Igen, nem kell felkapcsolni a saját radart és MCG nélkül is lehet. A rakéta elindul előre, folyamatosan radarozik és amit talál, arra rámegy. Ennek sok értelme nincs, de ere si képes. Pitbullnak azért hívják sanszosan, mert a "láncról" a "véreb" azonnan megy a célra mindenféle irányítás nélkül.
Az MCG jelet szakaszosan adják. Nagy sebességű és manőverező cél esetén a kezdedi koordináta szart sem ér, ha cél manőverezik. Képzeld el, hogy a célpont repül 30k lábon M0.9-cel keletről nyugatra. Érzékeli a radart és irányt vált és süllyed az AMRAAM indítás után. Nagy magasságon 1 perces repidő is lehet 40 km-es távolságra. Ezalatt az előre kalkulát pont 20 km-es körzetében sem lesz a célgép, ha mondjuk 120 fokos irányt vált és lemegye 20 ezer lábra, hogy tudjon jobban manőverezni.
Az ellenfélnek nincs semmiféle infója RWR által, hogy jön AIM-120 vagy sem. Azért az sejthető, ha sokáig üzemel egy vadász radar, akkor adott távolságnál jönni fog a rakéta. Az RWR távolságot nem mér, de ha saját radarral a cél megtalálta az indító gépet, akkor már van fogalma a távolságról. A bibi az, hogy ez már régen alárendelt helyzetet jelent. Ekkor már menekülni kell a francba, ha akkor kezded az ellenfelet keresni, amikor már villan fel egy radar, amiről lövésed nincs, hogy miért van ott.
Soha nem hallottam még olyat, hogy vadászgép saját radarjával észlelt volna AAM indítást. A Dvina, ha már követte a célt, akkor az AGM-45-öt látta leválóü céljelként, de a vadászok hasonló STT (singe target track) módot csak SARH rávezetéskor kapcsolnak. ARH korszakban nem kb. közeli dogfigthban van ilyen, ahol meg nem releváns ez.
Vakon alatt mit értesz? A repcsi radarjs bekapcsolása nélkül? Mert az elég elméletinek tűnik. IFF megy radar nélkül?
A pitbull nem maga az, ahonnan saját radarral megy?
A csendben dolog "tiszta", mert köteléknél is elég egy radar.
Az MCG jel az folyamatos? Azt hittem kap egy koordinátát hogy hol keressen magának célt és csók. Vagy ha nem kell elfordulni, akkor a rakéta után küldhetem, hogy merre korrigáljon, ha a cél elkezd manőverezni?
Az ellen miből tudja hogy ha indítottak rá? Mert ha valami véletlen folytán nem látja meg nagyon közel a radarján, akkor marad a szeme meg a "miatyánk".
A kémműholdak nem tartoznak közvetlenül az USAF-hoz, ebben igazad van, de mind az USAF, mint az NRO a DoD (védelmi minisztérium) alá tartozik. Az új technológiák kifejlesztése / kutatása a DoD-on belül pedig a DARPA alá tartozik, a világűrbe indított járművek pedig alapvetően az USAF felügyelete alá. Tehát az X-37B program alapvetően a DARPA pénzügyi támogatását élvezi, de az üzemeltetést a Air Force Rapid Capabilities Office (RCO) végzi, az egészet pedig a Office of the Under Secretary of Defense for Acquisition, Technology and Logistics felügyeli.
A megszerzett tapasztalatokat pedig a DoD irányítása alatti műholdak tervezésénél és építésénél használhatják fel. Ide tartoznak az NRO kémműholdjai is...
ARH-t vakon is lehet indítani, akkor azonnal saját radarra kapcsol, ez a "pitbull" mód.
Data linken mástól kapott koordinátára is lehet küldeni rakétát, de az indító gépnek folyamatosan kapnia kell a céladatot, mert a rakéta seggén levő MCG vevő antenna karakterisztikája először 30, később 60 fokos szögben tudott venni csak tudtommal. Tehát más gép nem tud MCG-t adni rádiós úton, az indító gépnek kell megtennie. Ezért van az, hogy SAGG/TVM vezérlésű SAM esetén csak az azt indító SAM képes célra vezetni.
Ezen módon lehet indítani csedben a rakétát, ez meg is történt 1999-ben, a holland F-16-os emlékeim szerint így indított. Hpasp erről tett fel anyagot jan végén, feb elején itt. Az összes AF-es légiharcot felrakta.
MCG jelet 4-8 db rakétához tudnak adni a gépek típustól függően.
Egy ARH rakéta bevetése hogy néz ki? Nekem kb ez van meg. Repül a repülő, saját radarral keres, majd talál és utána csak a célra dolgozik. Indítja a rakétát "elé" lőve a célnak, ahol számításaink szerint lesz, mire odaér a rakéta. A cél közelében a rakéta a saját radarral megkeresi a célt és - számunkra - ideális esetben le is lövi.
El tudom úgy engedni, hogy a cél ne tudja, hogy indítok rá, csak azt lássa, hogy keresek?
Hogy a tökben tudok több célra tüzelni? Mikor pl odaér két rakéta az ellen géppárjához, akkor lebeszélik, hogy melyik kié.
ARH rakétát gyak korlátlanul tudnék indítani? Mert ha jól értem kell neki egy ide menj koordináta és utána nincs dolog vele. (Tudom F&F)
de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet.
A NASA vitte az X-37 / -37A projektet, csak aztán pénz nem nagyon lett rá. Eredetileg egy legalább 270 napig fent keringő tesztjárműnek készült, pont arra, amire a hivatalos adatoknál most megneveznek. Csak most már az USAF felügyeli, és pár NASA kísérletet leszámítva az ő cuccaik vannak a raktérben...
Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni.
Igen, csakhogy az OTV bír valamivel, amivel a "hagyományos" kémműholdak nem - újrafelhasználhatósággal. A hagyományos kémműholdak keringenek egy adott pályán, és visznek pár tonnányi üzemanyagot, hogy 10-15 éves élettartamuk alatt megfelelő számú pályamódosítást és "szúrást" (nagyon alacsony pályamanőver, ahol a célterület felett minél kisebb magasságban halad el a minél jobb felbontás érdekében) tudjon végrehajtani.
Az OTV két éven keresztül volt "csak" fent, viszont utána visszajön, feltankolják, és mehet fel újra - itt nem maga a képesség a lényeg, hanem annak tapasztalati oldala, hogy a "valódi" kémműholdaknál hogy lehet a minél jobb megoldásokat használni - például Hall-hatásra épülő ion-hajtóművek alkalmazásával. Illetve majdan újrafelhasználható kémműholdak lehetőségei, vagy adott esetben a fent lévő kémműholdakkal való dokkolás, és üzemanyaggal való feltöltésük...
Nem vagyok összeesküvés mániás és nem néztem a pályáját, meg nem is tudom mennyire tudja módosítani, de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet. Mondjuk azt sem tudom miért. Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni. A visszatérés szerintem csak költség csökkentés.
A két nyilvános dolgot olvastam, de gondolom nem ezért volt két évig fent. :-)
Alapvetően a lényeg az, hogy egy "space tug", egy távirányítású, önálló működésre, manőverezésre képes űrhajó, amely ráadásul képes visszatérni a Földre. Utóbbi képessége szvsz nem létfontosságú, inkább csak mellékes. A mostani útnál két alapvető kísérletet hoztak nyílvánosságra, az egyik a raktérajtóba szerelt anyagvizsgálati teszt (a világűr hatásainak kitett anyagok vizsgálata), a másik pedig egy új Hall-hatást kihasználó ion-hajtómű tesztje.
Alapvetően az X-37B-k (kettő épült eddig) kísérleti járművek...
A képeken egy P-18 radar látszik, feltehetően később lesz egy telepített komolyabb felderítő radar. A bázis önellátó (atomreaktor?), és van saját kifutója. Ennyit tudni róla...
A 11. perc táján egy olyan történet, amiről eddig soha nem hallottam bár nem egészen tiszta, hogy ki szökött volna meg. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.06. 01:13:50
Igen erre én is gondoltam, de sztem nem kell ahhoz még autóbaleset sem, elég megcsúszni a jégen gyalog :D
Most vissza olvasva hülyén fogalmaztam. Szóval azt még értem, hogy a fogantyú meghúzása utáni 1-2 mp "lelassul", de hogy még van ideje kinyúlni, hogy ő majd jól elkezdi mégis a hajtómű indítást, azt nem tudom felfogni.
Az ülés leírást köszönöm. Az egyenes gerinc előnye tiszta. Szegény Grif pilótán mégsem segített az ülés. Mázlija, hogy le akarta tenni a gépet, különben már nem élne.
Tök hülye vagyok a témához, de a műszerfal szánalmas lenne egy 30 éves Zsiguliban is. Bár nem ez a meghatározó, de akkor is. Mellesleg be akarunk törni a busz piacra? Mé' nem tudunk onnan rendelni ahonnan a többiek. Eleve mi a töknek spéci busz. ÁÁhhhh.
Aggódnotok nem kell, a Honvédség fellépett a problémák megoldására: célegyenesben az Aries-projekt, a modern honvédségi busz... (random facepalm insert here)
"@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében? "
Amikor kimozdult az előírt katapultálási helyzetből (hátratámaszkodva ülés egyenes gerinccel, fej a fejtámlára szorítva), attól kezdve a gerinc nem egyenes hanem meg van görbülve, másképpen kapja a terhelést, nem tengelyirányban hanem hajlításra/görbítésre dolgozik a test tehetetlenségének erőhatása. Próbáld ki: egy függőlegesen letámasztott hurkapálcára ejts rá egy félkilós súlyt 30cm-ről, nagy valószínűséggel csak egy koppanás lesz és a súly csak lepattan a pálca végéről. Hajlítsd el a letámasztott hurkapálcát és úgy ejtsd rá a súlyt - tuti hogy a pálca el fog törni a más irányú erőhatástól. Így működik a gerincoszlop is katapultálásnál. Ha a pilóta szorosra húzza repülés előtt a bekötőhevedereket (has és vállhevederek), amit katapultálás előtt egy kis piromunkahenger megfeszít, akkor majdnem megvan az ideális testhelyzet, csak a fejét kell hátraszorítani a fejtámlára. Ha kényelem miatt lazára veszi a hevedereket, akkor kisebb a hatékonysága az automatikus hevederfeszítésnek is. Anno én tudtam beszélni Kilián Nándorral ifjú tisztként nem sokkal a komlói katapultálása után, és azt mondta, hogy neki egyrészt a testméretei miatt is, meg a repülési feladat miatt is szerencséje volt. Elég hosszú, langaléta legény volt, így rendesen bekötve is elért minden kapcsolót a 21bisz-ben, és mivel légiharc-gyakorlatra szálltak fel, direkt szorosra is húzta a hevedereket, így ideális testhelyzetben tudott katapultálni, semmi baja nem lett.
A 21-es első tipusaiban használt SzK-üléseket nem szerették a pilóták, kissé féltek tőle, mert elterjedt a híre, hogy a Szu-ban nem mindig működött az automatikus kabintető-leválasztó rendszer, így még sikeres katapultálásba is belehalt néhány pilóta (annál az ülésnél volt egy olyan üzemmód, hogy a kabintető rácsukódott a katapultban ülő pilótára). Ezért egyrészt mindenki húzta az időt hátha még megmenthető a gép, és ebbe halt bele (sikeres kabintetővel együtt történő katapultáláshoz 110m min magasság kellett vizszintes repülésben, egy zuhanó gépben ennél több volt a limit!!). Másrészt a vészhírek miatt többen inkább eldobták a kabintetőt katapultálás előtt, ezzel viszont időt/magasságot veszítettek és ebbe haltak bele mert már nem volt kellő magasság az ernyő belobbanásához. Az újabb KM-1 ülések már jobbak voltak, földön gurulás közben is lehetett vele katapultálni, és nem kellett külön foglalkozni a kabintető ledobásával (ez csak mint lehetőség volt meg), elég volt meghúzni a katapult-fogantyút és mialatt a hevederfeszítő piro "becsomagolta" a pilótát, azalatt a vész-leválasztó rendszer lerobbantotta a kabintetőt. Jobban is bíztak benne a pilóták, több lett a túléléses katapultálás mint korábban. Ettől függetlenül nyugaton addigra már léteztek 00-ás katapultülések, amik még jobbak voltak mert földön már gurulási sebesség nélkül, álló helyzetben is biztonságosan mentették a pilótát.
Wiki ennyit ír: "Gyermely (más forrás szerint Zsámbék) mellett lezuhant az 50-es MiG–21bisz (75AP), Groszmann István főhadnagy meghalt. Alacsony magasságon végrehajtott feladat során a repülőgép földnek ütközött. Más adatok szerint a repülőgépnek letört a stabilizátora, de ezt nem hozták nyilvánosságra."
Akkora még nem, hogy ez bekövetkezzen. Csak remegés, percekkel utána.
@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében?
Gondolj bele hogy ha egy civil elájul és összecsuklik, mikor magához tér nem emlékszik az utolsó éberen töltött pillanataira, úgy kell neki elmagyarázni hogy ő elájult és most tért magához, és nyugi, inkább feküdjön még egy kicsit pihizni. Na most ezek az extra egészséges és edzett pilóták repülés/légiharc gyakorlása közben azért húzgálják a 6-8-10g túlterheléseket, ergo ha el is ájulnak katapultáláskor, akkor is csak az ülés hirtelen megindulásakor tizedmásodpercekre vesztik el az eszméletüket, és többnyire ők sem emlékeznek erre. Ráadásul ezek a katapultülések már mások mint a kezdeti időkben voltak. Az "őskorban" még jókora robbanótöltet dobta ki az ülést pilótástól a kabinból, gyakorlatilag ágyúszerűen működött a rendszer. Egy többrészes teleszkópikus henger belsejében volt a töltet, a robbanás gázainak hatására egy pillanat alatt sorban kiszaladtak a teleszkópikus csövek, az utolsó/legfelsőhöz erősített az üléssel együtt meg elrepült. Ilyen rendszerű volt még a MiG-21F/PF-ig alkalmazott SzK-ülés is. Mikor olyan pilóta hozott a PG-be gépet, a kollégák - tudván hogy már átélte az "élményt" - rákérdeztek, hogy milyen érzés az a katapultálás?! Ő csak annyit mondott savanykás mosollyal, hogy "mintha a muraközi ló páros lábbal rúgott volna seggbe!".
A korszerűbb katapultülések már "szelídebbek", egy kisebb robbanótöltet csak a kezdősebességet adja meg, a további tolóerőt már nem a kezdeti lendület hanem egy kb. 1-1,5 másodpercig állandó tolóerővel működő rakétahajtómű adja az ülésnek, így még rövidebb lehet az ájulási idő a pilótáknál.
Volt már autóbaleseted? Nem kívánom, félre ne értsd, de a hirtelen adrenalinlöket valóban szürreális dolgokat szülhet, egy másodperc is olyan, mintha legalább 10-15 másodperc lenne. Gondolom erről lehetett szó.
F-4E: 1989-ben már csak a TAC alatt volt rendszerben, illetve az ANG-nél és az Air Force Reserve-nél. 1991-ben utóbbiaknál kiváltotta őket az F-16A/B. 1991-ben azonban szerepet játszott pár Pave Tack-al felszerelt F-4E a Desert Shield/Storm idején. RF-4C: 1989-1990-ben szépen leépítették az összes RF-4C századot az USAF-nál, az utolsót 1990-ben azért tartották meg, mert a Desert Storm alatt bevetették őket - utána viszont egyből vonták ki is végleg.
Az ANG-nél még legalább hat századnyi RF-4C szolgált a Desert Storm idején, viszont utána ezeket is szépen lassan átkonvertálták másra, az utolsó RF-4C századot 1995-ben számolták fel az ANG-nél. RF-4E: Ez tisztán export verzió volt, Nyugat-Német, Izraeli, Görög és Török légierőben szolgált - az USAF-nál soha (noha USAF leltárban voltak az Izraeli gépek). F-4G: 1990-ben még hat századnyi volt hadrendben az USAF-nál, 1991-ben azonban ezek egy részét átadták az ANG-nek. Először teljesen ki akarták vonni az USAF egységekből, de a Desert Storm tapasztalatok alapján két-két század aktív USAF egységnél maradt (52nd TFW és 57nd TFW), ezeket 1994-ben vonták ki. Az ANG-nél még 1996-ban vonták ki őket, ez a dátum jelzi a típus aktív szolgálatának a végét, ez után már csak a QF-4 drónok voltak rendszerben 2016-ig. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.05. 11:56:59
Földi halandóként nekem hihetetlen, hogy a Szu-22-es pilóta még tudott ténykedni/gondolkodni a kar meghúzása után.
"milyen hiba lépett fel, de pont Gyermely és Szomor miatt nem katapultált, nehogy oda zuhanjon a gép, viszont a településeket elhagyva meg már nem maradt lehetősége a katapultálásra, nekünk akkor úgy jött le, hogy feláldozta magát."
Ezzel csak az a probléma, hogy az "50"-es számú gép az egy MiG-21bisz volt, az abban használt KM-1M katapultüléssel viszont már földön, azaz 0m magasságon is lehetett sikeresen katapultálni (igaz, valamekkora minimális gurulási sebesség meg volt határozva). Vagyis szerintem a településeken túlrepülve nem a technikai lehetőség hiányzott a katapultáláshoz, hanem inkább a vészhelyzet túl késői felismerése lehetett az ok. Ilyenkor van az hogy a pilóta ugyan felismeri a katapultálás szükségességét de már nincs idő a végrehajtásra, mert mire odakap a fogantyúhoz vagy már meghúzni sem tudja, vagy ha meg is húzza a fogantyút a rendszer először a kabintetőt robbantja le és többre már nincs idő, addigra a gép már be is csapódik.
Amikor a jenkiknél eltűntek az utolsó RF-4E és F-4E gépek, akkor már mindkettő ANG-s volt? Vagy még USAF volt az is?
Az 1989-es OBB-nél azt látom, hogy ANG repülte az RF-4-et, de az F-4E-t még az USAF meg volt tartalékban is. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.05. 09:46:38
"1991. augusztus 22-én délelőtt Pápáról szállt fel a 50-es oldalszámú gép. A bakonyi dombok közötti mélyrepülésben a repülőgép Gyermely mellett (más forrás szerint Zsámbék mellett) lezuhant. Ellentmondásos dolgok láttak világot az esemény bekövetkezésének okairól is. A helyszíni szemle megállapította, hogy a gép bal forduló közben ütközött a földnek. Ennek némileg ellentmond az, hogy a gép egy keskeny, de nagyon hosszú területen szóródott szét.
A hivatalos jelentés pilóta hibát állapított meg, alacsonyan befejezett manővert, ami miatt a gép földnek ütközött, és felrobbant. A hajózó, Groszmann "Groszi" István főhadnagy meghalt."
Se nem Gyermely, se nem Zsámbék . . . .
Szomor és Felsőörspuszta között történt kb ezen a területen , a füstölgő darabokat még láttam, emlékeimben úgy él mintha azt mondták volna, hogy valamilyen hiba lépett fel, de pont Gyermely és Szomor miatt nem katapultált, nehogy oda zuhanjon a gép, viszont a településeket elhagyva meg már nem maradt lehetősége a katapultálásra, nekünk akkor úgy jött le, hogy feláldozta magát.
A valóság micsoda azt akkor csak ő tudta, az hogy merről jött és merre tartott nem tudom a balkanyarra adhat okot a Szomor mellett lévő domb is, arra felé ilyen hepehupás a terep :) 1st Lt. István Groszmann + Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.05.05. 01:18:40
1975 máj. 15.-én Balázs János százados a kecskeméti ezredből, a 807-es lajstromszámú MiG-21F-13-al légiharc-gyakorlat közben a túldöntött géppel csúszni kezdett lefelé, mire utánégetést kapcsolt. A 21-nek viszont volt egy olyan tulajdonsága, hogy előbb kinyílt a fúvócső végén a GSF-redőny, és csak utána robbant be az utánégető, így majd 1 másodpercre lecsökkent a tolóerő (azt a startoló gépnél is lehetett hallani, hogy egy pillanatra lecsökkent a hajtómű hangja és csak utána kezdett dübörögni az utánégető). Ettől a gép még intenzívebben kezdett zuhanni, így a pilóta katapultált de erős bedöntésben olyan kis magasságon, hogy még az ülésről leválni sem volt ideje, a katapultüléssel együtt vágott rendet a hegyoldal fái között majd csapódott be a Mátra oldalába.
Nekem pont az a furi, hogy ha igaz a cikk végi megjegyzés, akkor pont a pilóta idézi fel az emlékeit. Márpedig itt elég sok, nekem érthetetlen dolog van benne (2000 méter alatt van elviekben, mégis megpróbálja újra indítani a hajtóművet, meghúzza a katapultkart, de utána mégse várt, hanem gondolkozni kezdett - leírják, hogy ilyenkor hátára kell fordítani a gépet mielőtt leoldja a tetőt, viszont a szövegben nincs említés erről, csak az, hogy leoldani készült a kabintetőt, ezért nyúlt előre...).
A cikknek kissé laza, pontatlan a szövege, sok olyan dolog történhet 2000m alatt is ami problémát jelent, de attól még nem biztos hogy minden esetben katapultálni kell. Ha viszont a "valami történik 2000m alatt" azt jelenti hogy leáll a hajtómű, akkor törvényszerű a katapultálás, mert ebből a magasságból gyorsabban talajt fog a gép, minthogy végre lehetne hajtani a hajtómű légi indítását. Ilyen esetben viszont jobb minél előbb végrehajtani a kattintást, nehogy túl gyorsan elfogyjon a magasság, vagy esetleg a gép bedőlése miatt oldalra repüljön ki az ülés - esetleg bele a Mátra oldalába (megtörtént), esetleg hátonrepülésben katapultáljon egy pörgő gépből túl alacsonyan.
Az útvonalrepülés az előre meghatározott fordulópontok szerint kijelölt útvonalat jelent, lehet két pont között oda-vissza egyenesek mentén, vagy több fordulóponttal kijelölt szabálytalan útvonal, bármelyiknél előírva azonos vagy többféle meghatározott magasságot.
Szu-22 ütközés
Miért kell a Szu-22-ben 2000 méter alatt egyből pattintani? Eddig úgy tudtam nagyon kezes gép volt.
Az A és B között útvonalazni az csak annyi hogy oda - vissza repült két pont között?
Nem Orbánon volt a hangsúly, hanem a mindenkori kormányon.
Fordított esetben fordított szerepek lennének, idehaza ez nyilvánvaló... :(
Más.
Most találtam: vietnami háború blog
Igen akkor úgy néz ki, hogy inkább a gép megsemmisítést választották a kifutópálya helyett, persze az oroszok próbálták úgy bemutatni, hogy de épek azok a bunkerok is, mert ugye lehet olyan szögből filmezni, hogy az a kis lyuk amit csináltak rajta ne látszódjon, csak valahogy egyiken sem volt ajtó, mert azt meg leszakította a detonáció :D
Valahol azt is olvastam, hogy az első a semmi közepén koppant, mintegy jelezve hogy jövünk. Valószínüleg a rapképtelen gépeket pusztították így hogy előre szóltak. Korábban linkeltem itt lyukszámlálós linket.
Az hogy felszáll egy gép az nem sok mindent jelent. Ha lenullázták az üzema.-ot, fegyvereket meg pár gépet, az nagyon tud fájni. De Aszad légiereje amúgy is vicc a környéket nézve.
Egy ekkora méretű célpontot ennyi CM-mel nem lehet kiiktatni. Ennyi. Nem a kifutópálya kinyírása volt a cél a jelek szerint. Akkor arra küldtek volna rá mindent és csá...
Azért a semmi összefüggés túlzás, valami kis összefüggés csak van. Ha 100 találat kéne a teljes megsemmisítéshez 44-el már csak el lehetne érni, hogy használhatatlan legyen a kifutópálya nem? Az meg nem érdekelné őket, hogy valami melléképületre nem jutott, ezért nem semmisült meg teljesen a reptér. Mármint ha egyáltalán az volt az elsődleges célpont, felvételek alapján inkább a bunkerokat ritkították.
A 10% alatti célba nem érő eszköz az már valami és azóta 4-5 verzió kijött a cirkálóból szóval csak jobbnak kéne lennie a számnak. Egyik verzió szerint lelőtték útközben, a másik verzió szerint meg olyan ISIS-es célpontok ellen mentek amiket nem akartak a világsajtóban szerepeltetni. A kráter számolgatásba meg azért nem megyek bele, mert nincs elég tapasztalatom megítélni, hogy melyiket okozhatta 1 robotrepülő, melyikhez kellett több. Plusz ha jól tudom pár verziója kazettás, szóval az rögtön magyarázatul is szolgál az egymás melletti kráterekre.
Az ugye megvan, hogy a kettő között semmi összefüggés nincs? Ha 100 db találat kellene a teljes megsemmisítéshez, akkor azon 44 db találat sem változtat...
A SV alatt 10% sem volt a célba nem érő eszközök száma emlékeim szerint, tehát hogy hova és mikén tűnne el 59-ből a fele, arra még senki nem adott magyarázatot főleg űgy, hogy a becsapódási kráterek megszámolhatóak. Az ugye megvan, hogy van olyan HAS, amin van 1 találat és mellette még kettő közeli is? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.02. 16:55:50
Bár a légifelvételeken nem számoltam a krátereket, azért az valamit elárul, hogy pár nappal a támadás után már szálltak fel gépek a reptérről. Pentagon meg azt állítja mind az 59 célba talált. Tele van propagandával a hír :(
Mint említettem, először is a képesség fontos az US ARMY-nak. Bizonyos helyzetekben jól jöhet, ezért felszámolni nem fogják. Sose tudhatja senki, mikor és hol kellhet(ne) adott esetben egy gyorsan, levegőből bevethető, erő.
Igen, az USMC is képes (többé-kevésbé) erre, de itt az US ARMY-ról beszélünk, tehát nekik saját képesség kell...
Igen ezekhez már mindenképpen kéne valami zavarás, meg valszeg még az mellett is túlterheléssel tudnák csak kezelni, mondjuk ezzel véletlenül már meg is magyaráztam a nagy számokat.
JanáJ: Annyi, hogy elméletileg 59 robotrepülőből 34, más források szerint 36 nem érte el a célját... Már mindent lehetett olvasni ezzel kapcsolatban is, valakik szerint nem is a reptérre lőtték ki a maradékot azért nem ott csapódtak be, mások meg elkezdték az orosz légvédelmi cuccokat dícsérni, miközben meg én úgy tudom, hogy értesítették az oroszokat a támadásról, szóval aki csak tehette elhúzott onnan, ezért is nem volt csak pár áldozat.
Hol tudnád őket alkalmazni? Max Afrikában. Vagy ahol víz/baráti reptér körzetében folyamatosan felettük az USAF. Ha ez megvan, akkor viszont USMC/bárki aki fel mer ülni egy repülőre. :-) Szerintem értelmét vesztette a dolog. (Persze a fotelból.)
A kétharmados harcolók szerinted reális? Én úgy tudtam a fele-fele megy. Persze vízfej/Honvéd kh. és egyebek nélkül.
20k katonának nagyon fel kellene lennie szerelve, hogy annyira fájjon a szomszédoknak, hogy ne próbálkozzanak. Bár ez kezd gondolat kísérlet dimenzióba átcsúszni.
Azért a képességet kidobni nem igazán volna bölcs. Csak hát a 82-esek alapvetően HMMWV-nél tovább nem nyújtózkodhatnak jelenleg. Ehhez képest a LAV-25 mind védelem, mind tűzerő szempontjából jelentős előrelépés - noha biztos jobban örülnének még ennél is komolyabb járműnek, de hát ez most az, amit elérhetnek...
Nem trolkodás, de szerinted mi a MH feladata? Mert amit én tudok, arra esélye sincs még 30e fővel sem.
Hát a Honvédség már a nevében is foglaltak szerint elsődlegesen az ország katonai védelmét kellene, hogy ellássa. A 30e fő nem biztos, hogy kevés lenne, csak az arányokon kéne változtatni (~20e bevethető és 10e háttér).
Lengyelország 38 milliós ország létére 130e fős hadsereggel bír, szóval egy 30e fős Magyar hadsereg hozzávetőleg Lengyelország szintet jelentene a lakossághoz képest... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.02. 15:53:38
Hát igen. Két osztályos Sz-300 és némi Tor/Pantsir kiegészítéssel a szíriai salvo bizony nagyon komolyan megritkítható. Csak ez már inkább gazdasági hadviselés. Mert a hozzávaló rakéta és a rendszerek ára dollármilliárdos tétel...
"miközben a Honvédség valódi feladatát korlátozottan képes csak ellátni. "
Nem trolkodás, de szerinted mi a MH feladata? Mert amit én tudok, arra esélye sincs még 30e fővel sem. Akkor sem, ha ez egy első lépcsős ami alakulat lenne. :-) De a mostani szinten Bp. védelme is sok lenne. Talán egy reptér. :-)
A kala upgraddel mi volt a gon (már azon kívűl, hogy egy kupac trágya)? Nem lefutott az x ezer darab modernizálása?
Nem dolgoztál még államigazgatásban. Ami van, abból nem engedünk. Mint a kisgyerek, aki fagyit kunyerál. Annyi fagyihoz jut, amennyit anyuból ki lehet sírni. Azaz közel végtelen. :-)
A programnak alapvetően nem pofon, inkább a 82-eseknek. :)
A Stryker esetében is tervben volt, hogy repülőgépről ledobható lesz:
Az eredmény nem volt meggyőző, főleg, ha az újabb, nehezebb, "V" hasú verzióról lenne szó, arról pedig végképpen nem nagyon lehet beszélni, hogy a gépágyúval felszerelt verziót akarnák ledobni. Márpedig a 82-esek fő gondja az, hogy a Stryker tűzereje egy szem M2-es géppuskára vagy Mk.19-es gránátvetőre korlátozódik. Ehhez képest a LAV-25 egy tűzokádó sárkány...
A 82-esek régóta szeretnének egy légideszantra bevethető könnyű harckocsit (lásd XM8 AGS / MGS), de egyik sem valósult meg.
A LAV-25 egy olyan ló, amit bizottság tervezett: nem tökéletes a célra, de nincs jobb... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.02. 15:45:20
Mondjuk pont reptér ellen tudott mit csinálni a Navy legutóbb is Szíriában, igaz, hogy nagyon kérdéses hatásfokkal és akkor még a repülőgép hordozókat nem vettük számításba.
Az US ARMY 82-esei szégyenszemre USMC LAV-25-ösöket fognak kapni a jelek szerint. Mivel nincs ideális járművük a légideszent-egység számára (a Stryker nagyobb és nehezebb, mint szerették volna), ezért 60db LAV-25-öst kaphatnak....
Belátható időn belül nem, csakhogy ne feledd, hogy itt a 350 bevethető hajó a hangsúlyos dolog. Per pillanat 275 ez a szám. Csakhogy ma még sokkal kevesebb dolog van a Dél-Kínai tengeren és az északi-sarkkörön túl, mint az a jövőben várható (a szigetekre telepített légvédelem / ASM képesség / repterek olyasmik, amikkel így hirtelen az US NAVY nem nagyon tud mit csinálni...). Ha az USA folyamatos feladat-végrehajtást szeretne a Közel-Keleten, a Dél-Kínai tengeren, közben jelenlétét fenntartani mindenhol, akkor a jelenlegi erejét vékonyra húzhatja.
A 350 egységes flotta alapvetően előre menekülés a jövőben várható problémákat erőből való megoldásának lehetőségére.
Jaj ne, most erről ismét eszembe jutott a Csatahajó c. film amiben az egyetlen jó dolog az USS Missouri volt :D Szóval ne nézzétek meg az egész filmet, de talán pár részlet a youtubeon a hajó miatt megéri.
Informatika és tudomány
