2.: Érdekes az F-15 AESA radar vs. indiai MiG-21 + zavarókonténer témakör említése, erről még nem hallottam...
: Én már olvastam róla
Izraeli EL/L8222 zavaró konténerrel felszerelt indiai Míg-21-esek képesek voltak olyan közel kerülni az amerikai F-15-ökhöz hogy szemből AA rakétát indíthattak rájuk.
1.: Számomra a legpozitívabb hozadék az, amit jó ideje emlegetek, hogy a lopakodó gépeket fel lehet deríteni úgy, hogy nem magát a gépet keresed, hanem a háttér változásait nézed, és egy "fekete lyukat" keresel, ahogy a lopakodó kitakarja a hátteret. Bevallom ezt leírva sehol sem láttam még, pedig teljesen logikus dolog.
2.: Érdekes az F-15 AESA radar vs. indiai MiG-21 + zavarókonténer témakör említése, erről még nem hallottam.
3.: Amit anno a Skype beszélgetéskor említettünk: kiderült, hogy a Pirate is képalkotó, és akkor innen kezdve lehet törpölni, hogy az IRST jelző mit is jelent manapság - mert nem azt, amit jelentett 20-30 éve, avagy akkor a Pirate is inkább FLIR, mint IRST.... (Igen, tudom, hogy ezt már említed a könyvedben ;) )
4.: 24 millió képpont per másodperc, ha a 768x575-as felbontást veszünk (említve van, hogy 768 érzékelősor van, lent az, hogy 575 soros a FLIR kép), akkor másodpercenként ~54 mintavételezés (komplett kép) feldolgozásáról beszélünk. A felbontást csak 768-al osztjuk (768x1), akkor 31 250 sornyi leképezés történik másodpercenként. Mai szemmel nagyon kevés, de azért 2003-4 körül ez elég szép volt...
5.: Említve van a háromszögelés lehetősége, ami reális, hiszen nagyon pontos irányszöget tud megadni. ;)
6.: 200 célt követhet, de az EFA-bushoz ennek csak egy részét tudja átküldeni. Egen, ma egyre inkább az elektronika a szűk keresztmetszet egy vadászgépnél, de brutális lehet ennek a feldolgozása, jövőálló megoldást nyújtani rá.
7.: Rakétaindítás jelzése...
És most az ember hátradől, és megkérdezi magától: miért nem építik ki a PIRATE-ot 360°-ra? Modern elektronikával és szoftverekkel megtámogatva az Eurofighter hasonló képességet kapna, mint a DAS nyújt az F-35-ösnek. Ez az, amit sehogy se tudok feldolgozni, mert adott esetben még beépítési lehetőséges is adottak (illeszkedő póttartályok elejébe-végébe például). A problémát inkább a kábelezés/energiaellátás kérdésköre jelenthet... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.15. 08:39:20
Számomra érdekes, hogy a Zsu-23-4 és a Tunguzka után a Pancír-nál gumikerekes, páncélozatlan hordozójárművet választottak. Oké, CGI képeken van lánctalpas, páncélozott alvázra is szerelve, de gyakorlatilag még olyat nem láttunk.
Leírtad a megfejtést. Felemészti az oxigént, elműködteti az aknákat, megsemmisíti a tárolt fegyvert/lőszert. Persze ezt megoldhatták volna máshogy is. Szerintem Trumpi benne akart lenni a hírekben.
Ez csak egy pszichológiai üzenet: "MURCA FUCK YEAH!!!" Az otthoniaknak is, szereti az átlag amcsi az ilyen erődemonstrációkat.
Trumpnak mutatnia kell a kemény csávó imázst, hogy feledtesse, 180 fokos fordulatot tett pár dologban. De még az új egészségügyi törvényt sem sikerült átvernie, a mexikói határkerítésre pedig a saját házelnöke mondta, hogy nincs rá egy kanyi sem a költségvetésben. :)
Egyébként mi értelme alagutak ellen ilyet bevetni? Jó, mondjuk lehet, annyi oxigént emésztett fel, hogy az alagutakban bujkálók megfulladtak.
Ledobtak egy MOAB-ot Afganisztánban, tudunk valamit amit nem hoznak le az átlag újságok?
Egy kis magyar honi légvédelem visszatekintve...
1965-ben az ÉNY-i (főirány) és DNY irányból az ellenség 25-30%-át kis magasságon számították.
1975-ben a támadás főiránya ÉNY-ról DNY-ra tevődött át, ahonnan 200~210db ellenséges repülőgép harctevékenységével számoltak. Kis és földközeli magasságon a repülések 60%-át várták.
Feltételezések szerint az ellenség 25db tömegpusztító fegyvert vetett volna be.
1985-re prognosztizálták, hogy a NATO gépeinek 60~65%-át korszerűbbre váltja - generációváltás történik. A csapásmérés a teljes magassági tartományban, de zömében kis és földközeli magasságon, intenzív zavarás alkalmazásával valósul meg, nagy célsűrűség mellett.
Oszára nem tudom biztosan, de elvileg ezek ABV, repesz, illetve kézifegyver tüzétől védtek.
Ez ebben a formában nem igaz. A-50 front vagy hadsereg szintű vezetési pontnak tudja leküldeni vagy AVR-nek, ha az elég fejlett hozzá. (Vektorba még nem, Szenyezsbe nem tudom.)
A térkép a nagy magasságú HMZ-t ábrázolja és azt, amikot az egységek a laktanyában vannak. Háború esetén kiteker mindenki, nem az összes SAM tűzkész, mert mozgonak előre.
A Kub és Krug körök mérete sokkal kisebb lenne...
Egy részük Ausztriában lenne már...
Ha 30-60 méteren jön a cél, akkor a 30-60 méteres HMZ-t kéne felrajzolni és nem a 8-10 km magasságon levőt...
Na, ezekkel azt kapnád, hogy D-K felől kis magasságon, csak az nem jön be, aki nem akar. A SAM nem sokat tudna tenni a dombok között suhanó Tornado-k és F-111 ellen és a támadó kötelékekből isteni csodával és mákkal talán 1-2 gépet kikapna a Sztrela-10 (ilyenből volt nekünk 4 db Szombathelyen) és kb. ennyi.
A legcélszerűbb támadási irány a magyar-jug. határ és Mecseket megkerülve suhanni. A Mecsek alapvetően kitakar a Vega elől is, és arra nem volt csapatlévédelem sem. Arról 30-60 méteren érkezve az első SAM, amib belefutsz az kb. Dunaúj táján van...
Drónok ellen visszajöhet a kartács, meg a thermobarikus fegyverek. Valamint mi akadálya, hogy a levegőben legyen a radar? Lehet az AWACS is drón. A TEL-ek meg "felderíthetetlenek".
Magyar Wikin ez van. (Remélem nem te írtad):
"A-50/A-50U[5] légtérellenőrző repülőgép a földi telepítésű rakétarendszernek küldi a céltárgy adatait." link Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.13. 15:30:50
Lehet hogy pongyola a fogalmazás, de nekem a SAM védekező fegyver. Még a csapat légvédelem is, pedig a csapat akivel van az támadó. :-)
A bokorugrós képen hol van heveder? Nem teljesen értem. A shoti szvsz is breacher, de ők inkább csak divatoznak, mert nagyon patika a felszerelés és annál is van shoti shell, akinél nincs shoti. :-)
250 km-nél nagyobb HMZ szeritnem vérfelesleges. A horizont alá lövés képessége sokkal fontosabb inkább ekkora távon is.
A SHORAD-os rész azért pontatlan, mert a világon nincs olyan harci helyzet, hogy 150 km-re a céltól te pont belefutsz egy SHORAD-ban. A COIN háborúkat leszámítva légvédelem ott van, ahol objektum vagy katonai erő van. Tehát vagy honi, vagy csapatlégvédelem.
Egy sci-fit nézve, ha lett volna Irakban 1991-ben már PMU1 150 km-es HMZ-vel, akkor annak esélye, hogy a sivatag felett repülve Bagdadtól 150 km-re pont egy SHOARD-ba fuss szinte 0.
Az már inkább zizis, hogy a low level lezúzza a hatósugarat és, ha vadász jön, akkor az Sz-300 alárndelt helyzetbe taszítja a támadót így még akkor is, a legkacsolt az Sz-300 és teret enged a vadászoknak.
(A múlt tapasztalatai alapján a keleti vadászoknak nem sok lapot osztottak...) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.13. 13:51:54
A probléma az, hogy a 6 perc feletti repülési időnél a 6 perces előre számított ütközési pont szart sem ér. Ha az AWACS nem képes átjátszani a végfázis előtt az utolsó céladatot, akkor azért a 400 km egy esti mesének jó, de másnak kevésbé.
Az eredeti Szovjet Area Denial/Double Digit SAM koncepció jó volt, 150~200km-ig a radarhorizont alá kényszeríteni a célokat, és ott majd küzdjenek a SHORAD-al.
(HMZ diagrammon 50/100/150/200km a vízszintes tengelyen)
Amit manapság tolnak a 400-al, az meg inkább csak marketing/nemzeti büszkeség/politix.
A probléma az, hogy a 6 perc feletti repülési időnél a 6 perces előre számított ütközési pont szart sem ér. Ha az AWACS nem képes átjátszani a végfázis előtt az utolsó céladatot, akkor azért a 400 km egy esti mesének jó, de másnak kevésbé.
A másik megoldás az, hogy akkor a HVA is csalikat fog húzni...
Ezt nem lövi ma le semmi főleg nem költséghatékonyan. IR képes szinte semmi, rohadt kicsit, a AAA is csak szenvedne.
Nincs az a Pantsir mennyiség ami képes lelőni több tucat drónt... Drón ellen vadászó drón kell. Na, akkor meg az IFF lesz kicsit vicces... :)
Igen, ez ellen a NASAMS sem véd, csak a 6Zh48, vagy a lézerágyú... Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.13. 13:20:42
AWACS és tanker riogatásra jó a 400 km, de akkor csak, ha van hozzá A-50 is, am belát a horizont alá és az A-50 küldi az MCG-t.
Eddig még sehol sem hallottam erről a képességről az orosz oldalon.
A-50 tudhat célmegjelölést adni az AVR rendszerbe, amit az RPN felhasználhat célkutatásra, de eddig ennyi.
Az ilyen célokra nem Patriot és AEGIS kell. A szomorú igazság az, hogy ha megvalósul az ilyen drónhaderő, akkor azt fizikai fegyverekkel nem tudod leküzdeni, legalábbis nem a maiakkal. Azok egészen másra vannak skálázva.
Nincs az a légvédelmi rendszer, ami le fog lőni 100 db néhány méteren érkező 30-50 centis drónt. Ok, hogy kell több is egy cél kiiktatásához, de nem kell atomvillanás tűzerő. A legtöbb katonai eszköz harcértéke 0-ra esik egy fő elem kiiktatásáva.
Sz-300-nál szétkapod az RPN-t és game over. Egy drón 1 kg robbanóanyaggal olyan luykat robbant, hogy bőven elég. Ha 100-ból 1 db ér célba, akkor is jó.
Mi a sci-fi (?) jövő? Kell egy gép, ami horizont alatt 40-50 km-ről horizont alatt indít egy Taurus méretű CM-et. Az elvisz sok-sok drónt. Azok talajközel odamennek a HVA célhoz és kiütik. Area denial képességnek annyi.
Akkor drón kell, hogy 1 kg ráférjen és el tudjon repülni ellenszélben is 40-50 km-re és data linkek keresztül vezérelhető legyen. Ha nem is fér el belőle több tucat, de ha egy gép csak 6-8 db-ot indít az is bőven elég. Egy négygépes kötelés elindít, 24-32 db-ot. Ezt nem lövi ma le semmi főleg nem költséghatékonyan. IR képes szinte semmi, rohadt kicsit, a AAA is csak szenvedne.
Nincs az a Pantsir mennyiség ami képes lelőni több tucat drónt... Drón ellen vadászó drón kell. Na, akkor meg az IFF lesz kicsit vicces... :) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.13. 13:15:57
Harcászati célok ellen még a 250 km sem nagyon realizálható azzal. AWACS és tanker riogatásra jó a 400 km, de akkor csak, ha van hozzá A-50 is, am belát a horizont alá és az A-50 küldi az MCG-t.
Szigorúan fél-laikusként: ha a számítógépet szépen lecserélik a szoftverrel együtt, akkor ezeket a limitációkat nem tudják kilőni?
Ez nem software kérdés.
Annak kérdése, hogy adott mennyiségű célt van értelme követni (és azzal terhelni az időosztásos célkövető rendszert).
Eddig a radiális sebességnél (impulzus-doppler) jobbat mobil rendszernél senki sem talált ki.
Az AEGIS bevezetésekor (mert alacsony volt a Vr határ) elég sok hamis-céllal küzdött, ezt említik is visszaemlékezésekben az OPF/EDC alatt.
Szigorúan fél-laikusként: ha a számítógépet szépen lecserélik a szoftverrel együtt, akkor ezeket a limitációkat nem tudják kilőni? Például nem tartom valószínűnek, hogy az AEGIS rendszer is ennyire limitált lenne.
Ez ellen az újabb rendszeresek se tudnak semmit csinálni?
Mit is tegyenek?
Ezek digitális rendszerek, az észlelt célok száma nem lehet végtelen.
(analóg rendszernél legfeljebb az indikátor fehéren világít)
A Patriot sem tud 99 célnál többet követni (érdekes lesz ez majd a drónok korában), tehát a cél sebességének függvényében meg kell húzni egy mesterséges határt:
- az autópályán repesztő civilek ne jelenjenek meg célként
- felhők ne jelenjenek meg célként
Sz-300PMU RPN-nél ez 30m/s
Sz-300 NVO-nál - 50m/s
Patriotnál (és tán?) az Sz-400-nál ez a limitáció nincs, de ott meg más kellemetlen következményei vannak az impulzus-doppler üzemmódnak.
Hááááátttt.... Amíg a HMZ országhatáron belül van, aláírom, hogy így van. De itt azért legalább a fél-mobil rendszerekről volt szó. Ha azt meg kitelepíted az országhatár mellé, onnantól kezdve a szomszéd légterében az a célpont, akire ferdén nézel...
Ööö, Raszpeltyin elvtárs tervezés közben azért nem annyira kicsi országban gondolkozott mint hazánk...
Halkan jegyzem meg, hogy a PAK-FA-t bárki kiröhögi radar/fegyverzet nélkül...
... az Sz-400 meg már 10 éve áll rendszerben az előd rendszer (48N6DM) rakétájával, amit csak a szakértők látnak, a média meg a 400km-t mantrázza.
Kíváncsi voltam, hogy kommentálod-e az Sz-400 / Sz-300PMU-3 kérdéskört. Valahol erre szerettem volna utalni. :)
Bocsánat , de a honi légvédelem védekező fegyver.
Hááááátttt.... Amíg a HMZ országhatáron belül van, aláírom, hogy így van. De itt azért legalább a fél-mobil rendszerekről volt szó, és nem annyira a lebetonozottakról. Ha azt meg kitelepíted az országhatár mellé, onnantól kezdve a szomszéd légterében az a célpont, akire ferdén nézel... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.13. 11:51:26
A másik az, hogy a beaming továbbra is él. Ha már úgyis buktad a kis szembőli RCS-t, akkor lehet bemingelni is.Az Sz-300PMU1 limitje asszem 125 km/h radiális sebesség.
Ez ellen az újabb rendszeresek se tudnak semmit csinálni?
A helinek annyi előnye van, hogy tényleg kis quadcopter szerűség is megfelel neki előretotl SAM-nek.
A kis elektromos quadkopterek nem tudnak többet 20-30 percnél repülni. Ahhoz, hogy egy-másfél órás repülési időd legyen, már kell a robbanómotor, legalábbis ma még. Akkor pedig szépen lassan ott tartunk, hogy nem lesz kicsi...
Egyébként meg most megint ott vagyunk, hogy igazából céladat kell. Hogy aztán a rakéta honnan jön, az már részletkérdés. Miért kell helikopter, ha lehet szárazföldi járműről is indítani?
Nincs skálázhat képesség.
Ott lenne erre a NASAMS. Csak azt meg kerülgetik, mint a forró kását...
Ti már láttatok ilyen megoldást életben, mint itt a jobb oldali belga SF-en? Ez most valami nyílt napra való látvány-megoldás, vagy van benne ráció? (heveder a gépkarabélyon, jobb hóna alatt hasonlón a sörétes): Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.13. 11:43:37
Bocsánat, de én továbbra se tudom értelmezni a védekező fegyver fogalmát. A védekező SAM milyen állatfaj? Mint a süni, ami ha veszélyt érez, akkor összegömbölyödik, és reméli, hogy a tüskéi miatt nem fogják megenni?
Bocsánat , de a honi légvédelem védekező fegyver.
A támadó céloknak kell Budapest fölé berepülnie, ahhoz hogy a 11. Duna légvédelmi rakétadandár tüzelhessen rá. (egykoron)
Ennél védekezőbb fegyver nincs (tán csak a golyóálló mellény az).
Ha a légteret akarod uralni, akkor egyszerűen az oroszoknak is költséghatékonyabb Sz-400 + Szu-27SzM gépeket vásárolni, mint hozzávetőleg azonos áron "csak" PAK-FA vadászgépet
Halkan jegyzem meg, hogy a PAK-FA-t bárki kiröhögi radar/fegyverzet nélkül...
... az Sz-400 meg már 10 éve áll rendszerben az előd rendszer (48N6DM) rakétájával, amit csak a szakértők látnak, a média meg a 400km-t mantrázza.
De az milyen jó, hogy ez ugyebár általában szemből valósul meg. Tehát a vadászgép pilótának lehet folyamatosan a radar felé menni, és közben imátkozni, hogy a szeretcsomagjai eltalálják. Meg hogy közben más radar esetleg nem lát rá, mert hát ugye ezt illik átlapolni. Fehér alsóban nem javasolt. :)
A stealth célja ugyanaz, mint anno a low TFR-é, csak közepes és nagy magasságban. Csodálom, hogy ezt nem írt le senki.
Egy többször linkelt videóban egy B-1B pilóta magyarázta, hogy a cél nem "completely defeat the threat but momentarily defeat the threat".
A folyamatos célkövetés megszakításával a rakéta reávezetés nem megoldható főleg a távolság növekedésével. Még, ha relock képesség is van indítás után az ADOTT már indított rakéta HMZ-je viszonylag szűk még az Sz-300/400 esetén is. Tehát, ha megvan a relock, akkor is a rakéta már nem tud ráfordulni a célra még 20G-vel sem, mert az M3-6 sebességével úgy zúg el meleltte, mint az állat. Erről is van élőben rögzízett HMZ, kértem is annak itt ismételt linkelését. :)
Na a stealth mit csinál? Hát pont ezt, csak nem kell hozzá domborzat. Ha több SAM is közel van, akkor hol repül az egyik, hol a másik felé. Egyszerűen nincs stabil track követésed, de ha már ez sem megy, akkor van vontatott csali az F-35-ön.
A másik az, hogy a beaming továbbra is él. Ha már úgyis buktad a kis szembőli RCS-t, akkor lehet bemingelni is.Az Sz-300PMU1 limitje asszem 125 km/h radiális sebesség.
Nálam nagyobb laser-debunker nem létezik a Föld nevű bolygón, de especiel a képalkotó IR-ek ellen jól jöhet. Mondjuk egyébként ezért kezd érdekes lenni a helikopterek önvédelmi képessége... mert az nagyobb trutyiban van, mint a merevszárnyúaké...
Az IRST már ez ellen is fel ven készítve. Szóval ez a jövő... Mire lesz DIRCM gépeken, addigra a rakéták már le is nyomhatnák a kisteljesítményűeket sőt, azokon kesztült vezetik célra magukat...
A HTKA-n zajló Mi-24-es vitánál le se mertem írni, hogy a harci helikopterek olyan iszonyatosan törékenyek ma, hogy én lassan nem tekintem életképesnek őket IADS környezetben.
Most még el vannak, de mi van, ha nem turbános Ali fog dolgozni, hanem egyszerre több rakéta jön a legkorszerűbbekből? A DIRCM egy rakétával tud foglalkozni csak egyszerre. A Tor-ral meg szart sem tudnak csinálni elvileg, a Tunguskával végépp, ha optikai célkövetés van. Az RPK. Az RPK jelet eddig egyszer tudták zavarni Vietnám idején, azóta soha.
Nem véletlen erőltetik a drónos együttműködést. Csak a drónból is kicsi kell, mert az nem megoldás, hogy a 30 milliós harci heli és a 10 milliós drónt leszedi a 200 ezer dolláros MANPAD. A helinek annyi előnye van, hogy tényleg kis quadcopter szerűség is megfelel neki előretotl SAM-nek. Utána előjön a coverből tüzel és pucolás. Ez megy. Az, amit egyesek elképzelnek, hogy infracsapdás Mi-24 ad CAS-t az nálam a nettó öngyilkosság kategóriája. A 30 éves Ila-1 és Igla szétcincálja...
A másik oldalról pedig az US ARMY szeretett volna megfelelő önjáró rendszert, ott volt a Mauler ( #80413 ), és volt szó mobil HAWK-ról is. Csak hát a költségek, meg mindig az kényszer, hogy az aktuális lehetőségnél eggyel tovább nyújtózkodni elvárások terén...
A HAWK az, ahol üvöltök a fájdalamtól, hogy a jenkik mekkora faszok. Megcsinálták az ATB képességét és pár év múlva kivonták. Most meg milliárdokért használnak sokkal kevésbé mobil Patriotot és PAC-3-at. Ok, sokkal nagyobb területet fed le, de mennyivel robosztusabb...,? Nincs skálázhat képesség. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.13. 11:34:54
Számomra fura, hogy az örökös támadásban gondolkodó kelet most védekező SAM-eket nyomat
Bocsánat, de én továbbra se tudom értelmezni a védekező fegyver fogalmát. A védekező SAM milyen állatfaj? Mint a süni, ami ha veszélyt érez, akkor összegömbölyödik, és reméli, hogy a tüskéi miatt nem fogják megenni?
Egy bunker, az passzív védekező eszköz. Egy úttorlasz, az passzív védekező eszköz. Még az aktív védelmi rendszerek a harckocsikon sem azok, hiszen a legtöbbet lehet kézzel aktiválni. Egyet tippelhetsz miért.
Egy légvédelmi rakétarendszerben mi a védekező? Ha valaki belemegy a hatókörzetébe, akkor onnantól kezdve lelőheti. Pont. Ha egymás fedezékében előre araszolnak, még a légtér meghódítására is alkalmasak. NASAMS 3, for example?
De lehet hogy csak azért hangsúlyosabb ez a láb, mert kevés a hír a PAKFA-ról és ugyan ez pepitában az amiknál, hogy ott meg mindent elnyom az F-35.
Én inkább az ár/érték képviseletet látom fontosnak. A modern vadászgépek egyszerűen eszméletlenül drágák kezdenek lenni, ha minden mostani csodát bele akarnak rakni. Lásd F-35. Lásd PAK-FA. Lásd J-20. Ehhez képest ugye azért a légvédelmi rendszerek továbbra is fejtörést okoznak nekik. Ha a légteret akarod uralni, akkor egyszerűen az oroszoknak is költséghatékonyabb Sz-400 + Szu-27SzM gépeket vásárolni, mint hozzávetőleg azonos áron "csak" PAK-FA vadászgépet. Persze, az álom a sok Sz-400 (aktív radaros rakétával, meg sok TOR és Pancír védelemmel) + sok PAK-FA, csak hát annyi pénz nincs. Ahogy a harckocsik terén is hogy-hogynem, nem csak T-14-eseket rendelnek, hanem nagy mennyiségű T-72B3-at is. Mert egyszerűen a nagy szájjal beígért "2020-ra 2200db T-14-es" megvalósítása páros lábbal rúgná ki a hadsereg költségvetése alól a sámlit.
Nem egy, kettővel, egy stealthnek nevezhető gép RCS-s -27-30 dBsm. Az F-22 matematikai modellje szerint RCS csökkentő festék nélkül van -40 dBsm RCS is. Ez három nagyságrenddel kisebb szemből.
Ok, én csak becsültem, számokkal azért picit szebb. :)
Én nem azt írtam, hogy a stealth nem ér szart sem
Én sem azt írtam, hogy te azt írtad!
Mikor eljön az a korszak, hogy nem, akkor még inkább meszeltek nem stealth gépeknek. Egyszerűen semmiféle védelmük nem marad. A "világ végéről" látja őket minden és nincs csali sem. A stealth gép legalább az RCS-s tudja adott irányban minimalizálni.
De az milyen jó, hogy ez ugyebár általában szemből valósul meg. Tehát a vadászgép pilótának lehet folyamatosan a radar felé menni, és közben imátkozni, hogy a szeretcsomagjai eltalálják. Meg hogy közben más radar esetleg nem lát rá, mert hát ugye ezt illik átlapolni. Fehér alsóban nem javasolt. :)
Én a lézerfegyvert nem tekintem opciónak, mert a radaros ellen eleve nagyobb kraft kell.
Nálam nagyobb laser-debunker nem létezik a Föld nevű bolygón, de especiel a képalkotó IR-ek ellen jól jöhet. Mondjuk egyébként ezért kezd érdekes lenni a helikopterek önvédelmi képessége... mert az nagyobb trutyiban van, mint a merevszárnyúaké...
Lehetett német Roland, ami Osza szerűség, de olyan mobil légvédelem, mint a Krug vagy a Kub nem volt. Nem, a HAWK nem volt annyira mobil, más téren tudott többet, a meglevő mobilitását sem használták ki soha. A Kurg egy eszméleteln durva dolog volt RWR szempontból.
Ezt már beszéltük miért: alapvetően (valamiért) a NATO végig arra készült, hogy a légifölény az övék lesz. Ha törik, ha szakad. Márpedig az IFF ugyebár még 1991-ben sem mindig állt a helyzet magaslatán, így aztán ahol vadászgépek fognak sepregetni a baráti erők felett, ott a légvédelem amúgy is csak készenlétben lehet...
Érdekes, hogy a tengerészetek máshogy gondolkodtak.
A másik oldalról pedig az US ARMY szeretett volna megfelelő önjáró rendszert, ott volt a Mauler ( #80413 ), és volt szó mobil HAWK-ról is. Csak hát a költségek, meg mindig az kényszer, hogy az aktuális lehetőségnél eggyel tovább nyújtózkodni elvárások terén...
Számomra fura, hogy az örökös támadásban gondolkodó kelet most védekező SAM-eket nyomat.
Ha egy tetszőleges hidegháború alatti kelet-nyugat (proxy-k közötti) összecsapást megnézel, mindig a lérak volt eredményesebb a korabeli MiG-ekkel összehasonlítva.
Ennek oka sokrétű, de ez már inkább csak hagymahámozás...
Számomra fura, hogy az örökös támadásban gondolkodó kelet most védekező SAM-eket nyomat. De lehet hogy csak azért hangsúlyosabb ez a láb, mert kevés a hír a PAKFA-ról és ugyan ez pepitában az amiknál, hogy ott meg mindent elnyom az F-35.
A VSz és a oroszok főleg az első háborús tapasztalatok után kicsit jobban megnyomták a SAM-et. Olyan szintű és rétegelt csapatlégvédelme senkinek nem volt soha, mint nekik régen vagy ma. Közelében nem járt annak senki soha.
Lehetett német Roland, ami Osza szerűség, de olyan mobil légvédelem, mint a Krug vagy a Kub nem volt. Nem, a HAWK nem volt annyira mobil, más téren tudott többet, a meglevő mobilitását sem használták ki soha. A Kurg egy eszméleteln durva dolog volt RWR szempontból.
SHORAD terén a jenki mindig szarul állt. Az Avenger előtt volt a Chaparral és kész, passz azon túl Redeye később meg Stinger. Még a PIVADS is primitívebb volt, mint a legöregebb Silka, csak céltávmérő volt rajta.
A HTKA-nan készülő írás majd elmeséli. A honi légvédelmi rendszerek a cirka 100 oldalt tesznek ki, hogy látszódjon az evolúciót a Nike és BOMARC-tól, meg a Berkuttól az Sz-400-ig.
A csapatlégvédelem nem lesz ennyire részletes közel sem, ott inkább a képességek bemutatásán van a hangsúly, azok a Kub, Krug, Sz-300V és Buk kivételével emúgy is egyszerűbb eszközök, nem érdesem túl részletezni őket.
Én nem azt írtam, hogy a stealth nem ér szart sem. Az F-35 sem all aspect stealth, semi sem az. Csak amikor majd rávezetőállomás nélküli ARH jöhet bárhonnan, akkor a backup ameddig nincs ESA ARH, addig a vontatott csali. A DAS és AESA rámérések alapján a gép tudja, hogy mikor vágja ki. Ha ez sincs, akkor a stealth elvesztése után csupasz az F-35 is.
A történet arról szól, hogy ma az SARH, TVM, SAGG és mecha legyezéses ARH zavaró a vonatott csalival. Mikor eljön az a korszak, hogy nem, akkor még inkább meszeltek nem stealth gépeknek. Egyszerűen semmiféle védelmük nem marad. A "világ végéről" látja őket minden és nincs csali sem. A stealth gép legalább az RCS-s tudja adott irányban minimalizálni.
Én a lézerfegyvert nem tekintem opciónak, mert a radaros ellen eleve nagyobb kraft kell. Amíg nagy magasságban vannak, addig nem faktor az időjárás, de ha le kell jönni 4-6 km-re, akkor ott már lehetnek bajok...
Nem egy, kettővel, egy stealthnek nevezhető gép RCS-s -27-30 dBsm. Az F-22 matematikai modellje szerint RCS csökkentő festék nélkül van -40 dBsm RCS is. Ez három nagyságrenddel kisebb szemből. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.12. 20:15:49
Nem fura, hogy a korábbi támadásra berendezkedett VSz után Oroszo. ennyire nyomja a SAM-eket, miközben a korábban "reszkető" nyugat meg állva hagyta őket az első számú támadó fegyverzetben a vadászgépekben.
HPASP oda-és-vissza levezette a szovjet légvédelem sikeres és kevésbé sikeres elemeit Vietnam, majd az Arab-Izraeli háború esetén. Ezek után nem teljesen értem a kérdésedet. A légvédelem mindenkinek fontos volt, anno a szovjetuniónak is, most Oroszországnak is. Csak az utóbbi időben az US ARMY és az USMC áll kutyául a SHORAD-ok tekintetében...
Mert képalkotós IR ellen nincs mit tenné és, ha ARH ellen sem lesz csali, akkor hirtelen minden törékeny lesz. Még az F-35 is egyes helyzetekben.
Itt most zavart érzek az erőben. Eddig én voltam az, aki megkérdőjelezte hosszú távon a lopakodás valós létjogosultságát, mely szerint előbb-utóbb az érzékelők terén olyan szinte jut majd mindenki, hogy a mostani lopakodó-technológia elavul.
Igen, erre HPASP rávágja, hogy szépek az ilyen elképzelések, de amíg a tervezőasztalról lekerülnek, addig nem többek hiú ábrándnak.
Most meg tőled ilyen kvázi negatív hullámokat látni a lopakodás felé némileg skizofrén dolog, na. :)
Valahol persze megvan az USAF válasza erre - a lézerfegyverek. Képalkotó IR ellen nem kell több pár kW-nál, radaros ellen mondjuk nem ártana azért legalább 100kW, az más tészta...
Plusz ugye anno a kis méretű légiharc rakétáknál az önvédelem, a kvázi elfogórakéta-rakéta elképzelés is zajlott...
Hanem ha jól értem a méteres radarral is megoldható a térbeli helyzet megállapítása, csak ezzel nem mész semmire, mert a tűzvezető ettől még nem látja.
Igen, megoldható. Mondjuk egy 0,1m2-es RCS-esű gépnél 240km-ről, legalábbis ezt állítják. Apró probléma, hogy még ebben a tartományban is biza egy nagyságrenddel kisebb az F-22A és az F-35 család frontális RCS-e, a B-2A-é, és feltehetően a B-21-esé meg két nagyságrenddel. Szóval elvben azért ennyire nem jó a helyzet...
De ilyenkor még mindig ott gond, hogy az imperialisták messzebbről tudnak csúnyaságokat indítani, mint ameddig mi ellátunk.
Itt (fog) elvben itt is az jönni, hogy hálózatban kell gondolkozni. Tehát radarok minden felé, és elszórva a TEL-ek, akik majd a céladatokat úgy küldik a rakéta után a radarok adatait feldolgozva.
Összefogó rövid terminológia az AESA/PESA-ra. A lényeg, hogy elektronikus pásztázás legyen, mert az szükséges a rövid végfázis idő miatt. A mai ARH a legnagyobb célra áll rá, ami az ALE-50/55. Az ESA fejes ARH meg képes lesz célokat diszriminálni, ha kellően sok elenből áll, de ott meg a raktéa átmérő és hullámhossz táján lehet megfeszülni.
A stealth geo elvielg a méteres radarok ellen kevésbé hatékony. Ez a kevésbé is azt jelentette, hogy a P-18 vs F-4 280 km-ből csinált F-117-nél 25 km-et...
A szovjetek/oroszok mindig is nagyon nyomták a SAM-eket...
Nem fura, hogy a korábbi támadásra berendezkedett VSz után Oroszo. ennyire nyomja a SAM-eket, miközben a korábban "reszkető" nyugat meg állva hagyta őket az első számú támadó fegyverzetben a vadászgépekben. Még Nyugat Eu. is az euró kacsákkal. Miközben azt mondjátok a nyugati SAM-ek ugyan olyan jók/vagy jobbak mint a keletiek. Tudom GDP, de nézzük meg Német o.-ot mekkora GDP mellett mennyi repképes gépük van.
Mi az ESA?
Miért lesz ettől törékeny? A méteres radarok ellen a geometriája továbbra is védeni fogja. ARH rakéta nélkül csak látnák, azzal támadhatnák is. De eddig arról volt szó, hogy az F-117-et is csak 30-40 km-ről észlelték. Ilyen messze elér a karmuk, ráadásul ha tényleg hifiszupin működik a hálózat alapú hadviselés, akkor nem a hosszú élet titka lesz radart kapcsolni a Villámok körül. Biztos sokat lehet gyorsítani a radar szét és összecsomagolásán automatizálással, de gondolom ezek továbbra is nagy vasak. A Harm meg már most is megjegyzi a célpont adatokat.
A beaming manőver elvileg nem igen hatásos az ARH ellen, mert szinte soha nem merőlegesen érkezik. Meg időd sincs nagyon kivitelezni. A vontatott csali ma még jó, de ha elterjed az ESA-s ARH, akkor lehet a fejbúbót vakarni, hogy mi legyen. Mert képalkotós IR ellen nincs mit tenné és, ha ARH ellen sem lesz csali, akkor hirtelen minden törékeny lesz. Még az F-35 is egyes helyzetekben.
Most nem is a pontos képességek miatt. Hanem ha jól értem a méteres radarral is megoldható a térbeli helyzet megállapítása, csak ezzel nem mész semmire, mert a tűzvezető ettől még nem látja. Aktív radaros rakétát küldhetsz majd ha lesz. De ilyenkor még mindig ott gond, hogy az imperialisták messzebbről tudnak csúnyaságokat indítani, mint ameddig mi ellátunk. Jól értem?
Az alap platform tud, szóval gondolom ez is. Az utánfutó "aktív" nem csak "gurul" utána és az összeköttetéssel is lehet játszani, mert meg tudja emelni az elejét ami árok áthídalásnál brutál képességeket jelent.
A "P" verziók igen. A Vityaz (DT-10/20/30) családnak vannak nem úszóképes változatai is, azok simán DT-10/20/30 jelöléssel bírnak. A DT-10P/20P/30P már úszóképes. A hadseregnél az úszóképes DT-10P és DT-30P(M) verziók vannak rendszerben, tehát esélyesen ezek is úszóképesek.
A T-90 család maga T-72BU-ként kezdte az életét, csak 1991-ben ugyebár az ERA nélküli T-72-esek úgy pukkantak az iraki sivatagban, mint popcorn a mikróban, akkor az oroszok gyorsan átkeresztelték T-90-re. A T-90 gyakorlatilag egy T-72B, amely megkapta a T-80 tűzvezető rendszerét, és egy fejlesztett V-84-es motort. Ennyi.
Aztán az 1990-es évek közepén egy teljesen új hegesztett, fentről nézve háromszögűből kialakított hatszög alakú tornyot terveztek, ez a T-90Sz második szériájában jelent meg, Indiában (az első széria a sima T-90 öntött tornyát kapta). Az indiaiak fejlesztéseket akartak a T-90Sz-hez, ennek eredménye a T-90M, új ERA-val, francia éjjellátóval, stb. Ez a változat került orosz sorozatgyártásba T-90A néven a 2000-es évek közepén.
De ettől még az azóta kijött újabb változatok is (pl. T-90MSz) effektíve a T-72 alvázán, annak meghajtásrendszerén és öntöltőjére épül. A toronyban próbálnak különféle fejlesztéseket (tűzvezető rendszer, éjjellátó, távvezérelt géppuskatorony, stb.), de ettől még az alaptól nem mentek túl messzire...
Az PRN (tűzvezető radar) hiába néz egy kooridnátára, ha a cél RCS-e túl kicsi...
Az Sz-400 kb. úgy viszonyul az Sz-300PMU-2-höz, ahogy a T-90A a T-72B-hez.
A két hk. hogyan viszonyul egymáshoz? Melyik T-90 változat az, ami nem direktben T-72 leszármazott? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.12. 10:51:06
Valamennyit számít, leginkább az önérzetnek, hiszen még egy adag haditechnika-érdeklődő fogja az élő közvetítést nézni, és aztán hosszú elemzéseket adni az orosz haditechnika legújabb vívmányairól...
Van egy UHF radar (Gamma-DE).
Ezen kívül elvben opció az Orion és az Avtobaza-M passzív érzékelő. Az Orion csak irányszöget ad, az Avtobaza-M pedig ha elég durván is, de képes a magasságot is megadni. Aki a Wikibejegyzést írta, azt szedi valahonnan, hogy az Orion és az Avtobaza-M páros képes térbeli helyzet meghatározására (erre a háromszögelésen túl más opciót nem nagyon tudnék elképzelni). Ennyi. Ez célrávezetéshez édeskevés, de adhat egy céladatot a keresőradarnak, amely megnézheti, hogy ott ő lát-e valamit.
Életszerű hogy egy Sz-400 rendszer használja az Sz-300 rakétáit? Vagy ez katasztrófa tűrés céljából van?
Segít a kérdéskör értelmezésében, ha tudod, hogy az Sz-400 eredeti neve Sz-300PMU-3 volt? :)
Az Sz-400 kb. úgy viszonyul az Sz-300PMU-2-höz, ahogy a T-90A a T-72B-hez.
Az Sz-300/400 lefelé kompatibilis. Az 5V55R rakétáig lefelé az összes használható elvileg, mert az már SAGG vezérléséses, ahogy a maik, az első még full RPK-s volt az 5V55K.
A Nebo és a jelenlegi rakéták és bármilyen olyan rendszer, ami stealth breakernek haluznak be sokan mai tudásnuk szerint nem azok. Ugyanis nem képesek megoldani a tűzvezetés problémáját, mert a rávezető állomásnak (tűzvezető radar) érzékelnie kell a célt, hogy megvilágíthassa az elfajzott SARH vezérléssel bíró rakétának. Teljesen mindegy, hogy passzív elvben vagy méteres radarral más eszköz látja a célt.
Ez aktív radaros rakétával elvi szinten menne, de a 9M96 rakétát senki nem látta még csapatoknál az Sz-400-nál. A HT összefoglal meg kitér majd arra is, hogy a sokszáz km-es HMZ nagyrészt illúzió harcászati célok ellen...
És ez ma még számít? Mármint értem én, hogy a több rakéta jó lehet, mert mínusz 300 fokban én sem szeretnék után tölteni, de a rendszer képességeit nem ebből ismered meg.
Informatika és tudomány
, de a honi légvédelem védekező fegyver.
