Azzal végül mi lett, hogy a Lenovo megvette az IBM szerveres ágát és felmerült problémaként, hogy az AEGIS rendszer valami IBM vason matekol, a Lenovo meg nem túl amerikai cég.
Én szeretem az ilyen hülyéket. Molni beleáll, elkezd ps görbékkel jönni, mikor csóri srác az értő olvasás képességével sem rendelkezik, viszont közben kiderül egy csomó érdekes dolog a hsz-okból. (Nem szegény szerencsétlentől.)
Nekem is le kéne szoknom. A probléma az, hogy sokan olvassák ezeket a futóbolondokat és, ha az látják, hogy nem válaszolok, akkor én vagyok a "hülye és gyáva"...
Már kiöregedtem abból, hogy feleslegesen leálljak vitázni bárkivel is az interneten. Lassam már személyesen is. Annak ellenére, hogy mondjuk tökéletesen tisztában vagyok esetleg azzal, hogy a másik téved.
Nem vezet sehová, senki nem fogja elismerni, hogy téved, ha már leáll hosszabban vitázni. Csak max. a billentyűzetet koptatjátok és a vérnyomásotok felmegy. Ha élvezitek, lelketek rajta. Én szívesen végigolvasom btw. =D
Jaj már, picit akartam várni és utána menni trolkodni. Ezt most elrontottátok.
Ja, meg sem néztem... Így már értem, hogy miért védi olyan vehemenciával az a kupac szart, amit a blogra hányt... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.26. 13:12:07
Alapvetoen en is az itt leirtak ertek egyet, annyi kiegeszitessel, hogy az emberi faktor pl. propaganda remhir szabotazs kepzettseg tekinteteben az oroszok messze jobban allnak, mint a nyugat.
Alapvetően a kérdés az, hogy miről beszélünk?
Katonai fenyegetésről? Miért támadná meg Oroszország Kelet-európát. Semmi dolga itt. Az ütközőzóna per pillanat Ukrajna keleti része (nem NATO tag) és a balti államok (NATO tagok és megy is felvonulás ezerrel).
Sokan kicsit túltolják azt a tényt, hogy hát Grúziában és Kelet-Ukrajnában, illetve Krím-félszigeten milyen sikeres volt a nem-regurális csapatokkal. Csakhogy ezeken a területeken jobbára orosz, vagy oroszbarát a lakosság jó része, továbbá pedig ki kell emelni, hogy nem NATO-tagországokat ért támadás. Ehhez hasonló a balti államokban képzelhető el csak el alapvetően, még Kelet-Lengyelországban is rövid úton lerendeznének egy hasonló esetet (ie.: Lengyelország katonai agressziót kiáltana).
Ha párhuzamot szeretnénk húzni, a második VH előtti Csehszlovák és Lengyel védelmi paktumot lehetne felhozni, de pont ez a különbség, ugyanis a NATO komoly katonai jelenlétet mutat a területeken, megnyugtatva a politikai és civil közvéleményt...
Vitakent hoztam fel. Alapvetoen en is az itt leirtak ertek egyet, annyi kiegeszitessel, hogy az emberi faktor pl. propaganda remhir szabotazs kepzettseg tekinteteben az oroszok messze jobban allnak, mint a nyugat. Mi nem erjuk el az orosz kozvelemenyt, ok meg szinte uraljak az europait, foleg kelet-europait ezen is sok fugghet. A vegso komkluzio a szokasos nem olyan erosek mint allitjak, es nem olyan gyengek, mint amit gondolnak roluk.
Nekemebből nem ez jön le. Elvileg napokon belül bevethetőek. Utoljára az Öböl háborút említik mint éles esetet. Mondjuk ők csodát nem tennének, ha megindulna a medve.
Aham. Csakhogy az Algol-osztály tudomásom szerint nincs aktiválva. Mindegyik a Ready Reserve Fleet-hez tartozik, tehát amennyire lehet, karbantartják őket, de már lassan egy évtizede nem hagyták el a kikötőt (néha elvontatják őket emiatt szárazdokkba, hogy a hajófeneket megtisztítsák, és ellenőrizzék a gépészeti részelemeket ( pl. itt az Antarest), de aztán viszik vissza őket a mólóhoz... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.26. 11:46:47
Hogy csak pár apróságot ragadjak ki, miért rossz az egész szösszenet:
-"Tankoknál" felsorolni a Pumát? (Az egy lövészpáncélos, egyébként a "tank" helyes megnevezése harckocsi...)
-Magyarországnál felsorol 30db "tankot", mint bevethető egységet. Ugye tudjuk, hogy ennyi bevethető, harckész és személyzettel feltöltött harckocsink nincs...
-Harckocsi és harckocsi között óriási különbségek vannak, még ha csak a magyar és a szlovák harckocsikat is vetjük össze, a mieinknek semmi fejlesztése nem volt, az 1980-as évek közepét képviselik, a szlovák T-72M1A-kon reaktív páncélzat van, új meghajtás, lézer-besugárzás jelző, független optikai periszkóp a parancsnoknak, stb. A kettő harcértéke között generációs különbség van...
-A kedvencem ez: "A NATO sokkal erősebbnek próbálja a propagandájában feltüntetni magát, mint amilyen valójában. A NATO igyekszik azt az impressziót kelteni, hogy oroszország elavult hadieszközöket tart, minden technológiája alsóbbrendű, drága, nem hatékony, elavult, korszerűtlen, miközben minden tényszerű adat ennek az ellenkezőjét bizonyítja."
A valóság meg az, hogy például az orosz T-90A harckocsikon francia Thales Catherine-FC passzív éjjellátók vannak (amelyiken van), mert a saját hadiiparuk nem tud megfelelő minőségűt gyártani (a T-90MSz változaton Belorussziai gyártmány került, pontos képességei nem ismertek, de tegyük fel, hogy a Catherine-FC szintjén van), ez az exportnál is látszik, az Indiai licenc T-90 'Bishma' változatokhoz is Thales Catherine éjjellátók lettek rendelve...
Meg lehet említeni, hogy nagyon régóta nincs aktív radaros levegő-levegő rakétájuk, az R-77 minőségi problémái ismertek, a kínaiak rövid úton inkább sajátot gyártottak, az Indiaiak se nagyon vannak megelégedve velük. Szíriában az orosz gépek eredetileg exportra szánt R-77A-kat kaptak hónapok után, addig félaktív R-27R-ekkel és infravörös önirányítású R-73M-ekkel repültek.
A NATO-ban eközben egy évtizede csaknem teljesen kikoptak a félaktív radar rávezetésű rakéták, szinte mindenki aktív radaros AMRAAM-ot, esetleg MICA RF-et, vagy a most hadrendbe álló Meteort használja...
Nem vitás, hogy az orosz haditechnika tud komoly fejlesztéseket letenni az asztalra, például a T-14 hadrendbe állítása ilyen - csakhogy a nagy svunggal belengetett ígéretekből (2020-ra 2200db hadrendbe állítása) azóta eléggé megszelídült, mert egyszerűen sem gazdaságilag, sem ipari szinten nem képesek ilyen volumenű gyártásra.
A németeknél még van amcsi szárazföldi lerakat amire csak embert kell ültetni, vagy ez már elmúlt?
A ht.-i eszközök nem így működnek. Nem lehet 1-1-ben össze mérni őket. Tök mindegy hogy 30 vagy 100 hk.-ink van, ha 10-re van harckocsizónk. És itt nem működik, hogy a németek majd kölcsön adnak, repülőt pláne nem.
Azzal nincs tisztában, hogy a románok F-16-ot vettek.
Mi vagyunk a 3. légierő? A lengyeleket piros lapot kaptak?
Ha NATO-ról beszélünk akkor a brittek meg a franszoák hová tűntek? Amikról ne isbeszéljünk.
Ha van 150k orosz katona és van 10-15k tankjuk, akkor 45k harckocsizó is van, ehhez kell kb 15k logisztika. Gyalogról még nem is beszéltünk.
Mi (keletEU) leépültünk, de a 90-es évek az oroszoknak egy arany korszak volt.
A NATO-nak mit kellett volna tennie a Krimben, vagy a grúzoknál? NATO tagok? Akkor meg? A grúz konfliktusból pont az jött le, hogy mnnyire le voltak maradva. Szíriában két hétig tartott az oroszok prec fegyverzete, utána buta bombákat dobálnak. Hozzá teszem ami prec fegyvert láttam, az sem oda ment, ahova küldték.
Ma szerintem a légierő az úr. A repülők meg gyorsan átcsoportosíthatóak. Nem az olaszoktól, hanem bárhonnan.
Vicc ami pl a németeknél van, de azért az oroszok sem x-wingekkel járnak. Valamint azon se csodálkozzunk, hogy senki nem akar azért komplett hadseregeket állomásoztatni a baltikumban, hogy ez a Gerry gyerek megnyugodhasson.
Az, hogy gáz/riasztóra van engedélye egy dolog, itt számukra csak jött egy bejelentés, hogy XY fegyvert vett elő az egyetem területén. Élek a gyanúval, hogy utána se néztek annak a TEK-esek kiküldése előtt, van-e fegyvertartásija. Hivatalból bevitték, hogy tisztázhassák a történteket. Nem azt mondom, hogy a létező legjobban kezelte a rendőrség a helyzetet, de a szövegből számomra az derül ki, hogy az illető fegyvertartásija és fegyvere is megmaradt - szóval úgy igazából az egyetlen komolyabb probléma itt az egyetem munkaügyi magatartása volt.
A terminológiákat totálisan tévesen használja, a mennyiségek elég nagy része úgy pontatlan, ahogy van, az egész megközelítés ahogy nekiáll nevetséges még gondolatkísérlet szintjén is. Csak számokat néz, harcászati paramétereket, hogy akkor ki hol és hogyan kellene operáljon, azt nem...
Pl. az rossz számokkal az egész orosz haderőt veszi alapul, ami nettó hülyeség. Mert Oo. nem csak nyugat felé rendelkezik határokkal...
De, most elvileg a rendőrségnek van tudomása arraól, hogy ez az ember hordhat fegyvert magával, mivel tőlük kapja az engedélyt. Akkor nem is értem minek viszik be egyáltalán, ez nonszensz.
Azzal együtt, hogy az eljárás nevetséges (különösen az egyetem részéről), azért hozzátenném, hogy álmomban se jutna eszembe akár csak egy légpuskát is a munkahelyemen takarítani.
Az Indiai fehér elefánt neve ugye Arjun, és szegény egy modern harckocsi akarna lenni. Csak nem sikerül sehogy sem. A program az 1970-es évek elején fogant (az 1971-es háborúk után), és a helyi nagy katonai cég, a DRDO gyermeke. A DRDO azonban nem rendelkezett semmi konkrét tapasztalattal a fejlesztések terén, némi licencgyártási sikeren túl semmit sem tudott felmutatni. A fejlesztés iszonyatosan lassan haladt, részben a szűk költségvetés, részben a nagy elvárások, részben pedig a technológia fejlődése miatt folyamatosan jelentkező tervmódosítások miatt.
Arjun Mk.1
Az Indiai hadsereg az 1990-es években lemondott az Arjun-ról (hiszen 20 évnyi fejlesztés után továbbra se volt kézzel fogható eredmény, miközben Pakisztán Ukrajnából vásárolt modern(ebb) harckocsikat), és végül inkább a T-90S harckocsik megrendelése és licencgyártása mellett döntött. A helyi politikusok számára viszont fontos volt a "saját", "hazai" harckocsiprogram, tehát addig kavartak, amíg 124 darabra nem született megrendelés - noha a hadsereg vezetése egyáltalán nem akart egyetlen egyet sem. A gyártási és minőségi problémák miatt végül az izraeli IMI cég is be lett vonva a fejlesztésbe, az erőforrás pedig már korábban egy német eredetű MTU 883-as diesel-motor lett.
A hadsereg 2004-ben megkapta az első öt Arjun Mk.1. harckocsiját. Minden nyáron egy össznépi nagy tesztnek vetették alá, így 2005, 2006, 2007-ben és 2008-ban is részt vett ezeken az Arjun. Az eredmény finoman szólva is kiábrándító volt. A motor túlmelegszik a nem megfelelő hűtés miatt, a tűzvezető rendszert egyszerűen "hulladék"-nak minősítették, a 120mm-es löveg és a hozzá való lőszerek szórása túl nagy, a hidropneumatikus futómű engedte a hidraulika olajat. A jármű belsejében a hőmérséklet az 55°C-ot is meghaladta a tesztek folyamán. A gyártó tagadta a hibákat, és szabotázst emlegetett.
Ugyan a megrendelt 124 harckocsit leszállítja a DRDO, de a hadsereg mereven elzárkózott attól, hogy akár egyetlen darabbal is többet kapjon. A DRDO egy MBT-EX nevű programmal próbálkozott még, amely a T-72 alvázát vegyítette volna az Arjun tornyával, de a hadsereg ezt sem tekintette kielégítőnek.
A hadsereg modernebb páncélzatot, ERA blokkokat, passzív éjjellátót, modern tűzvezető számítógépet, aknakifordító ekét, lézerbesugárzás-jelzőt, hatásosabb lőszert (többek között lézer-irányítású ATGM-et) és bentről távirányított géppuskatornyot szeretett volna. Ez lett az Arjun Mk.2.
Arjun Mk.2
Az Mk.2-ben minden benne volt, amit a hadsereg kért, de a hadsereg közben ha ez egyáltalán lehetséges, csak még jobban fázni kezdett az Arjuntól. A Mark 1-es változat hadrafoghatósága zuhanni kezdett ugyanis, mivel a harckocsi árának (függetlenül attól, hogy elvben "hazai" harckocsiról lenne ugye szó) több, mint felét (állítólag 55%-át) külföldi komponensek adták ki (izraeli éjjellátó és tűzvezető rendszer, német erőforrás, stb.). Márpedig ezekből a komponensekből nem raktározott be a DRDO, tehát a harckocsik cserealkatrészei elkezdtek elfogyni.
2014-ben bejelentették, hogy további 118 Arjun Mk.2-őt rendelnek márpedig a hadseregnek. Csakhogy az elmúlt évek után végrehajtott tesztek után nemrég a hadsereg közölte, hogy a DRDO tervezze át teljesen a harckocsit, a teknőt és a tornyot is, új anyagokat felhasználva, hogy a 68,6 tonnás tömegét lecsökkentse (egyébként az Arjun Mk.2 a legnehezebb harckocsi lenne a világon). A problémája a hadseregnek az, hogy a kevésbé fejlett nyugati országrészben a hidak és utak nem bírnák el a harckocsi tömegét.
A DRDO megsemmisülve próbálta a hadsereget és a politikai elitet meggyőzni, hogy ezt gondolják át, mivel az új anyagok és azok alkalmazásának végrehajtása évekkel vetné vissza a programot. Ezért egy olyan javaslattal állt elő, hogy már meg is kezdték azon a munkálatokat, hogy a harckocsi egyes elemeinek más anyagból, ill. más gyártástechnológiával való gyártásával mintegy 3 tonnát lefaragnának a tömegből, mintegy 65 tonnásra fogyasztva azt. A hadsereg vezetői viszont erre dörgedelmesen azt reagálták, hogy sem a 65, de még az Arjun Mk.1 62 tonnás tömege sem jelent drasztikus előnyt a 68 tonnához képest.
A DRDO közben állítja, hogy az Arjun Mk.2 mindenben megfelel a hadsereg vele szemben támasztott követelményeinek, amit az Mk.1-esnél kifogásoltak. Sőt, azt kérik, hogy "játszák újra" a T-72 és T-90 harckocsikkal való összevetést, ahol az Mk.1 olyan csúnyán elhasalt.
A politikai elit igyekszik a DRDO szekerét tolni, és az egyik felhozott érvük az Mk.2 hadrendbe állítása, és az (elviekben már megrendelt) 118-on túl további harckocsik megrendelése mellett az, hogy igazából az Arjun program megtérülése 500 harckocsi alatt nem igazán valósul meg.
Eközben viszont a hadsereg inkább a T-90 "Bishma" verziók licencgyártását harcolta ki, hogy 2020-ra 21db T-90 harckocsi ezredet tudjanak felállítani, egyenként 62 harckocsival (45 harckész és 17 kiképző/tartalék harckocsi).
Ráadásul a Meteor hajtómű tecnikája felhasználható lenne... LO-LO és HI-LO profilhoz is...
Az CIWS viszont tényleg hiányzik...
Igazából nem vágom az SSM fejlesztést, az MBDA kezében van a francia Exocet és az eredetileg Francia-Olasz Otomat is. Mindkettőt fejlesztgették (Otomat Mk. II Block 4 és az MM40 Exocet Block 3), de ma már mindkettő eléggé elavultnak tekinthető...
Érdekesség, hogy anno az Otomatból elkezdtek szuperszonikus sebességű változatot fejleszteni (Otomach, v=M1.8), de azt találták, hogy az alacsonyabb észlelhetőségre való törekvés hatásosabb, mint a sebességre való gyúrás...
Egy LCS-hez képest ez egy izomkolosszus az Exocet-et leszámítva. Ezzel félkomoly ellenfelet sem nyűgöz le. Kicsit eljárt már az idő az Excocet felett, ahogy az AGM-84 felett is. A difi annyi, hogy azt lehet tömegesen indítani.
Ettől függetlenöl fényévekkel jobban balanszolt, mint a LCS, ez egy sokkal korszerűbb Perry lényegében.
A franciák aláírtak 5db BELH@RRA fregatt megrendelésére, a 3,8 milliárd euróba kerülő projekt eredményeként a 4250 tonnás fregattok közül az első leszállítása 2023-ban várható, hadrendbe 2025-ben állhat leghamarabb.
16x VLS (Aster 30 számára) (opció további 16 VLS beépítésére)
8x Exocet (számomra furi, hogy továbbra is ezzel az SSM-el számolnak...)
1x 76mm-es löveg
2x 20mm-es távirányított gépágyú (a jelek szerint CIWS-re is)
2x2 torpedóvetőcső
1x NH-90 helikopter plusz 1x VTOL drón (és hangár a részükre)
Érdekes kis fenevadak az LCS-hez hasonló méretben (és árban), annál kisebb sebességgel (~27-30 csomó) de sokkal erősebb fegyverzettel. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.25. 14:01:30
Azért ez nem a legjobb példa, mert légkondit utólagosan is be lehet építeni a legtöbb autóba (oké, Trabantba pont nem :P).
Mármint a V-280 / S-97 (SB-1) terén? Az UH-60-hoz képest cirka 30%-al nagyobb repülési sebesség, modern anyagokból való gyártás és modern fedélzeti rendszerek gyárilag integrálva. Hiába szerelik fel az UH-60-at a legújabb fedélzeti rendszerekkel, azért csak az 1970-es évek elején vetették papírra... Azóta jelentősen többet tudnak a radarjel és infrajel álcázásáról, fejlődtek az anyagtechnikai lehetőségek és így tovább.
Van amiben nagyon jó egy harci heli, de a dárda hegyének már kevés. A DIRCM meg pont megvédte/védhette volna csóri Cobrát. Szvsz képesek a MANPAD korlátozásra, mert senki nem akar ilyet kiadni a kezéből, mert az utasszállítókat féltik. Össze omlott a Szu keleti blokkostul és ehhez képest sehol sem Iglából van a kerítés. Miközben más fegyvereket meg öntenek pl Szíriába.
A probléma az, hogy nem képesek. A török A-1 Cobrát Iglával lőtték le. Nem Igla-1, ez szerintem Igla.
Ez ellen DIRCM nélkül papíron esélytelen vagy, mert dual IR/UV detektoros. Kétféle zavarót kell dobni és tömegesen, hogy a reticle design miatt esélyed legyen egyáltalán zavarjelet bevinni. Tucatszám kell flare és porifórikus töltet is és legalább MAWS kell.
Mindezt egy 30 éves MANPAD ellen...
Egyszerűen nem éri meg felvállalni a veszélyt sem... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 12:45:10
A harci heliknek addig van létjogosultsága, míg a nagyok korlátozni tudják a modern MANPAD-ok "rossz" kézbe kerülését. Eddig jól megy, de ez nem jelent semmit. Mindig a török Cobrás videó jut eszembe.
Az F-15 / F-16 is a 70-es évek és ott a csere, az F-35 komoly előre lépés. (Tudom, nem a 15 helyett jön.) Itt én nem látom a pluszt.
@Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó.
Félig-meddig, mert azért az UH-60 és az AH-64, pláne az OH-58 az 1970-es években lett tervezve. Az meg barátok között is bő 40 év, némelyiknél közel 50 év...
A V-22 nem felel meg az US ARMY-nak, mert nincs önvédelmi képessége, fegyverzet terén pedig kabaré szinten mozog, üzemeltetése pedig méregdrága.
Az árát azért hoztam fel, mert szerintem a heli árának igen jelentős része az önvédelemre, sérülésállóságra és olyanokra megy el, ami egy harci heli ismérve. Tudom egy modern szállító helire is megy a dircm és a többiek, de akkor is.
Harci heli szerintem továbbra is kell, de kicsit luxus lesz, mint a gunship és egyéb speciális gépek. De ez egy laikus "szerintem". Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 11:21:39
Igen, az első generációs sugarasokra gondoltam. Amik szerintem gyakorlatilag gyorsabb II. VH-s légcsavarosként működtek. Aztán a fejlődés miatt egyre több repüléssel kapcsolatos dolgot automatizáltak, hogy másra is legyen idő. Arra gondolok, hogy pl régen egy bomba oldásnál inkább repülni kellett. Most meg kis túlzással a gép repül, a pilóta meg bepötyögi, hogy honnan, mit és hova dobjon a számítógép. Ha meg a drónokat nézem, akkor ott végképp csak repszim utánérzés van. Igaz töredék képességek mellett.
Amit Molni írt az esélyekről az is érdekes, hogy régen volt esélyed tenni ellene, ha rád lőttek, most meg lehet észre se veszed és meghaltál. Mondjuk erről a VH-s bombázók legénysége is mesélhetne, ha még élnének.
Több tízmillióba csak a Rapier kerül, de a helik tudtommal ennél kisebb drónokkal dolgoznak együtt. Egy Tor M1/M2 is tízmillió USD nagyságrend, tehát ez alapján pénzügyileg nem katasztrófa a helyzet.
Nem te vagy az első, aki felvetetta azt, hogy a harci helikopter egyes környezetben nem igazán képes tevékenykedni vagy túlélni...
"Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből"
Azt hogy? Ezzel félig kiherélték a radart, nem?
Nem érzed viccnek, hogy a több tíz milliós heliről egy több tíz milliós UAV-t irányítanak? Nem mondom, hogy nincs értelme a harci heliknek, de így nem látom értelmét.
Iged, ezért van az, hogy az AH-64E helik UAV-kal együtt repülnek és azok derítik fel a célokat. A heli csak a tűzmegnyitás idejére jön elő. DIRCM alap a MANPAD ellen, de a Tor szintű fenyegetéssel már nehéz mit kezdeni.
Olyan standoff fegyverzet kell már a helire is, amihez nem feltétlen kell LOS követelmény. Ilyen tudtommal nincs, a Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből. A FLIR/LT torony meg a heli alján van hiába van a heli tetején a célfelderítő radar. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 11:02:36
"Milyen fegyverzettel és ki ellen?"
Konvencionális háborúban (értsd egy kis vagy közép hatalom földbe döngölése) az amik hozzá állásával egyre kevésbé mernék embert küldeni a légtérbe, vagy ha kell azt minél messzebbről hagynám csak dolgozni. A helikopter is e felé tart. Ha meg egy felfegyverezhető szállító heli kell, akkor megint futtatnak vagy három programot.
@Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó. Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 10:51:28
Meg az az intelligencia, ami anno csak SAM rendszereknél fér le, mert abban volt hely olyan akkori szemmel fantasztikus számítógépnek, aminek volt 6 MHz-es CPU-ja és 2x256 kbyte memóriája. (Patriot). Ezzel a rendszer már tudta 100 db célnál számolni, hogy akkor melyik ér leghamarabb legközelebb, hogy azokat semmisítse meg.
A repcsiknél is szükséges olyan "MI", ami rangsorolja a célokat. A '70-es évek előtt ez fel sem merülhetet, nem volt hozzá számítási kapacitás. Régen volt egy CRT radar szkóp, amin sokszor szűretlen volt az infó. Az első digitális radarok voltak azok, amik már csak a céljeleket ábrázolták. Csak manapság terjed el a SAM rendszerknél és a repcsiknnél is, hogy nem csak PPI vagy "felülnézeti" kép van, hanem a helyzetkép összerakására van "oldalnézet" és körkörös HSD is, ami nem torzít, mint a radar megjelenítése a szögletes MFD alak miatt.
Erőből oldották meg a dolgokat a jetkorszakban? Mondjuk az első generációs gépeknél még igen. Aztán a második generációnál már zavarossá kezdett válni a dolog, egy MiG-21-es vagy F-4-es szintű (pláne F-14) gépnél már olyan összetett volt a pilóta dolga, hogy sok gépnél inkább két fős személyzetre tértek át (pilóta és fegyveroperátor), mivel egy embernek sok lett volna a munkaterhelés - lásd MiG-25, például.
Aztán jött a digitalizáció, és a 4. generáció már elkezdte megkönnyíteni a pilóta dolgát, fly-by-wire, fedélzeti számítógépek által irányított dolgok, stb.
Gyakorlati szinten a között, hogy billenőkapcsolókkal vagy érintőképernyővel váltogatod a radar-üzemmódokat, határozod meg, hogy mikor milyen eszközök milyen állásban legyenek, nos, csak kozmetikai szinten különböznek. Anno analóg működött minden, ma digitálisan. A feladat alapvetően nem lett sokkal könnyebb, pont ezért jönnek elő az olyan dolgok, hogy a számítógépek mikor mennyi információt adjanak le a pilótának, mert egyszerűen annyi van, hogy egy ember ezt nem bírná.
Sokkal nagyobb a légiharc komplexitása. Akkor egy vadászgép ölési zónája a gépágyú távolság volt és a felderítési távolság is pár km. A relatív sebességek sokkal kisebbek. Egy légtérben viszont a későbbi háborúkhoz képest brutális mennyiségű gép is lehetett. Angliai csata és Németország feletti strat bomázáskor egy 3x3x3 km-es dobozban lehetett akár 40-100 db gép is. Ilyen gépsűrűség közelében nem volt egyik helyi háború sem, már a gépek sebessége miatt sem.
Ma meg az ölési zóna olyan dinamikus és csak becsülhető sokszor, hogy az lábremegtető. Ráadásul akkor, ha lőttek rád, volt esélyed megúszni. Ma, ha lőnek rád és nem tudod az első jel az, hogy a AAM vagy SAM lekap az égről és örülhetsz, ha nem darál le insta a rakéta a géppel együtt...
A pilótáknak a légi helyzetkép összerakása sokkal emberpróbálóbb feladat, 3v3 és 4v4 táján gyakorlatilag ez már mission impossible. Az AIMVAL és ACEVAL ezt mutatta meg. Azért kapta meg az az "MI-t" és a DAS + displayt az F-35 amit.
Az S-97 Raider egy kisebb méretű változat, és alapvetően az OH-58 Kiowa Warrior váltótípusa lenne. Az SB-1 Defiant közel kétszer nagyobb lesz, és az UH-60 váltótípusa lenne elviekben.
A hadsereg (US ARMY) 2009-ben elindított egy programot egy új helikoptercsalád létrehozására, a cél az, hogy 430km/h utazósebesség mellett 424km hatósugárral rendelkező, függőlegesen le- és felszállni képes gép váltsa az OH-58 Kiowa, UH-60 Blackhawk és az AH-64 Apache családot, közös alapon (meghajtás, irányítórendszer, stb.). Mellesleg az alapja lenne a CH-47 Chinook váltónak, továbbá pedig kvázi szeretne az US ARMY egy C-130-as méretű tehergépet, miután az USAF kirúgta alóla a C-27J Spartant - miután merevszárnyú nem lehet, így VTOL platformon gondolkodnak, amelybe az USAF nem köthet bele.
A program két döntőse a Sikorsky/Boeing S-97 (és annak folyományai), amely tolólégcsavaros megoldást használ, illetve a Bell V-280 Valor (és annak folyományai).
A Bell V-280 Valor:
A repülési tesztek 2017-2018-ban zajlanak, a döntés 2018 végén / 2019 elején várható.
Fél OFF
Mennyiben változtak meg a vadászgép pilóták képességei a II: VH.-óta? Gondolok arra, hogy régen nehéz volt repülni, de kellett gondolkodni is. Aztán a sugárhajtással már brutál fizikum kellett, de inkább erőből oldották meg a dolgokat. Most már szinte magától repül a gép és onnan dobálnak mindenfélét, de azért még kell a fizikum. Lassan meg jó monoton tűrés kell és sakkozó és légiirányító képességek a drónok irányításához.
Továbbra sem értem ezt a valamit. Van az Apacs, van az Osprey és van az A-10. Lassan egyik sem életképes a harcmező felett. Ez miért lesz az?
Emlékszem erre a videóra. Az volt a kommentelők "szakvéleménye", hogy ez egy sz@r. Gondolom a sok buta mérnök nem gondolt rá, hogy valaki alatta kezd gyereket sétáltatni. Rendeltetés szerinti használat esetén is gond. Valamelyik katona azt írta, hogy ha szemből jön be érted, akkor túl lehet élni. :-)
Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Majd kompozit csavarokat és anyákat használnak... :D
(Olvasd: Fogalmam sincs)
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?
Ez az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején volt téma, még az MFI / LFI program kapcsán. Maga az elv létezik, ismert, de alkalmazása terén túl sok a kompromisszum, illetve a folyamatos fenntarthatósága is kérdéses.
Amennyire én tudom, nem került többet elő komolyabban, pláne nem a PAK-FA esetében.
Nekem inkább az L sávos radarja körüi hype az, amitől agyfaszt kapok. Az antenna mérete eléggé korlátos nyalábképzést tesz lehetővé nem beszélve az érzékenységről, ami a felülettel arányos...
Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Ott a burkolat elvileg radar atereszto kell legyen.
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?
Ha képes szuperszonikus sebességre utánégető nélkül, akkor igaz lehet. Az mondjuk nyelvészeti kérdés, hogy az új hajtóművel lesz képes, vagy már most is képes-e rá, mert hát az angol mondat szerint az utóbbi...
Informatika és tudomány
