamelyest el tudom tolni, vagy megosztani.
Olasz FREMM fregattok, a hátsó GP változat (Carlo Bergamini), az első három ASW változat (Virginio Fasan, Carlo Margottini és Carabiniere)
jobb oldalt hátul a Sibilla látható, egy Minerva-osztályú korvett
Ha már helikopter: Indonéz AH-64E
Szu-35Sz-ről készült képek (ugyanarról a gépről, elvben) AN/ASQ-228 Advanced Targeting Forward-Looking Infrared (ATFLIR) konténerrel
Nem nem. Tegyük fel, hogy a rakéta meg tudja ugrani amit kell. A cél nem manőverezik. (Bár tudom ez a manőverezés a mániád, de nem értem mit manőverezne, ha nem tudja / látja a rakétát.) A kérdés, hogy életszerű, hogy ilyen messze eldurrants? MErt a Meteor is ebbe az irányba tart. (Tegyük fel meg tudjuk adni csóri rakétának a céladatokat valami AWACS-től)
Részletezzétek pls, mert nem értem. Nem repülsz át felette, akkor mit derítesz fel vele?
Átrepülsz felette, csak nem Oroszország, Kína, vagy hasonlóan érzékeny célpontok felett. Hanem az olyan célpontok felett, mint ma Szíria vagy Irak.
A helis cikben nem ez a meglepő, hanem hogy milyen jó a mihuk feltámasztása, mert megágyaz az új típusnak.
Az indok egyszerű: új típust vásárolni tényleg nem lehet 1-2 év alatt. Eleve a tendereztetés legalább 1-2 év, ha megvan rá a költségvetési keret, plusz még a gyártókapacitás a kérdéses.
Amivel nem számolnak (számomra amúgy érthetetlenül), az a használt gépek opciója... Az rövid időn belül is beleférne, csakhogy jár ott is probléma mellé, mert ugyanúgy szükséges a hajózó és karbantartó személyzet kiképzése, illetve a szükséges szerszámok, pótalkatrészek beszerzése.
Szerintem mondjuk szállító heli kell majd a minyok helyett, nem harci heli.
Én az egész kettős célú dolgot nem teljesen értem. Nem fogalmaznak egyértelműen, de a kettős célút feltehetően úgy gondolják, ahogy például a lengyel vagy a román légierő megoldotta harci helik nélkül a harci heli feladatkört:
Az indítási távolságnak semmi köze ahhoz, hogy a rakéta mennyit repül. A légvédelmim rakétánál könnyű felmérni ezt, mert az indító platfrom át és HMZ diagram azt mutatja, hogy a célnak hol kell lennie becsapódáskor nem azt, hogy indításkor hol van.
Ha két gép egyástól 10 km-re repül és az egyik gyorsabb és éppen gyorsít és távolodik az índító géptől, akkor a rakéta, hogy leküzdje ez a távolság difit sokkal, de sokkal nagyobb távolságot kell repülnie, mint 10 km. Az AIM-54-gyel végrehajtott rekord lövészetnél 204 km-es távolságnál eresztették el az AIM-54-et és a rakéta "csak" 134 km-et repült a találatig.
Tehát indítási távolság helyett kicsit máshogy kell gondolkozni. A AAM esetén is hasnoló módon, mint a SAM-nél. Egy adott ponton és magasságon indítva adott végfázis magasságal a rakéta elrepül X távolságra úgy, hogy a sebessége a végén legalább M1.5 táján van, hogy tudjon manőverezni.
Ezzel az jön ki, hogy AIM-120C-7 esteén HI-HI (indító-cél) a rakéta olyan 70-80 km-et talán, talán képes repülni, de ez nagyon elméleti, cask egyes források többsége indítási távolságot adnak meg akár M2.0 közeledő cél ellen, amiből így lesz 100 km feletti érték is.
Manőverező célok ellen (vadászgép vs. vadászgép), ezen távolság kb. 1/3-a reális közepes magasságon vagy még annyi sem. A SV beszámolóinál a legnagyobb távolságú indítás is 38 km volt emlékeim szerint úgy, hogy 30 ezer lábon repült az F-15C... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.25. 15:37:00
Az a legérdekesebb, hogy forrásnak mindkettő a "Cohen, Eliot A., Gulf War Air Power Survey (GWAPS), 1993" jelöli meg... Ehhez képest tényleg nehéz értékelni, hogy mások a számok...
Tudom elég helyzet függő, de szerinted mi a max távolság amire ma ellövöldözhetnek? Leghosszabb AMAAM killnek a jugók feletti szerb 29 lelövését találtam, asszem egy dán F-16-os által. Életszerű, hogy 80-100 km-re el lehessen lőni, ha ezt a rakéta meg tudja ugrani. Van ma már ennyire tiszta helyzetkép? Mert a nincs velünk akkor ellenünk azért csak nem megy.
Részletezzétek pls, mert nem értem. Nem repülsz át felette, akkor mit derítesz fel vele?
A helis cikben nem ez a meglepő, hanem hogy milyen jó a mihuk feltámasztása, mert megágyaz az új típusnak. Szerintem mondjuk szállító heli kell majd a minyok helyett, nem harci heli. A Griffekre több értelme lenne költeni, a szföldiekre pláne. De hogy ketten is azt mondják, hogy juhu dejó, az fura.
AAM kill arányok. A Sivatahi Vihar Sparrow arány furcsa. Eddig 60% körüli eredményeket olvastam.
(Többektől is azt hallottam, hogy a statisztikák egy része pontatlan, mert a vészleoldásokat és a véletlen indításokat is beleszámolják sőt, a lelőt gépeken levő rakétákat is.
Olyan oldalt is találtam, hogy az AIM-9 találati aránynál a SV alatt 12%-ot említenek, ami tutira hülyeség...) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.25. 14:48:47
Ezt a rágót már lassan egy évtizede rágják, azóta hangoztatják, hogy márpedig jönnek az új helikopterek (eredetileg ezért került bele a Haditechnikába is az AW-101 cikkem), azóta is jönnek.
A kettős célú alkalmazás szép elmélet, gyakorlatilag pct. rakétákkal felszerelt Blackhawk-ot kisebb eséllyel láthatsz meg, mint egy gömbvillámot.
Érdekes, hogy a cikkben felhozták az EH90-et (nevén nem nevezve, de alapvető az Airbus új gyártású gépeiből ez felelne meg az elvárásoknak - igaz ez sem rendelkezik kettős alkalmazási lehetőséggel, ie.: nem fegyverezhető fel pct. rakétákkal), az AW101-et meg nem. Az AugustaWestland ugye angol-olasz cég (helyesebben az anyavállalatán keresztül teljesen olasz)...
Amire eddig, mínusz mély légtérbe hatolás potenciálisan komolyabb országok légterében. Elvben az RQ-4 Block 30-nak kellene váltania, de a dolog húzódik, mert az USAF szerint az RQ-4 nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amit az U-2S fel tud mutatni, miközben drágább az üzemeltetése (az U-2S egy repült órája valahol 3000 dollár körül van mindössze, ami kb. fele az RQ-4-esének).
Informatika és tudomány
